Ülésezett a kereszténydemokrata néppárt nagyválasztmánya
2022. december 10.
Ossza meg ismerőseivel!
A KDNP Országos Választmánya (KDNP OV) szombaton tartotta ülését. A párt legfőbb döntéshozó szerve minden évben hagyományosan az adventi időszakban tartja egész napos tanácskozását. Az ország minden részéből érkező küldöttek Latorcai János, a Nagyválasztmány elnökének bevezetője és Balog Zoltán református püspök igehirdetése után Navracsics Tibor területfeljesztési miniszter, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke aktuális ügyekről szóló tájékoztatását hallgathatta meg, ezt követően a párt további vezetői tartottak előadást.
Emlékeznünk nem csupán szavakban kell, hanem tettekben is
2022. december 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Posztumusz Világ Igaza kitüntetés átadásán
Budapest, 2022. december 8.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!
A zsidó és a keresztény vallás egyik legfontosabb alappillére az emlékezés kötelessége. „Emlékezzél ősidőkről, vizsgáljátok nemzedékek és nemzedékek éveit! Kérdezd meg atyádat és tudtodra adja, véneidet és elmondják neked”, int valamennyiünket a Biblia, Mózes ötödik könyve, 32. fejezetében. Fontos megjegyeznem, hogy a zsidó imakönyv minden nap a hívők emlékezetébe idéz hat olyan témát, amellyel kapcsolatban a Biblia külön kiemeli az emlékezés fontosságát. Ezek egyike Amalék múlhatatlan gonoszságán, minden értéket tagadó szkepszisén, cinizmusán való kontempláció: „Emlékezzél meg arról, amit tett neked Amalék az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból: Hogy rádtámadt az úton és megverte az utócsapatodat, mind az elgyöngülteket mögötted; te pedig bágyadt és fáradt voltál, és ő nem félt az Istentől… töröld el Amalék emlékét az ég alól, el ne felejtsd!” – szól a Deuteronomium máig ható figyelmeztetése.
A gonoszra való emlékezés jószerivel elválaszthatatlan a holokauszt emlékezetétől. A holokausztra való visszatekintés ugyanis egyfelől a par excellence modernkori amalék, a kegyetlen náci halálgépezet máig ható rémtetteinek újbóli tudatosítása, másfelől a saját önképünkkel való szembenézés is. A holokauszt emléke ugyanis nem egyszerűen a huszadik század és az emberiség történelmének legértelmetlenebb és legszörnyűbb tettének felidézése, hanem egy olyan viszonyítási pont, amely mind a mai napig meghatározza az európai emberek, zsidók és nem-zsidók identitását.
A Vészkorszak megtanított bennünket arra, hogy egy ember bármivé válhat. Magunk határozhatjuk meg, miként éljünk, szentek vagy gonosztevők legyünk. De ha azt szeretnénk, hogy az emberek olyan erkölcsi mérce szerint éljenek, amely lehetetlenné teszi Auschwitz megismétlődését, akkor ennek erkölcsi mércének objektívnek kell lennie. Olyan látásmódnak, amelynek az alapja transzcendens, különben mindig a kedvünk és az uralkodó korszellem szerint fogjuk alakítani, éppen aszerint, ahogyan az érdekeink kívánják.
Hölgyeim és Uraim!
Isten minden bizonnyal megakadályozhatta volna a holokauszt szenvedéstörténetét. Ám ebben az esetben még mindig úgy gondolnánk, hogy az emberi ész, a ráció ereje szab gátat az elképzelhetetlen borzalmak megtörténtének, nincs szükségünk Istenre. Ha az ember teljesen szabad, akkor szabadnak kell tekintenünk erkölcsi döntéseiben is. Csakhogy a Vészkorszak megtanított bennünket arra, hogy a szabadságunk abban áll, hogy választhatunk jó és rossz között, ám semmiképpen sem abban, hogy megszabhatjuk, mi a jó, és mi a rossz.
Nem tudok elég hálás lenni, amiért a rettenet nem csupán a féktelen gonoszságot mutatta meg a maga pőre valóságában, hanem az emberi nagyság erejét is. Azokra a példákra gondolok, amelyek a legsötétebb környezetben is felvillanó fénylángként, reménnyel és iránymutatásként tudnak szolgálni számunkra.
Emlékeznünk kell tehát mindazokra, akik keresztényként életük kockáztatásával mentettek vagy próbáltak embereket menteni. Akik zsidó testvéreik tragédiájában saját hitük forrását találták meg.
A Talmud bölcsei a Szánhedrin traktátusban fontosnak tartják megjegyezni, hogy „Azért teremtette Isten az embert egyedülinek, hogy arra tanítson, bárki, aki egy lelket is elveszejt, olybá vétetik, mintha egy egész világot veszejtett volna el, és bárki, aki akár csak egy lelket is megment, olyan, mintha az egész világot mentette volna meg”. Amikor most Kiss Mihály, az egykori szalézi igazgató nemes kiállására emlékezünk, egy, a szó legnemesebb értelmében vett Igaz Emberre, aki 1944 októberétől több zsidó üldözöttet fogadott be az óbudai Szent Alajos Házba, sokuk életét megmentve, úgy kell tekintenünk Rá, mint akinek az egész világot sikerült megmentenie. Az a világot, amelyben mindannyian élni szeretnénk. A mi világunkat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!
A nácik azt akarták, hogy a zsidóság háromezer éves láncolata, és ezáltal a zsidó-keresztény civilizáció folytonossága megszakadjon. Ez ellen úgy tudunk tenni, ha a nemzedékek kapcsolatát újraépítjük.
Magyarország kormánya az elmúlt évek során töretlen elkötelezettséggel ált ki a zsidó közösségek mellett. A feszült közel-keleti helyzetben, és az európai zsidóságot fenyegető biztonsági kihívások közepette minden tőlünk telhetőt megtettünk a zsidó közösségek védelme és az antiszemitizmus elleni harc érdekében. A magyar kormány az elmúlt évek során számos lépésével egyértelműen jelezte, hogy a nemzetközi politika porondján is Izrael mellett áll a Zsidó Állam elleni politikai támadások ügyében. Mindezek után talán nem meglepő, hogy az elmúlt években töretlenül fejlődni tudtak Magyarország és Izrael diplomáciai kapcsolatai.
Mindemellett komoly összegeket fordítottunk a hitélet megerősítésére is, számos zsinagógát újítottunk fel. Ehelyütt elég arra emlékeztetnem, hogy alig néhány száz méterre innen található Budapest legrégebbi, ma is működő zsidó imaháza, az Óbudai Zsinagóga szépen megújult épülete, amelynek közösségével, vezető rabbijával személyesen is kiváló baráti kapcsolatot ápolok.
Emlékeznünk tehát nem csupán szavakban kell, hanem tettekben is. Hiszen ránk hárul a feladat, hogy a legyilkoltak után keletkezett űrt megpróbáljuk nemes cselekedetekkel valamelyest betölteni. Mindenekelőtt azonban őrködnünk szükséges afelett, hogy hasonló többé ne történhessen meg. Éberen kell vigyáznunk a keresztény és a zsidó közösségeinkre, a biztonságukra, a szabadságukra és közös hagyományaink fennmaradására.
Posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott Kiss Mihály szalézi szerzetes
2022. december 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott Kiss Mihály szalézi szerzetesnek, aki a vészkorszak idején zsidó fiatalokat bújtatott a rend óbudai házában. Az elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete adta át Andrásfalvy János tartományfőnöknek csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt köszöntjében kiemelte: a holokauszt nem csupán a féktelen gonoszságot mutatta meg a maga pőre valóságában, hanem az emberi nagyság erejét is.
“Emlékeznünk kell mindazokra, akik keresztényként életük kockáztatásával mentettek embereket” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szólt arról is: a holokauszt emléke nem egyszerűen a 20. század és az emberiség történelmének legértelmetlenebb és legszörnyűbb tettének felelevenítése, hanem olyan viszonyítási pont, amely mind a mai napig meghatározza az európai emberek identitását.
A vészkorszak megtanított bennünket arra, hogy egy ember bármivé válhat, “magunk határozhatjuk meg, hogy szentek vagy gonosztevők legyünk”.
Kitért arra: a magyar kormány az elmúlt években töretlen elkötelezettséggel állt ki a zsidó közösségek mellett. A feszült közel-keleti helyzetben és az európai zsidóságot fenyegető biztonsági kihívások közepette minden tőle telhetőt megtett a zsidó közösségek védelméért és az antiszemitizmus ellen. A kormány egyértelműen jelezte, hogy a nemzetközi politika porondján is Izrael mellett áll – mondta, hozzátéve, az elmúlt években töretlenül fejlődtek a két ország kapcsolatai. Emellett a kormány támogatja a hitélet megerősítését is.
A miniszterelnök-helyettes szerint ugyanis “emlékeznünk nemcsak szavakkal kell, hanem tettekkel is”, hiszen “ránk hárul a feladat, hogy a legyilkoltak után keletkezett űrt megpróbáljuk nemes cselekedetekkel valamelyest betölteni”.
“Mindenekelőtt azonban őrködni kell, hogy a holokauszthoz hasonló tragédia többé ne történhessen meg, és éberen kell vigyáznunk zsidó és keresztény közösségeinkre, a biztonságukra, a szabadságukra és közös hagyományaink fennmaradására” – tette hozzá Semjén Zsolt.
Jákov Hadasz-Handelszman arról beszélt: a Világ Igaza kitüntetés a zsidó nép és Izrael Állam hálájának legmagasabb rangú kifejezése, amellyel olyan nem zsidó embereket tüntetnek ki emberségükért és bátorságukért, akik életüket kockáztatva mentettek zsidókat.
Kiss Mihály valóban megérdemli az elismerést, mert rendkívüli bátorságot tanúsítva segített zsidó gyerekeknek, az óbudai szalézi rendház kápolnájában bújtatva őket üldözőik elől, és ezzel saját életét is kockáztatta – mondta a nagykövet.
Megjegyezte, az a tény, hogy Kiss Mihály pap volt, még jelnetősebbé teszi cselekedeteit, figyelembevéve az akkori vallásközi kapcsolatokat.
Andrásfalvy János, a szalézi rend magyar tartományának vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, Kiss Mihály élete különösen fontos példa a magyar szalézi közösségnek.
Felidézte, Kiss Mihály az óbudai rendház vezetőjeként 1944 októberétől, a nyilasok néhány hetes uralma alatt – több zsidó származású embert fogadott be a rendházba, megmentve életüket.
A téglagyári gyűjtőhely felé menet többen a mindig nyitott kápolnába “ugrottak be”. A nyilasok, amikor rájöttek, hogy a szaléziak zsidó fiatalokat bújtatnak, rátörtek a rendházra és az ott talált gyerekeket elhurcolták, majd a Dunába lőtték – ismertette.
Kiss Mihályt és társait a nyilasok többször megverték, megkínozták, feltehetően ez is hozzájárult a szerzetes korai halálához.
Andrásfalvy János elmondta azt is, Kiss Mihály a harmadik magyar szalézi szerzetes, aki megkapja a Világ Igaza kitüntetést.
Ábrahám Béla korábbi tartományfőnök ismertette: Kiss Mihály 1891. szeptember 7-én született Győrszentmártonban. 1906-ban jelentkezett novíciusnak Don Bosco szalézi szerzetesrendjébe, Krakkóban szentelték pappá 1916-ban. Igazgatóként működött a rákospalotai rendházban, majd a nyergesújfalui szalézi iskola vezetője lett, 1940-től vezette az óbudai rendházat. Naplója, melyet 1944 őszétől 1945 elejéig vezetett, fontos emlék, amely mutatja szerzője emberi nagyságát, és megrendítő leírásokat tartalmaz a háború borzalmairól, a nyilasok kegyetlenkedéseiről.
Ábrahám Béla megjegyezte, a kommunizmus idején feloszlatott szalézi rend iratai, köztük Kiss Mihály naplója véletlenül maradtak meg. Valaki bevitte azokat a levéltárba, ahol a kommunizmus évtizedei alatt senki nem mert hozzájuk nyúlni, így a rendszerváltás után visszakerülhettek a szalézi közösséghez.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Michael Wallace Banach apostoli nuncius, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija, Nacsa Lőrinc KDNP-s, Illés Boglárka fideszes, Hiller István és Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő.
Rabatban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tárgyalást folytatott a marokkói házelnökkel és miniszterelnökkel politikai, gazdasági és energetikai együttműködésről.
(semjenzsolt.hu)
Fórum Lezsák Sándorral Kiskunfélegyházán
2022. november 28.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Mondj nemet a szankciókra! című országjárás keretében tartott fórumot Lezsák Sándorral, az Országgyűlés alelnökével, a Nemzeti Fórum elnökével Kiskunfélegyházán.
Semjén Zsolt, Navracsics Tibor és Latorcai Csaba is részt vett a KDNP Önkormányzati Tanácsának ülésén
2022. november 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Az ország KDNP-s polgármesterei, alpolgármesterei, önkormányzati képviselői tanácskoztak csütörtökön Keszthelyen.
Az eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke adott általános politikai helyzetértékelést.
Navracsics Tibor kereszténydemokrata területfejlesztési miniszter, A területfejlesztés új irányairól tartott izgalmas előadást. A miniszterek ezt követően válaszoltak a résztvevők kérdéseire.
A napot Latorcai Csaba területfejlesztési államtitkár, a KDNP ügyvezető főtitkára interaktív fóruma zárta.
Négyezer milliárd forintnyi veszteséget okozott a magyar költségvetésnek az EU szankciós politikája
2022. november 23.
Ossza meg ismerőseivel!
Legalább négyezer milliárd forintnyi veszteséget okozott eddig a magyar költségvetésnek az Európai Unió elhibázott szankciós politikája – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán.
Semjén Zsolt a Mondj nemet a szankciókra! című országjárás keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: nem lehet csupán az orosz-ukrán háborút okolni az energiaárak drasztikus emelkedéséért; a háború miatt felment a gáz ára 100 dollárra, de amikor Brüsszel “elkezdte pengetni a szankciókat”, az szinte azonnal 200-350 dollárra emelkedett.
Hozzáfűzte: látszik, hogy Oroszországot nem rendítették meg a szankciók, hiszen az olajat gond nélkül eladják Kínának és Indiának, abból pedig, hogy kevesebb gázt értékesítenek, nem lesz kisebb a bevételük; a magasabb árak miatt kétszer akkora lett a hasznuk, mint amekkora korábban volt.
Az európai emberek védelmében át kell gondolni a szankciós politikát, Magyarország semmit nem fog támogatni, ami a magyar emberek, a magyar gazdaság energiaellátását veszélyezteti – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kijelentette: nem támogathatnak olyan szankciókat, amelyek az európai unió valamennyi polgárának rosszak, ártalmasak.
Ugyanakkor a kormány kötelességének érzi, hogy a kialakult nehéz helyzetben segítse a magyar embereket – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért vezették be az ársapkákat, a kamatstopot, indították el a gyármentő programot, és nyújtanak az átlagfogyasztás mértékéig minden magyar család számára havonta 181 ezer forint értékű támogatást a rezsicsökkentés keretében.
Kiemelte: Magyarország továbbra is a béke pártján áll, az orosz-ukrán háború esetleges eszkalálódása az egész világot veszélyezteti, ezért orosz-amerikai tárgyalásokra, mielőbb tűzszünetre és béketárgyalások megindítására van szükség, ha pedig mindez megtörténik, akkor az energiaárak is csökkenhetnek.
Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás
2022. november 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón.
Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta.
Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg.
Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. “Háború ide, energiaválság oda”, vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek – húzta alá.
Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar, aki ezen támogatáshoz szeretne hozzá jutni, vegye fel a kapcsolatot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel – kérte.
Semjén Zsolt a 2010 óta megvalósított nemzetpolitikai programokat részletezve kifejtette: ötezer intézmény működését támogatták, 5400 beruházást valósítottak meg külhoni területeken. Csak idén 2372 intézményt és programot segítettek – jelezte.
Hozzátette: a bölcsődétől az egyetemig fenntartják és támogatják az oktatási hálózatot, 300 ezer magyar gyermek oktatását segítik. Beszámolt arról, hogy 250 hétvégi, vasárnapi iskolát támogattak a diaszpórában. Összegzése szerint 2010 óta oktatási célokra több mint 200 milliárd forintot fordítottak.
A további fejlesztéseket részletezve kiemelte, hogy a Kárpát-medencében csaknem ezer óvodát újítottak fel vagy építettek, további 200 játszóteret alakítottak ki.
1600 új külhoni templom épült vagy újult meg 2010 óta, kulturális célokra 140 milliárdot fordítottak, amelyből 2500 kulturális beruházás valósulhatott meg. Mindezek mellett 300 ifjúsági területtel összefüggő fejlesztés történt.
Semjén Zsolt a gazdaság területén megvalósuló programokat forradalminak minősítette, hangsúlyozva: nem csupán az identitás megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem a mindennapi megélhetéshez is. 145 felszerelt tangazdaságot és tanműhelyt hoztak létre, 60 ezer vállalkozást támogattak 200 milliárdos forrással. Mindez 400 milliárd forint értékű beruházást eredményezett a külhoni területeken – ismertette, hozzátéve: 3500 vállalkozás-fejlesztési programot valósítottak meg.
Kitért arra is, hogy védőnői és gyermekgyógyászati hálózatokat hoztak létre szerte a Kárpát-medencében.
A miniszterelnök-helyettes arra a kérdésre válaszolva, hogy tartanak-e attól, Magyarországot a Lengyelországhoz hasonló incidens éri, megismételte a korábban a magyar kormány részéről elhangzottakat: ha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban. A történtek megerősítik a magyar politika helyességét – mutatott rá. Kiemelte: ezért nem engedik, hogy Magyarországról fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. Ezek a szállítások ugyanis Kárpátalján keresztül történnének, jelentős veszélynek kitéve az ottani magyarokat. Hangsúlyozta: Kárpátalja az egyetlen olyan terület, amelyet nem ért rakétatámadás.
További kérdésre válaszolva, gratulált a felvidéki és vajdasági választásokon a magyar pártok eredményéhez.
Rámutatott: simán megvan a parlamenti küszöb, ha a magyarság egységes a Felvidéken. Semjén Zsolt az RMDSZ példáját nevezte helyesnek, kiemelve: egy kisebbségi pártnak nem kell ideológiai kérdést csinálnia abból, hogy kivel lép koalícióra. Ezt azzal kell megtennie, aki kisebbségi szempontból többet ígér. Hozzátette: biztos benne, hogy Pozsonyban a magyar párt bejuthat a parlamentbe és jó esetben a kormányba is, és akkor az állampolgárság kérdését is meg tudják oldani. A magyar állampolgárság kiterjesztése nem veszélyeztet senkit, ugyanakkor a szlovák ellentörvény teljes kudarcot vallott, azzal azokat az “echte” szlovákokat büntették, akik nyugat-európai országokban dolgoznak.
Megjegyezte: természetesnek veszi, hogy a magyarországi szlovákságnak lehet szlovák állampolgársága és biztatta is azokat ennek felvételére, akik a szlovák politikai közösség tagjai szeretnének lenni és szavaznának is.
Semjén Zsolt kiállt Horvátország mielőbbi schengeni csatlakozása és a boszniai horvátok mellett. Szerbia vonatkozásában hasonlóképpen kiállnak a boszniai szerbek mellett – jelezte.
Megjegyezte még: három ellenzéki párt nem vett rész az ülésen: a DK, a Párbeszéd és a Momentum. “Lelkük rajta”, önmagukat minősítik – fogalmazott.
Nem a magyar kormányt és nem a Máértet becsülték le, hanem a határon túli magyarokat – fűzte hozzá.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: három év után újra személyes jelenlét mellett rendezhették meg a nemzetpolitika legfontosabb fórumait, a diaszpóra tanácsot és a Magyar Állandó Értekezletet.
Máért: minden magyar iskolába járó külhoni gyerek megemelt támogatást kap
2022. november 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A jelenlegi egy nemzeti kormány, amelynek a magyar állam a magyar nemzet önkifejeződése, az értelme és célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. A nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén, pénteken Budapesten.
Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelését követően Semjén Zsolt köszöntőjében rámutatott, hogy a nemzet fennmaradásához kell egy erős Magyarország, amely politikailag, gazdaságilag és diplomáciailag, hátországot biztosít, kell az alkotmányos környezet, az intézményrendszer – ennek része a Máért -, az identitásmegőrzés, a nemzet közjogi egyesítése, továbbá az, hogy a magyarság politikai szervezetei és pártjai meghatározó szerepet játsszanak a körülöttünk lévő országokban. Mindez együtt jelenti a nemzeti, patrióta politikát – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Máért-zárónyilatkozat: cél a mielőbbi béke
Az MTI-hez is eljuttatott zárónyilatkozatban kiemelték: támogatják a magyar kormánynak Magyarország, a magyar nemzet és a családok biztonsága védelmében tett törekvéseit.
A résztvevők köszönetüket fejezték ki a magyar nemzetnek a Híd Kárpátaljáért és a segélyszervezetek munkájában való aktív részvételért az orosz-ukrán háború menekültjeinek megsegítésében.
Megállapodnak abban, hogy a megerősített nemzeti intézményrendszer fenntartása és működtetése elengedhetetlen a külhoni magyarság megmaradása szempontjából, különös tekintettel a “Nemzeti jelentőségű intézményekre és Nemzeti jelentőségű programokra”.
Egyetértenek továbbá abban, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel, politikai intézményrendszerrel rendelkeznek, amely a széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább.
Hangsúlyozzák a népszámlálásokon való részvétel fontosságát, üdvözlik azt a tevékenységet, amely azt eredményezi, hogy a magyarok minél nagyobb számban részt vegyenek benne, és vállalják anyanyelvüket, magyarságukat és vallásukat.
Szorgalmazzák a határátkelők számának növelését és a határok biztonságos és felügyelt átjárhatóságának további javítását, a határátlépés gördülékenyebbé tételét az anyaországi és a külhoni magyarok közötti akadálytalan kapcsolattartás biztosítása érdekében.
Az aláírók sikeresnek ítélik a nemzetpolitikai tematikus évekhez kapcsolódó programokat, amelyek révén 2012 és 2022 között az óvodák, az iskolák, a vállalkozók, a családok és az őket támogató szakmai közösségek nemzetünk javára megerősödtek.
Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit, fontosnak tartják a Határtalanul Program folytatását.
Üdvözlik továbbá, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program keretében tovább folytatódik a diaszpórában és a szórványban élő magyarság segítése a mindennapokban.
Kárpátalja vonatkozásában mélységesen megdöbbentőnek és felháborítónak tartják a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának döntését, ami után a munkácsi várból botrányos körülmények között eltávolították a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot. Meggyőződésüknek adnak hangot, hogy egy európai uniós tagjelölt országban alapvető fontosságú kell, hogy legyen a demokratikus értékek és a kisebbségi jogok betartása, amelynek része a történelmi emlékművek kölcsönös tisztelete és megőrzése, a nemzeti kisebbségek vonatkozásában pedig ez az egyik fokmérője az adott ország kisebbségpolitikájának. Kérik az ukrán hatóságokat, hogy mielőbb állítsák helyre az egyetemes magyar kulturális örökséghez tartozó munkácsi turulszobrot.
Megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség folyamatosan ki van téve a központi, Magyarországot negatívan megítélő narratívák hatásának, amely mára már az amúgy toleráns helyi lakosság egy részénél is érzékelhető.
Bizakodásuknak adnak hangot, hogy a közvetlen harci cselekmények eddig még elkerülték Kárpátalját, s a háború okozta nehézségek ellenére a kárpátaljai lét alapjai, ha korlátozásokkal is, de biztosítottak, s a számos provokatív megnyilvánulás ellenére is sikerült megőrizni a nemzetiségi békét.
Erdély tekintetében fontosnak tartják és elismerik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati tevékenységét, különös tekintettel a családpolitikai támogatások kiterjesztésére és az Erdélyt építő infrastrukturális beruházásokra. Felhívják a figyelmet az Európában létező autonómiaformák pozitív példáira, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos, konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.
Aggasztónak tartják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását. Tiltakoznak a korábban már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának, illetve a bennük működő magyar oktatási intézmények jogszerű működésének megkérdőjelezése ellen. Üdvözlik az erdélyi szórványmegyékben és Bukarestben elindított délutáni oktatási program kiterjesztését.
Felvidék vonatkozásában gratulálnak a Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. szlovákiai helyhatósági és megyei választásokon elért eredményéhez. Egyetértenek abban, hogy a felvidéki magyarság szülőföldjén való megtartásához, az általuk lakott régiók felzárkóztatásához és fejlesztéséhez egy erős magyar érdekképviseletre van szükség. Határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák kormány értékelje át az állampolgársági törvény módosítását, a szlovák parlament pedig úgy módosítsa azt, hogy azon magyar nemzetiségű polgárokat, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek, ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése.
Vajdaság kapcsán üdvözlik, hogy az április 3-ai szerbiai parlamenti választásokon a magyar emberek újra arra tették voksukat, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség folytassa a megkezdett munkát a szerbiai kormányban. Gratulálnak továbbá, hogy a november 13-ai nemzeti tanácsi választásokat követően továbbra is a Magyar Összefogás lista tagjai vezetik a Magyar Nemzeti Tanács, a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzatát.
Speciális ösztöndíjprogram indul, támogatandó a diaszpóra fiataljainak magyarországi felsőoktatási tanulmányait – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XI. ülésén csütörtökön Budapesten.
A programot Csák János kulturális és innovációs miniszterrel együttműködve valósítják meg.
A szerdai kormányülésen született döntés a Welcome Office (Hazaváró Iroda) létrehozásáról, amellyel azokat kívánják segíteni, akik úgy döntenek, véglegesen vagy átmenetileg hazatelepülnek Magyarországra. Az irodában intézik majd például a nyugdíjfolyósítással, diplomahonosítással, jogosítvánnyal összefüggő ügyeket – közölte Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a magyar kormány nemzetpolitikája nem esetleges, nem pillanatnyi szempontokat követ, hanem “filozófiailag átgondolt”. A magyar állam értelme és célja a magyar nemzet fennmaradása és az emberek életminőségének javítása – hangoztatta. Az egyetemes magyarság szegényebbé válna, ha eltűnne az integráns részét képező diaszpóra magyarsága – tette hozzá.
Mint mondta, több mint száz diaszpóraszervezettel vannak intézményes, szoros kapcsolatban, a Magyar Diaszpóra Tanács valóban képviseli és reprezentálja a világ magyarságát.
Kitért arra is, hogy a diaszpóra magyarsága sokáig egyfajta mellőzöttségben volt, a szocializmus idején kifejezetten ellenségnek tekintették az emigráció magyarságát. Stratégiai feladat volt, hogy a diaszpóra szervezeteit a megváltozott időknek megfelelően “minden magyar otthonává alakítsák”. Ehhez nyújtanak segítséget a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasai, eddig mintegy ezren kapcsolódtak be a munkába.
Beszámolt arról is, hogy mintegy 230 ezer dokumentumot hoztak haza a Mikes Kelemen-programon keresztül, a legfontosabb iratok a nemzeti levéltárba kerülnek, a fennmaradók közül kárpátaljai és más külhoni magyar iskolákba szállítanak könyveket.
Kitért arra is, hogy számos országban jöttek létre magyar házak, segítséget nyújtottak a külhoni területeken templomok építéséhez, rekonstrukciójához, támogatják az egyházi életet.
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy minden olyan támogatást, ami nem kötődik szorosan egy területhez, kiterjesztik minden magyar állampolgárra, bárhol él. Jelezte: az anyasági támogatást eddig 43 ezren kapták meg, babakötvényt 38 ezren igényeltek és 20 ezer babacsomagot állítottak össze. Arra biztatta a diaszpóra magyarságát, éljen ezekkel a lehetőségekkel.
Eddig több mint 1 millió 150 ezren váltak a magyar állampolgárság által “nemzettársunkból honfitársunkká”, teljes szavazati joggal – mondta, megjegyezve: a mostani választáson 320 ezer külhoni szavazat érkezett, 50 ezerrel több, mint 2018-ban.
Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki a diaszpóra magyarságának nemzethűségéért és hangsúlyozta: minden magyar, éljen bárhol a világban, bármikor hazajöhet Magyarországra.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a világ 30 országából érkeztek vendégek a tanács csütörtöki ülésére, hatvan szervezet a virtuális térben követte a tanácskozást.
Kitért arra, hogy folyamatos a kapcsolattartás a diaszpóra szervezeteivel.
A diaszpórapályázatot 2021-től a Nemzeti Újrakezdés Program részeként hirdetik meg, szétválasztották a támogatási célokat, külön pályázat szól a működés, fejlesztés, eszközbeszerzés támogatásáról, külön a programok és rendezvények segítéséről.
Az államtitkár beszélt a Kőrösi Csoma Sándor-program folytatásáról és arról is, hogy 2018 óta megszervezik a hétvégi magyar iskolák találkozóját, a programot a járvány miatt 2021-ben és 2022-ben online formában tartották meg.
Beszámolt a diaszpóra iskolatáborokról is, idén 11 helyszínen 400 gyermek táborozott.
Közölte: a végéhez közeledik a Mikes Kelemen-program, jelenleg különös, egyedi értékeket képviselő anyagokat szállítanak haza és dolgoznak fel.
Kitért arra is, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyprogramban az anyaországi és külhoni adományok összege meghaladta az egymilliárd forintot.
A program zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be.
