Pozitívan fogadta a diaszpóratanács a szavazati jog kiterjesztését
2018. november 15.
Ossza meg ismerőseivel!
A kárpátaljai helyzet áttekintése és az európai parlamenti választáson való részvétel lehetőségének megteremtése szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ülésen tartott sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten. Közlése szerint a résztvevők körében “nagy sikert” aratott a voksolást érintő szabályok megváltoztatása.
A kormányfő helyettese kérdésre jelezte: elegendő idő lesz, hogy az érintettek a tavaszi EP-választáson már részt vegyenek, beleértve a regisztrációt is. Azt is rendkívül pozitívan fogadták a résztvevők, hogy egyszerűsítették a regisztrációt és a voksolást – közölte.
Semjén Zsolt hozzátette: az ülésen tárgyaltak a kárpátaljai helyzetről is.
Nincs hova hátrálni e téren – jelentette ki. Rámutatott: nem tudnak mást tenni, mint uniós és NATO színtéren blokkolnak mindent, amíg a jogsértések nem szűnnek meg, és világgá kiáltják azokat a jogsértéseket és jogtiprásokat, amelyek Ukrajnában érik a magyarságot.
A közterület-használatot érintő törvénymódosításról kérdésre Semjén Zsolt azt mondta: nem azt akarja, hogy az ellenzék ne mondhassa el a véleményét, elkötelezett híve a szabad véleménynyilvánításnak.
Ugyanakkor vannak nemzeti ünnepek, amikor annak méltóságát sérti, ha odamegy egy maroknyi ember, hogy megzavarja a rendezvényt.
Ezzel együtt ő maga nyitott arra, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be, a kompromisszumra, és arra, hogy cizellálják a módosítást – közölte.
(Forrás: MTI)
Köszönet a Kárpátalja melletti kiállásáért
2018. november 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll a támadott nemzetrészek, így a kárpátaljai magyarok mellett. Semjén Zsolt erről a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. ülésén beszélt csütörtökön Budapesten, egyúttal köszönetét tolmácsolva a diaszpóra magyarságának.
A kormányfő helyettese rámutatott: jelenleg a kárpátaljai magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, a szerzett jogaitól fosztják meg, lényegében az elüldözésük zajlik szülőföldjükről.
Nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll mellettük, az egész világnak tudnia kell: nem engedik, hogy a kárpátaljai magyarok a nyelvüket használják, az iskolában magyarul tanuljanak, és üldözik őket, mert felvették a magyar állampolgárságot – mondta.
Kitért arra is, mára már természetes, hogy ebben az időszakban tanácskozik a Magyar Diaszpóra Tanács, amely a világ magyarságának legitim egyeztető testülete. Ez azonban nem volt mindig így – emelte ki Semjén Zsolt, aki hozzátette: a szocializmusban a diaszpórát még ellenségként kezelték. 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP kormány megalakult, küldetésüknek tartották, hogy a diaszpórát a helyén és a súlyának megfelelően kezeljék.
Azért is fontos a tanács, mert a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a diaszpóra magyarságának kérdései kisebb hangsúllyal tudtak csak megjelenni. Egyedülálló szervezeti struktúra jött létre, és ez az egyeztető fórum a magyar élet minden részét érinti – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitért a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-programra, a Mikes-programra, illetve a Julianus-programra és a nemzeti regiszterre. Ezek mind egyedülálló magyar innovációk – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes a testület előtt is beszámolt arról, hogy már több mint egymillió új magyar állampolgár van, ez magában foglalja a diaszpóra kedvezményes honosítását és az állampolgárság megállapítását.
Semjén Zsolt a jövő évi európai parlamenti választásokról szólva ismét kiemelte: az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok – köztük a diaszpóra magyarsága – az országgyűlési választásokon már szavazhattak, ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is – mondta, hozzátéve: a végletekig leegyszerűsítették a regisztráció és a szavazás feltételeit.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelezte: a tanácskozásra 89 küldött és 22 meghívott vendég érkezett a diaszpórából. Az ülésen a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el.
Közép-Európa sorsa a térség összefogásán múlik
2018. november 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai sorsközösség a kereszténység védelmében – a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián szerdán a Parlamentben.
Semjén Zsolt rámutatott: e téren a visegrádi négyek örvendetes együttműködés reménységre ad okot.
A miniszterelnök-helyettes előadásában felidézte a Hunyadiak korát, az akkori történelmi eseményeket, és áttekintette, hogyan lettek a Hunyadiak a keresztény Európa védői. Kitért a nándorfehérvári diadalra, aminek eredményeként hetven évre elvették a törökök kedvét Magyarország megtámadásától. Felidézte Mátyás király trónra lépését, azt, hogy az uralkodó levélben biztosította a pápát, a törökkel szemben apja örökségét kívánja folytatni. Kiemelte: Hunyadi Mátyással összefüggésben a több mint ötszáz évvel ezelőtti eseményeket a történettudomány feldolgozta, a nagy király szerepének és jelentőségének megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott, különböző politikai szándékok nem relativizálták és nem tudták kisajátítani.
Mátyás király alakja irodalmi és néprajzi szempontból is különleges rangot vívott ki magának. Soha senkiről ennyi népmese, monda, anekdota nem született, mint róla az évszázadok során – jegyezte meg Semjén Zsolt, aki úgy fogalmazott: Mátyás legfőbb történelmi jelentősége a keresztény Magyarország és Európa megvédése az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben.
Hozzátette: már a XIV. század elejétől megvolt a törekvés a környező országok uralkodóiban, hogy kialakítsanak egy Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot – és esetleg Ausztriát is – magában foglaló szövetséget. Kisebb-nagyobb mértékben mindenkit fenyegetett az akkor már a Balkán nagy részét is uraló Oszmán Birodalom. A hosszú csatározások után 1478-ban Mátyás békét kötött Ulászlóval, megegyezve Csehországon, majd nem sokkal később IV. Kázmér lengyel királlyal is. Későbbi kutatások kimutatták, hogy Mátyás leveleiben, a német birodalommal és az Itáliával folytatott tárgyalásaiban minduntalan felmerült egy nagy, török elleni támadó hadjárat terve. Hiába azonban a közép-európai béke, erre egymagában Mátyás már nem lehetett képes – mutatott rá.
Semjén Zsolt megállapította: a történelem gyakran ismétli önmagát, ezért a múlt tanulságokkal szolgál a jelenre és a jövőre. Európa mai helyzetét látva szembeötlő, hogy ma is veszélyben Európa keresztény civilizációja, ha nem is az Oszmán Birodalom, hanem az iszlamizáció fenyegetésétől – rögzítette.
A miniszterelnök-helyettes Vári Fábián László József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő Szellembeszéd című versét idézte: “Magyarjaim, ha felemlegettek úgy négyszázötven esztendők múltán,legyetek résen. Új áfiummal: kolduló haddal vonul fel a szultán.”
“Legyünk résen, és a Hunyadiak példája, öröksége legyen vezércsillagunk!” – zárta előadását Semjén Zsolt.
Gaal Gergely, a Mátyás király emlékév tanácsadó testületének elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a budapesti tanácskozással egyidejűleg Bécsben kiállítás nyílik. Hozzátette: a budapesti rendezvényen képviseltetik magukat a magyarországi kisebbségek, a Hunyadiak iránti tisztelet körükben is jelen van. Gaal Gergely párhuzamot vont a Hunyadiak korával és rámutatott: akkor is meg kellett védeni Magyarországot, és népeink komoly áldozatot hoztak Nyugat-Európáért.
A továbbiakban közöljük Semjén Zsolt teljes beszédét.
“Boldog az a nemzet, melynek az Úr az istene – olvassuk a 33. zsoltárban. És boldog az a nemzet – tehetjük hozzá –, melynek heroikus, küldetéses, ezeréves történelme van. A kettő összefügg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink!
A Mátyás-emlékév kapcsán jöttünk össze, hogy emlékezzünk nagy királyunkra. Gyakran halljuk, hogy felesleges a múlttal foglalkozni, inkább tekintsünk a jövőbe. Sokan a magyar kormánynak is felróják, miért tartjuk fontosnak a múltunkat. Az idő azonban a múlt–jelen–jövő egységében alkot egészet – akár személyes életétünk, akár a nemzetünk tekintetében.
Miért is szükséges visszatekintenünk? Néhány napja hajtottunk fejet mártír miniszterelnökünk, Tisza István halálának, pontosabban meggyilkolásának századik évfordulóján. Tiszával szemben különösen hálátlan volt az utókor, a korabeli országgyűlés néhány nappal a halála után még arra sem volt képes, hogy megemlékezzen róla. Hosszú évtizedeken keresztül elhallgatták, illetve kizárólag negatív kontextusban szóltak róla. Most azonban végre eljött a pillanat, a kormány évszázados sebet gyógyított be, amikor visszahelyezte a magyarság történelmi Pantheonjába.
Ez a példa is azt bizonyítja, mennyire fontos egy nemzet múltja, főleg akkor, ha helyre kell állítani a történelmi igazságot.
Hunyadi Mátyás esetében azonban semmiféle „átértékelés” sem szükséges, hiszen a több mint ötszáz évvel ezelőtti eseményeket a történettudomány feldolgozta, nagy királyunk szerepének és jelentőségének megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott, különböző politikai szándékok nem relativizálták és nem tudták kisajátítani.
Mátyás király alakja irodalmi és néprajzi szempontból is különleges rangot vívott ki magának. Soha senkiről ennyi népmese, monda, anekdota nem született, mint róla az évszázadok során: ő az álruhában a nép közé ereszkedő, a jókat és a szegényeket megsegítő és felemelő, a kapzsikat és gonoszokat megbüntető király.A XVI. századi krónikások, Benczédi Székely István vagy Heltai Gáspár – megszépítő messzeségből – dicsőítik: igazságos, jó, okos, nemzeti uralkodó. Benczédi négysorosa így fogalmaz:
Mátyást mostan választotta
mind ez ország királyságra,
Mert ezt atta Isten nekünk
menyországból oltalmunkra
Mátyás tehát az Ég ajándéka, aki a nemzet védelmére rendeltetett. És ezzel elérkeztünk a lényeghez: Mátyás legfőbb történelmi jelentősége a keresztény Magyarország és Európa megvédése az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hogyan lettek a Hunyadiak a keresztény Európa védői?
A várnai csatavesztést követően Vitéz János levelet ír IV. Jenő pápának, amiben Hunyadi János véleményét is közvetítve kifejti, hogy a török fenyegetés veszélye mindaddig fennáll, míg nem aratunk végső győzelmet a mohamedán hadak felett. Itt rögtön összekapcsolja hazánk sorsát az egész keresztény Európáéval. Keserűen írja le, hogy bár egyetemes európai ügyről van szó, a magyarok csak ígéretek tömegét kapták, segítséget viszont semmit.
„Ám arra kérem Istent, ítéljen azok felett, akik ily csúf játékot űztek egy keresztény néppel! Ahány szomszédos fejedelem lakozik körülöttünk: a két moldvai, sőt bulgáriai, jó néhány albán, még a konstantinápolyiak is mindenfelől fegyveres segítséget ígérgettek, és invitáltak: repüljünk úgymond szélnél sebesebben, ők gondoskodnak majd minden egyébről… Megtapasztaltuk a dolgokat úgy, amint nem vártuk, milyen sötét háló az említett fejedelmek barátsága.”
Hunyadit azonban nem rendítette meg a csatavesztés. A püspök a levél végén barátja szavait így tolmácsolja: „Úgy vélem csak bele kell fogni újra, mert ha elmulasztjuk tovább terjeszteni a kereszténység határait, eddigi határainkat is elveszíthetjük… Végre is szilárdan eltökéltem, hogy ennek az ügynek szentelem életemet, ha kell a halálomat is… ha velem marad az ég malasztja, nem nyugszom, míg hazámról le nem mosom a vereség gyalázatát!”
1453 májusában elesik Konstantinápoly, mecsetté alakítják a Hagia Szófiát, és az utolsó kelet-római császár holttestén tiporva a mohamedán hatalom megjelenik Európában.
Rá közel két évre Frigyes császár birodalmi gyűlést hívott össze Bécsújhelyen. A hazánkat képviselő Vitéz János nem győzte hangoztatni, hogy a török nem csupán Magyarországot akarja elpusztítani, hanem egész Európát fenyegeti. „Miután leigázta a keleti birodalmat, célba vette a te római királyságod koronáit, megszállta Európa vidékeit egészen a Duna határvonaláig, a már régóta ostromlott Magyarország elpusztítására készül, ezután pedig téged próbál majd lerohanni… Hidd el bizton, ő nem csupán a kereszténység egy részének próbál ártani, hanem a katolikus vallást alapjaiban akarja megrendíteni…”
Frigyes persze korántsem érezte annyira drámainak a helyzetet, ami Magyarország számára fél évszázad elmúltával, Mohács után következett be. A bécsújhelyi találkozónak volt egy jelentős eredménye: a magyar követség itt találkozott Kapisztrán Szent Jánossal, itt hallották izzó szónoklatát, és hívták meg Magyarországra.
Nándorfehérvár alá 150.000 főnyi sereggel, 200 hajóval, és 300 ágyúval vonult fel II. Mohamed szultán. A legalább háromszoros túlerővel szembeni győzelem emberileg szinte megmagyarázhatatlan, sajátos események szerencsés összjátéka. Kapisztrán Szent János lelkesítő szónoklatai, sugárzó, szuggesztív hite, ahogy a keresztet felmutatva rohant előre a legnagyobb tűzben, és Hunyadi János vitézsége, személyes bátorsággal párosuló zseniális stratégiai érzéke meghozta a sikert.
Csak a csata utolsó pillanatait szeretném felidézni. Már minden lőszer elfogyott, és a várvédők végső elkeseredésükben égő venyigéket dobáltak a törökök közé, akik megrémültek lángra kapott ruhájuktól, és vad futásnak eredtek. A kereszteseket nem lehetett visszatartani, rázúdultak a túlerőben lévő törökökre, akik még az ágyúikat is hátrahagyva menekültek. Ekkor már Hunyadi is ott állt a hetvenéves ferences szerzetes mellett, aki rendíthetetlenül emelte a magasba a keresztet. Rendtársa visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a végső küzdelem előtt így buzdította a katonákat: „Ó magyarok szegény fiaim, hozzátok helyre a kereszténység hibáját, álljatok ellene ellenségeiteknek!”
Megfordították a török ágyukat, s azok tüzével verték vissza a janicsárjaival új rohamot indító szultánt. A konstantinápolyi templomok harangjaiból öntött török ágyúk végkép eldöntötték a csatát. A török futott, a szultán csak Szófiánál tért magához.
Néhány hét múlva Hunyadi János pestis áldozat lett. Kapisztrán még ott állt az ágyánál, ő még értesült Callixtus pápa öröméről, de nemsokára, éppen október 23-án ő is visszaadta lelkét a Teremtőnek. Mindenesetre hetven évre elvették a törökök kedvét Magyarország megtámadásától.
Callixtus pápa, aki komolyan vette a török elleni küzdelmet, sokat várt Hunyadi János fiának trónra lépésétől. Mátyás levélben biztosította a pápát, hogy a törökkel szemben apja örökségét kívánja folytatni. Folytatta is volna, ha nem ütközik komoly belső ellenállásba. Összeesküvő főurak gyűltek össze Frigyes német császár udvarában, aki természetesen minden támogatást megadott nekik, hiszen szeme előtt csak egy cél lebegett: a jogtalanul eltulajdonított Szent Korona mellé megszerezni a tényleges hatalmat is Magyarországon.
Mátyás váratlan támogatóra lelt a pápai trónon III. Callixtust követő II. Pius pápa személyben, aki megválasztása előtt Frigyes császár titkára volt. A szentatya követe,Carvajal bíboros hosszasan győzködte a császárt: „Kérem Felségedet, hogy ne bántsa ezt a királyt, akit Őszentsége a pápa, ha a szükség kívánná, fegyver hatalmával is kénytelen volna megvédeni, mert elmozdítása a kereszténységre hátrányos következményeket vonna maga után.”
Frigyessel egy időre úgy-ahogy helyre állt a béke, ha borsos áron is, de visszakerült a Szent Korona magyar földre, és 1464 márciusában Székesfehérváron Mátyás koronázását is meg lehetett tartani. Előtte azonban még hadjáratot vezetett a török által elfoglalt Boszniába, és karácsonykor visszafoglalta Jajca várat, kiszabadítva keresztény foglyok ezreit.
Mátyás népszerűsége egyre nőtt Európában. A neves olasz költő, Antonio Coctanzi dicsőítő költeményt írt a két Hunyadiról, Jánosról és Mátyásról, a régi, harcos hagyomány folytatóiról. Mátyás nevében a versre Janus Pannonius pécsi püspök válaszolt. Leírja a boszniai hadjáratot, keserűen sorolja fel Európa országainak közömbösségét, majd Mátyás nevében ígéretet tesz a török elleni háború folytatására:
„…És amit elkezdtem, mindaddig nem hagyom abba,
mígnem a tengeren át űzöm a vad törököt.
Már nem csak népünk hulltát kívánja, az összes
Krisztus-hívőkét szerte a föld kerekén.”
A magyar király keserűen tapasztalja, hogy hiába a lánglelkű II. Pius buzdítása Konstantinápoly visszafoglalására, a török ellenében a nyugati Európában nincs szövetségese. Míg Mátyás Szerbiában a törökkel hadakozott, azalatt egy török hajóhad szállt partra az olasz félsziget déli részén, és elfoglalta Otranto városát, ahol hatalmas vérengzést követett el. Mátyás apósa, Ferdinánd nápolyi király nem bírt a törökkel, és Itáliát rettegés kerítette hatalmába.
Mátyás Magyar Balázs kapitányt küldte segítségül a bajba jutottaknak. A magyarok jó taktikával, heves küzdelemben elfoglalták azt az erődítményt, amely a várost vízzel látta el. A törökök kénytelenek voltak átadni a települést a magyar csapatoknak, és elhajóztak. Magyar Balázs katonáinak több mint a fele elesett a harcokban, de a törökök nem tudták a lábukat megvetni Itáliában.
Az, hogy III. Frigyes már a cseh királyság megszerzése kapcsán is állandó viszályt szított a magyarok és a lengyelek között – gyengítve ezzel a keresztény összefogás lehetőségét – közrejátszott abban, hogy Magyarország a török veszedelemmel szemben magára hagyott volt, sőt nyugat felől állandó veszélynek volt kitéve. E fenyegetettség határait igyekezett Mátyás mind messzebbre tolni hazánk határaitól, amikor bevonult Bécsbe.
Már a XIV. század elejétől megvolt a törekvés a környező országok uralkodóiban, hogy Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot – és esetleg Ausztriát is – egyesítsék. Kisebb-nagyobb mértékben mindenkit fenyegetett az akkor már a Balkán nagy részét is uraló Oszmán Birodalom. A hosszú csatározások után 1478-ban Mátyás békét kötött Ulászlóval, megegyezve Csehországon, majd nem sokkal később IV. Kázmér lengyel királlyal is.
Későbbi kutatások kimutatták, hogy Mátyás leveleiben, a német birodalommal és az Itáliával folytatott tárgyalásaiban minduntalan felmerült egy nagy, török elleni támadó hadjárat terve. De hiába a közép-európai béke, erre egymagában Mátyás már nem lehetett képes.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A történelem gyakran ismétli önmagát, ezért a múlt tanulságokkal szolgál a jelenre és a jövőre. Európa mai helyzetét látva két momentum szembeötlő: egyrészt ma is veszélyben Európa keresztény civilizációja, ha nem is az Oszmán Birodalom, hanem az iszlamizáció fenyegetésétől. Másrészt egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok. A visegrádi négyek örvendetes együttműködése reménységre ad okot.
Idézzük újra Kapisztrán Szent János szavait: „Ó magyarok szegény fiaim, hozzátok helyre a kereszténység hibáját, álljatok ellene ellenségeiteknek!” Úgy tűnik, ma is ez a feladat vár ránk, de most már nem vagyunk egyedül!
Vári Fábián László József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő Szellembeszéd (Csontváry Zrínyi kirohanása című festményéhez) című versében így fogalmaz:
„Magyarjaim, ha felemlegettek
úgy négyszázötven esztendők múltán,
legyetek résen. Új áfiummal:
kolduló haddal vonul fel a szultán.”
Legyünk résen, és a Hunyadiak példája, öröksége legyen vezércsillagunk!”
(Forrás: MTI, semjenzsolt.hu)
Lángra kell lobbantani a magyar identitás parazsát
2018. november 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt volt az ECHO TV Jó reggelt! című műsorának vendége, ahol beszélt a csütörtökön tanácskozó Magyar Diaszpóra Tanácsról, valamint a pénteken ülésező Magyar Állandó Értekezletről. A miniszterelnök-helyettes kifejtette, fontos a világban szétszóródott magyarság ápolása. Lángra kell lobbantani a magyar identitás parazsát – mondta az egyik legfontosabb programmal kapcsolatban.
A szocializmusban az emigrációt mindig ellenségnek kezelték, ezért ők ki voltak hagyva mindenből, azonban 1990 után ez természetesen megszűnt. De az még mindig fennállt, hogy miközben az Összmagyar Tanácskozó Testület, a Magyar Állandó Értekezlet működött, ahol az volt a kérdés, hogy Bukarestben kormányon vagyunk-e, Pozsonyban parlamentben vagyunk-e, eközben pedig nehéz volt felállni és megkérdezni, hogy mi van mondjuk Clevelandben a cserkészekkel – magyarázta a tanács létrehozásának fontosságát Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta: ezt a tanácsot azért hoztuk létre, hogy kifejezetten a világban szétszóródott magyarságnak legyen tanácskozó testülete, mert nekik speciális programokra van szükségük. A legfontosabb a Kőrösi Csoma Sándor program, amelynek lényege, hogy minden évben 140 fiatal megy ki a diaszpóra közösségekhez és ott lángra lobbantja a magyar identitás parazsát – emelte ki.
A pénteken ülésező Magyar Állandó Értekezletről azt mondta, ez a legkomolyabb összmagyar értekezlet. Itt az egész világ magyarsága jelen van, az elszakított területek Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Muravidék, a horvátországi magyarság és ellenzéki pártok is ott vannak. Végigmegyünk minden nemzetrésznek a speciális problémáján, és most nyilván Kárpátalja van a legveszélyeztetettebb helyzetben – magyarázta.
Semjén Zsolt kiemelte, nagyon fontos az identitás megőrzése, az állampolgárság megadása, szavazati joggal, a határon túli etnikai alapú magyar pártok támogatása és a gazdasági támogatás is.
Boldog az a nemzet, melynek az Úr az istene – olvassuk a 33. zsoltárban. És boldog az a nemzet – tehetjük hozzá –, melynek heroikus, küldetéses, ezeréves történelme van. A kettő összefügg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink!
A Mátyás-emlékév kapcsán jöttünk össze, hogy emlékezzünk nagy királyunkra. Gyakran halljuk, hogy felesleges a múlttal foglalkozni, inkább tekintsünk a jövőbe. Sokan a magyar kormánynak is felróják, miért tartjuk fontosnak a múltunkat. Az idő azonban a múlt–jelen–jövő egységében alkot egészet – akár személyes életétünk, akár a nemzetünk tekintetében.
Miért is szükséges visszatekintenünk? Néhány napja hajtottunk fejet mártír miniszterelnökünk, Tisza István halálának, pontosabban meggyilkolásának századik évfordulóján. Tiszával szemben különösen hálátlan volt az utókor, a korabeli országgyűlés néhány nappal a halála után még arra sem volt képes, hogy megemlékezzen róla. Hosszú évtizedeken keresztül elhallgatták, illetve kizárólag negatív kontextusban szóltak róla. Most azonban végre eljött a pillanat, a kormány évszázados sebet gyógyított be, amikor visszahelyezte a magyarság történelmi Pantheonjába.
Ez a példa is azt bizonyítja, mennyire fontos egy nemzet múltja, főleg akkor, ha helyre kell állítani a történelmi igazságot.
Hunyadi Mátyás esetében azonban semmiféle „átértékelés” sem szükséges, hiszen a több mint ötszáz évvel ezelőtti eseményeket a történettudomány feldolgozta, nagy királyunk szerepének és jelentőségének megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott, különböző politikai szándékok nem relativizálták és nem tudták kisajátítani.
Mátyás király alakja irodalmi és néprajzi szempontból is különleges rangot vívott ki magának. Soha senkiről ennyi népmese, monda, anekdota nem született, mint róla az évszázadok során: ő az álruhában a nép közé ereszkedő, a jókat és a szegényeket megsegítő és felemelő, a kapzsikat és gonoszokat megbüntető király.A XVI. századi krónikások, Benczédi Székely István vagy Heltai Gáspár – megszépítő messzeségből – dicsőítik: igazságos, jó, okos, nemzeti uralkodó. Benczédi négysorosa így fogalmaz:
Mátyást mostan választotta
mind ez ország királyságra,
Mert ezt atta Isten nekünk
menyországból oltalmunkra.
Mátyás tehát az Ég ajándéka, aki a nemzet védelmére rendeltetett. És ezzel elérkeztünk a lényeghez: Mátyás legfőbb történelmi jelentősége a keresztény Magyarország és Európa megvédése az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hogyan lettek a Hunyadiak a keresztény Európa védői?
A várnai csatavesztést követően Vitéz János levelet ír IV. Jenő pápának, amiben Hunyadi János véleményét is közvetítve kifejti, hogy a török fenyegetés veszélye mindaddig fennáll, míg nem aratunk végső győzelmet a mohamedán hadak felett. Itt rögtön összekapcsolja hazánk sorsát az egész keresztény Európáéval. Keserűen írja le, hogy bár egyetemes európai ügyről van szó, a magyarok csak ígéretek tömegét kapták, segítséget viszont semmit.
„Ám arra kérem Istent, ítéljen azok felett, akik ily csúf játékot űztek egy keresztény néppel! Ahány szomszédos fejedelem lakozik körülöttünk: a két moldvai, sőt bulgáriai, jó néhány albán, még a konstantinápolyiak is mindenfelől fegyveres segítséget ígérgettek, és invitáltak: repüljünk úgymond szélnél sebesebben, ők gondoskodnak majd minden egyébről… Megtapasztaltuk a dolgokat úgy, amint nem vártuk, milyen sötét háló az említett fejedelmek barátsága.”
Hunyadit azonban nem rendítette meg a csatavesztés. A püspök a levél végén barátja szavait így tolmácsolja: „Úgy vélem csak bele kell fogni újra, mert ha elmulasztjuk tovább terjeszteni a kereszténység határait, eddigi határainkat is elveszíthetjük… Végre is szilárdan eltökéltem, hogy ennek az ügynek szentelem életemet, ha kell a halálomat is… ha velem marad az ég malasztja, nem nyugszom, míg hazámról le nem mosom a vereség gyalázatát!”
1453 májusában elesik Konstantinápoly, mecsetté alakítják a Hagia Szófiát, és az utolsó kelet-római császár holttestén tiporva a mohamedán hatalom megjelenik Európában.
Rá közel két évre Frigyes császár birodalmi gyűlést hívott össze Bécsújhelyen. A hazánkat képviselő Vitéz János nem győzte hangoztatni, hogy a török nem csupán Magyarországot akarja elpusztítani, hanem egész Európát fenyegeti. „Miután leigázta a keleti birodalmat, célba vette a te római királyságod koronáit, megszállta Európa vidékeit egészen a Duna határvonaláig, a már régóta ostromlott Magyarország elpusztítására készül, ezután pedig téged próbál majd lerohanni… Hidd el bizton, ő nem csupán a kereszténység egy részének próbál ártani, hanem a katolikus vallást alapjaiban akarja megrendíteni…”
Frigyes persze korántsem érezte annyira drámainak a helyzetet, ami Magyarország számára fél évszázad elmúltával, Mohács után következett be. A bécsújhelyi találkozónak volt egy jelentős eredménye: a magyar követség itt találkozott Kapisztrán Szent Jánossal, itt hallották izzó szónoklatát, és hívták meg Magyarországra.
Nándorfehérvár alá 150.000 főnyi sereggel, 200 hajóval, és 300 ágyúval vonult fel II. Mohamed szultán. A legalább háromszoros túlerővel szembeni győzelem emberileg szinte megmagyarázhatatlan, sajátos események szerencsés összjátéka. Kapisztrán Szent János lelkesítő szónoklatai, sugárzó, szuggesztív hite, ahogy a keresztet felmutatva rohant előre a legnagyobb tűzben, és Hunyadi János vitézsége, személyes bátorsággal párosuló zseniális stratégiai érzéke meghozta a sikert.
Csak a csata utolsó pillanatait szeretném felidézni. Már minden lőszer elfogyott, és a várvédők végső elkeseredésükben égő venyigéket dobáltak a törökök közé, akik megrémültek lángra kapott ruhájuktól, és vad futásnak eredtek. A kereszteseket nem lehetett visszatartani, rázúdultak a túlerőben lévő törökökre, akik még az ágyúikat is hátrahagyva menekültek. Ekkor már Hunyadi is ott állt a hetvenéves ferences szerzetes mellett, aki rendíthetetlenül emelte a magasba a keresztet. Rendtársa visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a végső küzdelem előtt így buzdította a katonákat: „Ó magyarok szegény fiaim, hozzátok helyre a kereszténység hibáját, álljatok ellene ellenségeiteknek!”
Megfordították a török ágyukat, s azok tüzével verték vissza a janicsárjaival új rohamot indító szultánt. A konstantinápolyi templomok harangjaiból öntött török ágyúk végkép eldöntötték a csatát. A török futott, a szultán csak Szófiánál tért magához.
Néhány hét múlva Hunyadi János pestis áldozat lett. Kapisztrán még ott állt az ágyánál, ő még értesült Callixtus pápa öröméről, de nemsokára, éppen október 23-án ő is visszaadta lelkét a Teremtőnek. Mindenesetre hetven évre elvették a törökök kedvét Magyarország megtámadásától.
Callixtus pápa, aki komolyan vette a török elleni küzdelmet, sokat várt Hunyadi János fiának trónra lépésétől. Mátyás levélben biztosította a pápát, hogy a törökkel szemben apja örökségét kívánja folytatni. Folytatta is volna, ha nem ütközik komoly belső ellenállásba. Összeesküvő főurak gyűltek össze Frigyes német császár udvarában, aki természetesen minden támogatást megadott nekik, hiszen szeme előtt csak egy cél lebegett: a jogtalanul eltulajdonított Szent Korona mellé megszerezni a tényleges hatalmat is Magyarországon.
Mátyás váratlan támogatóra lelt a pápai trónon III. Callixtust követő II. Pius pápa személyben, aki megválasztása előtt Frigyes császár titkára volt. A szentatya követe,Carvajal bíboros hosszasan győzködte a császárt: „Kérem Felségedet, hogy ne bántsa ezt a királyt, akit Őszentsége a pápa, ha a szükség kívánná, fegyver hatalmával is kénytelen volna megvédeni, mert elmozdítása a kereszténységre hátrányos következményeket vonna maga után.”
Frigyessel egy időre úgy-ahogy helyre állt a béke, ha borsos áron is, de visszakerült a Szent Korona magyar földre, és 1464 márciusában Székesfehérváron Mátyás koronázását is meg lehetett tartani. Előtte azonban még hadjáratot vezetett a török által elfoglalt Boszniába, és karácsonykor visszafoglalta Jajca várat, kiszabadítva keresztény foglyok ezreit.
Mátyás népszerűsége egyre nőtt Európában. A neves olasz költő, Antonio Coctanzi dicsőítő költeményt írt a két Hunyadiról, Jánosról és Mátyásról, a régi, harcos hagyomány folytatóiról. Mátyás nevében a versre Janus Pannonius pécsi püspök válaszolt. Leírja a boszniai hadjáratot, keserűen sorolja fel Európa országainak közömbösségét, majd Mátyás nevében ígéretet tesz a török elleni háború folytatására:
„…És amit elkezdtem, mindaddig nem hagyom abba,
mígnem a tengeren át űzöm a vad törököt.
Már nem csak népünk hulltát kívánja, az összes
Krisztus-hívőkét szerte a föld kerekén.”
A magyar király keserűen tapasztalja, hogy hiába a lánglelkű II. Pius buzdítása Konstantinápoly visszafoglalására, a török ellenében a nyugati Európában nincs szövetségese. Míg Mátyás Szerbiában a törökkel hadakozott, azalatt egy török hajóhad szállt partra az olasz félsziget déli részén, és elfoglalta Otranto városát, ahol hatalmas vérengzést követett el. Mátyás apósa, Ferdinánd nápolyi király nem bírt a törökkel, és Itáliát rettegés kerítette hatalmába.
Mátyás Magyar Balázs kapitányt küldte segítségül a bajba jutottaknak. A magyarok jó taktikával, heves küzdelemben elfoglalták azt az erődítményt, amely a várost vízzel látta el. A törökök kénytelenek voltak átadni a települést a magyar csapatoknak, és elhajóztak. Magyar Balázs katonáinak több mint a fele elesett a harcokban, de a törökök nem tudták a lábukat megvetni Itáliában.
Az, hogy III. Frigyes már a cseh királyság megszerzése kapcsán is állandó viszályt szított a magyarok és a lengyelek között – gyengítve ezzel a keresztény összefogás lehetőségét – közrejátszott abban, hogy Magyarország a török veszedelemmel szemben magára hagyott volt, sőt nyugat felől állandó veszélynek volt kitéve. E fenyegetettség határait igyekezett Mátyás mind messzebbre tolni hazánk határaitól, amikor bevonult Bécsbe.
Már a XIV. század elejétől megvolt a törekvés a környező országok uralkodóiban, hogy Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot – és esetleg Ausztriát is – egyesítsék. Kisebb-nagyobb mértékben mindenkit fenyegetett az akkor már a Balkán nagy részét is uraló Oszmán Birodalom. A hosszú csatározások után 1478-ban Mátyás békét kötött Ulászlóval, megegyezve Csehországon, majd nem sokkal később IV. Kázmér lengyel királlyal is.
Későbbi kutatások kimutatták, hogy Mátyás leveleiben, a német birodalommal és az Itáliával folytatott tárgyalásaiban minduntalan felmerült egy nagy, török elleni támadó hadjárat terve. De hiába a közép-európai béke, erre egymagában Mátyás már nem lehetett képes.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A történelem gyakran ismétli önmagát, ezért a múlt tanulságokkal szolgál a jelenre és a jövőre. Európa mai helyzetét látva két momentum szembeötlő: egyrészt ma is veszélyben Európa keresztény civilizációja, ha nem is az Oszmán Birodalom, hanem az iszlamizáció fenyegetésétől. Másrészt egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok. A visegrádi négyek örvendetes együttműködése reménységre ad okot.
Idézzük újra Kapisztrán Szent János szavait: „Ó magyarok szegény fiaim, hozzátok helyre a kereszténység hibáját, álljatok ellene ellenségeiteknek!” Úgy tűnik, ma is ez a feladat vár ránk, de most már nem vagyunk egyedül!
Vári Fábián László József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő Szellembeszéd (Csontváry Zrínyi kirohanása című festményéhez) című versében így fogalmaz:
„Magyarjaim, ha felemlegettek
úgy négyszázötven esztendők múltán,
legyetek résen. Új áfiummal:
kolduló haddal vonul fel a szultán.”
Legyünk résen, és a Hunyadiak példája, öröksége legyen vezércsillagunk!
(semjenzsolt.hu)
A nemzet érdeke a közös cselekvés
2018. november 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hálaadó ünnepségen vett részt Zágonban a református templom felújításáért, amit a magyar kormány is támogatott. Beszédben a nemzet érdekében történő közös cselekvés fontosságát hangsúlyozta.
Erdély református püspöke, ft. Kató Béla az őszinte és számítástól mentes, lelki megnyugvást eredményező áldozathozatal szükségességére hívta fel a figyelmet.
A gyimesközéploki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum megalapítója, létrehozója és szellemi atyja, Berszán Lajos kanonok Zágon szülötteként az összmagyarság figyelmét a közös, felekezeti és párt hovatartozástól mentes erdélyi magyar fellépésre irányította.
(semjenzsolt.hu)
Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot hoznak létre
2018. november 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A szálláshely-szolgáltatásban meglévő szürkegazdaság visszaszorítását célozza a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozása, amely külföldi példákon alapul – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) vasárnap az MTI-vel.
Arra reagáltak, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról. A javaslat általános indoklása szerint a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos statisztikai adatokat jelenleg a szálláshely-szolgáltatónak a Központi Statisztikai Hivatalnak és a jegyzőknek kell megküldeni, utóbbinak az idegenforgalmi adó miatt, papír alapon.
A folyamatok optimalizálása és „a szálláshely-szolgáltatás területén megvalósítandó hatékonyabb, rendezettebb működés érdekében az ágazat digitalizációja elkerülhetetlen”. A javaslat értelmében megalakítják a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot, amelybe a szálláshelyek által kötelezően használandó digitális alkalmazásokon keresztül rendeződnének a szálláshely-szolgáltatás során keletkezett aggregált és deperszonalizált statisztikai adatok.
A KTK az MTI-vel azt közölte: az új adattárolási gyakorlat kialakításához nemzetközi példák szolgáltak alapul, Európa számos országában működik hasonló gyakorlat, mint például Ausztriában, Németországban, Franciaországban vagy Horvátországban. „Az országos statisztikai adatgyűjtést segítő informatikai rendszer nem friss hír a turisztikai szakma számára”, annak létrejöttét a rendszert megalapozó törvény szabályozza.
Jelezték, hogy a vendéglátásban az online pénztárgépek bevezetésével jelentősen sikerült fehéríteni az ágazatot, a szálláshely-szolgáltatás kapcsán a cél szintén a szürkegazdaság visszaszorítása, hiszen a jelenlegi nehezen ellenőrizhető, papíralapú adatszolgáltatási gyakorlat jelentős visszaélésekre és adóelkerülésre ad lehetőséget. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a Kisfaludy Programban meghirdették az országos panziófelújítási pályázatot, hirtelen megugrott a bejelentett működő panziók száma.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ hatékonyabb, digitalizált rendszert hoz létre – hangsúlyozta a KTK.
(Forrás: MTI)
2019. legyen II. Rákóczi Ferenc-emlékév
2018. november 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Kormánypárti képviselők azt javasolják az Országgyűlésnek, hogy nyilvánítsa 2019-et II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé. Az erről szóló határozati javaslatot Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Németh Szilárd, (Fidesz) országgyűlési képviselő nyújtotta be kedden.
A javaslat szerint az Országgyűlés – tisztelettel adózva a Rákóczi-szabadságharc emléke előtt – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánítja.
Az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek méltó emléket állítanak a fejedelemnek és szabadságküzdelmének.
Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a fentiek figyelembevételével állapítsa meg a II. Rákóczi Ferenc-emlékévhez kapcsolódó egyes feladatokat, és azok megvalósítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.
A javaslat indoklása szerint a Rákóczi Ferenc-emlékév nem pusztán egy hazája szabadságáért küzdő nemesnek állít emléket. Rákóczi Ferenc a nemesség és jobbágyság összekovácsolásával olyan társadalmi előrelépés alapjait rakta le, amely még száz évig példa nélküli volt Európában. A forradalom elbukott, 1711-ben letették a fegyvert, majd a szatmári békével lezárták a szabadságharcot, azonban Rákóczi harca nem volt hiábavaló, hiszen a béke eredményeként nem tudták teljesen beolvasztani hazánkat a Habsburg birodalomba, elismerték a vallásszabadságot, és visszaállították az alkotmányt, a harcokban résztvevők pedig amnesztiát kaptak. II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült, de nemzeti hőssé vált, emlékét ma is az ország minden településén és az elszakított részeken is terek és utcanevek őrzik – olvasható a javaslatban.
(semjenzsolt.hu)
A sátoraljaújhelyi iskola diákjai és szüleik gazdagodását szolgálja
2018. november 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Felújított görög katolikus középiskolát adott át Semjén Zsolt hétfőn Sátoraljaújhelyen. A kormányfő helyettese hangsúlyozta: az egyház jól teszi, amikor olyan képzésekben is szerepet vállal, olyan szakmákat is oktat, amelyek megélhetést biztosítanak.
A Magyar Görögkatolikus Egyház – az Evangéliumnak megfelelően – immár teljességében szolgálja a híveket, hiszen szerepet vállal az élet minden területén – mondta a Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium felújított épületeinek ünnepélyes átadásán és megáldásán.
Semjén Zsolt kiemelte, az Evangélium az élet teljességére vonatkozik, ennek megfelelően a görög katolikus egyház a templomok és a spirituális helyszínek, a hitélet gyakorlása mellett már jelen van a bölcsődékben, óvodákban, általános iskolákban, gimnáziumokban, a szakképzésben, az egyetemeken, a kórházakban, végez börtönpasztorációt, de kiveszi részét a tudomány és a kultúra különböző területeiből is.
Ezáltal teljesé vált tartalmi szempontból is az egyházszolgálat – fogalmazott.
Semjén Zsolt szerint az egyház jól teszi, amikor olyan képzésekben is szerepet vállal, olyan szakmákat is oktat, amelyek megélhetést biztosítanak.
A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy az állam a vallásszabadság biztosítása mellett a közfeladatot ellátó felekezeti intézmények támogatásával vállal szerepet az egyházi oktatás rendszerében.
Hozzáfűzte, minden magyar állampolgárnak javára válik az a többletgazdagság, amelyet az egyházi intézmények hozzátesznek a hazai oktatáshoz, hiszen például a sátoraljaújhelyi iskola is minden oda járó diák és szüleik gazdagodását szolgálja, felekezeti hovatartozás nélkül.
Komporday Levente, az intézmény igazgatója elmondta: a közel egy éve tartó munkálatok során teljes körűen felújították az épületegyüttest.
Az igazgató az MTI kérdésére azt is elmondta, hogy a fenntartó egyházmegye sikeres pályázata nyomán körülbelül egymilliárd forintot fordíthattak a felújításra, amely kisebb részben európai uniós, nagyobb részben pedig hazai forrásból származik.
Az intézmény által kiadott közlemény szerint teljesen új villamos- és fűtéshálózattal rendelkezik az épület, teljessé vált a külső homlokzatok hőszigetelése és nyílászárócseréje. Az épületek jelentős részében kicserélték a padlóburkolatot, valamint a tetőszerkezetek is megújultak. Új kerítést és térburkolati elemeket helyeztek el az udvaron, kápolnát, a képzéshez szükséges tanműhelyeket és cukrászüzemet és újabb kiszolgálóhelyiségeket, szaktantermeket és vizesblokkokat alakítottak ki. A Miskolci Egyházmegye a 2016/2017-es tanévben lett a sátoraljaújhelyi középiskola fenntartója.
(Forrás: MTI)
A támadások megerősítik az embert
2018. október 31.
Ossza meg ismerőseivel!
Nem azért van a magyar állam, hogy kiállítsa a lakcím-kártyákat és kátyúzza az utakat. A magyar állam küldetése az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Hír TV Péntek 9 című műsorának vendége volt.
Elszaporodtak az őt ért személyes és politikai támadások – mondta a műsorban Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes ezt úgy megszokta, hogyha dicséretet kapna, lelkiismeret-vizsgálatot tartana, mit csinált rosszul. De nem volt ez másként korábban sem, hiszen még fiatal politikusként, amikor egyes destruktív szekták vagy a szcientológia ellen felszólalt, az SZDSZ akkori miniszterei, politikusai elképesztő össztüzet zúdítottak rá.
A támadások sok esetben megerősítik az embert, hiszen eleve azt támadják, aki határozottan és markánsan képvisel egy értékrendet, és azok támadnak legerősebben, akik ezzel leginkább szemben állnak – mondta a miniszterelnök helyettes. A veszélyt az jelenti, ha a jobbító szándékú, építő kritika vagy a jogos kifogások hangjai a személyeskedés ricsajában elvesznek és a politikusok nem hallják meg ezeket a hangokat. „Keresztény emberként ezen segít az, ha az ember esténként lelkiismeret-vizsgálatot tart” – mondta a KDNP elnöke. A politikus lelkiismerete azonban nem csupán köz-, hanem magánemberként is érvényes: időt kell tölteni a családdal, a gyerekekkel. „A politikus Semjén Zsolt helyett vagy mellett sokszor a magánembernek kell viselnie a felelősséget” – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.
A jövő heti parlamenti döntést követően a 2019-es európai parlamenti választáson az európai uniós lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok is szavazhatnak a magyarországi pártlistákra. Ez három csoportot érint: a kárpátaljai magyarságot, a vajdasági magyarokat és a világszerte diaszpórában élő magyar állampolgárokat. Természetesen azok a kettős állampolgárok, akik más európai uniós országban rendelkeznek állandó lakcímmel, az adott ország pártlistáira szavazhatnak, például a Székelyföldön élők a romániai pártlisták közül választhatnak – ismertette Magyarország miniszterelnök-helyettese. Ennek ellenére a javaslatot máris össztűz alá vette a baloldali ellenzék.
A hűvössé vált ukrán-magyar viszonnyal kapcsolatban elmondta: a konfliktus hátterében az ukrán-orosz konfliktus áll, ennek elszenvedői az orosz kisebbség mellett a más nemzeti kisebbséghez tartozók. A jelenlegi ukrán nacionalista kormány megvonta az ukrajnai kisebbségek alapvető jogait, ami tizenhatmillió orosz mellett több százezer sőt millió tatárt, lengyelt, románt, magyart érint. Semjén Zsolt magánvéleményként elmondta: az ukrán állam fél, hogy az orosz állampolgárság kiterjesztése az ország szakadásával fog felérni, de ezért azt nem az oroszokon, hanem másokon kéri számon, miközben alapvető feladatait képtelen ellátni, a társadalom pedig romokban hever. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni a magyar állam segítségével elért eredményeket a kárpátaljai magyarság tekintetében. A kormány gazdaságfejlesztést hajt végre Kárpátalján, és ezeket semmi sem fenyegeti. Sok esetben az ottani magyar élet fennmaradásáért felelős lelkészek, tanárok, orvosok fizetését a magyar állam adja, amit az évek során megdupláztak.
A magyar állam biztosítja a hazai kisebbségek egzisztenciális megmaradásának feltételeit. Ennél fontosabb azonban a magyar nemzetpolitika azon alapelve, mely szerint a magyarságot minden olyan kisebbségi jognak meg kell illetnie, amire az Európai Unióban már példa van. Tehát ha egy dél-tiroli osztráknak jár a területi autonómia, akkor azt ne lehessen megtagadni a székelyföldi magyartól sem.
Semjén Zsolt szerint a legfőbb kérdés: mi végre van a magyar állam? Nem azért van a magyar állam, hogy kiállítsa a lakcím-kártyákat és kátyúzza az utakat. A magyar állam transzcendens küldetése az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig akkor marad fenn, ha minden része fennmarad – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A Semjén Zsolttal készült teljes beszélgetést ide kattintva tekintheti meg.
