Eltemették Seregély István nyugalmazott egri érseket
2019. január 09.
Kedden Egerben helyezték örök nyugalomra Seregély István nyugalmazott egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) volt elnökét. A búcsúztatón egyházi és közéleti személyiségek is részt vettek. A temetési szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek végezte az egri főszékesegyházban.
Seregély István nyolcvannyolcadik életévében, tavaly december 31-én hunyt el. Temetésén részt vett Orbán Viktor kormányfő, felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere, Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, illetve számos egyházi méltóság is: Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, Várszegi Asztrik korábbi pannonhalmi főapát, Udvardy György pécsi megyés püspök, Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök és sokan mások is.
(Forrás: kdnp.hu)
Ben Stein: Vasárnapi kommentár
2019. január 04.
Szemben Obama elnökségével, amikor „Ünnepi fának” nevezték a karácsonyfát, Trump elnökségével visszatért a hagyományos, keresztény elnevezés: karácsonyfa, és újra karácsonynak (Christmas) nevezik a Megváltó születésének ünnepét a Fehér Házban. Ez a tény arra késztette a CBS műsorvezetőjét Ben Steint, hogy megírja a lenti cikkét, melyen mindnyájunknak érdemes elgondolkodnunk…
Bevallom: Zsidó vagyok és minden egyes ősöm is zsidó volt. És engem nem zavar egy csöppet sem, ha az emberek ezeket a gyönyörűen kivilágított, feldíszített fákat, Karácsonyfának nevezik.
Nem érzem magam emiatt fenyegetve. Nem érzem, hogy meg lennék különböztetve. Ezek a fák csak azok, amik: Karácsonyfák. S egyáltalán nem zavar, amikor az emberek Boldog Karácsonyt kívánnak nekem. Nem gondolom, hogy megaláznának, vagy gettóba akarnának csukni. A tény az, hogy valamiképpen kedvelem is. Azt bizonyítja nekem, hogy mi mindannyian testvérek vagyunk, akik együtt ünnepeljük az évnek ezt a boldog időszakát. S egyáltalán nem zavar az sem, hogy egy jászol-jelenet van felállítva az egyik forgalmas útkeresztezésben, közel a tengerparti házamhoz, Malibu-ban. Ha az emberek egy betlehemet akarnak, az ugyanúgy rendben van számomra, mint a Menorah néhány száz yardnyira arrébb. Nem szeretem, ha piszkálnak amiatt, hogy zsidó vagyok és ugyanúgy nem gondolom, hogy a keresztények kedvelik, ha piszkálják őket azért, mert keresztények. Az istenhívők belefáradtak és belebetegedtek a piszkálások időszakaiba.
Fogalmam sincs, honnan származott ez az “Ünnepi Fa” ötlet. Vagy kifejezhetem másképp is: honnan jött az ötlet, miszerint imádnunk kell a hírességeket, de tilos Istent imádnunk? Viszont sokan vagyunk akik elgondolkodnak azon, honnan jönnek ezek a hírességek, s hová lett az az Amerika, amit mi ismertünk. Billy Graham, a prédikátor lányát interjúvolták az Early Shown és Jane Clayson, a riporter ezt kérdezte: “Hogyan lehetséges, hogy Isten engedte, hogy ilyesmi (Katrina hurrikán) megtörténjék?” Anne Graham egy rendkívül mélységes és éleselméjű választ adott. Azt mondta: “Úgy hiszem, Isten mélyen elszomorodott emiatt – ahogy mi is sokan -, de évek óta mondogatjuk Istennek, hogy takarodjon ki az iskoláinkból, takarodjon ki a kormányzatunkból, és takarodjon ki az életünkből. S mivel Ő egy igazi Gentleman, végül csendben kihátrált az életünkből. Ezek után milyen alapon várjuk el Istentől, hogy áldását adja ránk, vagy védelmezzen, ha mi azt követeltük Tőle, hogy hagyjon minket békén?!
A legutóbbi események fényében (terrorista támadások, iskolai lövöldözések) úgy gondolom, hogy ez akkor kezdődött, amikor Madelaine Murray O’Hare (megölték, tetemét csak néhány éve találták meg) arról panaszkodott, hogy nem akar imádkozást az iskoláinkban; és mi azt mondtuk rá, rendben van. Aztán valaki azt javasolta, ne olvassuk a Bibliát az iskolákban. Pedig a Biblia azt tanítja: ne ölj; ne lopj; és úgy szeresd barátodat, mint önmagadat. És mi erre is azt mondtuk, rendben van. Aztán Dr. Benjamin Spock azt mondta, testileg ne fenyítsük gyermekeinket amikor rosszalkodnak, mert kicsiny személyiségük eltorzul, és meglehet, hogy elrontjuk önbecsülésüket (Spock fia később öngyilkos lett). És mi erre is azt válaszoltuk, rendben van. Most meg azt kérdezzük magunktól, miért van az, hogy:
– a gyerekeknek nincs lelkiismeretük,
– nem tudják, mi a jó, és mi a rossz,
– nem zavarja őket, ha idegeneket megölnek, vagy akár osztálytársaikat.”
Valószínű, hogy ha elég mélyen elgondolkodnánk ezeken, lehet, hogy végül is rájönnénk a probléma kulcsára. Úgy vélem, nagy része van ebben, annak, hogy ‘AZT ARATJUK MOST LE, AMIT ELVETETTÜNK’. Milyen egyszerű az embereknek megvetniük Istent, aztán azon csodálkozni, hogy miért halad a világ a pokolba.
Vicces, mennyire elhisszük, amit az újságok mondanak, de megkérdőjelezzük, amit a Szentírás állít. Elgondolkodtató, hogy ha vicceket küldünk egymásnak, azok futótűzként terjednek, de ha üzeneteket kezdünk küldeni, amelyek Istenre vonatkoznak, az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt megosztják azokat. Elgondolkodtató az is, hogy fajtalan, durva, vulgáris és obszcén cikkek ‘közlekednek’ szabadon a világhálón, de a nyilvános vita Istenről tilos az iskolákban és a munkahelyeken. Tetszenek már nevetni? Vicces, ha ezt az üzenetet nem küldöd el sokaknak a címlistádon, mert nem vagy biztos, miben hisznek, vagy éppenséggel mit gondolnak rólad, hogy ilyesmit küldesz. Ugyancsak vicces, hogy jobban aggódunk amiatt, amit mások gondolnak rólunk, mint amiatt, hogy maga Isten mit gondol rólunk. Ha kidobod ezt a kis elmefuttatást, ne dőlj hátra a székedben és panaszkodj arról, milyen rosszul alakul a világ sorsa!
Őszinte megbecsüléssel és tisztelettel: Ben Stein
A fák arra dőlnek… – Seregély István emlékére
2019. január 04.
Az óév utolsó napján Seregély István visszaadta lelkét a Teremtőnek. Az alábbi írással Lukács Tamás, a KDNP volt országgyűlési képviselője emlékezik a nyugalmazott egri érsekre.
Seregély érsek úrnak az egyik kedvenc szavajárása az volt, „A fák arra dőlnek, amerre nőnek”.
Ez a mondat jutott eszembe, amikor meghallottam a halálhírét. Nem tudtam, hogy ez a mondat az erdész édesapjától származik, vagy a hűségben megélt és a hitelességgel megpecsételt hivatás mondatta csak vele.
Biztos, hogy sokan és méltón fognak ezekben a napokban megemlékezni róla, hiszen egy olyan főpap távozott közülünk, aki a rendszerváltás időszakának hiteles tanúja volt. Kötelességét egyszerűségben, feladatait nagylelkűségben teljesítette, döntéseiben az irgalmat gyakorolta.
Mégis számunkra, számomra személye és személyisége adja meg a kegyeleti érzést.
Sokan azt mondták róla, hogy meglátásaiban, megnyilatkozásaiban pesszimista volt. Utólag kiderült, csupán realista. Gyakorta mondta: „Negyven év elnyomását negyven év alatt lehet visszaépíteni.”
Az életútjából és a természetéből adódott, hogy a napi politikától igyekezett távol tartani magát. Hiszen ahhoz a papi nemzedékhez tartozott, akik kispapként megtapasztalták az ateista elnyomó rendszer szigorát, a forradalom utáni terrort és manipulációt, és tudhatták, hogy amíg a rendszer fennáll, addig nem lesz vallásszabadság. Azt viszont nem sejthették, hogy akkor sem, ha a rendszer foszlányai még fennmaradnak.
E nehézségek ellenére érdekelte a közélet, amelyhez mindig keresztény értékrendi alapon viszonyult. Talán a személyi kapcsolódások tették, hogy különös módon figyelemmel kísérte a KDNP újkori történetét, hiszen Csépe Béla osztálytársa, Básti Tamás ministránsa, jómagam pedig két évtizeden át áldoztatója voltam. Ezért keseredett el, amikor külső erők hatására belső feszültségekkel terhelve az egyetlen értékalapú pártot szétverték. Amikor beszámoltam róla, hogy kizártak a pártból, szomorúan rám nézett és csak annyit kérdezett „ki maradt még?”.
Ezért volt számára az újjáépítés örömteli, és barátságot ápolt Semjén Zsolttal is. Látta, hogy a szövetség értékalapú.
Az értékek alapján történő vélemények az igazán időt állók és csak az ilyen megnyilvánulások az igazán megalapozottak.
Majdnem tíz évvel a 2015-ös migrációs válság kialakulása előtt figyelmeztetett, hogy amennyiben a gazdasági rend kisemmizi a jóléti társadalmakon kívüli világban élő embereket, meg fognak indulni. Egy darabig lehet ezt a helyzetet rendőri vagy katonai eszközökkel kezelni, de a megoldást mégis az alapoktól kell kezdeni.
Isten irgalmában bízva ismételjük mind, akik ismertük és szerettük, hogy a fák arra dőlnek, amerre nőnek. „A Szent István alapította egri egyházmegye nyolcvanadik főpásztora megtért gazdájához.” Oda, ahová mindig vágyott, ahol várja boldog Brenner János, akivel együtt szentelték és osztálytársa, Csépe Béla. Feltámadás örömében reménykedünk, hogy egyszer mindnyájan együtt leszünk.
Lukács Tamás
Mátyás a nemzet védelmére rendeltetett
2018. december 22.
Mátyás-év zárása
2018.12.22. Szent István-bazilika
Tisztelettel köszöntöm a Szent István-bazilikában megjelenteket, hogy ünnepélyesen lezárjuk a Mátyás-évet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Feltehetjük a kérdést, mi szükség van emlékévekre, miért választ ki a kormány évek óta történelmi személyeket, hogy aztán egy esztendőn át különböző rendezvényeken rájuk emlékezzünk. Többféle, egymással is összefüggő választ adhatunk.
Először is tudatosítanunk kell: itt, Európa közepén a Gondviselésnek köszönhetően több mint ezer éves államban élünk, ami önmagában is egy csoda. Illő hát megemlékezni elődeinkről, hőseinkről, hírességeinkről. Nekünk, ma élőknek a kötelességünk és felelősségünk, hogy megismertessük őket a következő generációkkal, hogy ők is megbecsüljék őket, s velük a magyar múltat.
Másodszor: ezek a nagyszerű emberek, királyok, hadvezérek, vitézek, katonák, hősök megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk, megérdemlik, hogy tetteiket és küzdelmeiket évszázadok múltán se felejtsük el. Tudatosítanunk kell magunkban: ha mi nem tesszük, akkor helyettünk senki sem fog rájuk emlékezni. Nem várhatjuk el más népektől, hogy megtegyék azt, ami a mi dolgunk.
Harmadszor pedig a ma emberének is szüksége van arra, hogy nagyjainak példájából erőt merítsen a jelen kor nemzetépítő munkájához.
Boldog az a nemzet, melynek az Úr az istene – olvassuk a 33. zsoltárban. És boldog az a nemzet – tehetjük hozzá –, melynek heroikus, küldetéses, ezeréves történelme van. Könnyen belátható, hogy a kettő összefügg.
A több mint ötszáz évvel ezelőtti eseményeket a történettudomány feldolgozta, nagy királyunk szerepének és jelentőségének megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott, különböző politikai szándékok nem relativizálták és nem tudták kisajátítani.
Ezért is öröm, hogy 2018-ban méltóképpen sikerült megrendezni az emlékévet. Hivatalosság és protokoll helyett igazi tartalommal töltöttük meg az évfordulót.
Kanadától a moldvai Magyarfaluig több mint 150 helyszínen rendeztek programokat a Mátyás király emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetettünk meg. Szakmai szervezetek segítségével koncertek, kiállítások, színházi előadások, mesemondó versenyek, tanulmányi vetélkedők, tudományos konferenciák, szabadtéri reneszánsz programok, öltözet-, fegyver-, étel- és italbemutatók, jótékonysági rendezvények során emlékezett meg a királyról a magyarság.
A Magyar Nemzeti Bank nagyméretű, ezüst- és színesfém érmét bocsájtott ki, mely motívumválasztásával Mátyás uralkodását átfogóan mutatja be. Az uralkodó kalligrafikus kézjegye az emlékérme hátlapján szerepel, ahol megjelenik aranyforintja is, utalva a király által bevezetett pénzreformra, és az aranyforintok érmeképét hosszú időre meghatározó újításra, a Madonna-ábrázolás bevezetésére.
Az emlékév szervezői a legmodernebb technikát is igénybe vették: Merre járt Mátyás király? címmel internetes alkalmazást készítettek, amely a fiatalok számára is szórakoztató formában jeleníti meg azokat a helyszíneket, amelyeket az uralkodó a történelmi források szerint felkeresett. A térképet elsősorban azzal a céllal készítették, hogy segítse a történelem oktatását a középiskolákban, hiszen az alkalmazás segítségével könnyen megismerhetők a korabeli hadtörténet Mátyáshoz kapcsolódó fontos állomásai. Ez a térkép 555 helyet jelöl meg, ahol igazolhatóan megfordult az uralkodó.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mátyás király alakja irodalmi és néprajzi szempontból is különleges rangot vívott ki magának. Soha senkiről ennyi népmese, monda, anekdota nem született, mint róla az évszázadok során: ő az álruhában a nép közé menő, a jókat és a szegényeket megsegítő és felemelő, a kapzsikat és gonoszokat megbüntető király.A XVI. századi krónikás, így fogalmaz:
Mátyást mostan választotta
mind ez ország királyságra,
Mert ezt atta Isten nekünk
menyországból oltalmunkra
Mátyás tehát az Ég ajándéka, aki a nemzet védelmére rendeltetett. Legfőbb történelmi jelentősége a keresztény Magyarország és Európa megvédése az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben. És ezt a mai világban, a mai Európában nagyon fontos megjegyeznünk, mert szembeötlő párhuzam van az ötszáz évvel ezelőtti nagy uralkodó helyzete és mai helyzetünk között. Ha nem is az Oszmán Birodalom, de a politikai iszlám veszélyezteti ma kontinensük jövőjét. Nagy királyunk egykoron felvette a harcot és sikerrel védte meg hazánkat és Európát. Kérdés, hogy a ma vezetőinek van-e ilyen szándékuk, van-e bátorságuk és erejük.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Advent örömében és a Mátyás-év végén térjünk vissza a folklórhoz. Ennyi mese és anekdota csak arról születik, akit nagyon szeretnek. És Mátyás királyt a magyar nép szívébe zárta, mindörökre. Ezért az emlékév zárásaként idézzünk fel egyet.
Mi van legtöbb a világon?
Mátyás királynál voltak az urak, sok főúr volt a társaság közt, elkezdtek beszélgetni: mi van legtöbb a világon? Találgatták: ez van, az van! Beszólt az udvari bolond is: ő tudja, mi van legtöbb a világon!
– Hát, mi van, bolond? – kérdezik tőle –. Ha megmondod, tíz forintot kapsz, ha nem tudod megmondani, botot kapsz! No, hát mi van a legtöbb a világon?
– Mi volna más – mondja a bolond –, mint orvos.
– Az nem igaz! Menj be a szobádba, gondolkozzál, aztán mondd meg!
Bement a bolond a szobájába, alighogy beért, elvetette magát, keservesen nyögött. Viszik Mátyás királynak a hírt, hogy meghal a bolond.
Megijedt Mátyás király és a főurak, szaladnak a szobájába, nézik, hát, csakugyan el van terülve. Nagyon sajnálták, mert sokat lehetett rajta nevetni. Mindjárt komendáltak neki, ki mit tudott. Az egyik komendálta neki a vizes borogatást, a másik az érvágást, a harmadik a piócát, szóval mindnyája komendált valamit. Mikor mindet kivárta, hogy mit ajánl, fölugrik, és a király elébe fordul:
– Fölséges királyom! Kié a nyereség? Mert ha egy palotába ennyi doktor van, hát akkor mennyi van az egész világon?!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Természetesen a most idézett anekdotában nem az a lényeg, hogy megtörtént-e, vagy sem, hanem az, hogy Mátyást a magyar nép ennyire a szívébe zárta.
Örömmel mondom, hogy a Mátyás-emlékévvel méltó módon ünnepeltük meg nagy királyunkat.
Ezzel a hivatalos Mátyás-emlékévet lezárom. Éljen nagy nemzeti királyunk, Hunyadi Mátyás!
(semjenzsolt.hu)
Lezárult a Mátyás király-emlékév
2018. december 22.
Szentmise, koncert és kiállítás zárta a budapesti Szent István-bazilikában szombaton a Mátyás király-emlékév programsorozatát, amelyet Hunyadi Mátyás születésének 575., uralkodása kezdetének 560. évfordulója alkalmából hirdetett meg 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szombati ünnepségen kiemelte: az emlékévekre azért van szükség, mert illő megemlékezni elődeinkről, hőseinkről, kötelességünk, hogy megismertessük őket a következő generációval. Ezen felül “ezek a nagyszerű emberek megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk”, továbbá a ma emberének is szüksége van rá, hogy erőt meríthessen a nemzetépítők munkájából.
“Nagy királyunk szerepe és jelentősége, megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott” – emelte ki. Hozzáfűzte: ezért is öröm, hogy hivatalos és protokollprogramok helyett igazi tartalommal sikerült megtölteni az emlékévet.
Semjén Zsolt felidézte, hogy az egyéves sorozat kínálatában többek között koncertek, kiállítások, színházi programok, tudományos konferenciák, öltözet- és fegyverbemutatók szerepeltek, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki, de elkészült a Merre járt Mátyás király? című internetes alkalmazás is. “Méltó módon ünnepeltük meg nagy királyunkat” – jelentette ki.
Csibi Krisztina, a programsorozat lebonyolításával megbízott Magyarság Háza igazgatója elmondta, hogy az emlékév januárban a szegedi dómban kezdődött. Az álruhás Mátyás utazása című programmal nemcsak a Kárpát-medence több mint százötven pontján jelentek meg iskolákban, óvodákban, kulturális intézményekben, polgármesteri hivatalokban, hanem a kanadai magyar közösségeket is felkeresték.
Az igazgató kiemelte a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítást, amely bejárva az országot az emlékév végén Budapestre érkezett. A tárlat – amely elsősorban a kultúrát támogató és a hazát védő királyt mutatja be – szombattól január 20-áig a Szent István-bazilika mellett tekinthető meg. Csibi Krisztina elmondta, hogy elkészült egy tíznyelvű katalógus is a kiállításhoz, valamint megjelent az országjáró Mátyást és a Magyarság Háza programjait bemutató képes album is.
A Magyarság Háza az emlékévben több szakmai szervezet segítségével egyebek mellett mesemondóversenyekkel, tanulmányi vetélkedőkkel, tudományos konferenciákkal, zarándoklatokkal, szabadtéri programokkal, öltözet-, fegyver-, étel- és italbemutatókkal, jótékonysági rendezvényekkel emlékezett meg a királyról – foglalta össze.
Az emlékévet záró ünnepségen koncertet adott a Lux Aurumque kamarakórus és a Madéfalvi Schola, majd ünnepi szentmise következett, amelyet Snell György Esztergom-budapesti segédpüspök és Kémenes Lóránt kolozs-dobokai főesperes celebrált.
(Forrás: MTI)
Egy a természettel
2018. december 18.
Jövőre, év elején a megvalósítás szakaszába lép a 2021-es budapesti vadászati világkiállítás megrendezésének előkészítése – mondta Kovács Zoltán az “Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos. Semjén Zsolt hozzátette, a 2021-es vadászati világkiállítás a magyar vadgazdálkodásról, a magyar vadászati kultúráról és Magyarország értékeiről szól.
Kovács Zoltán jelezte, a kormánybiztosság, amely az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül működik majd, a kiállítás ideje alatt szervezett rendezvények lebonyolításáért felel.
Közölte, hogy a kormány jövőre több mint 7 milliárd forint központi költségvetési forrást biztosít a világkiállítást megelőző lépések megvalósítására, így többek között a kormánybiztosság, illetve annak feladatai ellátásához szükséges projektcég felállítására. Ez a cég koordinálja majd és segíti a világkiállítás kivitelezésének intézkedéseit és egyúttal az ezekhez szükséges összegek kiutalásáról is gondoskodik – mondta a kormánybiztos.
Kovács Zoltán hozzátette, a Magyar Közlönyben december 13-án megjelent kormányhatározat értemében a világkiállítás lebonyolításért felelős kormánybiztosnak és Semjén Zsolt miniszerelnök-helyettesnek 2019. végéig kell véglegesítenie a vadászati világkiállítás és az ehhez szükséges programsorozat előkészítési munkálatainak 2020., 2021-es költségvetését. Kérdésre elmondta, legalább 1 millió látogatóra számítanak, ez is mutatja a rendezvény turisztikai jelentőségét.
Semjén Zsolt elmondta, a 2021-es vadászati világkiállításnak három pillére van: az építkezések, a kapcsolattartás a nemzetközi szervezettek, illetve a konkrét rendezvények lebonyolítása. Az építkezések Fürjes Balázsnak a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztosnak, a kapcsolattartás Károlyi Józsefnek az “Egy a természettel” világkiállítás megtervezésével és megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosnak a hatásköre, a rendezvények lebonyolításáért pedig Kovács Zoltán kormánybiztos a felelős.
A vadászati világkiállítás fővárosi helyszíneiről megjegyezte, a Hungexpo lesz a központi terület, de fontos helyszín lesz például az Állatkert és a Kincsem Park is.
A Hungexpo átalakítása, az ott található pavilonok felújítása, és újak építése, illetve az idevezető infrastruktúra fejlesztése nem csupán a vadászati világkiállítás miatt fontos, hiszen ezen a helyszínen lesz 2020-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, éppen ezért a kormány a Hungexpón szükséges fejlesztéseket a két eseményt tekintve nem külön kezeli, hanem egyben – fogalmazott.
Semjén Zsolt felidézte, hogy Magyarország legutóbb 1971-ben rendezett vadászati világkiállítást, ahol már akkor bemutatkoztak más területek is a vadászat mellett, például a lovas sportok. Éppen ezért a 2021-es világkiállításon is a vadászat mellett minden társterület – horgászat, erdészet, természetvédelem, lovas sportok, íjászat, solymászat, vadászkutyák – megjelenítésére nagy hangsúlyt helyeznek. A vadászati világkiállításon mindezek mellett fontos szerepet kap a hal és vad gasztronómia, illetve az ezekhez tartozó borkultúra bemutatása is.
Semjén Zsolt kiemelte, a 2021-es vadászati világkiállítás a magyar vadgazdálkodásról, a magyar vadászati kultúráról és Magyarország értékeiről szól. Budapestnek és egész Magyarországnak pedig a 2021-es vadászati világkiállítás megrendezése komoly turisztikai bevételt jelent, ugyanis a világ minden részéből érkeznek vadászok az országba, akik a kiállítás megtekintése mellett vélhetően az állami erdészetekbe is elmennek vadászni. A vadászat mellett a kiállításon azonban a kultúrától a gasztronómiáig minden típusú programmal találkozhatnak az érdeklődök – mondta a miniszerelnök-helyettes.
(Forrás: MTI)
Minden nemzet megismételhetetlen érték
2018. december 17.
Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ezért a nemzetiségeknek nemcsak joguk, hanem küldetésük is, hogy megmaradjanak – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségek díj átadásán hétfőn Budapesten.
A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: minden nemzetnek és nemzetiségnek küldetése, hogy a saját örökségét megőrizze, kibontakoztassa, még gazdagabbá és mindenki számára megismerhetővé tegye. A magyarországi őshonos nemzetiségeknek ezen felül sajátos felelősségük és küldetésük is van, hiszen olyan egyedi értékgazdagságot hoztak létre, amelyet nem pótolhat sem a magyarság, sem az anyanemzetük – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: “hiszünk abban, hogy a nemzeti lét az emberiség értékgazdagsága (…), és ha a nemzetek eltűnnének, az egyetemes emberiség lenne örökre, pótolhatatlanul szegényebb”.
Kitért arra is: a magyar kormány természetesnek tekinti, hogy mind jogilag, mind anyagilag támogassa a nemzetiségeket. Példaként említette, hogy az új magyar Alkotmány államalkotó tényezőnek ismeri el a magyarországi őshonos nemzetiségeket és alkotmányos szinten garantálja a saját nyelvhez, kultúrához és oktatáshoz való minden jogukat.
Emellett 2011-ben megalkották az új nemzetiségi törvényt, amelyben lényegében azt kodifikálták, amit a magyarországi nemzetiségek kértek.
Kiemelte továbbá, hogy 2010 óta a nemzetiségek költségvetési támogatása a négyszerese a korábbi támogatás összegének.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint óriási bűnt követnek el azok a többségi társadalmak, amelyek szerint nincs szükség a nemzetiségekre, és nem támogatják a megmaradásukat.
Ha úgy döntenének Romániában, Ukrajnában vagy akár Magyarországon, hogy nem kell támogatni a kisebbségeket, visszafordíthatatlan folyamatot indítanának el – mutatott rá, hangsúlyozva, Magyarország feladata, hogy a nemzetiségeket támogató politikájával példát mutasson a Kárpát-medence többi országának és Európának is.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon mindenkinek van egy barátja vagy családtagja, aki valamelyik nemzetiséghez tartozik. “Az, hogy erről nem beszélünk nap mint nap, jelzi, hogy Magyarországon a nemzetiségi létezés természetes”.
Hozzátette: a Nemzetiségek díj üzenete, hogy a nemzetiségek és a magyarság akkor tud továbbra is természetesen, egymást erősítve együtt élni, ha mindkét identitás erős.
Nemzetiségekért díjban azok részesülhetnek, akik “a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet” végeznek.
Az elismerést az idén tizennégy ember, illetve szervezet vehette át. A díjazottak között van a Parno Graszt roma zenekar, a Pyrgos Hagyományőrző Görög Néptáncegyüttes, a Szent Efrém Férfikar, Nikola Parov zenész, Albert Vendel, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat egykori elnöke.
Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a Kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a Nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 185-en kapták meg.
(Forrás: MTI)
A 75 éves Márfi Gyula veszprémi érseket köszöntötték
2018. december 17.
Márfi Gyula veszprémi érsek 75. születésnapja alkalmából celebrált ünnepi szentmisét vasárnap délután Veszprémben, a Szent Mihály-bazilikában. Az ünnepélyes alkalmon jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is.
– Születésnapot ünnepelni jöttünk össze, érsek atya 75. születésnapját. Hetvenöt év pedig már három emberöltő. Joggal mondhatjuk rá, hogy történelem. Különösen is történelem itt, a Kárpát-medencében, ahol a II. világháború alatti világ, a kommunizmus időszaka és a legutóbbi, majdnem harminc esztendő három különböző korszakot jelent – mondta el a Szent Mihály-bazilikában tartott ünnepélyes eseményen vasárnap délután Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek.
– Papi és püspöki szolgálatunk arra kötelez minket, hogy másokat is meghívjunk a Krisztus felé tartó nagy zarándoklatra. Hálát adunk Márfi Gyula Érsek atya életéért, a 75 esztendőért, amelyet már eddig kapott a Gondviseléstől. Különösen hálát adunk mindazokért a kegyelmekért, amelyekben Isten egyházát és a körülöttünk élő emberi közösséget érsek atya papi és püspöki szolgálata által részesítette – fogalmazott a bíboros.
Ezt követően Szerenka Miklós érseki helynök köszöntötte az érsek atyát, áttekintve Márfi Gyula munkásságát, gazdag tevékenységi körét. ehelyett: gazdag tevékenységét.
Az ünnepi misén Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek mondott szentbeszédet.
Áder János köztársasági elnök köszöntő szavait Takáts István érseki kancellár közvetítette, majd Porga Gyula, Veszprém város polgármestere szólalt fel az ünnepi misén. A polgármester elmondta, Márfi Gyula személyének és munkásságának méltatása egyszerre könnyű és nehéz feladat.
– Azért könnyű, mert az érsek atya sokak által tisztelt és szeretett személyisége Veszprém városának. Olyan ember, akinek áldásos tevékenységét nemcsak egyházi körökben övezi elismerés. Nem könnyű ugyanakkor Márfi Gyula méltatása azért, mert még felsorolni is nehéz mindazt a szépet és jót, amivel ő főpásztori megbízatása során Veszprém életéhez, a veszprémiek boldogulásához hozzájárult – emelte ki Porga Gyula, hozzátéve, az érsek kiváló közösségi emberként harmonikus együttműködést valósít meg a város és az egyház között. A polgármester a város közgyűlésének döntése értelmében Márfi Gyula részére Veszprém érdekében kifejtett tiszteletreméltó szolgálatai elismeréseként Veszprém város díszpolgára címet adott át.
Az ünnepélyes alkalmon több egyházi és világi vezető mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is részt vett.
A szeretet soha el nem múlik
Márfi Gyula veszprémi érsek a Zala megyei Pördeföldén született 1943. december 17-én. 1967-ben Szombathelyen pappá, 1995-ben Egerben érsekké szentelték. Szent II. János Pál pápa 1997. augusztus 14-én nevezte ki veszprémi érsekké, ez év szeptember 6-án iktatták be. Márfi Gyula kimagasló szakmai munkája elismeréseként 2017. augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át. Jelmondata: „A szeretet soha el nem múlik” (1Kor 13,8)
(Forrás: veol.hu)
Duna-díj átadása
2018. december 13.
Budapest, 2018.december 13.
Tisztelt Ünneplő Közönség, Hölgyeim és Uraim!
Örömmel vállaltam el a felkérést, hogy köszöntsem a mai ünnepség résztvevőit. Egy díjátadó ünnepség általában hasonló szcenárió szerint zajlik, mert fő szereplői mindig ugyanazok: van egy díj, amit átadnak, egy díjazott, aki azt átveszi, és legtöbbször van egy méltató, aki köszönti kitüntetettet, és elmondja neki, miért is ítélték neki az elismerést.
Most is megvan ez a hármas felállás, de itt többről van szó, ezért is mondtam, hogy örömmel teszek eleget a felkérésnek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai ünnepélyes alkalom szereplői szívben és lélekben, gondolkodásban és tettekben hasonlóak, céljaik ugyanazok. A díj adományozója a Duna Televízió, amely megalakulása óta a magyar nemzet televíziója. A díjazott a Rákóczi Szövetség, amely létrejötte óta a magyar nemzet szolgálója. A méltatás pedig a magyar kormány részéről érkezik. És máris értünk mindent.
A nemzetpolitika értelme a nemzet, célja, hogy a nemzet megmaradjon. Nálunk szerencsésebb történelmű országokban a nemzetpolitika ismeretlen fogalom, hiszen evidencia, hogy a politika azért van, hogy az adott országot szolgálja. Hazánk esetében azonban, ahol – történelmi tragédiák miatt – nemzetünk jelentős részei a határokon túl élnek, már más a helyzet.
A magyar kormány nem feledte el a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnökünk, Antall József legelső parlamenti beszédében elhangzott mondatát, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. A néhai kormányfő kapott is ezért hideget-meleget, itthonról és külföldről egyaránt. A mai magyar nemzetpolitika is az Antall-i irányt követi, de már nem csak lélekben, hanem alkotmányos felelősségvállalásként.
A Duna-díj idei kitüntetettje, a Rákóczi Szövetség, amely 1989-ben azért alakult, hogy a Kárpát-medencei magyarságot sokféleképpen támogassa a megmaradásáért folytatott küzdelmében, valamint hogy ápolja és tudatosítsa II. Rákóczi Ferenc és Esterházy János szellemi örökségét.
A Szövetség legfőbb célközönsége a Kárpát-medencei középiskolás korosztály. Közel 25 ezer taggal és mintegy 500 helyi szervezettel rendelkezik, ebből 300 a Kárpát-medencei középiskolákban működő ifjúsági szervezet. Számukra minden évben többféle programot, rendezvényt, pályázati lehetőséget biztosít. A Rákóczi Szövetség évente átlagosan 2000 új taggal bővül, az új tagok átlagéletkora 22 év.
Emellett a Rákóczi Szövetség legfőbb célkitűzése a magyar iskolaválasztás elősegítése és a magyar fiatalok közti személyes kapcsolatok ösztönzése, megerősítése. Ezek révén ugyanis erősödik a nemzeti identitás, sokoldalúan épülnek a határokon átívelő magyar-magyar kapcsolatok.
A Rákóczi Szövetségben számomra a legimponálóbb, hogy a jövőt választotta. Megszervezi a külhoni középiskolások utaztatását, lehetővé téve azt, amit egyénileg talán soha nem tudnának megtenni. Így évente 10-15 ezer diák ismerheti meg az anyaországot, teremthet kapcsolatokat és gyűjthet életre szóló élményeket.
A Szövetség küldetése a magyar iskolaválasztás ösztönzése, támogatása. Olyan munka ez, amire csak egy civil szervezet vállalkozhat. Mert képzeljünk el egy államtitkárt, aki felvidéki iskolákat keres fel, hogy utazásokat szervezzen. Vagy aki a falvakat járná, hogy a szülők magyar iskolába írassák gyermekeiket. Ami kormányzati szinten képtelenség, azt egy jót akaró civil szervezet megteheti.
A Rákóczi Szövetséget méltatva nem feledkezhetünk meg egy valakiről: egy gépészmérnökről, aki egész szakmai életét a magyar energetikának szentelte. A rendszerváltoztatáskor bekapcsolódott a közéletbe, megálmodta, létrehozta és működtette évtizedeken keresztül ezt a nagyszerű közösséget, a Rákóczi Szövetséget. Alapító elnöke volt, az idén pedig tiszteletbeli elnökké választották. Nagyon örülök, hogy személyesen is köszönthetjük Halzl Jóska bácsit! Őszinte főhajtás, tisztelet és köszönet jár annak a fáradhatatlan harcosnak, aki ennyit tett a magyarságért!
Tisztelt Ünneplő Közönség, Hölgyeim és Uraim!
Amit vállaltak, az küldetés, amit tettek, az szolgálat, és amit elértek, az maga a csoda, a magyar csoda.
Egy jó hírrel zárom köszöntőmet. A Magyar Országgyűlés néhány napja egyhangú, megismétlem: egyhangú szavazással határozott arról, hogy 2019 Rákóczi-emlékév legyen. Úgy érzem, a nemes díj mellé ez is szép ajándék.
Isten áldja Halzl Józsefet! Isten áldja a Rákóczi Szövetséget! Isten áldja Magyarországot!
(semjenzsolt.hu)
II. Rákóczi Ferenc és Esterházy János örökében
2018. december 13.
A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna Televízió által alapított, idén hetedik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt a díjazott szervezetet méltatva kiemelte: a Rákóczi Szövetség 1989-ben azért alakult, hogy “sokféleképpen támogassa” a kárpát-medencei magyarságot a megmaradásáért folytatott küzdelmében, valamint hogy “ápolja és tudatosítsa II. Rákóczi Ferenc és Esterházy János szellemi örökségét”.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a szövetség munkájában a “legimponálóbb, hogy a jövőt választotta”, hiszen “célközönsége a kárpát-medencei középiskolás korosztály”.
Hozzátette: a Rákóczi Szövetség tagjainak száma majdnem 25 ezer; tagsága évente átlagosan 2 ezer új taggal bővül, és az új belépők átlag életkora 22 év.
A szövetség mintegy 500 helyi szervezettel rendelkezik, ebből 300 a kárpát-medencei középiskolákban működő ifjúsági szerezet. Minden évben többféle programot, rendezvényt szerveznek a fiataloknak, pályázati lehetőséget biztosítanak számukra – mondta.
Emellett a szervezet legfőbb célkitűzése a magyar iskolaválasztás elősegítése és a magyar fiatalok közötti személyes kapcsolatok ösztönzése, mert ezek révén erősödik a nemzeti identitás, és épülnek a határokon átívelő magyar-magyar kapcsolatok.
“Amit vállaltak, az küldetés, amit tettek, az szolgálat, és amit elértek, az maga a csoda” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Kitért arra is: a magyar kormány nem feledte a rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnök, Antall József legelső parlamenti beszédében elhangzott mondatát, hogy “lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni”. A mai magyar nemzetpolitika is az antalli irányt követi, de “már nemcsak lélekben, hanem alkotmányos felelősségvállalásként”.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója ismertette: a Duna-díjat azok kaphatják meg, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért és a magyarság összetartozásáért.
A szobor Kun Éva szobrászművész alkotása, Szűz Máriát ábrázolja, kezében a több darabból álló Szent Koronával, amely az elszakított országrészeket szimbolizálja – mondta Dobos Menyhért.
Az elismerést Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Halzl József, a szervezet alapító és tiszteletbeli elnöke vette át.
Csáky Csongor a díjat megköszönve azt mondta, a kitüntetés arra ösztönzi őket, hogy továbbhaladjanak az úton, amelyet a szervezet alapítója jelölt ki. Halzl József tette le a szervezet “fundamentumait”, és vezette sok éven keresztül azokat a munkatársakat, akik a Kárpát-medence számos helyén, mégis egymással összefogva végzik feladataikat – tette hozzá.
A Duna-díjat először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, tavaly pedig Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt a díjazott.
(Forrás: MTI)
