Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

1848. március 15., Arad üzenete: meg akarunk maradni, magyar életet akarunk élni szülőföldünkön és nem engedünk a jogainkból – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen.

“Megmaradtunk az évszázadok viszontagságai után, harcokban, leigázásokban, három részbe szakadásban, csonkításban, mindenben, hát akkor most is maradjunk meg a globalizáció könyörtelen világában. Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!” – mondta.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy jól döntött a rendszerváltás után az első szabadon választott Országgyűlés, amikor törvénybe iktatta a nemzeti ünnepeket.

Meg kellett ezt tennie, hiszen a sok évtizedes kommunista diktatúra el akarta törölni a múltat, ki akarta törölni még az emlékét is a nemzet emlékezetéből, vagy kisajátítva próbálta meghamisítani – mondta Semjén Zsolt.

Kiemelte: 1848 és 1956 összetartozik, mindkettő szabadságot akart az idegen elnyomók ellen, és mindkettőt vérbe fojtotta az idegen túlerő.

A bukás ellenére mégis mindkettő nemzetmegtartó volt: kivívta a világ rokonszenvét és csodálatát, megváltoztatta az országot és jövőjét is. Hiszen ’48 nélkül nincs nemzeti újjászületés, nincs kiegyezés, ’56 nélkül nincs rendszerváltozás – mondta.

Semjén Zsolt hozzátette: abban talán mindenki egyetért, hogy március 15. a legkedvesebb és legtisztább nemzeti ünnepünk.

Ez azonban nem volt mindig így, a szabadságharc vérbe fojtása után évtizedeken keresztül szóba sem jöhetett a nyilvános ünneplés, mindenki csendben, családi körben emlékezett a szabadságharcra – közölte a magyar kormányfő helyettese.

Erdélyben és a Partiumban évtizedeken keresztül ennél rosszabb volt a helyzet, hiszen nyilvános ünnepségekről vagy iskolai megemlékezésekről szó sem lehetett – mondta, hozzátéve: a magyar emberek szívében és lelkében azonban ott élt az eltitkolt ünnep, kitörölhetetlenül.

Felemelő együtt ünnepelni és emlékezni, bár az anyaországban és a világon sok helyen lengenek a zászlók és “mosolyognak a kokárdák”, “nekünk és csak nekünk” itt, a piros-fehér-zöld mellett egy kis fekete szín is vegyül az emlékekbe. Arad mindörökre bevéste magát a magyar történelembe – jelentette ki Semjén Zsolt.

Nem vagyunk kevesebbek egyetlen más népnél sem, nem fogadhatjuk soha el, hogy vannak jogok, amelyek Európában, az Európai Unióban másoknak járnak, nekünk pedig nem. Hogy van olyan, amit másnak szabad, nekünk nem – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egy nemzet akkor képes a megmaradásra, ha tagjaiban ott él a büszkeség és a tudat, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-e alkalmából rendezett állami kitüntetések átadásán.

Semjén Zsolt a külhoni, nemzetiségi és egyházi élet kiemelkedő képviselőinek járó elismerések átadásán úgy fogalmazott: nincs még egy nép, amelyik arányait tekintve annyi Nobel-díjast adott a világnak, mint a magyarság, vagy annyi szentet a katolikus egyháznak, mint az Árpád-háziak.

Kitért arra is, hogy végigtekintve a történelmen, nincs egyetlen olyan kultúra sehol a világon, ahol valamilyen formában a kitüntetés, az elismerés ne létezne; az ember természetében van az igazságosság iránti igény, hogy a rendkívüli teljesítményeket méltóképpen elismerje.

Semjén Zsolt szerint a kitüntetéseknek a magyarság szempontjából nemzetmegtartó erejük van, és amikor a magyar állam a nemzeti ünnepekhez kapcsolódva elismer valakit, azt a büszkeséget adja a magyarság minden tagjának, hogy a nemzetből ilyen nagyszerű emberek és ilyen nagyszerű teljesítmények fakadnak. Az önök életútja, teljesítménye azért nemzetmegtartó erő, mert minden magyar számára értéket képviselnek – fordult a díjazottakhoz a miniszterelnök-helyettes.

Azok az eredmények, amelyeket a díjazottak elértek, nemcsak a kisebb közösségek számára jelentenek példát az élet bármely területén, hanem az egész magyarság, az egész nemzet számára – mondta Semjén Zsolt.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nyilatkozatot írtak alá Kolozsváron az Európai Unióban való közös néppárti fellépésről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői. Ebben vállalták, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar közösség érdekében együttes erővel lépnek fel az Európai Unióban.

Elkötelezték magukat az őshonos kisebbségek védelmében végzett munka folytatása mellett. Kijelentették: céljuk egy európai kisebbségvédelmi törvény elfogadtatása. Rögzítették: azért küzdenek, hogy a magyar embereknek a szülőföldjükön az otthonmaradáshoz megfelelő életkörülményeket biztosítsanak. Azért dolgoznak, hogy az Európai Unió segítse ezt a folyamatot, a támogatások nőjenek, ne csökkenjenek.”Jövőnket egy erős Európában képzeljük el, amely képes megvédeni határait, kultúráját, polgárait. Ezért össze kell fognunk, és együttes erővel kell képviselnünk a magyar nemzetet az Európai Unióban is.

Tisztelettel kérjük a magyarokat a Kárpát-medence minden szegletében, hogy erősítsék a magyar összefogást, vegyenek részt a májusi európai parlamenti választásokon!” – áll a nyilatkozatban, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke írt alá.

Semjén Zsolt az ünnepi ceremónián Európa helyzetét azzal jellemezte, hogy szerinte Franciaországban az utolsó olyan generáció él, amelyik még francia életet élhet a hazájában. Közép-Európa országainak azonban még esélye van arra, hogy megőrizzék identitásukat, és a keresztény civilizációt. Hozzátette: ezért kell minél több képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe, és a nemzeti és keresztény értékeket megvédeni.

Pásztor István VMSZ-elnök köszönetet mondott azért, hogy Deli Andor vajdasági képviselő számára az előkelő tízedik helyet biztosítják a Fidesz-KDNP jelöltlistáján. Kijelentette: ez lesz az első olyan választás, amikor a magyar állampolgársággal is rendelkező vajdasági magyarok is a szavazatukkal járulhatnak hozzá a sikerhez. Hozzátette: képviselőjük azért is kíván dolgozni, hogy az Európai Bizottságnak határozottabb perspektívája legyen az EU nyugat-balkáni bővítése ügyében.

Menyhárt József MKP-elnök kijelentette: azért fognak dolgozni, hogy ne csak egy, hanem két képviselőt juttassanak az EP-be.

Brenzovics László KMKSZ-elnök üdvözölte, hogy a Fidesz-KDNP listáján ismét ott lesz a kárpátaljai Bocskor Andrea. Kijelentette: százezer kárpátaljai magyar állampolgár szeretne részt venni a választáson, de az ukrán állam ezt akadályozni próbálja.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette, az EU reformra szorul, és a magyarság képviselőinek ott kell lenniük minél nagyobb számban az EP-ben, hogy alakítói lehessenek a döntéseknek, ne pedig elszenvedői.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt szerint teljes a bizalmi együttműködés Orbán Viktor és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök között, de az RMDSZ és a Fidesz-KDNP szövetségéről nem a politikusok állapodtak meg: azt az erdélyi magyar választók kényszerítették ki. A magyar kormány miniszterelnök-helyettese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresszusán mondott köszöntőjében beszélt erről pénteken, Kolozsváron. Kijelentette: azok az erdélyi magyarok kényszerítették ki a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ együttműködését, amelyek elsöprő többségben szavaznak a romániai választásokon az RMDSZ-re, a magyarországi választásokon pedig a Fidesz-KDNP-re.

Kijelentette: “Semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t”, mert ha a szövetség meggyengülne, véget érne az erős magyar érdekképviselet az erdélyi önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben. Úgy vélte: az RMDSZ-re a román-magyar kapcsolatok területén is szerep hárul. Hozzáfűzte: amikor Románia és Magyarország együttműködött, az segítette a brüsszeli források lehívását.

Semjén Zsolt a kongresszuson jelen levő román politikusokhoz szólva kijelentette: az RMDSZ és Magyarország soha nem kért olyan kisebbségi jogokat, amelyekre nincsen számos példa az EU-ban. “Ha elfogadnánk, hogy vannak olyan jogok, amik járnak másnak, de nem járnak az erdélyi magyarságnak, azt fogadnánk el, hogy kevesebbek, alávalóbbak vagyunk más népeknél. Ha másoknak jár, nekünk is jár, ha másoknak szabad, nekünk is szabad. Annak a megértését kérjük, hogy amit kérünk, az nem extremitás, hanem normalitás” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kijelentette: a magyarországi románság akkor énekli a román himnuszt, és akkor teszi ki a román zászlót az épületeire, amikor akarja. A jelképek szabad használatát kéri az erdélyi magyarság is.

Kijelentette: Magyarország rendezte a viszonyát Szerbiával, a V4-ek között kiválóan együttműködik Szlovákiával, és készen áll arra is, hogy Romániával együttműködjön. Hozzátette: az együttműködés hiánya nem a magyar félen múlik.

A Fidesz üzenetét közvetítő Kocsis Máté frakcióvezető a közelgő EP-választás fontosságára hívta fel a figyelmet köszöntésében. Kijelentette: közös feladat rávenni Brüsszelt, hogy döntsön az őshonos kisebbségek védelméről. Hozzátette: majdani EP-képviselőik szót fognak emelni a jogsértések ellen is.”Számunkra nem elfogadható az, hogy bárhol betiltsanak magyar szimbólumokat, nem elfogadható az, hogy ártatlanul börtönbe zárjanak magyarokat, és nem elfogadható az sem, hogy visszaállamosítsanak magyar magán- és közösségi, illetve egyházi tulajdonokat” – fogalmazott.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) üzenetét közvetítő Vincze Loránt elnök kijelentette: a hetven éves páneurópai szervezet soha nem állt olyan közel ahhoz, hogy európai szinten rendezze az őshonos kisebbségek ügyét, mint most, és éppen az RMDSZ indította el a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést.A kongresszust a vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és horvátországi magyarok érdekvédelmi szervezeteinek a vezetői is köszöntötték.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok” – mondta a Semjén Zsolt az MTI-nek.  Minden magyar, legyen a világ bármely pontján, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra – közölte a miniszterelnök-helyettes, arra utalva, hogy sajtóhírek szerint a kormány több száz magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai menekültet fogadott be.

Világviszonylatban is ritka az a humanista gesztus, amely a magyar kormány egyik külpolitikai projektjét jellemzi. Nehéz helyzetbe került emberek százait fogadjuk be, támogatjuk és segítjük hozzá a jobb élethez már közel egy éve – kezdi cikkét az Index.

Az újság szerint több független forrás is megerősítette, hogy a magyar állam eddig mintegy 300 menekültet fogadott be a legsúlyosabb politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából.

A hazánkba érkezettek szörnyű körülmények között éltek, többször kirabolták őket, éheztek, nem jutottak gyógyszerhez, rendőrségi zaklatásnak voltak kitéve. Az Indexnek nyilatkozók egyértelműen Magyarország biztonságosságát emelték ki a legnagyobb pozitívumként, járnak magyar nyelvtanfolyamra, többek már dolgoznak is.

A hazatérőket segítő Magyar Máltai Szeretetszolgálat tavaly az Országos Sajtószolgálatnak eljuttatott közleményében így fogalmaz az üggyel kapcsolatban: „A híresztelésekkel ellentétben a Venezuelából kimenekített családok nem illegális bevándorlók, hanem Magyarországról korábban kitelepült, katolikus vallású emberek, akik magyar állampolgársággal, illetve magyar felmenőkkel rendelkeznek.”

Gulyás Gergely: a magyarok nem migránsok

A csütörtöki kormány infón Gulyás Gergely így fogalmazott az üggyel kapcsolatban: magyarokról van szó, „a magyarokat pedig Magyarországon nem tekintjük migránsnak”.

Megjegyezte továbbá: a kormány már tavaly áprilisban kommunikálta, hogy magyar családok érkeznek Venezuelából. A dél-amerikai országban jelentős magyar kolónia él – tette hozzá, azt is tudatva, hogy még körülbelül 30 családot szeretnének Magyarországra hozni Venezuelából.

Semjén Zsolt felháborodott a venezuelai magyarok „legmigránsozásán”

„Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok” – mondta a politikus az MTI-nek. Minden magyar, legyen a világ bármely pontján, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra – közölte Semjén Zsolt, arra utalva, hogy sajtóhírek szerint a kormány több száz magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai menekültet fogadott be.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány küldetése, hogy minden támogatást megadjon a nők anyává válásához, hiszen az anyaság a nőiesség része és az Isten alkotta természet rendje. Aki szerint mindez probléma, az beteg – mondta Semjén Zsolt az ECHO TV Bayer-show című műsorában. A miniszterelnök-helyettes a családvédelmi akciótervet ért külföldi kritikákra úgy reagált: aberráltságot okozott a politikai korrektség. A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet arra is: Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) második embere ahelyett, hogy az európai polgárok érdekeit képviselné, inkább ócska politikai kampányokban vesz részt és szuverén országokat támad, amihez hivatalánál fogva nem lenne joga.

A magyar kormány küldetése, hogy minden támogatást megadjon a nők anyává válásához, hiszen az anyaság a nőiesség része és az Isten alkotta természet rendje. Aki szerint mindez probléma, az beteg – mondta Semjén Zsolt az ECHO TV Bayer show című műsorában. A miniszterelnök-helyettes a családvédelmi akciótervet ért külföldi kritikákra úgy reagált: aberráltságot okozott a politikai korrektség. A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) második embere ahelyett, hogy az európai polgárok érdekeit képviselné, inkább ócska politikai kampányokban vesz részt és szuverén országokat támad.

Az egy coming out, amikor egy országgyűlési képviselő, akinek a feladata a nemzet szolgálata, csak a személyes bizniszére tud gondolni és ezt kivetíti az egész világra akkor, amikor a magyar anyákról, a magyar családokról van szó – reagált Semjén Zsolt arra, ahogyan Korózs Lajos MSZP-s politikus kritizálta Orbán Viktor családvédelmi akciótervét.

Bayer Zsolt szóba hozta, hogy Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter nácizmussal vádolta meg a magyar kormányfőt a gyermekvállalást segítő intézkedések miatt. Erre reflektálva a KDNP elnöke úgy fogalmazott: ez mutatja azt az aberráltságot, ahová eljutottak a politikai korrektség őrületében. „Magyarországnak mit kellene akarnia, ha nem azt, hogy Magyarországon magyar gyerekek szülessenek, magyar nyelvben, magyar kultúrában felnőve, hogy a magyar nemzet fennmaradjon?! A magyar állam értelme és küldetése, hogy ezt biztosítsa” – mondta, majd hozzáfűzte: „Beteg mindenki, aki azt várná el, hogy egy nemzet tagjai ne az adott nemzethez tartozó gyerekeket szüljenek és neveljenek fel, így biztosítva a nemzet fennmaradását”.

A svéd miniszter nem a magyar kormánnyal vitatkozik, hanem a természet rendjével, amelyet a Jóisten megalkotott. Aki a természet vastörvényeivel szembe megy, az a pusztulásba tart – jegyezte meg a kormányfő helyettese. „Ez a kései, hanyatló Rómának a végső devianciája és a pusztulás előtti csődje” – vont történelmi párhuzamot Semjén Zsolt.

A Jobbik–MSZP-összeborulás kapcsán kifejtette: az ellenzék duális erőteret csinált a korábbi centrálisból, hogy így próbálja legyőzni a kormányt. Mivel azonban a baloldalt nem lehet áthozni a szélsőjobbra, ezért a szélsőjobbot vitték át a baloldalra. Szerinte ez nem csak politikai, hanem erkölcsi pornográfia és abszurditás. „De mégiscsak ez tűnt lehetséges megoldásnak, miután Simicska kilóra fölvásárolta a Jobbikot”. A kereszténydemokrata pártelnök emlékeztett: Vona Gábor kétszer követett el aposztáziát: egyrészt akkor, amikor az iszlámot az emberiség utolsó reményének nevezte – miközben keresztényként mi azt valljuk, hogy az utolsó reménységünk Jézus Krisztus. A másik hittagadása politikai természetű volt: Vona maga is beismerte, hogy elvette a Jobbik lelkét. A Soros és Simicska pénzelte árulás végül kudarcba is fulladt, mert egy meggyőződéses balos vagy szélsőjobboldali szimpatizáns nem fog átszavazni a másik oldalra – mondta a KDNP-s politikus.

Semjén Zsolt a szocialisták európai csúcsjelöltje kapcsán közölte: Frans Timmermans az európai bürokrácia második embere, aki az adófizetők pénzén, nem politikusként, hanem biztosként tagja az Európai Bizottságnak. Következésképpen amit csinál, vagyis hogy Magyarországon kampányol az ellenzék mellett, nem csak mélyen erkölcstelen, hanem törvénytelen is. Ugyanis az európai bürokráciának az európai polgárok véleményét, érdekeit és szempontjait kell képviselnie. Következesképpen pártpolitikai szerepvállalás számára addig, amíg a Bizottság tagja, nem megengedett. Ő viszont a legprimitívebb pártkampányokat folytatja. Ráadásul országokat, politikai pártokat és személyeket támad, ami teljesen összeegyeztethetetlen a hivatalával.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: Timmermansnak joga van azzal találkozni, akivel akar, személyes ízlése szerint, de neki mint a Bizottság második emberének egyáltalán nincs joga pártkongresszusokon részt venni, szuverén országokat támadni és direkt politikai szerepet játszani.

A teljes műsor itt tekinthető meg:

(Forrás: echotv.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Nikolova Mariyanat, Bulgária gazdasági és demográfiai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesét fogadta Semjén Zsolt a Miniszterelnökség Karmelita épületében kedden.

A két kormányfő-helyettes a demográfiai kérdésekről, a bevándorlás témájáról és a nemzeti kisebbségek helyzetéről folytattak eszmecserét. A bolgár fél elismerését fejezte ki az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett magyar családpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes méltatta a magyarországi bolgár kisebbséget képviselő nemzetiségi önkormányzat közösségépítő, kulturális örökségét őrző szerepét. A megbeszélésen részt vett Varga Szimeon bolgár szószóló és Kumin Ferenc a Külgazdasági- és Külügyminisztérium helyettes államtitkára.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ünnepélyesen megnyitotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medence legnagyobb fegyver-, horgász- és vadászkiállítását, a 26. FeHoVát csütörtökön, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

A miniszterelnök-helyettes szerint ahhoz, hogy a magyar vadászat, vadgazdálkodás és vadászati kultúra ismét régi fényében ragyogjon, és Magyarország vadászati nagyhatalommá válhasson, fontos lépéseket kellett tenni. Példaként említette a fegyvertörvény ésszerűsítését, az Országos Vadászkamara szerepének megszilárdítását, valamint egy több milliárd forintos vadgazdálkodási alap létrehozását.

Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a FeHoVa a Kárpát-medence vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek nagyszabású találkozója, amely alkalmat ad arra is, hogy az állami erdészeti társaságok társadalmi szerepvállalását minél szélesebb körben bemutassák, ami hozzájárul az erdész szakma presztízsének növeléséhez – tette hozzá.

Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója a vadászok és horgászok éves seregszemléjének nevezte a FeHoVát, ahol idén is számos újdonsággal várják az érdeklődőket. Idén első alkalommal rendezik meg az I. FeHoVa nemzetközi nyílt preparátor versenyt.     A vasárnapig tartó rendezvényre 17 országból 300 kiállító jelentkezett és több mint 50 ezer látogatót várnak.

Semjén Zsolt beszédében elmondta, hogy a Vadászati Világkiállítás magyarországi megrendezése három pillérre épül, ezek közül kiemelkedik a Hungexpo felújítása, a megrendezéshez szükséges engedély a világkiállítás nemzetközi irodájától, a programokat pedig kormánybiztos fogja össze. A kiállítás magyarországi lebonyolításáért felelős projektcéget bejegyezték.

Kovács Zoltán kormánybiztos hozzátette, hogy csaknem 50 milliárd forintot szán a kormány a Hungexpo teljes területének megújítására, amellyel megteremti az olyan nemzetközi és világszínvonalú rendezvények infrastrukturális és logisztikai feltételeit, mint a 2021-es Vadászati Világkiállítás és a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus.

Nagy István agrárminiszter köszöntő beszédében kiemelte, hogy az agrártárca minden eszközével támogatja a fenntartható vadászatot. Példaként említette, hogy olyan rendelkezéseket vezettek be, amelyek lehetővé teszik a tájegységi határok módosítását. Új szabályozásnak köszönhetően a jövőben eltölthető fegyverrel is folytatható társas vadászat, illetve a vadászvizsga megszerzésekor kötelező lőgyakorlat és vizsga alól kizárólag íjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászók mentesülnek. Emellett szintén idén lépett hatályba az a rendelet is, amely biztosítja, hogy a magyar vadgazdálkodás fejlesztésére közvetlenül felhasználható bevételek működhessenek – sorolta.

A miniszter kitért arra is, hogy a tárca kiemelten támogatja az állami erdészeti társaságok természetvédelmi és közjóléti programjait, a társaságok a 2014-2018-as időszakban közel 5,9 milliárd forintot fordítottak új közjóléti objektumok létrehozására, valamint meglévő létesítmények megújítására és bővítésére. Jelenleg mintegy kétezer szabadon és díjmentesen látogatható erdészeti közjóléti létesítmény szolgálja országszerte a lakosságot.

A megnyitón aláírták az „Egy a természettel” nemzetközi vadászati és természeti kiállítás (Vadászati Világkiállítás) együttműködési megállapodását¸ amelyet a tervek szerint 2021-ben rendez meg Magyarország. Emellett Nagy István agrárminiszter, Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari díjas színművészt a Magyar Erdők Nagykövetének nevezi ki.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mintegy négymilliárd forint hazai és európai uniós forrásból indul fejlesztés a Győri Egyházmegye központjában, a győri Káptalandombon található épületekben – jelentették be a beruházást bemutató projektindító rendezvényen. Ma, amikor Európa elvesztette saját identitását, feladta önmagát, Magyarországnak meg kell tudni mutatnia, akár az épített örökség bemutatásán keresztül is, hogy milyen a magyar identitás, ami a keresztény kultúrából fakad – jelentette ki beszédében Semjén Zsolt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy 2010 óta soha nem látott mennyiségű összeget fordított a kormány az egyházi tulajdonban lévő épületek, köztük székesegyházak és templomok felújítására. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint az EU-ban a legtöbb pénzt Magyarország költi egyháztámogatásra, különösen műemlékek felújítására.

„Ma, amikor Európa elvesztette saját identitását, feladta önmagát, Magyarországnak meg kell tudni mutatnia, akár az épített örökség bemutatásán keresztül is, hogy milyen a magyar identitás, ami a keresztény kultúrából fakad” – hangoztatta a kereszténydemokrata pártelnök. A kormányfő helyettese hozzátette: ezek a fejlesztések a lelki gazdagodás elősegítésén túl a turisztikai árbevételt is növelik, mert az ország vonzerejének jelentős része az egyházak vonzerejében van.

Felidézte, hogy a mai egyházpolitikát 1998-ban alapozták meg, s akkor kezdték el a felújítási programot is, mert azzal szembesültek, hogy az egyházi épületek sokkal rosszabb állapotban vannak, mint az állami tulajdonú épületek. „Ezzel a lépéssel visszaállítottuk a történelmi igazságot és jóvátettük azt a diszkriminációt, ami a szocializmus idején érte a vallásos embereket” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elmondta, hogy a beruházás részeként egyebek mellett befejeződik a Nagyboldogasszony-székesegyház felújítása, zarándokházakat alakítanak ki és felújítják a Győri Hittudományi Főiskola épületét. Felidézte, hogy a székesegyház rekonstrukciója 2017 májusában kezdődött, akkor az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és hangosítási rendszert, valamint a burkolatot cserélték ki. A mostani szakaszban restaurálják egyebek mellett a főoltárt, a mellékoltárokat, a szószéket, a díszítőfestéseket, a főhajóban található fabetéteket és a mennyezeti freskókat. A fejlesztés jelenlegi szakasza mintegy 1,8 milliárd hazai forrásból valósul meg.

A Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet épületében felújítják a nyílászárókat, korszerűsítik a teljes belső gépészeti és elektromos rendszert és megújítanak számos oktatási célt szolgáló helyiséget. A rekonstrukció 1,2 milliárd forint hazai forrásból történik. A felújítással olyan emberi közösséget formáló szintérré tudjuk tenni az épületet, amire nagy szükség van – fogalmazott Veres András.

Hétszázmillió forint hazai forrásból zarándokszállásokat alakítanak ki az egyházmegye tulajdonában lévő, jelenleg használaton kívüli épületekben. Európai uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési és innovációs program keretében a Konvent – Káptalandomb turisztikai attrakciófejlesztése elnevezésű pályázat keretében négy településen öt attrakciót fejleszt a Győri Egyházmegye. A megyeszékhelyen az 1,1 milliárd forintos keretösszegből közel négyszázmillió forint értékben Információs Pont és Közösségi Teret alakítanak ki a Szent László Látogatóközpontban, a Nagyboldogasszony-bazilikában pedig innovatív kiállítóteret. Az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban bővítik a kiállítási teret, kicserélik a bútorzat egy részét és multimédiás eszközöket telepítenek.

A megyéspüspök bizodalmát fejezte ki, hogy a Káptalandombnak a szakrális értékekeit a fejlesztések révén még hangsúlyosabban fel tudják mutatni, amelyek oda vonzzák majd az embereket.

Borkai Zsolt, Győr polgármestere (Fidesz–KDNP) arról beszélt, hogy a város turisztikai vonzerejének növeléséhez a központban elhelyezkedő Káptalandomb jelentősen hozzájárul. Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a megyeszékhelyre látogató turisták száma, Győr ma már a tíz leglátogatottabb város közé tartozik – mondta. 

(Forrás: MTI)