Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az üldözött keresztényeket segítő programokról tárgyalt Marc Fromagerrel, az Aid to the Church in Need (Szükséget Szenvedő Egyház) katolikus jószolgálati világszervezet franciaországi szervezetének igazgatójával és Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselővel.
Marc Fromager Orbán Viktor meghívására érkezett Budapestre. Fromager és a miniszterelnök találkozójáról bővebben itt olvashat.
(Forrás: kdnp.hu)
A magyar nemzet integráns részét alkotják a magyarországi őshonos nemzetiségek, akiknek kultúrája a magyar nemzetet és az egyetemes emberiséget egyaránt gazdagítja – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten a Pro Cultura Minoritatum Hungarie díjak átadása alkalmából.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: hisznek abban, hogy a nemzeti kultúra az emberiség „termőformája”, és abban, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Ahogy hisznek abban is, hogy általa képviselt értékgazdagságot csak az adott nemzet adhatja az egyetemes emberiségnek.
Kiemelte: a magyar nemzetnek integráns részei a külhoni magyar közösségek és az államalkotó magyarországi őshonos nemzetiségek.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: minden nemzetiség elsősorban önmagáért felelős, az általa képviselt értékgazdagságot rajta kívül más nem tudja megőrizni, kimunkálni és felmutatni.
Ez az értékmegőrző tevékenység jó az adott nemzetiségnek, de jó a többi nemzetiségnek is, hiszen ha egyikük értékeket hoz létre, fejlődik, gazdagodik, azzal inspirálóan hat a többi őshonos nemzetiségre is – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
Jó ugyanakkor a magyar nemzet egészének is, hiszen annak értékgazdagsága a magyar és nemzetiségi közösségeinek összességéből áll, és jó az egyetemes emberiségnek is, amelynek értékgazdagságát a nemzetek sokszínűsége jelenti – fűzte hozzá. Kiemelte: ez az értékgazdagság csak akkor őrizhető meg, ha minden nemzet és minden nemzetiség megőrzi az örökségét, gazdagságát, azt kibontakoztatja, fejleszti és elérhetővé teszi mindenki számára.
Semjén Zsolt köszönetet mondott azért, hogy „csodálatos hagyománnyal és élő valósággal gazdagítanak a nemzetiségek mindannyiunkat”, és fontosnak nevezte, hogy mindezek nem múzeumi relikviák, nem üvegvitrinben maradt történelmi emlékek, hanem ez az élő valóság.
A díjakat a kormányfő helyettese Soltész Miklóssal, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával adta át a magyarországi nemzetiségek kultúrájáért folytatott tevékenységek szakmai elismeréseként.
Soltész Miklós kiemelte: 2010 óta a nemzetiségek támogatása megnégyszereződött, a kulturális területé háromszorosára bővült. Egyre több iskolát, kulturális intézményt építenek, illetve adtak át az utóbbi időszakban.
Hozzátette: egyre természetesebb, hogy a fiatalok adott esetben a saját nemzetiségi nyelvükön szavalnak, vagy táncolnak. Az, hogy idáig eljutottak és a nemzetiségüket meg tudják őrizni, szükség van azokra, akik előttük járnak, nélkülük a fiatalok hiába próbálkoznának – mutatott rá.
Kitért arra is: a magyarországi nemzetiségek egyúttal követei is nemzetüknek, és köszönet illeti őket ezért, a szomszédságpolitikában nyújtott segítségért.
(Forrás: MTI)
Az iszlám azért tud úgy benyomulni Európába, mint kés a vajba, mert itt nem egy keresztény ellenállással találkozik, hanem egy vákuummal. Sajnos el kell ismernünk, abban a muszlimoknak kétségkívül igazuk van, hogy itt devianciákat látnak. Az Európai Unió például 72 szexuális identitást ismer el legitimnek, amiből az „egy férfi egy nő” csupáncsak egy – mondja Semjén Zsolt, aki az Európára leselkedő veszélyforrások egyikét a keresztény civilizáció relativizálásában látja – írja a vasarnap.hu.
A miniszterelnök helyettest, aki egyben a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke többek között az európai parlamenti választásról, a keresztény szolidaritásról, a KDNP Európai Néppárti helyzetéről, és a demográfiai problémák magyar modell szerinti megoldásáról, azaz a normalitásról kérdeztük.
Hogy mi lesz, azt tudom, de hogy addig mi lesz!
– Hány Fidesz-KDNP-s mandátumra számít május 26-án?
– Annak szimbolikus jelentősége lenne, hogyha a szavazatok több mint az 50 %-át megkapnánk, mert az abszolút többséget jelent, 2/3 közeli mandátumot. 14 magyar képviselővel felhőtlenül boldog lennék, akik a keresztény Európáért dolgoznak.
– Úgy tűnik azonban, hogy a kereszténység vesztésre áll Európában. Megfordíthatónak látja még a folyamatot?
– A kereszténység nem áll vesztésre sehol, mégpedig azért, mert maga az Úr Jézus Krisztus megígérte az ő egyházának, hogy a pokol kapui sem vesznek erőt rajta, és az idők végezetén megdicsőül. Miután a Szentlélek nem szociológiai kategória, ebből következően – a szociológiai értekezések egy részének ellenére – a kereszténység per definitionem győzelemre áll.
– Annyit azért hadd vessek közbe Bogárdi Szabó István református püspök úr húsvéti interjújára hivatkozva, hogy a keresztény hit valóban örök, ám Jézus Krisztus nem ígérte, hogy az Európában fog virágozni. Lehet, hogy éppen a Közel-Keleten vagy Afrikában, vagy bárhol másutt a világon.
– Ez kétségtelenül így van. Én ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy a kereszténység megvan Európa nélkül is, Európa viszont nincs meg a kereszténység nélkül. A személyes álláspontom körülbelül a tragikus történetben szereplő Kohn bácsiéhoz hasonló. `44-ben megkérdezték tőle, hogy mi lesz itt? Azt válaszolta: hogy mi lesz, azt tudom, de hogy addig mi lesz!
De visszatérve az eredeti kérdésre, itt most a keresztény civilizáció védelméről van szó. És ehhez egy distinkciót mindenképpen meg kell tennünk. Mert a személyes hit és a keresztény civilizáció ugyan szorosan összefügg, sőt, ok-okozati viszonyban áll egymással, de az előbbi az Abszolútum és az „én” közötti személyes kapcsolatot jelenti, az isteni kegyelem szabad akaratú elfogadását. Ez tehát egy dolog. És ennek a történelmi produktuma, a keresztény civilizáció, egy másik dolog.
A keresztény civilizációnak azok is részesei, akik nem templomba járó emberek, vagy magukat a szónak az egyházias értelmében nem tartják vallásosnak. Sőt, paradox módon a kereszténység tagadása is csak egy keresztény kultúrkörben lehetséges, pl. Voltaire vagy Marx.
A keresztény civilizációból következik a lelkiismereti szabadság, a szubszidiaritás, ha tetszik, a szabadságok kis körei, a nő méltósága, sokáig sorolhatnám.
– Miben látszik a veszélyforrás?
– Két dolgot mondanék. Az egyik az, hogy évszázadok óta egy szabadkőműves, kommunista, liberális, ha tetszik `68-as mesterkedés zajlik, különböző megnyilvánulásokban, de egy gyökérből fakadva. Ezek a kereszténységet egy antikrisztiánus beállítottságtól vezérelve akarják eltüntetni Európából.
Megjegyzem, az iszlám is azért tud úgy benyomulni Európába, mint kés a vajba, mert itt nem egy keresztény ellenállással találkozik, hanem egy vákuummal. Sajnos el kell ismernünk, abban a muszlimoknak kétségkívül igazuk van, hogy itt devianciákat látnak. Az Európai Unió például 72 szexuális identitást ismer el legitimnek, amiből az „egy férfi egy nő” csupáncsak egy. Lehet, hogy én öregedtem meg, vagy szegényes a fantáziám, de 72 variációt nem is tudok elképzelni. Tehát a gyerekpárti, családpárti, tradíciópárti iszlám itt egy deviáns, aberrált világgal találkozik, II. János Pál pápa szavaival élve a halál kultúráját látja az élet kultúrája helyett, amit joggal lenéz és megvet. A keresztény civilizáció megroppanása tehát az egyik probléma.
A másik pedig a tömeges iszlám beözönlés, ami megkérdőjelezi a zsidó-keresztény civilizációt. Az iszlám per definitionem a világot két részre osztja: Dar Al-Islam és Dar Al-Harb, azaz az iszlámnak már meghódolt területre és a dzsihádra, a háború földjére. Mi most ez utóbbin élünk. Továbbá az iszlám megint csak per definitionem, ahol muszlimok vannak, ott be akarja vezetni a saríát. Azokra is, akik nem muszlimok. Ebből kifolyólag Európának szembe kell néznie azzal, hogy ha az iszlám tömegesen benyomul Európába, márpedig benyomult, akkor ott párhuzamos társadalmak jönnek létre.
– A kereszténység pedig olyan helyeken virágozhat majd fel, ahol szenvedni is hajlandók az emberek a hitükért. Előfordul ilyen Európában?
– Permanens keresztényüldözés van. Nem csak az iszlám kultúrkörben, hiszen Indiában is üldözik a keresztényeket, Észak-Koreában is. Némelyeket kommunista ideológia alapján, van, akiket más vallások türelmetlenségéből kifolyólag, legyen az pl. hindu, de mégiscsak az iszlám kultúrkörben a legmanifesztebb a keresztények üldözése. És Európában is, hiszen ha például bizonyos nyugati országokban valakinek kereszt van a nyakában, akkor kirakhatják a munkahelyéről, hosszan sorolhatnám a példákat.
– Csak éppen az európaiak hajlamosak behódolni, mert azt hiszik, hogy akkor a jólétük, de legalább a nyugalmuk megmarad. Líbiában nemrégen tizenegynéhány keresztényt lefejeztek. Előtte fölajánlották nekik, hogy áttérhetnek iszlám hitre, és akkor meghagyják az életüket. Egy sem volt közöttük, aki át akart volna térni. Ilyen esetet el tud képzelni Európában?
– Mivel egyes európai országokban már kialakultak a párhuzamos társadalmak, akik ott élnek, azok gyakorlatilag veszélyben vannak. Emlékeztetnék arra is, amikor egy katolikus templomban, mise közben vágta el egy iszlamista az idős, szentéletű pap torkát. Tehát a keresztények, a keresztény közösségek, a templomok elleni iszlám támadások miatt Európában is fenyegetve vagyunk, nem csak a szorosan vett iszlám világban. Különösen veszélyeztettek azok, akik az iszlámból térnek meg katolikusnak vagy reformátusnak. Hiszen aki egyszer muszlim volt, majd keresztény lett, azt sok esetben a saját családjának, vagy a környezetének meg kell ölnie. Az iszlámban szoros értelemben nincs lelkiismereti szabadság.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az iszlám kultúrkörben a könyv népei, a keresztények és a zsidók tulajdonképpen élhetnek, csak plusz adót kell fizetniük, és gyakorlatilag másodrendű polgárok. Azok a muszlimok viszont, akik megtérnének kereszténynek, akut életveszélyben vannak. Ilyen tekintetben Nero vagy Diocletianus kora eljöhet még Európában.
– Ugye a magyar kormány körülbelül 8 milliárd forintot költött eddig az üldözött keresztények megsegítésére, ami – ha az üldözött keresztények 200 milliós számát nézzük a világban – csupán csepp a tengerben. Viszont az is tény, hogy Magyarország volt az első, amely állami szinten karolta föl az ügyet. Ma már vannak követők is, a brit külügyminisztérium a napokban adott ki egy jelentést, melyben kutatásokra alapozva megerősíti, hogy a keresztény vallás a legüldözöttebb ma a világon. Fel lehet ebből építeni egy védőfalat az üldözött keresztények elé?
– Úgy tűnik, a példánk hat. Olyan országok csatlakoznak hozzánk, mint az Egyesült Államok, vagy Nagy-Britannia.
De ami az európai liberálisokat a legjobban zavarja a magyar példában az az, hogy mi nem általában az emberi jogi sérelmeket soroljuk, nem azt mondjuk, hogy a vallásszabadság megsértése, hanem kifejezetten az üldözött keresztények védelmében tesszük a dolgunkat. A liberálisok nem nagyon akarják elismerni, hogy speciálisan a keresztényeket üldözik, és eleve tagadják azt, hogy egy keresztény kultúrájú országnak állapotbeli kötelessége alapján speciálisan, elsősorban a keresztényekről kellene gondoskodni.
– Bősz Anett liberális képviselőt idecitálva, még azt a jogot is elvitatják a keresztényektől, hogy őket üldözik.
– Miközben folyton-folyvást emberi jogi sérelmekről beszélnek, de a keresztényüldözés kifejezéstől zsigerileg irtóznak.
A másik, ami idegesíti őket, hogy nem valamilyen NGO-t támogatunk, vagy valamilyen nemzetközi alapot, hanem a magyar államigazgatáson belül, államtitkárságként hoztuk létre az üldözött keresztények megsegítésére szolgáló intézményrendszert. Így a Hungarian Helps-en és az üldözött keresztények államtitkárságán keresztül célzott segítséget tudunk nyújtani. Elsősorban a keresztényeknek, de erőnkhöz mérten mindenkinek segítünk, sőt erőnkön fölül is, hogy a saját szülőföldjükön élhessenek emberi életet. Ahogy a Biblia mondja, mindenki a saját füge fája alatt.
Azt is látni kell, hogy ez az egész migrációs áradat minek a következménye. Az a helyzet, hogy Magyarországnak soha nem volt gyarmata, mi nem raboltunk ki senkit, minket semmilyen felelősség nem terhel azért, hogy a harmadik világ gyarmati sorsából következően milyen állapot van ott. Viszont vannak gyarmattartó országok Európában, mint például Franciaország, amely évszázadokig húzta észak-afrikai gyarmatainak hasznát, most pedig nyögi a következményét a bevándorlással.
Arról sem mi tehetünk, hogy az Obama-Clinton féle „arab tavasznak” nevezett ámokfutás idején felforgatták azokat az egyébként működő rendszereket, amelyek lehet, hogy emberi jogi szempontból, és az amerikai demokrácia felfogás szempontjából vitathatók voltak, de mégiscsak működtek. Ha például az Aszad rendszert tekintem, ami utána jött, az iszlám állam, a dzsihadizmus, és a polgárháború pusztítása összehasonlíthatatlanul rosszabb, mint amilyen az eredeti állapot volt. Ez még Kadhafi esetében is igaz, mert bár Kadhafi elmebeteg volt, de Líbia működött, olyan egészségügyi ellátással, mint mondjuk Bulgáriában, ingyenes oktatással, és minden család kapott egy kétszobás lakást. Ez még mindig a kisebbik rossz volt, mint az utána jövő káosz.
Nagy szerencsénk, hogy Sziszi tábornokkal például Egyiptomban helyreállt a dolgok normális rendje, ha maradt volna a Murszi-féle rendszer, és a brutális keresztényüldözés, most afelől is özönlenének Európába az afrikai migránsok.
– Elsősorban mégsem az üldözött keresztények jönnek Európába, hanem muszlimok a jobb élet reményében.
– Valóban éles különbséget kell tenni a migránsok és a menekültek között. Elsöprő többsége az idejövőknek migráns, és nem menekült. Menekült az, akinek politikai, vallási vagy etnikai okokból az élete veszélyben van, és addig van veszélyben, amíg az első biztonságos országba el nem ér. Ha pedig a veszély elmúlt, menjen szépen haza a saját országába. Nem beszélve arról, hogy ha mindenki eljön onnan, Irakból, Szíriából, ki fogja újraépíteni azokat? Tehát a kibocsájtó országokkal szemben is inkorrekt dolog a migráció támogatása.
Az EU vezetők azt mondják, hogy mi vagyunk a rossz emberek, mert nem engedjük be a migránsokat. Ők pedig a jó emberek, mert behívják őket. És akkor jön az érzelmi zsarolás, hogy azok a szerencsétlen emberek – tényleg tragikus módon – belefulladnak a Földközi-tengerbe. De ki a felelős ezért? Én azt gondolom, hogy ők. Ugyanis mi korrekt módon megmondjuk, ne gyertek, mert nem engedünk be, nem tudunk és nem is akarunk veletek együtt élni.
De segítünk nektek a szülőföldeteken. Ehhez képest az EU-s vezetők mit csináltak? Felelőtlenül meghívták őket, azt mondták, hogy tegyétek kockára az életeteket, égessetek föl magatok mögött mindent, adjátok oda a pénzeteket az embercsempészeknek, és induljatok el Európa felé, mert majd be fogunk engedni titeket. Aztán amikor itt vannak, kiderül, hogy nem kellenek, és rá akarják lőcsölni őket másik országokra.
– A bevándorláspártiak ilyenkor a keresztényi érzületet, a keresztény szolidaritást kérik számon azokon, akik nem vesznek részt a migránsok elosztásában.
Fontos kérdés, hogy amikor tényleg ott van az a szerencsétlen migráns, akkor mi is a keresztény álláspont?
A környezetünkben is vannak hajléktalanok és szerencsétlen sorsú emberek. Én azt gondolom, hogy az a keresztény szolidaritás, hogy miután miniszterként jól keresek, ezért a jövedelmemnek egy részét például a Máltai Szeretetszolgálaton, vagy a Karitászon keresztül arra adom, hogy szakmailag felkészült emberek gondoskodjanak róluk. Mert ez a keresztény szolidaritás.
De nem keresztény lennék, hanem elmebeteg, ha ehelyett a konyhába, a fürdőszobába behoznék nyolc hajléktalant. A feleségem, az anyám, meg a három gyerekem mellé. Mert ezzel tönkre tenném a saját családomat, tönkre tenném a gyerekeimet, az életünket, és utána már segíteni sem tudnék rajtuk, mert én magam is tönkre mentem. Ugyanezzel az analógiával élve a megoldás nem az, hogy a világ összes szegény emberét behívjuk és beengedjük ide, mert ez hosszú távon rajtuk sem segít, minket meg tönkre tesz. Hanem ott kell nekik segíteni, ahol élnek.
Nem szeretnék biblikus áthallásokkal élni, mert az általában végtelen vitákat generál, de például az Úr Jézus se azt tette, hogy összeszedte a leprásokat és hazavitte őket Kafarnaumba, Péter házába. Segített rajtuk, de egyetlenegyet sem vitt haza.
Még egy dolgot engedjen meg a jó ember, rossz ember vonatkozásában. Mert mit mondanak ezek a brüsszeli bürokraták? Azt mondják, hogy persze-persze, van bűnözési meg terror kockázata a bevándorlásnak, de azt vállalnunk kell. Mondják ezt azok, akik nyolc méteres kerítések mögött élnek, mint Soros György. Az Európai Unió vezetői közül egy sem lakik lakótelepen, egynek sem lesz a szomszédja migráns. Mindegyik testőrökkel védett, magas kerítésű házakban lakik.
Olyan környéken, ahol migránst több kilométeres körzetben nem is láttak. Így hát Timmermans úr annyira jó ember, hogy vállalja annak a kockázatát, hogy mi vértanúk legyünk. Avramopoulos úr annyira jó ember, hogy vállalja annak a kockázatát, hogy a mi lányainkat megerőszakolják. Juncker úr annyira jó ember, hogy ő annak a kockázatát is vállalja, hogy a mi gyerekeinket fölrobbantsák. A helyzet az, hogy keresztény alapon mindenki vállalhatja a vértanúságot, de csak a saját nevében. Magyarország egyik vezetőjeként a személyes életemben vállalhatom azt, hogy vértanú legyek, de az országot, a nemzetemet nem tehetem ki annak a kockázatnak, hogy őket fölrobbantsák, megerőszakolják és elvágják a torkukat.
Magyarország volt az Európai Unió előtt is, és lesz az Európai Unió után is
– Fókuszáljunk egy kicsit az Európai Néppártra. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy míg a Fidesz néppárti tagsága szünetel, addig a KDNP teljes jogú tagként ül a pártcsaládban. Hogy alakul majd ez a választás után?
– Előre bocsátom, hogy a KDNP előbb volt a Néppárt tagja, mint a Fidesz, és a mi esetünkben föl sem merült, hogy kizárjanak, vagy kilépjünk.
– Ez a szövetségi politikában nem is okozott gondot?
– Nem. Én ezt személyesen megbeszéltem Orbán Viktorral, számos egyházi vezetővel és európai politikussal. Több szempontból is a maradás a helyes magatartás, persze amíg lehet. Egyrészt a választások előtt vagyunk, és egyikünk sem próféta. Másrészt ahol a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, meg a felvidéki Magyar Közösség Pártja van, ott a helye a Kereszténydemokrata Néppártnak is.
Vitathatatlan, hogy az Európai Néppárt az önfeladás állapotában van. A KDNP mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy vissza kell térni az alapító atyák örökségéhez, Adenaueréhez, Schumanéhoz, De Gasperiéhez, akik keresztény demokraták voltak, és egy keresztény civilizációra és az európai nemzetek sokszínűségére épülő Európai Uniót álmodtak meg. A néppárt most egy olyan alma, ami messze gurult az alapító atyák almafájától. Sajnos a berlini politikát követve csak balra nyitott, és egy néppárti-szocialista koalícióban gondolkodik.
Ez a szövetségi politika Németországban már leamortizálta az SPD-t is, meg a CDU-t is. És látszik már Európában is, az Európai Szocialisták Pártja és a Néppárt is zuhan lefelé. Miután mind a Néppárt, mind a Szocialisták Pártja olyan mértékű szavazat vesztésben van, hogy együtt sem tudják az EU-t kézben tartani, kénytelenek lesznek a liberálisokat vagy a zöldeket is bevenni a koalícióba, ami már olyan mértékű balra tolódás, ami vállalhatatlan.
– Ha vállalhatatlan, a KDNP miért nem lép ki?
– Mi semmi mást nem kérünk, csak azt, hogy a Néppárt, amennyire nyitott balra, annyira legyen nyitott jobbra is. Például a Kaczynski féle párt felé. És a választásokig ne döntsön. Egyébként nem is értem, már csak tárgyalástechnikai szempontból sem, hogy Weber úr miért nyilatkoztatja ki, hogy csak és kizárólag balra nyitott a Néppárt, beszűkítve a tárgyalási pozícióit. Sokkal ésszerűbb lenne a választások előtt nem mondani semmit, alku pozícióban maradni, hogy ha az egyik irány nem megy, akkor majd tájékozódik a másik irányba. Így csak kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Mindenesetre a KDNP-nek az Európai Néppártban való maradása hosszú távon attól függ, hogy az EPP szélsőségesen elkötelezi-e magát a szocialisták, a liberálisok és a zöldek felé, vagy legalább a lehetőséget nyitva hagyja Kaczynski, Salvini felé. Majd a választások után meglátjuk.
– A múlt heti Orbán-Trump találkozónak az európai parlamenti választások szempontjából van-e jelentősége? Akár az erőviszonyok alakulását tekintve?
– A legfontosabb az, hogy nem csak Magyarország, a V4-ek és Olaszország mondja azt, hogy meg kell védeni a bevándorlástól a saját országainkat, hanem a világ vezető hatalmának elnöke is ezt mondja. Tehát nem vagyunk magunkban. Vannak persze mások is, Kína, Oroszország, Japán, Brazília, Izrael, hosszan sorolhatnám azokat az országokat, amelyek hallani sem akarnak a bevándorlásról. Tehát a világ legfontosabb országai állnak mellettünk.
Gazdasági jelentősége is van a találkozónak, mégpedig az, lévén Magyarország egy nyitott, exportorientált gazdaság, érdekünk, hogy üzleteljünk az amerikaiakkal, a kínaiakkal, az oroszokkal, az egész világgal. Az első számú partnerünk persze Európa, de Magyarországnak nem érdeke, hogy hermetikusan bezárják az Európai Unióba. Ha kívül is vannak szövetségeseink, méghozzá nagyok, akkor Magyarország nincs kiszolgáltatott helyzetben.
Zárójelben megjegyzem, azt is abszurditásnak tartom, amikor egyenlőségjelet tesznek az Európai Unió bürokratái Európa és az EU között. Európa sokkal szélesebb annál. Megkockáztatom azt az állítást, hogy Magyarországnak az Európai Unió nem történelmi célja, hanem a magyar megmaradásnak egyik eszköze, másképpen fogalmazva, eszköz a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére. Azért vagyunk EU pártiak, mert a magyar nemzet fennmaradását, a magyar emberek életminőségének javítását az Európai Unió segíti. Ebben a pillanatban, ha mindent összeadok, osztok, szorzok, Magyarországnak érdemes az EU-ban lenni. De hogy még karcosabb legyek, a helyzet az, hogy Magyarország volt az Európai Unió előtt is, és lesz az Európai Unió után is.
Babaváró hitel márpedig lesz!
– Összegezve a migrációs álláspontokat, Nyugat-Európa bevándorlással, Magyarország pedig családtámogatással akarja megoldani a demográfiai problémáit. Viszont most úgy tűnik, hogy légy került a levesbe, mert az Európai Bizottság, ha nem is megtorpedózni igyekszik a babaváró hitelt, áldását mégsem adja rá. Milyen végkimenetelre számít ebben az ügyben?
– Akármit tesznek, mi ezt megcsináljuk. Nekünk kötelezettségünk a magyar nemzet iránt van, nem pedig EU-s bürokraták iránt. Az ő álláspontjuk az, hogy bevándorlással kell a népességhiányt pótolni, mi meg azt gondoljuk, hogy az a normális, ha a magyar családokba magyar gyerekek születnek, magyar nyelven beszélnek és a magyar kultúrában nőnek fel, mert így tud fönnmaradni Magyarország. Egy normális nemzet mi mást akarhatna, mint ezt? Aki az ellenkezőjét szorgalmazza, annak a politikája a természet rendjével ellentétes.
Ugye emlékszünk még a svéd szociális miniszter asszony kijelentésére, hogy őt a magyar családtámogatási rendszer a hitleri Németországra emlékezteti. Nonszensz!
Mi normálisak vagyunk, mi a magyar embereket, a magyar családokat, a magyar gyerekeket támogatjuk, és hogy őszinte legyek, minket különösebben nem érdekel, hogy Brüsszel ezt hogyan akarja megfúrni. Amit elhatároztunk, azt megcsináljuk, velük meg majd legfeljebb elpereskedünk. Úgyhogy bátran mondhatom, babaváró hitel márpedig lesz!
(Forrás: vasarnap.hu)
Nemcsak a mi életünket, hanem még az ükunokáinkét is meg fogja határozni a május 26-i európai parlamenti (EP-) választás – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Kaposváron.
A kereszténydemokrata politikus egy választási fórumot megelőző sajtótájékoztatón azt hangoztatta: “ha egyszer kevert népességű országgá válunk, az ide érkező bevándorlóktól soha többé nem fogunk tudni megszabadulni”.
Láthatjuk, hogy a nyugati országok azokat sem tudják kitoloncolni, akikről bíróság mondta ki, hogy jogszerűtlenül vannak az adott országban – fogalmazott Semjén Zsolt, majd hozzátette: előbb-utóbb megtörténik a családegyesítés, és olyan tömeggé válnak, amely meghatározza a következő nemzedékek életét. Szavai szerint Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy az a magyar életforma, életstílus, hagyomány, amit megszoktunk, véget érne.
Jelezte, Franciaországban a francia élet abban az értelemben, amit a történelemben franciának neveztünk, véget ért, a mai francia generáció az utolsó, amely még ilyen életet élhet. “Persze lesz valamilyen élet, de az már nem olyan, mint ami a párhuzamos társadalom előtti volt” – közölte.
Semjén Zsolt úgy vélte: feloldhatatlan ellentét alakult ki a visszafordíthatatlan bevándorlás miatt “elveszett” országok és a közép-európai államok felfogása között, amit azzal indokolt, hogy “ők már nem, de mi magyarok, csehek, szlovákok, lengyelek még dönthetünk arról, akarunk-e bevándorlóországok lenni”.
Utalva a korábbi gyarmattartó országokra azt mondta, évszázadokig húzták a gyarmataik hasznát, most nyögik a következményeit. Mi azonban senkit nem gyarmatosítottunk, minket semmilyen történelmi felelősség nem terhel emiatt, nem kell, hogy rossz lelkiismeretünk legyen – jegyezte meg. Hangsúlyozta: éppen ezért van jogunk eldönteni, hogy akarunk-e bevándorlóország lenni.
Mi nem akarjuk megmondani a hollandoknak, belgáknak, franciáknak, hogy kivel éljenek együtt, mi csak azt kérjük, ők se akarják megmondani nekünk – fogalmazott Semjén Zsolt.
A politikus a jelenség okairól azt mondta: a balliberális erők kétszáz évvel ezelőtt két célt tűztek maguk elé, a keresztény civilizáció lerombolását és a nemzetállamok lerombolását. Mivel erre önmagukban nem voltak képesek, úgy gondolkodtak, ha behoznak tömegeket, például a kereszténységgel szemben álló muszlimokat, balra szavazó szavazótáborra tesznek szert. Ez azonban nagyon veszélyes, mert egy bizonyos tömeget elérve saját pártot alapítanak, ők lesznek a mérleg nyelve, s meghatározzák az ország életét – hangsúlyozta.
Szavai szerint nyilvánvaló, hogy a tömeges migráció okozati összefüggésben van a bűnözéssel, a párhuzamos társadalmak kialakulásával, így kultúránk, az identitásunk, a hagyományaink, az életformánk kerül veszélybe.
Rámutatott, a Fidesz-KDNP jelszava az, hogy vissza kell térni az Európai Uniót alapító atyák örökségéhez, akik “a keresztény civilizációra és az európai népek sokszínűségére épülő Európát álmodtak meg, nem azt a masszát, nem azt a káoszt, önfeladást, amit a mostani bürokrácia művel.”
Magyarországot meg kell tartani a keresztény civilizáció részének, valamint családtámogatással biztosítani, hogy magyar gyermekek szülessenek, akik magyar nyelven beszélnek, magyar kultúrában nőhessenek fel és a magyar életforma szerint élhessenek – mondta Semjén Zsolt.
Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a mostani választásnak nagyobb a tétje, mint minden korábbinak, az, hogy a gyermekeink milyen Európában fognak élni. “A jelenlegi uniós vezetők kevert népességű, muszlim többséget szeretnének Európában, de azok az új vezetők, akikre mi számítunk, megvédenének ettől és keresztény Európát akarnak építeni” – közölte.
Szita Károly (Fidesz-KDNP) Kaposvár polgármestere azt mondta: a somogyi megyeszékhely 80 kilométerre van a magyar-horvát határtól, az itt élőknek egyáltalán nem mindegy, hogy a bevándorlást támogató, vagy azt ellenző vezetői lesznek az uniónak.
(Forrás: MTI)
Az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakításának egyik kulcseleme a Makovecz-ösztöndíjprogram – mondta Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes az Óbudai Egyetemen csütörtökön.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a határok szétszabdalhatták a magyarságot, de a nyelvünk, a gondolkodásunk, a nemzethez tartozásunk, az egy.
Kiemelte: az önálló magyar állam katalizátorként tekint magára a Trianon után szétszabdalt magyarság egységesítésénél. Ennek egyik kulcselemeként jelölte meg az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakítását.
Semjén Zsolt hangsúlyozta az egységes, közös magyar szakmai nyelv meglétét is, s azt mondta: fontos, hogy ez minden tudományterületen megvalósítható legyen, és egységesen fejlődjön az egész Kárpát-medencében. Ennek feltétele a minél szorosabb kapcsolat a különböző magyar nyelvű felsőoktatási intézmények, az oktatók, professzorok és a hallgatók között – rögzítette a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, aki célként jelölte meg, hogy minél több gyermek tudjon magyar nyelven tanulni.
Semjén Zsolt rámutatott: ez úgy lehetséges, ha külhoni magyar diákok magyarországi, az itteniek, pedig külhoni magyar felsőoktatási intézményekben folytatnak tanulmányokat. Ezt a nemzetegyesítési célt szolgálja a Makovecz-ösztöndíjprogram – fűzte hozzá.
Ismertette, hogy eddig mintegy 1700 hallgató és 110 oktató kapcsolódott be a programba, amelynek a költségvetési forrása több mint 330 millió forint, azaz az átlagos hallgatói támogatás 156 ezer forint havonta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hozzátette: a programban 9 külhoni és 28 anyaországi egyetem vesz részt.
Kiemelte: az egységes Kárpát-medencei Tér létrehozása látható a gazdaságfejlesztési programokban, a kultúra területén, ahol a Nemzeti Kulturális Alap több mint 10 százalékát fordítják határon túli támogatásokra, a köznevelés területén pedig a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program megvalósításában. Utóbbi részeként anyaországi diákok látogatnak el határon túlra, illetve külhoni diákok is utazhatnak Magyarországra.
A magyar “Erasmus-program”, a Makovecz-program keretében pedig a diákok, oktatók egy-egy szemesztert tölthetnek külhoni magyar intézményekben, illetve magyarországi egyetemeken. A program évről-évre egyre sikeresebb – értékelt az államtitkár, hozzátéve: a legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudományi, amelyet a bölcsészettudományi, a pedagógus, az agrár és műszaki területek követnek.
Rétvári Bence úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy a programon keresztül is erősíteni tudják a nemzeti összetartozást, folytatódik a mostani tendencia, azaz egyre több külhoni és magyarországi diák kapcsolódik be az ösztöndíjprogramba.
Legyen természetes egy magyar diák számára, hogy határon túli is elvégezhet egy-egy szemesztert – mutatott rá a parlamenti államtitkár.
A program honlapja szerint a kezdeményezés célja a magyarországi és külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények közötti kölcsönös hallgatói mobilitások rendszerének megteremtése, az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakítása.
Ennek keretében a kijelölt határon túli, magyar oktatási nyelvű képzéseket működtető felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató külhoni magyar hallgatók, illetve a külhoni képzések után érdeklődő anyaországi hallgatók részére speciális támogatást biztosítanak. A külhoni magyar és anyaországi hallgatók 1-5 hónapos részképzéseken vehetnek részt az együttműködésekbe bekapcsolódó felsőoktatási intézményekben. A kétoldalú mobilitások nemcsak az anyaország és a külhoni régiók, hanem az egyes külhoni régiók között is kialakíthatóak.
(Forrás: MTI)
Üllés vendége volt a Fidesz–KDNP országjáró fórumsorozatának vendégeként szerda este Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A KDNP elnöke hangsúlyozta: mi még dönthetünk arról, akarunk-e kevert népességű ország lenni, vagy a keresztény kultúra és civilizáció értékeit szeretnénk-e megőrizni.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az EP-választási kampány Csongrád megyei állomásán kifejtette: a bevándorlás kérdése olyan ügy, amiben ha rosszul döntünk, olyan folyamatok indulhatnak el, melyet utólag már nem lehet visszafordítani. Ennek következményei pedig gyermekeink, unokáink jövőjét is meghatározza, generációkra eldőlhet az ország sorsa. Ugyanis ha a muszlim bevándorlók betelepülnek Magyarországra, soha többé nem tudunk tőlük megszabadulni, mert jön a családegyesítés 3-4 feleséggel és 8-10 gyerekkel, és pillanatok alatt létrejön a párhuzamos társdalom, majd néhány generáció után kisebbséggé válhatunk a saját hazánkban.
A kereszténydemokrata politikus elmondta: vannak országok, amelyek már elvesztek, például Franciaország, illetve utalt arra a sokkoló bécsi statisztikára, mely szerint az egykori császárvárosban az első osztályos gyermekek többsége a legutóbbi tanévkezdéskor már muszlim volt.
A kormányfő helyettese hangsúlyozta: tiszteli az iszlámot mint vallást, kultúrát és civilizációt, de amint a Biblia mondja, „mindenki a saját fügefája alatt…”
A magyar kormány álláspontja az: nem támogatjuk a bevándorlást, mert Európa és benne Magyarország nem fogadhat be tíz- meg százmilliókat. Nem a problémát kell idehozni, hanem a segítséget kell helybe vinni, oda, ahol a probléma fennáll. Ezért támogatja a magyar kormány – a nyugat-európai kormányokhoz vagy gazdag iszlám államokhoz képest – erején felül a Közel-Keleten és Afrikában iskolák, kórházak létesítését, sőt települések újjáépítését.
Nálunk még dönthetünk arról, akarunk-e kevert népességű ország lenni, vagy a keresztény kultúra és civilizáció értékeit szeretnénk-e megőrizni. Ez a tétje a május 26-ai európai parlamenti választásnak – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
(Forrás: kdnp.hu)
Az a politika, amit napjainkban a brüsszeli bürokraták képviselnek a migráció ügyében inkorrekt, törvénytelen és antidemokratikus – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Századvég Alapítvány Európa választ! címmel kedden Budapesten rendezett konferenciáján.
Az a politika, amit napjainkban a brüsszeli bürokraták képviselnek a migráció ügyében inkorrekt, törvénytelen és antidemokratikus – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Századvég Alapítvány Európa választ! címmel kedden Budapesten rendezett konferenciáján.
Inkorrekt, mert amikor az illegális migránsokat “meghívták” Európába, minket elfelejtettek megkérdezni, s most, hogy itt a baj, „szét akarják lőcsölni”, ezt hívják kötelező betelepítési kvótának – mutatott rá. Azt is inkorrektnek tartotta, hogy az Európába érkezők közül azokat, akiknek van szakmája a nyugati államok megtartanák, míg akiknek nincs, azokat Magyarországra, Lengyelországra,Csehországra, Szlovákiára, Horvátországra, Romániára „lőcsölnék”.
A kibocsátó országokkal szemben sem korrekt az eljárás – magyarázta-, hozzátéve: ha mindenki eljön ki fogja például Szíriát, Irakot újjáépíteni. Törvénytelen a brüsszeli bürokraták viselkedése, hiszen arra biztattak mindenkit, hogy be lehet jönni, át lehet lépni a törvényeken, a határokon. Ezzel szemben Magyarország betartotta mind a dublini, mind a schengeni szerződéseket – rögzítette a kormányfő helyettese, aki abszurdnak nevezte, hogy ezek után minket vádolnak törvénytelenséggel.
Antidemokratikus pedig azért, mert az európai polgárokat nem kérdezték meg arról, akarnak-e kevert népességű, bevándorló országgá válni. Magyarországon a kormány nemzeti konzultációt, népszavazást tartott, és a magyar nép azt válaszolta: nem akar bevándorló országgá válni. A KDNP elnöke kiemelte: az életben vannak visszacsinálható „dolgok”, a migráció azonban nem ilyen, az nem hozható helyre. Ha egyszer kevert népességű ország leszünk, akkor a leszármazottaink is ilyen országban fognak majd élni – figyelmeztetett.
Hozzáfűzte: nem akarják megmondani a nyugati országoknak, kivel éljenek együtt, de az kérésük, hogy ők se akarják megmondani nekünk. Semjén Zsolt előadásában arról is beszélt, józan ésszel nem vitatható, hogy a migráció és különösen az illegális migráció nemcsak a terrorizmus, de a bűnözés kockázatát is radikálisan megemeli. Ki vállalja ezt a kockázatot? – tette fel a kérdést.
„Frans Timmermans annyira jó ember, hogy vállalja annak kockázatát, hogy mi vértanúk legyünk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Kiemelte: az országok vezetőinek elsődleges feladata a saját államuk megvédése, és ezen túlmenően helyben segíteni azokon, akiken a szegénység, háborús állapotok miatt segíteni kell. Rámutatott: Európának a keresztény civilizációra és a nemzetek sokszínűségére, a nemzeti létre kell épülnie. Akik a keresztény civilizációt tagadják meg, Európa lényegét tagadják meg – tette hozzá Semjén Zsolt.
Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy egy politikus a következő választásra gondol, míg egy államférfi a következő nemzedékre.
Előadásában szembesítette az Európai Unió 1.0 jelenlegi, illetve 2.0, általuk kívánt változatát. Kifejtette: az Európai Unió „1.0 verziójában, ami a liberális jelen”, a tagállamok egyre inkább gyengülnek, érdekeik egyre inkább háttérbe szorulnak, míg a 2.0 verziót, amelynek megvalósítása mellett érvelt, erősödő nemzetállamok és javuló együttműködés jellemzi.
Az 1.0 verzióban, azaz jelenleg, olyan bürokraták vezetik az uniót, akik mögött már valódi támogatottság nincs, míg a 2.0 verzió legitim vezetőket takar. Mostanra egyre távolabb kerültek az unió vezetői a választóktól, és az emberek is érzik ezt a növekvő távolságot. Kitért arra, hogy az 1.0 verzió liberális véleménydiktatúrát takar, az Európa 2.0 verzió a szólás-vélemény- és sajtószabadságot, hírtoleranciát képvisel.
Nagyon mély szakadékok alakultak ki a régi és az új tagállamok között, és ezek nem csökkennek, hanem nőnek – elemzett egy másik szempontot. Rámutatott: egy olyan Európában kellene élni, ahol a regionális érdekeket tudják érvényesíteni, és meg tudják érteni egymás történelmi sajátosságait. Rögzítette azt is: az 1.0 verzió azt közvetíti, hogy meghaladták a nemzetállami létet, és elérkeztek valamilyen posztnemzeti állapotba. A 2.0 verzió szerint a nemzetállami identitást meg kellene őrizni.
Az államtitkár ideológiai törésvonalat lát a multikulturalizmus és a zsidó-keresztény gyökerek, a keresztény kultúra között. A liberális jelenben minden az egyéni érdekekről szól, a 2.0 verzió szerint meg kell nézni, hogy milyen közösségi érdekek vannak az egyéni felelősség mellett – sorolta a különbségeket. Végül úgy összegzett: az 1.0 verzió egy csökkenő súlyú, gyengülő és öregedő Európát eredményez, míg a 2.0 egy egyre erősebb, fiatalodó Európához vezetne.
G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke azt mondta: Európa napjainkban az önfeladásra készül, és az a kérdés, időben megérkeznek-e “a felmentő seregek”. Kiemelte: három „önfelmentő gondolattal” lehet találkozni, az egyik, miszerint a nemzeti identitás régi, elavult, és ezért fel kell adni. A másik, hogy a keresztény kultúra avítt, ósdi, meg kell tőle szabadulni. A harmadik veszélyes és mérgező gondolat, hogy az önvédelem jogát is fel kell adni, mert a bevándorlást úgy sem lehet megállítani, helyette inkább menedzselni kell. Az önfelmentő gondolat pedig olyan mint a méreg a vízben, szétterjed – vélekedett, hozzátéve: az üres beszédek ideje mára lejárt.
A nemzetek, nemzetiségek jogai emberi jogok a közösség szintjén – elevenítette fel Szent II. János Pál pápa egyik gondolatát a miniszterelnök-helyettes szombaton Piliscsabán, a pápa szobrának avatóünnepségén.
Semjén Zsolt a piliscsabai Kenderesi út és a Fényesliget sétány kereszteződésénél álló szobornál tartott ünnepségén arról beszélt, hogy ha Szent II. János Pál pápa nem élt volna, akkor most nem lehetne megtartani a szoboravatót, mivel még mindig a Magyar Népköztársaság alattvalói lennénk.
Semjén Zsolt a piliscsabai Kenderesi út és a Fényesliget sétány kereszteződésénél álló szobornál tartott ünnepségén arról beszélt, hogy ha Szent II. János Pál pápa nem élt volna, akkor most nem lehetne megtartani a szoboravatót, mivel még mindig a Magyar Népköztársaság alattvalói lennénk.
Kifejtette: a pápa mint lengyel származású ember pontosan tudta, hogy nemcsak egyének vagyunk, hanem egy nemzet tagjai is, amelytől a nyelvünket, a gondolkodásunkat és a kultúránkat kaptuk, és ezért a nemzeti lét érték az örökkévalóság szempontjából is. Minden nemzet megismételhetetlen és egyszeri érték – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szerint a nemzeteknek joga van a létezéshez, joga van az önvédelemhez és joga van a saját identitásának a megőrzéséhez.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy a magyaroknak külön megerősítést adott, hogy a pápa 104 apostoli útján kétszer is ellátogatott Magyarországra, az ország keleti végétől a nyugatiig. Hozzátette, hogy magyarként nagy öröm volt hallani, amikor az Urbi et Orbi áldásnál magyarul is köszöntött a pápa, vagy amikor több magyart is boldoggá avattak, így például Apor Vilmos püspököt és Batthyány-Strattmann László orvost.
Semjén Zsolt kifejtette, hogy a katolikus egyház régebbi, mint bármelyik európai nemzet, és a protestantizmus is régebbi az európai nemzetek többségénél. Ebből is látható, hogy a kereszténység nem megfojtotta a nemzeti létet, hanem megnemesítésével lehetővé tette kibontakozását. Hozzátette, a magyaroknak érdemes elgondolkodniuk azon, hogy ha nem élt volna Szent István király, talán eltűntek volna, mint sok más keleti nép.
A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy Szent II. János Pál pápa mint Szent Péter valós utóda, sok évnyi marxizmus után megerősíttette a világot abban, hogy az emberiség fennmaradásának záloga az, hogy ne térjen le a Krisztusi útról se jobbra, se balra.
(Forrás: MTI)
Assisi Szent Ferencnek, a természet védőszentjének szobrát avatták Csopakon. A csaknem ember nagyságú bronzszobor a természetes és a természetfeletti jelképe is egyben – fogalmazott pénteken a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának kertjében, a madarak és fák napja alkalmából tartott ünnepségen a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szavai szerint a középkori szent egykori üzenete, melyet a szobor is hordoz, máig érvényes: a teremtés egy kert, az ember küldetése pedig az, hogy ezt gondozza. Assisi Szent Ferenc a természetvédelem megalapítója volt a középkorban, akinek ereje abban állt, hogy harmóniában volt önmagával, a természettel és Istennel.
Hozzátette: a természetvédelem teremtésvédelem is, a természetben pedig mindenkinek megvan a saját helye. A rendszerben szereplőket a nekik kijáró méltósággal kell kezelni. A természet rendje utal a természetfelettire, éppen ezért a természetet sem kizsákmányolni, sem elhanyagolni nem szabad – fogalmazott Semjén Zsolt.
Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára felidézte: 1902 óta emlékeznek meg a madarak és fák napjáról, ez a hagyomány Magyarországról terjedt el világszerte. Hangsúlyozta: Assisi Szent Ferenc jelentős szemléletformáló személyiség volt, kinek hatása máig érvényesül.
Hozzátette: a szemléletformálás a feladata a nemzeti parkoknak is, melyek a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesesei. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy napjainkban óránként kihal egy faj, mert az ember elpusztítja az élőhelyeket.
Ezért van óriási szerepe a természetvédelemnek, hiszen ezáltal tesszük élhetőbbé a világot – fűzte hozzá. Kontrát Károly, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: mindannyiunk közös felelőssége, hogy vigyázzunk természeti értékeinkre.
Dienes Attila, a szobor alkotója az MTI-nek elmondta, hogy a 1,5 méter magas, szobor közel fél év alatt készült el, hozzátéve, hogy a repülő gyurgyalag és a kezén ülő jégmadár a védettségük miatt kapott helyet az alkotásban.
(Forrás: MTI)
A bevándorlás kérdése a legfontosabb ma Európa számára – mondta a miniszterelnök-helyettes a Fidesz-KDNP országjárásán Barcson. Semjén Zsolt megjegyezte: a brüsszeli vezetés inkorrekt, törvénytelen és antidemokratikus.
A politikus kiemelte: a magyar emberek kifejezték, hogy nem akarnak kevert népességű országban élni, ez pedig a kormányt is kötelezi arra, hogy megvédje a nemzeti szuverenitást és a keresztény civilizációt. Semjén Zsolt hangsúlyozta: az életnek vannak olyan dolgai, amiket utólag helyre lehet hozni, de a bevándorlás nem ilyen.
A kereszténység a „karitászt”, a jótékonyságot írja elő, ami megvalósul a helyben történő segítéssel is. Ez a Hungary Helps – Magyarország segít program. Senki sem írhatja nekünk elő, még a brüsszeli bürokraták sem, hogy ellenőrizhetetlen tömegeket fogadjunk be egy velünk többnyire ellenséges kultúrából. Állítsuk meg a migrációt, hajrá Fidesz–KDNP! – zárta szavait Semjén Zsolt.
A Hír TV beszámolóját ide kattintva tekintheti meg.
(Forrás: hirtv.hu)
