Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Pál József Csaba temesvári megyéspüspök szerint amiként Svájcot csodálják, úgy a magyar népet is csodálni fogja a világ, ha a nép meghallja védőszentje, a csíksomlyói Szűzanya szavát. Semjén Zsolt a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes üzent Csíksomlyóról: “nem hagyjuk magunkat!”

A püspök a csíksomlyói pünkösdi búcsún szombaton mondott prédikációjában Svájc sikerét annak tulajdonította, hogy népe meghallgatta védőszentje, Flüei Szent Miklós szavát, és minden háborútól távol maradt. Pál József Csaba úgy vélte: mint minden édesanya, Mária is annak örül legjobban, ha gyermekei békességben élnek, ha összefognak, ha segítik egymást. „Nemcsak Svájcot, hanem minket is meg fog csodálni a világ, ha összefogunk” – jelentette ki a püspök. Úgy vélte azonban, hogy az összetartásnak irányultsága is kell, hogy legyen. Ez az irányultságot az adja, hogy közösen hallgatunk a Szűzanyára és a fiára.

„Induljunk el újra közösen építeni jövőnket, fedezzük fel a legszebbet, a legjobbat egymásban. Erősítsük egymást, hogy együtt is meg tudjunk ajándékozni másokat, más népeket és más nemzeteket is” – jelentette ki. Szent II. János Pál pápától idézte, hogy a közösség lelkülete az a képesség, hogy a jót lássuk meg a másikban. Úgy vélte: a múlton nem keseregni kell, a múltból tanulni kell. „Nem elég, hogy igazunk van, alázattal kell tudnunk elfogadni azt, hogy az igazság egy része a másikban is jelen van. Kell tudjuk megbecsülni, és kell tudnunk segíteni egymásnak, kell tudnunk kiegészíteni egymást. Ha a másik nem úgy gondolkodik, ez még nem jelenti, hogy nem tartozik hozzám, nem jelenti, hogy nem testvérem, hiszen közös mennyei atyánk van” – fogalmazott a püspök.

Jó hírként közölte, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál. „Nem lehetünk pesszimisták, ha nagyon sok okunk is van rá” – jelentette ki. Úgy vélte: az Isten szeretete nélkül sem egy nép sem egy birodalom nem állhat fel sokáig. Ha az Isten iránti szeretet az első helyen van, a múlt szenvedései is javukra fordulnak. Az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál. 

A prédikációban az úzvölgyi katonatemető kapcsán kialakult konfliktusra is kitért. „Itt nem két nép áll egymással szemben. Meggondolatlan vagy rossz szándékú intézkedésre felült egy mindenre fogható csoport. Felkorbácsolták az indulatokat. Fáj, ami történt, de nem engedhetjük, hogy elszabaduljanak az indulataink, és nem általánosíthatunk, mintha mindenki olyan lenne. Az ügy Isten segítségével meg fog oldódni, de nekünk meg kell őrizni emberi és keresztényi méltóságunkat” – jelentette ki. Széchenyit idézve mondta: „kővel dobálnak, mi a kövekből lépcsőt építünk”.

A mise elején a zarándokokat köszöntő Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke a „csíksomlyói katedrálisban” köszöntötte a zarándokokat. A párizsi Notre-Dame-székesegyház tragédiájára utalva kijelentette: a csíksomlyói katedrálist nem lehet lerombolni, felégetni, mert tégláit a hívek képezik.

Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke felidézte, ahogy egy héttel ezelőtt a csíksomlyói hegynyeregben fogadták Ferenc pápát, Szent Péter utódját. Mint fogalmazott: „először fordult elő, hogy ideengedték a Szentatyát”, hogy itt mutathassa be a szentmisét a nemzeti és vallási szempontból is kisebbségben élő híveihez. Elmondta, az egyházfőnek tetszett, hogy a hívek egységesen a saját nyelvükön kapcsolódtak be a misébe.

Az érsek megköszönte a pápai mise résztvevőinek a fegyelmét. Úgy vélte: sikerült megmutatni a világnak, hogy a székely magyar emberek tudnak viselkedni, és a mise azt is példázta, hogy a Szűzanya tisztelete összefogja a népet.

A csíksomlyói pünkösdi mise alatt cseperegni kezdett az eső, de a szertartás ragyogó napsütésben fejeződött be.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„Ha ezt a barbárságot a román politika nem akarta megakadályozni, akkor az morális botrány, ha nem tudta, az pedig államigazgatási csőd” – írta Facebook-oldalán az Úz-völgyi incidensre reagálva csütörtök este Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

Az RMDSZ is elítélte az erőszakos román provokációt, míg Románia Budapestre akkreditált nagykövetét péntekre tiltakozásul berendelték a magyar Külügyminisztériumba.

+

Erőszakkal benyomult az úzvölgyi katonatemetőbe csütörtök délután a helyszínre csődített több ezer román megemlékező, és ott ortodox szertartás keretében felszentelték a temetőben törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.

A karhatalmi erőknek alig fél óráig sikerült pajzsot képezniük a lakatlan hegyi település temetője előtt élőláncot képező székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékező között. A zászlókkal felvonuló román tömeg a csendőrséget és a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, az élő láncban álló székelyek pedig hangosan imádkoztak.

A román megemlékezők többször is megpróbálták áttörni a csendőrkordont, hogy a kapuhoz jussanak, de kísérleteik mindaddig nem jártak sikerrel, míg a temető oldalsó, hátsó részén több tucat, futballhuligánnak kinéző fiatal be nem jutott a sírkertbe. Ők belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott.

A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. Ezután került sor az ortodox szertartásra, amelynek keretében – a papok szóhasználata szerint – felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet.

A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről. Az ortodox szertartást koszorúzási ünnepség majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték. A felszólalók hangsúlyozták: Úzvölgye Románia része, ahol nem lehet megakadályozni a román hősökről való megemlékezést.

A megmozdulás egyik szervezőjének, a Calea Nemului (Nemzet Útja) Egyesületnek az elnöke, Mihai Tarnoveanu kijelentette: az úzvölgyi katonatemető román keresztjeihez a jogot az elesett katonák véráldozatával szerezték. Hozzátette: ha a kormány arról döntene, hogy a temető Csíkszentmárton községhez tartozik, az a döntés sem moshatja le a román hősök vérét. Úgy vélte: mindegy, hogy a temető Hargita vagy Bákó megye területén fekszik, mert mindkettő román föld.

A ceremónia folytatásaként felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akit tudomásuk szerint az Úz-völgyi katonatemetőben temettek el, majd megkoszorúzták az emlékművet.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Az emlékműállítást a román kulturális minisztérium, a védelmi minisztérium és az építési felügyelőség is törvénytelennek minősítette. Bákó megye prefektusa péntekre helyezte kilátásba az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon, ha addig a dormánfalvi polgármester nem tisztázza a jogi helyzetet.

Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta. A Bákó megyei kisváros önkormányzata március 29-i határozatával a város közvagyonába sorolta, április közepén pedig a településre telekkönyveztette a katonai temetőt.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, a párt országgyűlési képviselőcsoportja koszorúzásának másnapján rótta le kegyeletét az úzvölgyi katonatemetőben. A kereszténydemokraták elnöke kijelentette: “minden halottnak joga van ahhoz, hogy az etnikai és vallási identitásának megfelelő jelkép alatt nyugodjék”.

Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy virágot helyezzen el ősei és halottai sírján – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután szerdán felkereste Romániában az úzvölgyi katonatemetőt.

„Egy nagykorú nemzet nem lehet halottgyalázó, minden halottnak joga van ahhoz, hogy az etnikai és vallási identitásának megfelelő jelkép alatt nyugodjék” – tette hozzá a kereszténydemokrata pártelnök.

Semjén Zsolt a Facebookra feltöltött videofelvételen kiemelte: a magyarok tisztelik mindenkinek a halottait, legyenek azok románok, osztrákok, németek vagy oroszok. Kijelentette: a magyarok ugyanígy elvárják, hogy tiszteljék a halottait.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott.

Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta.

A Bákó megyei kisváros polgármestere április közepén e megállapodás alapján a moldvai településre telekkönyveztette a katonai temetőt. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is – mondta Ferenc pápa szombaton homíliájában a Csíksomlyón összegyűlt hívő tömeg előtt bemutatott szentmiséjén.

„…ne hagyjuk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől” – hangoztatta a katolikus egyházfő, felidézve, hogy Szűz Mária mindnyájunknál közbenjárt azért, hogy így legyen.

Ferenc pápa arra szólította a híveket: ne feledjék, s ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé, nem adhat rá ürügyet.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként a vadásztársak nevében 85. születésnapja alkalmából Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntötte Bodrogi Gyula színművészt, és a Hubertus Kereszt gyémánt fokozatát adományozta neki szombaton a Komárom-Esztergom Megyei Vadásznapon, Császáron.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

99,9 százalékos feldolgozottság melletti hivatalos adatok alapján 52,14 százalékkal kimagasló sikert aratott a Fidesz-KDNP, amely 13 képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe.

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása után, 43,36 százalékos részvétel mellett, a FIDESZ-KDNP – 1 777 757 (52,14 százalék) szavazatot kapott, mely 13 mandátumot jelent a szövetség számára.

A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 30.) és összeszámlálása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb június 14-én.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nagyon magasnak minősítette az európai parlamenti (EP-) választás részvételi arányát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap nem sokkal a szavazókörök zárása után újságíróknak.

Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán 18.30-ig a jogosultak 41,74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Semjén Zsolt a kormánypártok eredményvárójának helyszínén, a budapesti Bálna rendezvényközpontban köszönetét tolmácsolta minden magyarnak.

Kiemelte: nagyszerű dolog, hogy ennyivel többen elmentek voksolni, mint korábban, ez nyilvánvalóan nagy legitimációt ad a megválasztott képviselőknek.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes külön megköszönte a határon túli magyarok – köztük a vajdaságiak és a kárpátaljaiak – részvételét és szavazatait. „Egy nemzethez tartozunk, köszönöm nekik is, hogy nemzethűségről tanúságot téve ők is részt vettek a mostani voksoláson.”

Semjén Zsolt végül köszönetét fejezte ki a kormánypártok aktivistáinak az általuk „elvégzett heroikus munkáért”.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Szerbia legelkötelezettebb barátja Magyarország, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy Szerbia előnyös európai uniós csatlakozási szerződést köthessen – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a kívülről felújított szentendrei szerb ortodox székesegyházban.

A szent liturgia után, amelyet Irinej pátriárka, a Szerb Ortodox Egyház vezetője celebrált, a miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy Szerbia és Magyarország között régóta nem volt olyan “bizalmi, baráti” az együttműködés, mint most.

“Ez így van rendjén, hiszen mind a szerb, mind a magyar nép évszázadokon át védte a keresztény Európát” – tette hozzá.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási listáján szerepel egy szerb állampolgár, aki nemcsak a szerbiai magyarságot, hanem Szerbiát és Szerbia uniós csatlakozását is képviselni fogja az Európai Parlamentben.

Szólt arról is, hogy a magyarországi szerb közösség sok évszázada gazdagítja Magyarországot.

A 2000-ben megkötött első szerződés a szerb ortodox egyház és a magyar kormány között az egyházi ingatlanok visszaadásáról és az örökjáradékról megalapozta a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye finanszírozását – idézte fel. Hozzátette: a kormány ma a katolikus és a református egyházzal azonos jogokat és támogatást biztosít a magyarországi szerb ortodox közösségnek.

Semjén Zsolt megköszönte Irinej pátriárkának, hogy magyarországi látogatásán “megerősített minket hitünkben”, és mindig megerősíti a kormányt a “családok, az emberi élet, a házasság és a keresztény értékek” melletti kiállásban.

Irinej pátriárka megköszönte a magyar kormánynak a támogatást, amelyet a magyarországi szerb közösségnek és a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyének nyújt.

A pátriárka példaértékűnek nevezte a két ország kapcsolatát.

A szent liturgián részt vett mások mellett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete és Verseghi-Nagy Miklós (Fidesz-KDNP), Szentendre polgármestere is.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A keresztény civilizációhoz, a nemzeti elkötelezettséghez és az autonómiához való ragaszkodást említette a 30. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség jellemzőjeként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, a szervezet rendezvényén.

A Rákóczi Szövetség tevékenysége semmivel nem pótolható – tette hozzá. II. Rákóczi Ferenc jelmondatára (Istennel a hazáért és a szabadságért!) utalva, a politikus azt mondta, hogy az kifejezi az egyházakhoz, a hithez, a Szent István-i hagyományokhoz való kötődést, amely mindenkor a magyarság megtartó ereje volt.

Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy a magyar államnak és minden magyar szervezetnek a nemzet megmaradásáért kell tennie. Ezt a haza iránti elkötelezettséget fejezi ki a Rákóczi Szövetség – mutatott rá. Minden magyar közösségnek joga van arra, hogy meghatározza az életét. Az autonómia emberi jog a közösség szintjén – mondta a politikus.

Semjén Zsolt szerint a Rákóczi Szövetség végvár volt, amikor a mostani kormánypártok ellenzékben voltak, most pedig „könnyűlovasság”.

A Rákóczi Szövetség őrizte intézményes, strukturális formában a magyarországi és a külhoni magyarság közötti kapcsolatokat, amikor a szociálliberális kormány „nem átalott saját nemzete ellen kampányolni” 2004. december 5-én és töredékére csökkentette a nemzetpolitikai támogatásokat – mondta a kormányfő helyettese.

Abban a traumában lelki támogatást adott a külhoni magyarságnak, hogy az a politika nem azonos a magyar nemzet akaratával – tette hozzá.
Amikor a nemzetvédők kormányon vannak, akkor a Rákóczi Szövetség könnyebben, gyorsabban és praktikusabban tud bizonyos feladatokat elintézni, mit a magyar állam – mondta.

Semjén Zsolt közölte: az állam feladata a honosítás, a külhoni magyar felsőoktatási intézmények támogatása, közel ezer óvoda felépítése a Kárpát-medencében.

Kitért arra is, hogy az államnak meg kell teremtenie azokat az intézményi struktúrákat, amelyek a magyar megmaradást szolgálják.

Ez azonban csak egy keret. Ezt élettel megtölteni az olyan szervezetek, kezdeményezések tudják, mint a Rákóczi Szövetség – mondta.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kormány ars poeticája, a szenvedélyünk Magyarország, ennek a szenvedélynek a megvalósítása pedig az országépítés – fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen.

Semjén Zsolt a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium torna- és vívócsarnokának későbbi alapkövébe helyezendő időkapszula megáldása alkalmából kifejtette: Budapesten megszámlálhatatlan, hogy hány daru mutatja az építkezéseket, de vidéken is épülnek az utak, a házak, a rendelők, a sportpályák és a magánházak. „Hogy országépítők legyünk, annak egyik szimbolikus pontja a sportcentrum”, hiszen ez a jövőbe való beruházást jelenti – hangoztatta.
    
„Akkor lehet országot építeni, ha mindenki a maga helyén megteszi azt, ami az építésből az ő dolga”. A zalaegerszegi egyházi iskola sportcentruma pedig azért realitás, mert mindenki, a szülők, az egyház, a város és a megye megtette, ami a dolga volt, s erre a kormány sem mondhatta azt, hogy nem támogatja.
    
Semjén Zsolt szerint, akik nem tarják magukat hívő embernek, azoknak is érdeke, hogy valami szép, valami jó megvalósuljon. Az egyházi iskoláknak is az a feladata, hogy ne csak magas színvonalon oktasson, de olyan embereket is neveljen, akik értékeket képviselnek. „A világ jobbítása az egyházi iskolák célja”.
    
Arányaiban Magyarország adja a legnagyobb egyháztámogatást az Európai Unióban, de „ennél jobb befektetés nem lehet, „történelmileg és szociológiailag is igazolt az egyházi iskolák ereje és szerepe – vélekedett a politikus.
    
Jelenleg Magyarországon az iskoláknak nem egészen 20 százaléka van egyházak kezében, ami azt mutatja, hogy az emberek bíznak az egyházakban, szívesen adják a gyerekeiket ilyen intézménybe. „Az egyházi iskolákból kikerülő gyerekek tudása, tartása példaértékű”, oktatásuk a keresztény civilizációt közvetíti, ami egyaránt szolgálja a gyerekek, az ország és Európa érdekeit is – jelentette ki Semjén Zsolt.
    
Francoise Debeaupte, az iskolát fenntartó Notre Dame női kanonok- és tanítórend rendfőnöke felidézte, hogy 90 éve alapították a zalaegerszegi oktatási intézményt, akkor áldották meg a jelenlegi ünnepségnek is helyet adó kápolnát. Jelezte, hogy a kormány a torna- és vívócsarnok építésére 2,5 milliárd forintot meghaladó támogatást ítélt meg.
    
A leendő sportcentrum nemcsak edzéseknek és sportversenyeknek biztosít majd helyet, de lehetőség lesz kulturális események rendezésére is. „Minden adott, hogy a fiatalok fejlesszék fizikai és mentális képességeiket” – fogalmazott.
    
Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), miniszteri biztos egyebek közt arról beszélt, hogy a miniszterelnök hétpontos programját azért is kell támogatni, mert nem lehet hit nélkül családot nevelni, tanítani, vagy bármilyen munkát végezni. A Mindszenty József által egykor elvetett mag „nagyon jó talajra hullott” – fűzte hozzá a tanítórend fejlesztésére utalva.
    
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) kitért arra, hogy 1928-ban az akkoriban Zalaegerszegen tevékenykedő későbbi bíboros, Mindszenty József hívta a zalai megyeszékhelyre a rendet, amely egy évre ár kezdte el a tanítást. Az 1948-as államosítás, majd a rend 1950-ben történt feloszlatása után 1993-ban kezdték meg az oktatást újra a Mindszentyről elnevezett iskolában, ahol ma mintegy 700 diákot tanítanak, nevük pedig szorosan összekapcsolódott a vívósportággal is.

(Forrás: MTI)