Ma győzött az igazság! Deo gratias! Tisztelet az Úzvölgyében hőseinknek!
2023. február 10.
Alaptalannak ítélte a Bákói Táblabíróság pénteken az úzvölgyi katonatemető egyik perében benyújtott fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező alapfokú ítéletet: el kell távolítani a törvénytelenül felállított betonkereszteket.
A Bákói Táblabíróság másodfokú ítéletének kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé pénteken. Eszerint a fellebbezés nem megalapozott, és az alapfokú ítélet lép jogerőre. A napra pontosan egy éve hozott alapfokú ítélet érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Az alapfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék a 2022. február 10-én hozott ítéletében kimondta: “érvényteleníti a 2018.12.17/69-es építési engedélyt, amelyet Darmanesti polgármestere állított ki a nemzetközi temető emlékművének és a román hősök ötven keresztjének a felállítására, és elrendeli az engedély alapján elvégzett munkálatok megszüntetését”. A vesztes felet 350 lej perköltség kifizetésére is kötelezte.
“A mai nap jogerős döntés született abban az úzvölgyi perben, melynek tárgyát a keresztek elbontása képezi. Vagyis ennek a döntésnek értelmében a kereszteket el kell bontani” – reagált pénteken a jogerős ítéletre közösségi oldalán a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. A szervezet korábban Csíkszentmárton község oldalán próbált belépni a perbe, de a bírák a székelyföldi felek közül csak Csíkszentmárton község érdekeltségét ismerték el. Hargita megye számára azonban jóváhagyták, hogy Csíkszentmárton segítőjeként vegyen részt az eljárásban.
“Ma győzött az igazság! Az ítélet végérvényes és visszavonhatatlan: az úzvölgyi katonatemetőben le kell bontani a betonkereszteket” – írta Facebook-oldalán Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke is a pénteki döntésre utalva. Mint fogalmazott, a székelyföldiek a törvény erejével folytatták a harcot az igazukért, csendben tették a dolgukat. A végleges döntést több székelyföldi elöljáró is üdvözölte.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere korábban az MTI-nek azt nyilatkozta: mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a bíróságon is megtalálják.
Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
- június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
(Forrás: MTI)
Megnyílt a 29. FeHoVa kiállítás
2023. február 09.
Megnyílt a 29. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) csütörtökön a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében a vadásztársadalom két legfontosabb témájának nevezte a fegyvertörvényt és a vadászati törvényt. Ésszerű és életszerű a fegyvertörvény, a magyar vadászati törvény pedig a legjobb a világon – hangsúlyozta.
Nagy István agrárminiszter különösen fontosnak nevezte a Föld biodiverzitásánakmegőrzését és hangsúlyozta, ennek eszköze a veszélyeztetett fajok védelme mellett a vadászható fajokkal történő gazdálkodás is.
A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen ökoszisztémát nyújt, és sokat kell tenni, hogy minél többen felismerjék ennek nélkülözhetetlenségét – fogalmazott.
Semjén Zsolt beszélt arról, hogy a fegyvertartáshoz és vadászvizsgához előírt állandó magyar lakcímet megszüntetik majd, mivel ezzel kizárnák a határon túl és külföldön élő magyarokat, és megemlítette, hogy egyes esetekben megszüntetik a fegyverek kötelező műszaki vizsgáztatását, például örökségnél. Hozzátette, hogy a kamarai javaslatokat átvezetik a fegyvertörvényben és a kapcsolódó szabályozásokban.
A miniszterelnök-helyettes a legaktuálisabb témaként említette, egyben ésszerűtlennek nevezte az ólomsörét, illetve a horgászoknál az ólomsúly teljes betiltását előíró brüsszeli rendelkezést, és felhívta a figyelmet arra, hogy a helyette javasolt acélsörét hatásairól még nincsenek megfelelő vizsgálatok.
Kitért arra is, hogy megvizsgálták a lőterek környékét, a talajvizekben nem jelenik meg ólomszennyezés. Kiemelte azt is, hogy Magyarország élen jár a vizes élőhelyek védelmében, a magyar szabályozás szigorúbb, mint az uniós.
A miniszterelnök-helyettes gratulált a Nimród vadászújság csapatának, azt mondta, a csaknem 80 ezres példányszámmal megjelenő lap felveszi a versenyt a világ bármelyik vadászújságjával. A példányszámot emelik, és minden határon túli magyar vadász is meg fogja kapni – ismertette.
Fontosnak nevezte, hogy a Vadászati Világkiállítás ihletére egyre több helyi vadászati múzeum jött létre, személy szerint ő is számos felajánlást kapott ilyen célra.
A régió vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek legnagyobb találkozóján 12 ország több mint 200 kiállítója mutatja be újdonságait négy pavilonban, a rendezők számos szakmai programmal várják az érdeklődőket. Idén először lesz aFeHoVa-n aukció, a befolyt összeg a Vadásztrófea Alapítvány vadvédelmi és edukációs programjait támogatja. A négy napon át tartó rendezvénysorozatot a X., jubileumi FeHoVa-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítással együtt rendezik meg.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Semjén Zsolt a Szuverén Máltai Lovagrend nagykövetét fogadta
2023. január 30.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita Kolostorban fogadta Heinz Anton Hafnert, a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövetét.
A felek áttekintették a Rend és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyzetét. Semjén Zsolt a Magyar Kormány nevében köszönetet mondott karitatív szolgálatukért.
(semjenzsolt.hu)
Festményavatás a Karmelitában
2023. január 22.
A Karmelitában ünnepi koncert keretében avatták fel Kisléghi Nagy Ádám Sacra Conversazione című festményét.
Képriport.
(semjenzsolt.hu)
Orbán Viktor és Semjén Zsolt részvételével ünnepelték a magyar kultúra napját
2023. január 22.
Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak és Varnus Xavér orgonaművésznek ítélte oda a Kölcsey Társaság kuratóriuma a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napja alkalmából tartott szatmárcsekei ünnepségen adták át vasárnap. A rendezvényen részt vett a Orbán Viktor kormányfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A református templomban rendezett, ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen kiosztották a Kölcsey-emlékérmet is: a kitüntetéssel a társaság három korábbi tisztségviselőjét, Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, a szervezet korábbi elnökét, Szabó István ügyvezető elnököt és Kasztovszki László titkárt jutalmazták.
A díjakat átadó S. Varga Pál, a Kölcsey Társaság jelenlegi elnöke Berkesi Sándor munkásságát méltatva laudációjában arról beszélt, a karnagy személyiségét és hivatása iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a nagy múltú, de amatőr iskolai kórusból, a Debreceni Református Kollégium Kántusából rövid idő alatt nemzetközi hírű, professzionális együttest faragott, ami a kórus eredeti, gyülekezeti szerepére is áldásosan hatott.
“Személyiségének varázsa mögött a hit, a református hagyomány iránt elkötelezettsége áll fedezetül, pályája gerincét is egyházzenei tevékenysége képezi” – mondta az elnök.
S. Varga Pál megjegyezte, Berkesi Sándor kórusvezetőként nemcsak a Kántus élén töltött be kulcsszerepet: 2015 óta a sárospataki református kollégium vegyeskarának vezető karnagya, de elkötelezett a határon túli magyar reformátusság iránt is, éveken át vezette a szlovákiai fiatal reformátusok szövetségének kamarakórusát és a nagyváradi egyetem vegyeskarát.
A külföldi koncertturnén tartózkodó Varnus Xavérnak távollétében adták át jelképesen a díjat. Életútjáról szólva a Kölcsey Társaság elnöke kifejtette, a művész a világ sok helyén lépett már fel, bár repertoárjában klasszikus, főként orgonaművek szerepelnek, hírnevét kivételes improvizációs képessége alapozta meg.
Egyházzenei kapcsolatai sem szakadtak meg – folytatta – , rendszeresen adott koncerteket református és katolikus templomokban, a zsinagógákban, Szatmárcsekén pedig több mint egy évtizede vesz részt a magyar kultúra napjának ünnepségén, és tiszteli meg az alkalmat orgonajátékával.
Emlékeztetett: Varnus Xavér orgonaművészként, íróként és médiaszemélyiségként egyaránt rengeteget tett az orgonazene népszerűsítéséért. Pályafutása során több mint háromezer koncertet adott, ezekre hatmillióan vettek jegyet, sok hanglemeze, hatvan koncertfilmje és öt könyve jelent meg.
Felvételeit a legnagyobb videómegosztón 32 millióan nézték meg, A Raveltől Vangelisig című CD-je minden idők legnagyobb példányszámban eladott orgonahanglemeze lett – mondta az elnök.
Az eseményen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mondott. A rendezvényen jelen volt a kormányfő felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.
Az ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökei, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája hirdetett igét.
A templomi ünnepséget követően a református temetőben Kölcsey Ferenc felújított síremlékénél tartottak koszorúzást és emlékeztek meg az idén kétszáz éves Himnusz szerzőjéről.
Berkesi Sándor 1944-ben született Debrecenben. Az interneten olvasható életrajza szerint a magyar református egyházzene meghatározó képviselőjének és formálójának tartott karnagy diplomáját 1967-ben szerezte meg a Zeneakadémia középiskolai énektanár és karvezető tanszakán. Ugyanebben az évben lett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának énektanára, valamint a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezető karnagya.
1999-től 2016-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Református Kollégium egyházzenei igazgatója, valamint a cívisváros református hittudományi egyetemének tanára volt. Több vegyeskart vezényelt; Berkesi Sándor irányítása alatt az 1739 óta működő Kántus országos és nemzetközi hírnévre és tekintélyre tett szert. Az országos református kántorképzés szolgálatába 1967-ben kapcsolódott be, segített a Tiszáninneni és a Királyhágómelléki Egyházkerületek tanfolyamának újraindításában.
Varnus Xavér 1964-ben született Budapesten. A magyar-kanadai kettős állampolgárságú orgonaművész zongorázni a Kőbányai Zeneiskolában tanult, kapcsolata az orgonával az Ihász utcai református templomban kezdődött. Budapesten Kistétényi Melinda és Lehotka Gábor, majd Párizsban Pierre Cochereau és Lorenz Stolzenbach tanítványa volt. 1977 óta koncertezik, 1981-ben Franciaországba, majd Kanadába távozott, több egyetemen és Faludy Györgytől középkori irodalmat és történelmet tanult.
Több mint ötven lemeze jelent meg, amelyek közül a Bach-Mozart-Albinoni-albuma a legnagyobb példányszámban eladott orgonalemez.
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához. Az elismerést 2020-ban Bereményi Géza, Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező kapta meg, a díjazottak között volt mások mellett Zsigmond Dezső filmrendező, Melocco Miklós szobrászművész, Törőcsik Mari színésznő, Sebestyén Márta népdalénekes, Szabó István filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő-esszéíró is.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)
Elbúcsúztunk XVI. Benedek pápától, tanítása iránytű
2023. január 05.
Elbúcsúztunk XVI. Benedek pápától, tanítása iránytű
– írta a gyászszertartást követő, bejegyzésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
(semjenzsolt.hu)
Isten veled, Miklós!
2022. december 30.
Elhunyt Duray Miklós felvidéki államférfi.
Isten veled, Miklós!
(semjenzsolt.hu)
A magyar gazdaság számára létfontosságú, hogy legyen magyar fa és faipar
2022. december 15.
A magyar építőipar és gazdaság számára létfontosságú, hogy legyen magyar fa és faipar, a lakoság szempontjából pedig, hogy legyen tűzifa – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Sopronban.
A Soproni Egyetem megújított Vadgazdálkodási Gyűjteményének átadóján Semjén Zsolt kiemelte, hogy a koronavírus-járvány idején megroppant az a felfogás, hogy a globális világpiac mindent megold, az orosz-ukrán háború nyomán pedig beigazolódott, hogy ha “nem tudunk a legszükségesebbekre tekintettel önellátásra berendezkedni, akkor könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk”.
Különösen így van ez a faipar tekintetében – mondta, hozzátéve, hogy Oroszországból már nem érkezik fa Európába.
Ha nincsenek professzionális erdészetek, akkor az ország kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Ugyanez érvényes az élelmiszer tekintetében is, ahol egyre inkább megkerülhetetlen az a forrás, amit a természet ad vadhús formájában – mondta.
A miniszterelnök-helyettes – aki 2021 óta díszpolgára a Soproni Egyetemnek – kiemelte, hogy az erdészetnek három alapvető feladata van; Sopron ezeknek a fellegvára, letéteményese és művelője.
Az első feladatként említette a politikus azt, hogy legyenek minőségi erdők idehaza. A második a magyar gazdaság faanyaggal való ellátása, mert életidegen lenne, ha “az erdeinkre nem tekintenénk gazdasági erőforrásként”. A harmadik pedig a rekreáció, a kikapcsolódás – sorolta.
Hasonlóan hármas feladata van a vadgazdálkodásnak is – mondta. Részletezte: az első, hogy legyen minőségi vadállomány, a második pedig a társadalom vadhússal való ellátása.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy a közétkeztetésbe is bevonják a vadhúst. “Arra törekszünk”, hogy a vadhús ne luxuscikként jelenjen meg a piacon – mondta, hozzáfűzve, hogy a harmadik feladat a fenntartható vadászat. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy fenntartható vadászat nélkül sem erdő-, sem mező-, sem minőségi vadgazdálkodás és természetvédelem sem lehetséges.
Ezért fontosak az olyan oktató- és kiállítóterek, mint az egyetem Vadgazdálkodási Gyűjteménye – mondta.
Kifejtette, hogy az erdő csonka és üres lenne a vad nélkül, ugyanakkor a fenntartható vadászat nélkül a vad túlszaporodása következtében az erdészet lehetetlenülne el. Ugyanez igaz a mezőgazdaságra és a természetvédelemre is – fűzte hozzá.
Az emberiség kulturális örökségéhez hozzátartozik a vadászati kultúra, ami a legősibb, történelem előtti örökségünk, amit magunkkal hoztunk – zárta szavait Semjén Zsolt.
Jánoska Ferenc, az egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója elmondta, hogy a Vadgazdálkodási Gyűjteményt 1971-ben hozták létre. A gyűjtemény az utóbbi években erősen leromlott, így két lépcsőben két év alatt megújították.
Az egyetem főépületében található kiállításon a látogatók megismerkedhetnek egyebek mellett a vadgazdálkodás múltjával és működésével.
(Forrás: MTI)
Megállapodás az Ökumenikus Segélyszervezettel karitatív szolgálatuk támogatására
2022. december 15.
Képriport.
(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A katolikus tankönyvcsalád kiadása a vallásszabadság megvalósulása
2022. december 12.
A katolikus tankönyvcsalád kiadása a vallásszabadság megvalósulásának egy fejezete – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Szent Imre-tankönyvcsalád bemutatóján hétfőn Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: az egyház küldetése az üdvösség és az egész ember szolgálata, és e szolgálatából következik, hogy közfeladatot vállal át az államtól, például az egészségügyben, a szociális szférában vagy az oktatásban.
Az állam pedig “felismeri és elismeri” ezt a szolgálatot, és az “állampolgári jogegyenlőség alapján” ugyanúgy finanszírozza az egyházi közfeladatot átvállaló intézményeket, mint a hasonló feladatot ellátó államiakat.
Hozzátette: ha az állam nem ezt tenné, nem pusztán állami és egyházi intézmény között tenne különbséget, hanem gyerek és gyerek, beteg és beteg, szociális ellátott és szociális ellátott között.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: valójában nem a kormány akar bizonyos állami intézményeket egyházi fenntartásba adni, hanem az állampolgárok döntenek azzal, hogy a gyerekeiket egyházi intézményekbe íratják. Az állam pedig ezt a döntést akceptálva egyfelől ugyanúgy finanszírozza ezeket az intézményeket, mint a sajátjait, másfelől biztosítja az egyház szabadságát.
Az egyház szabadságának a biztosítása a közoktatásban azt jelenti, hogy miközben elvárja az állami elismeréshez szükséges feltételek teljesülését, biztosítja az ehhez szükséges eszközöket és az egyház sajátos lelki küldetéséhez és szellemi valóságához az autonómiát és szabadságot.
Mindennek pedig tükröződnie kell a tankönyvekben is. Az egyház maga határozhatja meg, hogy mi az a sajátos lelkiség, amelynek tükröződnie kell ezekben a tankönyvekben. Ezért valósul meg ezekben a könyvekben a vallásszabadság – jelentette ki.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke felidézte: 2018-ban kezdte meg az MKPK fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet a tananyagfejlesztést, melynek eredményeként 2021-ben – 76 év szünet után – megjelenhettek a katolikus közismereti tankönyvcsalád első kötetei a Szent István Társulat kiadásában.
Veres András kiemelte: meggyőződése, hogy a tankönyvcsaláddal nemcsak a katolikus, hanem a teljes közoktatást sikerült jelentős mértékben erősíteni.
Kitért arra: a tankönyvcsalád legnagyobb elismerése, hogy 2021-ben az akkor megjelent 9. és 10. évfolyamos tankönyvekből az iskolák több mint 40 ezret rendeltek, az idei tanévben már több mint 100 ezer diák tanul ezekből a könyvekből. A papíralapú tankönyvek mellett digitális katolikus tananyagtár fejlesztését is megkezdték, ahol a tankönyvek okostankönyv-változatai mellett tanári segédanyagok, katolikus hittankönyvek és digitális osztályterem is rendelkezésre áll. A 2021 őszétől elérhető a www.kattan.hu oldalra eddig csaknem 200 iskolából regisztráltak már – tette hozzá.
Veres András megköszönte a magyar államnak a támogatást a tankönyvcsalád kiadásához, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázatán keresztül biztosított.
Kovács Örs, a történelemtankönyvek főszerkesztője jelezte, az új történelemkönyv-sorozat “toleráns és nyitott” könyv. Nemcsak attól katolikus, hogy bővebben jelenít meg vallás- és egyháztörténeti témákat, hanem egyes esetekben teret ad a történelmi szembenézésnek is.
Azt is mondta, a nehéz kérdéseket igyekeztek több irányból megközelíteni, és a diákoknak adott forrásokon és feladatokon keresztül lehetőséget adni a véleményformálásra.
Hozzátette: a tankönyv nem szerkezetében, inkább tartalmában és módszertanában akar újat mutatni, emellett célja a leckék feldolgozásánál az önálló tanulás segítése.
Sályiné Pásztor Judit, az irodalomtankönyvek főszerkesztője arról beszélt: a tankönyvben a keresztény szellemiség a tantervben előírt művek megközelítésében és a törzsanyaghoz képesti többletben jelenik meg.
A Bibliát és a középkori irodalmat részleteseben tárgyalja a katolikus irodalomtankönyv, megjelenik benne a vallomásos irodalom, tárgyal magyar papköltőket és foglalkozik a 20. századi francia katolikus irodalommal is.
Valaczka András, a magyar nyelv tankönyv főszerkesztője elmondta, a tankönyvkészítésnél fontos szempont volt a felismerés, hogy nemcsak a nyelvtant, hanem magát a magyar nyelvet kell tanítaniuk. Ezért minden más tananyagnál nagyobb arányban vannak a könyvekben feladatok, amelyek a mai chat-világban “13 szóval gazdálkodó” gyerekeket arra ösztönzik, hogy mélyebb és teljesebb módon vegyék bitokba az anyanyelvüket.
A könyv másik alapfelvetése, hogy a “nyelvvel gondolkodni tanítunk”. A magyar nyelv az a hely, ahol a saját szellemi működésükre kell rácsodálkozniuk a gyerekeknek, és meg kell érteniük, hogy a “beszédtett” eszméjének megfelelően a szavak valójában cselekedetek – mondta, megjegyezve, a mai világban a legtöbb bűnt szavakkal követjük el.
A bemutatón kiosztott sajtóanyag szerint a most már 9-12. évfolyamok számára elérhető történelem, magyar nyelv- és irodalom tankönyveket és a hozzájuk tartozó szöveggyűjteményeket a Szent István Társulat adja ki gimnáziumban, szakgimnáziumban és technikumban tanuló diákok számára. A tankönyveket bármilyen fenntartású intézmények rendelhetik a 2022. évi tankönyvjegyzékből a Kellón keresztül, de használatuk a katolikus fenntartású intézmények számára sem kötelező.
A bemutatón részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
