Az Európai Unió csak a keresztény civilizáció kultúrkörében létezhet
2019. július 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Habsburg Ottó életművének tanulmányozása érthetőbbé teszi a 20. század történelmét – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Pannonhalmán, a Páneurópai Unió egykori elnöke halálának nyolcadik évfordulóján rendezett megemlékezésen.
Semjén Zsolt a Pannonhalmi Főapátságban mondott beszédében kiemelte: a magyar nemzet nem felejtheti el Habsburg Ottónak, hogy a bajor kereszténydemokraták (CSU) politikusaként „egy emberöltőn keresztül” minden évben magyar nyelvű beszédet mondott az Európai Parlamentben, jelezve, hogy Magyarország szabad akaratából az Európai Unióban lenne, ott, ahová Szent István-i öröksége kötelezi, ahonnan „akarata ellenére csak a szovjet megszállás szakította ki”.
Habsburg Ottó hitet tett amellett is, hogy az Európai Unió csak a keresztény civilizáció kultúrkörében létezhet, ha pedig keresztény örökségét megtagadja, akkor a saját lelkét tagadja meg – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: Habsburg Ottó egész életében ugyanazt az örökséget képviselte, mint Adenauer, Schuman és De Gasperi, akik az európai nemzetek sokszínűségére és a keresztény civilizációra építették az Európai Uniót. Semjén Zsolt arra is kitért: az egyetemes magyarság hálás lehet Habsburg Ottónak azért, ahogyan képviselte a határon túli magyarokat, mert mindig szóba hozta az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai magyarság helyzetét. Kiállt az európai nemzetek együttműködése mellett, de mindig hitet tett a kisebbségek jogos védelme, a kisebbségek autonómiája mellett is. Azon az állásponton volt, hogy amit egy nemzetnek vagy egy kisebbségnek, nemzetrésznek lehet Európában, azt lehet a többinek is – mondta.
A miniszterelnök-helyettes az osztrák-magyar viszonyról szólva úgy fogalmazott: 1867-ben a kiegyezés pontot tett „a történelmi viharokra”. Az uralkodóház és a magyar nemzet között a nemzet szabad akaratából létrejött a történelmi kiegyezés, mely után „soha nem látott felvirágzás” indult el a dualizmus idején. Az osztrák-magyar birodalom felbomlása utáni helyzet azonban Semjén Zsolt szerint rosszabb lett a térségben élő népeknek, mint amilyen az együttélés volt 1867 után. Rámutatott: a Habsburg Ottó Alapítvány segítségével Habsburg Ottó gazdag életútja dokumentumainak kutathatósága sokkal jobban megérthetővé teszi a 20. század történelmét.
Hozzátette: Habsburg Ottó keresztény értékrendje alapján a történelem viharaiban mindig tudta, mi a helyes, keresztény válasz. Tudta, hogyan kell ellentmondani a barna diktatúrának és a vörös diktatúrának is – hangsúlyozta Semjén Zsolt. A megemlékezésen Nagy István kuratóriumi elnök ismertette a 2017-ben megalakult Habsburg Ottó Alapítvány céljait. Elmondta: elsődleges feladatuk Habsburg Ottó szellemi és tárgyi örökségének méltó módon történő megóvása, egységes gyűjteménnyé rendezése és kutathatóságának biztosítása. Emellett Habsburg Ottó munkásságát alapul véve egy jövőbe néző európai eszmerendszer kiépítésének támogatására is törekednek.
Gyűjteményük Habsburg Ottó különböző nyelveken megjelent politikai cikkeit, kiadott könyveit, könyvgyűjteményét, továbbá az államfőkkel, meghatározó politikusokkal történt beszélgetések alapján készült tanulmányokat, az Európai Parlamentben végzett húszéves munkájának beszámolóit, újságcikkeket, személyes levelezéseit, tárgyait, kitüntetéseit és fényképarchívumot is tartalmaz – tette hozzá a kuratóriumi elnök.
A rendezvényen Prőhle Gergely, az alapítvány igazgatója tartott előadást, majd Várszegi Asztrik apát emlékezett imával Habsburg Ottóra a Pannonhalmi Főapátságban elhelyezett szívurnájánál. Úgy fogalmazott: Habsburg Ottó “személyében a hitvalló katolikus keresztényt, az európai műveltségű politikust, a magyar szívvel érző nagyszerű embert, jó családapát tiszteltük”. Habsburg Ottót, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát 98 éves korában, 2011. július 4-én érte a halál. A Habsburg-ház utolsó trónörököse, IV. Károly fia – aki a 60-as években lemondott trónigényéről – németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben hunyt el. Szívurnáját – kérésére, mert egykor bencés diákként tanult – Pannonhalmán, a főapátság bazilikájának altemplomában, földi maradványait pedig Bécsben helyezték örök nyugalomra.
A politikus a bajor Keresztényszociális Unió képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek. A Páneurópai Uniónak 31 éven át volt az elnöke, haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöki posztját töltötte be.
(Forrás: MTI)
Európa nem létezhet kereszténység nélkül
2019. június 30.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt a KDNP elnöke, minisztetelnök-helyettes interjút adott a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának könyve, a Földön és égen ötnyelvű megjelentetését követő új, lengyel-magyar kétnyelvű kiadásának bemutatása alkalmából.
A műsorban szóba került Magyarország helye az Európai Unióban, a kereszténydemokrácia helyzete, a kormány nemzet- és egyházpolitikája, valamint a könyv születésének körülményei is.
Semjén Zsolt a könyv keletkezéséről elmondta, hogy tavaly, Orbán Viktor felkérésére, a kötcsei találkozón összefoglalta a kereszténydemokrácia legfontosabb pontjait mint filozófiai eszmerendszert, megkülönböztetve a liberalizmustól és a szocializmustól. Az előadás sikerére való tekintettel felkérést kapott, hogy annak tartalmát egy tanulmánykötetben is fogalmazza meg. Ezt meg is tette, de be kell látni, hogy manapság viszonylag kevés ember van, aki monográfiákat olvas. Ezért gondolta, hogy összefoglalja 100 rövid pontban, hogy a legfontosabb üzenetek a nagyközönséghez is eljuthassanak.
A nemzet- és egyházpolitikai témákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy neki politikusként is, íróként is sajátos nézőpontja van, hiszen a teológiától indult, édesanyja pedig erdélyi, tehát mindkét területhez erős személyes kötődése van. Így, mielőtt felkérték volna nemzet- és egyházügyi miniszternek, már régóta foglalkoztatták ezek a kérdések.
Politikusként a legfontosabb feladata a nemzet közjogi egyesítése, valamint az egyházak társadalmi jelenlétével összefüggő kérdések rendezése volt. Mire a könyvek írásához hozzáfogott, a programja már megvalósult: például az egyházi oktatási intézmények aránya ma Magyarországon eléri a 15%-ot, az összes egyházi intézmény aránya pedig a 20%-ot.
A nemzetpolitika tekintetében fontos eredmény, hogy 2010 óta 1.100.000 új magyar állampolgárt honosítottak, tehát a nemzet közjogi egyesítése a gyakorlatban is megtörtént. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt az a politikai közösség, amihez tartozik: a Fidesz-KDNP szövetséget a magyar és az Európai Unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciójának nevezte.
A könyv harmadik nagy témájával, a kereszténydemokráciával kapcsolatban elmondta, hogy az nem egyoldalúság, nem valami leszűkítés. A kereszténydemokrata értékrendben a személyiség és a közösség értékei eredeti egységben vannak. A liberalizmus a személy értékeit olyannyira eltorzította, hogy az elszakadt a közösségtől, és eljutott az individualizmusig. Ez nyilvánvalóan egy antropológiai tévedés, hiszen a közösségtől kapjuk a nyelvünket, a kultúránkat, a gondolkodásunkat.
A másik oldalon a szocializmus szintén elszakította a személyiséget a természetes közösségektől, így az egy társadalom-gépezet láncszemévé degradálódott, és kollektivizmussá torzult maga a szolidaritás. A kereszténydemokrácia nagy ereje abban van, hogy teljességében tudja látni az embert: a perszonalitás a személyiséget hangsúlyozza a maga természetes kapcsolati hálójában, a szolidaritás pedig a közösség javára ügyel. A kettőnek az egységbe hozása az, amit a kereszténydemokrácia szubszidiaritásnak nevez, vagyis a kölcsönös kisegítés elvének.
Ami azt jelenti, hogy a problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol azok keletkeztek, és egy magasabb szint nem veheti el egy alsóbb szint feladatát, csak akkor, hogyha az nem képes megoldani, de akkor is úgy, hogy az a továbbiakban képes legyen önmagán segíteni. Az egész önkormányzatiság gondolata ezen a filozófián nyugszik. A perszonalitás, a szolidaritás és a szubszidiaritás az az elvrendszer, ami egységben tudja látni az ember személyiségét az ember közösségével, beleértve annak transzcendentális nyitottságát is.
És ezért ezek nem zárójelbe teendő filozófiai adatok, hanem valóban abból kell kiindulni, olyan politikát kell folytatni, ami megfelel az ember antropológia természetének. Ilyen például az, hogy van nemzetünk, hogy transzcendens kérdésekhez kötődünk, ezért van egyházunk, hogy családban élünk. A kereszténydemokrácia ezért nem utópia, nem egyoldalúság, ellentétben a liberalizmussal és a szocializmussal.
Évszázadok óta egy liberális, bolsevik, vagy újabban ezek ’68-as kiadása próbálja a kereszténységet kilúgozni a mindennapokból, a társadalomból és magából Európából. Ez először is történelemhamisítás, hiszen az európai civilizáció per definitionem keresztény alapú civilizáció: a görög kultúrából, a római jogból, az ószövetségi etikából és a germán államszervezésből (gondoljunk például Nagy Károlyra) mint építőkockákból a kereszténység építette fel az európai civilizáció katedrálisát. Megkockáztatom, hogy a kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhetne kereszténység nélkül.
Ezért van az, hogy még a keresztény civilizáció tagadása is, Voltaire-től Marxig csak egy keresztény kultúrkörben értelmezhető. Egy buddhista kultúrkörben nincs értelme Marxnak például. A keresztény civilizáció tehát az az alap, amin fel tudjuk építeni azt a kultúrát, azt az életformát, ami megfelel a hagyományainknak. Nagyon fontos látni, hogy amikor ezt kétségbe vonjuk, akkor a saját kultúránk alapjait vonjuk kétségbe.
És például az iszlám is azért tud benyomulni Európába, mint kés a vajba, mert itt nem egy ellenállással találkozik, hanem egy vákuummal. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a keresztény civilizáció a mi védelmünket szolgálja, a hagyományos életformánk, a gondolkodásunk, a mentalitásunk, észjárásunk keretrendszerét adja, és aki ezt megtagadja, az végső soron a saját kulturális alapjait tagadja meg.
A civilizációnk másik védelmi keretét a nemzetállamok jelentik. Emlékszem, amikor Antall József azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, micsoda támadást kapott nemcsak az utódállamok részéről, hanem a magyar liberális baloldal részéről is, az SZDSZ-től az MSZP-ig, hogy nacionalista, és így tovább. Pedig a legtermészetesebb dolgot mondta ki, sőt tulajdonképpen nagyon enyhe dolgot mondott ki, amin helyes volt, hogy túlléptünk.
Mert a magyar miniszterelnök nem pusztán lélekben minden magyar miniszterelnöke, hanem a dolog természetéből eredően az anyaország felelősséget visel minden magyarért, bárhol éljen a földkerekségen. Ebből kifolyólag az új Alaptörvénybe pontosan beleírták, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez (ami elég megfoghatatlan dolog), hanem felelősséget visel minden magyarért, a Kárpát-medencében vagy a világ bármely pontján. A külhoni magyarságnak ez egy olyan lelki megerősödést adott, ami megerősíti nemcsak a kultúrnemzethez tartozásukat, hanem az identitásukat és végső soron az egyetemes magyar nemzetet.
A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című, június 30-án reggel 6 és fél 9 között sugárzott műsorában beszélgetést hallhatnak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével.
A beszélgetés egyik apropója, hogy nemrég mutatták be Semjén Zsolt Földön és égen című kötetének lengyel-magyar kétnyelvű kiadását. A kötet digitális változatát magyar nyelven ide kattintva érheti el, itt pedig egy angol nyelvű ismertető olvasható, és letölthető a kötet ötnyelvű – a magyaron kívül angol, német, olasz, orosz – kiadása is.
A kötet a Barankovics István Alapítvány gondozásában jelent meg, további információk az alapítvány munkatársaitól kérhetők.
(semjenzsolt.hu)
Törökország ipari és technológiai miniszterét fogadta Semjén Zsolt
2019. június 26.
Ossza meg ismerőseivel!
A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Mustafa Varank török ipari és technológiai minisztert fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Budapesten a Miniszterelnökség Karmelita épületében szerdán.
A találkozó során a felek hangsúlyozták, hogy a két ország gazdasági és technológiai kapcsolatainak további erősítésére törekszenek. Mustafa Varank, a Magyar-Török Gazdasági Vegyes Bizottság budapesti ülésén vett részt.
(semjenzsolt.hu)
Moszkvában tárgyalt Semjén Zsolt
2019. június 20.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön megbeszélést folytatott Moszkvában Ilarion metropolitával, a moszkvai patriarchátus Külső Egyházügyi Kapcsolatok Hivatalának irányítójával. A találkozót követően a magyar delegáció tárgyalt Nyikolaj Fjodorovval, az orosz felsőház első elnökhelyettesével, valamint udvariassági találkozón vett részt a szentpétervári törvényhozásnak otthont adó Mariinszkij Palotában.
A felek áttekintették az orosz ortodox egyház magyarországi helyzetét, megvitatták az orosz ortodox egyházhoz tartozó magyarországi templomok építésének, felújításának ügyét, és a Magyarország és a moszkvai patriarchátus közötti kapcsolatokat.
A megbeszélésen elhangzott, hogy a Patriarchátus is nagyra értékeli Magyarország üldözött keresztények megsegítése érdekében tett erőfeszítéseit. A metropolita elfogadta a miniszterelnök-helyettes meghívását a 2019 novemberében Budapesten megrendezésre kerülő, keresztényüldözésről szóló II. nemzetközi konferenciára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kereszténydemokrata pártelnök és Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője a patriarkátusi találkozót követően, csütörtökön megbeszélést folytatott Nyikolaj Fjodorovval, az orosz felsőház első elnökhelyettesével, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívására 2019. szeptember 9-én Magyarországra látogat. A találkozón áttekintették az orosz-magyar parlamenti, gazdasági és kulturális kapcsolatokat.
Ezt követően a magyar delegáció a szentpétervári törvényhozásnak otthont adó Mariinszkij Palotában udvariassági találkozón vett részt Szergej Szolovjov első alelnökkel és Alekszandr Kusakkal, az Egységes Oroszország párt frakcióvezető-helyettesével.
(Forrás: Miniszterelnökség)
Semjén Zsolt publishes new book on modern-day Christianity
2019. június 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Recently saw the launch of a new book by Zsolt Semjén, Deputy Prime Minister. Titled “On Earth as it is in Heaven“, the volume offers indispensable advice for living life in accordance with traditional Christian values.
Drawing on his background as a theologian and religious philosopher, Deputy PM Semjén condenses the key teachings of Christianity into 100 essential theses. In traditional fashion, these are complemented with Semjén’s own ponderings on the question of nationality, nationalism, and everyday life in the church. In addition, there’s also a detailed bibliography allowing readers to acquaint themselves with the hundreds of resources quoted in the text.
“Does the European Union have a soul? Will it transform into an intellectually, culturally coherent community, or will it remain an economic-political cooperation instead?” he asks in the book. “What would the future of the Union look like without a universally applicable code of conduct, or one, universally-applicable code of conduct?” he adds.
“For the European community to have a future, it must return to its Christian roots. Christianity and the European community are indivisible. Christianity can exist without Europe, but Europe will fall into despair without it,” he argues.
Deputy PM Semjén names the Christian Democratic party as the bearer of a brighter future, because this is the party that insists on efficiency and decency. According to the author, the KDNP is the most successful formation in the history of politics, a force to be reckoned with in the EU and beyond.
A budapesti Lengyel Intézetben élénk érdeklődés mellett mutatták be kedd este Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes Földön és égen című könyvének kétnyelvű – magyar és lengyel – új kiadását. A könyv ötnyelvű változata ITT letölthető.
A kötetről Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Szalai Attila író, publicista, polonista, a lengyel fordítás gazdája beszélgetett a szerzővel. A könyv eddig angol, német, olasz és orosz fordításban is megjelent, ahogyan a szerző utalt rá, egyebek között azért, mert bár Nyugat-Európában sokan egyetértenek a benne foglaltakkal, hazájukban már nem mondhatják ezt így el. A lengyel fordítást azért is fontosnak tekinti, mert a lengyelek a hasonló történelem, mentalitás, küldetés folytán jól értik a könyv mondanivalóját.
Kilencedik könyvét Semjén Zsolt azoknak ajánlja, akik érdeklődnek a mai magyar kereszténydemokrácia iránt. Elmondása szerint ez nem önálló kötet, hanem korábbi könyveinek letisztult kivonata, “egyéni gondolatok és élmények színes kavalkádja”. Száz pontba szedve foglalja össze benne a kereszténydemokráciáról, a magyarságról és az egyházról szóló gondolatait, a könyvet alapos jegyzetanyag, név- és tárgymutató és részletes önéletrajz egészíti ki.
Semjén Zsolt teológiai doktor, vallásszociológus, ennek megfelelően ebben a könyvében is – közérthetően megfogalmazva – filozófiai és teológiai kérdések kerülnek előtérbe. “A kereszténységre való hivatkozás kérdése annak a kérdése, hogy az Európai Uniónak lesz-e lelke. Szellemi-kulturális közösség lesz-e, vagy pusztán gazdasági vállalkozás? Márpedig – és erre a történelem a bizonyíték – jövője csak akkor lesz, ha van szellemi tartalma. A kereszténység és Európa egymástól elválaszthatatlan. A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhetne a kereszténység nélkül” – írja.
A szerző szerint a keresztény politikának és a keresztény politikusnak két dolgot kell egyszerre megvalósítania: a tisztességet és a hatékonyságot. A kereszténydemokrácia az egyház társadalmi tanításán, a pápai szociális enciklikákon alapul, és a KDNP az egyetlen történelmi párt, az egyetlen keresztényszociális párt és egyben az egyetlen világnézeti párt. A keresztény tanításban – mint könyvében írja – őseredeti egységben vannak a ma jobboldalinak, illetve baloldalinak minősített tradicionális és szociális alapértékek.
A Fidesz-KDNP-koalíciót Semjén Zsolt a modern európai politikatörténet legsikeresebb szövetségének nevezte, és a visegrádi országok együtt olyan erőt képviselnek, amelyet az Európai Unióban is figyelembe kell venni. Barsi Balázs ferences szerzetes, teológus előszavában minden, magát kereszténynek valló embernek olvasásra ajánlotta és remek szellemi sűrítménynek nevezte Semjén Zsolt könyvét. A könyv megjelenését a Barankovics Alapítvány támogatta.
(Forrás: MTI)
A 75 éves Kereszténydemokrata Néppárt szellemi öröksége ma is iránymutató
2019. június 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Az idén alapítása 75. évfordulóját ünneplő Kereszténydemokrata Néppárt szellemi öröksége, az értékrend, amit alapítói létrehoztak, ma is iránymutató – mondta Semjén Zsolt a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten.
Semjén Zsolt a KDNP alapító köréhez tartozó Kovrig Béla amerikai emigrációban írt, a magyarországi katolikus demokratikus mozgalmakról szóló könyvének bemutatóján kiemelte: ha 1947-ben Barankovics István miniszterelnök lehetett volna, személyében egy „közép-európai Adenauer” állt volna Magyarország élére. Nemcsak arról van szó, hogy Barankovics István abszolút felkészült ember volt, de egész Európában példátlan műveltségű és felkészültségű kör vette őt körül.
Óriási lehetőség volt a magyar nemzet előtt 1947-ben, és bár a szovjet megszállás miatt Barankovics István és köre nem kerülhetett hatalomra, az értékrend, amit létrehoztak, ma is útmutató – mondta a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra: a mai Fidesz-KDNP koalíció, egy néppárt és egy világnézeti párt szövetsége csírájában már 1947-ben is megvolt, hiszen Barankovics István úgy gondolta, hogy míg a KDNP a világnézetet adja, addig a kormányzáshoz szükséges “szavazó tömeget” a Kisgazdapárt hozza.
Kovrig Béla könyvéből idézett, aki szerint a keresztény párt fejezetten világnézeti, de nem egyházi vagy felekezeti. Tehát nincs szándékban az egyház körében és segítségével tagokat toborozni. Az egyháznak nincs és soha nem is volt pártja, de lehetnek olyan pártok, amelyek az egyház hit- és erkölcstanához közelebb állnak, mivel a keresztény állameszme követelményének akarnak a közéletben érvényt szerezni.
Semjén Zsolt felidézte: Barankovics István végül akkor hagyta el Magyarországot, amikor Rákosi Mátyás tervbe vette egy Rómától független magyar katolikus egyház létrehozását. Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról beszélt, Kovrig Béla könyve képet ad arról, hogy az európai gondolkodás milyen bázisa volt Magyarországon a harmincas évektől, majd hogyan küzdöttek ugyanezek az emberek az emigrációból, amerikai egyetemeken, könyvtárakban és szerzetesi szobákban, hogy megőrizzék az európai és magyar értékeket. A könyvből kitűnik, hogy a kereszténydemokrata gondolkodás alapja az ember teremtett volta. A könyv másik sajátossága az a felelősség, amit szerzője a magyar nép iránt érez a távolból is – tette hozzá Hölvényi György.
Petrás Éva történész, a könyv szerkesztője ismertette: Kovrig Béla Katolikus demokratikus és szociális reformmozgalmak Magyarországon című könyvét már amerikai állampolgárként, a Marquette Egyetem szociológiaprofesszoraként írta az 1950-es évek második felétől 1961-ig. Műve a magyar katolikus politizálás panorámaképe.
Eszmetörténeti, politikatörténeti és szociológiai megközelítések váltogatott alkalmazásával, nemzedéki tagolásban, Széchenyi István munkásságától indulva saját koráig mutatja be és értékeli a katolikus politikai gondolkodás fejődését Magyarországon. A könyv utószava szerint Kovrig Béla 1990-ban született Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált állam- és jogtudományokból. 1923-tól Bethlen István miniszterelnök személyi titkára volt, 1927-től a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium munkatársaként dolgozott. Részt vett az 1928. évi öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvény kidolgozásában.
1938-ban Imrédy Béla miniszterelnök felkérte a Miniszterelnökség akkor alakuló új ügyosztálya, az V. Társadalompolitikai Osztály vezetésére. Teleki Pál miniszterelnöksége idején részt vett a Nemzetpolitikai Szolgálat létrehozásában.
Teleki halála után a kolozsvári egyetem dékánja, majd rektora lett. Kovrig Béla pályáját meghatározta, hogy katolikus közéleti szereplőként tevékenykedett. Közéleti szerepnek és a katolikus elkötelezettségének köszönhetően kulcsszereplője lett annak az Apor Vilmos győri püspök által 1943 augusztusában összehívott megbeszélésnek, ahol döntöttek a Katolikus Szociális Népmozgalom (KSZN) létrehozásáról.
A KDNP elődjének tekinthető szervezet céljául tűzte ki az ország demokratikus és szociális megújulását a katolikus mozgalmak hozzájárulásával, valamint a „totalitarizmusokkal szembeni fellépést”. A KSZN világi vezetőjeként küzdött a szélsőjobboldal előretörése ellen és részt vett az antifasiszta ellenállásban. Az alakuló KDNP-nek nem kívánt elnöke lenni, mert a háború után már nem akart részt venni a politikai életben.
1945-től a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban dolgozott, majd a Műszaki Egyetemen, később az Agrártudományi Egyetemen, 1947-től az Egri Érseki Jogakadémián oktatott. Korábbi politikai szerepvállalása miatt 1948-ban emigrálni kényszerült, 1949-től 1962-ben bekövetkezett haláláig az Amerikai Egyesült Államokbeli Milwaukee-ban élt és az ottani egyetemen tanított.
(Forrás: MTI)
Etióp keresztény vezetőkkel tárgyalt Orbán Viktor és Semjén Zsolt
2019. június 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A migráció Európára és Afrikára gyakorolt hatásairól valamint a keresztényüldözésről volt szó Orbán Viktor kormányfő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az etióp keresztény vezetők tárgyalásán Budapesten, a Karmelita kolostorban.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, valamint Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros, az Etióp Katolikus Egyház vezetője, Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház (EOTC) Gyermek- és Családügyi Szervezetének (CFAO) vezérigazgatója, valamint Girma Borishie Bati, a Mekane Yesus Etióp Evangéliumi Egyház (EECMY) Fejlesztési és Társadalmi Bizottságának (DASSC) igazgatója megbeszélésére eredetileg idén tavasszal került volna sor, ám a március 10-én történt etióp légi katasztrófa, illetve az ennek kapcsán Etiópiában elrendelt nemzeti gyász miatt a látogatás elhalasztásáról döntöttek.
A keddi tárgyaláson az etióp keresztény vezetők a magyar kormányfőnek és helyettesének kifejtették: egyházaik ellenzik a kivándorlást az afrikai országokból; azt szeretnék, hogy a fiatalok hazájukban boldoguljanak. Mint fogalmaztak, a szülőföldjüket elhagyók kiszolgáltatottakká, embercsempészek “játékszereivé” válnak. Elismeréssel szóltak arról, hogy Magyarország számos etiópiai fiatalnak biztosított ösztöndíjat, akik tanulmányaik befejezése után hazatértek, hogy szolgálják országukat. A bíboros köszönetet mondott mind az etióp kormánynak, mind Magyarországnak ezért a lehetőségért, valamint azért is, hogy a magyar kormány anyagilag támogatja egy etiópiai menekülttábor és egy szegénykórház fejlesztését.
A megbeszélésen egyetértettek, hogy Európának törekednie kellene arra, hogy hű maradjon keresztény örökségéhez. A Nyugatnak nem szabadna szégyellnie kereszténynek lenni, akár válságok idején, akár jobb időkben – hangzott el.
Etiópia lakossága közel 110 millió fő, amelynek 60 százaléka keresztény, 35 százaléka pedig muszlim, akik körében egyre erősödik a radikalizmus. Az Open Doors keresztény emberi jogi civil szervezet szerint Etiópia a keresztényüldözés tekintetében legnagyobb veszélyben lévő 30 ország közé tartozik.
