Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Budapest Forum for Christian Communicators (Keresztény kommunikációs szakemberek budapesti fóruma) konferencia nyitónapján hangsúlyozta:  a brüsszeli eljárás inkorrekt a kibocsátó országokkal szemben is, hiszen, ha mindenki eljön, ki fogja újjáépíteni ezeket az államokat.

Amikor meghívták ezeket az embereket, akkor nem kérdeztek meg bennünket, most, hogy itt vannak, szeretnék szétosztani a migránsokat. Ennek keretében azokat, akiknek szakmája van, kiválogatnák, a többieket pedig Magyarországra, Lengyelországra, Csehországra, Romániára „lőcsölnék” – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

Törvénytelen, amit tettek azért is – fűzte hozzá –, mert arra biztattak mindenkit, hogy be lehet jönni, Magyarország ugyanakkor betartotta a schengeni és dublini szerződést. Antidemokratikus is eljárás, hiszen a saját népüket nem kérdezték meg ebben az ügyben. Magyarországon ezzel szemben népszavazás volt, és a magyarok kimondták: nem akarnak bevándorló országgá válni.

A politikus hangsúlyozta: el kell választani egymástól a gazdasági migrációt és azokat a menekülteket, akiknek élete politikai, vallási meggyőződésük miatt veszélyben van. Magyarország minden valódi menekültnek segít, minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz – jelentette ki.

A migráció szerinte „ontológiailag és erkölcsileg is rossz” – jelentette ki –, az nem helyes, ha valakinek nincs lehetősége, hogy ott élje le az életet, ahol született. A migráció legfeljebb a kisebbik rossz lehet, ha valakinek a szülőföldjéről tényleg el kell menekülnie, mert veszélyben van az élete – de a cél az, hogy olyan viszonyokat teremtsünk, amiben mindenki élhet a saját szülőföldjén, vagy visszatérhet oda. „A migrációval szemben önvédelem, a migránsokkal szemben keresztény karitász” – foglalta össze a kereszténydemokrata politikusok „kettős felelősségét”.

Semjén Zsolt a felelősségvállalást koncentrikus körként ábrázolta, a legbelső a családokhoz kötődik, a második a nemzethez, míg a legszélesebb az emberiséghez. Ezek összekeverése súlyos felforgatása a világ rendjének – értékelt. A mi válaszunk, hogy az a normális, ha olyan családtámogatási rendszer van, ami támogatja, hogy magyar gyerekek szülessenek, akik magyar kultúrában nőnek – mondta, felidézve azt a sajnálatos esetet, amikor ezért a magától értetődő kereszténydemokrata alapelvért egy svéd minisztertársa gyakorlatilag lenácizta a magyar családpolitikát.

A helyzet súlyosságát érzékelteti az is, hogy az EU alkotmánytervezetének megfogalmazói csak a görög-latin kultúrkörre és a felvilágosodásra utaltak, a kereszténységet meg sem említették – pedig a zsidó-keresztény kultúra kétségkívül „ott van az európai civilizáció építőkövei között.” Ugyanilyen problematikus, hogy az „európai PC-ben” nem lehet kimondani a keresztényüldözés tényét, ehelyett „emberi jogi sérelem” vagy legfeljebb „a vallásszabadság sérelme” kifejezések használhatók – számolt be tapasztalatairól a miniszterelnök-helyettes.

Mindezek alapján rámutatott: napjainkban két típusú keresztényüldözéssel kell szembenézni: az egyik, ami Nyugat-Európában tapasztalható, és ami a keresztény értékek relativizálását és kiszorítását, sok esetben történelemhamisítást is jelent. A másik a keleti keresztények üldözése, akik elszenvedik a nyomort és egyéb hátrányokat az adott térségben, és emellett keresztény kisebbségként léteznek az iszlám tengerben – fogalmazott.

Kitért arra, hogy egyedülálló módon létrehozták az üldözött keresztények segítését szolgáló államtitkárságot, és mintegy 50 ezer embernek nyújtottak segítséget állami eszközökkel. Ez messze meghaladja Magyarország anyagi erejét, és sokkal nagyobb erőfeszítés, mint amit egyes gazdagabb nyugati országok biztosítottak – hangzott el. Ugyanakkor azt senki nem gondolhatja, hogy a világ összes szegény emberét Magyarországnak vagy Európának kellene befogadnia – szögezte le.

Külön kiemelte az iraki Tell Aszkuf település példáját, ahonnét az Iszlám Állam 1300 keresztény családot üldözött el, és amelyet teljes egészében a magyar állam épített újjá. Ezért a visszatérő 1000 keresztény család hálából „Magyarország leányának” nevezte el.

Semjén Zsolt azt mondta, a migráció, bár van, amikor a kisebbik rossz, de mindenképpen rossz, hiszen azt jelenti, hogy valaki nem élheti ott az életét, ahová született. A migrációért, a jelenséget kiváltó állapotokért elsősorban az adott ország rossz kormányzatát tette felelőssé. Egyúttal kitért a volt gyarmattartó országokra is, és azt mondta, a rossz lelkiismeretüket ne tolják ránk, „mi nem gyarmatosítottunk senkit, nem raboltunk ki senkit.”

A politikus ugyanakkor felidézte a magyar történelem dicső és tragikus fejezeteit (Nándorfehérvár, Buda elfoglalása, a szovjet megszállás), amelyek a „kereszténység védőbástyáivá” tettek minket. Ez mélyen gyökerezik a magyar nép identitásában, ezért „senki ne akarja Brüsszelből megmondani, hogyan legyünk szolidárisak” – hangsúlyozta.

Azoknak is van felelőssége a történtekben, akik meghívták ezeket az embereket Európába –
jegyezte meg.  Feltette a kérdést: nem lett volna tisztességesebb, ha azt mondják, nem engedik be a migránsokat, ne tegyék kockára az életüket?

Semjén Zsolt beszéde a Keresztény kommunikációs szakemberek budapesti fórumán:

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországon az egyházi fenntartású közoktatási intézmények és a bennük tanuló gyermekek száma is a kétszeresére nőtt 2010-hez képest – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Kapuváron, a Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitó ünnepségén.

Ma Magyarországon 1067 egyházi közoktatási intézmény van, amelyekbe mintegy 220 ezer gyermek jár – ismertette Semjén Zsolt. Hozzátette, hogy 2010 óta 2800 templomot újítottak fel és 120-at építettek.

Magyarországon nem zártak be egyetlen templomot sem, nem építették át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, szemben Nyugat-Európával – hangoztatta Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az EU-ban Magyarország nyújtja GDP-arányosan a legmagasabb egyházi támogatást.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyházi iskolák “evidenciaszerűen” vannak, mert a keresztény oktatás egyidős az állammal. Amikor 1948-ban az egyházi közoktatási intézményeket államosították, az iskolák mintegy hatvan százaléka egyházi fenntartású volt.

Az egyházi fenntartású iskolák olyan sajtos minőséget, olyan plusz értéket közvetítenek, amilyenre semmilyen más fenntartó nem képes, sem az állam, sem az önkormányzat, sem egy alapítvány, mert Jézus Krisztus evangéliumának értékrendjén nyugszanak – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, majd hozzáfűzte, hogy a keresztény civilizáció a klasszikus értékrendet közvetíti, nem csak ismerteket ad át, hanem a tízparancsolatnak megfelelően nevel is.

Semjén Zsolt elidegeníthetetlen emberi jognak nevezte, ha valaki egyházi intézményben szeretné oktatni a gyermekét. A magyar állam ezt tiszteletben tartja, mert ezek az intézmények az egész magyar társadalomnak a javát szolgálják – emelte ki.

Hangsúlyozta azt is, hogy a keresztény iskolákat nem az állam hozza létre, hanem a magyar nép. Az állam azt biztosítja ehhez, hogy ne jelentsen plusz anyagi terhet a szülők számára, ha valaki egyházi fenntartású intézményben tanul: az állam ugyanúgy támogatja az egyházi fenntartásban működő oktatási intézményeket, mint az államiakat. Ennek alapjait 1998 és 2002 között dolgozták ki – mondta.

Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke homíliájában kiemelte, hogy nem a korábbi fenntartóval szemben szeretné meghatározni a központ identitását, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a katolikus egyház hogyan gondolkodik a keresztény-katolikus nevelésről.

Elmondta, hogy az egyik lényegi sajátossága a keresztény-katolikus iskolának, hogy ne csak tudásra, hanem igazi bölcsességre tegyenek szert a tanulók, mert a bölcs emberre az is jellemző, hogy tudja, honnan indult, hová tart és hová érkezhet meg.

A másik sajátosság, hogy megtanítsák, a vallás és a tudomány között nincs ellentmondás, hanem inkább minden egyes pontban összhang. Minél nagyobb tudást szeretnénk átadni és megértetni az is, hogy ez a tudás nem mond ellent a vallásnak, a hitnek, Isten létezésének, mert “aki igazán nagy rajongója a természettudományoknak, az szükségszerűen belátja, hogy a teremtő Istennek léteznie kell” – fogalmazott a megyéspüspök.

Hozzátette: harmadik sajátosság, hogy segítsék Isten megismerésében, megszeretésében a gyermekeket, hogy annak tudatában cselekedjenek, hogy azzal Istent szolgálják.

Mindezek fényében a keresztény-katolikus oktatás célja, hogy segítsünk felismerni a diákoknak azokat az Istentől kapott ajándékokat és szüleinktől kapott képességeket, amelyek elvezetnek minket egy jó hivatás felé – mondta Veres András.

A Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda most kezdte meg első tanévét, miután a szülők, a tantestület, a kapuvári önkormányzat, a tankerületi központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta, hogy az állami fenntartású Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium beleolvadjon a Páli Szent Vince katolikus iskolaközpontba. Az intézménybe mintegy nyolcszáz gyermek jár.

A Páli Szent Vince Általános Iskola 1992-ben kezdte meg működését, óvodával 2009-ben bővült.

Az ünnepség végén Veres András megáldotta az iskola új névtábláját, zászlaját és a termekben elhelyezendő kereszteket.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Váli Miklós/KDNP.hu

Mindannyian az egyetemes magyarság örökösei és hordozói vagyunk – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadóján hétfőn, az Országházban.

Semjén Zsolt kiemelte: az elismerés azt fejezi ki, hogy „egyetlen nemzet, egyetlen magyarság tagjai vagyunk”, amely akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Ezért minden nemzetrész felelős önmagáért, a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért is – tette hozzá.

A Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díj reprezentálja az egyetemes magyarságot, minden nemzetrész megjelenik a díjazottak körében – mondta Semjén Zsolt.

Fotó: Váli Miklós/KDNP.hu

Kallós Zoltán legalább több szempontból „iránymutató csillag az egyetemes magyarság egén” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Egyrészt, mert hivatását professzionálisan művelte, másrészt megvolt benne „az isteni szikra”, amely a művészet világába emelte életművét – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Kiemelte: Kallós Zoltán nemcsak szerette a magyarságot, hanem „szerelmes volt a magyarságba”, élete minden pillanatát áthatotta a nemzet iránti szerelem. Semjén Zsolt szerint azért is fontos Kallós Zoltán munkásságra, mert nem a „világ végére” ment el, hanem itt, a „mi világunkban” gyűjtött olyan értékeket, amelyekről eszünkbe sem jutott volna, hogy azok.

Kallós Zoltán munkásságának legfontosabb üzenete a miniszterelnök-helyettes szerint az, hogy azok az értékek, „amelyeket meg kell őriznünk, ki kell munkálnunk és fel kell mutatnunk”, itt vannak közöttünk, csak meg kell látni őket. Kallós Zoltán összegyűjtötte, megőrizte, kimunkálta és az egész világ számára a legmagasabb szinten elérhetővé tette a magyarság értékeit – fogalmazott Semjén Zsolt.

Fotó: Váli Miklós/KDNP.hu

Idén Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere; az ötven éve alakult Kassai Thália Színház; Katona Mihály, Korond polgármestere; a huszonöt éves Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház; a 2010 óta működő Kincses Kolozsvár Egyesület; a Kossuth Rádió Kárpát-medencei tudósítóinak az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra magyarsága életéről szóló Határok nélkül című műsora; a Pannon Televíziót, a Pannon Rádiót, a Szabadkai Magyar Rádiót és a pannonrtv.com honlapot működtető Pannónia Alapítvány; Puricelliné Szabó Éva, az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége volt elnöke; Tóth László felvidéki író, költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő és kiadó; valamint az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke részesült az elismerésben.

A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.

Az elismerés alapításáról egy 2011-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek évente legfeljebb tíz díjat adományoz a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter előterjesztésére.

A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20. alkalmával adják át, az elismeréssel oklevél, emlékplakett, valamint egymillió forint jutalom jár.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Kormany.hu / Botár Gergely

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából hétfőn kitüntetéseket adott át az Országházban.

„Mi az értelme annak, hogy egy állam kitüntetéssel jutalmazza a kiemelkedő teljesítményt, legyen az tudományos, művészi, sport- vagy az élet bármely területéről való nagyszerű eredmény?” – tette fel a kérdést köszöntőbeszéde elején Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a kitüntetések története nagyon messzire nyúlik vissza. Már az őskorban is láncokra fűzött fogakkal, karmokkal jelezték a hősies teljesítményeket, a görögöknél és a rómaiknál már a maihoz hasonló kitüntetési rendszerek alakultak ki (költői babérkoszorú, sportolói trófeák, katonai kitüntetések). Ezek a kitüntetések gyakran függetlenedtek az egyes történelmi koroktól és rendszerektől. A Napóleon által alapított becsületrendet például a restauráció után is megtartották a mai napig, a mai értelemben vett magyar kitüntetések pedig Mária Teréziával indulnak – ismertette a miniszterelnök-helyettes.

A politikus hozzátette: ezek a kitüntetések nemcsak a kitüntetettek és a magyar állam számára fontosak – amely figyeli és értékeli, és példaként állítja a nemzet elé ezeket a teljesítményeket –, hanem mindenekelőtt az „egyetemes magyarság” számára bírnak jelentőséggel. Egy kis létszámú nemzet számára ugyanis csak akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni. Méltán tölt el bennünket büszkeséggel, hogy nincs még egy nemzet, amelynek uralkodóháza annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház, vagy arányait tekintve annyi Nobel-díjas tudósa lenne, mint a magyarságnak – fűzte hozzá Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes az ünnep kapcsán azt is megjegyezte, hogy Szent István nemcsak a magyar történelemnek transzcendens távlatot adó szent (Regnum Marianum), nemcsak zseniális hadvezér, aki sohasem vesztett csatát és a győzelmet mindig politikai eredményekre tudta váltani, nemcsak diplomata, aki az akkori élet minden fontos hatalmi központjában zarándokközpontot és ezáltal magyar központot hozott létre (Róma, Bizánc, Jeruzsálem, Aachen), hanem mindenekelőtt országépítő volt, akinek a vármegyéi és az egyházmegyéi a mai napig állnak.

Akkor folytatjuk Szent István országépítő nagy művét, ha mindenki megteszi a saját helyén azt, ami az ő speciális küldetése. „Ha mindenki a saját helyén kis Szent Istvánként országépítővé válik, akkor tudjuk folytatni Szent István király országépítő művét” – fogalmazott.

Fotó: Kormany.hu / Botár Gergely

—

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést vette át Réthelyi Miklós orvos, Schöpflin György történész, politológus és Stumpf István alkotmánybíró.

A Magyar Érdemrend középkeresztjével díjazták Bosák Nándort, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspökét, Henri Boulad jezsuita szerzetest, teológust, Blanckenstein Miklós pápai prelátust, pestszentimrei plébánost, Lánczi Andrást, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, Lukács László piarista szerzetest, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapító rektorát, Prokopp Mária művészettörténészt és Puskás Tivadart, Szombathely polgármesterét.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány igazgatója és Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Auguszt Olga cukrászmester, Blanckenstein György pápai káplán, szentendrei plébános, Bodó Imre szentszéki tanácsos, kézdiszárazpataki plébános, Endrédy István környezetvédelmi szakértő, a Magyar Schönstatti Családmozgalom volt vezetője, Fekete János, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye címzetes esperese, Hajdu Ferenc kanonok, a Székesfehérvári Egyházmegye általános helynöke, Lupták György, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, Pótor László nyírmeggyesi református lelkipásztor, Radnainé Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója, Tóth András kanonok, nagykátai iskolai lelki vezető, Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese és Trajtler Gábor teológus, orgonaművész munkásságát.

A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át Bóna Zoltán Sándor, dunavarsányi református lelkipásztor, Bordi János szentszéki tanácsos, pálpataki plébános, Czakó Gabriella, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar karvezetője, Dénes Zoltán Mihály címzetes kanonok, újirázi plébános, Farkas Emil, a Zentai Közkórház sebészeti osztályának főorvosa, Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki premontrei prépost-prelátus, Lázár Alpár Tibor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Legeza István munkácsi középiskolai tanár, Nejzsmák Emma, a Rahói Járási Ukrán-Magyar Kulturális Együttműködési Társaság elnöke, Pálfyné Czine Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Paskó Csaba kelebiai plébános, zenepedagógus, mesterszakács, Rajki Annamária, a Magyar Telekom Nyrt. TV és entertainment igazgatója, Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője, Szabó Gyula mezőörsi plébános, a Magyar Műhely Közhasznú alapítvány elnöke, Szabó Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának volt alelnöke, Szabó László piarista szerzetes, sátoraljaúlyhelyi misszióvezető, Tihanyi Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Törös Edit, a II. kerületi önkormányzat egészségügyi szolgálatának reumatológiai osztályvezető főorvosa és Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense.

Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Balogh Gábor, a Csemadok közép-szlovákiai regionális alelnöke, Pekár Tibor hegedűművész, nyugalmazott zenepedagógus, Rochlitz Zsuzsanna orvos, családterapeuta, Sátor Géza László győri szakoktató, Sziráki István nyugalmazott zalaegerszegi építészmérnök, Vass Vilmos orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság Muravidéki Tagozatának vezetője és Vicei Károly, a zentai Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke.

Fotó: Kormany.hu / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Kárpát-medencei térség gazdasági egységének megteremtésére, erősítésére tizennégy magyar magánszemély a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen megalapította a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamarát, amelynek fővédnöke a kormány részéről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes – jelentette be Parragh László, az MKIK elnöke szerdán az alapító ülést követő sajtótájékoztatón Budapesten, ahol az érintettek aláírták az alapító okiratot.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a Fidesz-KDNP nemzetpolitikája mindig is arra törekedett, hogy katalizátor szerepet betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni. Ennek kapcsán a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika három szintjét különböztette meg: először az identitáserősítő támogatásokét az oktatási rendszer minden szintjén, mely 2010-hez képest a Fidesz-KDNP kormányzás alatt megtízszereződött, jelenleg 1.100.000 körül jár az új állampolgársági eskütételek száma.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a Fidesz-KDNP nemzetpolitikája mindig is arra törekedett, hogy katalizátor szerepet betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni. Ennek kapcsán a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika három szintjét különböztette meg: először az identitáserősítő támogatásokét az oktatási rendszer minden szintjén, mely 2010-hez képest a Fidesz-KDNP kormányzás alatt megtízszereződött, jelenleg 1.100.000 körül jár az új állampolgársági eskütételek száma.

Az ellenzék részéről érkező kritikákra válaszul idézte azt a statisztikai adatot, miszerint minden egyes határon túli régióban befektetett forint még egy forintnyi gazdasági növekedést eredményezett az érintett területen, és közben az anyaországi GDP-ben is legalább 50 fillérnyi növekedést biztosított. A gazdaságfejlesztés ezért szerinte a tipikus „win-win” (nyertes-nyertes) szituáció, hiszen az jó az ott élő magyarságnak, jó a többségi nemzethez tartozóknak (munka, befektetések) és jó Magyarországnak is, amelynek gazdasága így mennyiségi és földrajzi értelemben is bővülni tud.

„Azért fontos ennek a kamarának a létrejötte, mert nagyon bonyolult szempontokat kell összehangolni” – magyarázta Semjén Zsolt, utalva a különböző valutanemek, jogi szabályozások, jóléti vagy szegénységi helyzetek okozta anomáliákra a környező országokban. Az együttműködésben érintett cégek körét taglalva felidézte: csak  Szlovákiában közel 10.000, Erdéllyel, Vajdasággal együtt pedig már több tízezer cég érdekelt tisztán piaci alapon a határon túli ügyekben – és persze számos külhoni cég is érdekelt a magyarországi magyar gazdaságban. A miniszterelnök-helyettes végezetül megköszönte Parragh László áldozatos munkáját.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette, hogy már a jelenlegi kamarai testület is egy több mint 60 országban érdekelt céghálózatot fog össze. A gazdasági szakember tapasztalatai szerint, ha valahol megjelenik az üzleti érdek, akkor nagyon sikeresen tud jelen lenni a magyar kamara is az adott országban – a hagyományos nyugat-európai együttműködések mellett a magyar-orosz, magyar-arab, magyar-török és magyar-kínai tagozatok újabb keletű sikerét is említve. Ugyanakkor a kárpát-medencei kapcsolatépítési próbálkozások eddig gyakrabban vallottak kudarcot – fűzte hozzá.

Parragh László felidézte, hogy amikor a projekt elindult, még csak az alapvető statisztikai adatok sem álltak rendelkezésre, ezek elkészítése volt az első lépés. Egy másik fontos tényező, hogy a magyar intézményrendszerben nagyon sok intézmény van, amely a külgazdaságban érdekelt – ezt a hálózatot kellene hatékonyabban felhasználni és összekapcsolni egymással. A kamarai elnök alapvető fontosságúnak tartja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését is, hiszen az a térségben jelenleg túlnyomóan kelet-nyugati irányú és a legtöbb országban erősen fővároscentrikus.

„Az észak-déli irányok nagyrészt nincsenek kiépülve, ebbe még komoly energiákat kell fektetni, ahogy az energetikai infrastruktúrába is” – jegyezte meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Azt sem lehet elhallgatni, hogy van olyan szomszédunk, amely gyakorlatilag háborúban áll, ha nem is forró, de nem is hideg háborúban” – utalt a kárpátaljai régióval kapcsolatos nehézségekre.

A magyarság politikai és gazdasági törekvéseit a szomszéd országok részéről övező gyanakvással kapcsolatban Parragh László megjegyezte: „mi abból indul ki, hogy üzletemberek vagyunk, ami jó a másiknak, az jó üzlet nekünk.” Gyors gazdasági áttekintésében elmondta, hogy a térségből Románia – Németország után – a 2., Szlovákia a 3. legjelentősebb gazdasági partnerünk; de például Horvátország is a magyar import 12%-val, az export 15%-val van jelen a gazdaságunkban, Szerbiával pedig 2017-ben közel 30%–kal nőtt a gazdasági együttműködés, és ez az EU-s integráció felgyorsulásával csak tovább fog bővülni.

A kamarai elnök egyenként köszönetet mondott a tizennégy alapító tagnak, és ismertette az új kamara működésének alapelveit, amely a magyar törvények szerint, magyar bankszámlával, magyar irányítással fog működni, de bárki csatlakozhat hozzá jelképes tagdíjért. Parragh László végezetül azt is elmondta: a 2010-es kormányváltás előtt sok közgazdász még megmosolyogta az olyan ígéreteket, mint például az 1 millió új munkahely, ma már azonban nem hangzik hihetetlennek, hogy – a jelenlegi gazdasági növekedés ütemét tartva – Magyarország 2030-ra a térség meghatározó gazdasági erejévé válhat.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Tusványoson panelbeszélgetést tartottak a Szentatya csíksomlyói látogatásának történelmi jelentőségéről, melyen Semjén Zsolt egyház- és nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is részt vett.

Semjén Zsolt felidézte, hogy Ferenc pápa csíksomlyó látogatásával egy „régi restanciát” törlesztett a Vatikán részéről. II. János Pál pápa azért jött elsősorban Bukarestbe, hogy „az ortodox egyház falát átüsse Moszkva felé”, de akkor a román kormány nem engedélyezte neki az „erdélyi kitérőt”. A román kormány pártpolitikai célja a mostani pápalátogatással az volt, hogy ezzel szentesítse a gyulafehérvári centenárium évét, ezért ők 2018-ban gondolkodtak. Ezt nagyrészt a magyar kormány vatikáni közbelépése akadályozta meg. 2019-et azért tudták támogatni, mert ez történelmileg kevésbé érzékeny dátum. A romániai látogatást sem ők, sem a románok nem akarták összevonni egy bulgáriai és macedóniai úttal. Így alakult ki a végül a Bukarest, Erdély (a római katolikus Csíksomlyó és a görögkatolikus Balázsfalva), Jászvásár program. A pápalátogatás és a búcsú közötti egy hét szervezésileg és gazdaságilag is jó volt Csíksomlyónak.

Amit „fájdalmasnak” tart, az a román hatóságok szélsőséges gesztusai az egész pápalátogatás alatt. Például a pápa miseruháján letakarták a magyar feliratot. „Ez botrány! Ez beleíródik az egyháztörténetbe!” – fogalmazott.  Egy román provokátornő pedig román népviseletben, zászlókkal a kezében beállt a papság közé, nyilván azért, hogy a média olyan képeket tudjon készíteni, mintha itt mindenhol román zászlók lengenének. A román hatóságok megtiltották a székely zászlók használatát is, miközben a Szent Péter téren az identitáskifejező szimbólumok teljesen általánosak. A székely himnuszra a román állami vezetők felugrottak, és elszaladtak, Kató Béla püspök urat nem engedték fel az emelvényre. Ez a sok provokáció nemcsak velünk, de a pápával szemben is nagy fokú tiszteletlenség volt. A miniszterelnök-helyettes értékelte ugyanakkor azt, ahogy a pápa  aranyrózsával a csíksomlyói Szűzanya előtti tiszteletét kifejezte. Mindezekkel együtt a lényeges és valóban történelmi dolog az, hogy Szent Péter utóda, a római pápa itt járt Erdélyben, ez megmarad az örökkévalóságnak! – hangsúlyozta.

Semjén Zsolt elmondta, hogy a romániai magyar egyházi ingatlanok (római és görög katolikus) állami átvétele a Szentszék számára is rendkívül problematikus. Az ortodox vértanú Juliu Hossút (Hosszú Gyulát) a maga részéről szent életű, román nemzeti alapon álló embernek tartja. Ezt mi elfogadjuk, de ők is fogadják el Márton Áron szerepét a mi hagyományunkban – kérte a románságot. A miniszterelnök-helyettes azt is elmondta, hogy a kereszténység és a nemzeti identitás az ő szemében szervesen összetartoznak. „Aki a földi hazájának a sorskérdései elől dezertál, az az égi hazájához is hűtlen, mert Istentől kaptuk azt a küldetést, hogy a nemzeti közösségünknek az ügyeit ellátjuk. Az európai nemzeti identitások valójában az univerzális keresztény identitásból nőttek ki” – zárta gondolatait.

Urbán Erik csíksomlyói ferences szerzetes szerint a pápalátogatás eseményei „vegyes érzelmeket hagytak a szervezőbizottságban”. A kegyhely látogatása kétségtelenül megnőtt: „olyan románok látogattak el Csíksomlyóra, akik korábban sohasem jártak itt. A magyarok meg Balázsfalvára mentek”. A nagy számú zarándoktömeg a rossz időjárás ellenére gyűlt össze, „meg tudtuk mutatni, hogy vagyunk”. Tanulságos volt a látogatás megszervezése az érintett romániai és a magyarországi egyházmegyékkel való együttműködése szempontjából is. „Fel kellett tenni a kérdést: merre halad a helyi részegyház Erdélyben, Istennek mi a terve ezzel a néppel?”

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Székelyudvarhely korábbi polgármestere elmondta: amikor nemzetstratégiáról beszélünk, fontos, hogy biztos alapokra építsük a magyar nemzet jövőjét. Ez a biztos alap számunkra nem más, mint a kereszténységünk. A születés életünk legnagyobb determinációja, a határon túli magyarság megélése különleges küldetés. A hűség pedig nem más, mint a Jóisten ragaszkodása az emberhez – a felelősség az ember válasza erre az Istentől kapott küldetésre.

A beszélgetés helyszínéül szolgáló Orbán Balázs-sátorban kiállították a pápalátogatáson használt liturgikus eszközöket is, ami „még közelebb hozta” a témát az érdeklődőkhöz.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nem mindegy, hogy egy adott településen van-e magyar polgármester vagy nincs, nem mindegy, hogy egy megyében magyar elnök van-e vagy nincs, nem mindegy, hogy egy adott országban a magyarság képviselete bent van-e a parlamentben, esetleg részese-e a kormánykoalíciónak – mondta Semjén Zsolt Tusnádfürdőn  az „Együtt a Kárpát-medencében!” címmel rendezett panelbeszélgetésen, melyen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint a határon túli magyar pártok képviselői is részt vettek.

A mini-MÁÉRT-nak is nevezett tanácskozáson Semjén Zsolt felidézte: amikor 2010-ben kétharmados felhatalmazással elkezdtek kormányozni, már éveket gondolkodtak rajta, hogy mit kellene csinálni egy patrióta kormánynak a nemzetpolitika területén. Erre azért volt szükség, mert Gyurcsányék a 2006-os decemberi népszavazás előtti kampányukkal – és technikailag a MÁÉRT megszüntetésével – „lelki Trianont” okoztak a határon túli magyarságnak. Az első feladat tehát a romeltakarítás volt, utána lehetett építkezni, és ehhez paradigmaváltásra volt szükség.

Az első nagyon fontos pillér a nemzeti identitás megerősítése volt a határon innen és túl egyaránt. 2009-ben 9 milliárd forint jutott a nemzetpolitikára, ma 130 milliárd – pár év alatt tehát megtízszereződött az erre szánt összeg. A Kárpát-medencében közel 1000 óvodát építettek és újítottak fel. Ennek az a jelentősége, hogy ha a gyerek magyar óvodába jár, akkor a tapasztalatok szerint később is könnyebben megmarad a magyar iskolarendszeren belül. A másik végponton a Kárpát-medencében kiépítették a teljes magyar egyetemi oktatást (az erdélyi Sapientia, a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola, stb.), amihez egyébként a román állam például egy fillért nem adott – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes. A diaszpóra vonatkozásában létrejött a Petőfi Sándor és a Kőrösi Csoma Sándor program, ahol ösztöndíjasakat küldenek ki az ottani magyar közösségekbe. Semjén Zsolt szerint olyan identitáserősítést hajtottak végre, ami korábban elképzelhetetlen volt.

A második pillér, a nagy paradigmaváltás a gazdaságfejlesztés volt az elszakított területeken, mivel a határon túli magyaroknak nemcsak kulturális, hanem gazdasági erősödésre is szükségük van, ha meg akarnak maradni a szülőföldjükön. Korábban elképzelhetetlen összegekkel indult el a gazdaságfejlesztés. Ennek egyik „iskolapéldája” a szerb-magyar viszony, ahol a kezdeti ellenségeskedésből pár év alatt „win-win” szituáció alakult ki, ami tehát egyszerre jó a határon túli magyaroknak és az ott élő többségi nemzetnek, de még az anyaországnak is. Az ottani magyaroknak azért, mert meg tudnak élni a szülőföldjükön; a többségi nemzetnek azért, mert ők is részesülnek az infrastruktúra-fejlesztések, az új munkahelyek és a vegyes vállalatok hasznából; a gazdasági kimutatások szerint minden egyes határon túl befektetett forint plusz egy forint hasznot hoz helyben, és hasonlóan pozitív hatással van az anyaországra is.

A harmadik pillér, hogy a magyar állam intézményes formában támogatja az utódállamokban a magyar pártokat, mert ez a magyar nemzeti érdek és ez következik az alkotmányból. Mégpedig azért, mert nem mindegy, hogy egy adott településen van-e magyar polgármester vagy nincs, nem mindegy, hogy egy megyében van-e magyar elnök vagy nincs, hogy a magyarság képviselete bent van-e a parlamentben, esetleg része-e a kormánykoalíciónak. Szerinte ma Trianonra az egyetlen lehetséges választ a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadása által és az említett kulturális-gazdasági-politikai támogatások jelentik. A honosítások száma 1.100.000-hez közelít – értékelte az eredményeket Semjén Zsolt.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: Szerbiában a magyarság olyan közösség, amelyre felnéznek a teljesítménye, a szülőföldhöz való ragaszkodása miatt, és jó ideje már nem tekintik politikai, biztonsági kockázatnak a magyar közösséget. Emlékeztetett rá: ez azért nagyon jó hír, mert a magyarok és a szerbek legutóbb Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala idején harcoltak együtt. A politikus azt is kedvezőnek ítélte meg, hogy Szerbiában legitim mást gondolni az első világháborút követő átalakulásokról, mint amit a többségi nemzet vall. Ezért a magyarság képviselői ott lesznek a Trianon évfordulója alkalmából tartandó szerbiai rendezvényeken, és elmondják az álláspontjukat.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kijelentette: a szerbiai példa a kárpátaljai magyaroknak is erőt ad. Hozzátette, Kárpátalján minden rossz megtörtént ebben az évben. Hatályba lépett a kisebbségi oktatást felszámoló oktatási törvény és a nyelvtörvény, amelyik a magánélet terére kívánja visszaszorítani a kisebbségi nyelvhasználatot. “Nincs olyan alapítványunk, szervezetünk, amely ellen ne folyna per szeparatizmus, és más légből kapott vádak miatt” – fogalmazott. Kijelentette: tulajdonképpen akkor dőlt el, hogy a magyarok nem lesznek ott Ukrajna törvényhozásában, amikor – törvényellenesen – az ukrán választási bizottság három választókerületbe osztotta szét a magyarok lakta területeket.
Brenzovics kijelentette: a 30 éve szabadon szlogen Kárpátalján már nem igaz. A költőt idézve hozzátette: “ne engedjük, hogy megint fortélyos félelem igazgasson, és hozzánk szegődjön a gyalázat!”

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: a felvidéki magyarság európai parlamenti képviseletének az elvesztése után az a feladat, hogy felszámolják a bizalmatlanságot az MKP és a Most-Híd vegyes párt között, és “egy zászló alá gyűjtsék a felvidéki magyarságot”. Úgy vélte, ha nem lesz összefogás, és a felvidéki magyarság nem kerül be a pozsonyi parlamentbe, abba a helyzetbe kerülnek, mint a kárpátaljai magyarok.

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora arra a zsigeri magyarellenességre hívta fel a figyelmet, amely a román társadalomban elhatalmasodott az elmúlt évtizedekben, és amely nehézzé teszi a változtatást. Úgy vélte: ennek egyik forrása, hogy a román állam harminc éve kimondva vagy kimondatlanul kockázati tényezőnek tekinti a magyarságot. A jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokról szólva azt tartotta kérdésnek, hogy a magyar pártok együtt tudnak-e dolgozni, illetve Székelyföldön tisztességesen tudnak-e megmérkőzni egymással.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte: a felelős cselekvésnek jött el az ideje. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra kérte a magyar nemzetpolitika vezetőit, hogy – ha maguktól nem sikerül megegyezniük az erdélyi magyar pártoknak – állítsák őket falhoz, és kényszerítsék ki a megegyezést.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is az országaikban végbemenő kedvező folyamatokról számoltak be. Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt hangoztatta, hogy elkezdődött a diaszpóra visszaköltözése a Kárpát-medencébe, és segíteni kell, hogy ez felgyorsuljon.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2020-at a Trianoni békediktátum centenáriumát a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, és ennek sok pozitív hozadéka lehet.

Semjén Zsolt videóüzenetet is küldött Tusványosról, mely itt tekinthető meg:

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A július 21-én tartandó ukrajnai parlamenti választás volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének megbeszélésén Budapesten, a Karmelita kolostorban. A tárgyaláson megállapították: fontos, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudja őrizni jelenlétét a kijevi törvényhozásban.

A tárgyalófelek kifejezték reményüket, hogy az ukrán hatóságok biztosítani tudják a választások tisztaságát. Arra buzdították a Magyarországon dolgozó kárpátaljai magyarokat, hogy július 21-én utazzanak haza, és vegyenek részt a választásokon.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nyilatkozatot írt alá a jótékonysági vadászatok országos kiterjesztése érdekében az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. kedden Budapesten a védnöki feladatokat vállaló testülettel, amelynek fővédnöke, Semjén Zsolt kiemelte, hogy a jótékonysági vadászatok a magyar vadásztársadalom áldozatvállalását mutatják, ezért az ország minden vadásztársaságát hasonló rendezvények szervezésére szólított fel.

A jótékonysági vadászatokat az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. kezdeményezésére 2013 óta rendezik meg minden év december 27-én Fejér megyében, hogy gyermekek gyógyítására gyűjtsenek adományokat. A segítségnyújtásnak köszönhető, hogy a Fejér megyei Szent György Kórház gyermekosztálya majdnem 10 millió forint értékben jutott orvosi műszerekhez.

A védnöki testület fővédnöke az Országos Magyar Vadászati Védegyletet elnöklő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a 2021-es budapesti Vadászati és Természeti Világkiállítással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos, valamint Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke védnökként vesz részt a testületben.

A közös nyilatkozat szerint a védnöki testület segíti és támogatja a jótékonysági vadászatok kiterjesztését minden megyére.

A dokumentum aláírásán Fejes László, az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. ügyvezetője remélte, hogy a jótékonysági célú kezdeményezés országos szinten is példaértékű lehet.

Kovács Zoltán a kezdeményezés sikerét abban látta, hogy a vadászatot űzők közül sokan már más területen is bizonyították áldozatvállalásukat. Segítségük a jótékonysági vadászatokon keresztül a lehető leggyorsabban juthatnak el a rászorulókhoz – jegyezte meg. A kezdeményezés mint a társadalmi felelősségvállalás megnyilvánulása a budapesti vadászati kiállítás szellemiségéhez is illeszkedik – tette hozzá a rendezvény kormánybiztosa.

Zambó Péter hozzáfűzte, hogy a jótékonysági vadászatok kiterjesztése megfelel az erdészeti egyesület értékeinek is, hiszen a magyar vadásztársadalom immár országos szinten fejezheti ki segítő szándékát.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kanadai Rákóczi Alapítvány immár 26. alkalommal szervezi meg a Rákóczi Magyarságismereti Mozgástábort határon túli magyar középiskolások részére. A tábor célja, hogy minél teljesebben bemutassa Magyarországot az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyar fiataloknak, valamint hogy a résztvevők által otthonról hozott kulturális értékek közkinccsé váljanak.

A táborban résztvevő száz fiatal két hét alatt az ország sok nevezetességét végigjárhatja, persze minden évben kiemelkedő jelentőségű az Országház felkeresése, ahol prominens magyar közéleti személyiségekkel is találkozhatnak. Az idén Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fogadta őket, aki beszédében elmondta, hogy az ilyen programoknak, személyes élményeknek óriási jelentősége van a nemzeti identitás megőrzésében.

„A magyar kormány ehhez a kereteket adja, de ezeket élettel csak akkor lehet megtölteni, ha személyes kapcsolat alakul ki a magyarországi magyarok és a külhoniak között” – nyilatkozta Semjén Zsolt. „Ezért gyűjtjük össze az egész Kárpát-medencéből, sőt a diaszpórából a fiatalokat, hogy barátságok legyenek, sok esetben szerelmek is kialakulnak, aztán az itteniek meglátogatják őket ott: az erdélyiek jöjjenek el Magyarországra vagy a Felvidékre, a felvidékiek jöjjenek ne csak Magyarországra, hanem Erdélybe, Kárpátaljára, és így tovább. Végső soron hajszálgyökerekkel hálózzuk be az egész Kárpát-medencét, ami élettel tölti meg az általunk biztosított kereteket” – magyarázta a nemzetpolitika célkitűzéseit.

A szervezőktől megtudtuk, hogy sok résztvevőnek ez az első útja Magyarországra, és egyben az egyetlen lehetőségük kisebbségben élő magyar sorstársaikkal találkozni. Ebből is erőt tudnak meríteni a kisebbségi sorban tapasztalt élmények és hatások elviseléséhez. A program során szerzett élményeket és kapott tudást, visszatérve a saját közösségeikbe már maguk fejlesztik, építik tovább.

A Rákóczi Alapítvány munkásságát és értékőrző tevékenységét az Európai Parlament 2008-ban Nagy Károly-díjjal (Charlemagne Award) ismerte el. Eddig 3345 határon túli (erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és kanadai) magyar fiatal vett részt a táborban.

(Forrás: kdnp.hu)