Excellenciás Püspök Úr, Főtisztelendő Plébános Úr, Polgármester Úr, Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az ünnep genezise mindig emlékezés.
A mai ünnepen azért jöttünk ide, hogy felavassuk azt a sztélét, amely jelzi, hogy az egykori Irinyi-kúria épülete, Pócspetri községháza, magyar történelmi emlékhely lett. A Nemzeti Örökség Intézete, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság felterjesztésére a magyar kormány jól döntött, hogy ez a kis szabolcsi falu magyar történelmi emlékhely legyen. Örömet és büszkeséget szerezve az ittenieknek és az innen elvándoroltaknak. De nekünk, katolikusoknak különösen is fontos. Hiszen az ezt kiváltó, hetvenegy évvel ezelőtti esemény az egész magyar katolikus egyházat súlyosan érintette.
A történelem nem csupán tudomány, ahol régészek, levéltárosok és történészek különböző kutatómunkákat végeznek. A történelem maga az élet, az emberi lét – secula seculorum – hömpölygő folyama, s minden, ami volt, ami megtörtént, valóság volt, az egykori jelen valósága.
Tegyük fel a kérdést: mit tett ez a kis szabolcsi falu, hogy kiérdemelte a történelmi emlékhely megtisztelő rangot? Tett érte valami világrengetőt? Mielőtt gyorsan és elhamarkodottan válaszolnánk, forduljunk a csodálatos és egyedi magyar nyelvhez, a magyar nyelvtanhoz. Már kisiskolás korunkban megtanultuk, hogy az ige cselekvést, történést és létezést fejez ki. És akkor, az iskolában azt hittük, hogy ez csak a grammatika szabálya. De valójában ez az élet minden részére kiterjedő igazság. Cselekszünk-e, vagy megtörténnek velünk a dolgok.
Mit tett tehát Pócspetri? A falu apraja-nagyja oda mert menni a községháza elé, hogy tiltakozzon az iskola államosítsa ellen. Az összes többi már történés és következmény.
A kivezényelt rendőrök egyikének elsült a fegyvere. Idézzük a korabeli sajtót: „Pócspetri községháza előtt a fekete reakció uszítására meggyilkolták Takács Gábor rendőr alhadnagyot. Az uszító pap, aki a véres eseményt előkészítette, megszökött, a szalmakazalban találtak rá. A gyilkos bűntársai még a távbeszélő drótot is elvágták. A demokrácia ökle lesújt a nép ellenségeire, akik még gyilkosságtól sem rettennek vissza, a fekete reakció sötét céljainak szolgálatában” – harsogta a Filmhíradó a következő napokban.
Kevéssé ismert Márai Sándor ide vonatkozó naplóbejegyzése: „A katolikus egyháztól most nyilatkozatot kívánnak, melyben helyesli a köztársaság intézményét, a földreformot, a gyáripar és az egyházi iskolák államosítását… Ugyanilyen joggal követelhettek volna lelkes hűségnyilatkozatot a földbirtokosoktól a pillanatban, amikor elvették földjüket, a gyártulajdonosoktól, amikor kisétáltatták őket gyáraikból. Az egyháztól sem lehet kívánni, hogy lelkes hűségnyilatkozattal ünnepelje a rezsimet a pillanatban, amikor nem adnak neki sajtót, elveszik a birtokait és megfosztják iskoláitól. Az egyház legfeljebb elviselheti mindezt.
De mi történt valójában? Takács Gábor rendőr, hogy a tömeget visszatartsa, riasztólövést adott le a levegőbe – áll az állambiztonság egyik első jelentésében. „A tömeg izgalma és ordítása ekkorra tetőfokára hágott. Ez a tömegizgalom a felzaklatott Királyfalvi Miklósra, a jegyzőre is rátapadt, aki észrevette, hogy Takács Gábor fegyverét csőre tölti, és azt a tömeg felé védekezőleg lövésre készen tartja. Nekiugrott nevezett rendőrnek, és mivel azt mások is szorongatták, annak kezéből hatalmas rántással kitépte a fegyvert”, majd – a hivatalossá tett verzió szerint – 70 centiméterről szíven lőtte a rendőrt. Hogy hogyan halt meg pontosan a kivezényelt Takács alhadnagy, azóta is vitatott. Eleinte még dulakodásról szóltak, az ítéletben azonban már szándékos emberölésről.
A rendszerváltoztatás utáni kutatásokból azonban az derül ki, hogy a legnagyobb valószínűséggel a rendőr véletlenül saját magát lőtte le, tehát baleset történt.
Van még egy másik forrásunk is, és van még egy szereplője az eseményeknek. Asztalos János kanonok, pápai káplán 1945-ben lett Pócspetri plébánosa. 1948-ban a kommunista hatalom vallásüldözésének egyik eleme volt az egyházi iskolák államosítása, és már akkor elkezdték üldözni az államosítás ellen tiltakozó Mindszenty József hercegprímást. Pócspetriben Asztalos János plébános kezdeményezésére június 3-án nagygyűlésen tiltakoztak a hívők az iskola államosítása ellen.
A kivezényelt két rendőr egyikének kezében elsült a kibiztosított fegyver, és a golyó a saját testébe fúródott. Alig nyolc nappal a véres események után koncepciós perben a budapesti statáriális bíróság Asztalos János atyát mint felbujtót, és Királyfalvi Miklóst, a falu jegyzőjét halálra ítélte. Az utóbbin a halálos ítéletet végre is hajtották, míg a plébános ítéletét életfogytiglani börtönre változtatták. Nyolc évet ült börtönben, a legkegyetlenebb kínzásoknak vetették alá, és egyszerre szabadult Mindszenty Józseffel.
Királyfalvi Miklós a végtisztességet csak 2017-ben kapta meg. Isten áldja ezt a derék jegyzőt, az idő, ha lassan is, de igazságot szolgáltat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Íme hát a válasz a kérdésünkre. Pócspetri nagyon is rászolgált a történelmi emlékhely kitüntető címre. Nemcsak a cselekvéssel, hanem a mártíromság sorsával is. Az esemény után ugyanis hónapokig üldözték a falu lakosságát, gumibotos kihallgatásokkal. Véres és kegyetlen bosszú állt a koncepciós eljárások hátterében. Pócspetri népe pedig belerokkant a megfélemlítésekbe, évtizedekig kiközösített falu volt.
Tisztelt Emlékező Közösség!
Méltó tehát, hogy mindannyian elismerjük a mártíromságot, az igazságtalanul elszenvedett meghurcoltatást. Pócspetri lakossága méltó az elismerésre. Az egykori szenvedők nagy része már nem él. Nekik a megaláztatás jutott, de ma is élő rokonaik könnyezve érezhetnek most némi igazságtételt.
Mert ez az elismerés, a történelmi emlékhely cím nem más, mint igazságtétel. Kései, utólagos köszönet.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
(semjenzsolt.hu)
Pócspetri népének igazságtétel, utólagos köszönet
2019. szeptember 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Történelmi emlékhellyé avatták az egyházi iskolák államosítása elleni 1948-as tiltakozás helyszínét, a polgármesteri hivatal épületét kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben.
Az emlékhelyet jelölő sztélé leleplezési ünnepségen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a hetvenegy évvel ezelőtt a felekezeti iskoláiért harcoló, majd a kommunista megtorlást elszenvedő falu lakosai történetét felidézve azt mondta, a község nagyon rászolgált erre a kitüntető címre, nemcsak a cselekvéssel, hanem a mártíromságával is.
Pócspetri népe belerokkant az igazságtalanságba, majd a megaláztatásba, a megfélemlítésekbe és az évtizedekig tartó kiközösítésbe, ez az elismerés azonban az áldozatoknak és rokonaiknak „egy igazságtétel, egy kései, utólagos köszönet” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A kereszténydemokrata politikus arról beszélt, a magyar kormány jól döntött, hogy a Nemzeti Örökség Intézetének és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság felterjesztése alapján történelmi emlékhellyé nyilvánította az egykori Irinyi-kúriát. Ezzel örömet és büszkeséget szerzett a helyieknek és az innen elvándoroltaknak, de ez a gesztus a katolikusoknak is különösen fontos, mert az 1948-as események az egész magyar katolikus egyházat súlyosan érintették – hangoztatta.
A sztélét Semjén Zsolt, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) megyei közgyűlési elnök, Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő és Tamás György, Pócspetri független polgármestere leplezte le.
A Máriapócshoz közeli Pócspetri lakosai 1948. június 3-án este a plébános felhívására az esti litánia után a helyi iskola védelmében a községháza elé vonultak, ahol a képviselő-testület az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. Néhányan megkíséreltek bejutni az ülésre, amit két rendőr próbált megakadályozni. A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd Takács Gábor őrvezető csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, és a golyó halálra sebezte a rendőrt.
A községet megszállta az ÁVO, kijárási tilalmat rendeltek el, a kihallgatásokon szinte minden helybélit bántalmaztak, hárman közülük később belehaltak a verésbe. Királyfalvi Miklóst, a község segédjegyzőjét pár nappal később kivégezték, Asztalos János plébánost halálra ítélték, de az ítéletet másodfokon életfogytiglani börtönre enyhítették. A hatalom még tizennyolc embert ítélt különböző vádakkal szabadságvesztésre, de lényegében az egész falut meghurcolták. A történtek miatt Pócspetrin a rendszerváltásig rajta maradt a „rendőrgyilkos” bélyeg.
A pócspetri eseményekről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, amelyet akkor betiltottak, az alkotást először 1989-ben láthatta a közönség. A rendszerváltás idején, 1990. január 17-én a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst a vád alól felmentette, és hatályon kívül helyezte négy másik vádlott ítéletét is. 1993. december 20-án a Fővárosi Bíróság perújítási tárgyalás alapján bűncselekmény hiányában újabb két vádlottat mentett fel.
Királyfalvi Miklós újratemetési szertartását 2017 júliusában tartották meg a község temetőjében; a segédjegyző hamvait korábbi nyughelyéről, Rákoskeresztúrról kihantolták, és Pócspetriben helyezték örök nyugalomra.
(Forrás: MTI)
A Kárpát-medencei létezéshez nélkülözhetetlen a magyar nyelv
2019. szeptember 16.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar nyelv fontosságát emelte ki a Kárpát-medencei létezés szempontjából a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Gödöllőn, a Szent István Egyetem tanévnyitó ünnepségén. „Akkor tudunk Kárpát-medencei méretben létezni”, kulturálisan, szellemileg és gazdasági értelemben is, „ha nem hagyjuk, hogy szétessen a magyar nyelv” – mondta Semjén Zsolt.
A gondolkodás és a nyelv egymástól elválaszthatatlan: nem lehet gondolkodni valamin, amit nyelvileg nem tudunk kifejezni – tette hozzá a politikus.
Megjegyezte: nem mindegy, hogy az a nyelv, amelyet a gondolkodáshoz használunk, milyen minőségű, és az sem mindegy, hogy anyanyelv vagy tanult nyelv.
A tudományok szempontjából különösen igaz mindez a külhoni magyarságra, hiszen szisztematikusan gondolkodni csak akkor lehet, ha azt “nyelvileg is jól ki tudjuk fejezni” – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt elmondta, a Szent István Egyetem kezdetektől vállalt küldetése, missziója teszi lehetővé, hogy Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban élő magyarok is tanulhassanak és gondolkodhassanak az anyanyelvükön; a nyelv nemcsak a köznyelvből áll, hanem a szaknyelvekből is.
A politikus úgy fogalmazott, a zseniális magyar nyelv teszi lehetővé, hogy az egyetemes magyar tudomány eredményeire a tudósok anyanyelvükön legyenek képesek. A Szent István Egyetem ez ügyben kifejtett missziójáért „nem lehetünk elég hálásak” – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Olyan adórendszert és gazdaságtámogatást működtetünk, ami a magyar cégeket segíti
2019. szeptember 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormány erejéhez mérten mindig támogatni fogja a gazdaságban már bizonyított magyar családi vállalkozások értékes kezdeményezéseit – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kommunális gépjárművek felépítményeinek gyártásával foglalkozó Seres Kft. felületkezelő üzemének átadásán Barcson kedden. Az átadást követően a KDNP elnöke lakossági fórumon vett részt.
Hangsúlyozta: Magyarország fejlődéshez szükség van a kormány jó gazdaságpolitikájára, az európai uniós forrásokra, a térségi, megyei, települési vezetők munkájára, de „mindez csak akkor működik”, ha vannak elkötelezett, bátor, tehetséges emberek, akik képesek felépíteni egy céget és van víziójuk arról, miként lehet továbbfejleszteni.
Az Európai Unió a fejlesztési források biztosításával nem kegyet gyakorol, hanem egy megállapodás rá eső részét teljesíti, amiért mi megnyitottuk piacainkat – mondta.
Közölte: „vannak olyan érdekeltségek Brüsszelben, amelyek azt gondolják, ezeket a forrásokat nem gazdaságfejlesztésre, hanem sokkal inkább a migránsok betelepítésére – és egyébként teljesen reménytelen integrációjára – kellene költeni”.
Elmondta, nekünk az a dolgunk, hogy kipréseljük Brüsszelből a pénzt, ami a magyar nemzet gazdagodását, és a fenntartható fejlődést szolgálja.
Semjén Zsolt hangoztatta, a kormány célja, hogy továbbra is értelmes célokra fordítson forrásokat, „nem engedjük, hogy a mezőgazdaságtól pénzt vegyenek el”.
A gazdasági növekedés érdekében fontosnak nevezte, hogy stabil állam és kormány, erős politikai hatalom legyen Magyarországon. Kitért rá, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik fontos eleme a munkát terhelő adók további csökkentése.
A miniszterelnök-helyettes az euróról szólva megjegyezte, hogy magyarországi bevezetését azért kell megfontolni, „mert akkor az adókérdésekben is Brüsszelben fognak dönteni és elveszítjük annak a lehetőségét, hogy nálunk legyen a legkedvezőbb adózási kondíció”. „Észnél kell lenni, mert a nemzeti szuverenitás jelenti azt a lehetőséget, hogy olyan adórendszert és gazdaságtámogatást csináljunk, ami a magyar cégeknek segít” – jelentette ki.
Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője elmondta: Barcs és környéke Magyarország hátrányos helyzetű térségei közé tartozik, ezért minden beruházásnak, minden pályázati támogatásnak történelmi jelentősége van.
A Seres Kft. beruházása példaértékű, a magyar családi vállalkozás nemcsak álmodott a fejlesztésről, hanem hittel, kitartó és szorgalmas munkával, másokkal együttműködve meg is valósította azt – mutatott rá. A politikus a cég ügyvezetőjét méltatva hozzátette, Seres László nemcsak a társaság működését felügyeli, hanem különböző formában a helyi közösséget is támogatja.
Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostanihoz hasonló beruházások perspektívát teremtenek a szakembereknek, akiknek így nem érdemes elhagyniuk Somogy megyét, Barcsot, érdemes inkább maradni, vagy ide jönni és új életet kezdeni.
Kitért rá, a jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban Barcs 2,8 milliárd forint Top-forrást nyert el, ami igazolja, hogy a megye és az ország vezetése nem feledkezik el a városról.
Seres László, a mintegy 100 embert foglalkoztató Seres Kft. tulajdonos-ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a 29 éve működő vállalkozás 434 millió forintból, fele részben uniós támogatásból építtette fel 800 négyzetméteres felületkezelő csarnokát, amelybe szerszámgépeket is vásárolt. Az új üzemben félkész- és késztermékek felületének kezelését, érdesítését, festését, magas hőfokú szárítását végezik. Indoklása szerint a beruházásra – amely 15 új munkahelyet teremtett – a cég versenyképes működése miatt volt szükség.
Seres László beszámolt arról, hogy a vállalkozás termékeinek 20 százalékát exportálja, elsősorban Ausztriába, Csehországba, Szlovákiába és Romániába. A társaság árbevétele 2017-ben 2,5 milliárd, 2018-ban 3,2 milliárd forint volt, és erre az évre is a tavalyihoz hasonlót várnak.
Az ügyvezető a cég jövőbeni terveiről szólva elmondta, hogy a napokban elnyert 85 millió forintos pályázati támogatásnak köszönhetően elvégzik régi csarnokuk energetikai korszerűsítését.
Az átadást követően Semjén Zsolt és Szászfalvi László lakossági fórumot tartottak a városban.
(Forrás: MTI)
Az orosz parlament vezető politikusát fogadta Semjén Zsolt
2019. szeptember 10.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta a hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Nyikolaj Fjodorovot, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlése Szövetségi Tanácsa első elnökhelyettesét a Miniszterelnökség Karmelita épületében kedden.
A megbeszélés során az orosz politikus, aki a Szövetségi Tanács Orosz-Magyar Baráti csoportjának újonnan kinevezett vezetője, magyar vendéglátójával együtt méltatta a két ország gazdasági és kulturális együttműködését.
A Kereszténydemokrata Néppárt idén 75 éve van jelen a magyar politikában, az egyetlen világnézeti pártként, amely megalakulásától következetesen felvállalja a kereszténydemokrata értékek képviseletét.
Az évforduló alkalmából szervezett családi nap résztvevői több, mint ezren érkeztek Esztergomba az ország minden tájáról, hogy a közös ünneplés mellett jövőbeni közös céljainkra tekintsünk. A KDNP erős társadalmi bázissal és elkötelezett tagsággal meghatározó része a politikai életnek, az elődeink által kitűzött leglényegesebb célok nagyrészt megvalósultak vagy ma is meghatározóak az ország kormányzásában.
A kereszténydemokrata értékrend néhány pillére: a nemzet jövőjének záloga a magyar családok megerősödése; az európai civilizáció megmaradása csakis a keresztény kultúra alapján lehetséges; a magyar nemzet határokon átívelően is egybetartozik; felelősségünk van az elesettek felkarolásában; tudatában vagyunk a teremtett környezetünk megóvásáért való emberi felelősségünknek és elutasítjuk az önkényuralom minden formáját.
A kereszténydemokrata politizálás kiemelt színterei az önkormányzatok, legfontosabb feladatunk most tehát azért dolgozni, hogy a helyi közösségeket felkészült és hiteles vezetők irányíthassák az októberi önkormányzati választások után is. Az általunk támogatott, politikai közösségünkhöz szorosabban kötődő jelöltjeink a kereszténydemokrata értékrend iránti elkötelezettségükkel hozzájárulhatnak nemzeti függetlenségünk megerősítéséhez.
A vadállományt veszélyezteti, ha nincs pénz vadvédelemre
2019. szeptember 07.
Ossza meg ismerőseivel!
A vadállományt sehol sem veszélyezteti a jogszerű vadászat – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országos Vadásznap és Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál szombati megnyitóján, a pákozd-sukorói arborétumban.
A vadállományt az veszélyezteti, ha nincs pénz vadvédelemre, vadőrre – hangsúlyozta. Megjegyezte, ha van vadászat, ami a kiöregedett vadak kilövését helyezi a középpontba a fenntarthatóság és a trófea szempontjából is, akkor van pénz vadvédelemre, és a vadállomány fennmarad.
A miniszterelnök-helyettes beszédében hangsúlyozta az ökológiai tájegységi szemlélet fontosságát, a tájegységi fővadászi rendszer előnyeit. A magyar vadállomány érdekében fontosnak nevezte a vadászati joghoz kötődő haszonbérleti időszak húsz évre növelését, valamint azt, hogy a vadgazdálkodás minimális területét háromezer hektárban határozták meg.
Semjén Zsolt kitért a trófeabírálat visszaállításának jelentőségére is, mert bár a nagyvad létszám bőséges, annak minősége vitatható. A trófeabírálat pedig pont azt szolgálja, hogy minél inkább minőségivé váljon a magyar nagyvad állomány – mondta.
Nagy István agrárminiszter kiemelte: a vadászat egyidős az emberiséggel, és a vadászok mindig is arra törekedtek, hogy egyensúlyt, harmóniát teremtsenek a természet, a vad és az ember hármasában. „Ez a felelősségünk évezredek óta” – mondta.
A miniszter felhívta a figyelmet a vadhúsfogyasztás ösztönzésének jelentőségére is. Míg Európában egy kilogramm, Magyarországon húsz-harminc deka körüli a fejenkénti éves vadfogyasztás – mondta, kiemelve, hogy a vadhús egészséges és finom, egyben “színt visz” a mindennapi étkezésbe.
Kovács Zoltán, a 2021-es vadászati világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos, kiemelte: a rendezvényt Budapesten és négy kiemelt vidéki helyszínen, Keszthelyen, Gödöllőn, Hatvanban és Vásárosnaményban rendezik. Hozzátette: a munkában az országos vadászkamara és megyei szervei kiemelt szerepet jelentenek majd, hiszen ők adják a gerincét a magyar vadászati kultúrának.
A kormánybiztos elmondta: az elmúlt nyolc hónapban több mint kilencven partnerrel kerültek kapcsolatba, az elmúlt két hétben pedig 39 támogatott szervezet több mint 387 millió forint támogatást kapott meg.
Jámbor László az Országos Magyar Vadászkamara elnöke hangsúlyozta: szervezetük egyre szélesebb szolgáltatásokkal és egyre jobb minőségben tudja szolgálni a magyar vadásztársadalom és a vadgazdálkodás ügyét.
Kitért a vadászati törvény korábbi módosításaira – a vadászjegy ötvenszázalékos befizetési kötelezettsége 2016-tól a kamaránál marad, a kamara adja ki a külföldi vadászengedélyeket, valamint 2018 óta duplájára emelkedett a vadászjegy ára -, amelyek ahhoz vezettek, hogy a 2016 előtti 500 milliós nagyságrend helyett 2019-re kétmilliárd forint áll rendelkezésükre.
Elmondta: ősszel harmadik alkalommal lehet beadni pályázatot a vadgazdálkodási alapra, amelyből a kamara két év alatt már 1,1 milliárd forinttal tudta támogatni a vadászatra jogosultakat. Ha az általuk hozzáadott saját erőt is hozzávesszük, a szervezetek mintegy 1,7 milliárd forintból tudtak megvalósítani fejlesztéseket – mondta.
A forrásokból több mint 3400 hektár vadföldön fásítottak és közel 3000 dagonya, vaditató, a nagyvadak élőhelyeinek feltételeit javító beruházás valósult meg. Emellett mintegy 45 ezer fácánnal frissítették az állományt, közel 12 ezer csapdát vásároltak és üzemeltetnek a vadászatra jogosultak, illetve csaknem 400 ezer hektáron kotorékoztak – sorolta a kamara elnöke.
Az Országos Vadásznap és Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál programjait az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Megyei Területi Szervezete és a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. szervezésében tartják szombaton a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadasparkban.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adott át Hilarion metropolitának
2019. szeptember 07.
Ossza meg ismerőseivel!
A keresztényüldözésről, a keleti és nyugati keresztény egyházak együttműködéséről és az orosz ortodox egyház magyarországi munkájáról is szó volt Orbán Viktor miniszterelnök és Hilarion volokalamszki metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külügyi hivatalvezetőjének megbeszélésén a Karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár pénteken.
Orbán Viktor nagyrabecsülését fejezte ki, hogy Hilarion metropolita az Orosz Ortodox Egyház külügyi vezetőjeként a legtekintélyesebb nemzetközi fórumokon emeli fel szavát a modernkori keresztényüldözések áldozatai védelmében, és mutat rá a keresztény gyökerek elvesztésének veszélyeire.
A tárgyaláson szóba került az egyház vezetőjének, Kirill pátriárkának tervezett magyarországi látogatása, valamint a november-decemberben hazánkban megrendezendő Orosz Egyházi Kulturális Napok programsorozat is.
Hilarion metropolita köszönetet mondott a miniszterelnöknek a magyarországi ortodox templomok folyamatban lévő illetve tervezett felújításáért.
A pénteki megbeszélésen feltérképezték egy esetleges jövőbeni együttműködés lehetőségeit az üldözött keresztény közösségek megmentése és megerősítése érdekében – mondta a sajtófőnök.
A találkozó után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átadta a metropolitának a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. A hivatalos indoklás szerint az egyházi vezető „a kereszténység történelmét, egyedülálló érték- és közösségteremtő erejét, a fiatal nemzedékeket is megszólítva, fáradhatatlanul hirdető egyházi vezetői, illetve a keresztény közösségek nemzetközi együttműködésének fejlesztését is elkötelezetten szolgáló diplomáciai munkája, valamint Magyarország kereszténységet védelmező és támogató politikája melletti kiállása elismeréseként” vehette át a kitüntetést.
(Forrás: MTI)
A házasság intézményét kedvezményekkel támogatja a magyar állam
2019. szeptember 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Mi a magyar állam értelme és célja? A magyar államnak a célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon, ezek azok a fundamentumok, amelyekre minden más épül. A kormány álláspontja az, hogy a magyar nemzet – ahogy minden nemzet – egyszeri és megismételhetetlen érték – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a III. Budapesti Demográfiai Csúcs zárásán pénteken.
Senki nem adhatja a világnak az értékeknek, azt a gazdagságát, amit a lengyel kultúra, és senki nem adhatja Arany Jánost, Bartók Bélát, csak mi, magyarok. Az egyetemes emberiség lenne örökre pótolhatatlanul szegényebb egy sajátos arccal, egy dallal, végső soron Isten egy gondolatával, ha a magyarság eltűnne. Ezért nekünk, magyaroknak elsődleges kötelességünk a magyarságunk megőrzése.
Ebből az következik, hogy magyar gyerekeknek kell születni, magyar kultúrában, magyar nyelvben felnőve. Ezért mi elutasítjuk a migrációt, és támogatjuk a családokat. Mert elvileg migrációval is lehetne darabszámban pótolni az ország lakosságát, csak a magyarságot nem lehet általuk pótolni. Azokat a családtámogatási lehetőségeket, amelyek nem kötődnek szorosan lakóhelyhez, természetesen kiterjesztjük a külhoni magyarságra is.
Örömmel jelenthetem, hogy ennek a hatása már szépen látszik a külhoni magyarság tekintetében is. A cél az, hogy legalább annyi magyar gyermek szülessen, ahány szükséges a magyar nemzet fennmaradásához. De ha ez mégsem volna elég, akkor is csak olyan nem magyarokat lehet beengedni az országba, akik hajlandóak az integrációra és lehetőleg az asszimilációra, és ezt a magyar társadalom is akarja. Ezért kizárólag a magyar nemzet és a magyar nemzet kormánya döntheti el, kiket enged be ebbe az országba.
Mivel Magyarország az I. világháború óta egy olyan ország, mely körös-körül önmagával határos, azokat a családtámogatási lehetőségeket, amelyek nem kötöttek szorosan lakóhelyhez, kormány kiterjeszti a külhoni magyar lakosságra is, ennek jótékony hatása pedig már látszik. Miután mi egy keresztény civilizációjú ország vagyunk, és a józan ész talaján állnak, az alkotmányban rögzítettük, hogy a házasság, mint a család alapja, egy férfi és egy nő kapcsolata. Ebből következik az is, hogy minden gyermeknek joga van anyára és apára. A gyermekek joga az egészséges fejlődéshez erősebb, mint a homoszexuális párok igénye, hogy gyermekük lehessen.
A házasság intézményét szimbolikus és anyagi kedvezményekkel támogatja a magyar állam, nem az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza, hanem azt, hogy családban szülessen a gyermek, aki fenntartja a magyar nemzetet, és felnőve dolgozó, adófizető polgárrá válik. A családtámogatásoknál ugyanakkor nem elég az anyagi támogatás, hanem kulcsfontosságú a szellemi segítség is, beleértve a nő, az anyaság méltóságát, és a „pro life” mozgalmak támogatását.
Ha ugyanis a legkiszolgáltatottabb kisebbség, a magzati korukat élők jogait semmibe lehet venni, akkor onnan már csak egy lépés a gyermekek jogainak semmibe vétele. Ezért az alkotmány azt is kimondja: a magzati élet emberi élet, és a fogantatásától védett.
(Forrás: MTI, Miniszterelnökség)
Az illegális bevándorlók befogadása nem visszafordítható
2019. szeptember 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Választási fórumot tartott a Fidesz-KDNP, Gazdakör Újkígyóson. Az érdeklődők kérdéseket tehettek fel Szebellédi Zoltán polgármesternek, Süli János miniszternek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek is.
Közel százötven vendég fért a Cz. Kiss rendezvényházba csütörtök délután. A felszólalók között volt Herczeg Tamás országgyűlési képviselő mellett a jelenlegi polgármester, Szebellédi Zoltán is, aki ismét indul a választáson. A fórumon bemutatta 8 önkormányzati-képviselőjelölt kollégáját. Elmondta: ő és képviselőjelölt társai az aláírásgyűjtéskor a kritikákat, a javaslatokat és az észrevételeket is szívesen fogadták.
– A legtöbben annak adtak hangot, és az ajánlások magas száma is azt támasztja alá, hogy településünk az elmúlt öt évben sokat fejlődött, jó úton haladunk. A városvezetésben tapasztalt polgármesterre, képviselőkre van szükség – emelte ki Szebellédi Zoltán polgármester.
A választási fórum meghívott vendégei között szerepelt Paks egykori önkormányzati képviselője, Békéscsaba szülötte, az egykori újkígyósi lakos, Süli János tárca nélküli miniszter is.
– Többségben kell lenni, határozott többségben, mert akkor meg tudjuk oldani a feladatokat és az a településnek is jó. Ha nem nyűglődés van a testületi üléseken, hanem határozott előrehaladás, így van garanciája annak, hogy megoldódnak azok a dolgok, amiket a zászlóra tűztek – hangsúlyozta a miniszter.
A csütörtöki fórum legrangosabb vendége Semjén Zsolt volt. Beszédében kiemelte, hogy szükség van az Európai Unióra, de nem a “bocsánat, hogy itt vagyunk” habitussal mennek Brüsszelbe, hanem harcolnak, mint a berber oroszlán, hangsúlyozta. Elmondta, hogy a kormány küzd a migrációs támogatások ellen, hogy ne az európai adófizetők pénzéből finanszírozzák az integrációt. Másodsorban a magyar agráriumot emelte ki.
– Most nagyon keményen kell harcolni, hogy ne vegyék el az agrártámogatást. Amiért nekünk érdemes az EU-ban lenni, az részben a magyar agrárium támogatása. Ezt folyamatosan megpróbálják lefaragni. Mi kelet-európaiak, főleg a lengyelekkel vállvetve harcolunk, és persze a szlovákokkal, hogy a mezőgazdasági támogatások megmaradjanak – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kérte a párt szimpatizánsait, hogy ne dőljenek hátra, hallva a közvélemény-kutatások pozitív jelzéseit. Ahogy fogalmazott: a választásoknak akkor van vége, amikor lezárták az urnákat.
