Filmvetítéssel egybekötött ünnepi fogadást rendeztek a lengyel-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából, a lengyel nemzeti ünnep keretében a Pesti Vigadóban. Az ünnepségen Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet és Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is köszöntő beszédet mondott.
Jerzy Snopek nagykövet a két nép ezeréves barátságát és kölcsönös szolidaritását méltatta, mely megnyilvánult például az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc lengyel légiójában (élen Bem Józseffel, Henryk Dembińskivel és Wysocki Józseffel), 1920-ban, a visztulai csodának is nevezett varsói csatában a bolsevikok ellen, a lengyel menekültek fogadásában 1939 őszén vagy éppen az 1956-os magyar forradalom idején.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy ma is szoros együttműködés jellemzi a két népet, melynek alapja a kölcsönös szimpátia és bizalom. Ez nemcsak a kétoldalú kapcsolatokban, hanem különböző politikai formációkban – mindenekelőtt a Visegrádi Csoportban – is megnyilvánul. Hasonló nézeteket vallunk a legfontosabb politikai és társadalmi problémákról, kihívásokról. Ugyanazok az értékek vezérelnek bennünket, amelyek döntőek országaink és nemzeteink sorsa, és fontosak Európa sorsa szempontjából – emelte ki.Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a két nép történelme nem párhuzamosan halad, hanem sorsközösségben forr össze. Felidézte, hogy Közép-Európa viharos történelmében szinte minden nép vívott háborút egymással. „A magyar és a lengyel az a két nemzet, az a két ország, amely soha nem vívott háborút egymással, és mindig, a legnehezebb pillanatokban is szolidárisak voltunk egymással” – emelte ki a kormányfő helyettese beszédében.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a két nép történelme nem párhuzamosan halad, hanem sorsközösségben forr össze. Felidézte, hogy Közép-Európa viharos történelmében szinte minden nép vívott háborút egymással. „A magyar és a lengyel az a két nemzet, az a két ország, amely soha nem vívott háborút egymással, és mindig, a legnehezebb pillanatokban is szolidárisak voltunk egymással” – emelte ki a kormányfő helyettese beszédében.
A nálunk nagyobb és szerencsésebb népeknél a nemzethalál gondolata fel sem merült, nekünk, lengyeleknek és magyaroknak az ezer év alatt gyakran a puszta létünkért, megmaradásunkért kellett küzdeni – magyarázta. Ez a történelmi barátság teljesedik most ki egy közép-európai együttműködésben, a V4-ek szövetségben – hangsúlyozta.
Nemcsak arról van szó, hogy ez a közel 70 millió ember – lengyelek, csehek, szlovákok, magyarok – közösen képviselni tudja az érdekeit az EU-ban, hanem a saját értékeivel gazdagítja az európai együttműködést, mert mi büszkék vagyunk a kereszténységünkre, büszkék vagyunk a nemzeteinkre – jegyezte meg. „Isten áldja meg Lengyelországot, Isten áldja meg Magyarországot, Isten áldja meg a lengyel-magyar barátságot” – zárta beszédét Semjén Zsolt.
Az ünnepi beszédek előtt, a lengyel nemzeti ünnep alkalmából levetítésre került egy Lengyelország 1918 és 1939 közötti hősies helytállását, a három részre szakított ország újraegyesítését bemutató történelmi animációs film The Unconquered: Trying Times (Nem hódolunk meg: Nehéz idők) címmel.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet támogatásával készített film itt megtekinthető:
75 éves a kereszténydemokrácia Magyarországon – ezzel a címmel szervezett ünnepi ülést október 31-ére az Országház Felsőházi termébe a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma. A tanácskozás címe egyértelmű utalás egy háromnegyed századdal ezelőtti eseményre: ekkor alakult ugyanis – a német megszállás és a nyilas uralom idején, illegalitásban – a Keresztény Demokrata Néppárt. A párt és a hazai kereszténydemokrácia történetéről most dokumentumfilm is készült, melyet a KDNP YouTube-csatornáján lehet megtekinteni.
Az emlékülés Harrach Péternek, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnökének, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetőjének köszöntőjével vette kezdetét.
Harrach Péter kiemelte: nagy bátorság kell ahhoz, hogy a politika világában valaki ma a keresztény utat válassza. A jelző kötelez, ennek meg kell felelni – jelentette ki, hangsúlyozva: ma sok támadás éri azt, aki a keresztény értékrendet következetesen képviseli.
Keresztény politikusnak az nevezhető, aki a magánéletében elkötelezett keresztény, közéleti tevékenysége során pedig egyháza társadalmi tanítását képviseli – állapította meg a KDNP frakcióvezetője.
Rámutatott: a keresztény politikusokat két oldalról támadják. Balról, az ateista kioktatók, akik saját bevallásuk szerint sem hívők, de kioktatnak arról, hogyan kell egy kereszténynek viselkednie. Jobboldalról pedig a jó szándékú, de naiv, a politika világa iránt érzéketlen hívők, akik nem tudják, hogy a keresztény elvszerűséget a politikai megvalósíthatóság keretén belül tudja képviselni a keresztény politikus.
Ezt követően Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz Országos Választmányának elnöke előadását hallgathatták meg a résztvevők. A házelnök úgy fogalmazott: identitásrombolók és identitásvédők küzdelme zajlik ma az európai politikában, gazdaságban és kultúrában, a magyar alaptörvény ugyanakkor biztosítja az önvédelem lehetőségét a civilizációs támadásokkal szemben.
A KDNP országgyűlési frakciója és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) szervezte ünnepi ülésen Kövér László úgy fogalmazott: „mindaz, ami a napjainkban az európai politikában, gazdaságban és kultúrában történik, lényegét tekintve nem egyéb, mint az identitásrombolók és identitásvédők küzdelmének a vetülete”.
A házelnök hangsúlyozta: mindezek ismeretében és tapasztalatában „kellő szerénységgel, de jó szívvel” mondhatják el, hogy a kereszténydemokrata képviselőkkel együtt megalkotott és elfogadott magyar alaptörvény az „identitásvédelem legkorszerűbb közjogi eszköze”, amely biztosítja az önvédelem lehetőségét mindazon civilizációs támadásokkal szemben, amelyek Európát – és benne Magyarországot – fenyegetik az előttünk álló időkben.
„Nincs ma Európában más nemzeti alkotmány, amelynek mélyebb keresztény értékalapja, erősebb nemzeti karaktere és korszerűbb családvédelmi közösségi szemlélete lenne, mint a magyarnak” – fogalmazott Kövér László.
A házelnök az egyetemes kereszténydemokrata gondolatot, a liberális politikai gondolatot és a fasiszta, illetve kommunista gondolatot összehasonlítva úgy vélte: az egyetemes kereszténydemokrata gondolat az egyedüli, amely a múlt, a jelen és jövő idődimenzióiban természetes és egymásba fonódó közösségekként értelmezi az emberi társadalmat.
A kereszténydemokrata gondolatban a jelenleg élők, a már elhunytak és a még meg nem születettek olyan közösséget alkotnak, amelyet családi, hitbéli és nemzeti nyelvi-kulturális kötelékek fűznek össze, és amelynek egyensúlyát az egyéni és közösségi jogok mellett, az egyéni és közösségi kötelezettségek gyakorlása is biztosítja, valamint az a tudat, hogy saját emberi létünk és akaratunk fölött létezik egy örök teremtő erő – fejtette ki.
Hozzátette, mindezt az egyetemes kereszténydemokrata mondanivalót magyarul három szóban – „Isten, haza, család” – össze lehet foglalni.
„Ebben a három szóban minden benne van, amiért emberként érdemes élni, és magyar politikusként érdemes küzdeni a XXI. században is” – jelentette ki a házelnök, egyben arra figyelmeztetve: küzdelemben a jövőben sem lesz hiány.
Hangsúlyozta: a múltból megtanulhatták, hogy „az emberi észbe vetett hittel visszaélő szekuláris haladáskultusz jegyében politikai uralomra törők” az európai politikában miként ásták alá a keresztény gondolat hatóerejét, és a XX. században miként torkollott mindez két világháborúba és két totalitárius diktatúrába.
Kövér László szerint a jövőben pedig az a veszély fenyegeti Európát, hogy ezúttal „az emberi identitással visszaélők”, egy újabb haladáskultusz jegyében igyekeznek minden akadályt elhárítani az országok és nemzetek alávetésére és kifosztására szolgáló politikai uralmuk útjából.
Úgy vélte, az ebbe az irányba megteendő döntő lépés: „az Isten, a haza és a család kiiktatása az emberek lelkéből és életéből”.
A házelnök szerint az újabb haladáskultusz „fedőneve” ezúttal nem humanizmus, hanem az úgynevezett „transzhumanizmus”, amelynek hirdetői „körmönfontan” azt vallják, hogy a XXI. században a műszaki fejlődés olyan gyors, hogy az emberi identitás csak akadálya lehet a további fejlődésnek, ezért mindekinek úgynevezett „fluid identitást”, vagyis valójában identitásnélküliséget ajánlanak.
Kifejtette: az emberi értéktudat szétveréséhez a nemi, családi, nemzeti és vallási identitás szétzilálásán keresztül vezet az út, ezen az úton ugyanis szétrombolhatóak mindazon intézmények – a család, a nemzeti államok és keresztény egyházak -, amelyek az emberi önazonosság legfontosabb alkotóelemeit hivatottak erősíteni és oltalmazni.
Arra figyelmeztetett: a „közösséginek mondott média, az úgynevezett mesterséges intelligencia és a kvantumfölény eléréséért vívandó verseny XXI. századi világában” az Istenétől, hazájától és családjától megfosztott emberekre korábban sohasem tapasztalt, „csontig ható és lélekemésztő magány leselkedik”.
A házelnök felidézte Ludwig Erhard, kereszténydemokrata politikus 1957-ben írott, a német és az európai szociális piacgazdaságot eszmeileg megalapozó, „Jólétet mindenkinek” című könyvét, és reményét fejezte ki, hogy a következő nehéz évtizedekben egy újabb „katartikus hatású európai kereszténydemokrata politikai gondolat” és alapmű fog születni, amelynek a címe akár az is lehet majd, hogy „Közösséget mindenkinek”.
Kövér László az elmúlt hetvenöt év „súlyos próbatételek alá vetett, de talpon maradó magyar kereszténydemokrácia” történelmi eredményének, elégtételének és kárpótlásának tartotta, hogy a KDNP 2010-ben, a választók döntése értelmében alkotó részese lehetett Magyarország alkotmányozó többségének, és azóta is cselekvő részese a haza és a nemzet felemelését biztosító politikának. “Büszkék lehetnek minderre, és köszönjük mindezt önöknek az Istenben, hazában és családban hívő minden magyar ember nevében!” – tette hozzá.
Kijelentette: „együtt olyan politikai erő vagyunk, amely a választópolgárok akarata szerint képes megvédeni Magyarországot, képes megerősíteni a közép-európai együttműködést, és képes ezáltal hozzájárulni Európa – a gyermekeink és unokáink biztonságos élete szempontjából elengedhetetlen – politikai és szellemi megújulásához is”.
Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes előadásában rámutatott: ma a KDNP az egyetlen történelmi, kereszténydemokrata, keresztényszociális, és az egyetlen világnézeti párt a magyar politikai palettán.
A politikus felidézte a párt 1944-es megalakítását, kiemelve, hogy az alapítóatyák ellent mondtak előbb a barna, majd a vörös diktatúrának.
Rámutatott: a KDNP az egyetlen történelmi párt, amelyik a porondon maradt, és ez annak köszönhető, hogy hűségesek maradtak ahhoz a kereszténydemokrata örökséghez, amelyet az alapítóatyák lefektettek. Ez az az erkölcsi alap, amely 75 éven át megtartotta a kereszténydemokráciát Magyarországon – mutatott rá a kisebbik kormánypárt elnöke.
Hozzátette: KDNP ma az egyetlen kereszténydemokrata és keresztényszociális alapokon álló párt. Kifejtette ugyanakkor, hogy nem egy, hanem két koordináta-rendszer van. Az egyik, amelyik szerint a KDNP markánsan jobboldali párt, mert védi a hagyományosan konzervatív értékeket, a vallásszabadságot, az egyházak szabadságát, a nemzeti elkötelezettséget, a hagyományos családmodellt. Ennek tagadását jelenítette meg az egykori SZDSZ – mutatott rá.
Ugyanakkor van egy másik koordináta rendszer is, amely a tőke-munka köré szerveződik – folytatta – kiemelve: a KDNP azt az álláspontot képviseli, hogy „sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül fenn nem állhat”, de a munka elsődleges a tőkével szemben, ugyanis jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Eszerint a KDNP – szociális értelemben – akár mérsékelten baloldali pártként is definiálható – jegyezte meg.
A KDNP elnöke kitért arra is, hogy pártja az egyetlen világnézeti párt. Kiemelte: minden kereszténydemokrata pártnak van egy sajátos dilemmája, hogy ha következetesen hűségesek az egyház tanításához, beleértve legkiszolgáltatottabb és legjobb inkább jogfosztott kisebbségnek, a magzati korban lévőknek, vagy a házasságnak a védelmét, akkor ez sokszor nem találkozik a közízléssel, és szavazatvesztéssel jár.
Két lehetőséget vázolt fel: az egyik, hogy hűségesek az egyház tanításához, de ez olyan szavazatvesztéssel jár, hogy elveszítik annak lehetőségét is, hogy kormányra kerülve, érdemben alakítsák a társadalmat, és könnyen hitbuzgalmi kongregációvá válnak. A másik – amit Nyugat-Európában látnak-, hogy a szavazatgyűjtés érdekében feladnak témákat, és egyre több engedményt tesznek. A végén azonban ott a kérdés, hogy akkor milyen alapon hívják magukat keresztény pártnak – jegyezte meg.
Semjén Zsolt azt mondta: nem akar olyan kereszténydemokráciát, amelyik feladja a kereszténydemokrata tanítást, de nem akar egy hitbuzgalmi egyesületet sem vezetni. A többség és az igazság problémájának a megoldása a Fidesz és a KDNP szövetsége – rögzítette, kiemelve: ahol a KDNP egy világnézeti párt, amelyik biztosítja a szellemi hátországot, a Fidesz pedig egy „kereszténydemokrata ihletettségű”, nagy gyűjtőpárt, amelyik biztosítja, hogy a szavazatok is meglegyenek a kormányzáshoz. Rámutatott: a Fidesz-KDNP szövetsége nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió történetének is a legsikeresebb politikai konstrukciója, 2006 óta abszolút többség felett vannak.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az egyházhoz való viszonyt elemezve rámutatott: az egyház társadalmi tanítása nem azonos egyetlen párt politikai programjával sem, de nem is független attól. „Mi tudatosan igyekszünk közel állni az egyház társadalmi tanításához”- fogalmazott. Azt mondta, nem azt várják, hogy az egyház álljon közel hozzájuk, hanem ők vállalják, hogy az egyház társadalmi tanítását próbálják képviselni a politika realitásai és hullámverései között.
Dokumentumfilm készült a 75 éves Kereszténydemokrata Néppárt történetéről
A kormányfőhelyettes előadását követően került sor a 75 éves magyar kereszténydemokráciáról szóló dokumentumfilm ősbemutatójára. Az alkotás – a nyilvánosság előtt eddig nem publikált – korabeli híradórészletekkel, fényképekkel és hangfelvételekkel, illetve napjainkban készült interjúkkal idézi fel a sorsfordító eseményeket a (Keresztény) Demokrata Néppárt megalapításától a Kereszténydemokrata Néppárt meghatározó kormányzati szerepéig.
A film az egykori képviselők személyes visszaemlékezésein keresztül mutatja be a párt barna- és vörös diktatúra ellen folytatott huszadik századi politikai küzdelmét. A parlamentben és a közéletben végzett nemzetszolgálat, a börtönökben elszenvedett megpróbáltatások és az emigráció keserű évtizedeiben való kitartás végül egy meghatározó szerepvállalásig vezetett a kereszténydemokrata kormányzati munkában.
A teljes film minden érdeklődő számárára elérhető a KDNP YouTube-csatornáján, illetve itt is megnézhető:
A film bemutatója után Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP Országos Választmányának elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Latorcai János arról beszélt, hogy az emberi életet nem lehet csak a piacgazdasági tevékenységekben való részvételre redukálni. A gazdaság és a társadalom szorosan összefüggnek egymással, de soha nem engedhető meg, hogy a gazdaság öncélúvá váljon – rögzítette.
Hozzátette: a kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitikának biztosítani kell a gazdaság működőképességét, a fenntartható növekedést, szabályozni kell a gazdasági tevékenységet, mindezt úgy, hogy az egyházak tanításában megfogalmazott társadalmi igazságosságra és a szolidaritásra épülő politika a lehető legteljesebben megvalósuljon. Rámutatott: kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitika alapjának a családot kell tekinteni.
A rendezvényen felszólalt Surján László is, aki a rendszerváltást követően kormányra került KDNP elnökeként népjóléti miniszter volt Antall József kormányában, később az Európai Parlament alelnökeként küzdött a kereszténydemokrata célok megvalósításáért.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke arról beszélt: meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától, mert a politikai kereszténység „voltaképpen bűn”, keresztény jelszavakkal leöntött álságos politikát jelent, amelyet mélyen elutasítanak.
„Legyünk büszkék, hogy a kereszténydemokrata szó benne van a pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és a viselkedjünk ennek megfelelően” – figyelmeztetett.
Egyszerre vagyunk tagjai egyházunknak és polgárai hazánknak
2019. október 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Az unióban Magyarország költi a legtöbb pénzt templomok megújítására és egyházi iskolákra, intézményekre – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Gyöngyösön, a Szent Bertalan-templom toronysisak-rekonstrukciójának és turisztikai fejlesztésének megáldása alkalmából.
Semjén Zsolt az ünnepi szentmisét követően a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: ez két szempontból is helyénvaló. Egyrészt Kelet-Európa megszenvedte a szovjet megszállást, amikor lerombolták vagy elhanyagolták templomainkat. Szükséges tehát egyfajta jóvátétel és 30 évvel a történtek után is van ebben még elmaradás – tette hozzá. Másrészt, ahol templomok vannak és a hitélet virágzik, ott a mindennapokban is megmutatkozik ennek pozitív hatása – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, felidézve egy régi mondást, amely szerint olcsóbb templomokat építeni, mint börtönöket.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy az egyház spirituális, erkölcsi szolgálata semmi mással nem helyettesíthető. Rámutatott arra is: Szent István király óta érvényes tanulság, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak és viszont. Éppen ezért “a kormány politikája nem az egyház és az állam szembeállítására, vagy merev, elutasító szeparálására, hanem a kettő harmonikus együttműködésére épül, hiszen egyszerre vagyunk tagjai egyházunknak és polgárai hazánknak” – fogalmazott.
A Szent Bertalan-templom toronysisak-rekonstrukciójának és turisztikai fejlesztésének kapcsán elmondta, azzal egy régi adósságot sikerült törleszteni, hiszen a Gyöngyös jelképeként is ismert épület tetőzete egy 1917-es tűzvész során semmisült meg, azóta a templomot ideiglenes kupolák fedték. A fejlesztéssel egy “új turisztikai vonzerő” is létrejött a városban, amely a hitélet mellett egészséges lokálpatrióta kötődést is ad. Mindez nem csupán a hívőknek fontos, hiszen amellett, hogy számukra ez a hely isten háza, mindenki mást is jó érzéssel tölt el, ha környezete és annak épített öröksége visszanyeri eredeti szépségét – mondta, hozzáfűzve, egy megújult templommal minden ember gazdagodik.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a beruházás széles körű összefogás eredménye, részese volt a kormány, amely uniós és hazai költségvetési forrásokat biztosított, valamint a város és az egyház, továbbá a hívek és a helyi polgárok sokasága.
A Szent Bertalan-templom toronysisak-rekonstrukciójára és turisztikai fejlesztésére a helyi önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kiírásán nyert európai uniós forrást, amit konzorciumi partnerével, az Egri Főegyházmegyével karöltve 36-36 millió forinttal egészített ki. Az 564 millió forintos összköltségvetésű projekt keretében egyebek mellett megújultak a templom 17 tonnás, 18 méter magas toronysisakjai, visszakapva eredeti formájukat. A déli toronyban látványlift és kilátó épült.
(Forrás: MTI)
Vissza azokhoz az értékekhez, amelyek felépítették Európát
2019. október 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A Habsburg Ottó által 1989-ben képviselt értékek valódi európai gondolatok, értékek voltak, amelyeket „mi is tisztelünk” és amelyekhez “tartozónak valljuk magunkat” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Habsburg Ottó és a rendszerváltás című konferencián, pénteken Budapesten.
Kiemelte: Habsburg Ottó a náci időkben mindig náciellenes volt, vallotta, hogy keresztény alapon szemben kell állni a faji szocializmussal. Kritikusan viszonyult az osztályszocializmushoz is a kommunizmus és szocializmus idején – mondta, hozzáfűzve: keresztény alapon pontosan tudta, hogy mindkettő ember- és Isten-ellenes, végeredményben neopogány.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: Habsburg Ottó személye jelentette és jelenti mind a mai napig azt a kereszténydemokráciát, amelyet Adenauer, Schuman és De Gasperi neve fémjelez, ami valóban kereszténydemokrácia, és amit a CSU képviselőjeként megjelenített az Európai Parlamentben is. Hozzátette: az Európai Unió mára „egy olyan alma lett”, amely messze elgurult az alapítóatyák almafájától.
Kitért arra, hogy az Európai Unió vonatkozásában Habsburg Ottó „egy program is”, ennek lényege: „vissza az alapítóatyákhoz, vissza a kereszténydemokráciához, vissza azokhoz az értékekhez, amelyek valóban felépítették Európát”. Úgy fogalmazott: „a Habsburg-birodalom és a valódi európai értékek esszenciája” valósul meg a visegrádi négyek (V4) együttműködésével.
A Habsburg-birodalom népeinek ugyanis van egy olyan sajátos közép-európai mentalitásbeli, gondolkodásbeli és életérzésbeli közösségük, ami senki másnak nincs – fűzte hozzá. A magyar kormány mind a V4-ek, mind az Európai Unió igazi értékei tekintetében, mind az uralkodóház történetének értékelésekor vezércsillagként tekint Habsburg Ottó személyére – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a Habsburg-ház nem pusztán a történelem része, hanem része a magyar jelennek és a jövőnek egyaránt. „Ezeket az értékeket, hagyományokat megbecsüljük, tiszteljük, felismerjük és elismerjük” – tette hozzá. Semjén Zsolt kiemelte: Habsburg Ottót a nép is szívébe zárta, számos anekdotát őriznek róla, és nincs még egy ember, aki annyi település díszpolgára lenne, mint ő.
A legszerethetőbb személyisége volt trónörökösként a Habsburg-dinasztiának, és hasonlóképpen EP-képviselőként megjelenítője volt az európai értékeknek, amelyeket az ő idejében az Európai Unió valóban vallott – közölte a politikus. A Habsburg Ottó és a rendszerváltás című konferencia a Habsburg Ottó Alapítvány első nyilvános budapesti rendezvénye, amely a Magyar Tudományos Akadémia épületében kezdődött csütörtök este és pénteken egész nap előadásokkal folytatódik.
Habsburg Ottó (1912-2011) politikus, közíró, a Páneurópai Piknik egyik kezdeményezője, az utolsó Habsburg-trónörökös volt. 1979 és 1999 között a CSU mandátumával tagja volt az Európai Parlamentnek.
(Forrás: MTI)
A kormány az értelmes törekvések számára biztosít forrást
2019. október 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Önkormányzati választási fórum várta kedden este az érdeklődőket Bátaszéken. A zsúfolásig megtelt művelődési házban a Fidesz-KDNP színekben induló helyi képviselőjelöltek – dr. Kostyálné dr. Kovács Klára, Bognár Jenő, Farkas András, Molnár Péter, Papp Dávid, dr. Puskás Imre, dr. Szabó Ákos, Zsikó Zoltán – találkoztak a közönséggel. Horváth István országgyűlési képviselő külön is köszöntötte dr. Tölgyesi Márk polgármesterjelöltet, dr. Horváth Kálmán kormánymegbízottat, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét.
Bátaszék, a fejlődő város! Ezt a címet viselte az a program, melyet dr. Tölgyesi Márk mutatott be, előrebocsátva, hogy az összegzés a helybeliek elgondolásait is tükrözi. Az elsődleges célok közé tartozik a közlekedés, közterület– és a közbiztonság fejlesztése, erősítése. Ezt szolgálja a járdaépítés és felújítás, a vízelvezetés, új parkolók kialakítása, a kamera rendszer bővítése, belterületi kerékpárutak összekötése, a Szekszárd és Bátaszék közötti kerékpárút megépítésének elkészítése. A további csomópontok közé egyebek mellett a korszerű buszváró létrehozása, a zöldterületek növelése, egészségház létesítése, a rászorulóknak házi segítségnyújtás biztosítása, az ipari park bővítése, új munkahelyek teremtése, többfunkciós piac kialakítása, valamint új kulturális központ építése a volt malom területén.
Semjén Zsolt kijelentette: a kormány szívesen biztosít forrást minden értelmes törekvés számára. De ennek nem politikai, hanem antropológiai feltétele az, hogy a települése érdekében lobbizó vezető képes legyen kapcsolatot teremteni és együttműködni a helyi parlamenti képviselővel, a kormánymegbízottal, az adott minisztériummal és végeredményben magával a kormánnyal.
Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat kedden a Parlamentben, az ünnepségen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a magyar állam elismeri azokat a rendkívüli teljesítményeket, amelyek a humán-, a természettudományok, a művészetek, vagy a teológia területén megjelennek.
Elismerésben részesült idén Latorcai-Ujházi Aranka kiemelkedő ikonfestészeti munkásságáért, és Rokay Zoltán professzor több évtizedes tanszékvezetői, hiánypótló fordítói tevékenységéért. A díjakat Semjén Zsolt és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.
Semjén Zsolt köszöntőjében rámutatott: amikor a díjat létrehozták, volt egyfajta értetlenkedés bizonyos szekularista körök részéről, hogy mi köze a magyar államnak egy teológiai jellegű elismeréshez. Kiemelte: a magyar állam nem foglal állást teológiai kérdésekben, ahogy matematikai, társadalomtudományi vagy művészeti kérdésekben sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar állam ne ismerné el azokat a rendkívüli érdemeket, amelyeket valaki a humán, a természettudományok, a művészetek, vagy a teológia területén elér – fűzte hozzá. Ugyanakkor a magyar állam ezt sem közvetlenül teszi, olyan szaktekintélyeket kértek fel, akiknek a véleménye megkérdőjelezhetetlen, és az ő tudományos értékelésüket fogadják el.
Az idei díjazottakat méltatva kiemelte: nagyon fontos a tudományos munkásság, a tudományos eredmények megjelenése, de hasonló jelentősége van annak, hogy a tudomány elefántcsonttornyából élet legyen. Rokay Zoltán a tudományos munkát ötvözi a tanítással, teológus és papi nemzedékeknek adja át tudását.
Latorcai-Ujházi Aranka munkásságáról szólva azt mondta, a szent művészet része a teológiának, legyen az szent zene, vagy képzőművészet, festészet, jelen esetben elsősorban ikonfestészet. A szakralitás vonatkozásában is joga van mindenkinek az önkifejezésre, joga van mindenkinek az Istenélményét, az Isten keresését kifejezni olyan stílusban, amilyenben gondolja. Amikor azonban ez teológiává, a liturgia részévé válik, akkor nem szakadhat el a megszentelt hagyományoktól – mutatott rá. Hangsúlyozta: egy ikonnak tükröznie kell az évezredes hagyományokat, az egyház hitét. Latorcai-Ujházi Aranka nem önmagát állítja a középpontba, hanem a személyes imádságán keresztül megtapasztalt Istenélményt, valódi hűségben a megszentelt hagyományokhoz.
Latorcai-Ujházi Aranka 1953-ban született Gyomán, római katolikus családban nőtt fel. 1965-től szülővárosában művészeti képzésben vett részt, 1985-től ikonfestészeti tanulmányokat folytatott, illetve ezzel párhuzamosan teológiai területen is képezte magát. Ikonképein fellelhető a kutatói alaposság mellyel megőrzi az ikonfestészet hagyományait – hangzott el a díjazott laudációjában. Művészeti készségét és tudását külföldi tanulmányutakon is bővítette, számos egyéni és csoportos kiállítása volt idehaza és külföldön, több mint 120 cikk jelent meg munkásságáról művészeti és egyéb folyóiratokban, több görögkatolikus templomban szentelték fel ikonképeit.
Rokay Zoltán professzor Szabadkán született 1947-ben, Zágrábban volt elsőéves kispap, majd teológushallgató. Tanulmányokat folytatott Innsbruckban, 1973-ban szentelték pappá, Óbecsén lett plébános. 1989-ban Innsbruckban teológiai doktorátus szerzett biblikus témában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2000-ben habilitált. Számos publikációt tett közzé német és magyar nyelven, filozófiai jegyzetei és könyvei több egyetemen segédkönyvek, tankönyvek. Kiemelkedik fordítói munkássága, görögből és latinból olyan műveket fordított magyarra, amelyek korábban nem léteztek, vagy csak töredékesen.
Soltész Miklós államtitkár a díjazottak köszöntve úgy fogalmazott: mindketten példát mutatnak a következő nemzedékeknek. Rámutatott: nemcsak az a fontos, hogy valaki sikereket érjen el tudással, művészettel, vagy bármi mással, hanem az is, hogy az emberség is jelen legyen.
A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben adták át először, Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténészre emlékezve, aki 1879-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. Fraknói Vilmos a középkori magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben pedig arbei címzetes püspök lett.
(Forrás: MTI)
Családot csak férfi és nő alapíthat
2019. október 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Az 1989-es békés rendszerváltásnak megvolt a politikai és az erkölcsi ára is – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kedden Budapesten, a Vatikáni Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Alapítvány és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös konferenciáján. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a résztvevőkhöz küldött üzenetében úgy fogalmazott, hogy a tőlünk nyugatra lévő társadalmak és vezetőik nemcsak elfogadták az Isten nélküli életet, hanem kívánatosnak, követendőnek tartják.
Erdő Péter beszédében felidézte: a békés átmenet ára volt, hogy a rendszerváltozás utáni első demokratikus kormányok olyan megállapodások alapján jöttek létre, amelyeket kommunista vezetők kötöttek egymással vagy másokkal. Ezzel megmaradt a jogi értelemben vett folytonosság a kommunista állammal és annak intézményeivel.
Hozzátette: a békés változás értelmében nem álltak bosszút a korábbi rendszer vezetőin. Volt ugyan néhány törvény, amely a “megtisztulást kívánta szolgálni, de ezek sem tették összeférhetetlenné az új rendszerben vállalt politikai funkciókat az előző rendszerbeli politikusi múlttal”.
A bíboros kitért arra: a rendszerváltoztatás békés voltának másik ára az lett, hogy “kezdetben nem volt legitim a személyes tulajdon”. Egyes kommunista vezetők a nemzeti vagyont árulták nemzetközi vállalatoknak. Az új tulajdonosok bezárták a gyárakat, növelve a munkanélküliséget.
Míg a kommunista propaganda egykor azt sulykolta a tömegekbe, hogy a dolgozók számára egyedül a munka jelenti a becsületet, addig az új rendszerben a társadalom azzal szembesült, hogy sokak munkáját feleslegesnek tartják, és a gazdagság nem a munkából, hanem gyakran tisztességtelen üzletekből származik – közölte.
Úgy fogalmazott: “ezeknek a körülményeknek a hatására számos posztkommunista országban a társadalom bűnöző módon kezdett viselkedni”. Magyarországra is bejutottak a nemzetközi bűnszervezetek, megjelent a kábítószer-kereskedelem, sőt – bár Kelet- és Délkelet-Európánál kisebb mértékben – a szerv- és az emberkereskedelem is.
Arról is beszélt, hogy Magyarországon általában nem szolgáltatták vissza a kommunizmus idején elkobzott javakat. Az elvett földek után tulajdonosaik kárpótlási jegyeket kaptak, a gyárak tulajdonosai nem kaptak semmit, és az egyházak sem kapták vissza termelő javaikat.
Közölte, egy 1991-es törvény rendelkezett ugyan arról, hogy visszaszolgáltatják az egyházaknak azokat az épületeket, amelyeket 1948-ban vallásos vagy közhasznú tevékenységre használtak, de csak azokat, amelyeket korábban nem privatizáltak. A visszaszolgáltatás folyamata igen körülményes volt. Évről évre halogatták az épületek visszaadását, végül az Apostoli Szentszék és Magyarország megállapodott abban, hogy az egyház lemond ezen épületek feléről, és becsült értékükből az állam létrehoz egy alapot, amelyből évről évre részesül majd az egyház.
Erdő Péter elmondta: az egyházon belüli békés átmenethez nagymértékben hozzájárult, hogy a rendszerváltozást közvetlenül megelőző években a szentszék, a kormány egyetértésével, számos új püspököt nevezett ki.
Felidézte: Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásán azt kérte a magyar püspököktől, ne foglalkozzanak túl sokat a múlttal, hanem nézzenek előre. Kérésére valamennyi egyházmegyében zsinatokat szerveztek, amelyek hozzájárultak a II. vatikáni zsinat eredményeinek és a kánonjog újításainak bevezetéséhez.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a konferencia résztvevőinek küldött üzenetében úgy fogalmazott: “a tőlünk nyugatra lévő” társadalmak és vezetőik “elfogadták az Isten nélküli szekularizált életet, mi több, kívánatosnak, sőt más népek számára is kötelezően követendőnek tartják”.
Mindeközben a “szerény, hitéhez hűséges kisebbség tehetetlenül nézi, vezetői miként száműzik a közéletből a keresztény gyökerekből táplálkozó, eleddig természetesnek tartott igazságokat, például azt, hogy családot csak férfi és nő alapíthat” – fogalmazott.
XVI. Benedeket idézte, aki szerint a férfi és a nő egyenjogúsága a történelem során csak azokban a társadalmakban valósult meg, ahol a keresztény hit elterjedt. Benedek pápa ezért is óvott attól, hogy nem keresztény néptömegek rendezett vagy rendezetlen keretek között bebocsátást nyerjenek a keresztény gyökerekkel rendelkező Európába – tette hozzá Semjén Zsolt.
Federico Lombardi, a Ratzinger Alapítvány elnöke, a szentszék korábbi szóvivője átadta Ferenc pápa és XVI. Benedek emeritus pápa üdvözletét a konferencia résztvevőinek.
Felidézte: II. János Pál pápa 1992-ben arra figyelmeztetett, a szabadságát visszanyert Európának ismét egységessé kell válnia, ismét “két tüdővel” kell lélegeznie. Húsz évvel később XVI. Benedek pápa Csehországban azt mondta, a vallásszabadság visszanyerése után minden embernek újra fel kell fedeznie keresztény hagyományait, és azt kérte a vallási közösségektől, hallassák hangjukat a társadalomban. A berlini fal leomlásának 25. évfordulóján pedig Ferenc pápa figyelmeztetett arra, minden falat le kell dönteni, amely felosztja világot, “falak helyett hidakra van szükség”.
A három pápa útmutatása alapján fontos, hogy Európa keleti és nyugati fele odafigyeljen egymásra és újra felfedezze keresztény gyökereit – tette hozzá Federico Lombardi.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntőjében azt mondta: a posztmodern korban sokan eljutottak a teljes reményvesztésig és önfeladásig.
Joseph Ratzingert idézve hangsúlyozta, hogy miközben az egyház hitét sokan fundamentalizmusként bélyegzik meg, a relativizmus diktatúrája van kialakulóban. Ez semmit nem ismer el, ami végleges, és egyedül a saját akaratát és vágyát teszi meg mértéknek.
A Ratzinger Alapítvány, amelyet 2010-ben alapított XVI. Benedek, rendszeresen szervez konferenciákat szerte a világban. A kétnapos budapesti szimpózium célja, hogy az egyház társadalmi tanításának tükrében vizsgálják a kommunizmus összeomlása után lezajlott változásokat a közép-európai térségben.
(Forrás: MTI)
Interaktívan, élményszerűen mutassuk be a múltunkat
2019. október 07.
Ossza meg ismerőseivel!
A 21. századi technika lehetővé teszi, hogy ne csak megőrizzük és tiszteljük a múlt relikviáit, hanem a saját jelenünk részévé tegyük azokat – fogalmazott hétfőn Semjén Zsolt Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum 1,850 milliárd forintos felújításának projektindító rendezvényén. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: ma már nem elég a múlt értékeit vitrinek sorában bemutatni, szükség van arra, hogy interaktívan, élményszerűen mutassuk be a múltunkat.
Semjén Zsolt arra is kitért: a kormánynak az a dolga, hogy az ország építéséhez, szépítéséhez szükséges európai uniós támogatásokat – amelyek nem ajándékok, hanem szerződés szerint nekünk járó összegek – “kipréselje a brüsszeli bürokráciából”, valamint ezeket a kiváló gazdasági lehetőségeinknek köszönhetően saját forrással is kiegészítse. Beszélt arról, hogy “a turizmus és az egészséges lokálpatrióta büszkeség szempontjából is fontos”, hogy a régi, történelmi épületeink megújuljanak.
Zalaegerszeget is történelmi rangjának megfelelővé teszi a Göcseji Múzeum teljes körű felújítása. Jelezte ugyanakkor, hogy érdemes mindig valami sajátosságra építeni, hiszen szép épületek vagy szép fekvésű városok másutt is akadnak. Zalaegerszeg esetében ide sorolta a Zalához minden szempontból kötődő Deák Ferencet, aki a kiegyezés létrehozójaként elindította 1867-ben az első világháborúig tartó gazdasági és kulturális aranykort. Példaként említette Mindszenty József bíborost is, akinek hamarosan múzeuma is épül a városban, továbbá a város szülötteként Fekete Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia korábbi elnökét, akinek építészetét állandó kiállítás mutat majd be.
Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) ugyancsak arról tett említést, hogy Deák Ferenc 1867-ben olyan fejlődést indított el, amire azóta sem volt példa, de a 2010-ben indult polgári kormány korszaka talán utoléri ezt. A kiegyezés utáni időszakban épült és a polgárosodás egyik szimbóluma is, a Göcseji Múzeum épülete.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy az épület 1890-ben készült el eklektikus stílusban, eredetileg takarékpénztárnak és bérlakásoknak adott helyet. Az 1950-es években a városi tanács működött a falai között, de volt ifjúsági klub, orvosi rendelő és napközis konyha is, míg 1973-ban meg nem nyitott benne a múzeum. Az 1990-es években beépítették a tetőterét és akkoriban teljes modernizáláson is átesett.
A polgármester elmondta: a Modern városok program keretében, a városrehabilitáció részeként újulhat most meg a múzeum a 2021 nyarára tervezett határidőig. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből 1,3 milliárd forint, kormányzati hozzájárulásból pedig további 550 millió forint áll rendelkezésre a munkálatokhoz.
Kaján Imre múzeumigazgató megemlítette: utoljára a Seuso-kincseket mutatták be az intézményben, akkor 18 nap alatt több mint 20 ezer látogató volt kíváncsi a gyűjteményre és a legutóbbi Múzeumok éjszakáján is kiemelkedő látogatottsága volt az intézménynek, amely egyebek mellett Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrainak gyűjteményét is kezeli.
(Forrás: MTI)
A gyásznap csak március 15-ével és az 1867-es kiegyezéssel együtt érthető
2019. október 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint az október 6-i aradi gyász csak március 15-ével, az 1848-as forradalom kirobbanásának ünnepével, és a forradalom leverése utáni 1867-es kiegyezéssel együtt érthető.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobor mellett beszélt erről, a forradalom tábornokai kivégzésének a 170. évfordulóján. Kijelentette: Aradon lenni ünnep, Aradon lenni fájdalom, Aradon lenni kötelesség. Arad ugyanis örökre beírta magát a magyar történelembe.
Semjén Zsolt az aradi minorita rendház naplójába írt bejegyzést felolvasva idézte fel a 13 tábornok kivégzésének a történetét. Az utolsónak felakasztott Vécsey Károly – nem lévén kitől elbúcsúznia – a már halott Damjanich János kezét csókolta meg, akivel korábban feszült volt a viszonya, mert másképpen ítélte meg a forradalmi helyzetet.
A történelem szereplőinek a megítélése egy nemzeten belül sem egységes, másként vélekednek a magyar szabadságharcról az osztrákok, és más a román megítélés. „Hosszú idő és nagy türelem kell ahhoz, hogy az előítéletek enyhüljenek, és a valós történelem szóhoz jusson. Ez nehéz, de nem lehetetlen” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Hasonló gondolatokat osztott meg Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is az aradi Megbékélés parkját betöltő megemlékezőkkel. Az aradi tábornokokat a megfélemlítés szándékával végezték ki, de e szándéknak nem sikerült érvényt szerezni.
„Nekünk, magyaroknak, rendre elbuknak szabadságharcaink, de meglehetősen sikeresek vagyunk a kiegyezésekben, a konszolidációkban” – állapította meg. 30 évvel ezelőtt románok és magyarok egyszerre váltak szabadokká, de pár hónappal később, Marosvásárhelyen egymás torkának estek. „El tudjuk képzelni, hogy néhány év múlva szobor álljon Marosvásárhely főterén, a Fekete márciusra emlékezve?” – kérdezte, és hozzátette: eljön az idő, amikor ennek is emlékművet sikerül állítani. Ehhez csak tisztelet és bizalom kell.
Óriási együttműködési lehetőségek állnak Magyarország és Szerbia előtt
2019. október 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Idegenforgalmi szempontból óriási együttműködési lehetőségek állnak Magyarország és Szerbia előtt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az újvidéki LORIST Idegenforgalmi, Halászati, Vadászati és Sportfelszerelés-kiállításon.
Kiemelte, hogy újvidéki látogatása alkalmával a szerb kormány tagjaival két konkrét együttműködésről tárgyalt, az egyik a gyógyturizmusra, a másik pedig a vadászattal, halászattal, környezetjárással kapcsolatos turizmusra vonatkozik.
Semjén Zsolt a szerbiai városban népszerűsítette a 2021-es Egy a természettel című Vadászati és Természeti Világkiállítást is, amelynek egyik kiemelt vendége Szerbia lesz.
A vadászati turizmusról szólva kiemelte, hogy az jelentős bevételeket generál, hiszen gyakran az egész család együtt utazik a vadásszal, és több napot marad az adott városban. „Éppen a legfizetőképesebb keresletet viszi az országnak arra a részére, amely a legkevésbé fejlett és urbanizált, hiszen ott vannak a természeti értékek. Ez azt jelenti, hogy éppen ott segíti a megélhetést, éppen ott segít helyben megmaradni, ahova a legnehezebb más típusú fejlesztést vinni” – magyarázta.
A 2021-es világkiállításról elmondta: „Magyarország, a Kárpát-medence, Közép-Európa fantasztikus vadgazdálkodási és vadászati kultúrájának bemutatása a cél”, de több mint 150 országot hívtak meg, és minden jelentősebb természetvédelmi, vadászati, horgászati szervezettel kapcsolatba léptek. A kiállítás témáját tekintve is a teljességre törekednek, a vadászat és a horgászat mellett lovasbajnokságot szerveznek, bemutatják a solymászat, az íjászat és a sportlövészet szépségeit, de a művészeteket is bevonják, illetve a gasztronómián, valamint az ehhez kapcsolódó borkultúrán keresztül a társadalom minden részét igyekeznek megszólítani.
Kovács Zoltán, a 2021-es Egy a természettel című Vadászati és Természeti Világkiállításért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy a kormány döntése értelmében 1971 után ötven évvel rendez újra vadászati és természeti világkiállítást Magyarország. A 20 napos központi budapesti kiállítás mellett négy másik városban, Vásárosnaményban, Hatvanban, Gödöllőn és Keszthelyen is lesznek rendezvények, de voltaképpen minden régiót bekapcsolnak az eseménysorozatba.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes újvidéki sajtótájékoztatóján kitért a kiválónak nevezett magyar-szerb kapcsolatokra is. Rámutatott, hogy Magyarország egyik legfontosabb célja az Európai Unióban a bővítés, vagyis az, hogy Szerbia végre teljes jogú tagja legyen az EU-nak. „Nemcsak, hogy mindent megteszünk ezért, hanem minden tapasztalatot is átadunk Szerbiának” – szögezte le.
A 20 ország 500 kiállítóját felvonultató, vasárnapig tartó LORIST kiállításon a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint Magyarország díszvendégként van jelen. A szakkiállításon, ahol magyarországi gyógy- és termálfürdők, valamint a vásár tematikájához kapcsolódó magyar cégek mutatkoznak be a CED és az Egy a Természettel Nonprofit Kft. közös szervezésében.
A kiállítás három szekciójából kettő érinti a magyar megjelenést, az október 2-án nyílt vadászati és halászati részen Magyarország a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítást hirdető 50 négyzetméteres standdal jelenik meg. Az október 3-án nyilt turisztikai szekcióban a magyar cégek 200 négyzetméteres standon vannak jelen. Ez utóbbin egy 80 négyzetméteres vadgasztronómiai látványkonyhából, és egy 120 négyzetméteres pavilonban láthatók a magyar cégek, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park.
Csík László, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. ügyvezetője a közlemény szerint hangsúlyozta, a LORIST Expo kiváló lehetőséget teremt a komoly hagyományokra visszatekintő magyar vadászati és halászati kultúra, illetve a kapcsolódó innovatív termékek és szolgáltatások széles szakmai körben történő reprezentálására. Hozzátette: bíznak abban, hogy partereikkel olyan hosszú távú és sikeres együttműködést alakítanak ki a szakkiállításon, amely előrevetíti a szerb piacra irányuló magyar export további bővülését.
