Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a keresztény politikus három értéket tart fontosnak: a perszonalitást, a szolidaritást és a szubszidiaritást.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese “A modern magyar katolikus politizálás arcképcsarnoka” című könyv szerdai budapesti bemutatóján kiemelte: ezt a három értéket – ha eltérő mértékben is – a keresztény politikusoknak képviselniük kell.

Semjén Zsolt a Barankovics István Alapítvány rendezvényén kifejtette: a kereszténydemokrata politikusok “a legliberálisabb liberálisokkal” ellentétben az emberi méltóságot nem valamely ENSZ-határozatból vezetik le, hanem abból, hogy az ember a teremtő Isten képmására lett alkotva.

A keresztény szolidaritásról azt mondta: az több annál, amit bármely baloldali kollektivista elmélet hirdet, amely annyira túlhangsúlyozza a közösség jelentőségét, hogy az egyes ember már csak jelentéktelen csavar a gépezetben.

A szubszidiaritást úgy értelmezte, hogy amit egy kisebb közösség megtehet, azt egy “magasabb közösség” nem veheti el tőle, így a gyermeknevelés feladatát az állam nem veheti el a családtól. Ha viszont egy gyermek árvává válik, az ország feladata lesz, hogy nevelését biztosítsa – említett egy példát.

Semjén Zsolt rámutatott: az egyház társadalmi tanítása nem azonos egyetlen párt politikai programjával, ugyanakkor a keresztény pártok politikai programja nem lehet független az egyház társadalmi tanításától.

Az egyházaknak el kell ismerniük a politika jogos autonómiáját, ami nem lehet független az erkölcstől, a politikának pedig tiszteletben kell tartania az egyház szabadságát. E két pillér között valósulhat meg a keresztény politika – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az egyház szilárdan áll, ennek tudatában közeledhetnek hozzá, vagy távolodhatnak tőle a politikai pártok.

A könyvben bemutatott katolikus politikusokról szólva azt mondta: valóban katolikusok és a valóban politikusok voltak, aki tudatosan vállalták a keresztény politika lehetőségeit és küldetését. Nem tévedtek el sem jobbra, sem balra, az egyház tanításának megfelelően keresték korukban a helyes és hiteles válaszokat a társadalmi kihívásokra.

A kötet a magyarországi kereszténydemokrácia több mint egy évszázados történetének néhány jelentősebb alakját mutatja be. Mészáros József, az alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a bemutatott portrék nem teljes körűek, de szándékaik szerint folytatják az arcképcsarnok összeállítását.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország köztársasági elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére – Magyarország melletti következetes kiállása, valamint hazánk érdekeit szolgáló közéleti tevékenysége elismeréseként – Gloria von Thurn und Taxis hercegnének, gróf Széchenyi István ükunokájának a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adományozta.

Magyarország melletti következetes kiállása, valamint hazánk érdekeit szolgáló közéleti tevékenysége elismeréseként – Gloria von Thurn und Taxis hercegnének a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adományozta. A kitüntetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át a Karmelita Kolostor könyvtárában szerdán.

Gloria von Thurn und Taxis a németországi Stuttgartban született az egyik legjelentősebb magyar főnemesi család sarjaként. Édesanyja, Széchenyi Beatrix grófnő, a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István ükunokája.

A hercegné szimpatizál Magyarország politikájával, rokonszenvét befolyásos körökben is hangoztatja. Kapcsolataival, közéleti tevékenységével, hasznos tanácsaival jelentős diplomáciai szolgálatot tesz hazánknak. Anyanyelvünket jól beszéli és Magyarország iránti elkötelezettségétől indíttatva kérte magyar állampolgárságának megállapítását néhány évvel ezelőtt.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországon nem lesz egyetlen templomból sem bevásárlóközpont, sem mecset – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az üldözött keresztényekről szóló, kedden kezdődött nemzetközi konferencián.

Semjén Zsolt kiemelte: igyekeznek mindent megtenni, amit a keresztény civilizáció érdekében meg tudnak tenni, és igyekeznek minden segítséget megadni a keleti keresztény testvéreknek, akik a legnehezebb üldöztetést szenvedik el.

Kitért arra, hogy a keleti keresztények kétszeres szenvedésnek vannak kitéve, egyrészt elszenvedik azt, amit mindenki más a Közel-Keleten, másrészt keresztény kisebbségként vannak jelen az iszlám többségben.

A szó szoros értelmében keleten borzalmas keresztényüldözés zajlik – mondta Semjén Zsolt, aki ugyanakkor feltette a kérdést: nem reális fenyegetettség, hogy száz év múlva Európában, nyugaton is eljön a keresztényüldözés ideje? Párizsban, Marseille-ben, vagy Brüsszelben?

Feltette azt a kérdést is: nem azzal kezdődik a keresztényüldözés, amikor nyugaton meghurcolnak egy tanítónőt, mert egy kis kereszt van a nyakában, vagy amikor az óvónőknek elő akarják írni, hogy egy kisfiút nem nevezhetnek kisfiúnak, a kislányt pedig kislánynak?

Értékelése szerint a keresztényüldözésnek vannak szofisztikáltabb és brutálisabb formái. Nekik ugyanakkor az a küldetésük, hogy minden keresztényüldözéssel szemben fellépjenek – fogalmazott Semjén Zsolt.

Ismertette: a magyar kormány kétféle módon próbálja ezt megtenni, az alkotmányban rögzítették, hogy minden állami szervnek kötelessége a keresztény civilizáció védelme. Beleírták továbbá az alaptörvénybe azt is, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, és, hogy a magzati élet emberi élet és a fogantatástól védelem illeti meg.

Kitért arra is, hogy az elmúlt 10 évben háromezer templomot újítottak fel, illetve építettek. Magyarországon egyetlen templomból sem lesz bevásárlóközpont, sem mecset – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt szerint nem a keleti keresztényeknek kell hálásnak lenniük, hanem nekünk, mert bemutatták az igazságot, az igazi tanúságtételt, a krisztusi értékeket. „Önök valóban jópásztorok, akik a nyáj mellett vannak, példát és erőt adnak nekünk” – fogalmazott, hozzátéve: a jövőben is számíthatnak Magyarország támogatására.

Gloria von Thurn und Taxis hercegnő magyar nyelven mondott köszönetet a kormánynak és Orbán Viktor kormányfőnek azért, amit az emberi jogokért tett és tesz. Kiemelte az emberi élet védelmét a fogantatástól a halálig, a házasság védelmét, és külön szólt a vallásszabadság védelmének fontosságáról.

Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció nyugalmazott prefektusa kiemelte: a keresztények szenvedése fémjelzi földi életüket, az ember a szenvedéssel együtt él, ismeri az ezen keresztül megjelenő fájdalmat. A kereszt, amelyet a világ Megváltója cipelt vállán, a válasz a kérdésekre – fogalmazott.

Viktor Hamm tiszteletes, a Billy Graham Evangelistic Association alelnöke arról beszélt, hogy a keresztényüldözés valóság, és már azelőtt elkezdődött, hogy megszületett volna maga a keresztény vallás. Az üldöztetést már Jézus megjósolta, követőit a történelem során üldözték, hasonlóan a mostani üldözöttekhez – mutatott rá.

Az üldözés azonban nemcsak félelmet szül, de elpusztítja a keresztény tudatot is több generációra visszamenően – sorolta a jelenséggel megjelenő veszélyeket. Szerinte a szabad világnak is fel kell készülnie az üldöztetésre, mert az „már úton van”.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország és Románia stratégia érdeke az észak-déli tengely erősítése, a határ menti autópályák kiépítése, a vasúti összeköttetések biztosítása, valamint annak támogatása, hogy magyar-román közös vállalatok ki tudjanak jutni harmadik országok piacaira is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hétfőn Békéscsabán.

Semjén Zsolt kifejtette, kulcsfontosságú a Békéscsaba-Arad-Temesvár, valamint a Debrecen-Nagyvárad közti autópályák megépítése, a határok között a vasúti összeköttetés biztosítása.

Hozzátette: az Európai Unióban autópályán már el lehet jutni Záhonytól Gibraltárig, legalább ilyen fontos lenne a Balti- és a Fekete-tengert összekötő észak-déli tengely is, ami Magyarország, Románia, Szlovákia és Lengyelország számára is előnyökkel járna.

Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar-román tagozat húszéves működése révén több közös vállalat is létrejött, de az egymás piacain való megjelenés mellett erősíteni kell, hogy a vállalatok kijussanak harmadik országok piacaira is.

A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, a jó gazdasági és politikai kapcsolatok között szoros kölcsönhatás van, amely az országok és az ott élők közti barátságot, sorsközösséget is erősíti.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata 1999 nyarán alakult meg Békéscsabán azzal a céllal, hogy a határmenti gazdasági kapcsolatokat erősítse.

Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) elnöke, a tagozat vezetője elmondta, mára valamennyi román régióval van kapcsolatuk, számos határon átnyúló projektet valósítanak meg egyebek mellett a foglalkoztatás terén. Példaként elmondta, Arad megyében egy expo kialakítását segítették, magyar oldalon egy magyar-román üzleti központ jött létre, és kapcsolatban vannak egy nagyváradi egyházi alapítvánnyal is.

Orosz Tivadar hangsúlyozta, a kétoldalú kapcsolatokat fellendítette a két ország uniós csatlakozása és a védővámok leépítése; mára Magyarország Németország után Romániába exportál a legtöbbet.

Zákonyi Botond Magyarország bukaresti nagykövete a rendezvényen elmondta, csaknem 14 ezer magyar részesedésű vállalat van bejegyezve a román piacon, amelyek jegyzett tőkéje eléri az 1,4 milliárd eurót.

A két ország közti áruszállítás volumene megközelíti a 8 milliárd eurót, a kereskedelmi kapcsolatokat a 2008-as válság is csak minimálisan tudta visszavetni. Szorgalmazzák a határkeresztező kisebb léptékű utak építését, határátkelők megnyitását, továbbá javaslatot tettek a Budapest-Kolozsvár közti nagysebességű vasútvonal közös megvalósításának vizsgálatára – húzta alá.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Átfogó megállapodást kötött a kormány az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH). A dokumentumot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija írta alá hétfőn Budapesten, a Karmelita kolostorban.

Semjén Zsolt kiemelte, a magyar állam két dolgot ismer el a szerződés megkötésével: a hagyományait őrző zsidóság történelmi tradícióit, illetve azt a jelenlegi és jövőbeni szolgálatot, amelyet az EMIH a magyarországi zsidó közösség reneszánszáért tesz.

Elmondta: Magyarországon mind a három zsidó irányzatot – a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz), a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget (MAOIH) és az EMIH-et – a legmagasabb fokon elismerik, de a megbecsülés “következő, anyagi és szimbolikus értelemben is legmagasabb” foka, amikor a kormány az adott felekezettel külön szerződést is köt.

A Mazsihisszel még a első Orbán-kormány idején megállapodtak, és azt a szerződést aláírta a MAOIH akkori vezetője is, az EMIH-hel kötött megállapodással pedig a magyarországi zsidóság teljességét elismerik – tette hozzá.

Semjén Zsolt kiemelte: a megállapodás értelmében az EMIH által létrehozott és fenntartott intézményeket ugyanaz a finanszírozás illeti meg, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézményeket.

A szerződésben a kormány az EMIH-re bízza a holokauszt következtében “elárvult” vidéki intézmények felújítását, megőrzését és azt, hogy ezeket élettel töltsék meg. Rögzíti továbbá, hogy a kormány támogatja a Milton Friedman Egyetemet. Az intézmény a zsidó tudományosság fellegvára lehet, emellett a nem zsidóknak is közvetíti a zsidó értékeket – ismertette a miniszterelnök-helyettes.

Hangsúlyozta: a magyar zsidóság “történelmileg és napjainkban is elszakíthatatlan része az országnak”. Trianon után a magyar nyelvű zsidóság jelentős része is a határon kívülre szorult, és az EMIH nagy segítséget nyújt ezeknek a zsidó közösségeknek a megerősítésében és a kapcsolattartásban velük.

Köves Slomó arról beszélt: az EMIH 2004-es megalakításának legfontosabb célja az volt, hogy a zsidóság értékeit megmutassa és “élettel megtöltve elérhetővé tegye” minden magyarországi zsidónak.

Kitért arra: Kovács András 2018-ban megjelent, a zsidóság körében végzett kutatása igazolja, hogy az EMIH 15 éve tartó munkája “meghozta gyümölcsét”.

Ez a kutatás egy húsz évvel ezelőtti felmérés megismétlése volt. A kutatásból kiderült, hogy míg húsz évvel ezelőtt a zsidó közösség aktív, zsinagógába járó tagjainak 70 százaléka a szülei szokásait követte és csak 30 százalékuk volt “visszatérő”, vagyis nem zsinagógába járó szülők zsinagógába járó gyermeke, addig ma ez az arány éppen fordított.

Emellett, míg húsz éve a zsidó identitást meghatározó legfontosabb tényezők között a holokauszt emléke szerepelt, ma ezt “megelőzi a zsidó hagyomány értékeinek megőrzése és a szubjektív zsidó életérzés” – mondta.

Köves Slomó hozzátette: a kutatásban résztvevők több mint 80 százaléka mondta, hogy az EMIH munkája elengedhetetlen a zsidó közösség újjáépítéséhez.

Az EMIH vezetője megköszönte a kormány támogatását, megjegyezve, hogy a munka tartalmi része az ő felelősségük, de sikeréhez elengedhetetlen a kormány nyitottsága.

David Lau, Izrael askenázi főrabbija kiemelte: a megállapodás egyszerre biztosítja a múlt értékeinek megőrzését és ad útmutatást a jövő építéséhez.

Meglátása szerint Magyarország az állampolgáraival is jót tesz, amikor szerződést köt a zsidó szervezettel, hiszen az emberek azt látják, hogy a régi értékek őrzésének van értelme és célja, egymás kölcsönös elismerése érték, és ezzel egy konfliktusoktól mentes, békés jövőt építését segítik.

David Lau hétfőn megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozóról azt mondta: megtapasztalhatta, hogy a kormányfő különösen fontosnak tartja a múlt tiszteletét és a múltból építkezve kíván egy szebb jövőt építeni.

Az egyházi törvény szerint bevett (vagyis legmagasabb jogi besorolású) egyházzá az a bejegyzett egyház válhat, “amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött”. Azon egyházak, amelyek – mint az EMIH is – a jelenleg hatályos törvény életbelépését megelőzően is bevett egyházak voltak, ilyen megállapodás nélkül is megtarthatják bevett egyházi státuszukat, ugyanakkor kérhetik a kormánytól a megállapodás megkötését.

A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség lehet vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és bevett egyház. Utóbbi kategóriába 32 egyház tartozik.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hivatalában fogadta Sonexay Siphandonet, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét november 18-án.

A felek áttekintették a magyar-laoszi gazdasági kapcsolatokat, fontosnak nevezték a Keleti és a Déli Nyitás politikáját. Döntöttek a kötött segélyhitel együttműködési program elmélyítéséről.

Ötvenről száz főre emelték a Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjprogramban résztvevők létszámát, amit a laoszi fél teljes mértékben ki is tölt. A korábbi mezőgazdasági és élelmiszerbiztonsági együttműködést kiterjesztették a vízgazdálkodásra és a népesség-nyilvántartásra.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ismét hitet tett eredeti statútuma mellett, azaz, hogy a szervezet az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette: 2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz.

A kormányfő helyettese kiemelte: teljes konszenzussal zárult a Máért ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, akinek képviselője – bár meghívták – nem jelent meg. Ez utóbbit “elég botrányosnak” tartotta.

Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.

Semjén Zsolt a nemzetpolitika négy pillérét emelte ki. Elsőként az identitás megerősítését, jelezve: 2010 óta az erre fordítható forrásokat megtízszerezték. Ezer óvodát építettek, illetve újítottak fel a Kárpát-medencében, a teljes oktatási rendszer fenntartását finanszírozzák, összesen ötezer intézményt támogatnak – sorolta.

Új innovációként említette a gazdaságfejlesztési programot a külhoni területeken, amelyet minden jelenlévő párt támogatásáról biztosított. Kiemelte: a fejlesztések jók az adott országban élő külhoni magyar kisebbségnek, Magyarországnak, a többségi nemzetnek és az utódállamoknak egyaránt.

Kitért arra is, hogy 1,1 millió a honosított új magyar állampolgárok száma, akik nemcsak a parlamenti választásokon vehetnek részt, hanem – akiknek nincs uniós lakcímük – az EP-választásokon is.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról, hogy a Magyar Állandó Értekezlet újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz, hogy a testület az etnikai alapú magyarpártok szövetsége és tanácskozási fóruma.

Minden határon túli magyar párt és a jelen lévő ellenzéki pártok is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a közelmúltban előfordult: egy magyarországi párt képviselője nem a magyar jelölt mellett kampányolt Szlovákiában, illetve Romániában, hanem a szlovák, illetve a román jelölt mellett.

Semjén Zsolt elmondása szerint ezt az ülésen szóvá tette Kelemen Hunor RDMSZ-elnök, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke és a diaszpóra részéről Bihari Szabolcs is. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István úgy fogalmazott: “akkor inkább maradjanak otthon”.

A miniszterelnök-helyettes elmondta: a tanácskozáson Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a kárpátaljai, illetve ukrajnai helyzetet ismertette. Semjén Zsolt hangsúlyozta: az a törekvésük, hogy minél előbb találkozzanak, és tárgyaljanak Volodomir Zelenszkij új ukrán elnökkel.

Értékelése szerint az új elnök hivatalba lépése óta ugyan a magyarság helyzete nem romlott, de nem is javult. A jogfosztó törvények érvényben vannak, a magyarok megfélemlítése folytatódik. Kiemelte: ha józan ésszel gondolkodnak, Ukrajna és Magyarország érdeke is az, hogy a két ország kapcsolata rendeződjön.

Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani, kapcsolódva a magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz.

Jelezte: a Máért a jelenleg futó nagy nemzetpolitikai programokat üdvözölte, közte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot és a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, illetve az idei tematikus év megvalósítását.

A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: az, hogy a zárónyilatkozatot konszenzussal tudták elfogadni azt jelzi, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus van.

Kitért arra is, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői ott lesznek az újjáépült és pénteken megnyíló Puskás Arénában a Magyarország-Uruguay futballmérkőzésen.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Új ösztöndíj-program indul a Stipendium Hungaricum program kiterjesztésével, amelynek célja, hogy a diaszpóra magyarságának többedik generációja itthoni egyetemeken folytasson tanulmányokat – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén tartott sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Semjén Zsolt az MTI kérdésére elmondta: a vonatkozó javaslat hamarosan a kormány elé kerül, és annak anyagi vonzatát teljes körűen biztosítani fogják.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is: folyamatban van az emigrációs és diaszpóra központ kialakítása, ahol többek között a Mikes-program keretében hazahozott értékeket, levéltári anyagokat gyűjtik össze és mutatják be az érdeklődőknek. Eddig közel négyszáz ládányi könyvtári és levéltári anyag érkezett Magyarországra – jelezte.

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy a világ minden részén van diaszpóra, akiket megillet a magyar állampolgárság, ugyanakkor vannak helyek, ahol az “adott magyar nemzetrész veszélybe kerül az adott ország összeomlása miatt.” Példaként említette Venezuelát, és azt mondta: Magyarország kiáll minden diaszpóra-közössége mellett. Van egy ország, ahová, ha baj van, mindig hazajöhetnek, ez Magyarország – fogalmazott.

Hozzátette: tárgyalásokat folytatott több uniós országgal, akiknek szintén van diaszpórája Venezuelában, és összehangolták az esetleges lépéseket. A kormányfő helyettese ezres nagyságrendről beszélt, de hangsúlyozta: minden magyar, ha úgy érzi, veszélyben van, akkor Magyarország segíti a hazatérését. Közölte: mindenki el tudott helyezkedni, intenzív magyar képzést tartanak a számukra. A diploma honosítása sok esetben nem egyszerű, de az oktatási államtitkársággal szorosan együttműködnek e téren – jelezte.

A miniszterelnök-helyettes az állampolgársági adatokat firtató felvetésre elmondta: aki fel akarta venni a magyar állampolgárságot, már felvette, nagyságrendileg 1,1- 1,2 millió az az adat, amivel számoltak. Hozzátette: még körülbelül százezer ember lehet az idők folyamán, aki majd felveszi az állampolgárságot.

Kérdezték a Momentum politikusainak közelmúltbeli, romániai és szlovákiai fellépéséről is.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: arra még nem volt precedens, amit a Momentum művelt, még a legelvetemültebb SZDSZ-es korszakokban sem. Idézte a Magyar Állandó Értekezlet statútumát, miszerint az etnikai magyar pártokat kell támogatni. Az példátlan, hogy valaki átmegy Romániába, vagy Szlovákiába és ott nyíltan magyar jelöltek ellen kampányol – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök szereplése a romániai elnökválasztáson kifejezetten jó és erős – jegyezte meg.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, hogy radikális szemléletváltás következett be a nemzetpolitikában, és a diaszpóra magyarságát illetően.

Hangsúlyozta: a diaszpóra magyar szervezeteire, és a magyar közösségekre mint becsületes magyar emberekre gondolnak, akik hazájuktól sokszor több ezer kilométer távolságban képviselik a magyar nemzetet.

Egy 2,5 milliós nemzetrészről van szó, számuk nagyjából megegyezik a Kárpát-medence külhoni magyarságának számával.

Kitért arra, hogy folytatódnak a megkezdett programok, így a Kőrösi Csoma Sándor program is, amely 47 ösztöndíjassal indult 2013-ban, de számuk a Petőfi Sándor programmal együtt mára elérte a 225-öt. Szintén folytatódik a Mikes-program, a Rákóczi Szövetség által kezelt, de a Miniszterelnökség által finanszírozott diaszpóra-program, amelynek keretében évente ezer fiatal érkezik Magyarországra és ismerkedik meg az anyaországgal és a Kárpát-medence tájaival.

Jelezte azt is: a tanácskozáson zárónyilatkozatot fogadnak el.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A diaszpóra magyarsága 2010 óta azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyarsága mellett – hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén, csütörtökön Budapesten.

Semjén Zsolt azt mondta, a szocializmus időszakában még ellenségként tekintettek az emigrációban élő magyarokra, 1990-2010 között pedig „mostohagyerek” volt a diaszpóra magyarsága. Nem foglalkoztak a diaszpórát érintő kérdésekkel, e közösség súlya nem jelent meg kellőképpen a többi magyar nemzetrész mellett.

2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyar nemzetrészei mellett – fogalmazott Semjén Zsolt. Kitért arra, nemcsak a Magyar Állandó Értekezleten vesznek részt a diaszpóra képviselői, hanem speciálisan az ő igényeiknek megfelelően létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és számtalan programot indítottak el.

Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon nagy munkát végeztek el, hiszen 1990 előtt a diaszpóra magyar szervezetei még emigrációs magyar szervezetek voltak, azok „minden értékével és minden fájdalmával”.

1990 után az emigráció véget ért, hiszen nemcsak mindenki hazajöhet, hanem 2010 óta mindenkit szeretettel is látnak Magyarországnak – mondta. Hozzátette: sikerült az emigráció szervezeteiből olyan magyar tömörüléseket létrehozni a diaszpórában, ami minden magyar otthona.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy mostanra 1,1 millió az új honosított magyar állampolgárok száma, akik megkapták vagy visszakapták az állampolgárságot.

A diaszpóra magyarsága nemcsak a parlamenti választásokon, hanem az európai parlamenti választásokon is részt vehet. Mindazon magyarok, akiknek nincs európai uniós lakcíme, voksolhattak az EP-választáson, és ezzel is megtestesülhetett a nemzet egysége a magyar delegációban – közölte.

Semjén Zsolt köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának azért, hogy mindig kiálltak Magyarország és a magyarság mellett, akkor is, amikor ez nem volt könnyű.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta, hogy az idei évben a világ 32 országából közel száz szervezet képviselője van jelen a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta a magyarországi látogatáson tartózkodó Francesco Pattont, a Szentföldi Ferences Kusztódia kusztosát szerdán, a Miniszterelnökség Karmelita épületében.

Semjén Zsolt mellett, a megbeszélésen részt vett Dobszay Márton Benedek ferences tartományfőnök és Várnai Jakab, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora, valamint Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár.

A kusztos a találkozó során ismertette a kereszténység jelenlegi helyzetét a Közel-Keleten. Bemutatta a szentföldi szent helyeket gondozó ferencesek keresztény közösségeket megtartó, lelkigondozásukat végző szolgálatát.  Francesco Patton emlékeztetett, a Szentföldi Ferences Kusztódia története a XIII. századra nyúlik vissza.

A szervezet feladata a római katolikus egyház nevében gondozni és őrizni Jézus megtestesülésének legfőbb helyeit. A Szentföldi Ferences Kusztódia évszázadok során társadalmi, oktatási és kulturális tevékenységek hálózatát fejlesztette ki a helyi közösségek hitének és életének megőrzése és újjáélesztése céljából.

A megbeszélésen Semjén Zsolt kiemelte, hogy hazánk segíti Kusztódia által támogatásra javasolt szentföldi keresztény intézményeket, egy iskolai és plébániai komplexum kialakítását a galileai Kánában, illetve egy, a Szentföld keresztény vonatkozásait bemutató kiállítás létrehozását.

A miniszterelnök-helyettes a megbeszélésen hangsúlyozta, Magyarország fontosnak tartja a közel-keleti keresztény közösségek megmaradását. Magyarország Kormánya a 2016-ban indult Hungary Helps Programon keresztül az elmúlt években jelentős mértékben támogatta a veszélyeztetett keresztény közösségeket.

(Forrás: MTI)