Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az azonos nemű szülők gyermekvállalására kívánja felhívni a figyelmet a Háttér Társaság legújabb, érzékenyítő kampányában. A szervezet szerint már több száz, úgynevezett szivárványcsalád létezik Magyarországon. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor hangsúlyozta a HírTv-nek adott interjúban, egy gyereknek az egészséges fejlődéshez való joga erősebb, mint a homoszexuális pároknak a gyerekre való igénye.

Háttér Társaság az új, érzékenyítő kampánya keretében több plakátot helyezett ki. A hirdetménnyel az azonos nemű párok gyermekvállalására kívánják felhívni a figyelmet.

De nemcsak plakátokkal, hanem kisfilmmel is tudatosítani szeretnék, hogy már több száz azonos nemű szülő nevel gyereket Magyarországon. A szervezet szerint az úgynevezett szivárványcsaládok a magyar társadalom szerves részei, de még mindig számos támadás éri őket.

Két dologhoz Magyarország kormánya ragaszkodik: a házasság szó egy megszentelt szó, ami egy férfi és egy nő megszentelt életszövetségét jelenti, másfelől pedig a gyereknek az egészséges fejlődéshez való joga erősebb jog, mint a homoszexuális pároknak a gyerekre való igénye. Ezért a gyereknek a nevelése a családra tartozik, ahol megtanulhatja az apai és anyai szerepet. – mondta Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt hozzátette, az állam nem engedheti meg, hogy bizonyos lobbicsoportok felülírják a természet rendjét.

A teljes interjút alább megtekintheti:

(Forrás: Hír TV)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a Hír TV A nyolcas című műsorában G. Fodor Gábor vendége volt. Szóba került a kereszténydemokrácia és az ebből eredő szabadság helyzete itthon és Európában, a kereszténységet fenyegető veszélyek, az igazság és a többség problémája, a kormány és az ellenzék – Aquinói Szent Tamás és Rejtő Jenő jegyében.

Adások:

vasárnap 20.05

(ism.) hétfő 05.00 és 11.05

(ism.) kedd 16.05

(ism.) csütörtök 2.00

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei; a magyar állam feladata pedig, hogy fejlődésükhöz, gazdagodásukhoz és értékmegőrzésükhöz biztosítsa a feltételeket – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért-díj átadásán kedden Budapesten.

A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők és a magyar politikai nemzet integráns részei. Ahogy a magyar nemzet elszakíthatatlan része a külhoni magyarság, ugyanígy elszakíthatatlan részei az őshonos nemzetiségek – hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek különleges feladatának és felelősségének nevezte, hogy az általuk hozott kultúra olyan egyszeri és megismételhetetlen érteket teremt, amit csak ők adhatnak az egyetemes emberiségnek, anyaországuknak és Magyarországnak is.

Kijelentette: a magyar állam feladata, hogy az őshonos nemzetiségek fejlődéséhez, gazdagodásához és értékmegőrzéséhez biztosítsa a szükséges feltételeket. 2010-hez képest ötszörösére nőtt támogatásuk, továbbá örvendetesen nő azok száma, akik nemzetiségi gyökereiket felvállalják – ismertette Semjén Zsolt, arra is kitérve, hogy a magyar társadalom 6,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamely őshonos nemzetiséghez tartozik.

Megfogalmazása szerint a nemzetiségek gazdagodásáért mindenki megtette a magáét. Az állam az intézményi és anyagi feltételek biztosításával, de a tisztelet és megbecsülés a nemzetiségeket illeti, ugyanis ezekkel a keretekkel élve őrzik meg kultúrájukat – fűzte hozzá.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Semjén Zsolt szavaihoz is kapcsolódva óriási változásnak nevezte, hogy egyre többen merik felvállalni Magyarországon a nemzetiségüket.

Erre a tendenciára utalva úgy vélekedett: Magyarország ezzel azt üzeni a közép- és kelet-európai nemzetek vezetőinek, hogy a nemzetiségek nem ellenfelek, hanem gazdagítják, sokkal inkább erősebbé teszik azt az országot, amelyben élnek. Nincs más lehetőségünk Közép- és Kelet-Európában (…), mint őket erősíteni, segíteni és támogatni – hangoztatta.

Nemzetiségekért-díjban azok részesülhetnek, akik a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végeznek.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért-díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért-díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 198-an kapták meg.

A miniszterelnöki döntés alapján 2019. évben a következő 13 személy és szervezet kapott kitüntetést:

Ábel János – a komlói és baranyai német közösségben végzett tanítói és közösségépítő munkája, valamint a helyi, a megyei és az országos német nemzetiségi közéletben betöltött tevékenysége elismeréseként;

Batyi Róbert – a klasszikus zene területén végzett tevékenységével a roma tehetségek felkarolásáért és társadalmi szerepvállalásáért;

Bonev Jordán – a hazai bolgár oktatásban, hitéletben, valamint a bolgár katonasírok megőrzése révén a Bulgária és Magyarország közötti kapcsolat megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkájáért;

Dechandt Antal – képzőművészeti alkotásain keresztül a hazai német nemzetiség történelmi múltjának bemutatásáért és a magyar-német közösségi együttélésben vállalt szerepéért;

Gáspárné Kerner Anna – a nemzetiségi közéletben és nemzetiségi pedagógusként végzett munkájáért és emberséges, példamutató magatartásáért;

Jónás Judit – a hazai színházművészet területén elért sikereivel a roma kultúra és közösségi élet megismertetéséért és társadalmi elfogadásáért;

Kimpián Péter – a Magyar Rádió szerkesztőjeként a hazai románság életének, néprajzi hagyományainak, történelmi múltjának bemutatása révén nemzetisége kulturális önazonosságának megőrzéséért;

Nagy Mária a piliscsévi folklórhagyományok megőrzéséért, a Komárom-Esztergom megyei és az országos szlovák közösség kulturális fennmaradásáért, valamint közéleti szerepvállalásáért.

Papageorgiu Andrea – a hazai görögök kulturális teljesítményének hírnevét erősítő festőművészetben elért sikereiért;

Tabán Szerb Folklórcentrum Egyesület   a magyarországi szerb néptánc- és népdalkincs bemutatásával és népszerűsítésével nemzetiségi hagyományaik megőrzésében vállalt negyedszázados teljesítményéért;

Taragyia Györgyné Klaics Emilia – a dél-magyarországi horvátok vallási és közösségi életében betöltött jelentős szerepéért;

Varga Erika – a roma viseleti hagyományok megismertetéséért, megőrzéséért, valamint hazánkban és külföldön történő népszerűsítéséért;

Wolfart Jánosné – a hazai német középfokú és felsőfokú oktatásban szerzett közel öt évtizedes elévülhetetlen érdemeiért.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kapta idén a Duna Televízió alapította, nyolcadik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.

Az ünnepségen Semjén Zsolt közölte, hogy a kitüntetést az alapítók szándéka szerint azok kaphatják, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért, a magyarság összetartozásáért. Kiss-Rigó Lászlóra ez különösen igaz – hangoztatta.

Azt mondta, hogy a püspökre két szent volt nagy hatással: Teréz anya és Karol Wojtyla, az egykori II. János Pál pápa.

Gyermekként Kalkuttában is járt katolikus iskolába, ahol rendszeresen segített Teréz anyának, akitől megtanulta, hogy a segítségnyújtást a saját környezetben kell elkezdeni – közölte.

Kiss-Rigó László és Karol Wojtyla egyaránt úgy gondolja, hogy a sportnak az embert kell szolgálnia, a futball terápia lehet – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Szavai szerint a püspök “élete imádság és tett”. Teológusként tudja, hogy “a gondviselés nemcsak égi hazát készített számunkra, hanem földi hazát is ajándékoz nekünk”.

Kiss-Rigó László alapította a rendszerváltás után az első katolikus iskolát Esztergomban – közölte Semjén Zsolt. Hozzáfűzte, hogy a püspök az egyházmegyéjében tíz év alatt nyolc templomot építtetett, továbbá iskolákat, óvodákat hozott létre. Egyházmegyéje 84 helyen lát el köznevelési feladatot.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy Kiss-Rigó László egyházmegyéje a legősibb magyar püspökségek közé tartozik: Szent István király alapította az 1030-as években. Hosszú évszázadok viszontagságait túlélte, sorsa a trianoni békediktátum következtében pecsételődött meg. Az újonnan meghúzott határok három részre szakították az egyházmegyét, amelynek nagy része Romániához került, kisebbik hányadát Jugoszláviához csatolták, és csupán a töredéke maradt az anyaországban.

Dobos Menyhért közölte, hogy a díjazott Kun Éva alkotását veheti át. A szobor Szűz Máriát ábrázolja, kezében a több darabból álló Szent Koronával, amely az elszakított országrészeket szimbolizálja.

A 20. században az antant feldarabolta a szent istváni Magyarországot. Azóta már csaknem száz év telt el, “mégis megmaradtunk”, aminek záloga a keresztény hit és kultúra, az anyanyelv, a tradíciók megőrzése – hangoztatta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Az elmúlt évszázadok során sokan küzdöttek azért, hogy a nemzet sorsa jobbra forduljon, és az egyház élen járt ebben – jelentette ki. Dobos Menyhért fontosnak nevezte, hogy nőjön a közéletben az egyházi méltóságok szerepe.

Kiss-Rigó László azt mondta, hogy jótékony célra ajánlja fel a díjjal járó összeget.

Az egyik felét a közmédia Jónak lenni jó! adventi kampányának támogatására, a másikat pedig a gyimesfelsőloki plébánia közösségi házának befejezésére adja.

“A kis Tisza partjáról is nagyon nagy hálával köszönöm meg a nagy Duna-díjat” – fogalmazott Kiss-Rigó László.

Az elismerést az 1992-ben indult Duna Televízió szellemében hozták létre, abból a célból, hogy kifejezzék elismerésüket mindazok munkásságáért, akik sokat tesznek a nemzeti összetartozásért.

A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2017-ben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, tavaly pedig a Rákóczi Szövetség volt a díjazott.

Semjén Zsolt beszédét itt olvashatja.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Duna-díj átadás

2019. december 12.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégek!

Az alapítók szándéka szerint a Duna-díjat azok kaphatják, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért és a magyarság összetartozásáért. Az idei díjazott esetében ez különösen igaz.

Kiss-Rigó László életrajzát olvasva két szent példáját emelhetjük ki, akikkel egy „átlagos” keresztény magyarhoz képest szorosabb, személyesebb kapcsolatba került, és akik nagy hatással voltak rá. Kohómérnök édesapja munkája révén diákévei egy részét Indiában töltötte, Calcuttában járt katolikus iskolába. E város nevét hallva a múlt század egyik legnagyobb szentje, az apró és törékeny, mégis hatalmas hatású Teréz anya jut az eszünkbe. Püspök úr iskolája önkéntes diákcsoportjának tagjaként heti rendszerességgel segített Teréz anyának, s megtanulta tőle, hogy a segítségnyújtást a saját környezetünkben kell kezdeni. „A szeretet otthon kezdődik” – mondogatta Teréz anya.

Hosszú évekkel később, eleget téve az isteni hívásnak, papi pályára lépett, s teológusként tudta, hogy a Gondviselés nemcsak égi hazát készít számunkra, hanem földi hazát is ajándékoz nekünk. Az égi hazáról van sejtésünk, hiszen elmondjuk a Credóban: „várom a holtak feltámadását és az eljövendő örök életet”. Az égi haza olyan ajándék, amit nem csak várnunk, hanem üdvösségünket munkálni kell. És tenni kell a földi hazáért, mert „a szeretet otthon kezdődik”.

Kiss-Rigó László élete imádság és tett. Ő alapította a rendszerváltoztatás után az első katolikus iskolát Esztergomban, melyet Mindszenty József hercegprímásról nevezett el. Egyházmegyéjében tíz év alatt nyolc templomot épített Lökösházán, Bakson, Újszentivánon, Nagylakon, Békéssámsonon, Hódmezővásárhelyen, Tarhoson és Derekegyházán. Iskolákat, óvodákat alapított, a Szeged-Csanádi Egyházmegye 84 helyen lát el köznevelési feladatot óvodás kortól a szakoktatáson keresztül az érettségiig. És akkor még nem beszéltünk a gyermek- és ifjúságvédelemről, a felsőoktatásról, a szociális és kulturális intézményekről, a hiteles tájékoztatást szolgáló médiumok alapításáról. És a sportról.

A sportról, ami képes magában foglalni mindazt, amiről eddig beszéltem. „Az igazi játék szavak nélkül is transzcendens élményt nyújt ugyanúgy, mint a művészet, a szépség, a tiszta természet és a valódi szeretet megtapasztalása” – nyilatkozta Kiss-Rigó püspök úr. A sportban megvan a pedagógiai, az egészségügyi és a pasztorációs szempont. Ha mindezt képesek vagyunk belátni, rögtön megértjük, miért hozta létre Kiss-Rigó László püspök a Grosics Akadémiát és a Szent Gellért Fórumot, ami nem csupán egy sportlétesítmény, hanem – amint a neve is mondja – keresztény közösség.

Említettem, hogy két szent volt nagy hatással mai kitüntetettünkre, eddig azonban csak egyet említettem. Itt az ideje, hogy eláruljam, ki a másik. Karol Wojtylára gondolok, aki fiatal korától kezdve sportolt: túrázott, biciklizett, evezett, úszott és még pápaként is síelt az olasz hegyekben. Mint a kisfiúk oly gyakran, ő is a focival kezdte. Tagja volt szülővárosa, Wadowice csapatának, rendszeresen és örömmel rúgta a labdát. És persze bajba is került, mert egy alkalommal berúgta a templom ablakát…

Azt nem tudom, hogy a szent pápához hasonlóan leigazolt, kapus poszton játszó Kiss-Rigó Lászlóval történt-e hasonló eset, de azt tudom, hogy mindketten úgy gondolják: a sportnak az embert kell szolgálnia. Az olyan sport pedig, mint a futball, terápia lehet korunkban az érzelmileg és társas kapcsolataiban deficitet szenvedő ember számára.

Egy interjúban Püspök Úr úgy jellemezte sportolói önmagát, hogy ő a legjobb kapus a püspökök között. Ez minden bizonnyal így van. És még hozzátette, hogy ennek a fordítottja is igaz: ő a legjobb püspök a kapusok között.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kiss-Rigó László püspök úr egyházmegyéje a legősibb magyar püspökségek közé tartozik, Szent István király alapította az 1030-as években. Hosszú évszázadok viszontagságait túlélte, sorsa a trianoni békediktátum következtében pecsételődött meg: az újonnan meghúzott határok három részre szakították. Nagy része Romániához került és beolvadt a Temesvári Egyházmegyébe. Kisebbik részét, mintegy 60 plébániát Jugoszláviához csatolták, ebből Nagybecskerek központtal önálló egyházmegye lett. Az egykori Csanádi Egyházmegyének mind területében, mind papjainak és híveinek számában csak a töredéke maradt az Anyaországban. A nemzet összetartozásának megélése itt a mindennapok része, a hívek együtt tesznek tanúságot közös örökségükről, mert tudják, hogy az identitásunk megerősítése jelenti a megmaradást.

Virtus, dilectio, sobrietas – ez Kiss Rigó püspök úr jelmondata. Erő – a sportban, szeretet – a főpapi szolgálatban, józanság – az építkezésben.

Kedves Püspök Úr! Isten éltessen sokáig!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Erős anyaország nélkül a határon túli magyarság támogatása is több mint bizonytalan lenne – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn.

Semjén Zsolt éves meghallgatásán azt mondta: a nemzetpolitika mára egységes ívet alkot, ami úgy vált lehetővé, hogy 2010-től az alapoktól tudták újjáépíteni a területet.

Jelezte: 2010 óta megtízszereződött a nemzetpolitikai célú támogatás. Ennek formái között említette a nemzeti jelentőségű intézmények segítését, és a különböző pályázati forrásokat. Rámutatott: a Magyar Állandó Értekezlet által javasolt nemzeti jelentőségű intézmények ebben a rendszerben kiszámítható módon kaphatják meg finanszírozásukat, a források felhasználása “értelmes és a cizellált módon” történik.

Kitért a külhoni gazdaságfejlesztési program elindítására is, kiemelte: ez jó az ott élő magyarságnak, a többségi nemzetnek, jó az utódállamoknak és jó Magyarország gazdaságának is.

Ismertette: ötezer külhoni magyar intézmény programjainak működéséhez járultak hozzá. 83 nemzeti jelentőségű intézmény van, és 12 nemzeti jelentőségű program, ennek keretében további 170 intézmény és szervezet kaphatott támogatást – tette hozzá.

Kárpátalja vonatkozásban kiemelte: amíg a magyarság szerzett jogait nem biztosítják ismét, Magyarország Ukrajna minden NATO-s és uniós közeledését blokkolja. A magyarság megmaradása érdekében jelentős támogatást nyújtanak: megkétszerezték a kárpátaljai szociális program keretét, ami érinti az ottani orvosokat, művészeket, magyar nyelvű újságírók, lelkészeket. A pedagógusok bérkiegészítését évi 500 ezer forintra növelték – jelezte.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról hangsúlyozta: összesen mintegy ezer óvodát építettek, vagy újítottak fel. A 2018/19-es tanévben 200 ezer magyar gyermek után utaltak oktatási és tankönyv-taneszköz támogatást. Méltatta a diaszpóra-területeken a Kőrösi Csoma Sándor program és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasainak munkáját.

Kiemelte a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot is, az idén már a 100 ezret is meghaladja az utazó diákok száma. Ötven magyar középiskola kollégium és szórványkollégium működését biztosítják, és nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, illetve magyar kar működését finanszírozzák.

Jelezte: a tervek között szerepel magyar emigrációs és diaszpóra központ kialakítása, amely tudásbázis, bemutató tér és a nemzetközi kapcsolatok építésének helye is lenne egyúttal, illetve a Mikes Kelemen program keretében hazaérkező értékek egy részét is itt helyeznék el. Eddig több mint 3700 ládányi hagyaték érkezett haza – fűzte hozzá.

Beszámolt a honosítás és visszahonosítás eredményeiről is, kiemelve, hogy meghaladja a 1,1 millió az új magyar állampolgárok száma. Újdonságként említette, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs uniós lakcímük, már részt vehettek az európai parlamenti választásokon.

Kérdésre válaszul közölte: a kormány döntése alapján a Trianon megemlékezések az első világháborús emlékbizottság keretében történnek, Kásler Miklós irányítása alatt az Emmiben. Rámutatott: nem spórolható meg a nemzeti gyász, lehetetlen, hogy ne gyászoljuk meg azt, amit meg kell gyászolni. Hozzátette: a magyarság nem veszítette le Erdélyt, addig nem lehet ezt mondani, amíg van 1,5 millió magyar, aki meg akarja őrizni magyarságát. Hangsúlyozta a történelmi igazság kimondását, nemcsak saját magunknak, hanem nemzetközi színtéren és az utódállamok nyelvén is. Kitért a nemzeti büszkeség megélésére is, Magyarország nem csak megmaradt, hanem erősödik is.

A gazdaságfejlesztési programot ért román nagyköveti kritikákról elmondta: tételes szóbeli megállapodás született a román féllel, a tárgyalásokat Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök vezette. Ezt a megállapodást érvényben lévőnek tekintik – szögezte le Semjén Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az unióban a személyek és a tőke szabadon áramolhat.

A sportközvetítések kiterjesztésére vonatkozó felvetésre azt mondta, a helyzet lényegében reménytelen. A kiterjesztést ellenzi az unió 27 tagállama, maga az Európai Bizottság és a jogtulajdonosok is. Jelezte: felajánlották, hogy Magyarország megvásárolja a sugárzási jogot, nem kis összegért, de erre sem mutattak hajlandóságot. Úgy fogalmazott: elmentek nemcsak a falig, hanem a vakolatot is leverték, de ha átlépnek egy határt, akkor a jogtulajdonosok még azt is megtilthatják, hogy Magyarország itthon közvetítse a sporteseményeket. Annyit tudtak elérni, hogy a jogokat megvásárolták, a téli és nyári olimpiára, illetve a legfontosabb futball-mérkőzéseknél. Ezt a kábelszolgáltatókon keresztül tudják biztosítani, ha ez nem működik, náluk kell reklamálni.

A marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében küzdenek – jelezte. Hozzátette: az RMDSZ minden segítséget megkap, és ő maga a Vatikánban is megtette a szükséges lépéseket. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetéről azt mondta: a döntést részint a MOGYE-nak, részint az RMDSZ-nek kell meghozni, amíg azt mondják, harcolnak, minden támogatást megadnak. Ha a helyzet reménytelenné válik, a Sapientia keretében egy orvosi, gyógyszerészi kar kialakítását helyezte kilátásba.

Pánczél Károly (Fidesz) által felvetett, az ukrán-magyar határon tapasztalható problémákról elmondta: a sokadik megbeszélést hívják össze, néhány hétig van jótékony hatása, de aztán visszarendeződik a bürokrácia érzéketlensége.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az idei utolsó Kereszténydemokrata Esten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Kató Béla erdélyi református püspök a 15 évvel ezelőtti gyalázatos népszavazás apropóján a mai nemzetpolitika eredményeiről és kihívásairól beszélgettek.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ötszörösére nőtt az őshonos magyarországi nemzetiségek támogatása 2010 óta – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.

A politikus az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: a magyar lakosság közel 6,5 százaléka vallja magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak. Utalt arra: az alaptörvény kimondja, az őshonos magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők. Semjén Zsolt hangsúlyozta: rájuk a magyar nemzet szerves és elszakíthatatlan részeként kell tekinteni, történelmi sorsközösséget alkotnak a magyar nemzettel, és a magyar nemzetre jellemző értékgazdaságnak az ő kultúrájuk is a része.

Kiemelte a külhoni magyarság és a nemzetiségek közötti hasonlóságot, és kitért az őshonos magyarországi nemzetiségek híd szerepére is az anyaország és Magyarország között. Rámutatott: ha ez a hídszerep gyümölcsöző, akkor abból részesedik a magyarországi nemzetiség és az anyaországában élő magyar kisebbség egyaránt. Ha nem ilyen szerencsések a kapcsolatok, akkor annak nem lehet kárvallottja a magyarországi nemzetiség, a magyar államnak ugyanúgy támogatnia kell őket – hangsúlyozta.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta a nemzetiségek támogatása megötszöröződött, és a forrásokat felelősen és ésszerűen használják fel. Egyúttal jó döntésnek nevezte, hogy a Bethlen Gábor alapkezelőn keresztül történik a pénzek kiutalása.

Kitért arra is: a nemzetiségi köznevelési intézmények száma 12-ről 91-re emelkedett, ami 15 ezer diákot jelent a 2019/20-as tanévben. Jelezte: nyitottak a további intézményátadásokra.

A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek felvetésére elmondta: egyetért azzal, hogy a nemzetiségek tulajdonába kerüljenek oktatási intézményeik. Logikus és ésszerű, hogy annak a tulajdona legyen az épület, aki a közfeladatot ellátja, és kész ebben a tekintetben tárgyalásokat folytatni – közölte.

Megjegyezte: a nemzetiségi pályázatokra kiosztott források 2018-hoz képest 40 százalékkal nőttek. A forrásokat tovább növelik – jelezte. Fontosnak nevezte, hogy már ősszel meghirdették a jövő évi pályázatokat.

Komoly előrelépésként értékelte, hogy idén januártól a nemzetiségi óvodapedagógusoknak ösztöndíjat vezettek be, ezt 2020-tól kiterjesztik a nemzetiségi tanítói és tanárszakoknál is. Szólt a nemzetiségi pedagógusok bérpótlékának emeléséről is, amelyet a napokban fogadott el az Országgyűlés.

A nemzetiségi törvényről szólva problémaként említette, hogy ma öndefiníció kérdése, ki vallja magát az adott nemzetiséghez tartozónak, ami azt eredményezi, hogy szélhámosok kalózkodnak e területen. Jogos, hogy ezt némely nemzetiségek szóvá teszik, emiatt számos anomália jelentkezik – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Szerinte objektív szempontokat is figyelembe kellene venni, mint például a származás, a nyelvismeret, vagy az adott nemzetiség kultúrájának ismerete. Ugyanakkor ezt a kérdést csak akkor lehet megfelelően kezelni, ha a 13 nemzetiség „falanxként” mögötte áll, tartalmi konszenzus van, és így tudják a jogszabály konkrét szövegét megfogalmazni.

A kérdések során a nemzetiségek képviselői többek között a gazdálkodási szabályok – így az elszámolási időszak – megváltoztatását vetették fel. Elhangzott, hogy jó lenne, ha lehetne amortizációs, felújítási alapot képezni. Szóba került az is, hogy nemzetiségi köznevelés nem csak a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben folyik, és a Klebelsberg Központ intézményeiben számos probléma jelentkezik.

Ritter Imre, az Országgyűlés – német – nemzetiségi képviselője arról beszélt, hogy a nemzetiségi pedagógus programnál áttörést értek el, és fontos előrelépésnek tartotta a köznevelési törvény módosítását, a nemzetiségi pedagógus pótlékok emelését. Azt kérte, a magyar kormány a továbbiakban a lehető legnagyobb érzékenységgel és empátiával támogassa céljaik elérését.

Semjén Zsolt válaszában szövetséget ígért a bürokrácia elleni harcban, amellyel,  szavai szerint töretlen, „folyamatos csatában állnak”.

Személyes javaslatként fogalmazta meg, hogy nézzék meg a települési önkormányzatokra, illetve az egyházi intézményekre vonatkozó szabályokat, és a kettő közül a nemzetiségi önkormányzatok esetében azt kellene alkalmazni, amelyik a kedvezőbb.

A gazdálkodással összefüggésben jelezte: a működési támogatások tárgyévhez kötöttek, a feladatalapú támogatások felhasználása két évig lehetséges. Ez a szabályozás a teljes magyar államigazgatásban – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy az egyes felvetésekről konkrét leírt javaslatokat szeretne kérni, hogy azokat könnyebben tudja képviselni.

A miniszterelnök-helyettes a Klebelsberg Központtal összefüggésben egyeztetést ígért Rétvári Bence, Emmi parlamenti államtitkárral, és egy körlevelet is kilátásba helyezett az iskolaigazgatóknak címezve, a nemzetiségi szempontok figyelembe vétele érdekében.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A családot nem pótolja semmi, azt a biztonságot, szeretetet nyújtja a gyermekeknek, amelyet senki más nem képes – mondta az emberi erőforrások minisztere a Szent Anna a nevelőszülőkért elnevezésű díj csütörtöki átadásán, az Országházban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a nevelőszülők munkájának elismerésére alapított díjat most első alkalommal adták át. Szent Anna, Szűz Mária anyja többek között a leendő édesanyák, a nagyanyák, a gyermektelen asszonyok és a dajkák védőszentje.

Kásler Miklós köszöntőjében kiemelte az együttérzés, szolidaritás, a másokon segítés, a szenvedések megértése és oldása fontosságát. A család a keresztény társadalmak alapegysége, férfi és nő természetes szövetsége, amely “egy minőségileg más, magasabb szintű egységet alkot” – fogalmazott.

Az emberierőforrás-miniszter kiemelte, hogy a családok együttélésének értelme a gyermek, ami a keresztény társadalom megújulását és a nemzetek fennmaradását jelenti. Hozzátette: azért Szent Annáról nevezték el a díjat, mert Anna Joachimmal együtt szeretetben, békében, hitben élt, és várták hosszú éveken át a gyermekáldást. Ez a kitartás, szeretet, hit és remény tette őket alkalmassá, hogy a szeplőtelen szűz szülei legyenek – mondta.

Kásler Miklós kiemelte, a családot nem pótolja semmi, a családok azt a biztonságot, szeretetet nyújtják a gyermekeknek, amit senki más nem képes megtenni. A magyar családok ideális előképe a szent család, amelyben a természet szerinti édesanya, Mária és a nevelőapa, József megteremtette azt a légkört a Megváltónak, amelyben békében és boldogságban cseperedhetett, hogy betöltse sorsát és megváltson mindannyiunkat – fogalmazott a miniszter.

A miniszter megköszönte a nevelőszülők szép, nemes, emberi vállalását, és azt kérte, hogy a Krisztust körülvevő családi légkör legyen a minta.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – megköszönve a nevelőszülők “semmihez sem hasonlítható, heroikus” szolgálatát – szintén arról beszélt, hogy a természet rendje szerint az ember családban él, de sokaknak ez nem adatik meg.

Hozzátette: ha a vér szerinti családban a gyermeknek veszélyben van az ellátása, a testi, lelki, pszichés épsége, akkor “a kisebbik rossz” az, ha állami gondozásba veszik. A kormány 2010-ben azonban arra vállalkozott, hogy ezen belül a “nagyobb jót”, a nevelőszülői nevelést válasszák, mert így a gyermekek családot látnak és modelleket az anya- és apaszerepre.

Kijelentette: a kormány célja, hogy az állami gondozás helyett nevelőszülőknél helyezzék el a veszélyeztetett gyermekeket, ehhez pedig biztosítják és a jövőben is biztosítani fogják az anyagi és jogszabályi feltételeket.

Fülöp Attila a szociális ügyekért felelős államtitkár köszöntőjében azt emelte ki, a díj alapításakor a nevelőszülők munkájának elismerése mellett az a cél is vezette a tárcát, hogy a társadalom számára “láthatóvá tegye” a munkájukat. Jelenleg a gyermekvédelmi rendszerben lévő 23 ezer gyermek közül 15 ezren élnek nevelőszülőknél – ismertette. Tavaly kampányt indítottak a nevelőszülői munka népszerűsítésére és továbbra is minden támogatást szeretnének megadni a nevelőszülőknek – tette hozzá.

Kiemelte: az ő munkájuk hordozza a gyermekvédelem és a szociális terület legfontosabb üzenetét, hogy közösségi kötődés nélkül nem lehet szociális biztonságot adni.

Szent Anna a nevelőszülőkért díjat kapott Hornné Kun Éva Erika (Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ), Kerékgyártó Andrea (Borsod-Abaúj-Zemplén), Márkus László (Pest megye), Polyák Jánosné (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Sánta Lászlóné (Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató), Vasas Erzsébet (Kelet-Magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat).

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Csaknem kétszeresére nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta – jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Semjén Zsolt kiemelte: az egyházak által fenntartott köznevelési intézményekbe csaknem 220 ezer gyermek jár, ami az összes tanuló 14 százaléka, szemben a korábbi 6 százalékkal.

Az etikaoktatás, illetve a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstan már az általános iskolák mind a nyolc évfolyamán működik, és minden második gyermek az utóbbit választja – tette hozzá a politikus.

Elmondta: a szociális szakellátások területén 2010-hez képest 15-ről 23 százalékra, a gyermekvédelmi ellátások terén 5-ről 34 százalékra, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások esetében pedig 11-ről 36 százalékra nőtt az egyházi részarány. Összességében Semjén Zsolt szerint szociális területen az egyházi arány 11 százalékról 33 százalékra, nagyjából háromszorosára emelkedett.

Az egyházaknak juttatott forrásokról szólva közölte: míg 2010-ben 23 milliárd forint állt rendelkezésre, 2011 és 2019 között összesen több mint 731 milliárd forint támogatás jutott az egyházaknak.

Külön kiemelte a miniszterelnök-helyettes a külhoni egyházi támogatásokat, amelyekre 2010-ben 163 millió forintot fordított az állam, 2011 és 2019 közt a költségvetésben összesen 23,5 milliárd forint volt ez az összeg.

Semjén Zsolt elismerésre méltónak nevezte azt a tényt, hogy az Eurostat szerint Magyarország költi a legtöbbet egyháztámogatásra.

A bizottság előtt a politikus kitért az egyházakra vonatkozó törvény 2018-as módosítására, szólt a katolikus, a református az ortodox és a zsidó egyházakkal az elmúlt években kötött megállapodásokról, valamint a fontosabb rendezvénysorozatokról is. Ezek közül kiemelte a reformáció 500. évfordulóját, valamint a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelynek megrendezését a kormány is támogatja.

Több ellenzéki képviselő kérdésére Semjén Zsolt megerősítette: “abszolút egyenlő finanszírozás van” az egyházi és az állami intézmények közt – ezt a költségvetési és a zárszámadási törvényben szereplő számokból is látszik -, de szerinte az egyházakat ért évtizedes diszkrimináció miatt az is méltányos lenne, ha többet kapnának.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) a hódmezővásárhelyi református gimnázium állapotára utalva úgy fogalmazott: nem látni az egyházak támogatásának eredményét. A miniszterelnök-helyettes elmondta: a Kárpát-medencében több mint száz templom épült és háromezret tataroztak az elmúlt években.

Bajkai István (Fidesz) kérdésére Semjén Zsolt a külhoni magyaroknak indított nemzetpolitikai honlapot katalizátornak nevezte a világ magyarsága számára, amely tudástérként, hírportálként és személyes felületként is működik. Hozzátette: szeretnék az angol nyelvű verziót is elindítani.

Kovács Zoltán (Fidesz) és Gyüre Csaba (Jobbik) alelnökök szomszédos országokban élő magyarok helyzetéről szóló kérdéseire válaszul elmondta: az erdélyiek érdekében keresik a tárgyalási lehetőségeket az új román kormánnyal, mert Magyarország a minél szorosabb román-magyar együttműködésben érdekelt. Szlovákiában a minél szélesebb összefogásra biztatta a helyi magyar szervezeteket a közelgő parlamenti választáson, Kárpátaljával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: amíg a magyarok szerzett jogait nem állítják vissza, a magyar fél az EU és a NATO felé blokkolja Ukrajna politikai szándékait. Hozzátette: kárenyhítésként a magyar állam támogatja a helyi magyar közösségeket.

Arató Gergely (DK) romániai magyar gazdaságösztönzésre vonatkozó kérdésére közölte: a Vajdaságban a szerb kormány támogatásával elindított gazdasági program mintájára támogatja a kabinet a helyi magyarokat Erdélyben is, ezek szerinte összhangban vannak a román, a magyar és az uniós szabályozással.

Az ellenzéki politikus arra vonatkozó kérdésére, hogy miért nyílik török iskola Budapesten, Semjén Zsolt helyes lépésnek nevezte az iskolanyitást, hogy a Magyarországon élő törökök számára legyen török iskola. Ezzel szemben akkor lehetne tartózkodóan viszonyulni, ha nemzetbiztonsági kockázat merülne fel, de ilyen nincs – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

(Forrás: MTI)