Sok viszontagságon át jutunk el Isten országába
2020. március 31.
Az alábbiakban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek húsvéti üzenetét közöljük.
Ezt a szentírási idézetet sokszor idéztem, mostanában pedig mindinkább időszerűvé válik. Katonakoromban nem olvashattam a laktanyában Szentírást, templomba nem mehettem, és az akkori időknek a légköre – különösen egy papnövendék számára – elég nagy megpróbáltatást jelentett. Első szabadságom alkalmával hazatérve kinyitottam a Bibliát és erre a mondatra bukkantam, amelyet azonmód piros ceruzával aláhúztam. Az a Szentírás már régen elhasználódott, de mindig őrzöm, mert vigasztal az apostolok szava, amit missziós útjuk alkalmával mondtak az őskeresztényeknek, erőt öntve beléjük ezzel a mondattal. A mostani világméretű járvány megrendítette az egész földkerekséget, mind a tudomány, mind a gazdasági élet magabiztossága alábbhagyott, az egyes embert és a népeket félelem tölti el. Senki nem tudja előre, milyen kimenete lesz hazánkban is ennek a járványos betegségnek, hány áldozata, és mikorra cseng le a betegség, hogy visszatérhetünk ahhoz az életformához, amit megszoktunk, de bátran mondhatjuk, hogy soha nem lesz többé olyan, mint ami eddig volt. Hiszünk a gondviselésben, ami nem fatalizmus, és nem is azt jelenti, hogy Isten megkímélt bennünket a megpróbáltatásoktól, hanem azt jelenti, hogy megadja a lelki erőt, hogy elviseljük a nehézségeket. Nagy tisztelettel gondolunk az egészségügyben és a közellátásban dolgozó embertársainkra, akik életük kockáztatásával végzik munkájukat, és reménykedünk abban, hogy előbb-utóbb tudósaink megtalálják mostani betegségünk ellenszerét. De nem hunyhatjuk be szemünket a valóság előtt, hogy nagyon törékeny az emberi létünk. Tapasztaljuk mostanában, hogy sokan ráébredtek halandóságukra, még azok is, akik nem hívők, vagy névleges keresztények, akik úgy éltek, mintha örökké tartana földi életük. Igyekeztek nem gondolni a halálra, és a közbeszédből teljesen száműzni, most azonban az élet senkit sem hagy közömbösen. Nemrégiben egy orvos állítólagos megtéréséről olvashattunk a világhálón, aki magát korábbi ateistának vallotta, de a kórházban istenhitre tért. E cikk nyomán megindult a nem hívőknek a hada, és a szokásos kifogással támadásba lendült, Isten jóságát és létét megkérdőjelezve. Itt igazolódik be a dúsgazdagnak mondott jézusi példázat: „ha a holtak közül jön vissza valaki, némelyek még akkor sem hisznek.”[1] Van egy másik ószövetségi idézet is, amely körbejárt, Izajás próféta 26. fejezetében, annak 20. versében olvasható: „Menj be kamrádba, én népem, s zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid időre, míg el nem múlik a harag.”[2] Sokan telitalálatnak érzik, és a jövendölés beteljesülésének, mégis újszövetségi hittel magyarázatot kíván: Isten haragja nem szenvedély, és főként nem bosszú. A Szentírás Isten szentségét, igazságosságát, amely büntetésként is megvalósulhat, mondja haragnak. Jézus gyakran bíztatta övéit, hogy kérjenek és kapnak, hiszen gondviselő Atyánknak gondja van gyermekeire, még az ég madaraira, vagy a rét virágaira is. Ezt is helyes összefüggésbe kell tennünk, mert Isten gondviselése azt jelenti a teremtett világban, hogy minden létező elérheti a célját. A madarak, a virágok, hogy fent maradnak; az ember pedig úgy, hogy eljut az üdvösségre. Ezért a Miatyánkban megfogalmazott kérés: „Legyen meg a Te akaratod!” – azt foglalja magában, hogy azt az isteni kegyelmet kérjük, hogy mi minden körülmények között eljussunk az üdvösségre. Kinyilatkoztatott igazság, hogy Isten azt akarja: „minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság ismeretére.”[3] Ezért a kérő ima szólhat a mindennapi kenyérért, az egészség megtartásáért, minden rossz elkerüléséért, elsődlegesen ahogy Lukács evangélista írja: „ha tehát ti bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább adja Mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”[4] A Szentlélek adománya főként nem karizmatikus megnyilvánulásokban mutatkozik meg, hanem abban, ahogy Jézus elküldte, mint „Paraklétoszt” (Vigasztalót) és hogy az ő műve folytatódjék, mi pedig Szentlélektől fölkentek, azaz krisztusiak legyünk. A szenvedésre gondolva pedig, hogy Krisztus lelkületével tudjuk elfogadni. Az ősegyház egyik legcsodálatosabb himnusza a Filippi levélben olvasható: „Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.”[5] A nagyböjti időszak minden évben lelkünkbe vési ennek fontosságát: keresztútjárások, Krisztus szenvedéséről való elmélkedések, Passió, fájdalmas rózsafüzérek, de most a külső körülmények különösen is ráhangolnak bennünket, keresztényeket, a szenvedések, nehézségek elfogadására.
Mégsem maradunk meg a fájdalmas Krisztus szemlélésénél, mert Isten gondviselésében a kereszthalált követte a feltámadás. Ezért is a mostani húsvéti jókívánságaim erre utalnak: A Feltámadt Krisztus nyissa meg a mi értelmünket, hogy megértsük az Írásokat: „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnap fel kell támadnia a halálból.”[6]
† Balázs érsek
[1] Lk 19,30
[2] Iz 26,20
[3] 1Tim 2,4
[4] Lk 11,13
[5] Fil 2,5-7
[6] Lk 24,45-47
(semjenzsolt.hu)
Fővárosi kampuszba költözik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai része
2020. március 30.
Az Országgyűlés ma elfogadta azt a javaslatot, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) józsefvárosi bővítését, ezzel az eddigi széttagoltságának csökkentését teszi lehetővé. Az egyetem piliscsabai ingatlanát a fenntartó visszaadja az államnak.
Nacsa Lőrinc (KDNP) a vonatkozó kormányzati előterjesztés vitájában hangsúlyozta: az egyházak társadalmi szerepvállalása óriási és megbecsülendő Magyarországon, stratégiai partnerként tekintenek rájuk. Kiemelte: az egyházak által folyatott oktatási tevékenység rendkívül magas színvonalú, és több területen a szerepvállalásuk folyamatosan nő. Az egyetem egységes budapesti elhelyezése a versenyképességet, az oktatás színvonalának emelését szolgálja majd – húzta alá.
(semjenzsolt.hu)
Átfogó megállapodást kötött a kormány és a Magyarországi Evangélikus Egyház
2020. március 18.
Átfogó megállapodást kötött a kormány és a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE). A dokumentumot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke és Prőhle Gergely, a MEE országos felügyelője írta alá kedden Budapesten.
Semjén Zsolt köszöntőjében kiemelte: az állam és az egyház szétválasztása nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását, hiszen „egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak”.
A megkötött szerződés az állam és az egyház együttműködésére helyezi a hangsúlyt – fogalmazott. Magyarország egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta: az egyházi, közfeladatot ellátó intézmény, például egy egyházi iskola egyfelől „vallásos intézmény, ahol az állam feladata a vallásszabadság biztosítása”, másfelől mint iskola, feladatot vállal át az államtól, és az állam feladata ennek finanszírozása, „jogi és anyagi védelmének a biztosítása”.
A megkötött szerződés ezt teszi meg az evangélikus egyház esetében „testre szabott módon az élet minden területén” – mondta.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke (középen) és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője (FOTÓ: Kormány.hu / Botár Gergely)
Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a kormány és az evangélikus egyház húsz évvel ezelőtt megkötött szerződése bevált, még a „2002 utáni támadások viharát is kiállta”, az új szerződésre azért van mégis szükség, mert megváltoztak a körülmények, és ezekhez kellett igazítani a szerződés tartalmát. Kitért arra: a különböző egyházakkal kötött szerződések egyediek, de „egységes ívet alkotnak és egymást erősítik”. Az egyházak különböző szerkezete és sajátosságai miatt nem lehetséges általános szerződést kötni, ugyanakkor az egyedi szerződések kiegészítik egymást. Így például a Szentszékkel kötött megállapodás nemcsak a katolikus egyházat védi, hanem valójában a testvéregyházakat is – mondta.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője (FOTÓ: Kormány.hu / Botár Gergely)
Kifejtette: amikor a bíróság előtt azzal lehet megvédeni egy az egyházak számára fontos eredményt, hogy annak megsértése nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor ez nemcsak a katolikus egyház intézményeit védi, hanem a hasonló szerződéssel rendelkező protestáns egyházakat és a zsidó hitközségeket is.
Fabiny Tamás arról beszélt: a megállapodás a kölcsönös bizalom alapján született, érződik rajta „az egymásra utaltság, egymás terheinek hordozása”. Állam és egyház kölcsönösen felvállalja egymás ügyét, hiszen az egyház átvállal közfeladatokat az oktatásban, a szociális, diakóniai munkában és a kultúrában, az állam pedig mindezt lehetővé teszi.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke (balra) és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője (FOTÓ: Kormány.hu / Botár Gergely)
Prőhle Gergely hangsúlyozta: olyan „enciklopédikus” szerződés jött létre, amely az evangélikus egyház intézményein, gyülekezetien keresztül nemcsak evangélikus, hanem össztársadalmi érdeket szolgál. A megállapodás olyan kiadásokat irányoz elő, amelyek az egész társadalom számára hasznos egyházi tevékenységet tesznek lehetővé – mondta. Példaként említette, hogy létrehoznak egy intézményt sajátos nevelési igényű gyermekeknek és bővítik az evangélikus felsőoktatást, különös figyelmet szentelve a pedagógusok és a szociális szférában dolgozók képzésére.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke (balra) és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője (FOTÓ: Kormány.hu / Botár Gergely)
Prőhle Gergely megemlítette, hogy a szerződés „megnyugtatóan rendezi a kiscsoportos hittanoktatás” helyzetét. Hozzátette: ez az egyháznak kiemelten fontos, hiszen diaszpórajellegéből fakadóan évszázadok óta, de különösen Trianon után a nagyobb evangélikus közösségek határon túlra kerülésével az evangélikus gyermekek hitoktatása az egyház utánpótlását is jelenti.
(Forrás: MTI)
A 80 éves Gábor Dzsingiszt köszöntötte Semjén Zsolt
2020. március 17.
Gábor Dzsingiszt, Hollandia korábbi kereszténydemokrata parlamenti képviselőjét, a holland kormány egykori államtitkárát köszöntötte 80. születésnapja alkalmából Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, mely az alábbiakban olvasható.
Isten éltessen 80. születésnapod alkalmából!
Nemzetünkért és a kereszténydemokráciáért – az emigrációban is – elkötelezett életed egy kortalan lendülettel munkálkodó ember életútjának mérföldköve. Kereszténydemokrata munkásságod, a magyarság védelme, a holland-magyar kapcsolatok munkálása, mezőgazdasági professzionalitásod, tanulságos könyved – és még sokáig lehetne folytatni a sort – nem kizárólag a Te életed mérföldkövei, hanem példa és útmutatás nekünk!
Számos hozzád kötődő emléket és kedves gesztust őrzök az elmúlt évtizedekből. Ereklyeként vigyázom azt a CDA-fejléces papíron írt leveledet, amiben rábeszéltél, hogy induljak Giczy Györggyel szemben az elnökválasztáson a KDNP megmentéséért. Ugyanilyen féltett kincs lett az az elnöki kalapács is, amit a ’89-es (újjá)alakuló ülésen Keresztes Sándornak adtál, majd tőle örökül kaptam.
Az évtizedek alatt velem megosztott bölcs meglátásaidért, tanácsaidért nagy hálával tartozom. Kereszténydemokrata közösségünk nevében is szeretettel és tisztelettel köszöntelek, további életedre Isten bőséges áldását kérem!
(semjenzsolt.hu)
Magyarország nem létezhet az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar közösségek nélkül
2020. március 15.
Orbán Viktor miniszterelnök levelet intézett a határon kívüli magyarsághoz a március 15-i nemzeti ünnepen, melyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc örökségén túl Trianon 100. évfordulójáról is megemlékezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár vasárnap.
1848. március 15-e minden magyar közös öröksége és ünnepe. 172 év óta ezen a napon együtt teszünk hitet szabadságunk és nemzeti összetartozásunk mellett. Bárhol éljünk is a világon, mind emlékezünk a márciusi ifjakra, és felidézzük a hősöket, akik Pákozdtól Háromszékig, Branyiszkótól Szenttamásig egy emberként küzdöttek a magyar szabadság lobogója alatt” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint idei ünneplésünknek különös hangsúlyt ad, hogy száz évvel vagyunk a trianoni országvesztés után. “Akárcsak 172 évvel ezelőtt, amikor Gábor Áron nélkül gyorsan elbukott volna a szabadság ügye, Magyarország ma sem létezhet az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar közösségek nélkül, amelyek megerősítése és jogainak védelme közös feladatunk és felelősségünk” – írta, hozzátéve: “a ’48-asok követőiként azt kívánjuk, s arra esküszünk, hogy az egyedülálló nyelvi, szellemi és kulturális örökséget, amelyet több mint ezer év leforgása alatt a Kárpát-medencében létrehoztunk, megtartjuk, és mindannyiunk javára tovább is gyarapítjuk”.
Orbán Viktor levelét úgy zárta: “engedjék meg, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket, felemelő ünneplést, az utána következő hétköznapokhoz pedig további sok erőt és kitartást kívánjak Mindannyiuknak! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”
(Forrás: MTI)
A nagyobb templomokban lehetőleg tartsanak gyakrabban szentmisét, istentiszteletet!
2020. március 11.
A magyar állam a szentmisék és istentiszteletek tekintetében nem ír elő semmit az egyházaknak, tiszteletben tartva az egyházak szabadságát – nyilatkozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán az MTI-nek azt követően, hogy a kormány rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet rendelt el a koronavírus járvány miatt.
Semjén Zsolt elmondta: a száz fő feletti beltéri rendezvények megtiltásával összefüggésben azt javasolják, hogy a nagyobb templomokban lehetőleg tartsanak gyakrabban szentmisét és istentiszteletet, hiszen így arányosabban oszlanak meg a hívők. A miniszterelnök-helyettes közölte: a közmédia felé jelezték, hogy fontolják meg a szentmisék, istentiszteletek megfelelő közvetítését.
(Forrás: MTI)
Egyik templomunkból sem lesz se mecset, se szupermarket!
2020. március 10.
„Rendesen kistafíroztuk a történelmi egyházakat!” – mondta a vasarnap.hu-nak adott interjújában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes szerint a Kárpát-medencében végrehajtott templomfelújítások lehetővé teszik, hogy egyetlen magyar templomból se legyen mecset vagy bevásárlóközpont. Villáminterjú.
- Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint az egész unióban Magyarország költ a legtöbbet egyházi célokra.
- A Kárpát-medencében 3000 templomot tataroztunk ki, illetve építettünk újjá. Ez szentistváni mértékkel mérve is egyedülálló. És egyikből se lesz se szupermarket, se mecset!
A közfeladatot átvállaló egyházi intézmények számát 2010-től az oktatás tekintetében több mint a duplájára emeltük, 6-ról 14 százalékra – ez 220 ezer gyereket jelent -, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás tekintetében több mint megháromszoroztuk azokat, 11-ről 36 százalékra. Ezen kívül – ami nekem mindig szívügyem volt – minden második gyerek jár államilag finanszírozott hittanra!
- A közelmúltban benyújtott egy törvényjavaslatot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről.
- A Pázmány megkapja a Nemzeti Múzeummal szembeni részt a Palotanegyedben, így többek között a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületét, a Károlyi- és Esterházy-palotát. Most már a Károli Gáspár Református Egyetem és a katolikus egyetem is meghatározó a belvárosban. Javasoltam azt is, hogy mindezt – biztos ami biztos – a Vatikáni Szerződés kiegészítésében is rögzítsük. Új megállapodásokat kötöttünk a katolikustól a református egyházig, az evangélikustól a konstantinápolyi ortodoxig, mintegy bebetonozva regnálásunk eredményeit. Tehát – hogy úgy mondjam – rendesen kistafíroztuk a történelmi egyházakat!
- A balliberális ellenzék keresztény fundamentalizmussal vádolja Önöket, amiért nem ratifikálják az Isztambuli Egyezményt a családon belüli erőszak elleni fellépés keretében.
- Mi minden erőszakkal szembeni fellépést támogatunk, így a „családon belüli erőszak” ellenit is, de a probléma az, hogy az Isztambuli Egyezmény ezt összeköti a genderideológia kötelező bevezetésével, amiről szó sem lehet! Amiben egyetértünk a balliberálisokkal, az az, hogy mindketten meg akarjuk akadályozni a „családon belüli erőszakot”. A különbség, hogy mi az erőszakot akarjuk megszüntetni, ők pedig – ennek ürügyén – a családot.
(Forrás: vasarnap.hu)
Elhunyt Balsai István alkotmánybíró
2020. március 02.
Elhunyt Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügyi miniszter vasárnap – közölte az Alkotmánybíróság. A kormány saját halottjának tekinti a vasárnap elhunyt Balsai Istvánt – tudatta az Igazságügyi Minisztérium közleményben. Requiescant in pace!
Balsai István gyógyíthatatlan betegségben hunyt el, 73 éves volt. Alkotmánybírói tisztségét 2011. szeptember 1-től töltötte be.
Balsai István 1947-ben született Miskolcon. 1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá. 1972-től ügyvédjelölt, 1974 és 1990 között ügyvéd, 1995 és 2007 között magánügyvéd volt. 1989-ben az MDF tagjaként részt vett a háromoldalú politikai tárgyalásokon, majd az MDF jogi szakértőinek egyike, választási felelős volt. 1990 és 1994 között Antall József, majd Boross Péter kormányának igazságügyi minisztere. 1990-től országgyűlési képviselő: előbb az MDF-frakcióban, majd 2004-től független, 2005-től pedig a Fidesz-KDNP-frakcióban. Az egyes parlamenti ciklusokban több parlamenti bizottság tagja, illetve vezetője volt.
Balsai István alkotmánybíró 2020. február 12-én a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől.
„Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Balsai István személyében gyászolják az ügyvédi hivatás jó ismerőjét, a volt országgyűlési képviselőt, az első szabadon választott kormány igazságügy-miniszterét és az Alkotmánybíróság tagját” – olvasható az Ab honlapján.
Az Alkotmánybíróság Balsai Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
“Az Igazságügyi Minisztérium nevében búcsúzunk az életének 73. évében elhunyt dr. Balsai István alkotmánybírótól, volt országgyűlési képviselőtől, a rendszerváltoztatás utáni demokratikus jogállam első igazságügyi miniszterétől” – áll a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett közleményben.
Balsai István nem csupán a rendszerváltoztatás során volt aktív, hanem a negyven évnyi diktatúra után a magyar jogállam alapjait lefektető törvények jelentős része is a nevéhez köthető.
“A volt igazságügyi minisztert a magyar kormány saját halottjának tekinti. A család fájdalmában osztozunk. Isten nyugosztalja” – áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
A magyar kormányfő és helyettese fogadta Kenya érsekét
2020. február 28.
A keresztényüldözésről, az afrikai migrációs helyzetről és Magyarország humanitárius segítségnyújtásáról is szó volt Orbán Viktor miniszterelnök és Anthony Muheria, a kenyai Nyeri egyházmegye érsekének megbeszélésén.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a tárgyaláson részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára is.
A Nyeri Érsekség Kenya központi részén található, amely másfél megyét fed le 1,5 millió lakossal, közülük mintegy félmillió katolikus hívő.
A pénteki tárgyalás előzménye a Hungary Helps Program tényfeltáró missziójának tavaly márciusi kenyai útja volt Azbej Tristan, Hölvényi György európai parlamenti képviselő, valamint Böjte Csaba ferences rendi és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetesek részvételével. A négy napos látogatás során megismerkedtek a helyi egyházi vezetőkkel, és felmérték azon támogatási igényeiket, amelyek összhangban vannak a Hungary Helps Program céljaival – emlékeztetett a sajtófőnök.
Orbán Viktor a tárgyaláson megismételte: Magyarország a migráció helyett a helyben maradást, a szülőföldön való boldogulást támogatja, és ehhez anyagilag is hajlandó hozzájárulni. A kormány álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt Európába hozni. Magyarország Kenyában az iszlám radikalizáció valamint a szegénység és az ebből fakadó elvándorlás által fenyegetett ifjúság megsegítésével foglalkozó egyházi missziók támogatásából kívánja kivenni a részét – hangzott el a megbeszélésen.
(Forrás: MTI; kormany.hu)
Pergel Elza Győr új alpolgármestere
2020. február 28.
Dr. Dézsi Csaba András, Győr január 26-án megválasztott polgármestere dr. Pergel Elzát, a KDNP győri szervezetének elnökét nevezte ki egyik alpolgármesteréül. Feladat- és hatáskörébe tartoznak az önkormányzati egészségügyi, szociálpolitikai, köznevelési és esélyegyenlőségi feladatok felügyeletével, koordinálásával kapcsolatos teendők. Továbbá ő tart kapcsolatot a nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint a kulturális intézmények közül a Győri Balettel, a színházzal, a Győri Filharmonikus Zenekarral és a Generációk Művelődési Házával.
Gratulálunk!
Pergel Elzával új munkahelyén, a városházán beszélgetett a kisalfold.hu.
(semjenzsolt.hu)
