Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Közös pünkösdi istentisztelet tartottak a keresztény történelmi egyházak vezetői, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdhétfőn a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban.

Az egyházi vezetők együtt imádkoztak a koronavírus-járvány áldozataiért, a betegeket ellátó orvosokért, ápolókért és hálát adtak Istennek a járvány enyhüléséért. A főpásztorok megemlékeztek a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról és imádkoztak a nemzet egységéért.

Erdő Péter arról beszélt: a járvány idején “alkalmat kaptunk az Istentől, hogy felfedezzük, mi az igazán lényeges az életünkben”. Ezekben a napokban tanúi lehetünk a fokozatos, óvatos újrakezdésnek, de ne ott kezdjük újra, ahol március elején abbahagytuk! – kérte a bíboros.

Az elmúlt időszakban “rádöbbentünk, hogy az egészségen, a megélhetésen túl a kultúra, a tanulás is keresi a túlélés és a megújulás lehetőségét. Főként pedig örömmel tapasztaltuk, hogy a fizikai elkülönülés ellenére is nagy bennünk a vágy a közösségi élet iránt és szomjazik a lelkünk arra, hogy Istennel találkozzon” – fogalmazott Erdő Péter.

Bogárdi Szabó István kiemelte: 100 esztendeje szórták szét a magyar népet, 100 esztendeje “sok fájdalom közepette kell tanulnunk, hogy miképpen tesz szabaddá az igazság, és hogyan ébreszt reményt a kegyelem”.

Az igazság pedig ez: “nem erővel, sem hatalommal, hanem Isten lelke által” – fogalmazott Zakariás prófétát idézve.

Hangsúlyozta: ez az igazság irányjelző, megmutatja, hogy “amit meg kell építenünk, amiben egységre kell jutnunk”, az nem az emberi akarattól függ.

Ez a “nehéz igazság szabaddá tesz” és “bátorságot is ad”, mert “nem elveszi az alkotókedvünket, nem elfordít a jövőtől, hanem megmutatja (.), hogy nincsen kárhoztató ítélet azok ellen, akik nem test szerint, hanem lélekben élnek” – fűzte hozzá a református püspök.

Fabiny Tamás azt mondta: pünkösdkor kezdődött az egyház története, ezért különösen fontos, hogy ezen az ünnepen “ökumenikus egységben tudunk imádkozni az oltárnál”.

Pál apostol leveléből idézett: “nem a félelem lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét”. A szentírási részletet magyarázva kiemelte: a szeretetben nincs félelem, hanem erő van. “Ne féljünk a másik felekezettől”, és a vegyes házasságban élők is lássák meg a lehetőséget a különbözőségben – mondta.

Hozzátette: az imaóra elején a főpásztorok közös imádságában közös bűnvallás is volt, mert az ökumenének része kell, hogy legyen az egymás ellen elkövetett bűnök megvallása és a bocsánatkérés is.

Az istentiszteleten részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Pünkösd a keresztények harmadik legnagyobb ünnepe, amelyet húsvét után ötven nappal tartanak.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„1944 májusában behívtak munkaszolgálatra, Pest környéki gyárakban kellett árut vinnünk. Október 15-én Szálasiék átvették a hatalmat, de minket egy ideig a vatikáni védlevél megóvott. Nemsokára azonban kivittek a pályaudvarra deportálásra. Láttam, hogy itt a döntés pillanata. Nagyon sajnáltam otthagyni a hátizsákomat és szép pulóverem. A végén mégis otthagytam. Elég jó télikabát volt rajtam, az Északi teherpályaudvaron sok civil is sétált. Így levettem a sárga karszalagom, elvegyültem az emberek közt, és szépen kisétáltam a pályaudvarról. A Mária utcai jezsuita rendház főnöke adott menedéket. Többször volt nyilas razzia, de házkutatás során nem találtak meg a nyilasok, pedig nem lett volna nehéz megtalálni engemet. Azt hiszem, megvesztegették őket. 1945. január 17-én érkeztek meg az oroszok, akkor lettem újra szabad.”

Így ír önéletrajzában Harsányi János közgazdász, akit zsidó származása miatt 1944 májusában munkaszolgálatra hívtak be Budapesten. Századát hamarosan Ausztriába deportálták, ő azonban megszökött a pályaudvarról, és a Mária utcai Jézus Szíve-templom pincéjében kapott menedéket. A rend ezekben a hónapokban közel kétszáz zsidót bújtatott józsefvárosi központjában, amiért a mentőakció fő mozgatója, Raile Jakab jezsuita – akit sokan Raoul Wallenberggel emlegettek egy lapon – 1991-ben elnyerte a posztumusz Jad Vasem-díjat.

Most, Harsányi János születésének 100. évfordulóján, május 29-én a Harsányi János Tudásközpont és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek képviselői emléktáblát helyeztek el a rend Párbeszéd Házának falán a VIII. kerületi Horánszky utca 22. szám alatt. Az alkotás azt a tényt örökíti meg, hogy a magyar jezsuiták a vészkorszakban hazánk később világhírűvé vált fiának, valamint közel 200 üldözött sorstársának adtak itt menedéket 1944 novembere és 1945 januárja között.

Harsányi János később az Egyesült Államokba távozott, és ott fejtett ki meghatározó tudományos tevékenységet elsősorban a játékelmélet terén, melynek elismeréseként 1994-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A játékelmélet a matematika egyik interdiszciplináris ága, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális viselkedés olyan helyzetekben, amikor minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása. Művei között ugyanakkor egyaránt találunk jogtudományi, döntéselméleti, kommunikációs, valamint számítástechnikával, az etikával és a filozófiával kapcsolatos könyveket, de matematikai modelljei a tőzsdén vagy éppen a biztonságpolitikában is jól hasznosíthatók. John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök például a karibi válság idején arra kérte fel, hogy elemezze, mekkora az esélye egy újabb világháború kitörésének.

A fasori evangélikus gimnáziumba járt, előadásokat hallgatott a Katolikus Hittudományi Főiskolán, s később, külföldön élve is megmaradt magyarnak, és minden viszontagság ellenére halálág kötődött szülőhazájához, a magyar kultúrához. Harsányi János életének és munkásságának részletes leírása ezen a linken, a jezsuiták zsidómentő tevékenységének háttere pedig ezen a linken olvasható.

Az avatáson beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseletében Csallóközi Zoltán főtanácsos, Mészáros József, a Barankovics Alapítvány elnöke, Simon János, a Harsányi János Tudásközpont igazgatója, valamint Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Házának igazgatója.

(Forrás: jezsuita.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott kedvezményes honosítási törvénynek köszönhetően a Kárpát-medencében 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg a diaszpórában 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot, azaz 1,1 millióan váltak “nemzettársainkból honfitársainkká”.

A kereszténydemokraták elnöke hozzátette, a kifejezett közigazgatási magyarellenességtől, illetve a 2004. decemberi “lelki Trianont” okozó népszavazástól jutottak el idáig. Megjegyezte, meg kellett küzdeniük néhány kevésbé baráti utódállam ezerféle támadásával, ellenséges titkosszolgálatok dezinformációs aknamunkájával, amiben néhány itteni újságíró is dicstelen szerepet játszott.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy megtízszerezték a külhoni magyarok költségvetési támogatását. Paradigmatikus jelentőségűnek nevezte a határon túlra menő, hatalmas összegű gazdaságfejlesztési expanziót. “Száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, legfőbb ideje, hogy végre előny legyen” – mondta, úgy összegezve: ez így együtt – az asszimiláció megállításának, sőt megfordításának az esélye – a Trianonra ma adható reális válasz.

Az életben sok minden múlandó, a honosítás műve maga a történelem – fogalmazott a KDNP elnöke.

Orbán Balázs válaszában a többi között arról beszélt, hogy az elmúlt tíz év minden riogatást, félelmet megcáfolt akár a kettős állampolgársággal, akár a külhoni választás lebonyolításával kapcsolatban. A magyar kormány minden magyart megvéd és ezt sikeresen meg is tette, legyen az egy közösség joga, vagy az új állampolgárok adatai – közölte.

Semjén Zsolt felszólalásának szövege itt olvasható.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Napirend előtti felszólalás az Országgyűlésben, 2020. május 25.

Tisztelt Ház! A nemzetpolitika legfontosabb tette és a magyar közigazgatás talán legnagyobb vállalkozása: a honosítás. Ezekben a napokban ennek különös aktualitást ad egyfelől a trianoni nemzet-szétszakíttatás századik évfordulója, másfelől a kedvezményes honosítás tizedik évfordulója.  2010. május 26-án fogadta el az Országgyűlés 98 százalékos többséggel az állampolgársági törvény módosítását, ami a határon túli magyarság számára megteremtette az egyszerűsített honosítás lehetőségét.

A számok tekintetében: a Kárpát-medencében az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg jellemzően a diaszpórában az állampolgárság megállapítás lehetőségével élve, illetve hagyományos módon, mintegy 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot. Összesen tehát 1 100 ezren váltak nemzettársainkból honfitársainkká!

A honosítás kezdetén külhoni magyarok sokasága jött át a határon, hogy magyarországi önkormányzatoknál adja be honosítási kérelmét; majd erdélyi, délvidéki, kárpátaljai konzulátusaink váltak a honosítás központjaivá; ma pedig a legtávolabbi külhoni kis falvakba is kimegyünk konzuli napokat tartani. A honosítás lehetősége természetesen mindig nyitva áll, de kimondhatjuk: aki magyar állampolgár akart lenni, az magyar állampolgár lett. Fontos tudni azt is, hogy Magyarország állampolgársági információt nem ad ki, így azok a honosítottak is biztonságban vannak, akik esetében az adott utódállam elvileg tiltja a kettős állampolgárságot.

Tanulságos felidézni azt is, hogy honnan indultunk: a kifejezett közigazgatási és politikai magyarellenességtől. A közigazgatásban a restriktív bürokrácia okozott keserűséget és csalódást a külhoni magyaroknak. Jellemző, hogy például a csángókat nem ismerték el magyarnak, ezért is kellett a mi törvényünkbe külön betennünk a „csángó-klauzulát˝. Politikai vonatkozásban pedig, ama 2004. december 5-e, ami maga volt a nemzetárulás, amikor Gyurcsány Ferenc és szocialista kormánya nem átallott a határon túli magyarok ellen kampányolni, kirekesztve őket a közjogi nemzetből, lelki trianont okozva. Hála Istennek, mostanra mindez már a nemzeti emlékezet szégyenpadjára került.

De azt sem rejthetem véka alá, hogy meg kellett küzdenünk némely kevésbé baráti utódállam ezerféle támadásával, ellenséges titkosszolgálatok dezinfomációs aknamunkájával, amiben sajnos néhány itteni újságíró és orgánum is dicstelen szerepet játszott…

A nehézségek tanulságosak, az eredmények maradandók. Ma már a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb a hazai anyakönyvezés, az útlevél és elektronikus személyazonosító igazolvány kiadása, és külhoni magyarjaink előtt is megnyílt – a magyarországival azonos módon – számos lehetőség az anyasági támogatástól a babakötvényig. A honosítottak gyermekei magyar állampolgárnak születnek, és ezzel is a Kárpát-medencébe mintegy visszatér a Magyar Államhoz való közjogi kötelék. És ami a nemzet közjogi egyesítésének sarokköve: a szavazati jog. Így az Országgyűlés immár valóban Nemzetgyűlés!

Tisztelt Nemzetgyűlés! Persze fontosak a számok, fontos a statisztika. De ami igazán fontos, hogy a számok mögött hús-vér emberek vannak, családok története, oly sokszor kálváriája, akiket egy évszázadon át ”bozgoroztak˝, hazátlannak neveztek, de a kedvezményes honosítás lehetőségével egyfajta igazságot szolgáltattunk véreinknek.

Nemzetpolitikánk egységes, koherens és mostanra cizellált ívet alkot, aminek integráns, kitüntetett része a honosítás. Ennek az ívnek a tekintetében szólnunk kell arról, hogy az identitás őrzés és erősítés jegyében több mint megtízszereztük a külhoni magyarok költségvetési támogatását, az erdélyi Sapientia egyetemtől, a határokon túl a Kárpát-medencében épített és újjáépített ezer magyar óvodán át, a diaszpórába küldött több száz Kőrösi Csoma Sándor-os ösztöndíjasig. És paradigmatikus jelentőségű a határon túlra menő hatalmas összegű gazdaságfejlesztési expanziónk. Száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, legfőbb ideje, hogy végre előny legyen! Ez így együtt az asszimiláció megállításának, sőt megfordításának az esélye, a trianonra ma adható reális válasz.

Erre a munkára büszke lehet az Országgyűlés, a magyar közigazgatás, a külhoni magyar szervezetek, az egyházak, önkormányzatok. Az életben, így a közéletben is, oly sok minden mulandó, de a honosítás műve, maga a történelem!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az állami intézmények működtetését átvállaló egyházak azért kapják meg az ingatlan tulajdonjogát, mert az a helyes, hogy azé legyen a tulajdon, aki a feladatot ellátja – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Esztergomban, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat idősotthonában tartott sajtótájékoztatón.

Semjén Zsolt hozzátette, a kedden elfogadott törvény alapján 29 olyan állami ingatlan került át egyházi tulajdonba, amelyben a szociális ellátás feladatát korábban is az egyház végezte és erre használta az épületeket.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, a tulajdonjog-átruházás addig áll fenn, amíg a feladatot az egyház ellátja. A megoldás előnye, hogy egy-egy fejlesztés vagy pályázat esetén sokkal könnyebb a tulajdonosi hozzájárulás biztosítása – tette hozzá.

“Nem az állami kötelezettség átruházásáról van szó, hanem az intézményműködés átengedéséről” – mondta Semjén Zsolt.

A politikus szólt arról, hogy a szociális területen az elmúlt tíz évben kétszeresére nőtt az egyházi működtetésű intézmények aránya. Az alapszolgáltatásban az összes intézmény 44 százalékát egyházak működtetik, a szociális szakellátás körében pedig 25 százalék az arányuk.

A gyermekvédelmi szakellátásban 2010-ben 7 százalékos volt az egyházi szerepvállalás, most pedig 60 százalékos – ismertette.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára kijelentette, a törvény “egy természetes misszió támogatása, az egyház évezredes természetes tevékenységét támasztja alá, nem pedig egy újkori jogszabályon alapuló kötelezettség”.

A politikus hozzátette, a kijárási korlátozások enyhítése a szociális területen még várat magára, mert a veszélyeztetettség miatt az izolálásra hosszabb ideig szükség van.

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke az MTI-nek azt mondta, számításaik szerint az idősellátásban a korlátozások a vakcina megjelenéséig, akár egy évig is fennmaradhatnak.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyarország ellen zajló példátlan támadásról és dezinformációs kampányról, valamint az ezek alaptalanságát kimondó európai bizottsági állásfoglalásokról írt levelet Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó valamennyi párt elnökének. A Fidesz elnökének levelét – hasonlóan 53 néppárti pártelnökhöz – Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is megkapta.

Orbán Viktor értékelése szerint az elmúlt hetekben egy Magyarország ellen zajló “példátlan támadás és dezinformációs kampány tanúi lehettünk. Akkor, amikor világszerte a koronavírus-járvány elleni eredményes fellépésért küzdünk, amikor emberéletek forognak kockán, egy valós alap nélküli, koordinált támadást indítottak ellenünk. Engem és országomat már korábban is támadtak igazságtalanul, részrehajló ideológiai propaganda alapján, de a mostani volt a legaljasabb és legcinikusabb, amit tapasztaltam. Szándékosan figyelmen kívül hagyták, hogy egy olyan kormányt vettek célkeresztbe, amely épp emberéletek mentésén fáradozik” – szögezte le a Fidesz elnöke.

Levelében megállapította: az összehangolt politikai támadás résztvevői hamis információt és hazugságokat terjesztettek. “Azt híresztelték, hogy az Országgyűlés bezárt, holott rendszeresen ülésezik, és heves vitáknak biztosít helyszínt. Azt is állították, hogy korlátlan hatalmat szereztem magamnak. Pedig éppen ellenkezőleg: az Országgyűlés hatásköre a kormány kárára bővült. Az Országgyűlés hatásköre lett, hogy véget vessen a veszélyhelyzetnek, sőt bármely rendkívüli intézkedést visszavonhat” – írta, hozzátéve: “az álhírek terjesztésébe sajnálatos módon nemcsak formális politikai ellenfeleink, hanem egyes EPP-s politikusok is aktívan bekapcsolódtak”.

Orbán Viktor emlékeztetett: az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk “odáig merészkedett, hogy párhuzamot állított a magyarországi intézkedések és Carl Schmitt, a náci német rezsim támogatója és ideológusa között”.

A miniszterelnök az EPP-tagszervezetek elnökeinek írt levelében felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság időközben megvizsgálta a magyarországi intézkedéseket, és félreérthetetlen módon kimondta, hogy ezek a támadások alaptalanok. “Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki nem vádolható azzal, hogy Magyarország iránt elfogult lenne, ráadásul másik pártcsaládot képvisel, már több alkalommal kijelentette, hogy a magyar törvény, amely szabályozza a kormány különleges hatásköreit a veszélyhelyzet alatt, nem ütközik európai uniós jogszabályokba” – írta Orbán Viktor.

A Fidesz elnöke felidézte: az Európai Parlament április 17-én határozatban ítélte el Magyarországot. “Azzal, hogy egyes hazugságokat a határozat szövegébe foglaltak, az európai parlamenti képviselők nevetség tárgyává tették magukat és intézményüket is. Az Európai Parlament archívumai örökké őrizni fogják ezeket” – jegyezte meg Orbán Viktor, leszögezve: a bizottság nyilatkozata helyre tette a politikai hisztériát.

Hozzátette: “az okozott kárt azonban nem lehet helyrehozni. Köszönöm valódi szövetségeseinknek, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére hűségesek maradtak az igazsághoz, és kiálltak mellettünk. Azoktól pedig, akik tájékozatlanságból vagy rosszindulatból az álhírterjesztőkhöz csatlakoztak, elvárom, hogy bocsánatot kérjenek a magyar emberektől, és levonják a megfelelő következtetéseket” – írta levelében a magyar miniszterelnök.

A Fidesz elnöke végezetül kifejtette: “nem engedhetjük, hogy politikai ellenfeleink kisajátítsák a jogállamiság elvét, és ezt a közös értéket pártpolitikai eszközzé silányítsák. Hamarosan döntenünk kellene: engedjük, hogy megosszanak, és tovább gyengítsenek bennünket, vagy összefogunk, és továbbra is az európai politika vezető, konzervatív ereje maradunk. Az előttünk álló, kihívásokkal teli időszakhoz sok erőt és bölcsességet kívánok!”

(Forrás: miniszterelnok.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt az Isztambuli Egyezmény gender ideológiájáról Facebook posztjában közli: amiben egyetértünk a balliberálisokkal, az az, hogy mindketten meg akarjuk akadályozni a „családon belüli erőszakot”. A különbség az, hogy mi az erőszakot akarjuk megszüntetni ők pedig – ennek ürügyén – a családot. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) politikai nyilatkozatot terjesztett hétfőn az Országgyűlés elé az isztambuli egyezmény ratifikációjának és kötelező hatályának elutasításáról. A kisebbik kormánypárt szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával.

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője javaslatukat indokolva az MTI-nek kiemelte: az egyezményben lévő ideológiai megközelítés a magyar jogrenddel és saját meggyőződésükkel is ellentétes.

Rámutatott: a dokumentum elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját, és ezzel együtt “a romboló genderszemlélet” bevezetését, valamint a rá akarja erőltetni az országokra menedékjog nemi alapon történő biztosítását.

Mivel a magyar emberek már számos alkalommal kifejezték ezzel kapcsolatos véleményüket, ezért nem tudnak támogatni olyan egyezményt, amely felgyorsítja vagy könnyebbé teszi a bevándorlást Európába – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Kitért arra is: a parlament és a kormány által eddig meghozott döntések és jogszabályok széles körű védelmet biztosítanak az érintetteknek, ideértve a szigorú fellépést a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak ellen.

“Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet” – fogalmazott Nacsa Lőrinc.

Jelezte: az egyezmény azon pontjai, melyekre maguk is értékként tekintenek – különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés -, jelenleg is része a magyar jogrendszernek. Így kimondható, hogy az egyezmény ideológiai követelések nélküli részei már biztosítottak Magyarországon – mondta. Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Magyarország kormánya kiemelten fontos feladatának tartja a nőkkel szemben erőszak minden formája elleni hatékony fellépést, elutasítja a nők elleni és a kapcsolati erőszak valamennyi formáját.

Álláspontjuk szerint a ratifikáció melletti kampányolás félrevezetés. Hozzátette: az isztambuli egyezmény életbe lépése előtt egy évvel a Fidesz-KDNP volt az, amely 2013-ban az új büntető törvénykönyvben önálló büntetőjogi tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. Ezért, akit valóban a nők védelmében való fellépés vezérel, az nem akarja félrevezeti a magyar társadalmat, nem akarja félrevezeti a magyar nőket a ratifikáció bátorításával – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Kiemelte: a magyar kormány a zéró tolerancia jegyében következetes jogalkotással törekszik arra, hogy Magyarországon minél kevesebb nőnek kelljen bántalmazást elszenvednie. A kormány jogalkotási munkájában ez a célkitűzés folyamatosan megjelenik és érvényesül. A magyar kormány azért nem támogatja az isztambuli egyezmény ratifikációját, mert egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. Nem kívánják a nemzeti jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderideológiáját, és nem kívánják legalizálni az illegális migrációt – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc.

Juhász Hajnalka azt közölte: az isztambuli egyezmény ratifikációjának pótcselekvése, a politikai hangulatkeltés helyett a valódi kormányzati cselekvés iránt elkötelezettek, és hatékony intézkedésekkel kívánnak fellépni a nők elleni és kapcsolati erőszakkal szemben, támogatni a bántalmazottakat, tenni a megelőzésért.

Ezért határozott igent mondanak a nők védelmére és határozott nemet a genderideológiára, és az illegális migrációra – mondta a KDNP-s képviselő. Hozzátette, felkérik a parlamenti frakciókat, hogy szavazatukkal támogassák a politikai nyilatkozatot az isztambuli egyezmény ratifikációjának és kötelező hatályának elutasításáról.

A politikai nyilatkozat tervezete “a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról” itt letölthető.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Minden magyar felelős minden magyarért, ezért a magyar nemzeti közösségeket a határok túloldalán is támogatja a kormány, eszközökkel is – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-nek.

A miniszteri bejelentés kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: senkit nem hagyunk magára, mert minden magyar felelős minden magyarért. A KDNP elnöke hozzátette, „most indított útjára a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy szállítmányt védekezéshez szükséges eszközökkel Kárpátalja, Felvidék, Erdély, Szlavónia, Muravidék és a Vajdaság irányába.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a távirati irodának elmondta: a határon túl élő magyar közösségeknek eszközbeli segítséget is nyújt a kormány, 600 ezer maszkot, valamint néhány tízezer védőruhát, védőfelszerelést és tesztet biztosítanak számukra a Felvidéken, Erdélyben, Székelyföldön, Kárpátalján, Szlavóniában, a Mura-vidéken és a Vajdaságban.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország azért tudja megtenni ezt, mert működik a Kína és Magyarország közötti légihíd és a kormány több mint 30 millió maszkot vásárolt már Kínából.

Emellett van egy komplett gépsor, amely hamarosan megkezdi a működését és havonta 2 millió 800 ezer maszkot lehet rajta előállítani. A saját gyártású maszkok megteremtik a lehetőséget arra is, hogy segítse a kormány azokat, akik nagy bajban vannak Magyarország környékén – mondta.

Közölte: szinte mindegyik határon túli magyar közösség megkereste a kormányt azzal, hogy rossz az ellátottság azokon a területeken, ahol élnek, egyes kórházak pedig a működési képességeik küszöbére értek a koronavírus jelentette kihívások miatt.

Szijjártó Péter azt mondta: kötelességünk a magyar emberek egészségét és életét megvédenünk, ehhez pedig szükséges, hogy az egészségügyi védekezés sikeres legyen. Hozzátette: az elkövetkező hetekben is jelentős szállítmányok érkeznek Magyarországra Kínából, elősegítve az egészségügyi védekezés sikerét.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Bebizonyosodott, hogy bajban nemzetállami alapon van működőképes megoldás. Az az ésszerű, ha addig tart a felhatalmazás, ameddig a járvány tart, melynek végét még senki nem tudja. A Gondola beszélgetése Semjén Zsolttal.

–  Újra össztűz zúdult a kormányra a korona-vírus kellős közepén, azért mert a parlament időkorlátozás nélkül hatalmazta fel a kormányt vészhelyzetben a „rendeleti kormányzásra˝. Brüsszeltől az itteni balliberális ellenzékig diktatúrával, a jogállam és demokrácia felszámolásával vádolják Orbán Viktort.

–  Ugyanezt mondták például 2010 után is, az új Alaptörvény elfogadásakor. Az ő logikájukban kérdezem: mikor állítottuk vissza, hogy újra eltörölhessük? De az iróniát félretéve: tudja bárki is, hogy mikor lesz vége a járványnak? Nem tudja! Tehát az az ésszerű, ha addig tart a felhatalmazás, ameddig a járvány tart, – és nem mellesleg csak és kizárólag a járvánnyal kapcsolatos ügyekben. A parlament bármikor visszaveheti a kormánytól. A minket támadó politikusok országaiban erősebb az ilyen felhatalmazás mint nálunk, mivel ott a parlament az adott időpontig nem veheti vissza és jellemzően nem is ülésezik.

–  Erre azt mondják, hogy a Fidesz-KDNP többség nem fogja visszavenni. Ráadásul mivel egy évtizede kétharmados többségük van, ezalatt kicserélték az Alkotmánybíróság tagjait, és önök adják a köztársasági elnököt is.

–  Ez így van, de akkor az ellenzéknek nem a kormánnyal van vitája, hanem a magyar néppel, aki harmadszor választott meg minket kétharmados, alkotmányozó többséggel! Különben is mi értelme – és mi érdekünk – lenne „rendeleti puccsot˝ csinálnunk azzal a parlamenttel szemben, ahol alkotmányozó többségünk van? Valójában arról van szó, hogy mivel – európai viszonylatban is – sikeresen kezeljük a világjárvány okozta tényleg rendkívül nehéz helyzetet, amit a nép nagytöbbséggel támogat, beleértve az ő táboruk jelentős részét is, megrémültek attól, hogy elvesztik a szavazóikat. Hát ezért csinálják ezt a hisztériát, amihez csak ürügy a felhatalmazási törvény. Ezzel a baj nem az, hogy a kormányt támadják, hanem a vírus elleni védekezést!

–  Súlyos szavak.

–  Morális szempontból nem árulás ebben a helyzetben, hogy Brüsszelbe szaladnak feljelenteni Magyarországot? Alkalmasság tekintetében pedig arra kérem az Olvasót, képzelje el, ha most DK-Momentum-Jobbik kormány lenne, és Gyurcsány Ferenc és neje, Donáth Annával és Jakab Péterrel az oldalán, kellene hogy megvédjék az embereket és az országot…

– Ön szerint nincs kivétel a baloldalon?

– Hiller István felelősséggel beszél, kár, hogy pártja se kerítés, se közmunka-ügyben nem hallgatott rá. Ez meg is látszik az MSZP támogatottságán…

–  Az Ön által említett Dobrev Klára és Donáth Anna, vagy a brüsszeli Bizottság és Berlin „európai megoldásról˝ beszél, szemben a magyar kormány „nacionalizmusával˝.

–  Miközben a németektől az osztrákokig lezárják a schengeni határt és el- és bezárkózó állami védekezést csinálnak… Most aztán járványügyben mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy az EU megint maga volt az impotencia, a képmutatás, egészségügyi hivatala pedig egy gitt-egylet! Bebizonyosodott, hogy bajban nemzetállami alapon van működőképes megoldás. Az EU bürokráciára várni és számítani ideológiai vakság és a nemzetet veszélyeztető utópia.

– Mégis az EU Magyarországon kéri számon a szolidaritást.

–  Milyen EU szolidaritás van felénk? Nekik a „Jawohl natürlich˝ jelentené a magyar szolidaritást… A szolidaritás a természet rendjének megfelelően az állapotbeli kötelesség alapján lehet. A magyar kormány a magyarokért a magyaroknak felelős, és ha a magyarokról gondoskodtunk, akkor foglalkozunk másokkal. A szolidaritás szuverén, egyenrangú országok között lehet, amit meg is valósítottunk a V4-ek tekintetében, vagy például Szerbiával.

–  Mit gondol a brüsszeli és itteni balliberális ellenzék támadásának okairól? Ideológiai természetű, vagy van mögötte más is? Orbán Viktor ma Soros Györgyről beszélt…

–  Egyfelől vannak, akik úgy hisznek az EU-ban, mint a kommunisták hittek a kommunizmusban, a Szovjetunióban. Ez az Európai Egyesült Államok utópiája. A magyar történelem célja önmagában van, nem az EU a magyar történelem beteljesedése, hanem egy adott időszakban a magyar érdekérvényesítés egy eszköze. Magyarország volt az EU előtt is és lesz az EU után is. De van egy gazdasági-politikai céljuk is: Magyarország függővé tétele. Ezért követelik például azt, hogy ne a munkahelyeket védjük meg, hanem, hogy munka nélkül segélyt osszunk. Nekünk pont azért kell az erős felhatalmazás, a cselekvési szabadság, hogy humán szempontból megvédjük a magyar emberek életét, egészségét; gazdaságilag pedig megvédjük a munkahelyeket. Mert ha megszűnnek a munkahelyek és fedezet és munka nélküli segélyosztás lesz, akkor jönni fog a baloldali kormányok szokásos adóemelés-megszorítás csőd-politikája, aminek a vége mindig a deficit, majd az államadósság elszabadulása, végül az IMF csapdája. A magyar szuverenitás fiktívvé válása,  a kvázi gyarmati lét. Ennek a mesterkedésnek szimbolikus – és konkrét – figurája Soros György.

–  A járványra hivatkozva Olaszországban bezáratták a templomokat és az olasz állam megtiltotta a misézést is, Ön pedig úgy nyilatkozott, hogy a magyar állam nem zár be templomot, és az egyháziak misézzenek.

–   Az Egyház történelméből következően is tapasztaltabb, mint bármelyik állam és az egyháziak jobban tudatában vannak Isten előtti felelősségüknek, mint a politikusok. Az általános szabályok ismertek. A templomok nyitott kapuja, a liturgia bemutatása, az egyháziak pasztorális munkája az embert szolgáló isteni küldetés, amiért hálásak vagyunk. Így Nagyhéthez közeledve, katolikusként, személy szerint fontosnak tartom Sajgó Szabolcs jezsuita atya kezdeményezését az Eucharisztia vételének biztosítására. Ha a testi patikába mehetünk, akkor mennyivel inkább a lelki patikába!

(Forrás: Gondola)