Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A leghatározottabban visszautasítjuk a Lengyelországban zajló, Szent II. János Pál pápa lejáratását célzó kampányt.

Közlemény.

Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy olyan embert támadnak, aki mindig az emberi szeretet és méltóság mellett állt ki, akinek Közép- és Kelet-Európa népei a szabadságukat köszönhetik.

Támogatjuk Stanisław Dziwisz bíborost, aki a jóakaratú emberek támogatását kérte, hogy akkor, amikor a Szentatyát sértegetik ne hallgassanak. Kiállunk Barbara Nowak kis-lengyelországi oktatási felügyelő mellett, aki arra kérte az embereket, hogy a pápa fényképét jól látható helyekre – lakásaik és munkahelyeik ablakaiba, valamint közösségi profiljaikra helyezzék ki. Egyetértünk Marek Jędraszewski, krakkói metropolita érsekkel, aki szerint harcolnunk kell: nem erőszakkal, hanem igazsággal és imával kell küzdenünk.

Tisztelet a nagy és szent pápának!

A Kereszténydemokrata Néppárt nevében:

Semjén Zsolt

elnök

miniszterelnök-helyettes

Soltész Miklós

alelnök

egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár

(semjenzsolt.hu,)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Esterházy János élete során a magyarság megmaradását és azt a gondolatot képviselte, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen és díjátadón vasárnap a Parlamentben. Az Esterházy-díjat a kereszténység és a magyarság védelméért Majnek Antal kárpátaljai püspök kapta.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: Esterházy János képviselni tudta a szlovák és magyar, illetve a közép-európai és magyar sorsközösséget egyaránt, és azt, hogy mindenkinek kötelessége saját nemzetének megőrzése, értékeinek felmutatása. Szimbolizálja és bizonyítja azt, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság.

Rámutatott: nem képzelhető el “egyetemesebb valóság” a kereszténységnél és az egyháznál, az evangélium tanítása érvényes térben, időben, témájában mindig és mindenhol.

Az egyetemes kereszténység és egyház mindig tisztában volt az ember antropológai valóságával, azzal, hogy egy konkrét történelmi közösségnek, a nemzetnek a tagjai vagyunk. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott, és az égi hazához is hűtlen az, aki a földi haza sorskérdései elől dezertál – fogalmazott.

Hozzátette: elsődleges “állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját családja felé van, de szélesebb értelemben “állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját nemzete sorskérdéseivel törődni.

Minden nemzet Isten egy gondolata, olyan sajátos értékgazdagság, amit csak az adott nemzet adhat, és minden nemzet alapvető küldetése, hogy a saját értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa – húzta alá.

Ha bármelyik nemzet eltűnne a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lenne szegényebb, csonkább – hangoztatta Semjén Zsolt.

A kereszténység formálta Európát, és az európai nemzetek mindegyike fiatalabb, mint az egyház, a kereszténység tehát nem megszüntette a nemzeti létet, hanem lehetővé tette a megszületését, a kibontakozását és fennmaradását – mutatott rá, megjegyezve: ha a kereszténységgel ellentétes lenne a nemzeti lét, akkor ezek a nemzetek nem jöttek volna létre.

Felidézte Esterházy János hitvallását, amikor volt bátorsága – a horogkereszt uralma idején – azt mondani, “mi csak egy keresztet ismerünk, a Golgota keresztjét”. Semjén Zsolt kiemelte, Esterházy János azért tudott utat mutatni az embertelenségek korában, mert tekintetét a Golgota keresztjére és – a vörös csillag uralma idején – a betlehemi csillagra függesztette. Ez a betlehemi csillag, ami a magyarságnak, Közép-Európának, a világnak utat mutat, és “adja a Jóisten”, hogy Esterházy János hitvallása és vértanúsága utat mutasson mindannyiunknak és kérjük, hogy minél előbb oltárainkon tisztelhessük – fogalmazott.

Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt, a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként.

Berhidai Piusz tartományfőnök laudációjában Majnek Antal magyarsága mellett kiemelte, hogy valóban katolikus módon szolgálja a rábízottakat. Testvérként a testvérek közt, mindig szem előtt tartva a vértanúk példáját, és vállalva a kereszt hordozását.

Majnek Antal mérnökként végzett, majd 1977-ben lépett be a ferences rendbe. 1981-ben tett örök fogadalmat, 1982-ben szentelték pappá. 1989-ben egyike volt a kárpátaljai szolgálatra küldött három missziós atyának. Nagyszőlősön ferences közösséget alakítottak, 1995 decemberében nevezték ki címzetes püspökké.

Számos kezdeményezés fűződik a nevéhez a mai napig, a mostani “vészterhes időkben” is. A tartományfőnök megemlítette többek között a helyi egyházközösségek megerősítését, újak alapítását, óvodák, karitász és rehabilitációs központ létesítését, egyházmegyei újság kiadását, a katekéták képzésének megszervezését. 1997-től Kárpátalja apostoli kormányzója, majd a munkácsi egyházmegye püspöke 2002-től 2022 végéig.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjazottat méltatva kiemelte: 34 éves kárpátaljai szolgálatából 26 évet szolgált alázatosan és hűséggel püspökként. Híveitől nem távolodott el, nyugdíjazott püspökként is elvállalta öt egyházközség lelkipásztor ellátását, részt vett a karitatív és szociális segítségnyújtásban, az adományok rászorulókhoz való eljuttatásában. Három évtizedes szolgálata alatt többembernyi munkát végzett el, elévülhetetlen szerepe volt a Szovjetunió széthullása után a magyar anyanyelvű kárpátaljai római katolikus egyház újjáépítésében, a munkácsi római katolikus egyházmegye megszervezésében, a templomok megújításában, a munkácsi Szent István Líceum megalapításában és a felső Tisza-vidéki óvodák létrehozásában.

Majnek Antal közössége nevében megköszönte a díjat, és úgy fogalmazott: Kárpátalján most sem szűnt még meg a szenvedés, de mindannyian a reménység hordozói vagyunk. Azt mondta, bízik abban, hogy egyre többen ismerik fel, Isten az összes nemzet ura.

Az emlékünnepségen részt vett Arkadiusz Adamczyk lengyelországi egyetemi tanár, akinek “Tiszteljük egymás nemzeti meggyőződését…” – Esterházy János gróf életpályája című könyvét Pelyach István történész mutatta be.

Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt.

A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították.

1957. március 8-án, a morvaországi Mírov börtönben halt meg.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Kárpátalja magyar vezetőivel egyeztetett a magyar oktatás biztosításáért.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Bejelentette a Szentszék, hogy Ferenc pápa április 28-án, pénteken Budapestre látogat. A szentatya a tervek szerint három napot tölt majd el Magyarországon.

Megerősítették a korábbi sajtóértesülést, és hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy április végén háromnapos látogatást tesz Magyarországon a szentatya – erről a magyarországi Apostoli Nunciatúra adott ki közleményt. Ebben kiemelték: „Ferenc pápa, elfogadva az állami és egyházi hatóságok meghívását, apostoli látogatást tesz Magyarországon ez év április 28. és 30. között, meglátogatva Budapest városát.”

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) üdvözli a Szentszék bejelentését, hogy Ferenc pápa 2023. április 28-30. között hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. A KTK az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: “a Szentatya a béke követe, amire Kelet- és Közép-Európa népeinek nagy szüksége van”. Hozzátették: a kormány minden szükséges támogatást megad az újabb pápalátogatás állami és egyházi programjainak előkészületeihez.

A tervek szerint Ferenc pápa délelőtt tíz órakor érkezik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, majd udvariassági látogatást tesz Novák Katalin köztársasági elnöknél a Sándor-palotában, ezt követően pedig találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel. Délután a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik a Szent István-bazilikában. Ferenc pápa szombaton magánlátogatást tesz a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban, majd szegényekkel és menekültekkel, délután pedig fiatalokkal találkozik a Papp László Sportarénában. A Szentatya vasárnap reggel 9 óra 30 perctől szentmisét celebrál a Kossuth téren, és a tervek szerint 18 órakor indul vissza Rómába.

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek közleményben reagált a pápalátogatás hivatalos bejelentésére.

Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye egész közössége örömmel értesült arról, hogy Ferenc pápa 2023. április 28–30. között hazánkba látogat. A Szentatyával való találkozások színhelye Budapesten lesz, ami külön öröm mindannyiunk számára. Szeretettel várjuk a hazai és a határon túli papokat és hívőket, zarándokokat. Legyen a találkozásunk Szent Péter utódjával döntő lépés azon az úton, amelyen együtt járunk Krisztus felé. Tartsd meg, Isten, Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját! – fogalmazott a közleményben Erdő Péter bíboros.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa szintén közleményt adott ki. Ebben kifejtették: „mindnyájan, magyar katolikusok örömmel értesültünk arról, hogy a Szentatya, Ferenc pápa lelkipásztori látogatásra érkezik Magyarországra a húsvéti időszakban, április 28–30. között.”

A pápa apostoli útja nagyon fontos esemény nemcsak a katolikusoknak, hanem minden magyarnak határon innen és túl. A Szentatya korára tekintettel a találkozásokra budapesti helyszíneken kerül sor, amelyekre, különösen a vasárnapi szentmisére szeretettel hívunk és várunk mindenkit hazánkból és a környező országokból egyaránt. Imádságos lélekkel készüljünk a Szentatyával való találkozásra és közösen tegyünk tanúságot arról, hogy Krisztus a jövőnk – mutattak rá.

Novák Katalin köztársasági elnök is közzétette Facebook-oldalán a látogatás hírét.

Emlékezetes, Ferenc pápa legutóbb 2021. szeptember 12-én járt Magyarországon, akkor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére érkezett, az úgynevezett statio orbis misét celebrálta a Hősök terén.

Akkor csupán néhány órát töltött a magyar fővárosban, aztán folytatta útját Pozsonyba, ahol apostoli látogatást tett. Akkor a repülőgépen adott interjút több újságírónak is, amikor azt mondta: „Megígértem az elnökötöknek, akivel találkoztam – ez a harmadik alkalom, hogy találkozom vele –, hogy átgondolom, vajon jövőre vagy a rákövetkező évben el tudnék-e jönni, mert nagyon sok értékük van a magyaroknak. Megragadott, mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék. Ez mélyen megérintett.”

(Forrás: magyarnemzet.hu, MTI; fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Amikor a nemzet a világpolitika viharaiban útkereszteződésnél áll, érdemes azokra a csillagokra tekinteni, akik utat mutatnak – mondta a miniszterelnök-helyettes a leányfalui Ravasz László Emlékház Márton Áron kiállításának megnyitóján szombaton.

Ravasz László református, Mindszenty József katolikus, Ordass Lajos evangélikus és Márton Áron erdélyi katolikus főpap életpéldája, tanítása, kereszténysége és magyarsága az a csillag, ami ma is utat mutat – tette hozzá Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a gondviselés különleges kegyelme, hogy a kommunizmus legnehezebb időszakában a keresztény történelmi egyházak élén olyan férfiak álltak, akik személyükben is megtartó erőt jelentettek a hívek és minden magyar számára.

Semjén Zsolt rámutatott: ők a keresztény tanítás alapján a személy védelmében álltak ki a nácizmussal és a bolsevizmussal szemben, s akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának. A négy főpap személyében vállalta a vértanúságot a náci időkben, ezért személyükben demonstrálták azt, hogy a nácizmus és a bolsevizmus lényegét tekintve hasonló, sőt, ugyanabból a gyökérből van. Mind a négy főpap személyében szimbolizálta azt, hogy a 20. század legszörnyűbb ideológiái, a nácizmus és a bolsevizmus lényegüket, gyökerüket és esszenciájukat tekintve hasonló, sőt ugyanaz a valóság.

A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy személyükben demonstrálták azt is, hogy a kereszténység és a magyarság, a nemzethez való tartozás nem egymással szemben áll, hanem egymásra utal. Mint fogalmazott, a magyaroknak az egyetemes emberiség szempontjából elsődleges kötelességük saját magyarságuk megőrzése, kimunkálása és felmutatása, mert “ez az a gazdagság, amit csak mi magyarok adhatunk az egyetemes emberiségnek”, és ők ezt a magyarságot akarták megőrizni.

Hozzátette: azért maradtunk meg, mert volt egy Szent István királyunk, Ravasz László, Ordass Lajos, Mindszenty József és Márton Áron pedig a Szent István-i fundamentumra épített, a kereszténységre és a magyarságra.

A kiállításon bemutatott Márton Áron (1896-1980) Erdély római katolikus püspöke volt, aki következetesen kiállt minden diktatúra ellen, s a romániai kommunista rendszer alatt kétszer is fogságot szenvedett. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben lett a legerősebb az egyház Európában.

Az életét és munkásságát bemutató időszaki kiállítás szombattól látható a leányfalui Ravasz László Emlékházban.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Önök büszkék lehetnek egyetemükre, amely világviszonylatban is rendkívül elismert és sikeres – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten, a Magyar Állatorvostudományi Egyetem doktorrá avató és diplomaosztó ünnepségén.

A miniszterelnök-helyettes szerint a sikeres modellváltás tovább növelte az intézmény lehetőségeit, majd kijelentette: Magyarország kormánya továbbra is elkötelezetten támogatja az egyetem fejlesztését.

Semjén Zsolt szerint az egyetem világban való tekintélyét mutatja az is, hogy a hallgatók mintegy 67 százaléka külföldi. Úgy vélte, a világ különféle pontjairól érkező hallgatók a diploma után Magyarországnak és a szakmának egyfajta nagykövetei lesznek. Önök, akik a nagyvilágból jöttek hozzánk nagykövetei és hídfőállásai a gyümölcsöző nemzetközi szakmai kapcsolatoknak – jelentette ki Semjén Zsolt, majd felhívta a figyelmet a Magyar Állatorvosok Világszervezetére, amely összefogja a hazánkban diplomázott állatorvosokat.

A Kárpát-medencéből érkező hallgatókhoz szólva a miniszterelnök-helyettes felidézte Trianon tragédiáját. Mint mondta, annak idején úgy fogalmazták meg, hogy “nem a magyar állatorvosok hagyták el a határokat, hanem a határok hagyták el a magyar állatorvosokat”. Semjén Zsolt úgy vélte, hogy Trianon után száz évvel is mindegyik generáció kötelezettsége a nemzetegyesítés, amely elsősorban a magyar nyelv művelésén múlik. Kijelentette, hogy Magyarország feladata a határon túli magyaroknak is biztosítani, hogy az anyanyelvükön gondolkodhassanak és tanulhassanak.

Semjén Zsolt szerint Magyarországon az agrárium tekintetében az állatorvosi tudás megkerülhetetlen, de a magyar gazdaság szempontjából is létfontosságú. Mint mondta, a társállatok és háziállatok vonatkozásában is nagy munkát végeznek az állatorvosok, hiszen sok esetben egy kutya vagy macska az ember egyetlen társaként segít át a nehézségeken.

A közel kétszáz éve nagy hagyományokkal rendelkező egyetem az állatorvosi tudományterület világrangsorában jelenleg a 150. helyen áll – hívta fel a hallgatók figyelmét Hankó Balázs, a KIM felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára, kiemelve azt, hogy az intézmény az elmúlt két évben 35 százalékkal erősítette a tudományos imputját.

Hankó Balázs azt mondta, az egyetem kétezres hallgatói közösségéből minden három hallgatóból kettő külföldről érkezett, angolul vagy németül tanul, de a nemzetközi beágyazottságot jelzi az is, hogy az intézmény 77 élő, nemzetközi együttműködéssel rendelkezik.

Az államtitkár hangsúlyozta: céljaik között szerepel, hogy 2030-ra legyen olyan magyar egyetem, amely a világ legjobb 100 egyeteme között van és legyen legalább három olyan intézmény, amely Európa legjobb 100 felsőoktatási intézménye között foglal helyet. Reményeik szerint e négy egyetem közül az egyik az állatorvostudományi egyetem lesz – mondta, kiemelve: mindent meg tesznek azért, hogy a háborús infláció ellenére is az idei év campus-fejlesztési költségét biztosítani tudják.

Hankó Balázs szerint az elmúlt években versenyképességi fordulat valósult meg a felsőoktatásban. Mint mondta, az állatorvostudományi egyetem mellett még tíz magyar intézmény tartozik a világ 28 ezer egyeteme közül a legjobb 5 százalékba.    Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2021-ben 26 százalékkal növekedett a legnívósabb nemzetközi szakmai lapokban megjelent tudományos közlemények száma. Az állatorvostudományi egyetemnek is köszönhetően az elmúlt 10 évben megduplázódott a nemzetközi hallgatók létszáma, amely idén már meghaladja a 41 ezer 700 főt – tette hozzá az államtitkár.

Hankó Balázs szerint ma tíz felvett hallgatóból nyolc állami ösztöndíjas, de nő az ösztöndíjprogramok száma is: jelenleg 33 ösztöndíj 180 ezer hallgatót ér el évi 72 milliárd forint összegben. Az államtitkár a modellváltás sikerének nevezte azt is, hogy a fenntartó alapítványok és kuratóriumok még további tízezer hallgatónak biztosítanak egyedi kiválóság, kiemelt területek alapján ösztöndíjat. A Marek József Alapítvány ösztöndíja a haszonállottenyészet és az élelmiszerlánc-biztonság területén támogatja az állatorvostudományi egyetem hallgatóit – mondta.

Sótonyi Péter rektor arról beszélt, hogy immár 236-ik alkalommal adnak át doktori címet és diplomát, idén 85 magyar és 105 angol nyelvű állatorvos hallgató kapja meg az oklevelet.

Az egyetem rektora szerint az állatorvosi diploma hagyományosan magas színvonalat képvisel, de jóhírét a több mint 60 országból érkező, idegennyelvű képzésben végzett állatorvosok is öregbítik szerte a világban.

Az ünnepségen az állatorvos doktori oklevél mellé felsőfokú vadászati és vadgazdálkodási végzettséget igazoló tanúsítványt is kap 23 hallgató, akik elvégezve a vadgazdálkodási szakirányú képzést hozzájárulnak a vadászok és az állatorvosok szakmai együttműködéséhez – hangsúlyozta Sótonyi Péter.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mária Terézia uralkodása előképe a kiegyezésnek és az Osztrák-Magyar Monarchiának, amely sokkal természetesebb és szervesebb egység volt, mint ma az Európai Unió – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Mária Teréziáról szóló könyv bemutatóján Budapesten, hétfőn.

Nagy szerencsétlenség, hogy ez az egység az elvesztett első világháborúval szétesett – tette hozzá a politikus.

Semjén Zsolt szerint az itt élő népeknek reálisabban és méltányosabban kellene megírniuk a Habsburg Birodalom történetét, amelynek egyik fontos része Mária Terézia uralkodása. Régi adósság volt egy tudományos mű “nagy királynőnk uralkodásáról”, hiszen értékeltsége nem jelentőségének megfelelő.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette: Mária Terézia józan ésszel és vallásos lelkiismeretességgel uralkodott. Konzervatív volt, de felismerte az idők szavát, átlátta saját korának problémáit és megfelelő válaszokat adott rájuk. Számos nagyszabású intézkedése volt például az egészségügy, az oktatás, vagy a jobbágyság helyzetének javítása terén, melyek miatt joggal nevezhető konzervatív reformernek.

Hozzátette: Mária Terézia uralkodása alatt indult el a nemzeti ébredés, a magyar nemesség kitekintést kapott az európai viszonyokra. Mária Terézia értékelése elválaszthatatlan azoktól, akiknek a karrierje az ő uralkodása idején indulhatott el, így például Hadik András hadvezértől. A bemutatott kötet hozzájárul Mária Terézia uralkodásának méltányosabb értékeléséhez – mondta Semjén Zsolt.

A magyar állam szerződést kötött a Habsburg-Lotharingiai házzal Habsburg Ottó hagyatékának gondozására. A Habsburg-ház nem pusztán a magyar történelem, a múlt része, de a magyar jelené és jövőé is. Nagyszerű dolog, hogy a Habsburg család két tagja is a magyar diplomáciában szolgálja Magyarországot és a magyar nemzetet – tette hozzá.

Semjén Zsolt elmondta azt is, hogy tervezik Luxembourgi Zsigmondról, Ferenc Józsefről és IV. Károlyról szóló kötet összeállítását is.

A történelem és az üdvtörténet elválaszthatatlan. A szentté avatott első magyar királyunk Szent István és a szintén boldoggá avatott IV. Károly királyunk is azt jelzi, hogy a magyar uralkodók a szakralitásban is különlegesek a világtörténelemben – mondta a miniszterelnök-helyettes.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Minden nemzetnek és nemzetiségnek az a küldetése, hogy saját örökségét megőrizze, kimunkálja és felmutassa – hangoztatta Semjén Zsolt Mohácson, a busójárás vasárnapi fő programján.

A miniszterelnök-helyettes a Duna-parti város főterén a közel negyedévezredes múlttal bíró télűző, tavaszköszöntő népszokáson a résztvevőkhöz szólva felhívta a figyelmet: “örökségünk olyan érték, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek” és “ha nem őrizzük meg hagyományainkat, akkor ezt helyettünk senki nem fogja megtenni”.

Azt mondta, hogy a természet megújulását idéző néphagyomány, történelmi emlékezet és spirituális szimbolika jellemzi a mohácsi busójárást, aminek hagyományait ápolni kell, hiszen ez a népszokás Hungarikum, és az egész emberiség számára értéket jelent, melyet 2009 óta már az UNESCO is az emberiség szellemi kulturális örökség részeként ismer el.

A miniszterelnök-helyettes beszédét követően felvatták az új busókat, majd szabad farsangolás vette kezdetét Mohács belvárosában.

A mohácsi népszokás népszerűsége töretlenül nő: a szervezők becslései szerint az idei busójáráson a rendezvény hat napja alatt naponta 40-45 ezer ember vesz részt. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén rekordszámú, 2200 maskarás gondoskodik, a látogatók pedig február 16. és 21. között tizenöt helyszínen kétszáz programon vehetnek részt.

A köznyelvben sokácnak, a mohácsiak körében sokacnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„2022 volt a legnehezebb, 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta” – mondta évértékelőjében a miniszterelnök, aki szerint két ellenség leselkedik ránk: a háború és az infláció.”  A Mandiner összefoglalója.

Két ellenség, két veszély leselkedik ránk. „Az egyik a háború, a másik az infláció” – értékelte a jelenlegi helyzetet a miniszterelnök.

„Ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad: az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni” – mondta Orbán Viktor. „De helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból?”– tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki a kérdést meg is válaszolta: Meggyőződésem szerint helyes, sőt egyedül ez a helyes.

A különbség az eszközökben: tűzszünet kell!

„A baloldal Magyarországon is a háború pártján áll, fegyvert szállítana, magára vállalná a háború pénzügyi terheit és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal” – tette hozzá. A miniszterelnök hangsúlyozta, a baloldallal szemben a kormány másként cselekszik. Mi ezt nem tesszük. Mi nem szállítunk fegyvert. A pénzzel is csínján bánunk, mert a végén még azt a pénzt, ami bennünket illet, Brüsszel majd Ukrajnának adja oda – mondta.

Azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna. A különbség az eszközökben van, a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal. A mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv. Életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni. Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le – fejtegette Orbán.

„Legyen bármilyen erős és hatalmas is, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni a háborút, túlbecsüli a saját erejét és alábecsüli a háború kockázatos következményeit” – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte azok állnak a háború pártján, akik távol vannak Ukrajnától, de mi itt vagyunk a szomszédban. Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták – jelentette ki a miniszterelnök.

„Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, sok kárpátaljai magyar halt már meg a fronton. „Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban” – tette hozzá.

Jóbarát után présember

Egy évvel ezelőtt másként döntött Nyugat: nem elszigetelte, hanem regionális szintre emelte a háborút. Ami történt, egy újabb erős érv a brüsszeli nagyállam ellen és a nemzetállam mellett – fogalmazott Orbán Viktor.

Arról beszélt, a németek eleinte határozottan a háború ellen voltak, majd oldalt váltottak, és nem egyszerűen átálltak a háborúpártiak oldalára, hanem rögtön az élre álltak.

A többi ország meg úgy gondolta, ha a németek se tudnak ellenállni ekkora külső nyomásnak, akkor nekik is át kell állniuk.

„Ketten maradtunk a béke pártján: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekre kelll számítanunk” – fogalmazott. Őszintén szembe kell nézni Orbán szerint, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz. Szerinte jó ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre agresszívabb lesz. A miniszterelnök nem ígérte, hogy könnyű lesz, de azt igen, hogy állni fogjuk a sarat.

Provokációk, sértegetések, fenyegetések és zsarolások. Már régen túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorláson, hangzott el az évértékelőn.

„Biden elnök a jó barát ( André Goodfriend – a szerk) helyett egy présembert, press mant küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlünk egy csatlakozó nyilatkozatot” – szólt oda a budapesti nagykövetnek, David Pressmannek Orbán.

A részletek elolvashatóak a Mandiner összefoglalójában.

(Forrás: Mandiner, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)