Mindszenty József hercegprímás, szent életű és vértanúsorsú bíboros életpéldája erkölcsi iránytű volt életében és napjainkban is az – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum új épületszárnyának alapkőletételi ünnepségén.
A Mindszenty (Pehm) József egykori apátplébánosnak emléket állító, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözését megidéző múzeum alapkőletételén a politikus kijelentette: a hercegprímás a keresztény realizmus alapján mondott ellent a nemzetiszocializmusnak és az osztályszocializmusnak.
Személye annak szimbóluma, hogy a nácizmus és a bolsevizmus lényege szerint egyforma: ember- és istenellenes – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.
A hercegprímás gondolatát, “Állok Istenért, egyházért, hazáért” idézve kifejtette: Mindszenty József életpéldája azt mutatja, hogy “egyszerre vagyunk tagjai az egyháznak és polgárai a hazának”. Kötelességünk, hogy nemzetünk, hazánk sorsáról is gondoskodjunk, foglalkozzunk nemzetünk sorskérdéseivel – fogalmazott Semjén Zsolt.
Rámutatott arra is, hogy Mindszenty József a hitélet erősítése mellett az emberek életéhez kapcsolódó feltételeket is igyekezett megteremteni. Példáját követi Zalaegerszeg városa: a 21. században zajló építkezések, fejlesztések megnövekedett életlehetőséget adnak az itt élő embereknek – mondta Semjén Zsolt.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere elmondta: Mindszenty József 1917-ben érkezett a zalai megyeszékhelyre hitoktatónak, 1919-ben átvette a plébánia vezetését, 1944-ig volt a város apátplébánosa.
Lelkiségben, a szegények segítésében meghatározó szerepe volt Zalaegerszeg történetében: új emelettel bővült a plébánia, megépült az olai templom, felépült a zárda épülete és megkezdte működését a Zalaegerszegre hívott Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend iskolája. A városban kultúrotthon létesült, a páterdombi városrészben a szegényebb élethelyzetűeknek kialakították az ONCSA-házak telepét – ismertette Balaicz Zoltán.
Hozzáfűzte: Mindszenty Józsefet 2012-ben Zalaegerszeg posztumusz díszpolgárává választotta. Emlékét őrzi a róla elnevezett tér, a nagytemplom melletti szobor, a nevét viselő iskola, az olai templom melletti kert, az emlékére épült kertvárosi templom.
A Göcseji Múzeum új épületszárnyában nyíló állandó kiállítások emléket állítanak Zalaegerszeg 20. századi történetének, Mindszenty (Pehm) József zalaegerszegi életének, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözésének.
Az állami beruházás keretében, 8,3 milliárd forint értékben megvalósuló építkezés várhatóan 2021 októberében fejeződik be.
Az épületszárny alapkövét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg. Az ünnepségen köszöntőt mondott Vigh László (Fidesz) országgyűlési képviselő.
(Forrás: MTI)
Simicskó István a KDNP új frakcióvezetője
2020. június 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Simicskó István vezeti a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióját július 15-től – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a kisebbik kormánypárt rendkívüli frakcióülése után hétfőn, Budapesten.
Semjén Zsolt közölte: Simicskó Istvánt egyhangú szavazással választották meg a frakció élére.
A KDNP elnöke elmondta: Harrach Péter eddigi frakcióvezető már korábban jelezte, hogy 10 év “frontszolgálat” után át szeretni adni a posztot. Abban állapodtak meg, hogy a ciklus feléig vezeti a kisebbik kormánypárt frakcióját – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki egyúttal köszönetét fejezte ki a frakcióvezető munkájáért.
Rámutatott: a kormánnyal való kapcsolattartást Simicskó István esetében is nagyban segíti majd, hogy korábban miniszteri feladatokat látott el.
Utalt az új frakcióvezető küzdősportok iránti szeretetére és azt mondta, reméli, a képviselőcsoport élén is ezt a szellemiséget képviseli majd.
Harrach Péter úgy értékelt: az elmúlt 30 esztendő legeredményesebb tíz évét tudhatják maguk mögött a parlamenti munkában, aminek során igyekeztek a kormányzati munkát, egy erősödő Magyarország megteremtését segíteni.
Azt mondta, nagy élményként őrzi az elmúlt tíz évet, és bár most egy lépéssel hátrább lép, “de ez csak egyetlen lépés” lesz.
Jelezte: ezentúl is aktív marad, és frakcióvezető-helyettesként dolgozik majd.
Simicskó István, új frakcióvezető “aktív munkát” ígért a jövőre nézve, és azt mondta: a KDNP továbbra is értékalapú politikát folytat majd.
A kormánypárti frakcióvezetők dolga és feladata, hogy a kormányt támogassák – emelte ki, hangsúlyozva: ott lesznek a parlamenti küzdőtéren.
Nacsa Lőrinc frakciószóvivő kérdésre elmondta: hétfőn a nagyobbik kormánypárttal volt közös frakcióülés is, ezen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, és ott tájékoztatták a nagyobbik kormánypártot a változásokról.
László Imre (DK) XI. kerületi polgármester Hitlerre vonatkozó szavairól Semjén Zsolt azt mondta: az, hogy összeálltak a “Jobbik maradékával” szellemi értelemben egyfajta előzménynek tekinthető. Kijelentette: a KDNP-nek az az álláspontja, hogy sem a nácizmus, sem a bolsevizmus nem elfogadható, nem tolerálható, nem akarnak “sem Lenin-szobrokat, sem Hitler-mosdatást”, sem ávósokat, sem nyilasokat.
Simicskó István, aki a kormánypártok országgyűlési képviselője Újbudán, úgy reagált: a DK-nak le kell vonnia a konzekvenciákat, vagy elhatárolódnak, vagy egyetértenek László Imre nyilatkozatával. Nem lehet pozitív példákat felsorolni Hitler életéből, “érthetetlen, felháborító, és sokkoló” a kijelentés. Megsértette a holokauszt túlélőit, a zsidó embereket egyaránt – hangsúlyozta. Megjegyezte: ha mindez egy jobboldali politikus szájából hangzott volna el, mára a világ minden sarkában megkongatták volna a vészharangokat. Felidézte Zuschlag János korábbi viccelődését a témában, és azt mondta: nem egyedi kijelentésekről van szó a baloldalon.
Semjén Zsolt a Jobbik parlamenti frakciójának apadásáról azt mondta, nem feladata, hogy más pártok belügyeit kommentálja. A KDNP frakcióját soha senki nem hagyta el, jelenleg a Jobbikkal holtversenyben a második legnagyobb képviselőcsoportot alkotják, de nem lepné meg, ha a ciklus végén a KDNP azt mondhatná magáról, egyedül a második legnagyobb frakció.
A miniszterelnök-helyettes a baloldal, illetve az ellenzék helyzetét értékelve a káosz jelzőt használta. Rámutatott: az ellenzéknek bármennyire is próbálják zárójelbe tenni, nincs közös értékrendbeli alapja. A posztkommunistáktól a kisnyilasokig mind egy táborban vannak, amiből szerinte nem sok minden fog kijönni.
Értékelése szerint az Orbán-kormány iránti gyűlöleten kívül semmilyen közös nevezőjük nincs.
Nincs egy olyan program, jövőkép, amit alternatívát jelentene – összegzett, hozzátéve: nem arról beszélnek, hogy mit szeretnének, mi ennek hátországa, hanem olyan technikai jellegű kérdésekről, mint egy vagy két lista, vagy, hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt. Ezek az ellenzék tipikus válságtünetei – mondta Semjén Zsolt, aki szerint feltehetően azt fogják végrehajtani, amit kívülről mondanak nekik.
(Forrás: MTI)
Böjte Csabát tiltja a Facebook, az Antifa erőszakban nem talál kivetnivalót
2020. június 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A Facebook cenzorai szerint Böjte Csaba testvér Trianonra emlékező szentmiséje és erőszak elleni gondolatai sértik az oldal közösségi elveit, viszont az Antifa erőszakra való felbujtása nem. Szerintetek rendben van ez így? – tette fel a kérdést szerdán megosztott Facebook-videójában Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Hollik István videójában felidézte: hétfőn letiltotta a Facebook Böjte Csaba Trianonra emlékező szentmiséjét, amelyben az Egyesült Államok erőszakhulláma kapcsán is megosztotta békítő szándékú gondolatait. Mint hozzátette: mindeközben a világon és Magyarországon az Antifa-szervezetek a tüntetések mellett nyíltan erőszakra buzdítanak, a gyújtogatást, a rongálást, a fosztogatást népszerűsítik. A politikus elmondta: a magyarországi Antifa-mozgalom erőszakra felbújtó Facebook-bejegyzésében a közösségi portál nem talált semmi kivetnivalót.
„Így néz ki a liberális szólásszabadság” – zárta bejegyzését Hollik István.
Böjte Csaba atya Trianonra emlékező videóüzenetét itt láthatja:
Böjte Csaba a következőket írta ki közösségi oldalára:
„Nem hittem, hogy van cenzúra a facebook oldalon, de a Trianon napi szentmisét, az elmélkedéssel együtt törölte ez a közösségi oldal…. ezért újból megpróbálom osztani szomorú szívvel… Döbbenetes, mert valóban semmi kifogásolható nem hangzott el.
Még volt egy rossz élményem: az Amerikai Zavargások okáról is megosztottam egy írást, ami szintén szőrén szálán töröltek!!
Félelmetes, de úgy tűnik, hogy a szólásszabadság sérül a szemünk előtt – politikai érdekek miatt….
Az élet titka, hogy el kell ajándékozni mások szolgálatában
2020. június 10.
Ossza meg ismerőseivel!
Elhangzott 2020. június 10-én a Karmelita épület könyvtárában.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökének, Kozma Imre atyának – 80. születésnapja alakalmából – a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést nyújtotta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a Karmelita épületben.
Áder János köztársasági elnök – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ajánlására, Orbán Viktor miniszterelnök úr előterjesztésére – több mint fél évszázados papi szolgálata, a betegek, az elesettek és a rászorulók testi-lelki egészségének, illetve szociális helyzetének javításáért mindig elhivatott, példaértékű életpályája elismeréseként adományozta a magas elismerést.
Az alábbiakban közöljük a kormányfő helyettesének laudációját.
Főtisztelendő Atya!
Az élet titka, hogy el kell ajándékozni mások szolgálatában – ezt az útravalót tette unokája tarsolyába a nagyapa. Kozma Imre megjegyezte, megértette az útmutatást, és egész életét ehhez igazította – bátorsággal és irgalommal.
Bátorsággal, hiszen bencés diákként és 1963-as papszentelését követően még inkább megbélyegzett állampolgára lett a Magyar Népköztársaságnak. Az utcán követték, megfélemlítésekkel próbálták elbizonytalanítani, illetve a hatalom szívesen meg is szabadult volna tőle: menjen Nyugatra és vissza se jöjjön – mondták neki. Imre atya azonban tudta, itt van dolga, a magyar népért akar élni.
Aztán zugligeti plébánosként egy bátor, szolgálni akaró keresztény közösség élén 1989-ben kinyitotta a szívét és a plébánia kapuját a hazánkba érkezett keletnémetek előtt. A befogadással irgalmat gyakorolt, bizonyította, hogy az egyházat nem lehet a sekrestyébe zárni, mert küldetése a templomon kívülre szól. Történelmi tettet hajtott végre, mely hozzájárult a kommunista diktatúra bukásához és Kelet-Európa fölszabadulásához.
Az általa alapított Magyar Máltai Szeretetszolgálat a romániai forradalom napjaiban már huszonkét teherautónyi segélyt és adományt juttatott át a határon. A délszláv háború idején Jézus Krisztus követeként tárgyalt a szerb hadsereg generálisával és mentett ki 4500 embert Vukovárról. A Máltai Szeretetszolgálat mára hazánk egyik legjelentősebb segélyszervezete, a Karitatív Tanács tagjaként a kormány stratégiai partnere. Munkatársai szűkebb környezetük kovászaként azon a helyen, ahová Isten helyezte őket, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakorolják. Irgalmasságukkal a szeretetet történetét írják. Nem csupán társai az elesetteknek, hanem értük is élnek. Mert ahogy Imre atya nagyapja tanította: Az élet titka, hogy el kell ajándékozni mások szolgálatában.
(semjenzsolt.hu)
Magas állami kitüntetést kapott Kozma Imre
2020. június 10.
Ossza meg ismerőseivel!
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adta át Kozma Imrének, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökének Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten, a Karmelita kolostorban.
Áder János köztársasági elnök – Semjén Zsolt és Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére – az elismerést több mint fél évszázados papi szolgálata, a betegek, az elesettek és a rászorulók testi-lelki egészségének, szociális helyzetének javításáért folytatott elhivatott, példaértékű életpályájáért adományozta Kozma Imrének 80. születésnapja alkalmából.
Semjén Zsolt laudációja szerint Kozma Imre bencés diákként és 1963, a pappá szentelése után még inkább megbélyegzett állampolgára lett a Magyar Népköztársaságnak: az utcán követték, megfélemlítésekkel próbálták elbizonytalanítani, a hatalom szívesen meg is szabadult volna tőle, ő viszont tudta, hogy itt van dolga, a magyar népért akar élni.
Zugligeti plébánosként 1989-ben “kinyitotta a szívét és a plébánia kapuját” a Magyarországra érkező keletnémetek előtt. A befogadással irgalmat gyakorolt, bizonyította, hogy az egyházat nem lehet a sekrestyébe zárni, mert küldetése a templomon kívülre szól – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Kiemelte: Kozma Imre történelmi tettet hajtott végre, amely hozzájárult a kommunista diktatúra bukásához és Kelet-Európa felszabadulásához.
A méltatás arra is kitért, hogy a kitüntetett által alapított Magyar Máltai Szeretetszolgálat a romániai forradalom napjaiban huszonkét teherautónyi segélyt és adományt juttatott át a határon. A délszláv háború idején pedig Kozma Imre “Jézus Krisztus követeként” tárgyalt a szerb hadsereg generálisával és mentett ki 4500 embert Vukovárról.
A máltai szeretetszolgálat Magyarország egyik legjelentősebb segélyszervezete, a Karitatív Tanács tagjaként a kormány stratégiai partnere. Munkatársai az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakorolják, irgalmasságukkal a “szeretetet történetét” írják, és nem csupán társai az elesetteknek, hanem értük is élnek – hangzott el az ünnepségen.
(Forrás: MTI)
Tíz év alatt 1 millió 100 ezer új magyar állampolgára lett hazánknak
2020. június 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az M1 Kárpát-medence című műsorának adott interjújában a legfontosabb nemzetpolitikai problémákról és eredményekről számolt be. A kedvezményes honosításnak köszönhetően tíz év alatt 1 millió 100 ezer új magyar állampolgára lett hazánknak – ismertette.
A nemzeti kormány megtízszerezte a külhoni magyarok költségvetési támogatását, s az egész Kárpát-medencében kiépült a magyar nyelvű oktatási hálózat, az óvodáktól az egyetemekig – tette hozzá.
Az eredmények között szólt arról, hogy a magyar állam a világ teljes magyarságát elérő pályázati rendszert hozott létre, elsősorban a fiatalok számára.
Ugyancsak komoly nemzetmegtartó és -építő szerepe volt a határon túlra irányuló, hatalmas összegű gazdaságfejlesztési expanzió elindításának – tette hozzá Semjén Zsolt.
Politikailag nem megoldás a mindent vagy semmit felfogás
2020. június 06.
Ossza meg ismerőseivel!
A Medve–Vámosszabadi határátkelőnél 2020. június 5-én reggel Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és Igor Matovič szlovák kormányfő a szabad határátkelésről közös sajtótájékoztatót tartott. A magyar miniszterelnök-helyettessel Igor Matovič trianoni évfordulóval kapcsolatos meghívásának körülményeiről beszélgettünk.
Hogyan értékeli, hogy Igor Matovič zárt ajtók mögött, a szlovák közvéleményt nem tájékoztatva fogadta a magyar vendégeket június 2-án?
Szerintem a lényeget kell látni. A lényeg pedig az, hogy Szlovákia miniszterelnöke egy bátor és korrekt gesztust tett a magyarság felé. Ennek a gesztusnak az alapja, hogy Szlovákiában két megnevezés vonatkozik Magyarországra, a Maďarsko és az Uhorsko, s az utóbbi tekintetében a szlovákság mindig is része volt a történelmi Magyarországnak. Magyarország királyai a szlovákok királyok is voltak.
Közös a történelmi múltunk és Igor Matovič gesztusa véleményem szerint azt fejezete ki, hogy a jövő tekintetében a V4-es együttműködésben és szolidaritásban, ami egyébként az EU-ban az érdekeink érvényesítésének feltétele, a legszorosabban együtt kell működnünk.
Ez a gesztus, amit ő tett, egy reményteljes nyitány abban a tekintetben, hogy a későbbiekben a kényes kérdésekről is tudjunk majd tárgyalni. Meggyőződésem, hogy a kinyújtott kezet el kell fogadni.
Igaz, a mi kezünk mindig is ki volt nyújtva, most azonban a szlovák kormányfő viszonozta ezt, és létrejött egy történelmi kézfogás Szlovákia és Magyarország között.
A találkozó lecsengését követően a szlovák sajtóban megjelentek a magyarsággal kapcsolatban pozitívnak aligha minősíthető hangok, melyek az MKP által megfogalmazott és átadott memorandumot érintették. A szlovák miniszterelnök pozitív gesztusa és ugyanakkor a szlovák sajtó által gerjesztett negatív hangulat hatását miként lehet értelmezni?
Azt történt, hogy MKP-s személyiségek megfogalmaztak egy memorandumot – én ezt nem olvastam egyébként – de amennyire hallottam, nincs benne új elem. Csak azt tartalmazza, amit eddig már százszor elmondott a felvidéki magyarság. Nem az én tisztem, hogy értékeljem, hogy ennek az ütemezése, formája jó, vagy nem jó. Én azt gondolom, hogy a sajtónyilvánosság kérdése és a formai kérdések másodlagosak. Az elsődleges az, hogy Szlovákia miniszterelnöke tényleg tett egy bátor gesztust a magyarság felé. Ezért is hangsúlyoztam azt, hogy mi ezt egy korrekt és bátor gesztusként értékeljük, amit megköszönünk és ebben a történelmi pillanatban a kinyújtott kezeink összefonódtak a szlovák–magyar sorsközösség jegyében. Minden más a további tárgyalások kérdése és nem szabad összekeverni a formai és a tartalmi kérdéseket.
A tartalmi kérdés az, hogy a magyarság megmaradásának vannak feltételei. Ehhez természetszerűleg a magyarság ragaszkodik és vannak érzékeny pontok, melyeket mindkét oldalon tiszteletben kell tartani.
A miniszterelnök úr részéről valóban egy bátor és korrekt gesztus történt. A magyar állam részéről mi ezt nagyra értékeltük, köszönetünket ma kézfogással jelképeztük.
Az állami vezetők részéről a két ország jó kapcsolatára való törekvés nyilvánvaló. Az eredményeket viszont helyi szinten kell elérni. Ehhez milyen magyar képviseletben látja a lehetőséget?
Lényegesen egyszerűbb lenne, ha egy erős magyar párt bent lenne a pozsonyi parlamentben, de miután nincs politikai képviselet, úgy vagyunk, mint az úri szabó, hogy hozott anyagból dolgozunk. Ez az adott helyzet. Az adott helyzetben pedig a gesztust értékeljük. Azt gondolom, hogy mindig abban és akkor kell előrelépni, amikor arra lehetőség van. Látnunk kell, hogy politikailag nem megoldás a mindent vagy semmit felfogás. Lépésről lépésre kell előrehaladni.
Reggel nyolc órától korlátozás nélkül megnyílnak a magyar-szlovák határátkelők – jelentette be az egyik ilyen ponton, a Győrhöz közeli Vámosszabadin tartott péntek reggeli sajtótájékoztatóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Igor Matovic szlovák kormányfő.
Mindez azért lehetséges, mert mind Szlovákia, mind Magyarország határozott és felelősségteljes intézkedéseket hozott, jó ütemben, megfelelő időpontban – fogalmazott Semjén Zsolt, emlékeztetve arra: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Ausztria között született megállapodás a határnyitásokról.
Igor Matovic szlovák miniszterelnök azt emelte ki, hogy a koronavírus-járvány lecsengésével már a jövő felé tekinthetünk. Örömét fejezte ki amiatt, hogy helyreáll az utazási szabadság, mondván, így “ismét visszatérhetünk, legalább némiképp, a normális életmódhoz”.
Semjén Zsolt Európában is egyedülállónak nevezte a vírus hatásának, következményeinek kezelését, hozzátéve, a határnyitáshoz a világjárvány lecsengésére volt szükség.
Magyarország nevében köszönetet mondott a szlovák kormányfőnek azért a “bátor és nagyon korrekt gesztusért”, hogy száz magyart meghívott a két nép történelmi sorsközösségének jegyében tartott összejövetelre.
Természetes dolog, hogy a különböző népek különbözőképpen értelmezik a történelmüket, a mi feladatunk az, hogy a szlovák-magyar sorsközösség jegyében együtt építsük a jövőnket – fogalmazott.
Vámosszabadi, 2020. június 5. Igor Matovic szlovák miniszterelnök (középen b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (középen j) a vámosszabadi határátkelőhelyen, a magyar-szlovák határon 2020. június 5-én. Ezen a napon reggel nyolc órától korlátozás nélkül megnyíltak a magyar-szlovák határátkelők a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások fokozatos enyhítésének nyomán. MTI/Máthé Zoltán
Kérdésre válaszolva arról beszélt: a magyarság és a szlovákság kinyújtotta kezét egymás felé, “ez a kézfogás jellemzi a mi kapcsolatunkat”.
Hangsúlyozta, mindkét állam számára alapvető fontosságú a visegrádi négyek együttműködése, ami “érdekeink érvényesítésének a lehetőségét jelenti az Európai Unióban”.
Ivan Matovic megköszönte a kérdésben mutatott együttműködést, Magyarország felelősségteljes hozzáállását.
Kérdésre válaszolva a szlovák kormányfő elmondta: a pozsonyi várban rendezett, Semjén Zsolt által említett eseményen azt kívánta megmutatni a szlovákiai magyaroknak, “hogy fontosak a számunkra”.
Fontosnak nevezte, hogy a közösség tagjai megértsék, túllépve a múlt terhein “egy alapvető lépést kellene tennünk előre”, majd arra emlékeztetett, a rendezvény mottója úgy szólt, “a múltat nem mi írtuk, de a jövő a miénk”.
(Forrás: MTI)
Csak akkor lehet megmaradni magyarnak, ha a teljes magyarság megmarad
2020. június 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Mivel a magyarság és Magyarország határai nem esnek egybe, küldetésünk az, hogy ország- és nemzetépítéssel meghaladjuk Trianont – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csurgón szerdán.
A politikus a somogyi város önkormányzatának és a Csokonai Közösségi Háznak a nemzeti összetartozás napja, egyben a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen úgy vélte: 1990-ben Magyarország volt a leggyengébb állam a Kárpát-medencében, most a “szemünk előtt” változnak az erőviszonyok.
“Erős Magyarországot építünk erős nemzettudattal, annak tudatában, hogy a magyar állam nem pusztán egy adott terület lakosainak közigazgatási szolgáltatója, hanem a magyar nemzet politikai önkifejeződése, végső értelme; célja a magyar nemzet fennmaradása és fejlődése” – fogalmazott a politikus.
A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy ennek alapján alkották meg az alaptörvényt, amely kimondja: Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért, ennek mentén zajlik a Kárpát-medencében korábban elképzelhetetlen nagyságrendű gazdaságfejlesztés, identitáserősítés, és azzal, hogy minden magyar teljes jogú állampolgár lehet, megtörtént a nemzet közjogi egységesítése.
Szavai szerint szembe kell nézni azzal, hogy “az ezer év jogán” mindent visszakövetelni irrealitás, a megoldást az Európai Uniótól várni naivitás, a megváltozott etnikai arányokra hivatkozva Trianonba belenyugodni pedig árulás.
Meg akarunk maradni magyarnak, mert annak a csodának, amit magyarságnak nevezünk, ennek a zseniális nyelvnek, heroikus történelemnek, egyedülálló kultúrának mi vagyunk az örökösei, annak az értékgazdaságnak, amit csak mi őrizhetünk meg magunknak és adhatunk az egyetemes emberiségnek – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy csak akkor lehet megmaradni magyarnak, ha a teljes magyarság megmarad.
“Mert ha eltűnne az erdélyi, vagy a felvidéki magyarság, az egyetemes magyarság csonkulna meg” – mondta.
Semjén Zsolt az évfordulóról szólva hangsúlyozta: “Trianonra emlékezni kötelesség és erkölcsi parancs, Trianonra emlékezni gyász, összetartozásunk hitvallása, Trianonra emlékezni az azért is megmaradás büszkesége, Trianonra emlékezni Trianon meghaladásának küldetése”.
Felidézte, száz évvel ezelőtt megkondult minden magyar harang, hogy világgá kiáltsa a nemzet fájdalmát, hogy megtörtént ,és döbbenetét, hogy megtörténhetett.
“Felejteni nem lehet, nem szabad, nem tudunk és nem akarunk, Trianon seb, stigma, küldetés, Trianon örök seb, magyar stigma, ma is küldetés” – hangoztatta.
A miniszterelnök-helyettes utalt arra, hogy Magyarországról Magyarország nélkül döntöttek, elcsatolták területének kétharmadát, népessége felét, és minden harmadik magyar idegen, ellenséges állam fennhatósága alá került.
Semjén Zsolt azt mondta, arra hogy miért történt meg Trianon, a marxista és nyomdokain haladva a liberális történetírásnak az volt a válasza, hogy Magyarország elvesztette az általa kirobbantott háborút, az Osztrák-Magyar Monarchia a népek börtöne volt, Magyarország mostohán bánt a nemzetiségeivel, és ahhoz, hogy a nemzetiségei a saját utódállamaikban élhessenek, szét kellett szedni azt.
Történelmi tény azonban, hogy az első világháborút nem Magyarország, hanem elsősorban a német hatalmi étvágy okozta, Tisza István miniszterelnök ellenezte azt és érdekünk sem volt területszerzéssel veszélyeztetni a magyarság etnikai többségét a magyar királyságban – tette hozzá.
Semjén Zsolt a nemzetiségi kérdésről azt mondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia jelentette közép-európai egység rendkívüli gazdasági és szellemi fejlődést mutatott, és a maga közösségével természetesebb, szervesebb volt, mint ma az EU.
Magyarország nem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint más államok a saját kisebbségeivel, és összehasonlíthatatlanul jobban bánt velük, mint az utódállamok a hatalmuk alá került magyarsággal – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, az utódállamok semmivel sem lettek egységesebbek, mint amilyen az ezeréves magyar királyság volt.
A politikus megítélése szerint két – a marxista-liberális történetírás és politika által elhallgatni próbált – ok van, amelynek tudása nélkül semmi sem érthető és semmilyen tanulság nem vonható le Trianonról, ez a monarchia és Magyarország elleni szabadkőműves összeesküvés, valamint a Tisza István után vezető szerephez jutók részint alkalmatlan, részint hazaáruló volta.
Ez a szabadkőműves hátterű propaganda hihetetlen intenzitással feketítette be az országot: rágalmazott, hamisított, lázította a nemzetiségeket és készítette elő a monarchia és Magyarország lerombolását – közölte, majd megjegyezte, tragikus, hogy sem a bécsi sem a budapesti vezetés nem ismerte fel a veszély nagyságát, a birodalom megsemmisítésére készülő tervet.
Semjén Zsolt úgy vélte, a területi veszteségek elkerülhetetlenek voltak, de semmiképp sem ilyen mértékűek, hogy Magyarország színmagyar országrészeket veszítsen el.
A Tisza István elleni szisztematikus propaganda ugyanakkor megtette hatását, és erre a miniszterelnök meggyilkolása tette fel a pontot, a nemzet vezető nélkül maradt – mondta.
A magyar nemzet tudati züllesztéséhez és az állam szétveréséhez egy ív vezetett a szabadkőműves Jászi Oszkártól az alkalmatlan Károlyi Mihályon át az internacionalista Kun Béla kommünjének a terrorjáig – fogalmazott Semjén Zsolt, rámutatva: “örök tanulság, hogy külső ellenségeink nem tudnak tönkretenni minket, ha belső ellenségeinket féken tartjuk”.
(Forrás: MTI)
Trianon ma is küldetés
2020. június 03.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál 2020. június 3-án.
Trianon
Trianonra emlékezni kötelesség és erkölcsi parancs. Száz éve megkondult minden magyar harang, hogy világgá kiáltsa a nemzet fájdalmát és döbbenetét. Fájdalmát: hogy megtörtént; és döbbenetét: hogy megtörténhetett.
Felejteni nem lehet, felejteni nem szabad, felejteni nem tudunk és nem akarunk.
Trianon seb, trianon stigma, trianon küldetés. Trianon örök seb, trianon magyar stigma, trianon ma is küldetés.
Nekünk, mai magyaroknak négy kérdésre kell válaszolnunk: Mi történt? Miért történt? Mi a tanulság? Mit kell tennünk?
Mi történt? A válaszhoz könyvtárnyi monográfia is kevés lenne, ezért akárcsak vázlatos felidézése is szétfeszítené ennek a beszédnek a kereteit. Sokan, sokféleképpen elmondták, elmondják és el fogják mondani vérlázító történetét: történészek, írók, emlékezők. Emlékműveknél, osztálytermekben, magyar családokban.
Most talán elég felidéznünk gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án Párizsban elmondott védőbeszédét: „Tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazánk számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak, mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.˝
Trianonban Magyarországról Magyarország nélkül döntöttek, elcsatolták Magyarország területének kétharmadát, népességének felét s minden harmadik magyar idegen – ellenséges – állam fennhatósága alá került. Consummatum est. Száz éve és ma ezért szólnak a harangok.
Miért történt? A marxista történetírás – és nyomdokain a liberális – évtizedeken át sulykolt válasza, hogy Magyarország elvesztette az általa kirobbantott háborút; és hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a népek börtöne volt, Magyarország mostohán bánt a nemzetiségeivel és azért kellett szétszedni, hogy a nemzetiségek saját utódállamaikban élhessenek.
Történelmi tény azonban, hogy a háború végén – a román betörést kivéve – Magyarország területén idegen katonák nem voltak, a több mint félmillió magyar katona a Hazától távol esett el. És nem Magyarország volt okozója a háborúnak, Tisza István miniszterelnök ellenezte, és érdekünk sem volt területszerzéssel veszélyeztetni a magyarság etnikai többségét a Magyar Királyságban. A háború első számú oka – nem először és nem utoljára a történelemben – Szabó Dezső kifejezésével élve: a német hatalmi étvágy volt.
És most nézzük a nemzetiségi kérdést, hiszen erre hivatkozva verték szét a Monarchiát és csonkították meg Magyarországot. Az Osztrák-Magyar Monarchiáról megoszlik a birodalom népeinek emlékezete, de az vitathatatlan, hogy ez a történelmileg kialakult közép-európai egység rendkívüli gazdasági, szellemi fejlődést jelentett, és a maga mentalitásbeli közösségével sokkal természetesebb, szervesebb volt, mint például ma az Európai Unió. Magyarország pedig semmivel sem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint más államok tették saját kisebbségeikkel. Hozzátehetjük, hogy összehasonlíthatatlanul jobban bánt velük, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal… Ezek az utódállamok semmivel sem lettek etnikailag egységesebbek, mint volt az az ezeréves Magyar Királyság, amit a nemzetiségek önállóságára hivatkozva szétdaraboltak! Nagy-Romániában a románság aránya hatvanhárom százalékot tett ki. Csehszlovákiában a csehek a morvákkal együtt sem érték el az ötven százalékot, a Felvidéken a szlovákok részaránya mindössze negyvennyolc százalék volt. Jugoszláviában a szerbek aránya nem érte el a negyven százalékot, a Vajdaságban pedig a magyarság relatív többségben volt. Sokat mondó ezeket a tényeket összevetni azzal, hogy a Magyar Királyságban a magyarság ötvennégy százalékos többségben volt, a magyarul beszélők aránya pedig hatvannégy százalékot tett ki.
Csurgó, 2020. június 3. Résztvevők a nemzeti összetartozás napja, egyben a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából a Somogy megyei Csurgón, a Petőfi téren tartott megemlékezésen 2020. június 3-án. MTI/Varga György
De van két ok, aminek a tudása nélkül semmi sem érthető és semmilyen tanulság nem vonható le, és amit a marxista-liberális történetírás és politika minden eszközzel próbál elhallgatni, elhallgattatni: ez a Monarchia és Magyarország elleni szabadkőműves összeesküvés és a Tisza István után vezető szerephez jutók részint alkalmatlan, részint hazaáruló volta. Ez a szabadkőműves hátterű propaganda hihetetlen intenzitással feketítette be Magyarországot, rágalmazott, hamisított, lázította a nemzetiségeket és készítette elő a Monarchia és Magyarország lerombolását. Tragikus, hogy sem a bécsi, sem a budapesti vezetés nem ismerte fel a veszély nagyságát, a készülő tervet a birodalom megsemmisítésére.
Az alkalmatlanság tekintetében pedig a legpontosabban Sigmund Freud fogalmazott: „Sohasem voltam az anciem régime feltétlen híve, de kérdés számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat [Tisza Istvánt] meggyilkolják, a legbutábbikat [Károlyi Mihályt] pedig megteszik miniszterelnöknek.˝ A magyar hadsereget jelentős részben Budapestről züllesztették szét. Ennek legpenetránsabb példája Linder Béla, a Károlyi-kormány hadügyminisztere, aki a Haza legválságosabb pillanatában kijelentette: „Soha többé nem akarok katonát látni!˝ A területi veszteségek elkerülhetetlenek voltak, de semmiképpen sem ilyen méretű, színmagyar országrészek elvesztése. De a Tisza-ellenes szisztematikus propaganda megtette a hatását, amire fizikai meggyilkolása tette fel a pontot. A nemzet vezető nélkül maradt. Történelmi tragédiánk, hagy nekünk nem volt Kemál pasánk.
Mi a tanulság? A magyar nemzet tudati züllesztéséhez és a magyar állam szétveréséhez egy ív vezetett: a szabadkőműves Jászi Oszkártól, az alkalmatlan Károlyi Mihályon át, az internacionalista Kun Béla kommünjének terrorjáig. Az örök tanulság: külső ellenségeink nem tudnak tönkretenni minket, ha belső ellenségeinket féken tartjuk!
Mit kell tennünk? A válasz előtt szembe kell néznünk azzal, hogy az ezer év jogán „mindent vissza˝: ma irrealitás; az EU-tól várni megoldást: naivitás; a megváltozott etnikai arányokra hivatkozott belenyugvás: árulás.
Mivel nincs a kezünk ügyében kész válasz, az örök magyarság perspektívájából nézzük meg: miért akarunk megmaradni magyarnak? Azért, mert annak a csodának, amit magyarságnak nevezünk, ennek a zseniális nyelvnek, ennek a heroikus történelemnek, ennek az egyedülálló kultúrának: mi vagyunk az örökösei. Annak az értékgazdagságnak, amit csak mi őrizhetünk meg magunknak, és adhatunk az egyetemes emberiségnek! És hogy tudunk megmaradni magyarnak? Ha a teljes magyarság megmarad. Mert ha eltűnne az erdélyi vagy a felvidéki magyarság, akkor az egyetemes magyarság csonkulna meg. Trianon országcsonkítása következtében a magyar nemzet és Magyarország határai nem esnek egybe. Mi a küldetésünk? Mit kell tennünk? Ország- és nemzetépítéssel meg kell haladnunk trianont!
Apponyi Albert azt mondta akkor triumfáló ellenségeinknek: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját˝. Prófétai szavak. A történelem már eltemette Csehszlovákiát és eltemette Jugoszláviát. De mi megvagyunk!
Van okuk az akkori triumfálóknak ma triumfálni? Csehszlovákiából a szlovákok kétszer léptek ki: Tiso és Meciar idején. Jugoszláviából a horvátok kétszer váltak ki: az usztasákkal és a mi korunkban egy véres polgárháborúban. Szerbia szinte mindent elveszített, Koszovót és Montenegrót is. Románia tekintetében pedig Moldáviának – részben Erdély példáján okulva – esze ágában sincs csatlakozni Romániához. 1990-ben mi voltunk a leggyengébb állam a Kárpát-medencében. Most szemünk előtt fordulnak az erőviszonyok.
Erős Magyarországot építünk erős nemzettudattal. Annak tudatában, hogy a Magyar Állam nem pusztán egy adott terület lakosainak közigazgatási szolgáltatója, hanem a magyar nemzet politikai önkifejeződése. Végső értelme és célja a magyar nemzet megmaradása és fejlődése. Ennek alapján alkottuk meg az Alaptörvényt, ami kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli, külhoni magyarságért. A Kárpát-medencében korábban elképzelhetetlen nagyságrendben biztosítjuk az identitáserősítést és gazdaságfejlesztést. Száz évig hátrány volt magyarnak lenni, most legyen előny! És megcselekedtük a legfontosabbat: minden magyar teljesjogú magyar állampolgár lehet! A magyar nemzet mindig kultúrnemzet volt, de politikai nemzet is, a magyar közjog által, aminek legszebb megtestesülése a Szent Korona. Most a honosítás által megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését. Ez ma a válaszunk trianonra.
Trianonra emlékezni: gyász. Trianonra emlékezni: összetartozásunk hitvallása. Trianonra emlékezni: az azért is megmaradás büszkesége. Trianonra emlékezni: trianon meghaladásának küldetése.
Mint száz éve, most is megkondulnak a harangok. De sok mindent jelenthet a harangzúgás: van lélekharang, van félrevert harang és van a déli harangszó. Gyász, riadó, remény. Nemzeti gyász, mozgósító riadó, küldetéses remény!
