Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Hogy itt megmaradhassunk, elődeink nagy árat fizettek; nekünk, kései utódoknak ezt mindig szem előtt kell tartanunk. Ezt Semjén Zsolt mondta hétfőn, amikor a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában megnyitotta A nemzet emlékezete című kiállítást.

A magyar történelem mérföldköveit tizennégy fontos dokumentumon át bemutató, keddtől látogatható tárlatról a miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Magyar Nemzeti Levéltár a digitális technika legkorszerűbb eszközeinek felhasználásával valósította meg a kiállítást.

“A tizennégy nagy jelentőségű irat Magyarország ezeréves történelmét villantja fel, az 1109-es veszprémvölgyi apácakolostor görög nyelvű kiváltságlevelével kezdődik és az Antall-kormány 1990. május 23-i alakuló ülésének jegyzőkönyvével zárul. Közte pedig az ország történelme vagy keresztútja, élve a tizennégyes számhoz társuló jelentéssel” – fejtette ki Semjén Zsolt.

II. András Aranybullája (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A tárlókban sorakozik mások mellett az 1222-ben kiadott Aranybulla, az 1723-ban született Pragmatica Sanctio, az 1848 áprilisi törvények, de ott van Mohács (Brodarics István szerémi püspök 1527-ben írt levele I. Ferdinánd királyhoz), Trianon (az 1921. évi XXXII.törvénycikk), a magyar-szovjet jóvátételi egyezmény 1945-ból és az 1956-os elbukott szabadságharc tragikus következménye, a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását jogilag rendező egyezmény.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kitért arra, hogy a templombelsőhöz hasonló kiállítótér apszisában a Szent Korona háromdimenziós technikával megjelenített képe lebeg. A magyar találmánynak köszönhetően a hologram segítségével szinte kézbe lehet venni a koronát.

“A Magyar Nemzeti Levéltár háromszáz kilométer iratanyagot őriz, ebből a hatalmas halmazból kellett kiragadnunk a nemzet története szempontjából legfontosabb dokumentumokat, úgy, hogy ha ide bejön egy magyar ember, büszkeséggel töltse el” – mondta Szabó Csaba. Megjegyezte, hogy a tárlat a tervek szerint helyet kaphat a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott dubaji világkiállítás magyar pavilonjában.

Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint a kiállítás azt is szolgálja, hogy lélekben próbáljunk felnőni Szent István örökségéhez, hagyatékához és ne engedjünk se az alkotmányosságból, sem a belső és külső szuverenitásból.

A kiállításon látható dokumentumokhoz magyar és angol nyelvű leírás, kisfilm és fotók kapcsolódnak a virtuálisan lapozható tárlókban. A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című tálat kurátora O. Kovács József és Paukovics Gergő, a tárlat összeállításánál az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyagait is felhasználták.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az állam transzcendens célja a magyar nemzet megmaradása és életminőségének javítása – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az államalapítás ünnepe alkalmából tartott kitüntetésátadón Budapesten, a Karmelita kolostorban.

Az állam transzcendens célja akkor érhető el, ha az élet minden területén vannak olyanok, akik a nemzet megmaradását szolgálják. Szent István volt az országépítő; minden magyar küldetése, hogy a saját helyén maga is országépítő legyen – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt szólt arról, hogy a kitüntetés, az érdemek elismerése az igazságosságból származik és az emberi történelem kezdetei óta létezik.

A kitüntetés nemcsak a kitüntetettnek fontos, hanem az államnak is, amely ilyenkor mintegy seregszemlét tart az egyes szakterületek felett, számba veszi a legkiválóbbakat, és fontos az egész társadalomnak is. Egy nép ugyanis akkor tud megmaradni, ha tagjai számára büszkeség a közösséghez tartozni, ehhez pedig példaértékű emberekre van szükség – fogalmazott.

“Az önök munkája Szent István országépítő, nemzetfenntartó munkájának folytatása” – mondta a kitüntetetteknek Semjén Zsolt.

A rendezvényen a március 15. alkalmából Áder János köztársasági elnök által adományozott elismeréseket adták át 35 kitüntetettnek. A március 15-ei átadóünnepség a koronavírus-járvány miatt maradt el.

Áder János a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta Bíró Ildikónak, a Duna Palota Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. korábbi ügyvezető igazgatójának, volt országgyűlési képviselőnek, Havasi János jogásznak, újságírónak, hadisírkutatónak, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiószolgáltatási igazgatójának, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatójának, Kelemen András orvosnak, volt népjóléti, majd külügyi államtitkárnak, volt országgyűlési képviselőnek, az Országgyűlés elnöke korábbi külpolitikai főtanácsadójának és Libor Józsefnének, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának.

A köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta mások mellett Depaula Flavio Silviónak, a Szentszék Magyarországi Nagykövetsége korábbi titkárának és Kun Ferencnek, a Rákóczi Szövetség alelnökének.

Áder János a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta többek között Árvai Ferencnek, az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatójának, a Siroki Római Katolikus Plébánia plébánosának, a Caritas Junior alapítójának és Bán Csaba Attilának, a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség lelkipásztorának, a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanárának. A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta mások mellett Bakos Zsuzsannának, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány szakmai vezetőjének és Dely Gézának, a Nem Adom Fel Alapítvány kuratóriumi elnökének.

A kitüntetettek névsora

Áder János köztársasági elnök úr a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta

– a keresztény-nemzeti identitás megerősítését, valamint a magyar hagyományok ápolását évtizedek óta elhivatottan szolgáló közösségépítő és kultúraszervező tevékenysége elismeréseként Bíró Ildikónak, a Duna Palota Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. korábbi ügyvezető igazgatójának, volt országgyűlési képviselőnek;

– példaértékű újságírói és műsorszerkesztői pályafutása, valamint a II. világháborús magyar hadisírok felkutatása és gondozása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként dr. Havasi János jogásznak, újságírónak, hadisírkutatónak, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiószolgáltatási igazgatójának, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatójának;

– a Kárpát-medencei magyarság értékeinek védelme és érdekeinek képviselete iránt a rendszerváltozás során és azt követően is következetesen elhivatott közéleti pályafutása, kultúrdiplomáciai és külpolitikai tevékenysége elismeréseként dr. Kelemen András orvosnak, volt népjóléti, majd külügyi államtitkárnak, volt országgyűlési képviselőnek, az Országgyűlés elnöke korábbi külpolitikai főtanácsadójának;

– az Apor Vilmos Katolikus Főiskola érdekében végzett magas színvonalú oktatásszervezői és intézményvezetői munkája elismeréseként Libor Józsefné dr.-nak, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának;

Áder János köztársasági elnök úr a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta

– a Magyarország és a Szentszék közötti kapcsolatok elmélyítését szolgáló tevékenysége elismeréseként Depaula Flavio Silvionak, a Szentszék Magyarországi Nagykövetsége korábbi titkárának;

– a keresztény és egyetemes emberi értékek képviseletét, valamint a határokon átívelő keresztény kapcsolati háló megerősítését szolgáló munkája elismeréseként Dr. Galgóczy Gábor orvosnak, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége társelnökének, az egykori Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet nyugalmazott igazgató főorvosának;

– a Rákóczi Szövetség megalapításában vállalt jelentős szerepe, valamint a felvidéki magyarság támogatása, illetve kulturális életének fejlesztése érdekében végzett munkája elismeréseként Kun Ferencnek, a Rákóczi Szövetség alelnökének;

– a nemzeti és nemzetközi imareggeli mozgalomban vállalt szerepe, valamint a Magyar Nemzeti Imareggeli hagyományának bevezetése érdekében végzett munkája elismeréseként dr. Lovassy Tamás jogásznak, a D.C. Magyarországi Alapítvány kuratóriumi tagjának, főtitkárának;

– a magyarság megmaradását a nehéz időkben is szolgáló lelkipásztori kiállása, a romániai falurombolás elleni bátor felszólalása, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület történetének kutatása, illetve a református vallástanárképzés területén elért eredményei elismeréseként dr. Molnár János református lelkésznek, történésznek, írónak, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi docensének;

– a fegyvertartás hazai szabályozásának kidolgozásában vállalt szerepe, az elöltöltő-fegyveres vadászat és sportlövészet hagyományainak ápolását szolgáló munkája, valamint a magyar fegyvertörténet kutatásában elért eredményei elismeréseként dr. Németh Balázsnak, a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek Szövetsége elnökének;

– a magyarság határokon átívelő összetartozásának, illetve a hitének megerősítése iránt elhivatott, több mint öt évtizedes, odaadó lelkipásztori szolgálata elismeréseként Németh Lászlónak, a Győri Egyházmegye általános püspöki helynökének

– a magyar orgonaművészet jó hírnevét erősítő, több évtizedes egyházzenei szolgálata és oktatói tevékenysége, valamint a Kárpát-medencében található orgonák felkutatása terén elért eredményei elismeréseként dr. Sirák Péter orgonaművésznek, a diósdi Szent Anna Szeretetotthon intézményvezetőjének;

– az evangéliumi értékeket példaadó módon közvetítő több évtizedes, sokoldalú szerzetesi és tanári szolgálata, valamint az embert önmaga megismerésén keresztül a belső összhangra vezető mentálhigiénés segítségnyújtás megszervezése elismeréseként dr. Varga Imre Kapisztrán ferences szerzetesnek, teológusnak, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium lelki igazgatóhelyettesének, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola főiskolai tanárának.

Áder János köztársasági elnök úr a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta

– a hátrányos helyzetű emberek, illetve a katasztrófahelyzetek károsultjainak támogatása érdekében végzett munkája, valamint közösségépítő szolgálata elismeréseként Árvai Ferencnek, az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatójának, a Siroki Római Katolikus Plébánia plébánosának, a Caritas Junior alapítójának;

– a hódmezővásárhelyi egyházi élet újjászervezésében vállalt szerepe, az egyházi oktatás terén szerzett érdemei, valamint a keresztény nemzeti értékek iránt elkötelezett közéleti tevékenysége elismeréseként Bán Csaba Attilának, a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség lelkipásztorának, a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanárának;

– a hazai vadgazdálkodás területén több évtizede elhivatottan végzett munkája elismeréseként Baráth Béla Olivér hivatásos vadásznak, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészete munkatársának;

– az 1956-os forradalom és szabadságharc makói eseményeinek résztvevőjeként tanúsított bátor helytállása elismeréseként Gáspárovics János 1956-os szabadságharcosnak;

– az állam és a református egyház közötti együttműködések elősegítése és fejlesztése érdekében végzett munkája elismeréseként Gér András teológusnak, vallástörténésznek, a Magyarországi Református Egyház Zsinata tanácsosának;

– az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár, valamint számos magyarországi és külhoni plébánia liturgikus kegytárgyainak szakszerű restaurálása során végzett munkája elismeréseként Hunyadi László ötvösnek, restaurátornak;

– a karmelita lelkiségen alapuló szolgálata, a kolostorba érkezők lelki felüdülését és élethelyzetének rendezését segítő tevékenysége elismeréseként Jeges Valéria Mirjam szerzetesnőnek, a Sarutlan Kármelita Nővérek Mindenszentekről nevezett magyarszéki kolostora alapító perjelnőjének;

– több mint hét évtizedes szerzetesi szolgálata során a fiatalok, a mélyszegénységben élők és a határon túli magyarok lelki gondozása, valamint a domonkos nővérek munkálkodásának rendszerváltoztatás utáni újrakezdése érdekében végzett munkája elismeréseként Majoros Mária Ármella domonkos nővérnek;

– az Ökumenikus Segélyszervezet szociális, illetve gyermekjóléti és -védelmi programjainak fejlesztése érdekében végzett munkája elismeréseként Rácsok Balázsnak, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatójának;

– a dél-alföldi régióban élő szegény sorsú és hátrányos helyzetű emberek életkörülményeinek javítását szolgáló, közel három évtizedes, példaértékű munkája elismeréseként Rigóné Kiss Évának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dél-alföldi regionális ügyvezetőjének, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja alapítójának és vezetőjének;

– a magyarországi német közösség hagyományainak ápolását, illetve értékeinek és tárgyi emlékeinek megőrzését szolgáló tevékenysége, valamint a Móri német tájszótár elkészítésében vállalt szerepe elismeréseként Schwartz Alajos János helytörténésznek, a Móri Hagyományőrző Egyesület alapító tagjának;

– több mint két évtizedes lelkipásztori szolgálata során elhivatottan végzett szervező- és közösségépítő, valamint levéltár-alapító munkája elismeréseként Szabó Gábornak, a Nagykőrösi Református Egyházközség lelkészelnökének, a Nagykőrösi Református Iskolák Igazgatótanácsa elnökének, a Baranyai Református Egyházmegye Levéltára alapítójának;

– a magyar cserkészek országhatárokon és generációkon átívelő összetartozását erősítő, példaértékű munkája elismeréseként Szentirmai Józsefnének, a Magyar Cserkészszövetség 100/Ö Baden-Powell Központi Öregcserkészcsapata alapító tagjának és parancsnokának, aki halála előtt még örömmel értesült a részére adományozott kitüntetésről. A kitüntetését családja képviseletében Bánlaky Kata veszi át.

– a veszprémi teológus- és hitoktatóképzés területén végzett magas színvonalú munkája, valamint kulturális szervezőtevékenysége elismeréseként Trosits András Miklósnak, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola főiskolai docensének;

– kimagasló felkészültséggel és igényességgel végzett negyedszázados teológiatanári munkája, a papnövendékek szellemi és lelki felkészítése terén végzett lelkiismeretes tevékenysége, hiteles és példamutató lelkipásztori szolgálata elismeréseként dr. Válóczy Józsefnek, az Esztergomi Hittudományi Főiskola teológiatanárának, a Budafok-Felsővárosi Jézus Szíve Plébánia plébánosának;

– több mint négy évtizeden át elkötelezetten végzett lelkipásztori szolgálata és közösségépítő tevékenysége elismeréseként Végh Tamás nyugalmazott református lelkésznek, a Budapest Fasori Református Egyházközség korábbi lelkipásztorának.

Áder János köztársasági elnök úr a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta

– a nehéz élethelyzetben lévő emberek támogatása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként Bakos Zsuzsannának, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány szakmai vezetőjének;

– a sérült, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerőpiaci és társadalmi integrációja érdekében elhivatottan végzett munkája elismeréseként Dely Gézának, a Nem Adom Fel Alapítvány kuratóriumi elnökének;

– a szocializmus évtizedeiben tanúsított helytállása, valamint az idős és beteg emberek támogatása érdekében végzett odaadó szolgálata elismeréseként Kontra Éva Sárának, a Magyarok Nagyasszonya Társaság első általános elöljárójának, az Időskorúak Árpád-házi Szent Erzsébet Szociális Otthona volt intézményvezetőjének;

– a magyar fiatalok és családok érdekében végzett szakmai, illetve közösségteremtő munkája elismeréseként dr. Török Péter családorvosnak, a Magyar Schönstatti Családmozgalom vezetősége tagjának, a Regnum Marianum közösségben a Domus Mariae Helyiregnum alapítójának, Mány község korábbi alpolgármesterének;

– a hazai cserkészet kötelékében végzett társadalmi szervező- és karitatív tevékenysége, valamint birkózóként elért eredményei elismeréseként Turba László cserkésztisztnek, korábbi válogatott birkózónak.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Különösen fontosnak nevezte a keresztény civilizáció védelmében a keleti és nyugati kereszténység együttműködését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Beloianniszban.

Ennek az együttműködésnek a központi alakja, szimbóluma Szent István király – mondta.

A miniszterelnök-helyettes közölte: Magyarország mindig tudta, hogy Konstantinápolyból kapta a kereszténységet, és erre a térítésre építette Szent István a nyugati keresztény missziót.

Semjén Zsolt részt vett Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha főpapi liturgiáján.

Szintén részt vett I. Bartholoamaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka 20 évvel ezelőtti látogatását megörökítő emléktábla leleplezésén.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Mária Rádió Hitvalló című műsorának legutóbbi vendége Semjénné Menus Gabriella, kórusvezető, zenepedagógus volt. A beszélgetés ITT hallgatható meg.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Széchenyi Zsigmond nemcsak a legnagyobb magyar vadász, de ő “a magyar vadász”, annak ideáltípusa, aki pontosan mutatja, mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Balatongyörökön, a néhai vadász, író szobrának leleplezésekor.

Véleménye szerint a néhai gróf örök példa a mindenkori magyar vadászok számára, és ő az, akin keresztül a nem vadászok is megsejthetik, átérezhetik, hogy mit jelent vadásznak lenni.

“Az ember részese a naturának és részese a kultúrának, a naturának a gyermeke, a kultúrának a teremtője.” A vadászlétnek éppen az a lényege, hogy ez a kettő a legtermészetesebb módon esik egybe – jelentette ki a politikus.

Semjén Zsolt azt mondta: a természeti lét maga a vadászlét, hiszen mindannyiunk őse vadászott, ha nem tette volna, nem maradt volna életben, és most nem lennénk itt; ennek az öröksége az a szenvedély, ami minden vadászban benne él.

Emlékeztetett: amikor az ember létrehozta a kultúrát, az a kezdet kezdetén a vadászathoz kapcsolódott, elég, ha a rítusokra, a fegyverek díszítésére, az állatok ábrázolására gondolunk.

Senki sem tudott olyan szépen írni a vadászati szenvedélyről, mint Széchenyi Zsigmond, aki a leghitelesebben boncolta az emberi természetben lévő vadászati szenvedélyt, annak gyökerét és mai meglétét. Egyben a bajor-osztrák-cseh-magyar vadászati kultúra megtestesítője, örököse is volt, könyvei pedig nem pusztán a vadászatok leírásai, hanem néprajzi, történelmi ismeretek például Afrikáról.

Széchenyi Zsigmond személye az egész magyar vadásztársadalom és a nem vadászok számára is megkerülhetetlen jelentőségű, mert rajta keresztül be lehet mutatni, “mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között” – mondta.

“Czinege elvtárs vagy néhány újgazdag figura idézőjelbe tett vadászata az a puskás ember vadászata, Széchenyié pedig az igaz vadász vadászata”. Ez a különbség “az ember cselekedete” és “az emberi cselekedet” között – vélekedett Semjén Zsolt.

Hozzátette: a vadász-író magyarsága példaértékű, hiszen a magyar nyelv szépségével zseniálisan tudott fogalmazni, hitvallását pedig jól mutatja, hogy itt maradt, nem ment el Nyugatra, pedig megtehette volna.

Széchenyi Zsigmond (1898-1967) Afrika-vadász, utazó, író kitelepítettként először a Tiszántúlra, majd 1951-ben befogadottként Balatongyörökre került, ahol 1959-ig élt. Alakját Orr Lajos szobrászművész formálta bronzba.

Bíró Róbert, a település polgármestere a Balaton-parti móló tövében elhelyezett alkotás leleplezésekor elmondta: jövőre lesz 900 éve, hogy Balatongyörököt először említették írásban, az évfordulós ünnepi sorozat nyitánya is volt a szoboravatás.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt: “Együttérzéssel és imával gondolunk a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye papjaira és híveire. Szeretett és tisztelt Főpásztorukat a Mindenható Isten irgalmába ajánljuk.”

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt és Soltész Miklós részvétnyilvánítását.

Ft. Luscsak Nílus segédpüspök

úrnak

Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye

Főtisztelendő Püspök Úr !

Mély megrendüléssel értesültünk Milán Sasik püspök úr váratlan haláláról.

Magyarország Kormánya nevében szeretnénk őszinte együttérzésünket kifejezni a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye egész közösségének.

Sasik püspök úr személyében a Katolikus Egyház hűséges fiát, a kárpátaljai görögkatolikus közösség – köztük a magyar hívek – tenni akaró, odafigyelő, gondoskodó főpásztorát veszítette el.

Püspök atya nehéz körülmények között vette át az egyházmegye működését, amikor annak a kommunista diktatúra alatti betiltását követő újjáépítése még éppen csak megkezdődött. Szorgalmazta egyháza lelki és vagyoni megerősödését, ennek során aktívan részt vett templomok építésében, a görögkatolikus parókiák megerősítésében. Külön figyelmet fordított a kisebbségben élő magyar hívek lelkipásztori ellátására is, ennek érdekében magyar helynököt is kinevezett.

Püspök úr váratlan halála nehezen pótolható űrt hagyott maga után, egyénisége és szolgálata hiányozni fog.

Milan püspök atya nyugodjon békében a feltámadás napjáig, az egyházmegye segédpüspökét, papjait és hívő közösségét pedig kísérje a Szentlélek vigaszt és erőt adó áldása a gyász napjaiban!

Szeretettel és tisztelettel:

+

Milan Šášik 1952. szeptember 17-én született Szlovákiában, Lehotán.

Az általános iskola elvégzése után 1971-1976 között filozófiát és teológiát tanult Pozsonyban, a szemináriumban. 1971. július 31-én belépett a lazarista rendbe, ahol 1973. szeptember 27-én tett örökfogadalmat. A rendben különböző felelős beosztásokba került.

1976. június 6-án szentelték pappá. Kápláni, majd plébánosi beosztásban dolgozott. A Szentszék engedélye alapján mindkét – görög és római katolikus – rítusban tartott szentmisét. 1990-1992 között Rómában, a Teresianumban tanult, ahol magisztrátusi fokozatot kapott.

1992. október 5–1998. július 7. között Ukrajna Apostoli Nunciatúráján dolgozott, ahol Antonio Franconak, Ukrajna akkori nunciusának titkára volt. Ezután egy éven keresztül Szlovákiában, a lazarista rendben volt a novíciusok magisztere. 2000 augusztusában visszatért Ukrajnába, és Kárpátalján, Perecsenyben lett plébános.

Szlovák anyanyelvén kívül beszélte még az ukrán, olasz, cseh, orosz és lengyel nyelveket.

II. János Pál pápa 2002. november 12-én nevezte ki a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye apostoli kormányzójává, és 2003. január 6-án szentelte püspökké Rómában. Beiktatását 2003. január 25-én tartották az Ungvári Székesegyházban.

Forrás: karpatalja.ma

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Facebook-oldalán reagált a lengyel elnökválasztás eredményére.

Gratulálunk Andrzej Dudának, gratulálunk Lengyelországnak! –  olvasható Semjén Zsolt Facebook-oldalán.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A karitatív szervezetek szolgálata pótolhatatlan, mivel képesek személyessé tenni a segítségnyújtást – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a budavári Karmelita kolostorban.

Semjén Zsolt a fogadáson, amelyen a kormány megköszönte a karitatív szervezetek koronavírus-járvány idején végzett munkáját, illetve az adományozok felajánlásait, kiemelte: a magyar állam egy járvány idején képes lezárni az országhatárokat, tud egészségügyi intézkedéseket hozni és lélegeztetőgépeket beszerezni, meg tudja szervezni az ország ellátását, de a segítséget személyessé tenni csak a karitatív szervezetek és az adományozók képesek.

A miniszterelnök-helyettes megköszönte a karitatív szervezeteknek azt is, hogy képesek voltak összehangolni a munkájukat.

Kitért arra: a segélyszervezetek munkája a társadalom kohéziója szempontjából is megkerülhetetlen, hiszen személyes hálózatot alakítanak ki a segítő és a segített között. A nehéz helyzetbe került ember pedig nemcsak a kapott adománynak örülhet, hanem annak is, hogy valaki gondolt rá, valakinek fontos.

Semjén Zsolt hozzátette: a kormány a továbbiakban is megad minden segítséget a karitatív szervezetek működéséhez.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT) elnöke kiemelte: a nemzeti összefogás telefonvonalán, illetve átutalással több mint 270 millió forint támogatás érkezett a humanitárius tanács számlájára, emellett sok cég segített például gyógyszerek, maszkok, higiéniai termékek, autók felajánlásával.

A cégek felajánlásaiból 14 héten keresztül 19 megyében és Budapesten csaknem 500 állami, egyházi és civil fenntartású intézményben tudtak segíteni több százezer embernek, valamint bajba jutott családoknak – közölte.

Kiemelte, a karitatív szervezetek munkája a járvány idején más volt, mint a korábban sokszor gyakorolt segítségnyújtás természeti katasztrófák alkalmával Magyarországon és az egész Kárpát-medencében.

A koronavírus-járvány idején új szabályokat kellett hozni, de az emberek megértették, hogy másként kell segíteniük, hogy nem mehetnek személyesen segíteni, ahogy korábban, ugyanakkor szükség van a támogatásukra.

Hozzátette: az NHKT jogszabály alapján a veszélyhelyzet megszűnése után még fél évig működik. Ez idő alatt a felajánlott és el nem költött pénzből autókat vesznek, amelyeket ápolónők és orvosok használnak majd, illetve a karitatív szervezeteknek higiéniai szereket vásárolnak, készülve a járvány esetleges második hullámára.

Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete a fogadáson lejátszott videoüzenetben arról beszélt: a járvány idején végzett karitatív munka legfontosabb része az volt, hogy a hat nagy segélyszervezet már a járvány elején összefogott, és ezzel még hatékonyabbá tették munkájukat.

Ugyancsak fontos volt, hogy az önkénteseiket igazoló azonosító kártyát készítettek, megelőzve ezzel a visszaéléseket – mondta.

A hat legnagyobb hazai karitatív szervezet: a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat alkotja a Karitatív Tanácsot, amely veszélyhelyzet idején Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsként működik, kiegészülve a Belügyminisztérium, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért felelős államtitkárságának képviselőivel.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is gratulált Jankovics Róbertnek, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) elnökének, akit vasárnap újraválasztottak a horvát parlament magyar nemzetiségi képviselői posztjára.

A horvát parlament 11 mandátumot a nemzeti kisebbségeknek és a horvát diaszpórának tart fenn. A garantált magyar kisebbségi képviselői helyért egyetlen jelöltként indult Jankovics Róbert.

A szinte véglegesnek mondható hivatalos részeredmények alapján a jelenleg kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyerte meg a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokat.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

NYÍLT LEVÉL

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak
Dr. Palkovics László miniszter úrnak
az Országgyűlés képviselőinek

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy támogatunk minden olyan átalakítást, amely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot – továbbfejlesztve azt – nemzeti örökségünk megőrzésének és gyarapításának szolgálatába
állítja.

Az elmúlt hetek történései azt bizonyítják, hogy az alaposan előkészített és jövőbe mutató modellváltást a magyar felsőoktatási szakemberek, oktatók, volt és jelenlegi hallgatók valamint a felelős előadó-művészeti szakmai szervezetek meggondoltnak és előkészítettnek tartják.

Ezért kérjük Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat, tartsa fenn az általa benyújtott törvényjavaslatot. Köszönjük Dr. Palkovics László miniszter úrnak, hogy érdemi tárgyalásokat folytatott az egyetemi közösségek képviselőivel. Köszönjük, hogy leültette egy asztalhoz az érintetteket, és hatáselemzésekre, kidolgozott közép- és hosszú távú tervekre épülő, újító szándékú változást képvisel.

Kérjük az Országgyűlés képviselőit, jelenlegi formájában szavazzák meg a törvényt.

Csakis kölcsönös tiszteletre és együttműködésre épülhet az a felelősségteljes, építő munka, amely hosszú évtizedekre meghatározza a nagy múltú intézmény valamint a magyar színház- és filmművészet jövőjét.

Hiszünk abban, hogy az új modell közép és hosszú távon a teljes hazai előadó-művészet javát szolgálja. Meggyőződésünk, hogy a tervezett átalakítás a színes és pulzáló magyar színházi szervezeteket helyzetbe hozza, művészeti fejlődésüket közvetve támogatja, visszaállítja a színészképzés eredeti céljait – ideértve a hazai vidéki kőszínházi hálózat kiváló művészekkel
történő kiszolgálását.

Aláírók: