Személyes üzenetem az erdélyi magyar közösségnek a romániai önkormányzati választásokra. Az RMDSZ az egyetlen olyan politikai szervezet, amely képes a romániai magyar emberek védelmére. Szeptember 27-én szavazzanak bizalmat a Szövetségnek!
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet egyhangúan újabb öt évre elnökévé választotta.
(semjenzsolt.hu)
Nemzeti Kegyhelyünkre, Máriapócsra zarándokolt a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja. Semjén Zsolt KDNP-elnökkel és Simicskó István frakcióvezetővel együtt a képviselők a Szűzanya segítségét kérték, hogy kereszténydemokrata küldetésüket sikeresen beteljesíthessék az országgyűlésben és a kormányzati munkában.
A zarándoklaton, melyet a görögkatolikus főpásztororok személyesen kísértek, Szent II. János Pál pápa 1991-es, Máriapócson tartott szentmiséjének emlékét is felidézték.
Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
A Kegytemplomban két boldoggá avatott vértanút, Romzsa Tódor és Gojdics Péter Pál görögkatolikus püspököt ábrázoló mozaikokat szenteltek meg a magyarországi görögkatolikus metropólia főpapjai, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Szócska Ábel nyíregyházi és Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus püspökök.
A szabadtéren megtartott szent liturgián, melyen a KDNP képviselőcsoportjának tagjai is együtt imádkoztak, Kocsis Fülöp meropolita mondott homíliát.
Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Majd Semjén Zsolt pártelnök beszédében kiemelte: hiába tartjuk meg a vasárnapot, hiába vagyunk keresztények, ha nem törődünk azzal, mi van a környezetünkben és a világban. A keresztségben kapott küldetésünk, hogy elmozdítsuk a világot az Evangélium irányába.
Hozzátette, elutasítjuk azt a felfogást, mely az egyházat korlátozná a közéleti kérdésekben megfogalmazott tanítása kibontásában. A kereszténydemokrácia azt jelenti, hogy figyelünk az egyház társadalmi tanítására, és azt képviseljük a mindennapokban. Hiába vitatják a liberális, illetve más szélsőséges felfogást képviselő erők, az egyház illetékessége mindenütt érvényes, így a társadalom és a politika területén is.
A keresztény politikus úgy gondolkodik: nem az Egyház igazodik az aktuális társadalmi divatokhoz, hanem a keresztény közösségnek, politikusnak kell igazodni az Egyház tanításához! A társadalom alapja a család állandósága a progresszívok devianciáival szemben.
Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Kifejtette, a közösségi dimenzió nélkül kiüresedik a hit, babonasággá válik. Meg kell védeni a keresztény civilizációt, mely megtart bennünket, azokkal szemben, akik belülről és kívülről is rombolják azt már évszázadok óta. Szent István a kereszténységre építette fel a magyar államot, ez adja a keresztény politikusok társadalmi legitimitását.
(semjenzsolt.hu)
Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök úrnak szóló születésnapi köszöntőlevél átadása.
Győr, 2020. szeptember 9.
Excellenciás
Dr. Pápai Lajos
nyugalmazott megyéspüspök úrnak
Excellenciás Püspök Atya!
Nagyrabecsüléssel köszöntöm Excellenciádat 80. születésnapja alkalmából, Isten éltesse!
Köszönöm Egyházunk és Nemzetünk hűséges szolgálatát, melyet nem csak főpásztorként, hanem elkötelezett közéleti emberként is végzett. Püspök Úr mindig hitvallói módon képviselte a Katolikus Egyház társadalmi tanítását. Külön köszönöm, hogy a győri Barankovics emléküléseken közel egy évtizeden át erősítette a kereszténydemokrácia szellemiségét az értékrendünket elutasító nehéz politikai helyzetben is.
Püspök Úr megnyilatkozásai sok hívő és Egyházunkhoz talán kevésbé kötődő, de jószándékú ember számára adtak megerősítést és útmutatást. Amint egy interjúban az elmúlt esztendőben megfogalmazta: „a pap olyan ember, akire számítani lehet, aki biztonságot, bátorságot jelent, aki meg mer szólítani, aki mer igent és nemet mondani.” Köszönjük, hogy a politikában szerepet vállaló, hívő katolikus emberekként értékes útravalót kaphattunk Excellenciádtól.
Isten áldását kérjük életére és további szolgálatára – ad multos annos!
Budapest, 2020. szeptember 4.
Tanítványi tisztelettel és megbecsüléssel:
Semjén Zsolt
(semjenzsolt.hu)
A koronavírus-járvány által teremtett nehéz helyzetben a társadalom minden rétege megmozdult, a vadásztársadalom is, amely a tavaly decemberben megrendezett jótékonysági vadászattal támogatta az egészségügyet, köszönet jár a vadászok tevékenységéért, a szolidaritásukért – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a vadásztársadalom hazafias kötelességének érzi a segítségnyújtást, amikor a magyar nemzet nehézséggel küzd.
A magyar vadásztársadalom két módon tudott segíteni: a megszervezett jótékonysági vadászatokkal, amelyek során részint történtek felajánlások, részint a magyar vadászok jelentős összeget fizettek be, az összegyűlt pénzzel az egészségügyet segítették. Emellett nagyon sok vadásztársaság az általa elejtett vad húsát juttatta el kórházaknak, a magyar egészségügynek – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón átadták az adományozó okiratot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) részére. A dokumentum szerint az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. által a tavalyi évben megvalósított I. országos jótékonysági vadászat eredményeként, Magyarország 19 kórházának gyermekosztálya kapott orvosi eszközöket a magyar vadásztársadalom adományaként 37 millió forint értékben.
Fejes László, az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft ügyvezetője (b) átadja az adományozó okiratot Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének az országos jótékonysági vadászat adományainak átadásáról tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2020. augusztus 31-én. Balról Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b2), jobbról Kiss. B. Zoltán, a Felső-Tisza Vidéki Vadgazdák Szövetségének elnöke (j). Fotó: MTI/Illyés Tibor.
Fejes László, az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. ügyvezetője az okirat átadása előtt elmondta, hogy az adománnyal kórházak gyermekosztályait segítik, az ott dolgozó orvosok munkakörülményeit, és a kórházi infrastruktúrát fejlesztik.
Az adomány a 2019-es jótékonysági vadászatból jött össze, amelyet december 27-én rendeztek meg Magyarország összes, azaz 19 megyéjében.
A jótékonysági vadászat az idén is folytatódik. A magyar gyökerű kezdeményezést nemzetközi színtérre is kiterjesztené a szervezet, és szeretnék, ha december 27. világszerte a jótékonysági vadászat világnapja lenne – fűzte hozzá.
Kiss. B. Zoltán, a Felső-Tisza Vidéki Vadgazdák Szövetségének elnöke hozzátette, hogy a kezdeményezésben mintegy 1200 vadász vett részt tavaly, céljaik között szerepel, hogy abba a határon túli lakosságot is bevonják.
(Forrás: MTI)
A magyar kormánynak fontos a keresztény civilizáció védelme, ezért 2010 óta háromezer templom épült, vagy újult meg a Kárpát-medencében – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján.
Semjén Zsolt hozzátette, hogy ilyen mértékű templomépítés, vagy felújítás Szent István óta nem történt, emellett bizonyságot tett arról, hogy egyikből sem lesz mecset, vagy pláza.
Kiemelte: ahhoz, hogy a keresztény identitásukat meg tudjuk védeni, fontos, hogy az állam is megtegye a “sajátos dolgát”, de hittel is meg kell tölteni, amelyben megkerülhetetlen szerepe van a keresztény iskoláknak és azoknak a diákoknak, akik a következő generáció értelmiségét adják, akiknél a szellemi tudás és a lelkiség egységben van – fogalmazott.
Az Euorstat adatai szerint Magyarország költ arányosan az Európai Unióban a legtöbbet az egyházak és egyházi iskolák támogatására – mondta, hozzátéve, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy “Szent István óta az a tapasztalat, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak, ami jó az országnak, az jó az egyháznak”. Szent István a kereszténység fundamentumára építette a magyar nemzet katedrálisát, ezért Szent István óta egymásra épül a magyarság és a kereszténység – mondta.
Kitért arra, hogy az emberek azért bíznak “valahogy jobban” az egyházi iskolákban, mint a világiakban, vagy az alapítványi iskolákban, mert az egyházi oktatási intézményekben az ember, a test és a szellem egységében van, amely semmi mással nem pótolható többletet jelent.
A piarista rend sajátos küldetése az, hogy a szellemi és lelki fejlődést egységében látja, ezért a teljes embert tudja alakítani – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Hozzáfűzte, hogy ma a nyugati világban óriási vita van arról, hogy az iskolának nevelnie is kellene a gyermeket. Nyugaton “botránynak számít, ők azt mondják, hogy az iskolának bizonyos tudást kell átadnia a gyermekeknek, de ne akarja befolyásolni a gyermek világnézetét, szellemiségét és lelki beállítottságát. Pedig, ha a gyermek érzelmileg motivált, akkor jobban tanul” – mondta Semjén Zsolt.
Az emberiség értékteremtő kultúrája a nemzetek értékteremtő formájában áll fenn, ezért fontos saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása és fenntartása, de abban a tudatban, hogy erre minden népnek joga és kötelessége van – fogalmazott.
A mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodát 1739-ben alapították. 1948-ban államosították, majd 1990-ben az országban az elsők között került vissza egyházi fenntartásba.
Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentmisét celebrál a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján, az iskola udvarán 2020. augusztus 31-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba.
A tanévnyitón az ünnepi szentmisét Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrálta, amelyen 1., 7., és 9. évfolyamos diákoknak voltak jelen. Homíliájában arról beszélt, hogy minden embernek kivétel nélkül szüksége van szeretetre, arra, hogy szeressék és arra is, hogy ő szerethessen.
“A szeretet lelke” azonban a tudásban is növekszik, amely bölcsességet jelent. Csak akkor van ételme annak, ha megtanultunk valamit, ha azt hasznosítani tudjuk, ha azáltal erkölcsi értelemben is gazdagodunk. “Az az ember, aki tudásban többet megy előre mint erkölcsben, az valójában többet megy hátra, mint előre” – mondta.
A 30. tanévnyitó végén Semjén Zsolt és Veres András Zsidanics István emlékplakettet adott át öt olyan embernek, akik sokat tettek azért, hogy az iskola harminc évvel ezelőtt újra egyházi fenntartásba kerüljön.
(Forrás: MTI)
Az egész ország életét szolgálja, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, a kormány pedig mindig is értékelte az egyházi iskolák munkáját – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján.
Semjén Zsolt kiemelte: Pannonhalma mindig is reményt jelentett a kereszténység és a magyarság szempontjából, különösen a mi korunkban, mert hasonlóság van Szent Benedek kora és a mi korunk között.
Szent Benedek kora a hanyatló Róma időszaka, amikor a hanyatló katonai erényeket már felváltotta a “gladiátorcelebek” kultusza, amikor a klasszikus római jogi és kulturális értékeket felváltották a “mindenhonnan beáramló devianciák”, amikor a család helyett a “legelképesztőbb aberrációk” lettek úrrá. Szent Benedek ekkor a természetellenességgel szemben a természetfölöttit állította – mondta a kereszténydemokrata politikus.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba.
Hozzátette, épp azért tudta Szent Benedek a természetest képviselni, mert a természetfelettit mutatta fel, hiszen a természetfeletti a természetesre épül. Ezért az antik világ értékeit pont a bencések mentették át – mutatott rá.
Pannonhalma az örök értékeket képviseli, egyfelől az örök keresztény természetfeletti értékeket és a klasszikus világ klasszikus bevált értékeit – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: Váli Miklós.
Részletezte, hogy különösen igaz ez az emberkép tekintetében, mert a keresztény emberkép alapján áll a bencés iskola, amely azért fontos, mert mindennek a kiindulópontja az emberkép. “Ha ez torz és egyoldalú, akkor szükségszerű, hogy az arra épülő társadalom is egyoldalú, torz és embertelen legyen” – mondta.
Kitért arra is, hogy a keresztény emberkép a test-lélek-szellem összetettségén áll, amely különösen igaz Pannonhalmán, ezért ott a teljes ember bontakozhat ki. Ez fontos ma, amikor sokan tagadják azt, hogy az iskolának volna nevelési feladata – jegyezte meg.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba.
A keresztény emberképhez a nemzet is hozzátartozik – folytatta. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, “ezért valamilyen módon az égi hazához is hűtlen az, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál”. A bencések mindig is tudták, hogy ők nem csak bencések, hanem magyar bencések – emelte ki, hozzátéve, hogy a pannonhalmi intézményben tanulók vállán jelentős részben épp ezért nyugszik a keresztény Magyarország képviselete.
Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát a 7. és 9. évfolyamos diákok előtt tartott ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus tavasszal megtorpanásra késztette a gazdaságot világszerte, hónapok óta félelemben tartja emberek milliárdjait. A megtorpanás azonban ráirányította a figyelmet sok értékre és lehetőségre, amelyeket korábban vagy magától értetődőnek tartottunk, vagy nem is figyeltünk rá.
Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba.
Megtanultunk figyelni és vigyázni egymásra – mondta, majd arra intett, hogy “ne lazuljunk ezután sem”, hanem tartsuk be a járványügyi szabályokat, amelyekkel fékezni lehet a vírus terjedését.
A főapát a tanévnyitó előtt újságíróknak elmondta, hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban mintegy 430 diák tanul. A határon túli tanulóknak korábban kellett érkezniük, ők még karanténban vannak és a második tesztjükre várnak. Hozzátette, hogy több szabályt is szigorítottak, így például kevesebben tartózkodhatnak egyszerre egy helyiségben, emellett a beköltözéskor most nem az egész család kísérhette el a tanulót, hanem csak egy rokona.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, győri megyéspüspök, Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: Váli Miklós.
(Forrás: MTI)
Ősszel új rendelet jelenik meg a vadkárrendezésről, valamint a hatósági trófeabírálat paramétereinek enyhítéséről – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter szombaton a Zala megyei Pölöskén tartott országos vadásznapon.
Semjén Zsolt egyebek közt arról beszélt, hogy Európa egyik legjobbja a magyar vadászati törvény, amelynek részeként még az ősszel rendeletben szabályozzák a vadkárok rendezésének szabályait, amelyet az agrár- és a vadászkamara, valamint a magán- és állami erdészetek közös kompromisszumos javaslatával készítettek elő.
Nagy István arról tett bejelentést, hogy ugyancsak ősszel jelenik meg a hatósági trófeabírálat korrigálásáról szóló rendelet, amellyel a vadgazdálkodók a minőségi mellett a mennyiségi gazdálkodást is hatékonyabban valósíthatják meg.
A Zalaerdő Zrt. kezelésében lévő Sohollári-völgyben tartott programon a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy az Európai Bizottság (EB) a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva szigorította a fegyvertartás szabályait, de ebben sikerült olyan megoldást találni, amivel elkerülhető a magyar vadászok és fegyvergyűjtők “zaklatása”. Az EB ötévenként lejárttá tenné a fegyvertartási engedélyeket, a magyar megoldás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az engedélyek felülbírálatát a rendőrség ötévenként a saját adatbázisa alapján elvégezze.
Abban azonban még nincs előrelépés, hogy az EB betiltaná az ólomtartalmú lövedékek használatát, ami a magyar vadászok számára életidegen döntés lenne. Rengeteg olyan vadászfegyver van, amely nem használható acélsöréttel, illetve nem vizsgálták még azt sem, hogy milyen hatással van a természetre az acéllövedékek használata – közölte Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy két vírus komoly károkat okoz a magyar vadgazdálkodásban, az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus. A sertéspestis miatt a kormány méltányos felvásárlási árat biztosít a fertőzöttség veszélye miatt kilőtt vaddisznókra, továbbá engedélyezni tervezik a vaddisznók helyett szikaszarvasok tartását a vadkertekben, színesítve ezzel a terítékre szolgáló vadak választékát.
A koronavírus-járvány következményeivel kapcsolatban azt mondta: a határok lezárása és a külföldi vadászok saját hazáinak szabályozása miatt idén ősszel nem tudnak vendégvadászok jönni Magyarországra, ezért indokolt, hogy a vadászoknak tavasszal már biztosított – a turizmushoz és a mezőgazdasághoz hasonló – adókönnyítések tovább éljenek.
A kormányfőhelyettes jelezte, hogy a hazai és külföldi vadászok engedélyeinek díjai ma már a kamarát illetik, illetve szintén a vadászkamara kezelésébe kerülhetett a hatvani vadászati múzeum.
Semjén Zsolt megemlítette, hogy a Hungexpón tartandó 2021-es magyarországi vadászati világkiállításra egymillió látogatót várnak, a világszínvonalú rendezést 55 milliárd forintból biztosítják. Ha a koronavírus-járvány miatt elmaradnának a külföldi látogatók, akkor is rentábilis lehet a rendezvény, hiszen 670 ezer horgász és vadász van Magyarországon, családtagjaikkal együtt ez legalább másfél millió embert jelent.
Nagy István agrárminiszter a trófeabírálati paraméterek újraszabályozása kapcsán azt fejtette ki, hogy a 2037-ig tervezett szakmai munka kereteit a tájegységek vadgazdálkodási terveinek kihirdetéséről szóló rendeletek alapozzák meg, ezek tartalmazzák azokat a határértékeket, amelyek alapján a hatósági trófeabírálat készül. Az eredményes vadgazdálkodás nem valósítható meg a szakszerűtlen elejtések miatti szankciók nélkül, ezért még idén megjelenik a korrigált trófeabírálati értékeket tartalmazó rendelet.
Az agrárminiszter beszámolt arról is, hogy reagálva a járvány miatt leállt nemzetközi vadászturizmusra, a munkahelyek védelme érdekében kezdeményezte a kormány a hivatásos vadászok munkabérét terhelő munkaadói- és munkavállalói járulékok csökkentését. A veszélyhelyzet okozta, gazdaságilag is nehéz időszak ellenére a tárca, a vadászok és a vadgazdálkodók országszerte 40 helyszínen 10 ezer adag vadhússal segítették az egészségügyi dolgozókat.
Kovács Zoltán, a jövő évi Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos – aki jelezte, hogy negatív koronavírus-tesztek és hatósági engedélyek birtokában vesz részt a rendezvényen – egyebek mellett azt mondta: a vírus okozta kihívások ellenére sem állt meg a szervezés.
A kiállítás bizonyítéka lesz annak, hogy az 1971-es hasonló rendezvény után 50 évvel a magyar vadászok ugyanúgy elkötelezettek a természet szeretete és a hagyományok iránt. “Nincs szükség politikai mozgalmárságra” ahhoz, hogy bizonyítsuk, mit jelent számunkra a természet védelme – fogalmazott.
Megjegyezte: a 70 ezer négyzetméteren megvalósuló kiállítás a világ bármelyik táján megállná a helyét, és olyan terület is hangsúlyt kap majd, mint a vadgasztronómia. Nemzetközi szinten is újdonságnak minősül a hazai kezdeményezésű karitatív vagy segítő vadászatok elindítása, amelyben már 1200 magyar vadász 37 millió forintot gyűjtött jótékony célokra.
Kovács Zoltán a vadásznapon jelentette be, hogy megalakították a Magyar Vizslák Világszövetségét, amely a világban is népszerű rövid- és drótszőrű fajtákat egyértelműen Magyarországhoz köti. A hungarikumnak számító magyar fajta tenyésztési, vizsgáztatási paramétereit a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetségével dolgozzák ki, de nemzetközi szervezetekkel is felveszik a kapcsolatot.
Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy a kormány által “kistafírozott” kamarának és megyei szervezeteinek ma már nincsenek anyagi gondjai. A vadászkamara tavaly 1,5 milliárdot, saját erőként pedig 2,4 milliárdot tettek a vadgazdálkodási alapba, amiből például ifjúsági oktatóközpontot alakítottak ki már 10 megyében, de az ország minden megyéjében lesz hasonló 2022-ig.
(Forrás: MTI)
Vadhúsfeldolgozó üzem létesült a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkoron, a 814 millió forint értékű beruházást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át a Nyíregyházához közeli községben csütörtökön.
Az eseményen a kormányfőhelyettes arról beszélt, a kormány támogatja a vadhús fogyasztását, mert biológiai szempontból ez a legtisztább, legértékesebb és legegészségesebb húsféle, ízvilága miatt pedig különlegesnek számít.
“Ezért Magyarország kormánya messzemenően támogat mindent, ami a vadhús és a hal fogyasztásának a növekedését eredményezi” – fogalmazott. Semjén Zsolt hangsúlyozta, Magyarország vadászati nagyhatalomnak, a magyar vadászat pedig hungarikumnak számít, valamint az osztrákkal, a bajorral, a csehvel és a szlovákkal együtt a világ legmagasabb vadászati kultúrái közé tartozik.
Jelezte, részben ezt a kultúrát, részben pedig a vadgazdálkodási értékeket szeretnék bemutatni a 2021-es Egy a természettel című vadászati világkiállításon. Az eseményen a teljes vadászati és halászati ágazat bemutatására törekednek a szervezők, bemutatkoznak például a lovassportok, a kutyatenyésztők és solymászok, a vad- és halgasztronómia ételei pedig a kisebb településekre is eljutnak – tette hozzá.
Semjén Zsolt elmondta, a vadásztatás, a falusi turizmus és a vadhúsfeldolgozás, illetve a gasztronómia kapcsolata az ország számára nemzetgazdaságilag is fontos, szélesebb értelemben tehát nagy bevétel kötődik a vadászathoz.
A családi vállalkozásban megépített üzem elsősorban a vadászati szezon alapanyagait dolgozza majd fel, az itt előállított friss és fagyasztott vadhús lesz az egyik fő termék. A szezonalitást prémium kategóriás sonkafélékkel, füstölt szalámival, kolbásszal, érlelt marha- és vadhúsokkal, illetve szuvidált (vákuum alatt főzött) termékek gyártásával egyensúlyozzák, a gyár egy másik üzemrészében a tervek szerint lőtt szárnyasvadat és más baromfiféléket dolgoznak fel.
A 70-100 tonnás kapacitású, tíz munkavállalót foglalkoztató vadhúsfeldolgozó a Vidékfejlesztési program 401,5 millió forintos támogatásával, több mint 814 millió forintból épült fel.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesnek, A nemzet emlékezete, a nemzet keresztútja című kiállítás megnyitóján elhangzott beszéde.
Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest; 2020. augusztus 24.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink!
Egy kiállítás megnyitója mindig ünnep, a találkozás, a művek és a befogadók találkozásának ünnepe. Ünnep a Levéltár életében a mai nap is, de nem a hangos ünneplésé.
A levéltárak egyik legjellemzőbb vonása a csend. Fiókok és tárlók, szekrények és raktárak polcai őrzik némán a múltat, a tovatűnt évszázadok emlékeit. Pecsétes királyi oklevelek, törvények, birtoklevelek, nyelvemlékek, gazdasági, közigazgatási és kulturális iratok, vármegyék, városok és falvak megannyi helytörténeti kincsei rejlenek ebben a méltóságteljes csendben.
A Magyar Nemzeti Levéltár azonban nemcsak a múltat őrzi, hanem megértette a modern idők szavát is. Találkozunk a több száz éves dokumentumokkal, de a kiállítás a digitális technika legkorszerűbb eszközeinek felhasználásával készült. Fontosnak tartja az általa őrzött iratok, a magyar nemzet írásos emlékezetének feldolgozását és ezek minél szélesebb körben történő megismertetését. Ennek eszköze a Levéltár által szervezett kiállítások.
A most megnyíló tárlat „csupán” tizennégy dokumentumból áll. De nem akármilyen dokumentumokból! Tizennégy nagy jelentőségű irat hazánk ezeréves történelméből. Kezdődik a veszprémvölgyi apácamonostor görög nyelvű kiváltságlevélével, és az Antall-kormány alakuló ülésének jegyzőkönyvével zárul. Közte pedig az ország történelme – vagy a tizennégyes számhoz társuló jelentéssel élve – keresztútja, a dokumentumok tükrében.
A keresztutak elterjedése összefügg azzal a gondolattal, hogy a keresztény ember legalább jelképesen járja végig Krisztus szenvedéseinek útját. Érdekes, hogy az egyház maga is lehetőséget ad a kálváriák szabad értelmezésére. Gondoljunk például arra, hogy a Colosseumban tartott nagyheti stációjárás alkalmával a pápa alkalmanként világiakat kér fel az állomásokhoz kapcsolódó elmélkedések megírására. Ezek az elmélkedések tartalmaztak már a második világháborúhoz, vagy napjainkhoz kapcsolódó aktualitásokat is.
Hölgyeim és Uraim!
Éljünk a lehetőséggel, és járjuk végig Magyarország keresztútját! A helyszín, a közel százéves historizáló palota drámai átélést biztosít számunkra. A falakon sorakoznak a dokumentumok: az Aranybulla, a Pragmatica Sanctio, az áprilisi törvények. De ott van Mohács, Trianon, a háború utáni jóvátétel a Szovjetuniónak és az 1956-os elbukott szabadságharc tragikus következménye.
A több mint ezeregyszáz éves Kárpát-medencei történelmünk idején hazánk ege fölött többször vágtattak át az apokalipszis lovasai. Határaink többször is változtak. Volt, hogy három részre szakadt az ország, éltünk idegen megszállás alatt, és döntöttek győztes nagyhatalmak a sorsunkról, területeinkről. Azért, hogy itt megmaradhassunk, elődeink nagy árat fizettek, és nekünk, kései utódoknak ezt mindig szem előtt kell tartanunk.
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!” Széchenyi István örökérvényű üzenete valósul meg a Levéltár kiállításán.
Köszönöm a Magyar Nemzeti Levéltárnak, hogy közel hozza történelmünket a mai látogatókhoz. Ezennel megnyitom a Nemzet emlékezete, illetve a nemzet keresztútja kiállítást.
(semjenzsolt.hu)
