Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt telefonon gratulált Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a vasárnap Ukrajnában tartott helyhatósági választásokon – példátlan ellenszélben – elért, nagyszerű sikerhez.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami kitüntetések átadásán csütörtökön Budapesten kijelentette: A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni.

Történészek állítják, hogy a kitüntetés egyidős az emberiséggel. A kezdet kezdetétől van látható jele, amivel az érdemeket, a hőstetteket elismerték – fogalmazott a politikus.

Kiemelte: a kitüntetés az egyén számára fontos visszajelzés a társadalom, a nemzet, a haza részéről.
Az is fontos – folytatta a miniszterelnök-helyettes -, hogy az állam elismerje és kifejezze azt, ami érték, és jelezze, “a társadalom ütőerén” tartja az ujját.

(Fotó: Botár Gergely)

Kijelentette: a magyar állam küldetése, célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon.

Ez akkor valósulhat meg, ha a magyar társadalom tagjai olyan értéket állítanak elő, amely mindenki számára értékgazdagodást jelent, és mindenkinek az életminőségét javítja. Ezek közé tartozhat akár egy nagyszerű színházi előadás, egy nagyszerű könyv, vagy egy templom építése, egy közösség lelkipásztori szolgálata – mondta.

Hozzáfűzte: az életminőség javítása által a nemzeti büszkeség is erősödik.

A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Aláhúzta: egy létszámában kis nép számára létkérdés az, hogy büszkeséget jelentsen a tagjának lenni.

(Fotó: Botár Gergely)

Nincs még egy nép, amelyik létszámát tekintve annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság, és nincs még egy család, amely annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház – mondta.

Az önök teljesítménye a saját szakterületükön olyan érték, amely a nemzeti büszkeséget erősíti, és így a magyar megmaradást is szolgálja – fordult a díjazottakhoz.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy mivel a világjárvány miatt elmaradt a kitüntetések átadása, most három nagy nemzeti ünnep “találkozik”.

Augusztus 20., hiszen a Szent István-napi kitüntetések átadása történik most, a március 15-ei, ugyanis a mai kitüntetési rendszer az 1848-ason alapszik, és az október 23-ai ünnepet tartjuk éppen – fűzte hozzá.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: ebben “mély szimbólum” jelenik meg, a három ünnep más történelmi korban, más történelmi kihívások között, de lényegében ugyanarról szólt.

(Fotó: Botár Gergely)

Szent István alatt a feladat az volt, hogy a kereszténység felvételével kapcsolódjanak szervesen az európai civilizációhoz, és hozzák létre a szuverén magyar államot. Ez létre is jött – rögzítette, hozzátéve: 1848-ban ugyanez a feladat volt, akkor úgy hívták, hogy “haza és haladás”, vagyis a független magyar állam megteremtése és a polgári átalakulás.

1956-ban is pontosan ugyanez volt a cél, a nemzeti szuverenitás visszaállítása, hogy menjenek ki a megszálló szovjet csapatok, tartsanak szabad választásokat, legyen demokrácia – mondta.

Ez a magyar megmaradás parancsa, azaz két dolgot kell egyszerre megtenni: a nemzeti szuverenitás védelmét és egyúttal az “idők élén járni”.

Minden díjazott a saját területén, a saját hivatásában, küldetésében ezt teljesíti – hangsúlyozta a kormányfőhelyettese, köszönetet mondva a rendkívüli teljesítményért.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Pázmány Péter személye és műve iskolapéldaként állítja elénk a kereszténység és a magyarság egységét – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes a Pázmány-nap központi rendezvényén kiemelte: az egyetem névadója iskolapéldája annak, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben áll, hanem egymásra utalt, egymásra irányul.

Semjén Zsolt ünnepi beszédében kitért arra: a kereszténység mindig tisztában volt azzal, hogy a nemzeti lét érték.

Kifejtette: a keresztény gondolkodás két tévedést utasított el mindig. Az egyik nem tekinti értéknek a nemzeti létet, avíttnak tartja, hogy magyarok, lengyelek, horvátok, németek, franciák vagyunk. Azt állítja, “az igazi entellektüel, aki européer”, nemzeti hovatartozás nélkül.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, nem tudja az emberiség nagyobb “elszegényedését” elképzelni, mintha a magyar nem lenne magyar, a német nem lenne német, a francia nem lenne francia. Az emberiség értékgazdagsága épp a nemzetek sokszínűségében áll – tette hozzá.

A másik tévedés – amely szintén szemben áll a keresztény hagyománnyal – a sovinizmus, amely tagadja egy másik nemzet jogát a létezéshez. A keresztény gondolkodás azt vallja, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Minden nemzetnek küldetése, hogy a saját értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa, ez az az ajándék, amelyet az egyetemes emberiségnek adhat – fejtette ki Semjén Zsolt.

Pázmány Péter egész életében a kereszténység, a katolicizmus és a magyar nemzet szolgálatában állt, a magyarság egységéért dolgozott – mondta.

Fotó: Botár Gergely

Kitért arra is, hogy Pázmány Péter egyúttal “nyelvzseni” volt, aki a magyar nyelvet úgy alakította, hogy minden gondolatunkat kifejezhessük. Elsőként írt az iszlám veszélyről, művei érték- és időtállóak. Olyan nyelvet adott, amely a történelem politikai viharai között is alkalmas volt a magyarság megőrzésére, történelmi és kulturális identitásának tudatosítására, megélésére – hangsúlyozta.

Azt mondta: ma a keresztény civilizáció támadás alatt áll. Az iszlám térfoglalása látható, és a több évszázados keresztényellenes “mesterkedés” következtében sokan kétségbe vonják a kereszténység alapvető üzenetét, értékeit. Úgy fogalmazott: sokan szeretnék, ha az egyház egyfajta “jótékonysági NGO-ként” működne.

Kiemelte: a keresztény civilizáció nagyon értékes örökség, de önmagában csak örökség. Ahhoz, hogy élő valóság legyen, keresztény hittel kell megtölteni a keresztény civilizáció keretét.

A miniszterelnök-helyettes kifejezte a magyar kormány elkötelezettségét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatása mellett, hogy az intézmény be tudja tölteni azt a szerepet, amelyet Pázmány Péter óta mindig is betöltött.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, az egyetem nagykancellárja arról beszélt: a katolikus egyház Magyarországon is tudatosan részt akar venni a katolikus, illetve a keresztény értékrend iránt érdeklődő családok gyermekeinek nevelésében. Ezért vállal részt a köz-, a szak- és az egyetemi oktatás munkájában.

Ebben a munkában a katolikus egyetem “különleges szereppel bír, hiszen egyrészt oktatja, neveli a következő generációk pedagógusait, másrészt felvállalja azt az ideológiai és kulturális harcot, amely napjainkban is erősen próbára teszi a keresztény értékrendet valló és követő” embereket – mondta.

Az MKPK elnöke szerint gyakran éppen azok támadják a keresztény értékrendet és annak követőit, akik a szellem és a személy szabadságát vallják; “maguknak elfogadottságot és szabadságot követelnek, míg ők nem toleránsak a keresztény értékrendet követőkkel szemben”.

Ezért – folytatta – a katolikus egyetem nagy kihívás előtt áll. Oly módon kell a hit ismereteit bemutatnia és elfogadtatnia, hogy azt a hallgatók szabadon, önként kövessék. Ehhez “kiváló tudású és hitvalló professzorokara és oktatókra van szüksége”, akiknek segítségével ki lehet alakítani azt a szellemi és lelki közeget, ahol az értelem és a hit megtalálja a maga harmóniáját.

Ez a közeg tudja biztosítani a “katolikus kultúra fejlődését és megerősödését, és ez tud dinamikus erőt adni annak a társadalmi párbeszédnek is”, amelyre nagy szüksége van Magyarországnak és Európának – tette hozzá Veres András.

Fotó: Botár Gergely

Pázmány Péter 1570-ben Nagyváradon született református családban. 1583-ban katolizált, majd belépett a jezsuita rendbe. Bécsben filozófiát, Rómában teológiát tanult, 1596-ban szentelték pappá.

Ő lett az ellenreformáció egyik magyarországi irányítója, tevékenységének köszönhetően számos főúri család tért vissza a katolikus hitre.

1616-ban a pápa turóci préposttá, majd esztergomi érsekké nevezte ki Pázmány Pétert, aki egyben az ország főkancellárja is lett.

Pázmány Péter felismerte, hogy az oktatásnak rendkívüli szerepe van a nemzet fejlődésében, így 1623-ban Bécsben létrehozta a Pázmáneumot, a magyar papnevelő intézetet, majd 1635-ben megalapította a nagyszombati egyetemet.

Pázmány Péter 1637-ben halt meg, a pozsonyi Szent Márton-székesegyház kriptájában temették el. Sírját és földi maradványait 2010-ben találták meg a régészek.

A nagyszombati egyetemet az intézményt vezető jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették. Az egyetem jogutódjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Jankovics Róberttel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnökével a Karmelita kolostorban.  Semjén Zsolt gratulált a horvátországi magyarok imponáló sikereihez.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Keresztény-nemzeti-polgári győzelem a nyilas-szoci-libsi horrorkoalíció felett! Gratulálok Koncz Zsófia képviselőtársamnak – írja Facebook oldalán Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Teremtett világunk természeti környezetének védelme, épített örökségünk megóvása elsőrendű kötelezettségünk. Ebben az állam, a természetvédő szervezetek, az örökségvédelmi szakemberek és az egyházak együttműködése szükséges – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes Jósvafőn, a kipusztulással veszélyeztetett Natura 2000 jelölő denevérfajok megőrzését szolgáló KEHOP-fejlesztés zárórendezvényén. A projekt keretében denevérvédelmi célú intézkedéseket hajtottak végre, ezen belül is úgy valósítottak meg templomfelújításokat, hogy közben megóvták a denevérfajok élőhelyeit.

Semjén Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a denevérkolóniák védelme is közös ügyünk és felelősségünk. Kiemelte: példás együttműködés alakult ki az állam, a szakminisztérium, a nemzeti park igazgatóságok, a szakemberek, természetvédő szerveztek, az örökségvédelem és az egyházak között. Mint mondta, sok esetben ellentétes érdekeket kellett feloldani, hogy megvédjük az értékes örökséget, valamint a denevérek élőhelyeit. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: ez a program is bizonyítja, hogy eredményre vezetett a közös munka, hiszen a felújított templomok esetében a tetőzetük, tornyaik megfelelő kialakításával érvényesült az itt élő denevérkolóniák élőhelyeinek védelme. Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki a természetvédelmi és az örökségvédelmi szervezetek, a katolikus, görögkatolikus, valamint a református egyház felé, hogy a sikeres együttműködési program eredményeként – a megőrzött természeti értékeinkkel – gazdagodik a nemzet és végső soron az egész emberiség.

(Fotó: Botár Gergely)

A hatékony természetvédelemhez az államigazgatás, a nemzeti park igazgatóságok munkája mellett szükség van a helyben élők és az egyházak együttműködésére is, ez a közreműködés tette lehetővé, hogy sikeresen megvalósuljon a denevérfajok élőhelyének megőrzését szolgáló fejlesztés, amelyre 172 millió forintot fordított az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Hozzátette: országos szinten is példaértékű a természetvédelmi és egyházi szervezetek élővilágvédelmi célú összefogása, hiszen több mint 30 együttműködési megállapodás jött létre a római és görögkatolikus egyházzal, illetve a környékbeli református gyülekezetekkel.

(Fotó: Botár Gergely)

Rácz András elmondta: összesen 38 milliárd forint értékben zajlottak fejlesztések a KEHOP keretében az elmúlt uniós finanszírozási ciklusban, ennek keretében 10 nemzeti park igazgatóság 92 projekt segítségével, együttesen 130 ezer hektáron javította a természeti környezet állapotát Magyarországon.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy hosszú évek óta zajlik eredményes együttműködés számos természetvédelmi ügyben az agrártárca és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes között. Példaként említette, hogy a vadászati területek kijelölésénél figyelembe vették a  nemzeti parkok szakmai szempontjait, emellett közös munka folyt ragadozómadár-védelmi kérdésekben, a vízi vadvédelem területén vagy éppen túzokvédelmi intézkedések során, melynek keretében az áramszolgáltatók földkábellel váltják ki  a légvezetékeket, ezzel  is megóvva a fokozottan védett faj élőhelyét.

(Fotó: Botár Gergely)

A most zárult projekt keretében összesen 6 helyszínen zajlottak denevérvédelmi célú intézkedések az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Egyebek mellett kiemelkedően fontos denevérszállások fenntartása és fejlesztése történt meg, az intézkedésekkel több visszaszorulóban lévő denevérfaj életfeltételeit sikerült hosszú távon biztosítani.Magyarországon összesen 28 denevérfaj él, többsége természetmegőrzési szempontból kifejezetten veszélyeztetett.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Norbert Hoferrel, az Osztrák Nemzetgyűlés alelnökével, az Osztrák Szabadság Párt elnökével folytatott megbeszélést a keresztény civilizáció melletti kiállásról országainkban és a nemzetei szuverenitás képviseletéről az Európai Unió fórumain.

Az FPÖ Facebook bejegyzése a látogatásról német nyelven itt olvasható.

(Fotó: Botár Gergely)

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Újraszentelték a Modern városok program részeként csaknem hárommilliárd forintból felújított, a város védőszentjéről elnevezett, több mint hétszázéves Szent Mihály-templomot csütörtökön Sopronban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, különös kihívás ma, hogy felismerjük a rosszat, amikor azt jónak tüntetik fel és a jót rossznak.

Hozzátette, hogy ma olyan világban élünk, amikor a “progresszív vonalak” haladásnak nevezik az Isten- és egyházellenességet, számukra az a fejlődés, amikor “nem lesz egyház, nem lesz vallás, amikor a nemzet már nem fontos, és a családot mindenféle devianciával akarják helyettesíteni”.

Ugyanakkor Szent Mihály arra hív, hogy a “nem nyilvánvalóan rossznak” is mondjunk nemet, hogy a haladás ne a “családellenességet, a hungarofóbiát és az antikrisztianizmust” jelentse – mondta Semjén Zsolt.

A soproni Szent Mihály-templom újraszentelése. Fotó Botár Gergely.

Úgy fogalmazott, a templomban tudjuk meg, kicsoda és milyen az Isten, de az ő igéje nem szorítható kizárólag a templom falai közé, mert térben, időben és témájában egyetemes. Éppúgy érvényes ma is, mint kétezer évvel ezelőtt, és nemcsak idehaza, hanem a világ bármely pontján, az élet minden területén – fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tíz évben éppen ezért újítottak fel vagy építettek háromezer templomot a Kárpát-medencében.

Semjén Zsolt beszéde végén felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök soproniakhoz intézett levelét, amelyben a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy egy templom újraszentelése mindig a gyökerek megerősítését jelenti.

Szent Mihály ünnepe pedig arra emlékeztet – fogalmazott a miniszterelnök -, hogy a keresztény ember állandó harcban áll az őt támadó erőkkel, de “Isten legnagyobb harcosának alakjában saját hőseink vonására is ráismerhetünk” mi, magyarok. Azokra, akik azért küzdöttek, hogy megóvják hazájukat, otthonukat, családjukat.

“Nem véletlen, hogy a leghűségesebb magyar városnak épp Szent Mihály a védőszentje” – tette hozzá levelében Orbán Viktor.

A soproni Szent Mihály-templom újraszentelése. Fotó Botár Gergely.

Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP) polgármester beszédében azt emelte ki, hogy az a város és az az ország, amely templomokat újít fel vagy építtet, bízik a jövőjében.

Gazdag múltat hagytak ránk elődeink, ennek megóvása ma lehetetlen feladat lenne a kormány támogatása nélkül – utalt a városvezető a Modern városok program soproni beruházásaira.

Sopron példátlan fejlődésen megy ma keresztül, ami 2010 előtt illúziónak tűnt még a legoptimistábbak számára is – fogalmazott a polgármester.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a soproni Szent Mihály-templom újraszentelésén. Fotó Botár Gergely.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke homíliájában arról beszélt, hogy nem Istennek van szüksége egy épületre, hanem nekünk, embereknek, akik az ő jelenlétében szeretnénk “elidőzni”, lelkileg és szellemileg épülni.

A mai ember “túl sokat törődik a testével, ami a helyes, szükséges mértéken már túl van, ezért sok emberből torzó, gnóm ember válik” – mondta, hangsúlyozva: az ember test és lélek egysége; amikor ez a harmónia megbomlik, akkor “a pszichológusok előszobájában hatalmas tömegek verődnek össze”, mert az ember nem tudja, hogy Istennél kell keresnie lelki egyensúlyának gyógyulását.

Hozzátette, hogy a történelemben így tűntek el népek és kultúrák.

Ugyanakkor idehaza templomok sokasága épül, és amíg templomok épülnek, addig nem szűnik meg a nemzet – mondta a megyés püspök.

Az újraszentelés alkalmából Veres András elhelyezte az oltárban boldog Apor Vilmos és boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök ruha-, illetve csontereklyéjét.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európai Unió (EU) és annak értékei kereszténydemokrata értékek, ezért amikor a “brüsszeli bürokráciával harcolunk”, akkor mi vagyunk hűségesek az alapító atyák örökségéhez – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön Győrben, a KDNP Önkormányzati Tanácsának üléséről tartott sajtótájékoztatón.

Semjén Zsolt kiemelte, a mostani “európai uniós bürokrácia olyan alma, amely messze elgurult az alapító atyák almafájától”.

“Ma az EU bűnben él, de nem bűnben fogant” – fogalmazott.

A mi küldetésünk az, hogy visszatérjünk az alapító atyák örökségéhez, a keresztény civilizációhoz, a nemzetek szuverenitásához és a család örökségéhez – tette hozzá.

Leszögezte, éppen ezért az Európai Bizottság nem főnöke a szuverén nemzetállamoknak, hanem “szolgálóleánya”, vagyis a szuverén nemzetállamok nem provinciái az EU-nak. Az EU-t szuverén államok hozták létre, így az EU intézményei nem felettes szervei a magyar Országgyűlésnek vagy a kormánynak.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k), Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője (b2) és Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere (j) a Kereszténydemokrata Néppárt Önkormányzati Tanácsának győri ülése kapcsán tartott sajtótájékoztatón 2020. október 1-jén. Fotó: MTI/Vasvári Tamás.

Éppen ezért az EU-s jog nem áll a nemzeti jog fölött, csak abban az esetben, ha külön cikkben szerepel, vagy külön szerződésben áll – hangsúlyozta Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy ebből kifolyólag “semmifajta olyan lopakodó birodalmi jogkiterjesztést”, amellyel a bizottság foglalkozik, “nem fogunk elfogadni”.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden tagja mindenkinek megadja a tiszteletet, de ugyanezt el is várja, ezért elfogadhatatlannak nevezte, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke “sértegeti a magyar nemzetet és embereket”. Ezt “a szemtelenséget visszautasítjuk” – mondta.

A KDNP nem fogadja el azt sem, ha egy szuverén állam és az EU valamely intézménye között vita van, azt egy másik EU-s intézmény rendezze, hiszen az EU-s szerződések szerint ebben az esetben a vitát bíróság előtt kell rendezni – hangoztatta, hozzátéve, hogy ez döntő jelentőségű.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszél a Kereszténydemokrata Néppárt Önkormányzati Tanácsának győri ülésén. Fotó: Botár Gergely.

Semjén Zsolt elfogadhatatlannak nevezte a kettős mércét is, amelyet Magyarországgal szemben alkalmaznak. Elmondta, hogy Magyarország minden létező jogállami feltételnek eleget tesz, lényegesen jobban, mint azok az országok, amelyek emberei támadják Magyarországot. Akkor lehet Magyarországot támadni, ha a támadással szembeni kifogást hasonló módon érvényesítik az összes olyan EU-s országgal szemben, ahol hasonló szabályozás van – tette hozzá.

A pártelnök kitért arra is, hogy a mai magyar politikai palettán a KDNP az egyetlen olyan párt, amelynek programja 1944 óta változatlan, de igazodik a kor kihívásaihoz, emellett az egyetlen párt, amelynek minden programpontja megvalósult az elmúlt évtizedekben, különösen az elmúlt tíz évben.

Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a pártnak és minden képviselőjének, tagjának az a világos jövőképe, hogy a kereszténydemokráciát és a magyar államot erősítse, megvédje a családokat és a munkahelyeket. Ebben a KDNP-s politikusokra az egész országban lehet számítani – tette hozzá.

Missziós küldetésnek nevezte, hogy ezt az üzenetet folyamatosan hirdessék.

Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője (k) beszél, mellette Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere (b) és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j) a Kereszténydemokrata Néppárt Önkormányzati Tanácsának győri ülése kapcsán tartott sajtótájékoztatón 2020. október 1-jén. Fotó: MTI/Vasvári Tamás.

Kiemelte azt is, hogy látható a kereszténydemokrácia erősödése, ami mellett ki kell állni.

Seszták Oszkár, a KDNP Önkormányzati Tanácsának elnöke elmondta, hogy az idei konferenciát a magyar önkormányzatiság 30. évfordulójához kötötték, így az előadások során visszatekintenek a múlt eseményeire és a jövő kihívásaira, különösen a koronavírus-járványra.

Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) Győr polgármestere azt emelte ki, hogy csaknem egy éve “megbillent” az emberek hite a győri politikusok keresztény életvitelével kapcsolatban, de most az a feladat, hogy személyes példájukkal tanúságot tegyenek amellett, hogy az a politika, amit a kormány képvisel Európában, az Győrben is megállja a helyét.

(Forrás: MTI)