Beleírtuk az Alkotmányba: ,,Az apa férfi, az anya nő! “. Megvédtük a családokat, Magyarországon nem lesz gender őrület!
(semjenzsolt.hu)
Az apa férfi, az anya nő!
2020. december 15.
Ötszörösére nőtt az egyházak támogatása
2020. december 14.
Az elmúlt évtizedben ötszörösére nőtt az egyházak támogatása és Szent István-i mértékű templomépítési program keretében 130 templom épült – mondta el Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán hétfőn.
A 130 új templom mellett 2010 óta megújult 3000 templom. A 2010 előtt visszatartott összegeket megkapták az egyházak, a külhoni magyarság támogatása pedig azóta tízszeresére nőtt – ismertette a miniszterelnök-helyettes.
Elmondta azt is: míg 2010-ben 110 ezer gyerek járt egyházi iskolába, ami a teljes közoktatás 6 százaléka volt, addig 2020-ban már 240 ezer gyermek, ami 15 százalék. 2013-ban elindult az etika-, illetve a hit- és erkölcstanoktatás, ami 2020-ban már mind a 8 osztályra kiterjed. A hit- és erkölcstant választja minden második gyermek, összesen mintegy 270 ezer. A szociális alapszolgáltatásból 2010-ben 10 százalékig, 2020-ban már 44 százalékig vették ki a részüket az egyházak – mondta el Semjén Zsolt.
Az egyházpolitika alapelveiről szólva kiemelte: az egyház önálló valóság, nem az állam része. Az állam és az egyház nem alá-, hanem mellérendelt. A magyar állam és az egyházak között együttműködési modell alakult ki. Az egyház és az állam elválasztása helyes, ez Magyarországon is így van, de ez nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását. “Ezt az egyházpolitikát én találtam ki”, és magyar modell néven Balog Zoltánnal megvalósítottuk – jegyezte meg Semjén Zsolt.
Képviselői kérdésre válaszolva leszögezte: nincs ellentét a pápa és a magyar kormány álláspontja között a menekültek kérdésében sem. A magyar állam védelmet nyújt a menekülteknek, de ettől meg kell különböztetni a gazdasági migránsokat – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt megjegyezte, hogy a DK “antikrisztiánus és hungarofób”, egyházi iskolák elleni mesterkedése az 1950-es évekre emlékeztet, mindezek mögött a Sátántól származó istenellenesség áll.
A vadászati világkiállításra vonatkozó kérdések kapcsán a miniszterelnök-helyettes kiemelte: nem igaz, hogy 55 milliárd forintba fog kerülni az esemény, ebből az összegből a Hungexpót újítják fel, ahol az első rendezvény 2021 szeptemberében a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lesz, majd a vadászati világkiállítás, azután pedig még számos másik rendezvény, ez tehát értelmes befektetés.
Emlékeztetett arra, hogy a 1971-es vadászati világkiállítás is mozgásteret és gazdasági sikert hozott az országnak. Semjén Zsolt elmondta, hogy gyermekként ő is ott volt, és meghatározó élmény maradt számára.
Hozzátette: épp a pandémia utáni újrakezdésben nagy szerepe lehet a jövő évi rendezvénynek.
A vadászati világkiállítás kapcsán a bizottsági ülésen Bajkai István fideszes képviselő is arról beszélt: hétévesen nagy élmény volt számára az 1971-es, kultúrateremtő rendezvény. Az egész akkori társadalom megmozdult, és ilyen lehet a 2021-es világkiállítás is.
Semjén Zsolt a Szájer-ügyre vonatkozó kérdések kapcsán azt hangsúlyozta: a magánéletében mindenki azt csinál, amit akar, de ebből nem formálhat politikát. A folyamatban lévő alaptörvény-módosítás is arra irányul, hogy az LMBTQ-propagandát korlátozzák.
A nemzetiségi ügyekről szólva a miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a 13 Magyarországon őshonos nemzetiség ugyanúgy a magyar nemzet integráns része, mint a határon túli magyarság. A Magyarországon őshonos nemzetiségek támogatása hatszorosára nőtt, ugyanakkor a külhoni magyarságé 2010 óta a tízszeresére.
Kérdésre válaszolva megjegyezte: Ukrajnában a legrosszabb szovjet idők jöttek elő, de a magyar állam a kárpátaljai magyarságot sosem fogja magára hagyni, minden segítséget megad nekik.
(Forrás: MTI)
Végső búcsú Balázs Fecótól
2020. december 11.
Végső búcsút vettek az életének hetvenedik évében, november 26-án elhunyt Balázs Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas rockzenésztől, billentyűstől, énekestől, zeneszerzőtől pénteken az Óbudai temetőben.
„Balázs Fecó a szó nagybetűs értelmében Művész volt”, aki emléket és nyomot hagyott a nemzet emlékezetében – vett búcsút a zenésztől Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki felidézte a zenész által alapított Korál zenekar koncertjeihez fűződő személyes emlékeit is. Mint kiemelte, Balázs Fecó zenéje és Horváth Attila dalszövegei egymást erősítő, valóban maradandó értéket jelentenek.
Balázs Fecó nemcsak alkatilag volt sokkal líraibb, mint az őt körülvevő rockervilág, de zenei műveltségét, beállítottságát tekintve is – emlékezett a művészre Semjén Zsolt, hozzátéve: Balázs Fecó lelkisége közel állt Assisi Szent Ferencéhez.
Elmondása szerint Balázs Fecó küldetést kapott arra, hogy a Vas megyei Sitke romos kápolnáját újjáépítse, ezzel pedig mindazok szívét is újjáépítette, akik imádkozni járnak oda.
Pásztor László a Neoton együttes nevében vett búcsút Balázs Fecótól, felidézve első találkozásukat, amikor a Neoton próbájára a Közgáz Klubba beállított egy vékony srác, aki olyan jól játszott az orgonáján, hogy azonnal felvették a zenekarba. Az együtt töltött öt évben volt egy emlékezetes Ki mit tud? szereplés, egy nagylemez és számtalan turné is – jegyezte meg. „Vannak emberek, akik arra születtek, hogy szeressék őket és Fecó ilyen volt” – emlékezett Pásztor László, aki szerint Balázs Fecó „saját örömén, bánatán keresztül énekelte mindannyiunk örömét és bánatát”.
Ifjabb Albert Flórián volt labdarúgó, edző felidézte, hogy családjával egykor ugyanabban a házban lakott, mint Balázs Fecó: a zenész az idősebb Albert Flóriánt is foglalkoztató FTC nagy szurkolója volt, míg ifjabb Albert Flórián Balázs Fecó zenéjéért rajongott. „Megtiszteltetés, hogy édesapám után én is a barátod lehettem” – búcsúzott ifjabb Albert Flórián.
Az életének 70. évében elhunyt Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas rockzenész, billentyűs, énekes, zeneszerző ravatala az Óbudai temetőben 2020. december 11-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Sitke közössége nevében Kovács Ferenc emlékezett Balázs Fecóra. Felidézte, hogy a Korál együttes 35 éve Sárváron koncertezett, amikor meglátták a település romos kápolnáját. Balázs Fecó akkor indította kezdeményezését a romos épület megmentéséért, erőfeszítéseinek köszönhetően pedig 2000-ben újra felszentelték és műemlékké nyilvánították a kápolnát. Balázs Fecó elhunyta hallatán rengetegen helyezték el mécseseiket, koszorúikat a sitkei kápolna köré, a pénteki temetéssel egy időben pedig Székely János szombathelyi megyés püspök tartott emlékmisét Sitkén Balázs Fecóért – mondta el Kovács Ferenc.
Dorozsmai Péter zenész, hangmérnök, producer a Korál együttes nevében búcsúzott a zenekar alapítójától, hangsúlyozva: számukra nem halt meg Balázs Fecó. Mint felidézte, felsorolhatatlanul sok helyen játszottak, léptek fel együtt, ezért máig nem tudtak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy nem készülhetnek következő közös koncertjükre.
„Ahogy ő játszott a Hammond orgonán, azt más nem tudja” – méltatta zenésztársát Dorozsmai Péter, hozzáfűzve: Balázs Fecó az örökkévalóságnak írt dalokat.
A temetésen Mága Zoltán és zenekara játszotta Bach és Balázs Fecó zenéit, a gyászszertartást Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök vezette.
Az M1 Híradó tudósítását a temetésről ide kattintva tekintheti meg.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt gyászbeszédét.
“Drága Fecó! Gyászoló Család! Gyászoló Gyülekezet!
Az embernek előjönnek a személyes emlékei. Gimnazista gyerek voltam, farmernadrág-farmerdzseki, amikor a Budai Ifjúsági Parkban ott voltam az ő orgonája mögött, amikor Bernsteinnek a Nice, illetve Keith Emerson átiratában az America-ját játszotta.
Sokszor eljött hozzám és sokszor kért valamit. De Fecó soha nem kért magának. Tudta, hogy melyik zenész társa van egzisztenciálisan nehéz helyzetben, és őneki kért segítséget! Tudta, hogy melyik zenész társa van lelkileg nehéz helyzetben, és kért neki valami elismerést. A Korál koncertek támogatását is úgy kellett szinte rátukmálnunk. Magának sose kért. Másnak sokszor. Sose felejtem el, amikor mondtam neki: Művész úr, gratulálok a Kossuth-díjhoz! Nem volt benne semmi hiúság. Nem volt benne semmi álszerénység. Gyermeki, tiszta öröm volt benne. Sok embernek gratuláltam, sok embernél láttam az álszerénységet, sok embernél látom a triumfálást, Fecónál csak gyermeki öröm volt. Az egyik utolsó találkozásunk egy baráti családnál volt, évről-évre disznóvágáson. Mi tagadás, egy-pár pohár pálinka már volt bennünk, a zenekar játszott, – mit is játszott volna: Korált – és énekeltünk. Fecó fiának mondtam: gyere, énekeljünk egyet, vegyük fel és küldjük el apádnak. Perceken belül hívott, a meghatott büszke apa volt, ahogy a fia az ő számát énekelte.
De a személyes emlékeken túl, – mert mindannyiunknak sok-sok személyes emléke van – ő emléket és nyomot hagyott az egész nemzetben. Mert Fecó a szónak a nagybetűs értelmében Művész volt. A művészet, amennyiben művészet, mindig van benne valamilyen szakrális mozzanat. Lehet, hogy keresi az Istent, lehet, hogy perlekedik az Istennel, sőt még az Isten hiányának a fájdalma is lehet, de a művészet, amennyiben művészet, mindig van benne valami szakrális mozzanat. És fordítva is igaz, attól, hogy valami liturgikus zene és egy kántor játssza a templomban, attól még nem lesz szakrális, attól még nem lesz transzcendenciára irányuló, a Szent Cecília Társulat nem feltétlenül szakrális. Balázs Fecó ihletett művei, mivel az egzisztenciájának a szívéből indult és az emberi egzisztencia szívébe talált, a Voltaképpenire irányult, ezért Művészet.
A matematika azt tanítja, hogy a részek összessége egyenlő az egésszel. Filozófiailag ez már nem egészen van így, mert a részeknek az egymáshoz való relációja már egy bizonyos többletet jelent az egészhez képest. És a művészetben és az élet számtalan területén végképp nem igaz az, hogy a részek összessége egyenlő az egésszel. Barátaimat látom itt a Fradiból, és direkt nem akarok zenei hasonlatot mondani. A világ legjobb focistáit megvásárolták az amerikai Cozmosba, egy futball csapatba összerakták a világ legdrágább és talán legjobb játékosait. És az egészből nem jött ki semmi. Mert ez volt az, amikor a részek többek voltak, mint maga az egész. Balázs Fecó esetében más a helyzet. Horváth Attilának a – nem szövegei, hanem – költeményei és Balázs Fecónak a zenéje esetében az egész több mint a részek összessége. Olyan érték, ami valóban maradandó. Nekünk egyenként a szívünkben és a nemzetnek az emlékezetében. Az igazság az, hogy Fecó nem csak alkatilag volt sokkal líraibb, mint a körülötte lévő rockervilág, hanem zenei műveltégét, alkati és zenei beállítottságát tekintve is. Itt engedjenek meg egy talán meglepő, de általam teológusként is vállalt hasonlatot. Nomen est omen, mondja a népi bölcsesség. A névből következhet valami. Az Egyház azt tanítja, hogy a védőszentek, akikről a nevünket kaptuk, egy sajátos életpéldát jelentenek számunkra. Én azt állítom, hogy Assisi Szent Ferencnek a lelkisége nagyon közel állt Fecónak, Balázs Ferencnek a lelkiségéhez. Assisi Szent Ferencet a szülei lovagnak, katonának szánták. Assisi polgárai azt várták volna, hogy Szent Ferenc páncélba, pajzzsal, karddal vezesse rohamra Assisi népét. Még a saját püspöke is azt szerette volna, hogy lovag legyen, de Szent Ferenc nem volt katona alkat. Nem volt lovag alkat. Az ő lelkisége az volt, hogy mezítláb, csuhában a mezőn menjen és prédikáljon a madaraknak. Fecót megihlette a rock, megihlette a kemény rock, megihlette a rockerség, de ő lelkiekben mindig egy szelíd lírai alkat maradt. A Szent Ferenc hasonlatot folytatva, önként adódik az a hasonlat, amikor Szent Ferenc felépíti San Damianonak a templomát, ahogy Fecó is küldetést kapott arra, hogy a sitkei templomot újjáépítse. Szó szerint idézem Önöknek Celanoi Tamást, Assisi Szent Ferenc életrajzát: San Damiano temploma romokban hever. Krisztus megszólította Szent Ferencet: „Néven szólítottalak Ferenc, menj és állítsd helyre hajlékomat, mert mint látod, romokban hever.” Szent Ferenc küldetése nem csak San Damiano templomának az építészeti újjáépítésére vonatkozott, hanem magának az Egyháznak az újjáépítésére. Fecónak a küldetése sem pusztán arra vonatkozott, hogy egy romos templomot felújítson építészeti értelemben, hanem akik Sitkére mentek évről-évre, ott a szíveket építette újjá. És az utolsó párhuzam Szent Ferenccel Celanoi Tamásnak Szent Ferenc második életrajzából: „Az édes dallamokat, melyek bensejében törtek fel, az isteni susogás neszét öntötte dalba. S amint tulajdon szememmel láttam, vett egy darab fát, a bal karjára fektette, jobb kezével pedig egy fonállal meghajlított ágat szorított, s azt, mint a hegedűnél szokás, ide-oda vonogatta a fán. És a kifejező mozdulatokhoz énekelt az Úrról. Ez okozta, hogy a mindennapi alacsonyabb rendű dolgokról megfeledkezvén, a Mennyországba ragadtatott.” Fecónál is megvolt az ihlet, az inspiráció, a sugallat.
Mindannyiunknak a célja az üdvösség, Isten színelátása. A Szentírás nagyon szűkszavú, hogy milyen is lesz az üdvösség. Annyit ír a Szentírás, hogy szem nem látta, fül nem hallotta, értelem föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt. Két hasonlatot használ a Szentírás. A lakoma képét, ahogy Pilinszky mondja: ahol nincs első és utolsó vendég, amikor asztalhoz ülünk, és a másik kép a Liturgia Aeterna, a mennyei zene, a mennyei kórus. Ebben a kórusban, ebben a mennyei zenében, a végső beteljesedésben, ebben az istendicsőítésben ott van Assisi Szent Ferenc a két fával. Ott van Fecó mestere, Bach az orgonával. És azt gondolom, hogy nekünk szabad hallanunk ebben a kórusban az ő hangját is. És egy Fecós – immár tökéletes – akkordot!”
(Forrás: kdnp.hu)
A bűn nem erény és az erény nem bűn
2020. december 09.
Semjén Zsolt a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes a Telexnek adott rövid interjút. Hangsúlyozta, nagy szükség van az Alaptörvény módosítására, mert meg kell védeni a gyerekeinket a genderideológiától.
(Forrás: telex.hu)
120 millió a Beloianniszba tervezett kulturális és sportközpont fejlesztésére
2020. december 08.
A magyar állam 120 millió forinttal támogatja a Beloianniszba tervezett kulturális és sportközpont fejlesztését – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. A kereszténydemokrata politikus különösen örömtelinek nevezte, hogy a fejlesztés a Mihail Sztaikosz (1946-2011) görög ortodox metropolitáról elnevezett közösségi parkban valósul meg a Fejér megyei, görög nemzetiségi községben.
Semjén Zsolt emlékeztetett, hogy Mihail Sztaikosz metropolita állította helyre Magyarországon a konstantinápolyi egyetemes patriarchátus működését. Ami – folytatta – azért fontos, mert „a honfoglalás utáni Kárpát-medence első missziós püspöke, Hierotheosz Konstantinápolyból jött hozzánk, és az ő magvetésére és alapvetésére építette Szent István a nyugati keresztény missziót”. Semjén Zsolt felidézte, hogy a második világháború után, a kommunizmus idején elüldözött konstantinápolyi patriarchátus Mihail Sztaikosz „áldott munkája” révén tért vissza Magyarországra. A metropolitának abban is múlhatatlan szerepe volt, hogy Beloianniszban felépült a görög-ortodox templom – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes a fejlesztésről kifejtette: a magyar állam 120 millió forinttal támogatja a tornaterem funkcióját is betöltő, rossz állapotú művelődési ház felújítását és egy minden igényt kielégítő tornaterem építését.
Papalexisz Kosztasz, Beloiannisz polgármestere az eseményen mérföldkőnek nevezte a fejlesztést, majd arról beszélt, hogy jelenleg Magyarországon a nemzetiségeknek „nagyon könnyű” érvényesülni azokkal a feltételekkel, amelyeket a mostani kormány biztosít.
Mihail Sztaikosz munkássága nyomán a görögségnek Beloianniszban több száz év múlva is megtalálható formái lesznek – fogalmazott. A fejlesztésre utalva hangsúlyozta: a magyarországi görögség hosszabb távon való fennmaradását fogja segíteni. Papalexisz Kosztasz az MTI-vel közölte: a tornatermi funkciókat is ellátó művelődési házat a fejlesztés keretében teljes kulturális célú épületté alakítják, az ingatlan új szárnyában épül fel a tornaterem összesen 270 négyzetméteren a tervek szerint 2021 végére.
(Forrás: MTI)
A magyar nemzet elszakíthatatlan része a tizenhárom őshonos nemzetiség
2020. december 08.
A magyar nemzet elszakíthatatlan és integráns része a Magyarországon őshonos tizenhárom nemzetiség – jelentette ki Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán. Hozzátette: nemzetiségi támogatásokra 2010-ben 3,5 milliárd forint jutott, mára ez az összeg minimum 21,5 milliárd forint.
Semjén Zsolt az ülésen hangsúlyozta: a kormány nemzetiségpolitikájának kiindulópontja az, ami az alaptörvényben is szerepel, vagyis hogy a magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők. A nemzetiségeknek joguk van az önazonossághoz, az önkormányzathoz, és mindahhoz, ami az identitás megőrzéséhez és kiteljesedéséhez szükséges – mutatott rá.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „a magyar nemzetnek hasonlóképpen elszakíthatatlan és integráns részei az őshonos magyarországi nemzetiségek, (…) mint a határon túli magyarság”.
Semjén Zsolt azt mondta, az anyaországgal rendelkező nemzetiségek híd szerepet töltenek be az adott ország és Magyarország között.
Ha a kapcsolat gyümölcsöző, akkor méltányos, hogy az adott nemzetiség ebből részesüljön, de ha valamiért ez a kapcsolat „éppen nem a legideálisabb”, akkor abból semmilyen hátrány nem hárulhat az adott nemzetiségre – hangsúlyozta.
Szólt arról, a nemzetiségi támogatásokra 2010-ben 3,5 milliárd forint jutott, mára ez az összeg minimum 21,5 milliárd forint. Régi adósságot tettek jóvá, amikor a nemzetiségi költségvetést emelték – mondta.
A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a pályázati összegek is „radikálisan” nőttek, továbbá számos köznevelési intézmény került át nemzetiségekhez.
Míg 2010-ben 12 nemzetiségi köznevelési intézmény volt, ma már 95 működik – mutatott rá Semjén Zsolt, aki megemlítette azt is, hogy a nemzetiségi pótlék mértéke mára az illetményalap 40 százalékára emelkedett.
A budapesti Rákóczi út 57. szám alatti szlovák evangélikus központról szólva Semjén Zsolt közölte: Magyarország 765 millió forintból megveszi az ingatlant, majd a felújítás költségeiből Magyarország és Szlovákia fele-fele arányban veszi ki a részét, ami 3-4 milliárd forintot jelent majd.
Semjén Zsolt ugyanilyen fontosnak nevezte a több mint 2,5 milliárdból megvalósuló új bolgár kulturális központot is.
Az ülésen több nemzetiségi szószóló is köszönetet mondott a kormánynak a támogatásokért.
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azt mondta, valamennyien érzékelik, hogy „a nemzetiségek irányába történő odafordulás jelentős fejlődést eredményezett”.
Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló szerint az együttműködés „vitathatatlanul sokat javult az elmúlt idők során”.
Szolga József horvát nemzetiségi szószóló azt mondta, hogy az elmúlt tíz év a hazai nemzetiségek számára jelentős előrelépés volt, nemcsak az anyagi támogatásokat tekintve; sikerült egy olyan „kulturális autonómiainfrastruktúrát” kialakítani, amely „garantálhatja a következő évszázadokat is”.
(Forrás: MTI)
Gratulálunk RMDSZ!
2020. december 07.
Erdélyi választási üzenet
2020. december 01.
A magyarság bármilyen kihívást képes lehetőségre váltani
2020. november 26.
A magyarság világnemzet, amely képes arra – érje bármilyen megpróbáltatás –, hogy a kihívásokat lehetőségre változtassa, és ez érvényes a diaszpórára is – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén csütörtökön. Potápi Árpád János hangsúlyozta: arra kérik a román okiratokkal (is) rendelkező magyarokat – éljenek bárhol a világban –, hogy szavazatukkal támogassák az RMDSZ-t a decemberi parlamenti választáson.
Semjén Zsolt kiemelte: a diaszpórát a történelem viharai hozták létre, háborúk, vesztett háborúk, levert szabadságharcok, diktatúrák. Ennek következményeként, hogy magyarok mindenütt vannak a világban. Ugyanakkor a nemzet életerejét mutatja, hogy nem asszimilálódtak, nem tűntek el, hanem őrzik magyarságukat – mutatott rá.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: Bárhova sodort is bennünket a történelem vihara, egy nemzetnek vagyunk a tagjai, és az a büszkeség hat át mindannyiunkat, hogy érdemes ehhez a nemzethez, kultúrához, nyelvhez tartozni.”
Semjén Zsolt, sajátosnak nevezve a magyar nemzetet, egy háromlábú székhez hasonlította. Ennek egyik lába az anyaországi magyarság, a másik a Kárpát-medence magyarsága, a harmadik pedig a diaszpóráé. Ha bármelyik láb eltörik, vagy kiesik, akkor az egyetemes magyar nemzet lesz örökre szegényebb, csonkább. A magyar megmaradás ezért attól függ, hogy mind a három láb megmarad-e – mondta.
Kiemelte: a diaszpóra magyarsága a magyar nemzet megkerülhetetlen, szerves része. A történelmi előzményeket felidézve azt mondta: 1990 előtt az akkori szocialista rendszer vagy nem vett tudomást a diaszpóra magyarságáról, vagy ellenségnek tekintette őket. 1990 után ugyan ebben történt változás, de az emigráció magyarsága továbbra is „mostohagyerek” maradt. 2010 után valósulhatott meg lényeges nemzetpolitikai fordulat, ekkor alakították meg a Magyar Diaszpóra Tanácsot is – elevenítette fel.
Semjén Zsolt nagy feladatként jelölte meg, hogy olyan magyar szervezeteket hozzanak létre az egykori, gyökerükben emigráns magyar szervezetekből, amelyek „minden magyar otthonát” jelentik. Külön kiemelte a hétvégi magyar iskolákat, ahol a következő magyar generáció megtanulhatja a magyar nyelvet. Folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek keretében emigráns iratokat, dokumentumokat hoznak haza. 75 ezer tételről született döntés, és az iratok nagy része már meg is érkezett.
Semjén Zsolt beszámolt a venezuelai magyarok hazamenekítéséről is, jelezve: jól halad a program, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével bonyolítanak. A hazahozott magyarok könnyen integrálódnak a társadalomba, becsületes munkával kezdik megtalálni a helyüket. A miniszterelnök-helyettes biztosította a diaszpóra magyarságát arról, hogy tagjai éljenek bárhol a világban, ha valami miatt egyszer bajba kerülnek, magyarként llehetetlenül az életük, van egy ország, ahová mindig hazajöhetnek. Ez az ország Magyarország, „ránk mindig számíthatnak” – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A tanácskozáson – úgy, mint a Magyar Állandó Értekezleten – levetítették Orbán Viktor miniszterelnök videóüzenetét.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára elmondta: 90 tagszervezetet hívtak meg a diaszpóra tanács ülésére, közülük 83 szervezet képviselteti magát, 27 országból.
Kiemelte: tíz év alatt radikális váltás valósult meg a nemzetpolitikában, büszkék lehetnek az elért sikerekre. Egységes magyar nemzet jött létre – jelentette ki. Kitért arra, hogy 250 hétvégi magyar iskolát tartanak számon világszerte, nekik évente találkozót tartanak. Beszámolt arról, hogy a diaszpóra ifjúsági szervezeteit is támogatják, valamint évente ezer diaszpórában élő magyar fiatal látogatását szervezik meg a Rákóczi Szövetség közreműködésével, és diaszpóra iskolatáborokat is tartanak. Nem csak a Kárpát-medencében újultak meg templomok, hanem a diaszpórában is templomokat, imaházakat építettek – ismertette.
A Kőrösi Csoma Sándor-programban részt vevő ösztöndíjasokat a járványhelyzet kialakulásakor nem rendelték haza, ők maguk, illetve az adott szervezetek döntöttek arról, érdemesebb-e a kiküldetési helyükön maradni, vagy otthonról, távmunkában látni el feladataikat. Fele-fele arányban maradtak, illetve jöttek haza – közölte. Örömét fejezte ki, hogy a Miénk a város! programba a diaszpórából is sokan bekapcsolódtak.
Új lehetőségként említette a sárospataki református kollégium kezdeményezését egy diaszpóraosztály indításáról. Kitért a külügyi tárca diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramjára, amely több száz, diaszpórából érkező fiatalnak teszi majd lehetővé, hogy magyarországi felsőfokú oktatási intézményben tanuljon.
A nemzetpolitikai államtitkár a közelgő december 6-i romániai választásokról elmondta: a tét az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) meg tudja-e őrizni pozícióját, illetve tud-e azon javítani a törvényhozásban. Számítanak a diaszpóra magyarságára is – mondta, és azt kérte, hogy akinek román okiratai (is) vannak, éljen bárhol, voksoljon és szavazatával támogassa az RMDSZ-t.
Potápi Árpád János értékelése szerint 2020-ban a járványhelyzet miatt nem gyengültek meg a magyar közösségek, és minden remény megvan rá, hogy megerősödve kerülnek ki a pandémiából. A diaszpóra magyarságának megerősítése legalább annyira fontos, mint a Kárpát-medence magyarságáé – hangsúlyozta, kiemelve: fontos, hogy a gyermekeik, unokáik is magyarok legyenek.
(Forrás: MTI)
2021 legyen a nemzeti újrakezdés éve!
2020. november 26.
Legyen 2021 a nemzeti újrakezdés éve – javasolta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén csütörtökön. A tanácskozást a járványhelyzet miatt idén online módon rendezték meg.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a koronavírus járványhelyzet miatt egyetlen nemzetpolitikai programot sem kellett megszüntetni, azokat az online térbe helyezték át, illetve kiegészítették új színterekkel, felhívásokkal. Ha a járványhelyzet elmúlik, minden program a hagyományos formájában folytatódhat.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: tíz éve valósíthatja meg a kormány a nemzetpolitikáját, és ezalatt több mint tízszeresére nőttek a nemzetpolitikai támogatások. A külhoni magyarság hagyományos identitásvédelme mellett kitért a gazdaságfejlesztési programra és a határon túli etnikai magyar pártok támogatására.
Kifejtette: a hagyományos identitásvédelem a külhoni magyar nemzetrészek megmaradását szolgálja. Kitért arra, hogy a Szülőföldön magyarul! program keretében tavaly 224 ezer óvodáshoz és iskoláshoz jutottak el. Ez azért kulcsfontosságú, mert ezáltal intézményes kapcsolat jön létre a külhoni magyar családok és a magyar állam között. A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a program nagyszerűen működik. Külön kiemelte a Rákóczi Szövetség és a közelmúltban elhunyt tiszteletbeli elnöke, Halzl József tevékenységét, akit a magyar nemzetpolitika “hőseként és napszámosaként” jellemzett.
Beszámolt arról is, hogy mintegy ezer óvodát, bölcsődét újítottak fel, illetve építettek a Kárpát-medencében.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén Budapesten 2020. november 26-án. A tanácskozást a járványhelyzet miatt online rendezték meg. Kép: Botár Gergely.
A magyar állam felsőoktatási hálózatot is fenntart, egyre jobb minőségben és egyre vonzóbb módon – mondta. Szólt arról, hogy a Máért javaslata alapján nemzeti jelentőségű intézményeket hoztak létre kiszámítható normatív finanszírozással. Jelenleg 83 intézménnyel, 12 programmal és 170 szervezettel kötöttek ilyen megállapodást.
A Petőfi Sándor program keretében 78 ösztöndíjas utazik a szórványhoz – ismertette. Az anyasági támogatást igénylők körében 10 ezer babacsomagot osztottak szét, ami mutatja a kormány családok iránti elkötelezettségét a határon túli magyarságnál is.
A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program keretében mintegy 400 ezer gyermek juthatott el külhoni magyar területekre.
A nemzetpolitika nagy eredményeként jelölte meg Semjén Zsolt a gazdaságpolitikai fejlesztéseket, amelyek a külhoni magyarságnak, az anyaországnak, az ottani többségi nemzetnek és gazdaságának egyaránt előnyösek.
Kiemelte a határon túli etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatását a “józan ész, a hatályos törvények és az európai szabályok szerint”. Ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák – mondta, hozzátéve, Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, amelynek megadása nem kegy az utódállamoktól. Úgy fogalmazott: “Ami másnak jár, az a magyarságnak is jár.”
Semjén Zsolt ismertette: “több mint 1,1 millió nemzettársunk vált honfitárssá és polgártárssá” a honosításon keresztül, és a parlamenti választáson szavazás módját is amennyire lehet, egyszerűsítették.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén Budapesten 2020. november 26-án. A tanácskozást a járványhelyzet miatt online rendezték meg. Kép: Botár Gergely.
A kormányfő helyettesének összegzése szerint Magyarország – alaptörvényéből következően is – elkötelezetten nemzeti politikát folytat, amely egyúttal egyetemes politika is. Álláspontjuk szerint minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan érték, amelyet csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyarok felelőssége az egyetemes emberiséggel szemben a magyarságuk “kimunkálása, megőrzése és felmutatása”, mert ezáltal gazdagíthatjuk a többi nemzetet is – jelentette ki Semjén Zsolt. Hangsúlyozta: “amint elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák a mi nemzetépítésünket, úgy mi természetesnek tartjuk”, hogy minden más nemzet és minden más nemzetiségnek joga és kötelessége a saját nemzetépítése.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte: a 2021-es évben a nemzetpolitikai programok új köntösben, új elemekkel frissítve folytatódhatnak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az ifjúság, a sport, a gazdaság, az egyházak, önkormányzatok és média területén. Értékelése szerint mára a nemzetpolitika olyan területe a kormány tevékenységének, amelyre méltán lehetnek büszkék.
Számukra minden magyar fontos, minden magyar emberre számítanak, éljenek bárhol a világban, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában – mondta, jelezve: a támogatások szinten minden magyarok lakta településre eljutottak.
Az óvodafejlesztési programról szólva elmondta, jelenleg három ütemben folyik és most készítik elő a negyedik ütemet. Kitért arra, hogy 250 hétvégi iskolával szoros kapcsolatban állnak világszerte. A családok támogatását szintén kiemelt helyen említette, és megemlítette azt is, hogy az ifjúsági szervezeteket külön keretből segítik már négy-öt éve. Mintegy háromezer, identitást őrző és szervező tevékenységet tudnak támogatni – mondta. Beszámolt a Kőrösi Csoma Sándor programról és a Petőfi Sándor programról, közölve, a programok indulása óta az ösztöndíjasok száma megközelítette az ezret. Emellett soha nem látott forrásokat tudtak nyújtani a szakrális helyek felújítására.
A nemzetpolitika egyre fontosabb területe a sport támogatása – mondta, jelezve: azt szeretnék, ha minden külhoni magyar iskolában szintén lehetővé tudnák tenni a mindennapos testnevelést. Kitért a sportakadémiák működtetésére több sportágban, és célként fogalmazta meg, hogy Kárpát-medencei szinten támogassák a sportot.
(Forrás: MTI)
Névjegy
- Semjén Zsolt
- Teológus, szociológus
- Nős, három gyermek édesapja
- A KDNP elnöke, kormányfő-helyettes
- Országgyűlési képviselő
- tovább Semjén Zsolt életrajzához
- Curriculum Vitae in English
