Nagy veszteség érte az erdélyi magyar irodalmi életet. Súlyos betegség után, életének 77. évében vasárnap elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék című napilap egykori főszerkesztője. Családja és tisztelői, Sepsiszentgyörgyön, az új szemerjai temetőben szerdán vesznek tőle végső búcsút.
Farkas Árpád 1944. április 3-án született az udvarhelyszéki Siménfalván. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakán szerzett diplomát, majd rövid tanári pálya után 1968-tól a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Megyei Tükör alapító munkatársa volt.
Már diákként kezdett publikálni a kor erdélyi magyar kulturális lapjaiban. Első verseskötete, a Másnapos ének 1969-ben jelent meg, melyet még a romániai rendszerváltás előtt a Jegenyekör, majd az Alagutak a hóban követett. Asszonyidő címmel publicisztika-, Bolhalakodalom címmel gyermekvers-kötetet is megjelentetett. 1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó, az 1990-es névváltás után a Látó irodalmi folyóirat szerkesztőjeként, 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Háromszék napilap főszerkesztőjeként dolgozott.
Munkásságát 1985-ben a Román Írószövetség prózadíjával, 1993-ban József Attila-díjjal, 2002-ben Balassi Emlékkarddal ismerték el. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét vette át. A Magyarország Babérkoszorúja-díjjal 2016-ban tüntették ki, a Kossuth-díjat 2018-ban kapta meg. 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe-díjban, 2020-ban a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díjban részesítette.
A KDNP tiltakozása eredményre vezetett, a kereszténydemokraták üdvözlik Karácsony Gergely döntését, hogy kirakta hivatalából a keresztényeket gyalázó “szakértőjét”.
Semjén Zsolt elnök
Vejkey Imre országgyűlési képviselő
(semjenzsolt.hu)
Felszólítjuk Karácsony Gergelyt, távolítsa el „szakértőjét”!
2021. január 31.
Ossza meg ismerőseivel!
A KDNP felszólítja Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a gyermekek megkeresztelését betiltani akaró „szakértőjét” azonnal távolítsa el hivatalából. Ez az antikrisztiánus patológikus gyűlölet Rákosi legsötétebb korszakát idézi!
A KereszténydemokrataNéppártnevében:
Semjén Zsolt elnök
Vejkey Imre pártügyész
Mint a Vasárnap.hués az Origo megírta, Karácsony Gergely főpolgármester szakértője, Békés Gáspár szerint jogi szempontból illegitim, ha valaki gyerekként lesz tagja az egyháznak.
Békés Gáspár Karácsony Gergely környezetügyi szakértőjeként dolgozik a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályán.
A magát ateista aktivistaként is aposztrofáló „szakember” rendszeresen tesz közzé kereszténygyalázó posztokat a közösségi médiában, két évvel ezelőtt megjelent írásában pedig arról értekezett, hogy a Don-kanyarban elesett magyar katonák nem voltak hősök.
A Vasárnap.hu egyik olvasója hívta fel arra a figyelmet, hogy ez a „derék” Békés Gáspár korábban amellett érvelt, hogy az államnak be kellene tiltania a gyermekek keresztelését.
Jogi szempontból egyértelműen illegitim a keresztelés, na de hogyan lehetne felszámolni a gyakorlatban? – írta a Magyar Ateista Társaság Ateista forradalom nevű blogján még 2018-ban. A cikkben kifejtette, a keresztelés tiltásával az ország egyértelművé tenné, hogy mások jogainak megsértése kortól függetlenül elfogadhatatlan: „Meg kell értenünk és értetnünk, hogy a gyerek nem a szülő tulajdona, jószága, hanem állampolgár. Amennyiben ezt nem fogadjuk el, akkor viszont nem kritizálhatjuk a fényevő, oltásellenes, nőket körülmetélő szülőket sem, hiszen akkor relatív, hogy ki mit tehet meg a gyerekeivel, a határ pedig elmosódik. A szülőknek nem ahhoz van joguk, hogy a gyereket indoktrinálják, hanem hogy a fiatalok érdeklődésének megfelelően, a jogaival összhangban segítsék fejlődését. A keresztelés tiltásával az ország egyértelművé tenné, hogy mások jogainak megsértése kortól függetlenül elfogadhatatlan.”
Békés Gáspár írására a Klubrádió is felfigyelt, a szerzővel Dési János beszélgetett a Reggeli gyors című műsor 2018. június 5-ei adásában. Békés a műsorban úgy fogalmazott: „Legyen tiltva a keresztelés, mert azt az üzenetet hordozza mind a szülőknek, mind a társadalomnak, és közvetve más szülőknek, hogy a gyerekre nem vonatkozik az alkotmány, az alaptörvény. Azaz ők alacsonyabb rendű állampolgárok. Hiszen el lehet dönteni helyettük, hogy milyen vallásban vannak megkeresztelve vagy beletéve.”
Sőt, még ennél is tovább ment, amikor azt mondta: „Szimbolikusan mindenképpen megsértése a keresztelés a gyerekek jogainak.”
Az adást visszahallgatva tanulságos, hogy még a magát liberálisnak valló műsorvezető is teljesen abszurdnak tartotta Békés felvetését, és a kommunizmus vallásellenes túlkapásaira asszociált.
Márciustól ingyenes kamarai hírlevelet kapnak a vadászok
2021. január 25.
Ossza meg ismerőseivel!
A Nimród vadászújsággal együttműködésben márciustól ingyenesen jut hozzá a vadászkamara új hírleveléhez a hazai vadásztársadalom – jelentette be az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke hétfőn Hatvanban.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a témában az Országos Magyar Vadászkamara új székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-Medencei Vadászati Múzeumban tartott sajtótájékoztatón aláhúzta: a Nimród hírlevelet közel 65 ezer vadász igényelte és kapja meg havi rendszerességgel márciustól.
A kiadvány a vadgazdálkodás mellett az idén ősszel Magyarországon rendezendő vadászati világkiállítás aktualitásairól is tájékoztatja majd az olvasókat. Utóbbi kapcsán megjegyezte: az expót az ugyancsak ebben az időszakban sorra kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz hasonlóan mindenképpen megrendezik. Reményeik szerint addigra a koronavírus-járvány miatti korlátozások kivezethetők lesznek, és mindkét világesemény jelentősen hozzájárul majd Magyarország turizmusának sikeres újraindításához.
Kitért arra is, hogy a Nimród vadászújság immár 113 éves hagyományával egyedülálló a magyar vadászat történetében és nemzetközileg is unikális. A lap az elmúlt években megújult, és mára elérte a legpatinásabb, legjelentősebb vadász-világlapok színvonalát. Nagyot lépett előre a vadászkamara is, mely egyesületből köztestületté alakulva komoly élőhely-fejlesztési, valamint vadászati és természetvédelmi célokat szolgáló pályázati források felett rendelkezik – mondta.
Kovács Zoltán államtitkár, kormánybiztos, a Nimród Vadászújság főszerkesztője az eseményen arról beszélt: az elmúlt több mint egy évben annak szellemében alakították át a lapot, hogy az struktúrájában, tartalmában, üzeneteiben és jövőképében egyaránt a magyar vadászat és vadásztársadalom megújulásának, újrapozícionálásának fontos eszköze legyen.
Rámutatott: örömmel tesznek eleget a kamara megkeresésének, hiszen az együttműködésnek köszönhetően létrejövő hírlevéllel olyan tartalmat és információt szolgáltatnak, mely nem csupán a Nimród küldetésével van összhangban, de a vadászok tájékoztatása és érdekképviselete szempontjából is érték. Mindemellett a világkiállítás célegyenesbe forduló szervezésével párhuzamosan a hírlevél egy újabb lehetőséget és felületet teremt az esemény népszerűsítésére – húzta alá.
A tájékoztató végén Semjén Zsolt, Kovács Zoltán és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke aláírták a Nimród hírlevél kiadására vonatkozó együttműködési szándéknyilatkozatot.
(Forrás: MTI)
Püspökké szentelték Felföldi Lászlót, a Pécsi Egyházmegye új megyéspüspökét
2021. január 06.
Ossza meg ismerőseivel!
„Barátság, kenyér, béke” – Vízkereszt napján szentelték püspökké és iktatták be főpásztori hivatalába Felföldi Lászlót, a Pécsi Egyházmegye új megyéspüspökét. A püspökszentelésen jelen volt Kövér László házelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A főszentelő Erdő Péter bíboros, prímás; a társszentelők Udvardy György érsek és Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök voltak.
A menetben volt Balogh Zoltán, a Magyar Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke, valamint Kondor Péter, a Magyar Evangélikus Egyház püspöke is. (Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír)
A szentelés megkezdésére kisütött a nap. A püspöki palota épületéből hosszú menetben vonult be az asszisztencia, a koncelebráló papok és püspökök a székesegyházba. A menetben volt a társegyházak két püspöke, Balogh Zoltán, a Magyar Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke, valamint Kondor Péter, a Magyar Evangélikus Egyház püspöke is.
A püspökszentelésen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke.
A liturgia elején Erdő Péter bíboros köszöntötte az egybegyűlteket. Michael August Blume apostoli nuncius egészségügyi okokból nem tudott részt venni a szertartáson; köszöntőjét José Salas Castañeda, az Apostoli Nunciatúra elsőbeosztottja közvetítette, Kajtár Edvárd székesegyházi plébános tolmácsolásban.
„Teremtő Lélek, jöjj közénk” (Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír)
A püspökszentelésen jelen volt Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Fülöp Attila, szociális ügyekért felelős államtitkár; Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár; Bacskai József gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár; Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár; Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.
Felföldi László, a Pécsi Egyházmegye 85. püspöke (Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír)
A szertartást követően az új főpásztor a Magtár épületében találkozott a média képviselőivel. „Öröm és szomorúság van bennem. Öröm, mert beteljesedett, amire készültem, vártam; szomorúság, mert a hívek nem tudtak személyesen az ünnep tanúi lenni. Felföldi László megerősítette: nyitott a személyes találkozásokra. Kezdjük barátsággal!”
Felföldi László 1961. február 4-én a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Geszteréden született. A piaristák kecskeméti gimnáziumában érettségizett 1979-ben, 1981-ben lett az Egri Főegyházmegye papnövendéke, filozófiai és teológiai tanulmányait 1986-ig Egerben végezte.
1986. június 21-én szentelték pappá az Egri Főegyházmegye szolgálatára. Újfehértón és Egerben volt segédlelkész, majd a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye létrehozása után, 1990-től 1996-ig Nyíregyházán szolgált segédlelkészként, 1996-tól 1998-ig püspöki titkár, 1998-tól 2009-ig irodaigazgató-helyettes volt.
2003-tól 2017-ig plébános a Debreceni Megtestesülés Plébánián, 2003 és 2015 között pasztorális helynök, 2007-től 2017-ig a debreceni esperesi kerület esperese. 2015-től a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke. 2017-től vezette az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézetet, emellett a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosa volt. 2021 vízkereszt napjával a Pécsi Egyházmegye megyéspüspöke.
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az elmúlt tíz év magyar nemzetpolitikáját összegezve.
Semjén Zsolt emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát, ezért a 2010-es kormányváltáskor nem tatarozni kellett, vagy ráépíteni, hanem előbb eltakarítani a romokat, utána pedig felépíteni egy nemzetpolitikai filozófiát.
Úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-ei, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló népszavazásnál “manifeszt nemzetárulással” képes volt miniszterelnökként a saját nemzete ellen kampányolni, amivel egyfajta “lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban.
Olyan mély ellenszenv van benne, “mondhatni hungarofóbia”, és olyan idegenség a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot. Nyilván ebben benne volt az egykori SZDSZ “zsigeri hungarofóbiája” is – vélekedett Semjén Zsolt.
Elmondta azt is, a korábbi baloldali kormányfő nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ami az egyetemes magyarság legfontosabb tanácskozó testülete, így a magyar-magyar párbeszéd intézményes formája megszakadt. Semjén Zsolt nagy szerencsének nevezte, hogy Szili Katalin akkori parlamenti elnök úgy mentette át a MÁÉRT-et, hogy létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.
Felidézte, a 2010-es választások előtti időszakban megkereste néhány szocialista politikus, hogy konszenzussal hozzanak egy törvényt, amely megadja a külhoni magyaroknak az állampolgárságot, de korlátozott jogokkal. Semjén Zsolt álláspontja azonban az volt, hogy a külhoni magyarok nem “kvázi magyarok”, ezért nekik nem “kvázi állampolgárság”, hanem teljes jogú állampolgárság jár. Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár – hangsúlyozta.
A választásokat követően a Fidesz és a KDNP ezért első lépésként, még a kormány megalakulása előtt kiterjesztette az állampolgárság lehetőségét a szavazati joggal együtt minden magyarra, bárhol él a világban, valamint még abban az évben összehívták a Magyar Állandó Értekezletet.
Semjén Zsolt kiemelte: a nemzetpolitikát először filozófiailag gondolták át, és abból vezették le a konkrét lépéseket. Ennek lényege az, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, amit csak és kizárólag az az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyar a magyarságát, a lengyel a lengyelségét, a horvát a horvátságát.
Hangsúlyozta: a mai magyar kormány nemzeti alapon álló politikát folytat, melyben a magyar állam értelme és célja a nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is – szögezte le Semjén Zsolt.
Intézkedéseik közé sorolta, hogy az alkotmányban jelezték, hogy Magyarország nem csak felelősséget vállal, de visel is a külhoni magyarokért, valamint az összetartozási törvénnyel és számos más jogszabállyal nyilvánvalóvá tették az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát, ami a történelem viharjai által határokkal van szétszabdalva.
A külhoni támogatáspolitika Semjén Zsolt szerint négy elemen nyugszik, a legfontosabb az identitás megerősítése. Ezek közé sorolta az erdélyi Sapientia Egyetem vagy a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc főiskola működtetését, ezer óvoda építését vagy tatarozását és több mint háromezer templom felújítását vagy építését is.
Beszélt a magyar iskolába járó külhoni magyar gyermekek támogatásáról, valamint a határtalanul programról is, melynek célja, hogy ne legyen olyan magyar gyermek, aki úgy végzi el az iskolát, hogy intézményes formában nem volt külhoni magyar környezetben.
Hozzátette: a gazdaság támogatására sem volt soha precedens. Ez jó az ott élő magyaroknak, akiknek a megélhetését segíti – “ha száz évig hátrány volt a határokon túl, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy előny legyen” – de a többségi nemzetnek is munkát, infrastruktúra fejlesztést, forrásokat jelent. Magyarország szempontjából pedig egyfajta gazdasági expanzióként is felfogható – jelentette ki Semjén Zsolt. Azt mondta: minden külhonban befektetett forint legalább 50 fillérnyi GDP-növekedést eredményez a magyar gazdaságnak, és két forint növekedést az adott terület GDP-jében.
Szólt arról is, hogy a kormány támogatja az etnikai alapú magyar pártokat, mert nem mindegy, hogy egy területnek magyar képviselője, polgármestere van-e, hogy a magyar szervezetek benn vannak-e az adott utódállam parlamentjében, vagy szerencsés esetben kormányon vannak-e ezek a pártok az utódállamban.
A honosítást, mint a külhoni támogatáspolitika negyedik pillérét az asszimiláció megállításának lehetőségének, a “Trianonra ma adható reális válasznak” nevezte.
Több mint egymillió-egyszázezer “nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká”, teljes jogú állampolgársággal, szavazati joggal – emelte ki Semjén Zsolt. Hozzátette: mindez személyes életcélja is volt. Mivel édesanyja erdélyi, ezért pontosan tudja, mit jelent az, amikor egy évszázadon keresztül “bozgoroznak” egy családot, és kisebbségi sorba kényszerítik az embereket saját szülőföldjükön. Most az állampolgárság megadásával egyfajta történelmi igazságszolgáltatás is történt – vélekedett a miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: MTI)
Orbán Viktor a Magyar Görögkatolikus Egyház vezetőitől átvette a betlehemi békelángot
2020. december 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes péntek délután a Karmelita kolostorban vendégül látta a Magyar Görögkatolikus Egyházmegyék vezetőit – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, görögkatolikus püspök, Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye megyéspüspöke, Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke és Seszták István főhelynök átadták a miniszterelnöknek a betlehemi békelángot hordozó lámpást, majd egy dicsőítő énekkel alapozták meg az ezt követő ádventi beszélgetés hangulatát – mondta a sajtófőnök.
A találkozón, melyen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is, áttekintették a Magyar Görögkatolikus Egyház és a kormányzat együttműködési lehetőségeit – tájékoztatott Havasi Bertalan, hozzátéve: a vendégek Fodor Gergely kormánybiztos, a Várkapitányság vezetőjének kíséretében megtekintették a miniszterelnök hivatalának otthont adó Karmelita kolostor épületét.
(Forrás: MTI)
Egységes, koherens nemzetpolitika
2020. december 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Az Orbán-kormánynak 2010-ben a semmiből kellett újraépítenie a nemzetpolitikát, miután Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő porig rombolta – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes egy szerdai online kiadványbemutatón.
Semjén Zsolt a Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány bemutatóján azt hangoztatta, hogy az elmúlt évtized alatt, mára sikerült egységes, koherens nemzetpolitikát felépíteni. A magyar állam értelme és a célja az, hogy minden magyar életminősége javuljon és a magyar nemzet fennmaradjon – mondta. Hozzátette: a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrész fennmarad; az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is.
Közölte, ennek megfelelően módosították az alaptörvényt, ezért szerepel már benne az, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért.
A magyar nemzetpolitika négy alappillérre épül; az identitásmegőrzésre és -védelemre, a gazdaságfejlesztésre, az etnikai alapú magyar pártok támogatására, valamint a teljes jogú állampolgárság megadására – ismertette.
Az identitást erősítő programok között említette oktatási intézmények, köztük egyetemek fenntartását, óvodák, valamint templomok építését, felújítását a Kárpát-medencében. A gazdaságfejlesztő programokra utalva hangsúlyozta, azokkal mindenki nyer, mert jó az ott élő magyarságnak, a többségi nemzethez tartozóknak, a magyar államnak és az utódállamnak is.
Az etnikai alapú magyar pártok támogatása szerinte azért fontos, mert nem mindegy, hogy magyar képviselő van-e az adott településen, a megyei elnök magyar-e, és van-e képviselőjük a parlamentben vagy a kormányban. Az asszimilációval szembeni legfontosabb lépésnek pedig a teljes jogú magyar állampolgárság megadását mondta, utalva arra, hogy már 1,1 milliónál többen vették fel az állampolgárságot.
A sajtótájékoztatón bemutatott Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány erényeként említette, hogy abban nem csak grafikonok és számsorok vannak, hanem „hús-vér emberek, életképek”. A könyvről összegzésképpen pedig azt mondta: „száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, most már legyen végre előny” a jobb iskola, a gazdaságfejlesztés, és az anyaország biztonsága.
Semjén Zsolt erre utalva azt hangoztatta, Magyarország Izraelhez hasonló nemzetpolitikát folytat, ez azt jelenti, hogy bárhol a világon bajba kerül a magyar közösség vagy egy tagja, akkor biztos lehet abban, hogy kiállnak érte, és hazatérhet.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a nemzetpolitikát a magyar kormány egyik sikerterületének, sikertörténetének nevezte. Azt mondta, az új nemzetpolitikát az állampolgársági törvény 2010. május 26-ai módosításától lehet számítani.
Kiemelte: ha a nemzetpolitikában az elmúlt tíz év alatt mást nem tettek volna, csak a kettős állampolgárságról döntöttek volna, már akkor is büszkék lehetnének. Az első négy évben a szimbolikus jelentőségű jogszabályokat hozták meg, majd erre alapozva indították meg például a szülőföldön boldogulás támogatási programjait.
A Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány tematikus bontásban összegzi, mi az, amit az Orbán-kormányzat 2010-ben örökölt elődeitől, és hová jutott, milyen eredményeket ért el az évtized végére.
A kötet szerkesztői sorra veszik a „közjogi egység”, valamint az oktatás, az ifjúság, a kultúra, az egyházak, a sport, a gazdaság, a családok, az egészségügy, az önkormányzatok és a média területén elért eredményeket. Bemutatják továbbá a magyarság egyes intézményeit és fórumait, ezek között a Bethlen Gábor Alapot, a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet, a Magyarság Házát, a Magyar Állandó Értekezletet, a Magyar Diaszpóra Tanácsot, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát és az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságát.
A 135 oldalas, a nemzetpolitikai államtitkárság által kiadott, fényképekkel illusztrált könyvben az államtitkárság tevékenysége mellett bemutatják a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Agrárminisztérium és a Miniszterelnökség felügyeletével működő programok eredményeit is.
(Forrás: MTI)
A magyar-magyar összetartás eszméje a mindennapokban
2020. december 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Online ünnepi műsorban adta át a közmédia legrangosabb díjait Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért, a díjakat alapító Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója – közölte az MTVA Sajtóosztálya szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a díjátadót Szadai Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsának tagja nyitotta meg rövid köszöntő beszédével.
A Duna-díjat a Kormorán zenekar kapta, a tagokat Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes méltatta a műsorban.
Az együttes majdnem 45 éves fennállása alatt nagyban hozzájárult a magyar zenei kultúra sokszínűségéhez azzal, hogy a népzenei elemeket ötvözi a nemzetközi rockzene stílusjegyeivel. Emellett sokat tesz a nemzeti összetartozásért, hiszen dalai határon átívelők, generációkat kötnek össze, hidat képeznek múlt és jelen közt – ez a közmédiának is a küldetése – írták.
Hozzátették: a díjat ennek a közösségteremtő tevékenységnek az elismerésére hozták létre 1992-ben. A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója, majd Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke vehette át.
Sára Sándor tavalyi halálát követően, munkássága előtt tisztelegve az egykori Csoóri Sándor-díjat Sára-Csoóri Életműdíjra nevezték át. Ezt idén posztumusz ítélte oda a kuratórium Chrudinák Alajosnak, a Magyar Televízió legendás közel-keleti tudósítójának, a Magyar Televízió külpolitikai műsorai egykori vezetőjének, főszerkesztőjének. Az adásban Dobos Menyhért emlékezett meg a televíziós szakemberről, aki példaképként állhat a szakma tagjai előtt – ismertették.
A tájékoztatás szerint a szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért járó Karinthy-gyűrűt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színésznek ítélték oda.
A sportújságírók díját, a Knézy Jenő-díjat – amely a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének állít emléket – Vass István Zoltán MOB-médiadíjas sportriporter vehette át.
Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat Grétsy László, a nyelvművelés kiemelkedő alakja, az Álljunk meg egy szóra! egykori műsorvezetője kapta, akit a díjátadón Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára méltatott. A díjjal a Széchenyi-díjas történésznek, a Duna Televízió alapító kurátorának emléke előtt tisztelegnek – fűzték hozzá.
Wacha Imre-díjban részesült Ulbrichné Vadász Ágnes, a Magyar Rádió volt bemondója, a Montágh Testület elnöke. A szép és helyes magyar nyelvhasználatért járó elismerés a több mint 50 évig rádiós és televíziós munkatársakat oktató beszédtanárnak állít emléket.
A Dohnányi Ernő-díj kitüntetettje Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas magyar zongoraművész, karmester, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatója. A díjat a korábbi Magyar Rádió egykori zenei igazgatója, a Zeneakadémia hajdani főigazgatója, a Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerző, karmester, zongoraművész emlékére alapították.
A magyar nemzeti hírügynökség alapítójának, az MTI kiemelkedő szerkesztőjének és parlamenti tudósítójának emléket állító Egyesy Géza-díjat Sárközy Júlia, az MTVA római tudósítója és M. Bíró Liza, az MTVA észak-magyarországi tudósítója kapta.
Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki Győri Béla újságírót, a Krónika volt rovatvezetőjét, a Vasárnapi újság egykori főszerkesztőjét. Az elismeréssel a kiváló magyar író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg az alapító – olvasható a közleményben.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt köszöntőjét.
“Nincs nehéz dolga a laudálónak a Duna-díj mai, ünnepélyes átadásán, hiszen ennek a díjnak az ethosza, lényege és célja teljesen egybeesik a díjazott ethoszával, lényegével és céljával.
Tisztelt Hölgyeim és Uram, Tisztelt Díjazott Művészek!
A Duna-díj különleges díj. Nem kizárólag szakmai, nem tudományos, és nem is tisztán csak művészeti elismerés, hanem több annál, ezért egyedi. A Duna Televízió kuratóriuma olyan szervezeteknek és közéleti embereknek ítéli oda, akik sokat tettek a magyarságért. Az se zavarjon minket, ha egyesek gúnyolódnak – hallottunk már ilyet –, hogy magyarok magyarokat tüntetnek ki a magyarságukért. Lehet, hogy egy angol vagy egy német ezt nem egészen érti, de mi, magyarok, különösen Trianon centenáriumának évében nagyon is értjük.
Tisztelt Hölgyeim és Uram, Tisztelt Díjazott Művészek!
Azt hiszem, mégiscsak ellent kell mondanom magamnak, mert nehéz dolga van a laudálónak, ha a Kormorán együttesről akar beszélni. A szakma szeret kategóriákban gondolkodni. Mi is hát a Kormorán? Rock-, beat-zenekar? Folk-, népzenét, etno-rockot játszó együttes? Egyik sem, vagy inkább mindegyik. Zenéjükben fellelhetők az említett műfajok jellegzetes stílusjegyei anélkül, hogy elnyomnák egymást. Egyedi módon ötvözik a Kárpát-medence népzenéjének motívumait és a rockzenét. A hangszerek között az akusztikus népi és a rockzene elektronikus hangszerei is megtalálhatóak. Ez adja dalaik különös hangzásvilágát.
A Kormorán együttes hivatalosan 1976-ban alakult, alapítója, és – szinte kimondani is sok – négy és fél évtized után is lelke, motorja Koltay Gergely.
Az évtizedek alatt persze sok zenész megfordult a Kormoránban, több mint harminc művész mondhatja el magáról, hogy tagja volt az együttesnek. A személyi változások a legkisebb zökkenő nélkül zajlottak, amelynek legfőbb oka a zenekar alapítójának rendíthetetlen küldetése. A Kormorán ma is az, ami volt, ugyanaz az egyedi hang jellemzi a kezdetektől fogva.
A mai együttes névsora a magyar-magyar összetartás eszméjének megélése a mindennapokban, hiszen hárman a tagok közül a történelmi Magyarországról jöttek: Vadkerti Imre gitáros-énekes a Felvidékről, Fehér Nóra énekes a Vajdaságból, Gáspár Álmos hegedűs pedig Erdélyből. A további tagok: Szűts István billentyűs hangszerek, Karácson Zsolt dob, Zsoldos Tamás basszusgitár, Szekeres Zoltán gitárok, valamint Koltay Sólyom és Koltay Gergely.
Egy ilyen hosszú és sikeres zenekari pályafutás eredményeit lehetetlen felsorolni. Fennállásuk óta több mint száznegyven albumot publikáltak Magyarországon és külföldön. Nagy sikerrel mutatták be rockoperáikat (A költő visszatért, A Megfeszítettet, a Honfoglalást) Magyarországon, Felvidéken, Erdélyben és Ausztráliában. Számos énekesnek, előadónak készítettek albumokat, többek között Deák Bill Gyulának és Varga Miklósnak. Verslemezeik közül kiemelkedik a Betlehemi királyok, mely több mint másfélmillió példányban kelt el.
Koltay Gergely több filmhez is készített zenét (a Julianushoz, a Honfoglaláshoz, a Sacra Coronához), s a Kell még egy szó hatalmas sikerét mi sem mutatja jobban, minthogy több százan dolgozták fel.
Minden zenekar életében a legfontosabb a találkozás a közönséggel, azaz a koncertek. Ennyi évtized alatt a Kormorán számtalan turnén vett részt itthon és külföldön egyaránt. Jártak Venezuelában, Kubában, Hollandiában, Németországban, Belgiumban, Dániában, Franciaországban. Ám ezeknél a turnéknál is fontosabb számukra a magyar közönséggel való találkozás. A zenekar koncertezett a mai Magyarországon kívül a Felvidéken, Erdélyben, Vajdaságban és a Kárpátalján is.
Mert a Kormoránnál egy koncert nem csupán zenei és lelki élmény, hanem küldetésteljesítés is, amivel tisztában vannak – hiszen ezért csinálják.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Művészt és előadót, alkotót és zenekart alig érhet nagyobb kitüntetés, mint az, amikor egyetlen sor után hallja a közönség énekét. Ha azt mondom: „Kell még egy szó”, máris folytatná a közönség: „mielőtt mennél”.
És bárhol kimondjuk magyarok előtt a refrént, hogy „Szállj, szállj sólyomszárnyán”, azonnal folytatják: „Három hegyen túl!”
A Kormorán rajongói ilyenkor már nemcsak énekelnek. Ez az ének katarzis. Azért katarzis, mert magyar hitvallás! Zeneileg nagyszerű, szövegében felemelő, előadásában tökéletes. Benne van az ezeréves nemzet büszkesége, benne a turul szárnyalása, az elrabolt hegyek fájdalma, és benne van a lényeg: az azért is megmaradás hitvallása.”
(Forrás: MTI)
Kádár villájából keresztény központ – Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!
2020. december 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel ünnepélyes keretek között átadta a Budapest II. kerületében fekvő hajdani Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának, így az egyházellenes pártállam néhai vezetőjének rezidenciája az üldözött keresztény egyház használatába kerül – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A baráti találkozón a magyar kormányfő és a szír pátriárka mellett Nikodémus moszuli szír ortodox érsek, Timoteus damaszkuszi szír ortodox érsek, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Azbej Tristan államtitkár is részt vett. II. Efrém Ignác pátriárka nagyrabecsülését fejezte ki a magyaroknak az üldözött keresztények érdekében tett erőfeszítéseikért, egyben köszönetet mondott az épület használatának felajánlásáért – mondta a sajtófőnök.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a Budapest II. kerületében fekvő hajdani Kádár-villa 2020. december 16-án. Ezen a napon Orbán Viktor miniszterelnök ünnepélyes keretek között átadta a hajdani Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának, így az egyházellenes pártállam néhai vezetőjének rezidenciája az üldözött keresztény egyház használatába kerül. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Havasi Bertalan emlékeztetett: a magyar kormány a Hungary Helps Program keretében immár negyedik éve nyújt életmentő segítséget a hitük miatt üldöztetést szenvedő keresztény közösségeknek szerte a világon. A magyar támogatásnak köszönhetően valósultak meg a szír ortodox egyház szíriai, iraki, jordániai és libanoni humanitárius projektjei is, melyek hosszú távon biztosítják a helyi keresztény közösségek szülőföldön való megmaradását.
