A Katonai Ordinariátus püspökévé szentelték Berta Tibort a Szent István-bazilikában. A szertartást Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezette, Michael August Blume SVD apostoli nuncius-érsek és Varga László kaposvári megyéspüspök segédletével. A szertartást követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felolvasta Orbán Viktor levelét.
A szentmisén – mások mellett – részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség Parancsnoka, valamint Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal honvédelmi irodavezetője.
Az egyházi szertartás az apostoli parancs kihirdetésével vette kezdetét. Ennek során ismertették Ferenc pápa Berta Tiborhoz intézett bulláját, amelyben a Szentatya úgy fogalmazott: Bíró László katonai ordináriusi címéről való lemondását követően a keresztény hívek főpásztor nélkül maradtak, és „ezt a feladatot rád kívánjuk bízni, szeretett fiam, aki a lelki életben, gyakorlati érzékben, tudományban, igaz hitben, reményben és szeretetben, valamint a lelkipásztori buzgóságban kitűnsz.”
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek homíliájában emlékeztetett: a kereszténység missziós vallás, az egyház missziós egyház és nem hallgathat arról az örömhírről, amit Krisztus feltámadása jelent. Erdő Péter rámutatott arra is: akik katonáskodva szolgálják a hazájukat, azoknak úgy kell tekinteniük magukat, mint akik a népek biztonsága és szabadsága felett őrködnek. „Ha ebben a szellemben látják el feladatukat, a béke megszilárdításához járulnak hozzá. Ezért a katonák és családtagjaik lelkipásztori szolgálata Egyházunknak ma is fontos feladata. Olyan küldetés, ami valóban az emberek üdvösségére irányul” – jelentette ki.
A homília után következett a jelölt ígérettétele, amelynek végén a főszentelő azt kívánta neki: „Isten tegye teljessé a jót, amit megkezdett benned!” A szertartás a Mindenszentek litániájával folytatódott, amely alatt Berta Tibor az Istennek való teljes önátadás jeleként arccal a földre borulva imádkozott. Ezután a jelenlévő püspökök kézrátétele, illetve az ezt követő felszentelő ima által adatott át az egyházi rend rend teljessége az új püspöknek. Utána Erdő Péter az új püspök fejét megkente olajjal, majd az evangéliumos könyvet feje fölé terjesztette, valamint a főpapi jelvényeket: a püspöki gyűrűt, a mitrát – püspöksüveget – és a pásztorbotot vehette át Berta Tibor, aki ezután elfoglalta püspöki joghatóságát szimbolizáló székét. Az újdonsült püspök békecsókot váltott előbb a főszentelővel, majd a társszentelőkkel, minden püspöktársával és a jelenlévő papsággal, akik ezáltal kifejezését adták fiúi engedelmességüknek és hűségüknek.
A szertartás az Eucharisztia liturgiájával folytatódott, melyet már az újonnan fölszentel püspök vezetett. A szentmise végén felhangzott a Te Deum, miközben az új püspök áldást osztva végighaladt a templomhajóban.
A szertartást követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felolvasta Orbán Viktor levelét, amelyben a miniszterelnök hangsúlyozta: sokak szemében különösnek tűnhet, hogy egyházi személy szentelése katonai tiszteltadással párosul, de egy több, mint ezer éves, keresztény gyökerekkel rendelkező, Szűz Mária oltalmába ajánlott, történelme során pedig hite és kultúrája védelmében megannyi harcot megvívott ország esetében teljesen természetes dolog, hogy az Egyházat és a Magyar Honvédséget szoros kötelék fűzi össze. „A magyar történelem a ránk zúduló túlerővel szembeni helytállás krónikája, amelyhez katonáinkat nemcsak tényleges, hanem lelki fegyverzettel is fel kellett vérteznünk, a látható ellenségekkel szemben éppúgy, mint a láthatatlanokkal” – tette hozzá a kormányfő.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor levelét olvassa fel Berta Tibor dandártábornok katonai ordináriussá szentelésén (Fotó: Kismartoni Mátyás/honvedelem.hu)
A miniszterelnök levelében megemlékeztetett arról, hogy Berta Tibor neve a hadseregben végzett, több mint negyedszázados szolgálatának köszönhetően szinte egybeforrt a tábori lelkészi munkával, valamint azzal a figyelemmel és gondoskodással, amellyel a kötelékébe tartozó katonák életét végigkísérte, mindennapjait segítette, a kereszteléstől, a házasságkötésen át, a földi életből való eltávozásig – állt a levélben.
„Ez az első alkalom a tábori lelkészi szolgálat több mint negyed évszázados újjászervezése óta, hogy az ordinariátus saját papja lehet részese tábori püspöki kinevezésnek” – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A tárcavezető emlékeztetett: Berta Tibor dandártábornok, Magyarország, a Magyar Katolikus Egyház, a magyar katonák és családtagjaik mindennapi áldozatos szolgálatának köszönhetően érdemelte ki a katonák tiszteletét és elismerését. „Arra kérlek, így folytasd tovább” – mondta a honvédelmi miniszter.
A II. vatikáni zsinat dokumentumát idézve Benkő Tibor rámutatott: akik katonáskodva szolgálják a hazájukat, ne másnak tekintsék magukat, mint olyanoknak, akik a népek biztonsága és szabadsága felett őrködnek. S míg szolgálatukat ebben a szellemben végzik, valóban a béke megszilárdulásához járulnak hozzá. „Napjainkban a Honvédségen belül már nem kérdés a tábori lelkész létjogosultsága, az otthonuktól távol lévő, sok esetben más kultúrával és más vallási környezetben szolgáló katonák lelki és vallási szolgálata, a bajtársi veszteségek feldolgozásának segítése, a békeidejű lelkigondozás elképzelhetetlen nélkülük” – jelentette ki Benkő Tibor, aki kiemelte azt is, hogy ebben a szolgálatban két olyan hivatás ötvöződik, amelynek középpontjában az ember áll, és ez a két áldozatos szolgálat csak hivatásként képzelhető el.
Ezt követően Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség Parancsnoka fejezte ki jókívánságait Berta Tibor püspökké szentelése alkalmából. Mint fogalmazott: Berta Tibor életpályájának mostani állomása egy újabb misszió, amely a hatalmas felelősség mellett hihetetlen lehetőségeket is kínál, hiszen az idáig tartó úton szerzett tapasztalatokat a szolgálati ág vezetőjeként kamatoztathatja, szemléletével a felnövekvő új generációnak pedig továbbra is irányt mutathat. „Az önre bízott katonák a haza szolgálatára esküdtek fel. Kérem, hogy ahogy eddig is tette, úgy ezentúl is gyámolítsa, patronálja az önhöz fordulókat, mindazokat, akik a honvédelem ügyéért fáradoznak, így szolgálatuk ezáltal még teljesebbé tudjon válni” – tette hozzá.
Az eseményen felolvasták Bíró László püspök emeritus katonai ordinárius levelét is, amelyben utódjának gyümölcsöző püspöki szolgálatot kívánt. „Kedves Püspöktestvérem! Ebben az órában az apostolutódok sorába kerültél, és részesültél a papság teljességében. Szolgálatod a jövőben nem pusztán szorgalom és saját akaratú küzdelem. Jelen korunk elvesztette a szent iránti fogékonyságot, püspökké szentelésed sokak számára csak egy esemény, jobb esetben egy szertartás, de neked az örök életre szóló ajándék” – írta
A rendezvényen – amelyen közreműködött a Légierő Zenekar Veszprém – beszédet mondott még Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök, valamint Takács Tamás ezredes, a lelkészi kar vezetője.
(Forrás: kdnp.hu)
A magyar zsidóság hagyományait, a magyarországi neológia tradícióinak életté váltását, őrzését, továbbadását támogatja a magyar kormány egy újabb költségvetési forrással – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor csütörtökön hivatalos megbeszélésen fogadta a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) vezető képviselőit.
Semjén Zsolt azt mondta, a kormány lelkiismereti kötelességének tartja, hogy – a keresztény és protestáns papokhoz és lelkészekhez hasonlóan – támogatást biztosítson a zsidó vallás képviselőinek is “lélek- és szellememelő szolgálatuk” ellátásához.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a kormány egyetlen egyháznak sem szól bele az autonómiájába, belső életébe, sem a felekezetek közötti viszonyba, ugyanakkor támogatni kívánja hitéleti tevékenységüket.
Közölte, a kormány 2021-től 2025-ig évi 51 millió forintot biztosít a Zsimának erre a célra. Mint mondta, ez a forrás beépül a költségvetésbe, így kiszámítható támogatást jelent a számukra. Hozzátette: mindezen túl a különböző pályázatokon a Zsima ugyanúgy indulhat, mint bármelyik más szervezet.
Semjén Zsolt az új támogatási formára utalva azt hangoztatta: “senkitől nem veszünk el semmit, itt mindenki csak kap, elvétel senki esetében sincsen”.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban – még Feldmájer Péter elnöksége idején – történelmi jelentőségű, átfogó szerződést kötött a Mazsihisszel; ebben az ingatlanrendezéstől kezdve minden kérdésre kitértek. Később – a Mazsihisz kérésére – megállapodtak abban is, hogy nem az egyházi személyek, köztük a rabbik jövedelemkiegészítő támogatására kérik a támogatást (ahogy a katolikusok és protestánsok esetében a lelkészek és a papok kapják), hanem arra, hogy temetőik gondozására fordíthassák a pénzt.
A keresztény lelkészekhez hasonlóan, mostantól a neológ rabbik is megkapják az államtól a jövedelemkiegészítő támogatást (Fotó: Botár Gergely)
A kormány tavaly ezt a támogatási összeget – mind a magyarországi, mind a külhoni lelkészek tekintetében – megduplázta.
Közölte, a Zsimával csütörtökön kötött szerződés értelmében mostantól egy új költségvetési forrást kap a magyar zsidóság; ezt az összeget ugyanis már a rabbik, hitoktatók, kántorok, a vallás gyakorlásához szükséges személyek anyagi támogatására fordíthatják.
Semjén Zsolt azt hangoztatta, hogy ez a plusz pénz az “élők céljait” szolgálja. Hozzátette: a zsidó temetők fenntartása is fontos cél, a kormány arra külön támogatásokat ad, ahogy eddig is tette.
Róna Tamás, a Zsima elnöke a találkozón köszönetét fejezte ki az új kormányzati támogatásért, és történelmi pillanatnak nevezte a megállapodás aláírását.
Mint mondta, a forrásnak köszönhetően erősebben és határozottabban tudják majd építeni a neológia jövőjét, és reményét fejezte ki, hogy a nemes szolgálatot végzők meg fognak erősödni.
Közölte, a támogatásból már 18 egyházi személyt, köztük rabbit, rabbihelyettest és kántort tudnak segíteni.
Magyarországon három történelmi izraelita egyház van az úgynevezett “bevett egyházi” kategóriában; a neológiai részéről a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az ortodoxia részről a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, valamint a statusquo ante közösség, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség.
A Zsimát 2020 októberében tíz magyarországi neológ zsidó egyházi személy alapította meg.
(Forrás: MTI)
Fontos, hogy megvédjük szuverenitásunkat és keresztény civilizációnkat akár az iszlám invázióval, akár a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben – nyilatkozta lapunknak a nemzeti ünnep alkalmából Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy a magyar nemzet közjogi egyesítése a Trianonra ma adható reális válasz. Ferenc pápa látogatását megtiszteltetésnek nevezte, szerinte ez komoly gesztus a szentatya részéről.
– Ma mi az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete számunkra?
– Kettős üzenete van 1848-nak, éppen úgy, mint Szent István államalapításának és 1956-nak is. Szent István esetében ez a keresztény Európához való csatlakozás és a szuverén magyar állam megteremtése volt, 1848-ban „haza és haladás”-nak nevezték, 1956-ban pedig a nemzeti függetlenség, hogy menjenek ki a megszálló szovjet csapatok és jöjjön létre a szabad Magyarország.
Most a legfontosabb feladatunk, hogy megerősítsük magunkat nemzeti büszkeségünkben, s védjük meg szuverenitásunkat és keresztény civilizációnkat akár az iszlám invázióval, akár a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben.
– Brüsszel lenne az új Bécs?
– Lehet persze párhuzamot látni, de Bécs vonatkozásában látni kell egy ívet: reformkor, az 1848-as forradalom és szabadságharc, a rezisztencia és az 1867-es kiegyezés. Szerintem az Osztrák–Magyar Monarchia összehasonlíthatatlanul szervesebb egység volt, mint ma az Európai Unió. Gondoljunk Közép-Európa közös mentalitására! Egy horvát vagy cseh emberrel félszavakból értjük egymást, de ez nem igaz egy svéd vagy egy belga esetében. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején lényegesen jobban akceptálták a történelmi örökségünket, mint ma az az Európai Unió, amelyik egy tőlünk idegen, uniformizált ideológiát akar ránk kényszeríteni.
– Idén elmaradnak a központi megemlékezések. Lehet így méltóan ünnepelni?
– Most a legfontosabb az emberi életek megmentése, és ennek minden mást alá kell rendelni, így az ünnepi rendezvények megtartását is. Az állampolgárok sem ünnepelhetik szélesebb körben például a születésnapokat mostanában, és ezúttal a nemzeti ünnepet sem tudjuk a szokott módon megtartani, de ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy a szívében ünnepeljen.
– Örömteli hír, hogy összegyűltek az aláírások a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése mellett, de tudva, hogy miként söpörték le az asztalról a Minority SafePack ügyét, van értelmük ezeknek az erőfeszítéseknek?
– Persze hogy van értelmük. Egyrészt soha nem szabad feladni, másrészt pedig jó, ha szokják a témát Brüsszelben.
Botrány, ami a Minority SafePack esetében történt. Věra Jourová cinikus nyilatkozatai és a bizottság állásfoglalása után nyilvánvalóan illúzió azt gondolni, hogy a határon túli magyar nemzetrészek problémáit Brüsszelből fogják megoldani. Számukra az a legfontosabb, hogy az LMBTQ-devianciákkal mi a helyzet, de a valódi, értékhordozó kisebbségekkel, mint amilyenek a nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek, kifejezetten ellenségesek.
Ez abból a kényszerképzetükből eredhet, hogy szerintük az a fejlődés, ha eltűnnek a nemzetek, a vallás és a család. Zsigerileg utasítják el a nemzeti létet, ezért mindig negligálni fogják a nemzeti szempontokat. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését végig kell vinni. A magyar kormány ehhez minden támogatást megadott, aminek segítségével Pesty László és csapata összegyűjtötte a szükséges aláírásokat mind a tíz országban. Naivitás lenne azt gondolni, hogy ezúttal elfogadják a székelyek javaslatát. De nemcsak az a kérdés, az unió elfogadja-e, hanem hogy megmutassuk, nem engedjük lesöpörni az asztalról. Újra és újra elő fogjuk hozni ezt az ügyet, és lépésről lépésre el fogjuk érni, hogy szélesedjen a nemzeti kisebbségek mozgástere.
– Nemrég volt a székely szabadság napja. Mi az üzenete ennek a napnak?
– A székely szabadság napja és az autonómiatörekvések elsősorban a székelységnek fontosak, mert magunknak is tudatosítanunk kell a jogainkat. Az egyetemes magyarságnak is fontosak, mert ha az egyik nemzetrésszel történik valami, az kihat a többire is. A Délvidéken például a megvalósulás állapotában van a kulturális autonómia. Ennek a pozitív tapasztalatai pedig hivatkozási alapot jelentenek máshol is. Mindig, folyamatosan napirenden kell tartani azoknak a jogoknak a követelését, amelyek megilletnek minket. Aminek van realitása, azt meg kell valósítani, de ami most nem reális, hogy elérjük, azt sem szabad feladni, mert attól még megillet minket. A román testvéreknek is szokni kell azt, hogy van autonómiakövetelés. Az EU-ban pedig napirenden kell tartani, hogy a székelységet is megilleti az, amit más nemzeti kisebbségek már megkaptak. Ha elfogadnánk, hogy ez a jog megilleti például a dél-tiroli osztrákokat, de a székelyeket nem, azzal azt ismernénk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk. Ez pedig soha nem fogadjuk el!
– Mit mondana egy románnak, aki a székely szabadság napja kifejezést hallva nem tud lelkesedni: miért nincs félnivalójuk?
– Román barátainknak azt tudom mondani, hogy nézzék meg azokat a nyugati országokat, amelyekben rengeteg nemzettársuk él, hogy ott a megvalósult autonómiák és a kisebbségi jogok biztosítása ártott-e az adott országnak vagy használt. Ez alapján beláthatják, hogy a magyarok jogainak biztosítása nincs kárára a románoknak. Egy románnak sem jobb attól, hogy a magyaroknak rossz. Ellenben ha a magyaroknak jó Erdélyben, és a székelység jól érzi magát a szülőföldjén a Székelyföldön, akkor attól Románia is gazdagodik.
– Miként tudná megvonni az elmúlt évek nemzetpolitikájának mérlegét?
– A honosítás szó szerint történelmi jelentőségű. Politikusok jönnek-mennek, a jogszabályok változnak, de a honosítás az örök. Akik magyar állampolgárok lettek, illetve utódaik, az idők végéig azok is maradnak, hiszen mindenki, aki magyar állampolgár gyermeke, maga is magyar állampolgár. A nemzetnek ez a közjogi egyesítése a Trianonra ma adható reális válasz.
– Az állampolgárság megadása mellett mit tart még fontosnak?
– Megtízszereztük azt az összeget, amit a magyar identitás megőrzésre fordítottunk. A határon túli magyarok körében az óvodától az egyetemig fenntartjuk a magyar oktatási intézményeket. Ezer óvodát építettünk a határon túl és több mint háromezer templomot újítottunk fel vagy építettünk a Kárpát-medencében. Sikeres a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelynek keretében több száz fiatal ösztöndíjasunk szolgál a diaszpóra közösségeiben, a Határtalanul program lényege pedig, hogy minden iskolás eljusson határon túli magyar környezetbe, a határon túliak pedig Magyarországra. Emellett a határon túli etnikai alapon álló magyar pártokat és szervezeteket is támogatjuk – akár tetszik ez némelyik utódállamnak, akár nem –, mert nem mindegy, hogy egy település polgármestere magyar-e vagy sem, benne vagyunk-e az adott ország parlamentjében, esetleg kormányzóerő-e a magyar párt. A gazdaságfejlesztésre is soha nem látott nagyságú forrást biztosítunk. Ez a magyar gazdasági expanzió szempontjából is értelmes befektetés, mert minden forint, amit a határon túl befektetünk, odaát kétforintnyi GDP-t termel, de az anyaországban is legalább egy felet. Ez jó az ottani magyaroknak, az ott élő többségi nemzet tagjainak, az adott országnak és Magyarországnak.
– Nem mindenki lelkesedik ennyire a kormány nemzetpolitikájáért. Mit szól ahhoz, hogy a DK azt kifogásolja, hogy – állításuk szerint – Magyarországon oltják be a határon túli kettős állampolgárokat?
– A kérdés komolyabb, mint maga a DK és az ő uszításuk. Az igazi kérdés ugyanis az, hogy mi a magyar állam értelme és célja? Az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon! A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmaradhat. Ha eltűnne a felvidéki vagy az erdélyi magyarság, akkor az egyetemes magyarság csonkulna meg. Mindebből következik a határon túli magyarság támogatása. Ők nem egy idegen test, hanem egy velünk. Egy nemzet vagyunk. Az oltást amúgy az kaphatja meg, aki regisztrált. Ehhez tb-kártya kell. Nem állampolgárság alapján történik az oltás.
– Olyan ördögtől való lenne amúgy, ha a határon túl élők is kaphatnának oltást?
– Nekem az a véleményem, hogy amikor a regisztráltakat beoltottuk, tehát mindenki megkapta a vakcinát, akit rá tudtunk beszélni az oltásra, akkor segíteni kell, hogy a határon túli testvéreink is kaphassanak védőoltást. Ez praktikusan a kárpátaljai magyarokra vonatkozik, hiszen a szerbek jól állnak az oltással, és a többi szomszédunk uniós állam, így azokban is oltanak.
– Arra nem reagált, hogy mit szól a DK viselkedéséhez az ügyben.
– Gyurcsány Ferenc és társulata mindig is nemzetellenes, tehát hazaáruló volt, és most is az. Élettörténetük és politikájuk állandó eleme, hogy a magyar szuverenitást negligálják. Korábban ezt csinálták a szovjet blokkban, most meg az EU-t próbálják úgy deformálni, hogy az Európai Egyesült Államokban relativizálhassák a magyar szuverenitást. Nekik ebből a szempontból mindegy, hogy Szovjetunió vagy Európai Unió, az a lényeg, hogy ne legyen magyar. Ne felejtsük el, Gyurcsány Ferenc volt az, aki miniszterelnökként nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni, és magyarokat akart kirekeszteni a magyar állampolgárság lehetőségéből. Mindeközben pedig a migránsoknak a magyar állampolgárokat megillető támogatásokat akarja adni.
– Mit szól hozzá, hogy Ferenc pápa elfogadta a meghívást, és hazánkba látogat?
– Megtiszteltetés, hogy a szentatya eljön az eucharisztikus kongresszusra, mert nem minden esetben szoktak ezen a pápák részt venni. Ez komoly gesztus Ferenc pápa részéről.
– Az ellenzéki sajtó igyekszik a pápát úgy beállítani, mint aki szociálisan érzékeny, a bevándorlókért aggódó emberként nem szereti a magyar kormányt. Mégis ellátogat hozzánk. Ez cáfolja ezt a megközelítést?
– A szentatya hivatalánál fogva és személyében is mindenkit szeret, így minket is. A pápa dél-amerikai gyökereiből eredően is különös odafigyeléssel viseltetik a szegények, az üldözöttek és az úton lévők iránt, ami természetes, hiszen Krisztus azonosította magát a szegényekkel.
A katolikus tanítás alapján mindenkinek a saját állapotbeli kötelességét kell teljesítenie. A pápa esetében ez a világegyház szempontjainak képviselete. A magyar kormánynak pedig az az állapotbeli kötelessége, hogy a magyar embereket és az ő szempontjaikat képviselje. A különböző állapotbeli kötelességekből eredő felelősségi körök összekeverése tévedés lenne.
Mi arra kaptunk megbízást, hogy Magyarországot és a magyar embereket megvédjük. Ezen túlmenően viszont – keresztényi kötelezettségünket teljesítve – arányaiban sokkal nagyobb segítséget nyújtunk a szülőföldjükön a szegényeknek, mint a gazdag nyugati országok. Így felelünk meg egyetemes keresztény és magyar nemzetünk iránti felelősségünknek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Február 26-án, pénteken hajnalban visszaadta lelkét Teremtőjének Snell György, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a Szent István-bazilika plébánosa, akinél Covid-fertőzést állapítottak meg – tájékoztatta a Magyar Kurír katolikus egyházi portált Erdő Péter bíboros, prímás.
György püspök életéért és szolgálatáért hálásak vagyunk és imádságunkkal a Mindenható Isten irgalmába ajánljuk. A temetéséről később rendelkeznek – mondta a bíboros a Magyar Kurírnak.
Snell György 1949. március 8-án született Kiskirályságon (a Csongrád megyei község neve 1956 óta Eperjes). Felsőfokú tanulmányait a központi szemináriumban és az Egri Érseki Papnevelő Intézetben végezte. 1972. április 3-án szentelték pappá Egerben a Váci Egyházmegye szolgálatára. 1993-ban, a magyarországi egyházmegyék határainak átrendezését követően inkardinálódott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe.
Szolgálati helyei:
1972–1975: káplán Kiskunlacháza-Peregen,
1975–1987: káplán Budapest-Rákoskeresztúron,
1988–2008: plébános Budapest-Rákoskeresztúron,
2004–2006: plébános Budapest-Rákosligeten,
2000–2003: a Rákosi Esperesi Kerület helyettes esperese,
2003–2005: a Rákosi Esperesi Kerület esperese.
2003-tól 2014 végéig ellátta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága igazgatói tisztségét.
2008. augusztus 1-jétől a budapesti Szent István-bazilika plébánosa.
2014. október 20-án a Szentatya Snell Györgyöt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki, és a pudenzianai címzetes püspöki címet adományozta neki. Püspöké szentelése 2014. december 6-án volt a Szent István-bazilikában.
***
Egy interjújában Snell György így fogalmazott: „Krisztus megváltott minket, őrizzük meg lelkünkben a reményt. A remény a hitből táplálkozik, hiszen miben reménykedjek, ha nincs a szívemben hit. És itt a harmadik isteni erény is belép, hiszen így több szeretettel leszünk egymás iránt.”
(Forrás: kdnp.hu)
“Minden balliberális és utódállami megosztó mesterkedés ellenére teljes a magyar egység a Kárpát-medencében!” – írta közösségi-média-bejegyzésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
A megbeszélésen – a külhoni magyar pártok vezetői mellett – részt vett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa és Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos is.
A nemzetpolitikai államtitkárság közleményében hangsúlyozta: az egyeztetésre azzal a céllal került sor, hogy a nemzetpolitika vezetői és a külhoni magyar szervezetek elnökei áttekintsék az idei évet érintő terveket.
A felek egyeztettek az egyes régiók helyzetéről és aktuális problémáiról. Egyetértettek abban, hogy 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében kiemelten fontos az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás, az anyaország és a külhoni régiók közötti együttműködés, valamint a külhoni régiók egymás közötti kapcsolatrendszerének további erősítése.
A külhoni magyar szervezetek képviseletében Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke és Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke vett részt a tanácskozáson.
(semjenzsolt.hu)
