Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tihanyban, a nemzeti összetartozás konferencián elhangzott beszédét.

“Felemelő érzés és megtiszteltetés az ezeréves magyar államról beszélni az ezeréves Tihanyi Apátság mellett. S hogy itt vagyunk ennyi év után is, jelzi a legfontosabbat: azt, hogy megmaradtunk.

Excellenciás Érsek Urak, Főtisztelendő Perjel Atya!

Tisztelt Államtitkár Urak! Hölgyeim és Uraim!

Hol tartunk egy évszázaddal Trianon után? – tették fel a kérdést a Nemzeti Összefogás Konferencia szervezői. Ahhoz, hogy érzékeltetni tudjam az utóbbi évtized reményteli változásait, meg kell vizsgálnunk, hol tartottunk ötven vagy hetven évvel Trianon után.

Szomorúan mondom a mából visszatekintve, hogy sehol.

Trianon százéves története négy, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható. A diktátum utáni két évtized alatt a magyar kormányok legfőbb célja a revízió volt. A Revíziós Liga felállítása, a külpolitikai és diplomáciai kezdeményesek felemás sikerrel végződtek: sikerült sok politikust és nemzetközi szervezetet meggyőzni a békediktátum példátlan igazságtalanságáról, de az együttérző nyilatkozatokon kívül más eredményre nem jutottunk.

A második szakaszt a világtörténelem diktálta. Az első és második bécsi döntéssel az ország visszakapta a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja bizonyos területeit, ami óriási örömöt jelentett az értinett területek magyar lakosságának, nemkülönben az anyaországnak. Az akkori vélekedés szerint az igazság győzött. Ez persze igaz, sokan azonban mégis óvatosak voltak, hiszen a világpolitikai döntések alapvetően nem a magyarság jogos sérelmeit akarták orvosolni, hanem a terjeszkedő német birodalmi érdekeket is szolgálták. Nem véletlenül írta Márai Sándor, akinek szülővárosa, Kassa is visszatért az anyaországhoz és haditudósítóként követte a felvidéki eseményeket, hogy „a nemzet karácsonyi ajándékot kapott a végzettől”.

A végzet pedig bekövetkezett, a világháború utáni párizsi békeszerződés nem csupán visszaállította a vérlázítóan igazságtalan trianoni diktátumot, hanem még további területeket csatolt el a magyar hazától.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A harmadik szakasz a helyben járás évtizedei, amikor még nehezebb lett a határon túlra szakadt magyarság élete, üldözött, legjobb esetben is csak megtűrt állampolgárként éltek sohasem választott országukban. A vasfüggönnyel hermetikusan elzárt szocialista béketábor szovjet tankok által biztosított nyugalma és proletár internacionalizmusa évtizedekig elegendőnek bizonyult a látszólagos békéhez. Fel sem merült Trianon megoldatlansága.

Mintegy harminc évvel ezelőtt eljött a rendszerváltoztatás, Közép- és Kelet-Európa fellélegzett. Az érzékelhető enyhülés azonban nem volt egységes. Romániában például az utolsó pillanatig megmaradt a legbrutálisabb diktatúra.

Hölgyeim és Uraim!

Hol tartunk most, egy évszázaddal Trianon után? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához egy a nyugati világban ma már teljesen ismeretlen és értelmezhetetlen fogalmat kell magunk elé idézni. Ez a nemzetpolitika. Hiszen miért is lenne az angol, a német, a spanyol vagy a holland kormánynak külön nemzetpolitikája? Belpolitikája van, amelynek célja, hogy országának lakosságát szolgálja, gazdaságát gyarapítsa, életminőségét javítsa. Annak, hogy a magyar kormány központi helyre emelte a nemzetpolitikát, egyetlen oka van: Trianon!

Nemzetpolitikánk kiindulópontja Antall József miniszterelnök kijelentése, aki megválasztása után így fogalmazott: „lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”. E mondatával a lényeget ragadta meg: azt, hogy a nemzet egy és oszthatatlan, noha az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Tudta, hogy a késmárki pék, a munkácsi fodrász, a kolozsvári tanár, a szabadkai orvos éppúgy magyar, mint budapesti vagy szegedi kollégái.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Örömmel számolhatok be arról, hogy a mai magyar kormány nemzetpolitikája az antalli intelmet a gyakorlatban is megvalósította. Deklaráltuk az Alaptörvényben, hogy „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”.

Ennek a felelősségviselésnek a legjelentősebb állomása a nemzet közjogi egyesítése, az állampolgárság és az ezzel járó szavazati jog megadása. A döntés nem csupán sok évtized jogfosztottságát szűntette meg, hanem a nemzet határon túlra szorult tagjait egyenlővé tette az anyaország polgáraival. Egymillió-kétszázezren kaptak teljes jogú magyar állampolgárságot. Számtalan megható, lélekemelő pillanatot éltünk át az ünnepségek során, amikor nemzettársaink könnyes szemmel tettek esküt, vették át az állampolgárságot igazoló dokumentumot, és énekelték a magyar himnuszt. Kilencvenedik életévüket betöltött honosítottak mondták, hogy egy életen át erre a pillanatra vártak.

Hölgyeim és Uraim!

Nemzetpolitikánk két sarokpontjára, az Alaptörvényre és a nemzet közjogi egyesítésére támaszkodva vált lehetővé a magyar érdekek érvényesítése. Ezt a célt szolgálják a létrehozott alapítványok, a különböző programok és projektek.

Kormányzásunk első évében ismét összehívtuk a szocialista kormányok által negligált Magyar Állandó Értekezletet, és 2012-ben létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot, mely a világon szétszórtan élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.

A Bethlen Gábor Alap olyan, a költségvetésben elkülönített pénzalap, melynek célja a Magyar Kormány nemzetpolitikájának pénzügyi megvalósítása.

Nemzetpolitikánk két legsikeresebb projektje a diaszpórában élő magyarságot segítő Kőrösi Csoma Sándor program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor program. Magyar fiatalok százai jelentkeztek, hogy Dél-Afrikától Új-Zélandig, Afrikától Dél-Amerikáig fél éven át a helyi magyar közösségek segítői, támogatói, közösségi életük szervezői lesznek.

A Határtalanul elnevezésű program keretében – a személyes kapcsolatok kialakítására – magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykirándulásra indulnak a szomszédos országok magyarlakta területeire. Célunk az, hogy egyetlen olyan érettségiző diák se legyen, aki nem jutott el valamely utódállamba, és nem találkozott ott intézményes formában nemzettestvéreinkkel.

Meg kell említenem a Mikes Kelemen programot is, mely a Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében menti a diaszpóra magyarságának gondos munkával összegyűjtött, ám a megsemmisülés határán lévő könyveit, levéltári anyagait.

A Julianus program bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket, ezáltal betekintést nyújt a világban szétszórtságban élő magyar közösségek életébe.

A külhoni nemzetrészek megmaradását anyagi szempontból szolgáló gazdaságfejlesztési programot indítottunk 2016-ban szinte az egész Kárpát-medencében.

Az elmúlt időszakban tematikus éveket szerveztünk, melyek alkalmával a határon túli magyarság egy-egy csoportjára irányítottuk a figyelmet: volt éve a külhoni magyar óvodáknak, a kisiskoláknak, a szakképzésnek, a vállalkozásoknak, a családoknak, az erős magyar közösségeknek, az idei esztendő pedig a nemzeti újrakezdés éve.

Sorolhatnám még a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programot, aminek keretében ezer óvodát építettünk, és a Testvértelepülési Programot. Szólnom kellene a műemlékvédelemről, egyházi épületek felújításáról, kastélyok és kúriák megmentéséről, a Rómer Flóris Terv keretében a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárásáról, tudományos igényű kutatásáról és dokumentálásáról.

Az elmúlt évtizedben háromezer templomot tataroztunk ki, kétszáz újat építettünk a Kárpát-medencében, és egyikből se lesz se mecset, se pláza!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Trianon sebe után végre bátorítást, lehetőséget, támogatást kapott a határon túli magyarság – erkölcsileg, érzelmileg, intézményesen és anyagilag. Most mindez a reális válasz, amit ma adhatunk és kell adnunk Trianonra!”

Csoportkép a Nemzeti Összetartozás Konferencia részvevőiről Tihanyban. Az első sorban középen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (j2), Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek (j3), Udvardy György veszprémi érsek (b3), Mihályi Norbert Jeromos perjel, a tihanyi apátság elöljárója (b2). Fotó: MTI/Vasvári Tamás.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita Kolostor épületében fogadta Kurt Koch bíborost, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnökét.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tánczos Barnával, Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszterével egyeztetett a Nemzetközi Eucharisztikus kongreszusról, a vadászati világkiállításon való részvételről, valamint az Európai Néppárton (EPP) belüli KDNP-RMDSZ együttműködésről.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolttal nemzeti összetartozás napja alkalmából készített interjút a Pannon RTV Szubjektív című műsora. A nemzet közjogi egyesítése kapcsán szó esett az egyszerűsített honosítási eljárásról és arról is, hogy az anyaország milyen fontosnak tartja, hogy segítse a külhoni magyarokat.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kereszténység mindig is tudatában volt a Szentírás hagyományai alapján, hogy a nemzeti lét és az egyházakhoz való tartozás nemhogy nem szemben áll egymással, hanem egymásra irányul és egymást erősíti – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, állami kitüntetések átadásán.

A kereszténydemokrata pártelnök úgy fogalmazott: a magyar társadalomnak és nemzetnek egy olyan kitüntetett szegmenséről van szó, amely különös tekintettel és közvetlenül szolgálja a magyar megmaradást, a nemzeti értékek gazdagodását, úgy hogy az nyitott az örökkévalóságra, az örök értékekre.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes átadja a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, a Sapientia Alapítvány elnökének. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd.

Semjén Zsolt szerint adódik az egyház és a nemzet kérdéskörének összekapcsolása. „Hiszen Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk”, és ezért minden embernek kötelessége földi hazája sorskérdéseivel foglalkozni. Aki ezeket a sorskérdéseket megtagadja, az valamiként az égi hazának való hűségességét is kérdésessé teszi. Hiszen a gondviselő akaratából vagyunk itt, vagyunk egy nemzetnek, egy nemzetiségnek képviselői, szolgálói – közölte.

Azt mondta: a kereszténység alapján két elutasított szélsőség van a nemzeti léttel kapcsolatban. Az egyik a nemzeti létnek, nemzetiségi létnek megtagadása, semmibe vétele. Ez az ideológia a történelemben internacionalizmusként ismert. Ez a „nemzetek közötti lét” egyfajta hiánylét – mondta.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes átadja a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést Cserháti Ferencnek, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspöknek, a Magyar Diaszpóra Tanács Egyházi és Cserkész Szervezetek Regionális ülése társelnökének. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd.

A másik szélsőség, amit talán sovinizmusnak lehet nevezni, amikor egy nemzet kétségbe vonja más nemzetek, nemzetiségek létezéshez való jogát. A bibliai hagyomány mindig is vallotta, hogy minden nemzet érték, egyszeri és megismételhetetlen értékgazdagság” – szögezte le.

Semjén Zsolt közölte: a kitüntetések tekintetében felvetődik a kérdés, hogy egy nemzet közösségének egészét tekintve mi értelme a kitüntetéseknek. Megjegyezte, hogy a történelemben a rendkívüli érdemeket, nagy teljesítményeket mindig jutalmazta a közösség.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes átadja a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést Huszár Pálnak, a Magyarországi Református Egyház Zsinata volt világi elnökének, a Dunántúli Református Egyházkerület volt főgondnokának. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: azt gondolja, hogy a kitüntetés egyfajta megerősítés az egyes embernek, aki kapja. Hiszen van egy visszajelzés, az állam, a közösség részéről, hogy a munkáját a közösség elismeri, tiszteletre méltónak tartja – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a kitüntetések fontosak az állam részéről is, hiszen az államnak természetes kötelessége, hogy a rendkívüli érdemeket, a nagyszerű tetteket, teljesítményeket elismerje. Még fontosabbak a kitüntetések az egész nemzetnek, az egész közösségnek, az egész országnak, mert olyan életpéldákat állítanak az egész magyar társadalom elé a hitélet, a nemzetpolitika, a tudomány, a művészetek, a kultúra, a sport és az élet minden területén, amelyek példaértékűek és megtartó erőt jelentenek a nemzet számára – jelentette ki Semjén Zsolt.

„Az a nagyszerű teljesítmény, amit önök nyújtottak, amit önök letettek a magyar nemzet asztalára, annak nemzetmegtartó jelentősége van, mert minden magyar büszke lehet azokra az érdemekre, azokra a művekre, azokra az életpéldákra, amit önök a magyar nemzetnek adtak” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, megköszönve a magyar állam nevében valamennyi kitüntetett munkáját, szolgálatát.

A rendezvényen a miniszterelnök-helyettes március 15. alkalmából Áder János köztársasági által adományozott elismeréseket adott át 32 személyiségnek. Semjén Zsolt a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést, a Magyar Érdemrend Középkeresztjét, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést, a Magyar Érdemrend lovagkereszt kitüntetést, a Magyar Arany Érdemkeresztet, valamint a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adott át.

A rendezvényen részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Németh Emma miniszteri biztos.

A március 15-ei átadóünnepség a koronavírus-járvány miatt maradt el. A csütörtöki ünnepségen Semjén Zsolt – tekintettel a koronavírus-helyzetre – kesztyűben fogott kezet az elismerésben részesültekkel.

A kitüntetésben részesültek teljes listája itt érhető el.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az egyházi iskolák az emberi személyiség teljességét látják és szolgálják, a test, a szellem és a lélek összetettségében és egységében – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium sportközpontjának és vívótermének átadásán.

A mintegy 3,3 milliárd forintból felépült létesítmény avatása kapcsán a kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: “történelmi és szociológiai tény, hogy a magyar nemzet mindig elsöprő és meghatározó” bizalommal volt az egyházi iskolák iránt. Jelenleg is sokkal nagyobb rájuk az igény és több a jelentkező, mint az állami vagy alapítványi iskolák esetében.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár és Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár (b-j) a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium sportközpontjának és vívótermének avatása előtt tartott misén. Fotó: MTI/Varga György.

Az egyházi iskolák mindig tudták, hogy az ember olyan lény, amely túltekint a világ dolgain, teremtettségéből kifolyólag vallásos lény. Ezekben az intézményekben nem kérdés, hogy az oktatás mellett neveljenek-e, hiszen esetükben evidencia, hogy az egész emberi személyt formálják, ezért is volt irántuk mindig nagyfokú bizalom.

Semjén Zsolt az iskola névadójáról megemlékezve azt mondta: a magyar nemzet panteonjában sokszor együtt vannak olyanok, akik között vita volt, így Nagy Imre és Mindszenty József. De míg Nagy Imrét a vértanúsága mentette fel az 1956 előtti tevékenységéért, addig Mindszentynek soha nem kellett megtagadnia a múltját, hiszen mindig a jó oldalon állt.

A zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium új sportközpontja az avatás napján. Fotó: MTI/Varga György.

Ez az “életszentség” jelentette az egész életét, ezért volt iránytű a magyar történelemben, mert ellentmondott a nyilas időkben a diktatúrának és a nácizmusnak, később pedig a vörös diktatúrának és a kommunizmusnak – fejtette ki a politikus.

Úgy vélekedett, hogy téves és abszurd volt Mindszentyt azzal vádolni, hogy beleavatkozott a politikába, hiszen a náci német birodalmi megszállás, majd a szovjet megszállás idején Magyarországon alkotmányosságról szó sem lehetett. A hercegprímás azonban “az alkotmányosság talaján állt és állampolgári kötelességét teljesítette”, hiszen az akkor hatályos 1937-es alkotmány értelmében első közjogi méltóságként a magyar nemzet értékeit és alkotmányos önazonosságát képviselte és védte – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Francoise Debeaupte, a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend rendfőnöke beszédet mond a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium sportközpontjának és vívótermének avatásán. Fotó: MTI/Varga György.

Francoise Debeaupte, az intézményt fenntartó Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend rendfőnöke arról beszélt, hogy a sport olyan tevékenység, ami összeköti az értelmet, az érzelmet és a mozdulatot, edzi a testünket, miközben kultúrát és szolidaritást teremt.

Felidézte, hogy 2019 augusztusában kezdődtek a kivitelezési munkálatok, amelyek révén olyan komplexum épült, ami hazai és nemzetközi versenyeknek is helyt ad, továbbá a Zalaegerszegi Vívó Egylet vívóinak – köztük a kerekesszékeseknek – végre megfelelő körülményeket biztosít.

A zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium új sportközpontja az avatás napján. Fotó: MTI/Varga György.

Csordás Róbert, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium intézményvezetője emlékeztetett: egykori zalaegerszegi plébánosként Mindszenty Józsefnek 1929-ben sikerült letelepítenie a rendet a városban, ahol csaknem két évtizeden át tevékenykedtek a nővérek, akik az államosítás és a szétszóratás idején több mint 40 éven át csendben gyakorolták a hivatásukat. Az újraindulás 1993-ben történhetett meg, néhány évvel később az általános iskolához gimnázium és kollégium, majd kistelepülési tagiskolák is csatlakoztak.

Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos a tervezőknek és az építőknek gratulált, mert “Zalaegerszeg egyik legszebb épületét építették fel”.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere jelezte: 2017 végén biztosított a kormány közel 2,6 milliárd forintot a Mindszenty iskola sportközpontjának és vívótermének felépítésére, ennek háttérmunkáját – a rendezvényen is jelen lévő – Fülöp Attila akkor még helyettes államtitkárként segítette. A beruházáshoz 2019-ben további több mint 700 milliós pluszforrásra lett szükség, ennek biztosítását pedig a szintén a meghívottak között helyet foglaló Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára segítette.

Az új sportközpontot Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke áldotta meg, jelen volt – mások mellett – Udvardy György veszprémi érsek és Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek is.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Lengyel Köztársaság parancsnoki keresztjével tüntették ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettest a budapesti lengyel nagykövetségen kedden.

Az elismerést, amelyben Andrzej Duda lengyel elnök részesítette Semjén Zsoltot, Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet adta át.

Az eseményen a miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy alapvetően Szent II. János Pál inspirációjára ment teológiára, a lengyel pápa életszentsége és világpolitikai szerepvállalása hatott rá.

Úgy vélekedett: spirituálisan és szellemileg Szent II. János Pálnak köszönhető, hogy véget ért a szovjet megszállás, hogy “megszabadultunk a bolsevizmustól”, hogy “megmaradtunk kereszténynek” Közép-Európában.

Kitért rá, hogy gyerekkorában meghatározó volt számára Henryk Sienkiewicz irodalmi Nobel-díjas lengyel író munkássága.

Felfigyelt a magyar és a lengyel történelem hasonlóságára – mondta.

Semjén Zsolt kijelentette, hogy a lengyelek jobban szenvedtek a szocializmustól.

Alapvetően nekik köszönhető, hogy felkelést lehetett szervezni a Szovjetunió ellen. Ők adták meg a reményt, hogy van esélye az antikommunista politikának – mondta, és utalt a KDNP újjászervezésére. Kiemelte a szolidaritás fontosságát is.

A visegrádi együttműködés jó érdekérvényesítési lehetőség – vélekedett a miniszterelnök-helyettes. Hozzáfűzte: a magyarok és a lengyelek megszokták, hogy nem adják fel. Nehezebb támadásokat is túléltek már, mint amilyenek most Brüsszelből érkeznek – jegyezte meg.

Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy dédnagyszülei büszke lengyelek voltak, Krakkó környékéről. Úgy érzi, a kitüntetés nekik is szól – mondta.

Jerzy Snopek kijelentette, hogy Semjén Zsolt az egyik legkiválóbb magyar politikus.

A KDNP elnöke, aki több ciklus óta országgyűlési képviselő, köztudottan Lengyelország és a lengyelek nagy barátja – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes elkötelezetten működik együtt lengyel intézményekkel, köztük a lengyel nagykövetséggel is. Semjén Zsoltnak köszönhető, hogy több projektjük megvalósulhatott – mondta Jerzy Snopek.

Semjén Zsolt a magyar-lengyel együttműködés fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájáért, a magyar-lengyel kapcsolatok elmélyítésében kivívott elévülhetetlen érdemeiért kapta meg a Lengyel Köztársaság parancsnoki keresztjét.

(Forrás: MTI)

Fotók: Botár Gergely, MTI/Szigetváry Zsolt

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Dunamelléki Református Egyházkerület által tavaly novemberben megválasztott, de a járvány-helyzet miatt csak most felszentelt püspökét Nagykőrösön köszöntötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A KDNP elnöke Facebook-bejegyzésében is megemlékezett a jeles eseményről. Balog Zoltántól hallottam: ,,Minden politika, de a politika nem minden.” Isten Országa a minden!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Püspökké szentelték Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület tavaly novemberben megválasztott püspökét hétfőn, a Pest megyei Nagykőrösön. A szertartáson részt vett – mások mellett – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A KDNP elnöke közösségi bejegyzésében azt írta: Balog Zoltántól hallottam, hogy minden politika, de a politika nem minden. Isten Országa a minden!

Balog Zoltán az istentiszteleten a közösséghez szólva kiemelte: nem a püspöknek van egyházkerülete, hanem a Dunamelléki Református Egyházkerületnek van püspöke. “Nem ti vagytok az enyémek, hanem én vagyok a tiétek” – fogalmazott.

Az első sorban Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fotó: reformatus.hu Bazánth Ivola, Sebestyén László

Feladatairól szólva Ravasz László néhai református püspököt idézte, aki szerint Isten feladatokban mutatja meg minden nemzedéknek, hogy milyen naggyá lehet, és a feladatok annál nagyobbak, minél törpébb egy kor körülöttünk.

De “ne a kor törpesége ellen küzdjünk, inkább emberekért, külön-külön minden egyes emberért” – kérte. A botladozó, cél nélküli fiatalokért, az elhagyatott öregekért, a gyermekáldásra várókért. “Keressük meg őket, kopogtassunk az ajtajukon, ha maguktól nem jönnek”. Ez a gyülekezet és az egyház legfontosabb szolgálata – szögezte le.

“Lehetnek nagy ívű programjaink, korszakalkotó vállalásaink, sikeres szellemi küzdelmeink, de ha közben cserben hagyjuk a hitével küzdő, a szenvedő, a vesztes vagy éppen győzelmeitől megittasult embert, akkor hűtlenek leszünk a küldetésünkhöz” – fogalmazott Balog Zoltán.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőt mond a Közgyűlésen a püspökszentelő istentiszteleten. Fotó: MTI/Mónus Márton

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az állam nevében köszöntve a püspököt arról beszélt, Balog Zoltán egy borsodi bányászfalu református parókiájának világából indult, hogy aztán a felelősségvállalás egyre magasabb őrhelyeire álljon.

A kis református közösségtől egészen az egyetemes magyarság sorsának alakításáig jutott, hogy most ismét visszatérjen egyházához. De életútjában mindig ott volt az állandóság, egész lelkészi, miniszteri küldetése során mindvégig hittel és bizalommal hirdette, hogy “Jézus az út” – tette hozzá a házelnök.

Kövér László szólt arról is, hogy az állam és egyház működésükben “szétválasztandók és szétválasztottak”, de “lényegüket tekintve elválaszthatatlanok”. A nemzeti állam létének értelme a “sorsazonosság által kovácsolt nemzet” mint közösség védelmezése, míg az egyház a “hitbéli közösség oltalmazója”.

E két közösség a magyar történelemben egymástól elszakíthatatlanok, ezért a magyar állam és az egyházak – amennyiben be kívánták tölteni hivatásukat – mindig természetes szövetségesei voltak egymásnak, és ez így lesz a jövőben is – mondta.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy napjaink új kihívásai és lehetőségei között egyre nagyobb szükség van a keresztények összetartására, egységére.

“Ha mindnyájan elsősorban Krisztusra tekintünk és felé indulunk, akkor egymáshoz is közelebb jutunk” – fogalmazott a bíboros.

Fáradhatatlanul dolgozni kell a keresztények egységéért, “nem elégedhetünk meg felszínes kompromisszumokkal”, és “nem gondolhatjuk azt sem, hogy ez az egység csak a mi munkánk és igyekezetünk következménye lehet” – mondta a bíboros.

A szentlélek tudja egyesíteni az egyházat, ő az, akit imádságban kérnünk kell, hogy segítsen bennünket az egység útján – tette hozzá Erdő Péter.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke egy képet adott Balog Zoltánnak, amelyen Luther és Kálvin együtt állnak a kereszt tövében. Az evangélikus püspök reményét fejezte ki, hogy eljön az idő, amikor Luther és Kálvin nemcsak egymás mellett állnak, hanem megfogják egymás kezét és együtt gyakorolják azt a szolidaritást, amelyre olyan nagy szükség van.

Hozzátette: a szolidaritás, az elesettek, a kisebbségben lévők szolgálata mindig jellemző volt Balog Zoltán munkájára.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának volt lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke megáldja Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét. Fotó: MTI/Mónus Márton

Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök arról beszélt, a püspök apostoli értelemben nem szolgálati elődjétől, hanem a szolgálók közösségétől, végső soron pedig magától Krisztustól veszi a tisztét, és nekik is tartozik számadással.

Bogárdi Szabó István utódját és barátját azokkal a tanácsokkal látta el, amelyekkel 18 évvel ezelőtti püspökszentelésén Balog Zoltán buzdította őt. A többi között a lelkére kötötte, hogy nincs egyedül, vagyis nem kell “püspöki farkasmagányba” húzódnia sem a nyomasztó feladatok súlya alatt, sem a méltatlan támadások elől.

“Hogy valóban tudhasd, nem vagy egyedül, ahhoz sokszor kell magadra maradnod azzal, aki halk és szelíd hangon beszél a szíveddel!” – fűzte hozzá.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – Csikesz Sándor református teológust idézve – négy fogalom “példaadó megélését” kívánta püspöktársának a “szürke hétköznapokban”: a kegyességet, a becsületességet, az emberiességet és a megszentelődésre törekvést.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében hangsúlyozta, a püspökszentelésen erőt, isten szent lelkének erejét kérik a szolgálatba lépő püspöknek.

Pünkösd a lélek “kitöltetésének” ünnepe, az első pünkösdkor a tanítványok erőt kaptak az élethez és bátorságot a halálhoz. Mit kérhetnénk ma itt, ennél többet egy világjárvány közepén? – tette fel a kérdést Kató Béla.

Az istentiszteleten Kárpát-medence református püspökei és a Dunamelléki Református Egyházkerület esperesei megáldották az új püspököt.

Balog Zotán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke székfoglaló beszédet mond. Fotó: MTI/Mónus Márton

Balog Zoltánt 2020 novemberében választották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé, a püspökszentelési istentiszteletet azonban a koronavírus-járvány miatt korábban nem lehetett megtartani.

A szertartáson részt vett – mások mellett – Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter és Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége.

A püspökszentelésről részletesebb tudósítást olvashatnak a Református.hu oldalon.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

,,A Magasságbeli ereje borít be árnyékával.” Csíksomlyó, 2021. május 22.

Fotók: Borbáth Kata

(semjenzsolt.hu)