Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke és Azbej Tristan, az az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Pprogram megvalósításáért felelős államtitkár, a KDNP alelnöke az elmúlt napokban Örményországba, Ecsmiadzinba látogatott, ahol II. Karekin örmény katholikosz fogadta őket.

Őszentségével közösen méltatták a két nemzet közötti kulturális és egyetemi szintű kapcsolatokat. Egyetértettek abban, hogy az első keresztény nemzet és Magyarország is a kereszténység védelmében áll.

A pátriárka köszönetét fejezte ki az elmúlt 2 évben a Hungary Helps – Magyarország Segít Programon keresztül az örményeknek nyújtott humanitárius támogatásért.

II. Karekin pátriárka, az Örmény Apostoli Egyház feje, egyetemi tanárok és diákok fejezték ki a köszönetüket a magyar embereknek, hogy a konfliktusok, csapások közepette a Hungary Helps – Magyarország Segít Programon keresztül humanitárius segítségnyújtással segítették az örmény embereket a legnagyobb bajban a Közel-Keleten.

„Nagy megtiszteltetés, hogy a segítségnyújtás megszervezéséért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrral közösen egyetemi kitüntetést vettem át Örményországban”

– írta közösségmédia-bejegyzésében Azbej Tristan. „Ez számomra nem csak humanitárius, hanem a családom erdélyi örmény származása miatt mélyen átérzett személyes ügy is” – tette hozzá.

„Személyesek voltak azok a támadások is, amiket azért intéztek ellenem ellenzéki megmondóemberek, hogy hitelteleníteni próbálják a Hungary Helps Programot. Cinikus módon Gyurcsány Ferenc keresztényellenes baloldali táborából kérték rajtunk számon, hogy miért nem indítunk a szájuk íze szerinti diplomáciai hecckampányt.

A kereszténygyűlölő Niedermüller Péter és a megrögzötten egyházellenes Dobrev Klára karmesterek vezényletével szólt ez a képmutató kórus Szél Bernadett és Lukácsi Katalin szoprán, Gábor György és Vágó István tenor szólamaival.

A válasz mindig is adott volt: a Hungary Helps Program nem hecckampányokra, hanem a cselekvő szolidaritásra épül.

A baloldal képmutatására pedig most az örmények adtak elegáns választ a magyarok felé kifejezett hálájukkal. Ez így kerek” – zárta Facebook-posztját az államtitkár.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar-kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez hozzájáruló munkája elismeréseként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Magyar Arany Érdemkeresztet adott át Frank Liu Chi-Jennek, a Pápai Hús Kft. tulajdonosának, a Chi Fu Investment Holdings Group cégcsoport elnök-vezérigazgatójának kedden Budapesten.

Kövér László, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére, Orbán Viktor miniszterelnök felterjesztése alapján, Áder János köztársasági elnök adományozta a magas rangú állami kitüntetést Frank Liunak – hangzott el az Országházban a ceremónián.

A rendezvényen Frank Liu érdemei közül említették, hogy a világjárvány kitörése óta 21 millió egészségügyi védőmaszkot adományozott Magyarországnak és a külhoni magyar közösségeknek.

Felidézték, hogy 2016 őszén a több mint százéves iparági múltra visszatekintő patinás pápai húsüzem pénzügyi értelemben a klinikai halál állapotába került, 600 munkavállaló és 400 környékbeli sertéstartó beszállító a munkanélküliség küszöbén toporgott. Frank Liu azonban megmentette a céget, gazdaságilag talpra állította.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok előmozdítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként átadja a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés Frank Liunak, a Chi Fu Investment Holdings Group cégcsoport elnök-vezérigazgatójának. A kitüntetést Orbán Viktor miniszterelnök felterjesztése alapján Áder János köztársasági elnök adományozta. Fotó: MTI/Bruzák Noémi.

A kitüntetés átadását követően Semjén Zsolt Magyarország kormánya nevében mondott köszönetet a kínai üzletembernek, hogy a pandémia alatt maszkokat adományozott az országnak.

„Nemzeti büszkeségünket erősíti az, hogy Ön állampolgárként is sorsközösséget vállalt a magyar nemzettel” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Frank Liu, miután átvette a kitüntetést, elmondta: „amit eddig tettem Magyarországon, azért tettem, mert úgy érzem, hogy a magyarság egy sikerre ítélt nép. Minden tragikus történelmi csapás vagy egyéb nehézség ellenére, a magyarok mindig talpra tudnak állni. Ez egy nagyon vonzó magyar képesség, én pedig különösen szerencsés vagyok, hogy egy magyar talpraállási időszakban válhattam az Önök polgártársává” – fogalmazott.

Hozzátette, közös munkájuk eredményeként a Pápahús munkaközösségénél a korábbi kilátástalanság érzetét felváltotta az önbizalom és biztos benne, hogy a közeljövőben Pápa városával és a magyar kormánnyal együttműködve a Pápahús Közép-Európa egyik legkorszerűbb húsüzemévé válhat.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Győr királyi városi rangra emelésének 750. évfordulója – Győr-kereszt megáldása

2021. június 20.

Egy város története a benne élő emberek élete és sorsa. Egy város öröme és bánata az emberek öröme és bánata. Egy város ünnepe az itt élők ünnepe.

Tisztelt Polgármester Úr!

Tisztelt Győri Polgárok!

Különleges évfordulóra gyűltünk össze, Győr királyi városi rangra emelésének 750. évfordulóját ünnepeljük. Hogy háromnegyed évezred mennyire nagy idő, elég csak belegondolni: 750 évvel ezelőtt nem volt még reneszánsz, nem volt még reformáció, de Győr város lett. Nem létezett még az Amerikai Egyesült Államok, de Győr már város lett. A magyar trónon még Árpád-házi király ült, amikor Győr város lett.

Ilyen dimenziókban gondolkodva kiderül, hogy Önök, győriek micsoda örökség birtokában vannak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Győr városának utóbbi ezer évét négy szóval jellemezhetjük: hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség.

A honfoglaláskor Árpád személyesen vezette hadait erre a vidékre, és Győrt fejedelmi birtokká tette. Szent István egyházmegyét szervezett Győr központtal, és itt adta ki a pécsi püspökség alapító levelét. A tatárjárás után IV. Béla Győr újjáépített várában írta alá Szent János Jeruzsálemi vitézeinek, azaz a máltai lovagrendnek az adománylevelét 1247-ben.

Néhány évtized elteltével újra a győriek helytállására volt szükség: Ottokár cseh király nem mondott le Magyarország elfoglalásáról, mint ahogy a német császári koronát is szerette volna elérni. Beárulta, hitszegőnek nevezte a magyar királyt a külföld előtt, hogy igazolhassa hadjáratát, és betörve az országba a Rábcáig szorította a magyarok seregét. Kemény közelharc folyt, Ottokár csapatai rövid idő múlva futottak, és István harcosai az ország kapujáig űzték őket.

Hősiességre volt szükség Nándorfehérvárnál is 1456-ban. Kevesen tudják, hogy egy évvel korábban éppen a győri ferences kolostorban ült össze az országgyűlés, mely Hunyadi János vezetésével, valamint Kapisztrán Szent János buzdító szavaira szavazta meg a török ellen felállítandó sereget. Nándorfehérvár hősei egy emberöltőre megóvták Magyarországot és Európát a török hódoltságtól.

Az 16. század utolsó évtizedében Győr, az utolsó nyugat-magyarországi végvár szerepe és stratégiai fontossága Európa számára is bizonyossá vált. Amikor 1594-ben török kézre került, a portyázó iszlám hadak Alsó-Ausztria településeit fenyegették. Négyévi török megszállás után, 1598. március 28-án Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg hadainak sikerült Győrt visszafoglalniuk, nem kis leleménnyel, cseles rajtaütéssel. A törökök nem számítottak ostromra, gőgösen azzal kérkedtek, hogy a keresztények akkor foglalják el a várost, amikor a templomtornyon lévő, vaslemezből készült kakas megszólal – írja a kortárs történetíró, Istvánffy Miklós. A környék népe később úgy emlékezett, hogy abban az évben, március 28. éjszakáján a vaskakas kukorékolt!

Győr felszabadítását Európa-szerte lelkes ünneplés követte, hálaadó istentiszteletekkel, körmenetekkel. Rudolf császár még a hírvivőt is megjutalmazta, Schwarzenberg százezer arannyal és egy morvaországi várossal lett gazdagabb. Pálffy Miklós, akin a diadal múlott, egy ezer arany értékű serleget kapott ajándékba, de a jutalmat nem kérte: kijelentette, ő ezzel hazájának tartozott, s ezért amit tett, azt magyar hazafiként ingyen tette.

A győzelem örömére 1598. április 25-én báró Stotzingen Ruprecht, Alsó-Ausztria első helytartója, Rudolf császár nevében elrendelte, hogy Győr visszafoglalása emlékére Alsó- és Felső-Ausztria minden községe útjain, határain a kidőlt vagy az idők viszontagságai által megviselt kereszteket két hónap leforgása alatt újítsák fel, és akár a kőre, akár vaspléhre könnyen olvasható, fekete betűkkel véssék rá az emléksorokat:

Mondj Istennek dicséretet, hálát,

hogy visszaadta nekünk Győr várát.

Jelenleg harmincnál is több autentikus Győr keresztről tudunk, ám a szájhagyomány ennél jóval többet is annak tekint.

Mária Terézia – hogy kimutassa háláját a magyarok iránt, akik „életüket és vérüket” ajánlották az 1741-es pozsonyi országgyűlésen az örökösödési háborúba keveredett uralkodónak – Győrnek a legmagasabb kiváltságot, a szabad királyi város címet adományozta, mert „a város sokat szenvedett lakói tehetségükkel, erejükkel küzdöttek a török ellen, s magukat mindenkor a haza hasznos polgárainak és a közjó előmozdítóinak mutatták és bizonyították”.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Győriek!

A város történelemkönyvét tovább lapozva ugyanazokkal az erényekkel találkozunk: hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség. Az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra, 1956-ban pedig a forradalom nyugat-magyarországi fővárosának nevezték Győrt. A hősies kitartásnak meg is lett a „jutalma”: személyes bosszú, kegyetlen kínzások és kivégzések, hosszú börtönévek. Ám a győriek ezt is túlélték. Elismerésre méltóan, az utókor háláját kiérdemlően álltak ki minden korban a hazáért, a szabadságért.

Kedves Győri Polgárok!

Győr – elnevezését tekintve – ma már nem szabad királyi város; hanem megyeszékhely és megyei jogú város. Ipari és innovációs fellegvár, egyetemével és iskoláival szellemi központ, kultúrájával, sportéletével nagyhatalom, környezettudatos fejlődésével élhető környezet.

Végigtekintve e küzdelmekkel teli és dicsőséges múlton, 750 esztendővel a királyi városi rang elnyerését követően a Győr-kereszt mai ünnepélyes felavatásán elmondhatjuk, hogy régi hagyományt újítunk fel. A Győr-keresztek ugyanis Európa háláját fejezték ki a városnak azért, mert megállította az oszmán birodalom, és így az iszlám hódítását!

A Győr-kereszt nem csupán turisztikai látványosság, hanem mementó! Annak a jele, hogy ami megtartott, megtart és meg fog tartani minket: az a hűség a keresztény civilizációhoz és szuverén magyar Hazához!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ami megtartott, megtart és meg fog tartani minket, az a hűség a keresztény civilizációhoz és a szuverén magyar hazához – mondta Semjén Zsolt vasárnap a Győr királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulója alkalmából emelt Győr-kereszt avatása előtt.

A miniszterelnök-helyettes hozzátette, az ausztriai településeken felállított Győr-keresztek Európa háláját fejezték ki a városnak azért, mert megállította az oszmán birodalom és így az iszlám hódítását.

„A Győr-kereszt nem csupán turisztikai látványosság, hanem mementó. Jelképezi mindazt, ami Győr városának küzdelmekkel teli és dicsőséges történelmét jellemzi: hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Győr a kereszténység védőbástyája. (Fotó: Botár Gergely)

Dézsi Csaba András (Fidesz–KDNP) polgármester emlékeztetett arra, hogy 1589-ben Győr töröktől való visszafoglalásának örömére Alsó-Ausztria első helytartója Rudolf császár nevében elrendelte, hogy Alsó- és Felső-Ausztriában a kidőlt vagy elhanyagolt kereszteket újítsák fel és azokon emlékezzenek meg a város visszavételéről.

„Ausztriában számos helyen ma is fellelhetők a Győr-keresztek, melyek azt hirdetik, hogy Győr a kereszténység védőbástyája. Legyünk büszkék arra, hogy győriek vagyunk” – tette hozzá a polgármester.

Kara Ákos(Fidesz) országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, az emlékoszlopra tekintve Győr helytállásának, újjászületésének szimbólumát is láthatjuk. „Az elnyomás jelképét cseréltük fel a felszabadulás jelképére, a jövő jelképére, melyben benne van Győr történelme, összeköti a régi és a mostani győrieket” – fogalmazott.

Győr a kereszténység védőbástyája. (Fotó: Botár Gergely)

Simon Róbert Balázs (Fidesz) országgyűlési képviselő felhívta az emlékezők figyelmét, hogy adjunk kellő tiszteletet elődeinknek, Győr és Európa megvédéséért. Rámutatott, a város és a nemzet jövőjének záloga, ha meg tudjuk őrizni Európa keresztény alapokon nyugvó, hagyományos értékrendjét.

A városháza előtt álló emlékoszlopot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Dézsi Csaba András polgármester leplezte le, majd megszentelte Hortobágyi T. Cirill, a Pannonhalmi Területi Főapátság elöljárója, Szemerei János, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke, Veres András győri megyés püspök és Wagner Tamás, a Győri Református Egyházközség lelkésze.

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.

“Egy város története a benne élő emberek élete és sorsa. Egy város öröme és bánata az emberek öröme és bánata. Egy város ünnepe az itt élők ünnepe.

Tisztelt Polgármester Úr!

Tisztelt Győri Polgárok!

Különleges évfordulóra gyűltünk össze, Győr királyi városi rangra emelésének 750. évfordulóját ünnepeljük. Hogy háromnegyed évezred mennyire nagy idő, elég csak belegondolni: 750 évvel ezelőtt nem volt még reneszánsz, nem volt még reformáció, de Győr város lett. Nem létezett még az Amerikai Egyesült Államok, de Győr már város lett. A magyar trónon még Árpád-házi király ült, amikor Győr város lett.

Ilyen dimenziókban gondolkodva kiderül, hogy Önök, győriek micsoda örökség birtokában vannak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Győr városának utóbbi ezer évét négy szóval jellemezhetjük: hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség.

A honfoglaláskor Árpád személyesen vezette hadait erre a vidékre, és Győrt fejedelmi birtokká tette. Szent István egyházmegyét szervezett Győr központtal, és itt adta ki a pécsi püspökség alapító levelét. A tatárjárás után IV. Béla Győr újjáépített várában írta alá Szent János Jeruzsálemi vitézeinek, azaz a máltai lovagrendnek az adománylevelét 1247-ben.

Néhány évtized elteltével újra a győriek helytállására volt szükség: Ottokár cseh király nem mondott le Magyarország elfoglalásáról, mint ahogy a német császári koronát is szerette volna elérni. Beárulta, hitszegőnek nevezte a magyar királyt a külföld előtt, hogy igazolhassa hadjáratát, és betörve az országba a Rábcáig szorította a magyarok seregét. Kemény közelharc folyt, Ottokár csapatai rövid idő múlva futottak, és István harcosai az ország kapujáig űzték őket.

Hősiességre volt szükség Nándorfehérvárnál is 1456-ban. Kevesen tudják, hogy egy évvel korábban éppen a győri ferences kolostorban ült össze az országgyűlés, mely Hunyadi János vezetésével, valamint Kapisztrán Szent János buzdító szavaira szavazta meg a török ellen felállítandó sereget. Nándorfehérvár hősei egy emberöltőre megóvták Magyarországot és Európát a török hódoltságtól.

Az 16. század utolsó évtizedében Győr, az utolsó nyugat-magyarországi végvár szerepe és stratégiai fontossága Európa számára is bizonyossá vált. Amikor 1594-ben török kézre került, a portyázó iszlám hadak Alsó-Ausztria településeit fenyegették. Négyévi török megszállás után, 1598. március 28-án Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg hadainak sikerült Győrt visszafoglalniuk, nem kis leleménnyel, cseles rajtaütéssel. A törökök nem számítottak ostromra, gőgösen azzal kérkedtek, hogy a keresztények akkor foglalják el a várost, amikor a templomtornyon lévő, vaslemezből készült kakas megszólal – írja a kortárs történetíró, Istvánffy Miklós. A környék népe később úgy emlékezett, hogy abban az évben, március 28. éjszakáján a vaskakas kukorékolt!

Győr felszabadítását Európa-szerte lelkes ünneplés követte, hálaadó istentiszteletekkel, körmenetekkel. Rudolf császár még a hírvivőt is megjutalmazta, Schwarzenberg százezer arannyal és egy morvaországi várossal lett gazdagabb. Pálffy Miklós, akin a diadal múlott, egy ezer arany értékű serleget kapott ajándékba, de a jutalmat nem kérte: kijelentette, ő ezzel hazájának tartozott, s ezért amit tett, azt magyar hazafiként ingyen tette.

A győzelem örömére 1598. április 25-én báró Stotzingen Ruprecht, Alsó-Ausztria első helytartója, Rudolf császár nevében elrendelte, hogy Győr visszafoglalása emlékére Alsó- és Felső-Ausztria minden községe útjain, határain a kidőlt vagy az idők viszontagságai által megviselt kereszteket két hónap leforgása alatt újítsák fel, és akár a kőre, akár vaspléhre könnyen olvasható, fekete betűkkel véssék rá az emléksorokat:

Mondj Istennek dicséretet, hálát,

hogy visszaadta nekünk Győr várát.

Jelenleg harmincnál is több autentikus Győr keresztről tudunk, ám a szájhagyomány ennél jóval többet is annak tekint.

Mária Terézia – hogy kimutassa háláját a magyarok iránt, akik „életüket és vérüket” ajánlották az 1741-es pozsonyi országgyűlésen az örökösödési háborúba keveredett uralkodónak – Győrnek a legmagasabb kiváltságot, a szabad királyi város címet adományozta, mert „a város sokat szenvedett lakói tehetségükkel, erejükkel küzdöttek a török ellen, s magukat mindenkor a haza hasznos polgárainak és a közjó előmozdítóinak mutatták és bizonyították”.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Győriek!

A város történelemkönyvét tovább lapozva ugyanazokkal az erényekkel találkozunk: hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség. Az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra, 1956-ban pedig a forradalom nyugat-magyarországi fővárosának nevezték Győrt. A hősies kitartásnak meg is lett a „jutalma”: személyes bosszú, kegyetlen kínzások és kivégzések, hosszú börtönévek. Ám a győriek ezt is túlélték. Elismerésre méltóan, az utókor háláját kiérdemlően álltak ki minden korban a hazáért, a szabadságért.

Kedves Győri Polgárok!

Győr – elnevezését tekintve – ma már nem szabad királyi város; hanem megyeszékhely és megyei jogú város. Ipari és innovációs fellegvár, egyetemével és iskoláival szellemi központ, kultúrájával, sportéletével nagyhatalom, környezettudatos fejlődésével élhető környezet.

Végigtekintve e küzdelmekkel teli és dicsőséges múlton, 750 esztendővel a királyi városi rang elnyerését követően a Győr-kereszt mai ünnepélyes felavatásán elmondhatjuk, hogy régi hagyományt újítunk fel. A Győr-keresztek ugyanis Európa háláját fejezték ki a városnak azért, mert megállította az oszmán birodalom, és így az iszlám hódítását!

A Győr-kereszt nem csupán turisztikai látványosság, hanem mementó! Annak a jele, hogy ami megtartott, megtart és meg fog tartani minket: az a hűség a keresztény civilizációhoz és szuverén magyar Hazához!”

(Forrás: MTI, semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A felújított pálos kolostorrom rekonstrukciójának, valamint a felújított Új templom turistapihenő és kilátó átadása

Jakab-hegy, 2021. június 11.

A kultúrtörténet előszeretettel alkalmaz összefoglaló jellegű minősítést a különböző történelmi korszakok jellemzésére. Ezek szerint vannak teremtő, megőrző és hanyatló korszakok. A teremtő korszakok alkotnak, a megőrzők óvják az elődök által teremtett értékeket, a hanyatló idők pedig mindezt elvesztik, elvesztegetik, lerombolják.

Főtisztelendő Püspök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Igazgató Úr, Főtisztelendő Tartományfőnök Úr!

Hölgyeim és Uraim!

Nem véletlenül jutott mindez eszembe, hiszen itt, a pálos romok előtt állva érezhetjük ennek a leíró jellemzésnek a valóságát. A Jakab-hegyi pálos kolostor az évszázadok során sokszorosan élte át a történelem viharait.

1225-ben Bertalan pécsi püspök építtette a Mecsekben élő remetéknek. Ez az épület volt a magyarországi pálosok első rendháza. A szerzetesek először 1334-ben a hegyi rablók támadásai miatt voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat néhány évre, majd 1543-ban a török elől menekültek. A törökök kiűzésével a pálosok megpróbáltatásainak még nem volt vége. A barokk kor felvirágzását a szerzetesrendek feloszlatása követte: 1786-ban megszűnt a pálos rend magyarországi működése.

Egy 1846-ból ránk maradt kép szerint a kolostor falai még szinte sértetlenül álltak, noha akkor már nem pálos szerzetesek, hanem világi remeték lakták. A pálosok több visszatérési kísérlet után 1934-ben telepedtek meg ismét hazánkban. A Jakab-hegyi kolostorromok mellett kisebb rendházat és kápolnát kezdtek építeni 1947-ben, azonban a megkezdett munkálatokat nem sikerült befejezniük, a kommunista hatalom 1950-ben feloszlatta a rendeket, üldözte a szerzeteseket, köztük a pálosokat.

A lelkeket és a kolostort építő páterek távozása után a természet erői vették át az uralmat az üres falak között. Furcsa, hogy a pusztulás felelőseit név szerint ismerjük: az egyik II. József, a másik Rákosi Mátyás, az építők, az értékteremtők nevei azonban sajnos homályban maradtak.

Ezt az adósságot törlesztenünk kell.

Gosztonyi Gyula mérte fel a pálos kolostor romjait az 1920-as évek második felében, az első konzerválási munkálatok azonban csak 1976-ban indultak meg Kárpáti Gábornak, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészének irányításával.

Újabb évtizedek után az egykori szerzetesi épületek romkonzerválási munkáit a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága „A természeti és kulturális örökség védelme és fejlesztése, illetve megőrzése” elnevezésű projekt keretében valósította meg. A pálos romok mellett mostanra megújult az 1947-es alapokon kialakított esőház és kilátótorony, szépen rendezett környezetben várja a vándorokat, zarándokokat az Új templom turistapihenő.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Örüljünk a Jakab-hegyi kolostor megújulásának, sokadik újjászületésének. És különösen örüljünk annak, hogy mi nem a hanyatló, romboló, hanem a teremtő és építő világot képviseljük, Isten dicsőségére és a Haza javára!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A történelmi korszakok közül mi nem a hanyatló, romboló, hanem a teremtő és építő világot képviseljük – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a mecseki Jakab-hegyen álló, közelmúltban felújított Új templom turistapihenő átadásán.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta: a kultúrtörténet előszeretettel alkalmaz összefoglaló jellegű minősítéseket különböző történelmi korszakok minősítésére. Ezek szerint vannak teremtő, megőrző és hanyatló korszakok. A teremtő korszakok alkotnak, a megőrzők megóvják az elődök által teremtett értékeket, a hanyatló idők pedig mindezt elvesztik, elvesztegetik, lerombolják – fejtette ki.

Azt mondta, a Jakab-hegyi Pálos kolostor az évszázadok során sokszorosan élte át a történelem viharait, az általuk alkotott értékek megújulása pedig azt mutatja, hogy “mi nem a hanyatló, romboló, hanem a teremtő és építő világot képviseljük”.

Hozzátette, hogy a pusztulás felelőseit név szerint ismerjük, ám az építők és értékteremtők nevei homályban maradtak, ezt az adósságot azonban törlesztenünk kell.

Semjén Zsolt emlékeztetett, hogy a kolostor romjait Gosztonyi Gyula mérte fel az 1920-as évek második felében, az első konzerválási munkálatok Kárpáti Gábor régész irányításával a hetvenes években indultak meg, majd 2019-ben a nemzeti mellett az épített örökségre is kiemelt figyelmet fordító Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága valósított meg ismét egy ilyen jellegű feladatot, egyben megújította az 1947-es alapokon álló “Új templom” turistapihenőt is.

Az egykori pálos kolostorrom felújítása egy Interreg horvát-magyar együttműködés keretein belül valósult meg mintegy 25 millió forint értékben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság beruházásában, míg a közelében lévő, egykori rendház alapjain nyugvó Új templom turistapihenő és kilátó felújítását a Környezeti és energiahatékonysági operatív program mintegy 29,3 millió forintos forrásának felhasználásával végezték el.

A Jakab-hegyen a 13-16. században, majd rövid ideig a 20. században éltek és munkálkodtak pálos szerzetesek. A hegyen korai kolostoruk romjai, valamint a későbbi visszatelepülés korában létesült, befejezetlen újabb kolostor és kápolna kezdeménye maradt fenn, utóbbi a zarándokokat, turistákat szolgálva “Új templom” pihenő és kilátó néven ismert.

A két helyreállított épület pénteken tartott átadási ceremóniájának részeként a Pálos Rend és a Pécsi Egyházmegye emléktáblát avatott.

Az eseményen Závoczky Szabolcs a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója azt mondta: a tízezer hektáros Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet szívében a természeti, teremtett és az egyházi kulturális értékek találkoznak, így kézenfekvő volt a népszerű turistautak találkozásánál fekvő romok és a turistaház felújítása.

Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára arról számolt be, hogy a nemzeti parkok az elmúlt tíz évben 200 ezer hektáron 60 milliárd forint felhasználásával több mint 200 fejlesztési projektet valósítottak meg. A munkálatok nagy részével az egyre aktívabb módon pihenő turistákat szolgálják, amit mutat a nemzeti parkok egyre növekvő látogatottsága is.

Hoppál Péter (Fidesz), Pécs és térsége országgyűlési képviselője különlegesen kultikus helynek nevezte a Jakab-hegyi kolostorromokat beszédében, hangoztatva, hogy a pálosok mély európaiságot adtak, megerősítették a keresztény identitást.

+

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt köszöntőjét.

“A kultúrtörténet előszeretettel alkalmaz összefoglaló jellegű minősítést a különböző történelmi korszakok jellemzésére. Ezek szerint vannak teremtő, megőrző és hanyatló korszakok. A teremtő korszakok alkotnak, a megőrzők óvják az elődök által teremtett értékeket, a hanyatló idők pedig mindezt elvesztik, elvesztegetik, lerombolják.

Főtisztelendő Püspök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Igazgató Úr, Főtisztelendő Tartományfőnök Úr!

Hölgyeim és Uraim!

Nem véletlenül jutott mindez eszembe, hiszen itt, a pálos romok előtt állva érezhetjük ennek a leíró jellemzésnek a valóságát. A Jakab-hegyi pálos kolostor az évszázadok során sokszorosan élte át a történelem viharait.

1225-ben Bertalan pécsi püspök építtette a Mecsekben élő remetéknek. Ez az épület volt a magyarországi pálosok első rendháza. A szerzetesek először 1334-ben a hegyi rablók támadásai miatt voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat néhány évre, majd 1543-ban a török elől menekültek. A törökök kiűzésével a pálosok megpróbáltatásainak még nem volt vége. A barokk kor felvirágzását a szerzetesrendek feloszlatása követte: 1786-ban megszűnt a pálos rend magyarországi működése.

Egy 1846-ból ránk maradt kép szerint a kolostor falai még szinte sértetlenül álltak, noha akkor már nem pálos szerzetesek, hanem világi remeték lakták. A pálosok több visszatérési kísérlet után 1934-ben telepedtek meg ismét hazánkban. A Jakab-hegyi kolostorromok mellett kisebb rendházat és kápolnát kezdtek építeni 1947-ben, azonban a megkezdett munkálatokat nem sikerült befejezniük, a kommunista hatalom 1950-ben feloszlatta a rendeket, üldözte a szerzeteseket, köztük a pálosokat.

A lelkeket és a kolostort építő páterek távozása után a természet erői vették át az uralmat az üres falak között. Furcsa, hogy a pusztulás felelőseit név szerint ismerjük: az egyik II. József, a másik Rákosi Mátyás, az építők, az értékteremtők nevei azonban sajnos homályban maradtak.

Ezt az adósságot törlesztenünk kell.

Gosztonyi Gyula mérte fel a pálos kolostor romjait az 1920-as évek második felében, az első konzerválási munkálatok azonban csak 1976-ban indultak meg Kárpáti Gábornak, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészének irányításával.

Újabb évtizedek után az egykori szerzetesi épületek romkonzerválási munkáit a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága „A természeti és kulturális örökség védelme és fejlesztése, illetve megőrzése” elnevezésű projekt keretében valósította meg. A pálos romok mellett mostanra megújult az 1947-es alapokon kialakított esőház és kilátótorony, szépen rendezett környezetben várja a vándorokat, zarándokokat az Új templom turistapihenő.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Örüljünk a Jakab-hegyi kolostor megújulásának, sokadik újjászületésének. És különösen örüljünk annak, hogy mi nem a hanyatló, romboló, hanem a teremtő és építő világot képviseljük, Isten dicsőségére és a Haza javára!”

(Forrás: MTI, semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország miniszterelnök-helyettesként, Semjén Zsolt, Orbán Viktor helyettese, a KDNP elnökeként kormányzópartnere. A Tagespost interjújában elmagyarázza Magyarország szerepét Európában. Írta: Stephan Baier. Az alábbiakban közöljük az beszélgetés magyar fordítását.

• Semjén Úr, úgy tűnik, hogy Magyarország nagyon tudatában van történelmének. Az Önök kormánya két Habsburgot küldött nagykövetnek: Rómába és Párizsba.
• Én még szeretném megélni azt, hogy egy Habsburgot küldünk nagykövetként Bécsbe. A K.u.K.-monarchia szétverése az egyik legnagyobb bűncselekmény volt, mert ez szellemi közösség is volt és sokkal szervesebb közösség, mint az EU. A nácik keleti expanzióját csakúgy, mint a bolsevikok nyugati expanzióját meg lehetett volna akadályozni, ha Ausztria-Magyarország fennmaradt volna. A magyar nemzet és a Habsburg-ház közötti kapcsolatok a történelem során ambivalensek, de az 1867. évi kiegyezés óta egyértelmű, hogy ez volt történelmünk egyik legnagyszerűbb korszaka.
• A Pápa szeptemberben Budapestre jön. Az országot látogatja meg vagy csak az Eucharisztikus Kongresszust?
• Az 1938. évi budapesti Eucharisztikus Kongresszus a nácik kifejezett elutasítása volt. Szellemi hatása máig érezhető. Most meghívtuk a Pápát Magyarországra és az Eucharisztikus Kongresszusra. Azt akarjuk, hogy minden feleljen meg a hagyományos protokolláris szokásoknak. A Pápának találkoznia kellene Magyarország vezető politikusaival, mivel ő a Vatikán államfője is. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a hit és a társadalom szereplőivel találkozzon. Itt lesz Bartholomaios, konstantinápolyi pátriárka és ezen túlmenően erős protestáns közösségünk és Európa legnagyobb zsidó közössége van itt. Ezért fontosnak tartjuk a különböző felekezetekkel történő találkozást.
• Magyarországon mindenki üdvözli Ferenc Pápát vagy vannak ellenérzések is?
• Elutasításról még nem hallottam. Tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy a Szentatyát mindenki üdvözli. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy II. János Pál Pápa látogatásai mély benyomást hagytak a magyar nemzetben.
• Magyarország kormánya anyagilag és politikailag támogatja a közel-keleti egyházakat. Miért?
• A keresztény civilizáció oltalmazását a magyar alkotmány rögzíti, mert ez a mi identitásunk. Ezt még azok is elfogadják, akik személyes hitük miatt más beállítottságúak. Így tehát logikus, hogy keleten a keresztény egyházakat támogatjuk. És tesszük ezt sokkal magasabb összegekkel, mint a gazdagabb nemzetek. A keleti keresztények kétszeresen nehéz helyzetben vannak: egyfelől elszenvedik mindazt, amit az ott élő embereknek kell elszenvedniük, másfelől pedig a muzulmán tengerben élő keresztény kisebbségként elnyomottak. Kulturálisan és szellemileg fontos, hogy fennmaradjon keleten a kereszténység. Ezen túlmenően azt gondoljuk, hogy maga a migráció rossz dolog. Normális esetben az ember ott éli az életét, ahol megszületett. Ezért a segítségnek arra kell irányulnia, hogy az emberek származási helyükön élhessenek emberhez méltó életet. Ha az embernek egy fenyegető helyzet miatt el kellett hagynia a hazáját, akkor a fenyegetés végét követően vissza kell, hogy térhessen oda. Ki fogja ezeket az országokat újjáépíteni, ha mindenki elmegy? A migráció a származási országok számára is rossz.
• Miért nem sikerül Magyarországnak erre irányuló konszenzust elérnie az EU-ban?
• Van Európában egy mainstream, amely úgy gondolja, hogy a migráció jó dolog, miközben mi úgy gondoljuk, hogy rossz dolog. A migrációpárti erők nem megállítani akarják a migrációt, hanem menedzselni. Sokan emberi jogokról beszélnek, egy kalap alá veszik azonban az üldözött keresztényeket, a szexuális orientáció szerinti kisebbségekkel. A mainstream a vallásszabadság megsértéséről beszél, de nem az üldözött keresztényekről; elutasítja Európa keresztény örökét. Nyugat-Európában elképzelhetetlen az, ami nálunk megvalósult, nevezetesen, hogy nemcsak civil szervezetek segítenek a keleti keresztényeknek, hanem a kormány egyik államtitkársága. Az EU azt csinál, amit akar és mi is azt csinálunk, amit akarunk. Ha nem segítenek nekünk, akkor legalább ne akadályozzanak bennünket.
• Az egyesült Európa eltávolodott az európai értékektől?
• Sajnos igen. Az EU olyan alma, amely messze gurult a fájától. Schuman, Adenauer és De Gasperi a keresztény civilizációra építették Európát. Ma a mainstream azt mondja, hogy a haladás abban áll, hogy a kereszténység eltűnik egy Európa számára meghatározó pozícióból. Elutasítják a család hagyományos formáját és relativizálják a nemzeti szuverenitást. Ezzel szemben mi hiszünk a családban, amely a természetből következik és a keresztény hagyományban rögzült. Hiszünk a nemzeti létben, amely az emberiség gazdag örökönének alapja. Hiszünk a kereszténységben, amely civilizációnk alapja és nem valami múzeumba való dolog. Mióta a FIDESZ-KDNP kormányoz, több ezer templomot újítottak fel és több száz újat építettek. Itt egyetlen templomból sem lesz bevásárlóközpont vagy mecset.
• Magyarország erősebb lenne az EU-ban, ha a FIDESZ nem hagyta volna el a kereszténydemokrata EPP pártcsaládot.
• A FIDESZ kilépését kikényszerítették. Ez az EPP balra tolódásának következménye. Nem a FIDESZ ment jobbra, hanem a mainstream húzta az EPP-t balra. Kohl kancellár alatt ez elképzelhetetlen lett volna. Az alkotmányban rögzítettük, hogy az iskolákban tilos az LGBTIQ-propaganda, miközben tiszteletben tartjuk minden egyén szabadságát. A magánéletben mindenki azt csinál, amit akar, de ne nevezzenek mindent házasságnak. A házasság megszentelt szó, egy nő és egy férfi kapcsolatára. A gyermek egészséges fejlődéshez való joga erősebb, mint egy azonosnemű pár örökbefogadási igénye.
  

  A Tagespost interjúban Semjén Zsolt bírálja az Európai Uniót, Magyarországnak az EU-ból történő kilépése azonban számára egyáltalán nem jön szóba. Fényképek: Christoph Hurnaus.

• Az Európaparlament „terhességmegszakítási jogról” tanácskozik és az EU Bizottsága a szülőség kölcsönös elismerését készíti elő, úgy, hogy széles körben lehetővé váljon a homoszexuálisok örökbefogadása és a béranyaság. Hogy reagál erre Magyarország kormánya?
• Ezzel Ön az EU-val fennálló másik problémát vázolja. Az értékrendi válság mellett, intézményi válság is van. Az Európaparlament és a Bizottság részéről ez a hatalom lopakodó megszerzése, a tagállamok jogainak illegitim megsértése mellett. Mi, magyarországi kereszténydemokraták kiállunk a legkevesebb joggal bíró kisebbség, meg nem született embertársainkért. Ha őket szabad megsemmisíteni, akkor miért nem szabad más helyzetben levő embereket is? A mainstream életellenes politikája megkérdőjelezi azt a jogunkat, hogy kiálljunk a meg nem született gyermekekért. Így korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek a vége azután a Biblia betiltása.
• Magyarországon ugyanolyan ideológiai polarizáció van, mint mindenütt Európában.
• Igen, de Magyarországon mindenki szabadon elmondhatja, amit gondol, a politikai korrektség kényszerzubbonya nélkül. Kormányunkat háromszor választották meg kétharmados többséggel. Ezért azt mondjuk: kérdezzük meg a népet! Az EU-val a migrációs politikában van a legsúlyosabb konfrontációnk. Mi megkérdeztük a népet, hogy akarja-e a muzulmánok tömeges bevándorlását. És a bölcs magyar nép ezt nem akarta. Az EU vezetői elfelejtették megkérdezni az európai polgárokat. Nem emlékszem e kérdésben népszavazásra, bármilyen más EU-s országban. A jövő szempontjából legfontosabb kérdés vonatkozásában nem kérdezték meg Európa polgárait.
• Az EU részéről vannak olyan vádak a magyar kormány felé, amelyek nem az értékek vagy a migráció kérdéseire vonatkoznak. Brüsszelben veszélyben látják a magyarországi jogállamot és úgy látják, hogy korlátozzák a sajtó és a véleménynyilvánítás sokszínűségét.
• Ezek szemenszedett hazugságok! Ez ideológiai támadás. Minden kérdést részletesen megválaszoltunk. Nincs nálunk semmi, ami ne volna az EU sok országában. Például a Soros-egyetem: e tekintetben szó szerint vettük át a bajor szabályokat. Minden vád kapcsán több EU országot tudok megnevezni, ahol a szabályok hasonlóak, mint nálunk vagy keményebbek. De csak a lengyeleket és minket támadnak.
• Az EU-csatlakozás előtt Magyarország mintadiáknak számított, ma – Lengyelországgal együtt – problémás gyereknek. Miért?
• Nem mi változtunk meg, hanem az EU, amely a mainstream befolyása alá került. Mi a szuverenitásainkat és a hagyományainkat akarjuk. Mi, akik túléltük Moszkvát nem fogunk Brüsszel elől megfutamodni! A rendszerváltás idején az EU kívánságára lebontottunk minden védővámot, a következmény azonban Magyarország gyarmatosítása volt. A piacok monopolizálták és magyar cégeket fojtottak meg. Az EU sem a gazdasági, sem a migrációs válságot nem tudta menedzselni, nem tudta megtartani a briteket és nem tudta megszervezni az oltást. Amikor jött a gazdasági válság, csökkentettük az adókat és munkát adtunk az embereknek. Megadóztattuk a multikat és a nagy bankokat. A szocialistáktól a csőd szélén álló országot vettünk át és kivezettük a válságból. Minden kötelezettségünket teljesítjük. Magyarországon kínai és orosz oltóanyagokkal is oltunk, noha az Európai Gyógyszerhatóság ehhez nem elég tökös. Én elfogadom, hogy lehetőleg nyugati oltóanyagokat kellene vásárolnunk. De nincs elég. Nem engedjük meg, hogy magyarok haljanak meg, mert az EU nem engedélyezi az orosz és a kínai oltóanyagokat.
• Az Ön számára valós opció Magyarország kilépése az EU-ból?
• Az EU-ból történő kilépés egyáltalán nem jön szóba. Magyarország ezeréves történelme során sokkal többet adott Európának, mint amennyit kapott. Megvédtük Európát a mongoloktól és a törököktől. A mi természetes helyünk Európában van. A szovjet megszállásra azért került sor, mert 1945-ben Jaltában elárultak bennünket. Ugyanígy elárultak bennünket 1956-ban! Ne oktassanak ki bennünket Európáról. Mi vállaljuk Európát és hiszünk benne. Ismerjék el a keresztény örökséghez és a nemzeti szuverenitáshoz való jogunkat.
• Nemcsak Brüsszel és Budapest között, hanem Magyarország belpolitikájában is éles a polarizáció.
• Ellenzékünk 12 év után kissé frusztrált. Támad bennünket a mainstream, de nézzük meg ezt az ellenzéket: ez a reformkommunisták és a reformfaszisták koalíciója. Magyarországon sem a kommunistákat, sem a nácikat nem kedveljük. Az ellenzékben most a szélsőségek egyesültek. A FIDESZ-KDNP egy jobbközép szövetség. Mi talán nagyobb súlyt helyezünk a hagyományokra a nyugat-európaiaknál, de mi kereszténydemokrata kormány vagyunk.
• Az Önök kormánya célzottan támogatja a családokat. Számszerűsíthető a siker?
• Igen, a reprodukciós arány javult, több házasságot kötnek és csökkent a terhességmegszakítások száma. Egész Európában nem létezik olyan erős családtámogatás, mint itt. A mi politikánk célja, hogy Magyarországon magyar gyerekek szülessenek. Más országok építhetnek bevándorlásra. Mi azonban elvárjuk, hogy fogadják el azt, hogy mi a családokat akarjuk támogatni.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Hol tartunk egy évszázaddal Trianon után?

Nemzeti Összetartozás Konferencia

Tihany, 2021. június 10.

Felemelő érzés és megtiszteltetés az ezeréves magyar államról beszélni az ezeréves Tihanyi Apátság mellett. S hogy itt vagyunk ennyi év után is, jelzi a legfontosabbat: azt, hogy megmaradtunk.

Excellenciás Érsek Urak, Főtisztelendő Perjel Atya! Tisztelt Államtitkár Urak!

Hölgyeim és Uraim!

Hol tartunk egy évszázaddal Trianon után? – tették fel a kérdést a Nemzeti Összefogás Konferencia szervezői. Ahhoz, hogy érzékeltetni tudjam az utóbbi évtized reményteli változásait, meg kell vizsgálnunk, hol tartottunk ötven vagy hetven évvel Trianon után.

Szomorúan mondom a mából visszatekintve, hogy sehol.

Trianon százéves története négy, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható. A diktátum utáni két évtized alatt a magyar kormányok legfőbb célja a revízió volt. A Revíziós Liga felállítása, a külpolitikai és diplomáciai kezdeményesek felemás sikerrel végződtek: sikerült sok politikust és nemzetközi szervezetet meggyőzni a békediktátum példátlan igazságtalanságáról, de az együttérző nyilatkozatokon kívül más eredményre nem jutottunk.

A második szakaszt a világtörténelem diktálta. Az első és második bécsi döntéssel az ország visszakapta a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja bizonyos területeit, ami óriási örömöt jelentett az értinett területek magyar lakosságának, nemkülönben az anyaországnak. Az akkori vélekedés szerint az igazság győzött. Ez persze igaz, sokan azonban mégis óvatosak voltak, hiszen a világpolitikai döntések alapvetően nem a magyarság jogos sérelmeit akarták orvosolni, hanem a terjeszkedő német birodalmi érdekeket is szolgálták. Nem véletlenül írta Márai Sándor, akinek szülővárosa, Kassa is visszatért az anyaországhoz és haditudósítóként követte a felvidéki eseményeket, hogy „a nemzet karácsonyi ajándékot kapott a végzettől”.

A végzet pedig bekövetkezett, a világháború utáni párizsi békeszerződés nem csupán visszaállította a vérlázítóan igazságtalan trianoni diktátumot, hanem még további területeket csatolt el a magyar hazától.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A harmadik szakasz a helyben járás évtizedei, amikor még nehezebb lett a határon túlra szakadt magyarság élete, üldözött, legjobb esetben is csak megtűrt állampolgárként éltek sohasem választott országukban. A vasfüggönnyel hermetikusan elzárt szocialista béketábor szovjet tankok által biztosított nyugalma és proletár internacionalizmusa évtizedekig elegendőnek bizonyult a látszólagos békéhez. Fel sem merült Trianon megoldatlansága.

Mintegy harminc évvel ezelőtt eljött a rendszerváltoztatás, Közép- és Kelet-Európa fellélegzett. Az érzékelhető enyhülés azonban nem volt egységes. Romániában például az utolsó pillanatig megmaradt a legbrutálisabb diktatúra.

Hölgyeim és Uraim!

Hol tartunk most, egy évszázaddal Trianon után? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához egy a nyugati világban ma már teljesen ismeretlen és értelmezhetetlen fogalmat kell magunk elé idézni. Ez a nemzetpolitika. Hiszen miért is lenne az angol, a német, a spanyol vagy a holland kormánynak külön nemzetpolitikája? Belpolitikája van, amelynek célja, hogy országának lakosságát szolgálja, gazdaságát gyarapítsa, életminőségét javítsa. Annak, hogy a magyar kormány központi helyre emelte a nemzetpolitikát, egyetlen oka van: Trianon!

Nemzetpolitikánk kiindulópontja Antall József miniszterelnök kijelentése, aki megválasztása után így fogalmazott: „lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”. E mondatával a lényeget ragadta meg: azt, hogy a nemzet egy és oszthatatlan, noha az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Tudta, hogy a késmárki pék, a munkácsi fodrász, a kolozsvári tanár, a szabadkai orvos éppúgy magyar, mint budapesti vagy szegedi kollégái.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Örömmel számolhatok be arról, hogy a mai magyar kormány nemzetpolitikája az antalli intelmet a gyakorlatban is megvalósította. Deklaráltuk az Alaptörvényben, hogy „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”.

Ennek a felelősségviselésnek a legjelentősebb állomása a nemzet közjogi egyesítése, az állampolgárság és az ezzel járó szavazati jog megadása. A döntés nem csupán sok évtized jogfosztottságát szüntette meg, hanem a nemzet határon túlra szorult tagjait egyenlővé tette az anyaország polgáraival. Egymillió-kétszázezren kaptak teljes jogú magyar állampolgárságot. Számtalan megható, lélekemelő pillanatot éltünk át az ünnepségek során, amikor nemzettársaink könnyes szemmel tettek esküt, vették át az állampolgárságot igazoló dokumentumot, és énekelték a magyar himnuszt. Kilencvenedik életévüket betöltött honosítottak mondták, hogy egy életen át erre a pillanatra vártak.

Hölgyeim és Uraim!

Nemzetpolitikánk két sarokpontjára, az Alaptörvényre és a nemzet közjogi egyesítésére támaszkodva vált lehetővé a magyar érdekek érvényesítése. Ezt a célt szolgálják a létrehozott alapítványok, a különböző programok és projektek.

Kormányzásunk első évében ismét összehívtuk a szocialista kormányok által negligált Magyar Állandó Értekezletet, és 2012-ben létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot, mely a világon szétszórtan élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.

A Bethlen Gábor Alap olyan, a költségvetésben elkülönített pénzalap, melynek célja a Magyar Kormány nemzetpolitikájának pénzügyi megvalósítása.

Nemzetpolitikánk két legsikeresebb projektje a diaszpórában élő magyarságot segítő Kőrösi Csoma Sándor program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor program. Magyar fiatalok százai jelentkeztek, hogy Dél-Afrikától Új-Zélandig, Afrikától Dél-Amerikáig fél éven át a helyi magyar közösségek segítői, támogatói, közösségi életük szervezői lesznek.

 A Határtalanul elnevezésű program keretében – a személyes kapcsolatok kialakítására – magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykirándulásra indulnak a szomszédos országok magyarlakta területeire. Célunk az, hogy egyetlen olyan érettségiző diák se legyen, aki nem jutott el valamely utódállamba, és nem találkozott ott intézményes formában nemzettestvéreinkkel.

Meg kell említenem a Mikes Kelemen programot is, mely a Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében menti a diaszpóra magyarságának gondos munkával összegyűjtött, ám a megsemmisülés határán lévő könyveit, levéltári anyagait.

A Julianus program bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket, ezáltal betekintést nyújt a világban szétszórtságban élő magyar közösségek életébe.

A külhoni nemzetrészek megmaradását anyagi szempontból szolgáló gazdaságfejlesztési programot indítottunk 2016-ban szinte az egész Kárpát-medencében.

Az elmúlt időszakban tematikus éveket szerveztünk, melyek alkalmával a határon túli magyarság egy-egy csoportjára irányítottuk a figyelmet: volt éve a külhoni magyar óvodáknak, a kisiskoláknak, a szakképzésnek, a vállalkozásoknak, a családoknak, az erős magyar közösségeknek, az idei esztendő pedig a nemzeti újrakezdés éve.

Sorolhatnám még a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programot, aminek keretében ezer óvodát építettünk, és a Testvértelepülési Programot. Szólnom kellene a műemlékvédelemről, egyházi épületek felújításáról, kastélyok és kúriák megmentéséről, a Rómer Flóris Terv keretében a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárásáról, tudományos igényű kutatásáról és dokumentálásáról.

Az elmúlt évtizedben háromezer templomot tataroztunk ki, kétszáz újat építettünk a Kárpát-medencében, és egyikből se lesz se mecset, se pláza!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Trianon sebe után végre bátorítást, lehetőséget, támogatást kapott a határon túli magyarság – erkölcsileg, érzelmileg, intézményesen és anyagilag. Most mindez a reális válasz, amit ma adhatunk és kell adnunk Trianonra!

(semjenzsolt.hu)