Egy közösség becsületbeli ügye, hogy ne felejtse el a múltját, emlékezzen azokra, akik meghatározó módon alakították életét – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Keresztes Sándorról készült, a magyar kereszténydemokrácia meghatározó alakjának emléket állító kötet pénteki budapesti bemutatóján.
A politikus igazi értékközösségként beszélt a 77 éve fennálló Kereszténydemokrata Néppártról (KDNP), amely e kötettel méltó emléket állít egyik alapítójának, majd újjászervezőjének, aki “egész életét a kereszténydemokrata politizálásnak szentelte”.
Felidézte: Keresztes Sándor a legnehezebb időkben is hű maradt katolikusként az egyházhoz, politikusként a kereszténydemokráciához, politikai felfogásának alapját pedig a nemzeti elkötelezettség és a katolikus szociális reformmozgalmakban megvalósuló pápai szociális enciklikák jelentették.
Keresztes Sándor érdemeként említette, hogy a kommunista uralom alatt búvópatakként megmaradt Magyarországon a kereszténydemokrata mozgalom, amelynek pártja megőrizte jogfolytonosságát, hiszen nem oszlott fel, csak szüneteltette hivatalosan a működését.
Kiemelte: Keresztes Sándor “szíve mindhalálig erdélyien dobogott”, élenjáró szerepe volt például abban, hogy Gyulafehérvár érsekségi rangra emelkedhetett.
Megjegyezte, erdélyi származásából adódó nyelvtudása és terepismerete nagyban segítette ennek során elhárítani a román ellenakciókat.
Hozzátette: Keresztes Sándor legendás “postása” volt – a személyesen egyetlen alkalommal találkozó – Márton Áron erdélyi püspök és Illyés Gyula levelezésének, “Isten csempészeként” pedig zseniális hálózatot építve látta el könyvekkel az erdélyi magyar plébániákat.
Semjén Zsolt megemlítette: Keresztes Sándor soha nem tolta magát előtérbe, de amikor kellett, mindig világosan letette a garast a helyesnek tartott álláspont mellett.
Várszegi Asztrik korábbi pannonhalmi főapát – Keresztes Sándorral ápolt, évtizedes barátságát felelevenítve – arról beszélt: a kötet igényes, letisztult formában nyújt gazdag képet a közéleti személyiség életéről, pályafutásáról, “emberi, hívői, politikusi gondolkodásáról”.
Kiemelte Keresztes Sándor tiszta, tiszteletreméltó, derűs és bölcs emberségét, valamint azt, hogy milyen tisztelettel és megbecsüléssel fordult embertársai felé.
A magyarság és az egyház szolgálatában – Életútinterjú dr. Keresztes Sándorral című, Javorniczky István által 1988-ban és 1994-ben készített beszélgetések szerkesztett változatát tartalmazó, több mint félezer oldalas kötetet a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány adta ki.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.
“Egy közösség becsületbeli ügye, hogy ne felejtse el múltját, emlékezzen azokra, akik meghatározó módon alakították az adott közösség életét. A Kereszténydemokrata Néppárt 77 éves fennállása óta igazi értékközösség, ezért egyrészt természetes, másrészt örömteli, hogy ezzel a kötettel méltó emléket állít egyik alapítójának, annak a Keresztes Sándornak, aki egész életét a kereszténydemokrata politizálásnak szentelte.
Elhivatott volt, a legnehezebb időkben is katolikusként hű maradt az Egyházhoz és politikusként a kereszténydemokráciához.
Kisebbségi sors a királyi Romániában, megismerkedés a keresztényszociális tanításokkal, EMSZO, Hivatásszervezet, illegális Keresztény Demokrata Néppárt, letartóztatás a nyilas időkben, a Demokrata Néppárt parlamenti képviselete. Kommunista nyomásra a mandátum elvesztése, háziipari harisnyakötő, fűtő az Új Embernél. A Demokrata Néppárt újjászervezése 1956-ban, majd rendőri felügyelet, internálás és nyolc gyermek felnevelésének feladata. A jogi doktorátus megszerzése, kapcsolattartás Márton Áronnal, Erdéllyel, és amint lehet, aktivitás a hazai közéletben: a Márton Áron Társaság megalapítása, a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezése, majd vezetése, ismét parlamenti mandátum és nagykövetség a Szentszék mellett. Ez utóbbi mély szimbólum is, az Egyház és a Haza szolgálatában. Különös tekintettel Erdély ügyére.
Micsoda életút! Mivel nehéz lenne bármit is kiemelni belőle, ezért két kevéssé ismert, ám nagyon is jelentős missziójáról szólnék.
Keresztes Sándor a háború végén Budapestre költözött, de a szíve mindhalálig „erdélyien” dobogott. Amint a rendszer engedte, hazautazott, s az idők folyamán látogatásai egyre sűrűbbek lettek. Ahol tudott, segített, „postás” szerepe pedig legendássá vált. Ennek legizgalmasabb mozzanata a Márton Áron és Illyés Gyula közötti üzenetváltások közvetítése volt.
Erdélyben járva gyakran felkereste a megfigyelés alatt tartott főpásztort. Együtt rótták a köröket a gyulafehérvári püspöki palota udvarán. A bizalmas beszélgetések bevett gyakorlata volt ez Ceausescu Romániájában. A Securitate a legrafináltabb helyeken rejtette el lehallgató készülékeit, iratokat, feljegyzéseket veszélyes volt áthozni a határon a mindenre kiterjedő vizsgálódások miatt. A szentéletű püspök és Illyés Gyula mindössze egyszer találkozott személyesen, igaz, akkor végigbeszélgettek egy éjszakát. A találkozás mindkettőjükben mély nyomot hagyott, kialakult bennük az egymás iránti feltétlen tisztelet. Nem túlzás azt állítani, hogy ennek az éjszakának szerepe volt abban, hogy Illyés Gyula visszatalált katolikus hitéhez. Közvetlen kapcsolattartásra nem volt lehetőségük, de a megbízott személye garancia volt mindkettőjük számára.
Keresztes Sándor tudatában volt, milyen óriási a szükség és az igény az erdélyi magyarság körében az anyanyelvű könyvre. Nemcsak postás volt akkor, de „Isten csempésze” is! Kiváló szervezéssel remek hálózatot hozott létre. Hátizsákos fiatalok tucatszám keresték fel a ferences udvarban lévő kis könyvesboltban, ahol szépen előkészítet csomagokat bízott azokra, akik vállalták, hogy útjuk során a megbeszélt plébániákra eljuttatják. Én is így ismertem meg Sándor bácsit.
Keresztes Sándor politikai felfogásának alapját a nemzeti elkötelezettség és a katolikus szociális reformmozgalmakban megvalósuló pápai szociális enciklikák jelentették. Politikai életútja során mindvégig a keresztényszociális–kereszténydemokrata eszmék megvalósítását szolgálta és képviselte. Személyében és közéleti szerepvállalásával jelezte, hogy búvópatakként létezik a kereszténydemokrata párt kényszerből megszakított folyamatos működése Magyarországon.
Keresztes Sándor életpályája segítsen minket, hogy meg tudjunk maradni hitvalló kereszténynek, jó magyarnak és hűséges kereszténydemokratának.”
(Forrás: MTI, semjenzsolt.hu)
A magyar erdők évente öt millió tonna széndioxidot, vagy más üvegházhatású gázt kötnek meg, amely a magyar kibocsátásnak körülbelül a 8 százaléka – mondta a miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Gödöllőn.
Semjén Zsolt a 2021-es Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. közös emlékerdő-átadó ünnepségén arról beszélt, hogy két évvel ezelőtt indult útjára az emlékerdők telepítése a vadászati és természeti világkiállítás keretében, emléket állítva a rendezvénynek. Hozzátette, hogy mind a 22 állami erdészet létesített egy-egy hektárnyi emlékerdőt, amelyek mennyiségi, de legfőképpen minőségi módon javítják a magyar erdők arányát.
Semjén Zsolt elmondta, hogy az emlékerdők telepítésével szimbolikusan három rossz dolgot szüntetnek meg és három hasznos dolgot hoznak létre: megszüntetik a régi kerítéseket, amelyekből abszurd módon 8 ezer kilométer van a magyar erdőkben, és amelyeknek csak egy kis része indokolt. Ezen túlmenően elviszik a felhalmozódott törmeléket, illetve megkezdik az idegenhonos fajok felszámolását is. A három hasznos dolog pedig az őshonos fajok telepítése, az elegyes erdők kialakítása és a többszintű erdők létrehozása – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Kovács Zoltán az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a 20 napig tartó vadászati kiállítás a Hungexpo területén 75 000 négyzetméteren valósul meg. Hozzátette, hogy ilyen nagyságú kiállítás még a Hungexpo területén nem volt, legutóbb is csak 1971-ben láthatott ilyet a közönség.
A kormánybiztos elmondta, hogy az emlékerdők kialakítása során összesen 200 ezer fa ültetése történt meg, és befejeződött az a program is, amelynek a keretében 550 hektárnyi erdőt telepítettek az elmúlt két évben. Hozzátette, hogy Magyarországon az erdősültségi arány megközelíti a 25 százalékot.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy a 2019-ben elindított ország fásítási program keretében eddig összesen 31 ezer hektár erdő ültetésére nyújtottak be kérelmet a gazdálkodók, és meghaladta a 100 milliárd forintot az ehhez megítélt támogatási összeg.
(Forrás: MTI)
Átadták szerdán Gánt-Kőhányáspusztán a Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaházat, amelyet komplex fejlesztésként tanösvények, vizes élőhely bemutató, vadmegfigyelő állomás egészít ki, 800 millió forintot meghaladó beruházással.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében elmondta, a létesítmény szellemisége illeszkedik a vadászati világkiállítás “Egy a természettel!” jelmondatához. Kőhányás az ország egyik legcsendesebb helye a Vértes belsejében, ahol a látogatók megtalálhatják a természetbe visszatérés felszabadító élményét – fogalmazott.
A Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ méltó a névadó örökségéhez, aki az országban elsőként nyitotta meg erdőbirtokait a turisták előtt, és a környezetbe illően mutatja be a térség kulturális, erdészeti és gasztronómiai hagyományait – emelte ki a politikus.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára elmondta, az állami erdőgazdaságok turisztikai fejlesztései az elmúlt évtizedben a fenntarthatóság, az ökoturizmus irányába mozdultak el, a szaktárca az állami erdészetek gazdálkodását a közjó szolgálatába állítja.
Az államtitkár kiemelte: az erdőgazdálkodás eredményét a kormányzat visszaforgatja az erdők fenntartásába és fejlesztésébe, így az állami erdőgazdálkodás haszonélvezője elsősorban a közvetlen környék, tágabb értelemben pedig az ország teljes lakossága.
Az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti park igazgatóságok a 2010 óta tartó fejlesztéseknek köszönhetően évente 5 millió látogatót fogadnak kiépített létesítményeikben, további több tízmillió alkalommal pedig egészséges környezetet kínálnak sétákhoz, kiránduláshoz, hosszabb-rövidebb túrákhoz – ismertette Zambó Péter.
Molnár Krisztián, a Fejér megyei közgyűlés elnöke elmondta, a komplex fejlesztés értéke meghaladta a 800 millió forintot. A Vérteserdő Zrt. a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében kapott 420 millió forintból alakított ki a Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ tetőterében egy 52 férőhelyes turistaszállást.
Az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület és a GÁNT-ÉRT Nonprofit Kft. konzorciuma pedig területfejlesztési pályázaton nyert 381 millió forintot további fejlesztésekre.
Macsek Lajos, a Vérteserdő Zrt. vezérigazgatója tájékoztatása szerint a két pályázat által megvalósított beruházás az utóbbi tíz év legnagyobb léptékű fejlesztése a Vérteserdő Zrt. területén.
Az erdőgazdaság által kiadott sajtóközlemény ismerteti: a turistaszállás földszinti része előadótermet, kiállítótermet, Zöld boltot és sváb gasztronómiát is prezentáló éttermet foglal magába.
A Kőhányási tó helyreállításával vizes élőhelyeket alakítottak ki, valamint létrehoztak egy tansövényt a térség jellemző fafajtáinak bemutatására, illetve a szeptemberben népszerű szarvasbőgés túrák számára vadmegfigyelő állást építenek.
(Forrás: MTI)
Az Európai Uniót azok teszik tönkre, akik Magyarországtól akarják most megvédeni – hangoztatta az Országgyűlés elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Kövér László az EU jelenlegi állapotáról szólva úgy fogalmazott: “néhány nagyarcú nyugati politikus szereti az orrunk alá dörgölni, hogyha most akarnánk belépni az unióba, akkor úgymond nem vennének fel bennünket az állítólagos jogállami problémáink, illetve a nézeteink és az értétekről vallott véleményünk miatt”.
A házelnök erre reagálva azt mondta: ha most lenne népszavazás, “én egészen biztosan nemmel szavaznék”.
Megjegyezte, a 2003-as csatlakozási népszavazáson “sem jó szívvel szavazott igennel”, de mindent egybevetve az volt a meggyőződése, hogy az EU-tagság Magyarországnak olyan új dimenziót nyit ki, ahol a saját nemzeti érdekei érvényesítésére egy kedvező, demokratikus és civilizált keretrendszert kap, amelyben ráadásul anyagilag sem jár rosszul.
Kövér László kijelentette: “ez mind a mai napig igaz”, majd hangsúlyozta, távolról sem gondolja úgy, hogy jobb lenne Magyarországnak az unión kívül.
Álláspontja szerint “a nácik és a kommunisták után” egy újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát, amit “nevezhetünk hol liberalizmusnak, hol poszthumanizmusnak, hol mit tudom én micsodának, tehát zöld őrületnek”.
Hozzátette: “olyan mértékű agressziónak vagyunk kitéve”, a normalitástól való olyan mértékű eltávolodást követelnek meg szinte normatív módon, ami nemcsak a magyarok ellenérzését váltja ki, hanem azt szerinte az európai emberek döntő többsége “ellenszenvvel viseli el”.
Úgy összegzett: ha ez így megy tovább, akkor az Európai Uniót azok teszik tönkre, “akik tőlünk akarják ebben a pillanatban megvédeni”.
Kövér László szerint az EU-ban az erkölcsöt mint kategóriát “egész egyszerűen kiszorították”, nem létezőnek tekintik, és nem támogatják az erkölcsökről folytatott vitát. “De akkor könyörgöm, hogy az értékek azok miről szólnak?” – vetette fel.
A házelnök szerint ezeket az erkölcsi kereteket nemcsak, hogy feszegetik, hanem szándékosan szétverik az európai baloldal képviselői, akik az Európai Néppártban ugyanúgy megtalálhatók, mint a szélsőbaloldalon, a kommunista pártokban.
– Szerbia és Magyarország kapcsolata az utóbbi időkben kifejezetten barátivá vált – érintett egy másik, kapcsolódó témát is a házelnök. Arról beszélt, hogy a két szomszédos állam együttműködése gazdasági szempontból is egyre jobb, de a migrációs kérdésekben és a koronavírus elleni védekezés során is megmutatkozott.
– Ugyanakkor jelen pillanatban az Európai Uniót nem érdekli a tagállamok számának bővítése, pedig ez nem csak Szerbia érdeke, hasznos lenne az unió számára is. Az EU halogatása miatt van egy kis elbizonytalanodás is Szerbiában a csatlakozással kapcsolatban – utalt az utóbbi napok eseményeire. Szerinte Szerbia csatlakozása előre vinné a európai szövetséget, és közös érdek, ezért Magyarország minden európai csúcstalálkozón hangsúlyozza a fontosságát.
A házelnök elmondta, a szerbeknek is megvolt a maguk Trianonja, a nagyszerb állam jelenleg megvalósíthatatlannak tűnik számukra.
– A szerbek lélektani fejlődésén látszik, a szerbiai magyarság helyzetéhez is másképpen állnak, mint korábban, elfogadják és a maguk szempontjából is hasznosnak tartják Magyarország vajdasági gazdasági programját – fejtegette Kövér.
A 2022-es országgyűlési választásokról szólva Kövér László arról beszélt, hogy “napról napra nő a tét”, ugyanis – mint hangoztatta – “ha visszajönnek azok, akik régen kommunistáknak vallották magukat, ma pedig európaistáknak vallják magukat, akkor itt kő kövön nem marad”. Szerinte nemcsak az “egyébként felemás” rendszerváltozás vívmányait kell megvédeni jövőre, hanem olyan eredményeket is, mint a rezsicsökkentés és a családtámogatás szerteágazó rendszere.
Kövér László kijelentette, a nemzet jövője szempontjából katasztrófa lenne, ha a Gyurcsány–Apró-féle érdekcsoport, a régi kommunisták visszatérnének. Az ellenzék ma már nyílt politikai zendülést, alkotmányos puccsot hirdet, elővéve a régi szlogent, mely szerint a múltat akarják végképp eltörölni.
Úgy vélte: az ellenzék retorikája és politikája is “szintet lépett” azzal, hogy “gyakorlatilag nyílt zendülést hirdettek meg az alkotmányos renddel szemben”. Kövér László a 20. századi történelem és azon belül is a Tanácsköztársaság történetének tanulmányozását ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, majd kijelentette: “a 133 nap után jött a 134.”.
A házelnök úgy látja, téves következtetést vontak le az ellenzéki képviselők “a volt kommunista nómenklatúrából származó tagjaikkal együtt” abból, hogy 1989-90-ben és 1994 között “semmiféle számonkérés, retorzió nem történt azokkal szemben, akik a diktatúrát addig a nemzet ellen fenntartották”.
“Téves az a hiedelem, hogy ez mindig így lesz” – jelentette ki Kövér László, úgy folytatva: téves az a hiedelem, hogy a magyar többség megint eltűri “egy terrorista kisebbség randalírozását ebben az országban”.
Az ellenzéki parlamenti akciókra utalva a házelnök azt is leszögezte: nem hajlandó eltűrni, hogy “bolhacirkuszt” csináljanak az Országgyűlésből és szántszándékkal sértegessék a képviselőtársaikat.
Hallgassa meg a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzott beszélgetést 07:18 kezdettel a médiaklikk.hu felületén.
Pannonhalmán Habsburg Ottó halálának 10. évfodulóján a nevét viselő alapítvány vasárnapi megemlélkezésén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a Monarchia történetét sokkal jobban a gondolkodásunk középpontjába kellene állítani.
A miniszterelnök-helyettes vasárnap Pannonhalmán mondott beszédet a Habsburg Ottó Alapítvány megemlékezésén, melyet a szervezet rendezett névadója halálának 10. évfordulóján.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a Monarchia történelme megérdemli, hogy jobban részévé váljon gondolkodásunknak, mert Magyarország értékeinek jelentős része a kiegyezés és az első világháború előtt épült.
Az új kultúra szellemisége pontosan azt fejezi ki, hogy ez a történelmi adottság, ez a történelmi és mentalitásbeli egység olyan értékgazdagság volt – és bizonyos értelemben most is az -, ami lehetőséget adott a közép-európai kisnépek együttműködésének. Az Orbán Viktor által képviselt politika a régió népeinek együttműködését próbalja a V4 keretében a mai szituációban megvalósítani – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A Hír TV tudósítása ide kattintva tekinthető meg.
(Forrás: kdnp.hu)
