Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az eucharisztia a forrás, amelyből a keresztények élete és küldetése táplálkozik – mondta Erdő Péter bíboros, Esztergom–budapesti érsek vasárnap az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) nyitó szentmiséjén. Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök mellett számos kereszténydemokrata politikus, így például Latorcai János, Harrach Péter és Rétvári Bence is részt vett a szertartáson.

A bíboros a szertartás elején mondott köszöntőjében úgy fogalmazott: adja Isten, hogy a kongresszus hetében „különösen is átérezzük, hogy Krisztus velünk van az Eucharisztiában, nem hagyja magára az egyházat, a népeket, az emberiséget”.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőt mond az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust megnyitó ünnepi szentmisén. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Erdő Péter külön köszöntötte Angelo Bagnasco bíborost, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökét, a megnyitó mise főcelebránsát és azt a mintegy ezerkétszáz gyereket, aki a szentmisén volt elsőáldozó.

Üdvözöltet Hilarion volokolamszki metropolitát, a Moszkvai Patriarchátus külügyi hivatalának vezetőjét (képünkön Semjén Zsolttal). Úgy fogalmazott: „Adja Isten, hogy a keleti és nyugati keresztények együtt imádkozzanak és dolgozzanak, hogy hiteles legyen tanúságtételünk az egész világ előtt.”

Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke homíliájában kiemelte: az egyházban, tagjainak minden gyengesége és bűne ellenére, ott ragyog Krisztus világossága.

A bíboros a Hősök terét megtöltő hívekhez szólva hangsúlyozta: „e meghatóan hatalmas gyülekezet hangja alázattal és boldogan igyekszik megszólítani Európa népeinek szívét”, és azon túl is, mindenkiét. Hozzátette: a hívők hangját felerősíti a Szentlélek, aki így szól a modern emberhez: „nem vagy egyedül egy ellenséges világmindenség közepén, (…) nem vagy egyedül a szabadság és örökkévalóság iránti szomjúságoddal. Bárhol is tartózkodsz, (…) Isten szeretettel tekint rád”.

Angelo Bagnasco azt is mondta: az eucharisztia átlép minden magányon, minden távolságon, minden közönyön.

Az elsőáldozó gyerekekhez szólva úgy fogalmazott: „ti vagytok az egyház tavasza”, akiknek most Isten „betér” a szívébe. Isten „veletek marad, olyan barátotok lesz, aki soha nem árul el benneteket”.

A szentmise egyben a katolikus iskolák tanévnyitója is volt. A bíboros a diákoknak azt mondta: olyan iskolai közegben tanulnak, amely az egész embert formálja.

Isten nem ellensége a szabadságnak, a hit pedig nem tiltások sorozata, hanem „igen” az örömre, még akkor is, ha elkötelezettséget kíván – tette hozzá a bíboros. A hit nem ellensége az észnek, hanem kutatja a dolgok értelmet. Az észnek is szüksége van a hitre ahhoz, hogy önmaga lehessen – vélekedett Angelo Bagnasco.

A szentmisén 100 püspök és több mint háromszáz pap koncelebrált. A résztvevők teljesen megtöltötték a Hősök terét, az Andrássy úton pedig a Bajza utcáig álltak. A tömegben egyebek mellett nagyméretű feszületet, nemzeti lobogót, székely zászlót, illetve a Vatikán lobogóját tartották.

A megnyitón részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Részt vett a szertartáson Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Schmitt Pál korábbi államfő, Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezető-helyettese, Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő, Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője, Tarlós István korábbi főpolgármester, valamint Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

A szentmise előtti megnyitó ünnepségen bemutatták a Magyarország, Mária országa című néptáncelőadást, amelyet Káel Csaba rendezett és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes adott elő.

A jövő vasárnapig tartó katolikus világesemény záró szentmiséjét, az úgynevezett statio orbist jövő vasárnap, szeptember 12-én Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén.

A kongresszuson hétfőtől péntekig a Hungexpón egész nap katekéziseket (keresztény tanítás), előadásokat tartanak a világ öt kontinenséről érkező előadók.

Délutánonként a Széll Kálmán téren és az Örs vezér terén felállított missziós színpadon koncertek, tanúságtételek, evangelizációs darabok várják az érdeklődőket.

A Szent István-bazilika előtti téren szintén lesznek koncertek, néptánc-előadások, és ott mutatkoznak be a katolikus kiadók, illetve az egyházmegyék és a szerzetes közösségek.

Az első eucharisztikus kongresszust 1881-ben tartották az észak-franciaországi Lille-ben. Az elmúlt másfél évszázadban a mozgalom világméretű rendezvénnyé nőtt, kezdetben évente, majd kétévente, az utóbbi évtizedekben négyévenként más-más kontinensen tartják meg.

Magyarország 1938 után másodszor ad otthont a rendezvénynek. Az eredetileg 2020-ra tervezett kongresszust a koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani egy évvel.

Az eucharisztia szó egyszerre jelent szentmisét, az utolsó vacsorát megjelenítő cselekményt és az Oltáriszentséget, a szentmisén – a katolikus egyház tanítása szerint – Jézus Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyeret és bort.

(Forrás: kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Fejér megyei Nádasdladányban az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) 140 éves jubileumi ünnepségén szólalt fel.

Semjén Zsolt az emlékülésen kifejtette: a közelgő világkiállítás fő üzenete a magyar vadászati hagyományok bemutatása mellett a fenntartható vadászat legitimitásának bizonyítása lesz. Úgy vélte, amennyiben a világkiállításon Magyarország észérvekkel alátámasztva bemutatja a vadászat legitimitását a gasztronómiától kezdve a kultúráig bezárólag, akkor hazánkból kiindulva az egész világon megkísérlik bizonyítani a fenntartható vadászat legitimitását.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

A miniszterelnök-helyettes, aki egyben az OMVV elnöke, beszélt a védegylet elmúlt tíz évéről is, amelynek kezdetén két célt tűztek ki maguk elé: a fegyvertörvény és a vadászati törvény megalkotását, amelyek 21. századiak és megfelelnek a társadalmi elvárásoknak.

Semjén Zsolt felidézte, hogy a korábbi fegyvertörvény ésszerűtlen és életszerűtlen volt, ma pedig olyan fegyvertörvénye van hazánknak, amelyről ez nem mondható el. Példaként említette, hogy ma már a fegyvertartási engedélyek nem járnak le, amennyiben valaki megszerezte azt, csak időszakos megújításukat orvosi vizsgálathoz kötik.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Az újraalkotott vadászati törvénnyel kapcsolatban leszögezte: „ez ma a világ legjobb vadászati törvénye”. Mint mondta, a három legfontosabb dolog, ami általa megvalósult, a húszéves haszonbérlet, a 3000 hektáros minimális vadgazdálkodási területnagyság, valamint a trófeabírálat visszaállítása.

Kovács Zoltán az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint, amikor 140 évvel ezelőtt gróf Nádasdy Ferenc létrehozta a védegyletet, maga sem gondolta volna, milyen tartós és fontos civil szervezetet hoz létre. A védegylet sohasem volt politikai szervezet, ugyanakkor képes volt megőrizni a hagyományokat akkor is, amikor politikailag nem volt egyetértés egy adott kérdésben – fűzte hozzá.

A világkiállításról elmondta, hogy egy metszetet mutat majd be a vadászatról, amelynek gyökerei nem 140 évre, hanem ennél sokkal messzebbre nyúlnak vissza, egészen a magyarság eredetéig.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

A világkiállítás missziót teljesít, mert a 21. század elején a vadászat támadás alatt áll, amely nem politikai természetű, hanem a természetvédelem és környezetvédelem ürügyén az embert akarják kitiltani a természetből – mondta az államtitkár. A vadászok a felelősség felől közelítik meg a kérdést, az Egy a természettel szlogen is erre utal – tette hozzá.

Kovács Zoltán jelezte, hogy 98 ország jön a világkiállításra, ahol állatvédők, környezetvédők és civil szervezetek is ott lesznek, s értelmes párbeszédet fognak folytatni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadászok az utolsó pillanatban vannak érveik hangsúlyozásában, mert „öt éven belül megpróbálják eltakarítani a vadásztársadalmat a Föld színéről, mert Nyugat-Európában nincs helye tradíciónak, kultúrának, szakmai szempontoknak sem”.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

2021. augusztus 20.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Államalapító Szent István fundamentuma a megmaradásunkat jelenti, nekünk pedig ma is az a küldetésünk, hogy országépítők legyünk – mondta el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami ünnep alkalmából a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadásakor csütörtökön Budapesten, a Karmelita kolostorban.

A politikus szerint mindenkinek ott kell országépítőnek lennie, ahová a gondviselés állította, legyen az a Vajdaság, Kárpátalja, a Felvidék vagy bármelyik része a világnak.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar nemzet mindig akkor volt sikeres, ha hűséges volt a Szent István-i örökséghez és akkor jutott vakvágányra a történelemben, ha ettől az úttól akár jobbra, akár balra letért.

Hangsúlyozta: minden nemzetnek joga és kötelessége a megmaradás szolgálata az egyetemes emberiség érdekében; minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték; bármelyik eltűnik a történelemből, az egyetemes emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb, ezért is „kötelességünk megőrizni a magyarságunkat, mert ezt az értékgazdagságunkat csak mi adhatjuk” az egyetemes emberiségnek.

Semjén Zsolt idézte Kallós Zoltánt, a néhai nemzet művészét, Kossuth-nagydíjas néprajztudóst, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját, aki azt mondta: „addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk”.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: egy nép számára, főleg egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni. Hozzátette: nincs még egy család a történelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház és nincs még egy nép, amelyik arányában annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság.

Véleménye szerint azért fontos, hogy magyarul „tudjuk látni a világot”, mert olyan csodálatos kincs „örökösei vagyunk”, ami lehetővé teszi a teljes emberi kibontakozást, és olyan értékgazdaságot jelent, amit más nyelven, más kultúrában „nem tudnánk megtenni”.

Utalva Kallós Zoltán szavaira, Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a zenei, a tánc- és a beszélt anyanyelvünk tart meg és segít abban, hogy „kihozzuk magunkból” azt, amit a Jóisten talentumként adott, lehetővé teszi az egyén kiteljesedését és a magyar nemzet fennmaradását.

Leszögezte: amikor „a magyarságért küzdünk, elismerjük” minden nemzetnek azt a küldetését, hogy saját magát megőrizze az egyetemes emberiség számára.

„Nemzetfelfogásunk két szélsőséget utasít el”, amely nem tekinti értéknek a nemzeti létet, és a sovinizmust, amely tagadja más nemzetek létezéshez való jogát – mondta.

Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A kitüntetés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. A magyarországi nemzetiségi törvény elfogadása után, 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.

A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adható.

Évente legfeljebb tíz díj adományozható. A díjak átadására minden évben augusztus 20-a alkalmával kerül sor.

A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.

A díjat a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésre adományozza, az elismeréssel emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár.

Idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőjeként ismertté vált Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója, a Székelyföldön található Haszmann Pál Múzeum, a Komáromi Jókai Színház, Simek Viktor rajztanár, karnagy, a vajdasági Egység Művelődési Egyesület, az ugyancsak vajdasági Hét Nap hetilap, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, valamint a Németországban működő Csöbörcsök Néptáncegyüttes részesült a díjban.

Elismerő oklevélben részesült a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ.

A díjakat Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.

Szöveg: kdnp.hu – MTI; Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Minden magyar feladatának nevezte a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, hogy Szent István király nyomán országépítő legyen a saját helyén.

Semjén Zsolt az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából adott át Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket: a Magyar Érdemrend közép-, tiszti- és lovagkeresztje, valamint Magyar Arany és Ezüst Érdemkereszt elismeréseket.

Az ünnepségen a miniszterelnök-helyettes azt mondta, Szent István király örökségéhez tartozik, hogy úgy alapította meg a magyar államot, csatlakozva a keresztény civilizációhoz, hogy az ország sem a Német-római Császárság hűbérese nem lett, sem Bizánc érdekszférájába nem vonódott be. Elutasította a koppányi „pogánykodást”, ugyanakkor azt az árulást is, hogy a Német-római Császárságnak ajánlja fel az országot.

    A Szent István-i mű lényege “az idők élén járni”, a szükséges változtatásokat megtenni és egyszerre megvédeni a nemzeti szuverenitást.

Ez a feladat évszázadról évszázadra – mondta. Az örökség tanulsága, hogy egyszerre kell megvalósítani ezt a kettős küldetést: mindenkinek a saját „őrhelyén” kell „az idők élén járnia”, nagyszerűt alkotnia, és ezt magyarként, a magyar nemzethez való hűségjegyében. A kitüntetettek pontosan így cselekedtek – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Ez 1848-ban úgy hangzott, hogy haza és haladás: egyszerre kellett kivívni a nemzeti szuverenitást és a polgári átalakulást. De ugyanez volt a feladat 1956-ban is – mondta a politikus. Kiemelte, hogy Szent Istvánról sok mindent el lehet mondani: zseniális állam- és egyházszervező, zseniális hadvezér, zseniális diplomata volt, valamint szent király.

A miniszterelnök-helyettes szerint az, hogy „rajtunk nem fognak az évszázadok”, annak köszönhető, hogy Szent István felajánlotta az országot a Szűzanyának. Az államalapító legfontosabb tulajdonságának nevezte, hogy országépítő volt. Mindenki feladata, hogy bekapcsolódjon ebbe az országépítésbe – tette hozzá.Semjén Zsolt kiemelte, hogy sok magyar ünnep létezik, állami ünnep azonban csupán egy, Szent István napja. Elismerésből is sokfélét adományoznak, az állami kitüntetések viszont különleges ranggal bírnak – közölte.

A díjak egyidősek az emberiséggel. A kitüntetések fontosak azoknak is, akik kapják, és annak is, aki adja, jelen esetben a magyar államnak. A leglényegesebbek azonban a magyar nemzetnek, mert az akkor tud megmaradni, ha büszke lehet a tagjaira – hangoztatta. A miniszterelnök-helyettes arra is kitért, hogy nincs még egy olyan nemzet, amely arányosan annyi Nobel-díjast adott volna a világnak, mint a magyar.

Szöveg: kdnp.hu – MTI; Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely; MTI / Bruzák Noémi

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Hegedűs Kolos atya 2021. augusztus 15-én, vasárnap, Nagyboldogasszony napján, 11:30-kor mutatja be aranymiséjét Budapesten, az Országúti Ferences templomban. Ünnepeljünk vele!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fájó szívvel búcsúzunk az élete 95. évében elhunyt Dessewffy László írótól, újságírótól, a Kereszténydemokrata Néppárt tagjától.

Dessewffy László 1926-ban született neves történelmi család tagjaként, derül ki a Magyar Szemle életrajzából. Cegléden érettségizett, majd 1945-től az Újjáépítési Minisztériumban dolgozott id. Antall József beosztottjaként. Rokona, Dessewffy Gyula hatására – aki Barankovics Istvánnal a háború előtt együtt szerkesztette „Az ország útja” című folyóiratot – érdeklődése az írás felé fordult. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Sajtótudományi Intézetében tanult újságírást. 1947-től riportjai jelentek meg a Magyar Nemzetben, de a kommunista hatalomátvételt követően, származása miatt évtizedekig nem publikálhatott. A szocializmus éveiben vállalati könyvelőként dolgozott, az írással azonban nem hagyott fel. 1970-ben megnyert egy jeligés novellapályázatot, ezt követően már megjelenhettek írásai. A hetvenes-nyolcvanas években az Élet és Irodalom hetilapban – a kor keretei között lehetséges – rendszerkritikus szociográfiai cikkeket publikált.

Az emigrációban élő magyar máltai lovagok 1981-ben kérték, hogy lépjen be a rendbe, mert annak nem volt egyetlen Magyarországon élő tagja sem. Kezdetben a Katolikus Szeretetszolgálat keretein belül szervezte a nyugatról érkező karitatív segélyszállítmányok fogadását és célba juttatását. 1986-ban nyugdíjazása után kezdte szervezni Kozma Imre atya és a Németországban élő Csilla von Boeselager bárónő segítségével a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. A szervezet elnöke Kozma Imre atya, ügyvezető alelnöke Dessewffy László volt, akik kiemelkedő szerepet játszottak az 1989-ben az NDK-ból érkező menekültek támogatásában.

Dessewffy László 1990-ben lépett be a KDNP Belvárosi Szervezetébe Budapesten. 1992-től a KDNP sajtóosztályának vezetője, az 1990-es évek közepén a Kereszténydemokrata Hírlap szerkesztője. Írásai folyamatosan jelentek meg a jobboldali napilapok hasábjain. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége egyik alapítója volt, a szervezet örökös tagjává választották.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Július elején a belga állami televízió budapesti tudósításában Mészáros István László élesen bírálta a Magyarországgal szembeni agresszív európai uniós kampányt. A Szent Pál Akadémia rektorhelyettesét, volt országgyűlési képviselőt a pedofilellenes törvény nyomán kialakult viharról kérdezte a Hetek című közéleti hetilap.

– Sokan meglepetésként értékelték a pedofilellenes törvényt, mások szerint a kormány tudatos csapdát állított ezzel az ellenzéknek. Ön hogyan fogadta a döntést?

– Engem nem lepett meg a törvény, és szerintem a magyar társadalom túlnyomó többségét sem, hiszen a magyar társadalom tradicionálisan a normális, a konzervatív család- és társadalomfelfogást követi. Erről a jogszabályról tudni kell, hogy nem a nagykorú személyek magánéletével és életmódjával foglalkozik. Semmi köze nincs ehhez: a 18 év alatti személyek, jelesül a gyerekek és az ifjúság védelmével foglalkozik, valamint védi a szülők jogát a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásához. Miért lenne ez csapda az ellenzék felé? A törvény ellenzék által támadott részét, a fiatalok felé irányuló meleg- és transzgender propaganda tiltásáról szóló részt kifejezetten az LMBTQ-lobbi agresszív nyomulása provokálta ki, hiszen LMBTQ-propaganda mesekönyvet adtak ki és kívánnak az óvodai és kisiskolai foglalkozások részévé generálni. Az emberi méltóság védelmében, amibe az ember születési, azaz természetes nemének megfelelő önazonosságának védelme szervesen beletartozik, semmilyen kelepce nincsen. Akinek ellenzékben ez gondot okoz, azt csak magának köszönheti.

– Az európai uniós vezetők többsége isúgy értékelte,hogy Magyarország átlépett egy vörös vonalat, veszélybe került a demokrácia és a szabadság ügye.

– Ez az aggodalom alaptalan, mert ezzel a törvénnyel semmi nem változik az előzőekhez képest. Az európai normák is, mint egyrészt az Európai Unió Alapjogi Chartája, másrészt az Emberi Jogok Európai Egyezménye is világosan leszögezik, hogy a gyermekeknek adandó oktatás, nevelés irányának a meghatározása a szülőknek a joga. Ez egy régóta élő szabály Európában és itthon is. A magyar szabályozás semmi másról nem szól, mint erről az európai szinten és itthon is évtizedek óta kodifikált jogról. A jogszabály ezt pontosítja és aktualizálja a szülők jogainak védelme érdekében a gyereknevelés szempontjából, tehát semmit nem változtat az eddigi helyzeten. Azon vagyunk meglepve, hogy az európai vezetők, akiknek pedig tisztában kell lenniük azzal, hogy miről szól az Európai Emberi Jogi Egyezmény, mégis ők lepődtek meg a magyar törvényen. Európai problémát tehát nem a magyar szabályozás, hanem az ellene föllépő európai vezetők jelentenek, ideértve magát az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet is.

– Miért pont ebben a kérdésben lett a legélesebb a vita?

– A családjog nem tartozik az Európai Unióra, tehát az minden tagállam saját, belső ügye. Azonban az Amerikai Egyesült Államok és számos nyugat-európai ország is, és különösen az Európai Unió hivatalos szintje rendkívül erőteljes, sőt agresszív politikát folytat a homoszexualitás és a transzgender életmód propagálására. Azt látjuk, hogy ez már túlmutat a jogvédelmen, ez már egyfajta toborzása ennek az életmódnak, és ennek az életmódnak a népszerűsítése, rákényszerítése az EU tagállamaira, amit mi természetesen elutasítunk, mert újra mondom, hogy a családjog nem tartozik a tagállamokon kívül másra.

– Fogalmazhatunk úgy, hogy nem a jogszabály „propagandatörvény” – ahogyan sok kritikusa nevezi –, hanem épp a genderpropagandával szembeni védelemre született?

– Igen. Ahogy említettem, a törvény nem a nagykorúakkal foglalkozik, hanem védi a fiatalkorúakat, a 18 év alatti személyeknek az egészséges, ha úgy tetszik, a természetes fejlődéshez való jogát és a szülőknek az ő nevelésükhöz való jogát. Tehát a fiatalokat védi, és nem a felnőttek életébe avatkozik be. Egy felnőtt eldönti, hogy ő azonos neműt szeret, vagy különneműt szeret, az az ő saját dolga, majd elszámol vele szülei, rokonai és nem utolsósorban isten előtt. Viszont ahhoz senkinek sincs joga, hogy fiatalokat részesítsen ilyen típusú kulturális átnevelésben. Azt látjuk, hogy ami most európai uniós szinten zajlik, az arra irányul, hogy ezt a típusú extrém életformát népszerűsítse és rákényszerítse olyan társadalmakra, amelyek ezt nem kívánják beemelni a kultúrájukba. A magyar társadalom ilyen. A több mint ezer éves európai magyar történelemben egyszer fordult elő, hogy a kultúrpolitika egy embertípus mesterséges kialakítását tűzte ki célul: ez a kommunista időszakban volt, amikor a szocialista embertípust akarták kialakítani, és ennek rendelték alá a nevelést és az oktatást. Ez egy diktatúra jellemzője volt, és most ugyanezt látjuk uniós szinten is egyre inkább megvalósulni, de úgy gondolom, hogy ennek ugyanúgy ellene fog állni a magyar társadalom. Keresztényként ellenálltunk annak idején a szocialista embertípus létrehozásának is, és akkor is ellene fogunk állni, ha ezt uniós embertípusnak vagy európai embertípusnak nevezik el.

– Újra szabadságharcot vívhatnak a magyarok?

– Amikor kívülről, idegen államok akarják saját fölfogásukat, családfölfogásukat vagy kultúrájukat rákényszeríteni Magyarországra, vagy egy olyan nemzetközi szervezet, aminek erre nincsen felhatalmazása, akkor ezt mi hatalommal való visszaélésként, zsarolásként éljük meg. Egy másik társadalom alárendelésére való törekvésként látjuk, ami egy agresszív új gyarmatosítást, kulturális imperializmust testesít meg. Az Európai Unió olyan kereszténydemokrata megálmodói, mint Schuman és Adenauer, szerintem elborzadnának, ha látnák, mit művelnek ma az Európai Házban. Külön szégyen, hogy ebbe a kulturális fölforgatásba mára magukat kereszténynek valló európai politikusok is beleálltak.

– Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Ez a döntés is a szuverenitás védelmét szolgálja?

– Igen, ez is szuverenitási kérdés. Az EU lényegéhez tartozik a föderalizálását szolgáló, lopakodó hatáskörkiterjesztés a varázsszóként emlegetett hatékonyságnövelés indokával. Kitűznek egy célt, feladatot, ami aztán a határterületekkel való összefüggések okán fokozatosan kiterjed egyre szélesebb szférákra. Ennek révén az integráció fokozatosan átcsordul más ágazatokba, úgymond öngerjesztő folyamattá válik. Így jutott el alig néhány évtized alatt az európai integráció az egykori szektorális Szén- és Acélközösségtől az általánosabb gazdasági, pénzügyi, majd az egyre inkább elmélyülő politikai és kulturális unióig, ami most perverz módon éppen az Európai Unió LMBTQ-szabadövezetté formálásánál tart. Az eddigi hatáskörbővítési trendet látva biztosak lehetünk benne, hogy az Európai Ügyészség is csakhamar eljuthat arra a szintre, hogy akár családjogi ügyekbe is beavatkozzon.

– Milyen konkrét példák bizonyíthatják a Magyarországgal szembeni külső beavatkozást?

– Tavaly ősszel LMBT-szervezetek kívántak egy azonos nemű szexuális kapcsolatra átírt meséket tartalmazó mesekönyvet bevinni a köznevelési intézményekbe. Ez váltotta ki ennek a törvénymódosításnak a gondolatát. A reakciók bizonyították ennek a szükségességét, miután nemzetközi melegjogi szervezetek a területet felügyelő uniós biztosnak és az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bizottságának a támogatásával nagy kampányt indítottak Magyarország ellen. Azért támadtak bennünket, mert Magyarországon megakadályozták azt, hogy melegszervezetek homoszexuális propagandát vigyenek be az állami oktatási-nevelési intézményekbe. Az LMBTQ lobbi követelményeinek való ellenállást olvassák többek között hazánk fejére is abban a deklarációban, amit most márciusban alkotott meg az Európai Parlament, amiben LMBT-szabadövezetté nyilvánították az egész EU területét. Ebben név szerint is nevesítik Magyarországot, mint ahol – úgymond – elnyomják az „LMBT-jogokat”. Valójában semmiféle elnyomásról nem volt szó, csak arról, hogy az akkor előkészületben lévő magyar törvény azt kívánta megakadályozni, hogy a fiatalkorúak nevelésébe kívülről bevigyék ezt a típusú melegpropagandát. Az Európai Bizottság pedig ősszel ötéves tervet hirdetett meg az LMBTQ-lobbi követelményeinek uniós szintű keresztülvitelére. A kampány mögött bizonyítottan ott vannak az Unió intézményei, és azok az úgynevezett nemzetközi emberi jogi szervezetek, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem Európa más országaiban is erre törekednek.

– A téma már az Alaptörvény kapcsán is felmerült…

– Igen, régóta sérelmezik azt uniós szinten, hogy Magyarország az azonos neműek házasságát nem kívánja törvénybe iktatni, mert fenntartottuk magunknak a jogot, hogy mi határozzuk meg a magunk számára, hogy a házasság egy férfi és egy nő közössége. újra szeretném hangsúlyozni, hogy ezt az Európai EmberiJogi Konvenció és az Európai Unió Alapjogi Chartája is a tagállamok megítélésére bízza. Tehát, ha egy tagállam úgy gondolja, hogy a házasság két különnemű személy szövetsége, ahogyan tradicionálisan is az volt, akkor ezt megteheti. Ez a felfogás bizonyította is az életképességét, mert ha nem így lett volna, akkor ezek az emberek, akik most támadják a magyar szabályozást, meg sem születtek volna. Azért tudtak megszületni, mert az ő szüleik másként gondolkodtak, mint ők, azaz két biológiailag különnemű személy házasságát választották. Miután ez tagállami hatáskörbe tartozik, ezért a hatalommal való visszaélésnek tartjuk, amit egyes európai uniós vezetők most Magyarországgal szemben tesznek, és azokat a szankciókat is, amelyeket uniós szinten kívánnak megtenni. Mi azt tartjuk, hogy a házasság meghatározása és az, hogy a gyerekek nevelése kire tartozik, az adott tagállam szuverén hatásköre. Magyarországon a legtöbben úgy gondoljuk, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, és a gyerekek nevelése a szülőkre tartozik és nem másra. Semmi mást nem tesz a törvény, hanem csak ezt védi, ezeket az eddigi és egyben ősi igazságokat.

– A házassággal kapcsolatban is a „sokszínűséget” és az „egyenlőséget” kérik számon Magyarországon. A „család az család”, hirdeti a genderkampány. Miért fontos alkotmányos védelmet adni a természetes családnak?

– A magyar törvények elismerik két azonos nemű személy együttélését is, regisztrált élettársi kapcsolat formájában. A házasság azonban másról szól: a kettő között óriási különbség van a tekintetben is, hogy az egyik képes gyermek nemzésére, a másik pedig nem képes rá. A társadalom fennmaradásában játszott szerep különbözik, és ez természetes tény, nem pedig diszkrimináció. Egy vízilabdacsapat sem panaszkodhat arra, hogy nem indulhat a futballbajnokságban, pedig náluk is csapatjátékról van szó, és labdát is használnak. Nincs köztük diszkrimináció, hanem egyszerűen más a pálya és más a játék benne. Az egyiket vízben játsszák, a másikat szárazföldön.

– Azt viszontláttuk a most zárult Európa-bajnokságon is, hogy a sport kiemelt terep lett az ideológiai aktivisták számára. Központi kérdéssé vált a csapatok letérdeltetése, karszalagok, zászlók, transzparensek, szivárványszínű reklámok hirdették a követendő irányt, miközben az UEFA aránytalanul súlyos büntetést szabott ki a magyar szövetségre olyan jelenségekért, amelyek minden futballpályán előfordulnak. Milyen veszéllyel járhat ez a folyamat?

– Mivel a legnagyobb tömegeket ma a labdarúgás mozgatja meg, igyekeznek a focit az új, természetellenes világrend kialakításában érdekelt erőközpontok reklámhordozóként fölhasználni a tömegek átnevelése érdekében. Gyalázatos, de az európai rothadás trendjét látva sajnos nem meglepő, hogy ebben az Európai Labdarúgó Szövetség is aktív szerepet visz. Külföldi játékosok korlátlan alkalmazásával mára már sikerült nemzetietleníteni a mérvadó nemzeti bajnokságokat, sőt egyre inkább maguknak az európai nemzeti válogatottaknak a jelentős részét is, és ezzel hozzászoktatni a nézőket a népek összekeveréséhez. Most úgy tűnik, a nemek összekeverésének propagálásában is missziós szerepet szánnak a sportnak. Nem lebecsülhető a hatása a fiatalokra annak, ha egy topcsapat kapitánya szivárványos karszalagot ölt, sőt, ha maga egy hírneves klub vagy válogatott trendinek láttatja az abnormalitást. A pénzmágnásoknak kiszolgáltatott futballipar tehát – a játékosok szándékától függetlenül – a szemünk előtt válik fontos szereplőjévé annak a tudatos bomlasztásnak, amivel a globalista újragyarmatosítás erői szét kívánják verni a természetes közösségeknek, így a családoknak, nemzeteknek az önazonosságát, amelyek önmagukban is akadályozzák a nemzetek fölötti korlátlan globális befolyás érvényesítését. A gyarmatosításban a gazdasági, pénzügyi alávetés mellett a közgondolkodás átformálását célzó kultúrharc is kiemelt szerepet játszik. Ebbe pedig a film- és szórakoztatóipar mellett a szervezett sportot is egyre jobban bevonják eszközként. Örülök neki, hogy labdarúgó-válogatottunk ezzel az agresszióval szemben is derekasan helytállt az Európa-bajnokságon.

(Forrás: Hetek)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsoltnak “A magyarság és az egyház szolgálatában  Életinterjú dr. Keresztes Sándorral” című kötet bemutatóján 2021. július 16-án, a Pázmány Egyetemen elhangzott beszéde. 

Egy közösség becsületbeli ügye, hogy ne felejtse el múltját, emlékezzen azokra, akik meghatározó módon alakították az adott közösség életét. A Kereszténydemokrata Néppárt 77 éves fennállása óta igazi értékközösség, ezért egyrészt természetes, másrészt örömteli, hogy ezzel a kötettel méltó emléket állít egyik alapítójának, annak a Keresztes Sándornak, aki egész életét a kereszténydemokrata politizálásnak szentelte.

Elhivatott volt, a legnehezebb időkben is katolikusként hű maradt az Egyházhoz és politikusként a kereszténydemokráciához.

Kisebbségi sors a királyi Romániában, megismerkedés a keresztényszociális tanításokkal, EMSZO, Hivatásszervezet, illegális Keresztény Demokrata Néppárt, letartóztatás a nyilas időkben, a Demokrata Néppárt parlamenti képviselete. Kommunista nyomásra a mandátum elvesztése, háziipari harisnyakötő, fűtő az Új Embernél. A Demokrata Néppárt újjászervezése 1956-ban, majd rendőri felügyelet, internálás és nyolc gyermek felnevelésének feladata. A jogi doktorátus megszerzése, kapcsolattartás Márton Áronnal, Erdéllyel, és amint lehet, aktivitás a hazai közéletben: a Márton Áron Társaság megalapítása, a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezése, majd vezetése, ismét parlamenti mandátum és nagykövetség a Szentszék mellett. Ez utóbbi mély szimbólum is, az Egyház és a Haza szolgálatában. Különös tekintettel Erdély ügyére.

Micsoda életút! Mivel nehéz lenne bármit is kiemelni belőle, ezért két kevéssé ismert, ám nagyon is jelentős missziójáról szólnék.

Keresztes Sándor a háború végén Budapestre költözött, de a szíve mindhalálig „erdélyien” dobogott. Amint a rendszer engedte, hazautazott, s az idők folyamán látogatásai egyre sűrűbbek lettek. Ahol tudott, segített, „postás” szerepe pedig legendássá vált. Ennek legizgalmasabb mozzanata a Márton Áron és Illyés Gyula közötti üzenetváltások közvetítése volt.

Erdélyben járva gyakran felkereste a megfigyelés alatt tartott főpásztort. Együtt rótták a köröket a gyulafehérvári püspöki palota udvarán. A bizalmas beszélgetések bevett gyakorlata volt ez Ceausescu Romániájában. A Securitate a legrafináltabb helyeken rejtette el lehallgató készülékeit, iratokat, feljegyzéseket veszélyes volt áthozni a határon a mindenre kiterjedő vizsgálódások miatt. A szentéletű püspök és Illyés Gyula mindössze egyszer találkozott személyesen, igaz, akkor végigbeszélgettek egy éjszakát. A találkozás mindkettőjükben mély nyomot hagyott, kialakult bennük az egymás iránti feltétlen tisztelet. Nem túlzás azt állítani, hogy ennek az éjszakának szerepe volt abban, hogy Illyés Gyula visszatalált katolikus hitéhez. Közvetlen kapcsolattartásra nem volt lehetőségük, de a megbízott személye garancia volt mindkettőjük számára.

Keresztes Sándor tudatában volt, milyen óriási a szükség és az igény az erdélyi magyarság körében az anyanyelvű könyvre. Nemcsak postás volt akkor, de „Isten csempésze” is! Kiváló szervezéssel remek hálózatot hozott létre. Hátizsákos fiatalok tucatszám keresték fel a ferences udvarban lévő kis könyvesboltban, ahol szépen előkészítet csomagokat bízott azokra, akik vállalták, hogy útjuk során a megbeszélt plébániákra eljuttatják. Én is így ismertem meg Sándor bácsit.

Keresztes Sándor politikai felfogásának alapját a nemzeti elkötelezettség és a katolikus szociális reformmozgalmakban megvalósuló pápai szociális enciklikák jelentették. Politikai életútja során mindvégig a keresztényszociális–kereszténydemokrata eszmék megvalósítását szolgálta és képviselte. Személyében és közéleti szerepvállalásával jelezte, hogy búvópatakként létezik a kereszténydemokrata párt kényszerből megszakított folyamatos működése Magyarországon.

Keresztes Sándor életpályája segítsen minket, hogy meg tudjunk maradni hitvalló kereszténynek, jó magyarnak és hűséges kereszténydemokratának.

(semjenzsolt.hu)