Eucharisztikus gyertyás körmenet
2021. szeptember 11.
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmise végén a hívek az oltáriszentséget kísérve fáklyás menetben vonultak a Hősök terére.
Az oltáriszentség előtt mentek az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, majd a történelmi zászlók hordozói. Őket követte az oltáriszentséget hordozó kocsi, a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, népviseletbe öltözött csoportok, a katonaság, a cserkészek, majd a hívek.
A több tízezres menet az Akadémia utca-Széchenyi István tér-József Attila utca-Andrássy út útvonalon haladt. Amikor a menet eleje a Hősök terére ért, az utolsó hívek akkor hagyták el az Erzsébet teret.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Szentmise a Kossuth téren
2021. szeptember 11.
A világnak ma égetően nagy szüksége van a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten.
Erdő Péter a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmisén úgy fogalmazott: a keleti és nyugati kereszténység egysége “magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek”.
A bíboros megköszönte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, hogy részt vesz az eucharisztikus kongresszuson és “szimbolikus jelentésben gazdag” tettnek nevezte, hogy “eljött közénk és szólt hozzánk” a mise előtt.
Erdő Péter emlékeztetett: I. Bartolomaiosz 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta Szent Istvánt. Ezzel arra emlékeztetett, “hogy első királyunk halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység”.
A bíboros felidézte: Szent István király halála előtt Szűz Máriának ajánlotta koronáját, vagyis országát és egész népét. Nem ajándékképen, “hanem megrendült könyörgéssel, oltalmát és védelmét kérve, hiszen nem maradt utána örökös”.
Szent István előre láthatta, hogy a fiatal kereszténységet és az európai népek közösségébe még alig beilleszkedett magyarságot végveszély fenyegeti “ezen a széljárta vidéken, amelyet sokan a népek országútjának tekintettek” – vélekedett.
“A Szűzanya elfogadta a felajánlást és magyarság és kereszténység immár ezer éve együtt járja a történelem útját minden kisértésen és nehézségen át, mindig megújulva és újjászületve” a legreménytelenebb helyzetekből is – mondta a főpásztor.
Erdő Péter szólt arról is: “Krisztus keresztje, megváltó szeretete és feltámadása a remény jele számunkra”. Az eucharisztikus kongresszus jelképe ezért egy kereszt, amelyben magyar a környező országokban élt szentek és boldogok ereklyéit helyezték el Szent István és Szent Gellért korától napjainkig. “Mert a szentek mutatják meg nekünk, hogy hogyan tudjuk mai életünkben Krisztus jelenlétét hordozni ezerféle helyzetben, találékony és áldozatot vállaló szeretettel” – fogalmazott.
Hozzátette: a kereszt az elmúlt években járta Magyarország és a szomszédos országok városait. Felhívás volt imádságra, bűnbánatra és a szentek példájának megismerésére. Több mint 70 ezer kilométert tett meg. A vatikáni apostoli palotából indult, ahol Ferenc pápa áldotta meg, és vasárnap, a Hősök terén fejezi be missziós útját, azon a szentmisén, amelyet szintén Ferenc pápa fog bemutatni.
A szentmise végén Erdő Péter az missziós kereszt kicsinyített mását ajándékozta a következő eucharisztikus kongresszusnak otthont adó ecuadori Quito érsekének, Alfredo José Espinoza Mateusnak.
Erdő Péter az érseknek azt mondta, a kereszt a staféta, amely emlékezteti a következő kongresszus házigazdáit, hogy készüljenek a világeseményre.
A szentmise résztvevői megtöltöttek a Kossuth téren elhelyezett széksorokat. A kordonokon kívülről és a térre vezető utcákban állva is sokan kísérték az eseményt. A szertartáson részt vett mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
(Forrás: MTI)
Görög ortodox templom épül Budapesten – letették a bizánci tudományos és lelkiségi központ alapkövét
2021. szeptember 11.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elhelyezte egy új budapesti ortodox templom alapkövét szombaton, amely három szent főpap – Nagy Szent Vazul, Teológus Szent Gergely és Aranyszájú Szent János – nevét viseli majd.
A templom az egyetemes patriarchátus magyarországi exarchátus Múzeum utcai épületének udvarában épül fel.
Semjén Zsolt köszöntőjében úgy fogalmazott Magyarország, amely a honfoglalás után Bizánctól kapta első püspökét, soha nem felejti el, hogy mivel tartozik az egyetemes patriarchai trónnak.
Mint mondta, Magyarország mindig is híd volt Kelet és Nyugat, a keleti és a nyugati kereszténység között. Szent István király személyében pedig összekapcsolódott a keleti és nyugati misszió.
I. Bartolomaiosz megköszönte a kormánynak az épületet, valamint az építkezéshez biztosított forrást.
Hangsúlyozta: az épülő Dialógus Központ a párbeszéd, a kultúra, a hit és eszmecsere helye lesz, amely nyitva áll majd minden jószándékú és jóakaratú ember előtt.
Az épületben megtestesül majd az ezer esztendős történelmi múltra visszatekintő kapcsolat Bizánc és a magyar nép között, ennek az elszakíthatatlan köteléknek a gazdag hagyománya, valamint a folytatás igénye – fogalmazott az ortodox egyházfő.
A kormány és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus 2016 decemberében írt alá együttműködési megállapodást közfeladat ellátásáról, és arról, hogy a patriarchátus létrehoz egy pasztorális, kulturális központot Budapesten. A Múzeum utcai épület kulcsait Semjén Zsolt 2017. augusztus 20-án adta át I. Bartolomaiosz pátriárkának.
A készülő Dialógus Központban a tervek szerint szerzetesi életteret, konferenciatermeket, egyházi múzeumot, zarándokszállást, könyvtárat, oktatási és kiállítási teret alakítanak ki.
I. Bartolomaiosz pátriárka a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkezett Budapestre. Az ortodox egyházfő délután részt vesz a Kossuth téri szentmisén és gyertyás körmeneten.
Vasárnap 9 órától a pátriárka a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban vezet liturgiát.
I. Bartolomaiosz látogatása utolsó programjaként részt vesz az eucharisztikus kongresszust lezáró szentmisén, az úgynevezett statio orbison, amelyet Ferenc pápa mutat be a Hősök terén.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus tiszteletbeli elsőséget élvez a tizenöt önálló ortodox egyház között. Területileg Törökország, Észak-Görögország és néhány földközi-tengeri görög sziget tartozik hozzá.
A Görög Ortodox Egyház autokefállá (önálló) válásakor lemondott a konstantinápolyi patriarchátus javára a diaszpórában élő görögök közösségeiről, így a Magyarországon élő görög egyházközösségek is a patriarchátus alá tartoznak. Emellett a konstantinápolyi pátriárka jogot formál minden olyan területre, amely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus élén Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha áll. Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alkalmával 1701 ember vallotta magát görög ortodox vallásúnak.
(Forrás: kdnp.hu)
A nyugati és a keleti kereszténység sohasem állt szemben egymással Magyarországon
2021. szeptember 10.
Sohasem állt szemben egymással a keleti és a nyugati kereszténység Magyarországon, hanem egymást mindig megbecsülte és elismerte – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával a karmelita kolostorban tartott találkozóján az M1 aktuális csatorna felvétele szerint.
A miniszterelnök-helyettes felidézte, 2000-ben a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus szentnek ismerte el Szent István királyt, az 1054-es nagy egyházszakadás óta az államalapító uralkodó az első közös szentje keletnek és nyugatnak.
„Ezt az ajándékot Magyarország soha nem felejti el a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátusnak, őszentsége I. Bartolomaiosz pátriárkának, és soha nem fogjuk elfelejteni azt a gazdagságot, azt a hitet, amit Konstantinápolyból kaptunk a honfoglalás után” – fogalmazott a Semjén Zsolt.
I. Bartolomaiosz a találkozón azt mondta, nagyon szoros kapcsolat fűzi össze a magyar államot és az egyetemes patriarchátust: „egyesít bennünket Szent István király”. Emlékeztetett, hogy körülbelül 20 évvel ezelőtt saját kezűleg hozta el Magyarországra azt a hivatalos dokumentumot, amely a keleti szentek sorába iktatta I. István királyt.
Elmondta azt is, örömére szolgál, hogy a következő napokban újra láthatja Ferenc pápát, akivel nagyon szoros és baráti a kapcsolata.
(Forrás: kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Magyarországra érkezett I. Bartolomaiosz pátriárka
2021. szeptember 10.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka péntek reggel háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett. A repülőtéren Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta az Eucharisztikus Kongresszusra érkező I. Bartholomaioszt.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusának tájékoztatása szerint a pátriárka délben a Karmelita kolostorban tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, majd délután Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel.
I. Bartolomaioszt szombat reggel a Sándor-palotában fogadja Áder János köztársasági elnök. Ezt követően a pátriárka ünnepélyes keretek között elhelyezi a három szent főpapról – Nagy Szent Vazulról, Teológus Szent Gergelyről és Aranyszájú Szent Jánosról – elnevezett templom alapkövét az egyetemes patriarchátus magyarországi exarchátusának Múzeum utcai épületében.
Szombaton kora délután Kövér László, az Országgyűlés elnöke ad fogadást I. Bartolomaiosz tiszteletére a Parlamentben. Délután a pátriárka részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében tartandó szentmisén a Kossuth téren.
Vasárnap 9 órától a pátriárka a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomában vezet liturgiát.
I. Bartolomaiosz látogatása utolsó programjaként részt vesz az eucharisztikus kongresszust lezáró szentmisén, az úgynevezett statio orbison, amelyet Ferenc pápa mutat be a Hősök terén.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A Máltai Szeretetszolgálat a magyar állam által elismert szolgálatot végez
2021. szeptember 09.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyarországon megkerülhetetlen, a magyar állam által elismert szolgálatot végez – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.
A politikus, a KDNP elnöke a szeretetszolgálat Bem rakparti központjában beszélt erről, ahol az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson (NEK) a Szentföldről és a Közel-Keletről érkezett egyházi vezetőket láttak vendégül.
Semjén Zsolt a szeretetszolgálat tevékenységei közül kiemelte az üldözött keleti keresztények támogatását.
Hangsúlyozta, a segítséget kell odavinni, hogy a keleti kereszténység ne tűnjön el a Szentföldről, Keletről és meg tudjon maradni a szülőföldjén. Azokat, akiknek onnan el kellett menekülniük, úgy kell segíteni, hogy itt teljes életet tudjanak élni és integrálódni tudjanak a magyar társadalomba – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt a szeretetszolgálat második fő területének az üldözött magyarok támogatását nevezte, példaként említve a romániai forradalom idején megsegített erdélyi magyarokat, illetve a Venezuelából evakuált ottani magyarokat. Azt mondta, hogy a keleti kereszténység tönkretételében nagyhatalmak felelőtlen politikája a bűnös, a venezuelai helyzetben pedig egy őrült kommunista rendszer.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke a szeretetszolgálat és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságának közös szervezésű, Testvéri találkozás a közel-keleti kereszténységért és a szentföldi béke előmozdításáért című rendezvényén. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó eseményen a Szentföldről és a Közel-Keletről érkezett egyházi vezetőket láttak vendégül. Fotó: MTI/Soós Lajos
A kereszténydemokrata politikus felidézte: a venezuelai magyarok azután telepedtek le a dél-amerikai országban, hogy a Szovjetunió 1956-ban leverte a magyar forradalmat. “Elmentek egy bőrönddel, ott felépítettek egy egzisztenciát, családot, céget, (ezt) egy őrült kommunista rendszer tönkretette és most egy bőrönddel újra hazajöttek” – mondta Semjén Zsolt.
Hozzátette: a szeretetszolgálat nagyon sok venezuelai magyart fogadott be és integrált a magyar társadalomba.
Kitért arra is, a katolikus szervezet a magyarországi hajléktalanoknak, drog- és alkoholproblémákkal küzdő, szétesett családból érkező embereknek nemcsak hajlékot és ételt ad, hanem szeretetet is; “embernek tekinti őket”.
A miniszterelnök-helyettes jelezte, a magyar állam ugyanúgy finanszírozza ezeket az intézményeket, mint az államiakat, majd azt közölte, hogy ma Magyarországon a teljes szociális ellátás fele immár egyházi.
A szeretetszolgálat alapító elnökét méltatva Semjén Zsolt a többi között arról beszélt, hogy Kozma Imre élettörténetének világtörténelmi távlata van. “Az istentelen bolsevizmust az Imre atyák döntötték meg” – fogalmazott, hozzátéve, ebből az következik, hogy “az imádság mindenható, és Isten a történelem ura, és ez ami reményünk”.
Kozma Imre tanúságtételében saját – a kommunizmus alatt viszontagságos – papi pályáját is felidézve ismertette a szeretetszolgálat létrehozásának és működésének történetét.
Kijelentette, közösségük alkalmas volt a “máltai üzenet” képviseletére, azaz a hit védelmére és a rászorulók segítésére. A többi közt felelevenítette, hogy karitatív tevékenységet végeztek egyebek mellett a szökőár sújtotta Srí Lankán és a Közel-Keleten is, majd méltatta a magyar kormány Hungary Helps programját.
“Nincs keresztény közösség karitatív tevékenység nélkül” – hangoztatta.
A rendezvény részeként a központtal szomszédos Szent Ferenc sebei templomban tartottak imaalkalmat a keleti egyházi vezetőkért, ezen felolvasták Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjét.
A templomban Bechara Butrosz al-Rahi, a maronita egyház vezetője, Louis Raphael Sako pátriárka, a káld katolikus egyház vezetője, Jusszef Abszi görögkatolikus melkita pátriárka, William Shomali ammáni püspök, végül Michael August Blume pápai nuncius mondott imát és áldást.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A Soproni Egyetem nemzeti jelentőségű a nemzettudat és a szakmaiság szempontjából
2021. szeptember 08.
Nemzeti jelentőségűnek nevezte a nemzettudat és a szakmaiság szempontjából a Soproni Egyetemet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az intézmény tanévnyitó ünnepsége előtt tartott sajtótájékoztatón szerdán.
Semjén Zsolt kifejtette, hogy a nemzettudat szempontjából egyedülálló az a „minden körülmények közötti” kötődés és hűség a magyarsághoz, amely a selmeci diákhagyományokból ered.
Példaként említette, hogy amikor Vancouverben járt, olyan, 1956 után Kanadába menekült erdészekkel találkozott, akik együtt maradtak, megalapozták a kanadai erdészetet, megőrizték a közösségüket és feltétlen ragaszkodásukat a magyarsághoz.
Az egyetemnek meghatározó szerepe volt a történelem során a magyar nemzetegyesítésben is, mert a trianoni békeszerződés után is megtartották a magyar szaknyelvet az elszakított területeken – mondta, majd köszönetét fejezte ki az Országos Erdészeti Egyesületnek, amelynek munkájával sikerült megőrizni az egységes magyar szaknyelvet.
Semjén Zsolt kiemelte: a szakmaiság szempontjából a kormánynak több oka is volt arra, hogy a SOE önállóságát megtartsa. Olyan kihívásoknak kell megfelelnie az erdészetnek, a fafeldolgozásnak, amit „csak egy sajátos központból, speciális szakértelemmel lehet elvégezni” – sorolta.
Csányi Sándor, a SOE-t fenntartó Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a SOE fejlődésében új szakasz kezdődik a tavaly szeptemberi modellváltással, mert az oktatóterek megújítása mellett a jövőben szeretnének egy modern sportközpontot is építeni, emellett a könyvárnak méltó, 21. századi körülményeket kialakítani.
Beszélt arról is, hogy a felsőoktatási intézmény képes lesz fenntartani magát, mert egyrészt erdőmérnököt sehol máshol nem képeznek az országban, „emellett a vadgazdamérnök képzésben is tradicionálisan Soproné a vezető szerep”. Hozzátette, hogy az Országos Erdészeti Egyesülettel és az erdőgazdaságokkal olyan fejlesztéseket szeretnének végrehajtani, amelyekkel növelni tudják a fa építészetben betöltött szerepét. Mindezek mellett azzal, hogy az Erdészeti Tudományos Intézet és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. is az alapítvány fenntartásában működik, nemcsak elméleti, hanem tudományos és gyakorlati ismereteket is kapnak a hallgatók – fűzte hozzá.
Fábián Attila rektor azt mondta: a modellváltással az intézmény lehetőséget kapott arra, hogy „az évszázados hagyományok mentén évszázados jövőt építsen”. Kitért arra: szeretnének egy faipari technológiai centrumot, egy nemzeti erdőlabort, valamint hulladékgazdálkodási és humánökológiai kompetenciaközpontokat létrehozni.
A SOE az MTI-hez eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy a tanévnyitón az egyetem díszpolgárává és tiszteletbeli doktorává avatták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. Hozzátették, hogy a tanévnyitót jelképesen a második ágfalvi csata századik évfordulóján tartják, az intézmény koszorúzással, emlékszikla avatással és mécsesgyújtással emlékezik az 1921. évi a soproni népszavazás kiírásához vezető összecsapás halottaira.
(Forrás: MTI; Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely)
Az Orosz Ortodox Egyház Külügyi Hivatalának vezetőjét fogadta Semjén Zsolt
2021. szeptember 07.
Magyarország miniszterelnök-helyettese Őeminenciája Hilerion Alfejevet, Volokolmaszki metropolitát, az Orosz Ortodox Egyház Külügyi Hivatalának vezetőjét fogadta a Karmelita Kolostorban, a kelet-nyugat párbeszéd jegyében.
(semjenzsolt.hu)
A keresztényüldözés napjaink humanitárius válsága
2021. szeptember 06.
A keresztényüldözés napjaink humanitárius válsága – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeumban az Ars Sacra Fesztivál keretében megrendezett, Kereszt-tűzben, keresztényüldözés a konfliktuszónákban című kiállítás ünnepélyes megnyitóján.
Semjén Zsolt a jelenleg Budapesten zajló 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (NEK) kapcsolódó eseményen emlékeztetett arra, hogy ma a világban minden nyolcadik keresztény állandó üldöztetésnek, sokszor vértanúságnak van kitéve hite miatt: naponta 13 keresztényt gyilkolnak meg, elsősorban az iszlám országokban.
Érdemes tudatosítani azt, hogy keresztényüldözés zajlik, nem csak általában az emberi jogok megsértése – emelte ki.
Mint hozzátette azonban, a keresztényüldözés nyugaton sem ismeretlen: ott a hitvalló keresztényekre vértanúság ugyan nem vár, de állásvesztésben, meghurcoltatásban gyakran van részük. Ezért is fontos Brüsszelben kiállni a keresztények szabadsága mellett – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a magyarság 400 éven át harcolt az iszlámmal, akik az ország felét lerombolták, népességének felét kiirtották. Sok millió magyar adta az életét azért, hogy a Kárpát-medencében ne kelljen a saría árnyékában élni, a magyar nemzetet ezért ne merje kioktatni senki, mert ennek a sok millió magyarnak az emlékét sérti meg – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt kiemelte, a magyar kormány természetes kötelességének érzi, hogy szülőföldjükön támogassa az üldözött keresztényeket, emellett a Kárpát-medencében 2010 óta 3 ezer templomot újítottak fel és több mint 150 új templomot építettek magyar kormányzati segítséggel.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek azt emelte ki, hogy az eucharisztiát ünnepelni nem lehet anélkül, hogy szóba ne kerülne a szenvedés, a keresztény hitük miatt üldözöttek megpróbáltatásai. Ilyenkor különösen szoros szövetséget és szolidaritást érzünk velük, és próbálunk rajtuk lehetőségeinkhez mérten segíteni is – jegyezte meg.
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára elmondta, hogy a katolikusoknak az öröm hetét jelenti a jelenleg zajló eucharisztikus világkongresszus, a vértanú egyházak vallási vezetői is Budapestre érkeztek erre az alkalomra.
Az utóbbi években egyre szorosabbá vált egyházaikkal a kapcsolat, ennek azonban szomorú apropója a naponta hitükért meggyilkolt keresztények magas száma – emlékeztetett, hozzátéve: a nagy emberi jogi szervezetek mégsem foglalkoznak azzal, hogy több kontinensen rendszerszinten üldözik és gyilkolják a keresztényeket.
Az államtitkár elmondása szerint Magyarország a Hungary Helps Program keretében az elmúlt 4 évben 250 ezer embernek segített szülőföldjén megmaradni, lerombolt otthonaikat és templomaikat újjáépíteni, és ösztöndíjprogramot is indított a hazájuk újjáépítéséért elkötelezett fiatalok számára.
Azbej Tristan bejelentette: a Hungary Helps program keretében a magyar kormány életmentő humanitárius segítséget küld Afganisztánba, illetve a közeli biztonságos országokba, az első körben mintegy ezer családnak.
Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a Kereszt-tűzben című kiállítás Washington, New York, Róma és München után frissített és kiegészített anyaggal tért vissza a múzeumba júniusban.
A budapesti közönség vasárnapig tekintheti meg a tárlatot, amelynek következő állomása Strasbourg lesz majd – közölte L. Simon László.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely)
Elhuny gróf Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit
2021. szeptember 06.
Életének 96. évében elhunyt Mangi néni, gróf Széchenyi Zsigmond özvegye. Távozásával egy korszak zárult le, de egyedülállóan gazdag életművük tovább él Széchenyi Zsigmond legendás könyveiben és a férjéről elnevezett hatvani Kárpát-Medencei Magyar Vadászati Múzeum falai között.
Férjére, közös életükre így emlékezett egy interjúban: „Zsigmonddal a közös sors hozott össze, az, hogy mindkettőnket földönfutóvá tettek. Sokat bridzseltünk, kirándultunk. Sokáig nem tudtunk összeházasodni, mert se lakásunk, semmink nem volt. Akkor Helikon-könyvtárnak hívták a kastélymúzeumot. Mind a ketten ott dolgoztunk. A férjem állományon kívüli segéderő volt, én meg kazánfűtő és takarító. Nagyon sokoldalú lesz az ember ebben a világban… életemet végigkísérte a vadászat, de puskát soha nem vettem a kezembe. Három fiútestvér között nőttem fel, mindig szerettem lovagolni, sokat jártam velük vadászni is. Abban az időben, amikor mi összeházasodtunk, nem csengett jól a Széchenyi név, akkor nem volt sem puska, sem vadászat. Amikor lehetősége volt vadászni, akkor boldogan mentem vele. Akár Budakeszire szalonkahúzásra, akár szarvasbőgést hallgatni a Bakonyba. Aztán teltek az évek, és egy kicsit könnyebb lett nekünk is. 1964-ben jött az afrikai expedíció, ahová szintén együtt mentünk. De a kevés vadászati lehetőséget valamennyire enyhítette a több ezer kötetes vadászati könyvtárunk, melyet a rá jellemző precizitással gondozott. Ez volt gyűjtőszenvedélyének főműve. A halála után a könyvtárat én kezeltem, nekem is sikerült pár száz darab kötettel gazdagítanom.”
Mangi néni emlékét tisztelettel megőrizzük. Lelkét Isten végtelen irgalmába ajánljuk.
(semjenzsolt.hu)
