A magyar kormány 2010 óta bizalmi viszonyban van a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Marosszentgyörgyön, az RMDSZ 15. kongresszusán mondott köszöntőjében.
A politikus hozzátette: Erdély, Románia vonatkozásában semmilyen lényegi döntés nem születhet Budapesten, amit előtte nem beszéltek meg Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kongresszusi küldöttekhez, de a román pártelnökökhöz és miniszterelnökhöz is szólva kijelentette: Magyarországnak és Romániának az az érdeke, hogy minél jobbak legyenek a román-magyar kapcsolatok. Megjegyezte: Ukrajnával Magyarországnak is ugyanaz a gondja mint Romániának, az ott hozott törvények ugyanúgy sújtják a magyar nemzeti közösséget, mint a románt. A többi országgal viszont Magyarország ki tudott egyezni. Megemlítette: Szerbiában megvalósult a magyar közösség kulturális autonómiája.
“Teljes szerb-magyar történelmi kiegyezés történt. Ha a szerbekkel meg tudtuk ezt tenni, miért ne tudnánk megtenni a román barátainkkal is” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt ezúttal is elmondta: a KDNP mindig is azért volt RMDSZ-párti, mert ha az RMDSZ megroppanna, helyét nem egy másik magyar párt venné át a bukaresti parlamentben, hanem senki. A magyar politikusok és polgármesterek előbb-utóbb betagozódnának a román pártpolitikába.
“Ezért minden elfogadhatatlan, ami az RMDSZ-t gyengíti” – jelentette ki a politikus. Megemlítette: az RMDSZ nemcsak az erdélyi magyarságért felelős, hanem a többi külhoni nemzetrészért is, hiszen ami Erdélyben történik, az példa és hivatkozási alap mások számára is.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az erdélyi magyarság soha nem kért olyat, ami ne volna általánosan elfogadott az Európai Unióban.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 15. kongresszusán (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
“Ha elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan jogok az EU-ban, amelyek más nemzetrészeknek járnak, nekünk pedig nem, azt fogadnánk el, hogy kevesebbek vagyunk a többi európai nemzetiségnél, nemzetrésznél. Ami pedig nem igaz. Senkinél nem vagyunk kevesebbek. Ami másnak lehet, az nekünk is lehet, ami másnak szabad, az nekünk is szabad, ami másoknak jár, az nekünk is jár” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Azt is megemlítette: mindenki, aki magyar állampolgár akart lenni, magyar állampolgár lehetett.
A kongresszuson Novák Katalin, a Fidesz alelnöke, családokért felelős tárca nélküli miniszter olvasta fel Orbán Viktor üdvözlő levelét. A miniszterelnök Kós Károly száz éve megfogalmazott intését idézte: “csak az lehet a miénk, amit ki tudunk magunknak harcolni”. Hozzátette: Bukarestben éppúgy, mint Brüsszelben.
“Nyelvünk, keresztény kultúránk és identitásunk védelmében mi, magyarok még mindig csak magunkra számíthatunk. Mindez pedig arra kell ösztökéljen minket, hogy jövő tavasszal közös erővel védjük meg a magyar nemzetpolitika 2010 óta kiharcolt vívmányait” – fogalmazott levelében Orbán Viktor. Novák Katalin a magyarországi családpolitika határon túlra is kiterjedő intézkedéseinek említésével egészítette ki az üzenetet. “Az a célunk, hogy jó legyen magyarként élni, magyar gyermeket nevelni, biztonságban békességben, szeretetben. Ez a garanciája annak, hogy végül a jövőt mi, magyarok nem mások ellenében, hanem másokkal együtt nyerjük meg” – fogalmazott.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében megemlítette: a kisebbségi politikusoknak a közösség érdekéért és a szülőföldért is kell politizálniuk. “Jöjjön el az a pillanat, amikor a két érdek képviseletében ne legyen önökben belső konfliktus” – kívánta a kongresszusi résztvevőknek.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 15. kongresszusán (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt: a Magyarország határain kívüli magyar szervezetek számára fontos, hogy bírhatják a többi szervezet szolidaritását.
Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság egysége példa a felvidéki magyarság számára.
Mezei János, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke ígérte, hogy pártja részt vesz az RMDSZ mellett a csapatmunkában.
Az RMDSZ a Szívügyünk a család jelszóval tartja 15. kongresszusát.
Az Eucharisztikus Kongresszus sikeréről beszélt Semjén Zsolt
2021. szeptember 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikeréről, a Szentatyának a magyarság felé tett gesztusairól, hazánknak a keleti és a nyugati kereszténység kapcsolatában betöltött szerepéről beszélt Semjén Zsolt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
(semjenzsolt.hu)
Film készült Kittenberger Kálmán életéről
2021. szeptember 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Kittenberger Kálmán, a nemzetközi hírű természettudós, vadász, Afrika-kutató, író-főszerkesztő kalandokkal teli életébe nyújt betekintést Az utolsó vadászat című, játékfilmes dokumentumfilm, amelyet az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából mutattak be hétfő este az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A világkiállítás megrendelésére, a Takarékbank támogatásával készült tévéfilmben Bodrogi Gyula, a nemzet színésze alakítja a címszereplőt.
A vadászati expo a teljességre törekszik. Egyrészt olyan kiállítást kínál, amelyben “lesz minden látnivaló”, másfelől komoly hangsúly jut a szakmai rendezvényekre, vad- és erdőgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi konferenciákra, ezen felül pedig nem marad el a szellemi üzenet sem – mondta el a film díszbemutatója előtt Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a világkiállításhoz kapcsolódva könyvsorozatban jelennek meg a nagy vadászírók munkái, új műtárgyak születtek, filmek készültek.
Semjén Zsolt szerint mindig vita tárgya, hogy kik tartoznak a legnagyobb vadászok közé, de a Széchenyi Zsigmond-Kittenberger Kálmán-Fekete István triász helye megkérdőjelezhetetlen.
Széchenyi Zsigmond életművében a vadászat és az irodalom teljes egységben van, Fekete István sokkal nagyobbat alkotott az irodalomban, mint a vadászat tekintetében, Kittenberger Kálmán pedig nagyobb vadász volt, mint amilyen író. De a vadászat ethoszának irodalmi megfogalmazása mindhármuknál egységet alkot, ezért az ő hármasságuk mindig a magyar vadászirodalom fundamentumát fogja jelenteni – emelte ki.
Semjén Zsolt emlékeztetett arra is, hogy Kittenberger Kálmán egyszerű emberként jött világra, vadászatai finanszírozását verejtékes munkával biztosította. Hozzátette, Kittenbergertől ered az a gondolat is, hogy az ideális állatkert nem vasrács mögé zárva, hanem természetes közegükben mutatja be az állatokat. Sajnos a Fővárosi Állat- és Növénykertben nem készült el a Pannon Park, pedig ott még jobban lehetett volna Kittenberger kultuszát ápolni – jegyezte meg.
Kovács Zoltán, az “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy két éve dolgoznak az expo előkészítésén, rövidesen – szeptember 25. és október 14. között – pedig kiderül majd, hogy ezt eredményesen tették-e.
Mint felidézte, 1971-ban Magyarország egy rendkívül sikeres vadászati világkiállítást rendezett. Ötven év elteltével teljesen más a politikai, társadalmi és a szakmai közeg, megváltozott a vadászat megítélése, tartalma is. “Nagy fába vágtuk a fejszénket, de mindezt azzal az alázattal tettük, amire az embert a történelem tanítja” – fogalmazott.
A világkiállítás olyan nagyszabású vállalkozás, amely a szakma különböző rétegei, százak és ezrek munkájának lenyomatát nyújtja, miközben mértékadó formában emléket állít azoknak is, akik az elmúlt évszázadban a vadászat alapjait lerakták – közölte a kormánybiztos.
Az utolsó vadászat című film összefoglal mindent, ami Kittenberger életében történt és utal arra a hagyatékra is, amelyet a ma generációja is folytat – mondta el Kovács Zoltán, aki a film producere is.
Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra: a Nemzeti Filmintézet (NFI) azzal a céllal alakult 2020 elején, hogy olyan filmalkotások készüljenek, amelyek közelebb viszik az emberekhez a nemzet jeles személyiségeinek életútjait. Ezért is öröm, hogy Kittenberger Kálmán és előtte Széchenyi Zsigmond életéről is film készült a vadászati világkiállítás alkalmából – közölte.
Az utolsó vadászat című, 2021-ben forgatott film főszerepeit Bodrogi Gyula, Tordai Teri és Szabó Sipos Barnabás játssza. A rendező Tősér Ádám, az operatőr Győri Márk, a producerek Kovács Zoltán, Lajos Tamás és Vida Joe. Az ötvennégy perces filmet vetítik a vadászati világkiállításon, a tévépremiert pedig a Duna Televízióban tartják.
A film kommunikációjával foglalkozó ügynökség közlése szerint Kittenberger Kálmán kalandos életét a nagyközönség Fekete István regényéből ismerheti, a most elkészült film is barátságukon keresztül mutatja be, milyen ember volt, és milyen hatalmas életművet hagyott maga után.
Kittenberger Kálmán a 20. század első évtizedeiben olyan helyekre jutott el Afrikában, ahol fehér ember még nem járt. Gyakran szenvedett a maláriától, az éhségtől és a szomjúságtól, a nagyvadakkal való küzdelmeiben számtalan sebet szerzett. Másfél évtizeden át járta Afrikát, vadászott a mai Tanzánia, Kenya és Uganda földjén, vezetett expedíciót a Kilimandzsáró környékére is. Utazásai alkalmával ötvenhétezer ízeltlábút juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeumnak, köztük háromszáznál is több, korábban ismeretlen fajt, továbbá háromezerötszáz gondosan preparált madarat és kétszáznegyven emlőst, köztük nagyvadakat is. A világ különböző múzeumaiban jelenleg is megtalálható az általa gyűjtött és preparált negyven madárfaj több mint nyolcvan példánya.
A film visszatekint Kittenberger Kálmán életének megannyi korábbi epizódjára. A Börzsönyben készült képek váltakoznak az Afrikában felvett archív felvételekkel. Megelevenednek gyűjtései, valamint vadászatai, írói és szerkesztői munkája. A Fekete Istvánnal folytatott beszélgetései alapján kirajzolódik, milyen ember volt Kittenberger: mindig őszinte, bátor, tisztességes, aki tisztelte és szerette az állatokat.
Isten áldja Ferenc pápát! – búcsú a Szentatyától (EXKLUZÍV VIDEÓ)
2021. szeptember 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Ferenc pápa az 52. Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét követően elutazott Budapestről. A repülőtéren a magyar állam részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke búcsúztatta. Tekintse meg a búcsú pillanatait exkluzív videónkon!
(semjenzsolt.hu)
Ferihegyi búcsú Ferenc pápától
2021. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Ferenc pápa repülőgépe vasárnap délután, nem sokkal három óra előtt felszállt Budapestről, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A katolikus egyházfő budapesti látogatása után Pozsonyba utazott. A repülőtéren többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke búcsúztatta.
Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezett Magyarországra.
Az eucharisztikus kongresszus záró szentmiséje, a statio orbis és az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa visszatért a Liszt Ferenc-repülőtérre, ahol egyházi részről Michael August Blume apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is elbúcsúzott tőle.
A katolikus egyházfőtől állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, valamint Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is elköszönt a repülőtéren.
Ferenc pápa távozik Budapestről. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A szentatya ezt követően az Alitalia gépével Pozsonyba repült, ahol megkezdte háromnapos szlovákiai látogatását.
“Veletek és értetek mondom: Isten áldd meg a magyart!”
2021. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A Jézussal való találkozás példaképeiként említette az államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén mondott beszédében a budapesti Hősök terén vasárnap.
Ferenc pápa a hívőkhöz fordulva azt mondta, engedni kell, hogy “a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is”.
“Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él” – tette hozzá.
Az egyházfő megjegyezte, a NEK egy út végét jelenti, de “legyen még inkább egy kiindulópont”.
Homíliáját Ferenc pápa kérdéssel kezdte, azt firtatva, mit és kit jelent Isten minden egyes ember számára. A pontos választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni – mondta az egyházfő.
Hangsúlyozta, az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, hogy “Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet”.
Ferenc pápa többször megismételte, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig “benső gyógyulást” hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten logikája és a világ logikája között.
Isten logikája az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az “emberi gondolkodás”, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi.
Az egyházfő hozzátette, “nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van”. “Jót tesz nekünk, ha szentségimádást végzünk az eucharisztia előtt (..) szánjunk rá időt” – jelentette ki Ferenc pápa.
Ferenc pápa azt kívánta a budapesti Hősök terén elmondott Úrangyala imádságban (Angelus), hogy legyen a kereszt a híd a múlt és a jövő között.
A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, a vallásos érzés az éltető nedve a gyökereihez olyannyira kötődő magyar nemzetnek.
“De a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik és kitárja a karjait mindenki felé” – mondta.
Ferenc pápa hangsúlyozta, a kereszt “arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; hogy merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban”.
Az egyházfő azt kívánta a híveknek, legyenek “megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők”.
Kiemelte, a Missziós kereszt, a kongresszus szimbóluma arra kell, hogy ösztönözze a hívőket, hogy életükkel hirdessék az “Evangéliumot, amely megszabadít, annak jó hírét, hogy Isten végtelenül gyöngéden szeret minden embert”.
“A mai szeretetre éhes világban ez az a táplálék, amelyre minden magyar ember vágyik” – mondta.
Ferenc pápa beszédében köszönetet mondott a “nagy magyar keresztény családnak”, amelyet – mint mondta – szeretne magához ölelni “különböző rítusaival, történelmével, a katolikus és a más felekezetekhez tartozó testvérekkel, akik valamennyien a teljes egység irányába” haladnak.
A katolikus egyházfő ezt követően köszönetet mondott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, továbbá a megjelent püspököknek, papoknak, szerzeteseknek és szerzetesnőknek, valamint valamennyi hívőnek, továbbá a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezőinek, megvalósítóinak.
“Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: köszönöm nektek Magyarország népe” – mondta.
“Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket” – fogalmazott.Ferenc pápa – az utolsó szavakat magyarul mondva – úgy zárta imádságát: “veletek és értetek mondom: Isten áldd meg a magyart!”.
A keresztény közösség a budapesti Hősök terén, Ferenc pápa jelenlétének is köszönhetően megmutatta valódi arcát, a befogadást és a nyíltságot – mondta Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok pápai bizottságának elnöke a kongresszust lezáró szentmise végén vasárnap.
Piero Marini úgy fogalmazott: “mindnyájan eljöttünk ide, az oltár köré, különböző kultúráinkkal és hagyományainkkal” (.), hogy megújítsuk a hit és a testvéri közösség egyszerű és erős gesztusát. Ma valósággá lesz a “nyitott kapu egyházának álma”, amelyről Ferenc pápa az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításában írt.
Isten szent lelke “ma ismét bátorságot csepegtet belénk, hogy Jézus módjára odaálljunk a világ elé”. Ő megmutatta az utolsó vacsorán, hogy “nem uralkodnunk kell, hanem szolgálnunk, nem a világ nagyjaihoz tartozunk, hanem az Isten országa kicsiny fiaihoz, nem vagyunk a dolgok urai, csak zarándokok” – hangoztatta Piero Marini.
Az üdvösség, amely az eucharisztiából fakad, ezáltal “eucharisztikus kultúrává” válik, amely képes arra indítani a jóakaratú férfiakat és nőket, hogy lépjenek oda a szegényekhez, dolgozzanak a békéért, őrizzék és gondozzák a teremtett világot, legyenek nagylelkűek az ökumenikus párbeszédben és osztozzanak a nehézségekben.
Vasárnapról vasárnapra ugyanis “arra kapunk hívást, hogy vegyük magunkhoz a teljes Krisztust a szentségben, a szeretetben és a küldetésben” – fogalmazott.Piero Marini végül reményét fejezte ki, hogy az Európa szívének közepén ünnepelt statio orbisból élő víz fakad, amely képes meggyógyítani a keresztény közösségeket szerte a világon.
Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok és a nemzetek között – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap budapesti Hősök terén, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NKE) záró miséjén, amelyet Ferenc pápa mutatott be.
Erdő Péter Ferenc pápát köszöntve erős szimbólumnak nevezte a szentmisét, amely kifejezi “egységünket Krisztus körül Szent Péter utóda vezetésével”, az egész világból érkezett püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és valamennyi hívővel.
Az ökumenikus jelenlét jelzi “közös vágyunkat minden megkeresztelt ember egysége iránt” – mondta, majd külön köszöntötte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát.
Azt is mondta, hogy a nem keresztények, a más világnézetűek, különösképpen a zsidó vallás képviselőinek jelenléte mutatja “az idők élő jelét”, az egyház hivatását, hogy “Krisztus küldötte legyen a nemzetek számára”.
Erdő Péter a kultúrák közötti híd szerepének betöltésére példaként felidézte, hogy 15 éve írták alá a megbékélés és barátság dokumentumát a magyar és a szlovák püspöki konferencia tagjai, amiből “testvériség és kölcsönös együttműködés bontakozott ki”.A bíboros szerint “sok áldás kísérte” az eucharisztikus kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt útját is Magyarországon és a környező országokban. A magyar és a környező országok szentjeinek, boldogjainak a keresztben elhelyezett ereklyéi “ráébresztették lelkiismeretünket, hogy ma is megélhetjük az életszentséget az elmúlt évszázad nagy vértanúinak és hitvallóinak nyomában” – fogalmazott.
Erdő Péter a missziós kereszt másolatát ajándékozta Ferenc pápának.
A szentmise a pápai és a magyar Himnusz, a Boldogasszony anyánk, majd a kongresszus himnuszának eléneklésével fejeződött be.
A szentmisén részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök; Orbán Viktor miniszterelnök; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke; Varga Zs. András, a Kúria elnöke; Varga Judit igazságügyi miniszter; Benkő Tibor honvédelmi miniszter; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Schmitt Pál volt államfő; Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Ferenc pápa repülőgépe vasárnap délután, nem sokkal három óra előtt felszállt Budapestről, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A katolikus egyházfő budapesti látogatása után Pozsonyba utazik.
Ferenc pápa zsidók és keresztények egységét szorgalmazta
2021. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A Budapest két partját összekötő Lánchídhoz hasonlította a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát Ferenc pápa, aki egységet szorgalmazott az antiszemitizmus ellen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a zsidó közösségek képviselőivel tartott találkozón vasárnap a magyar fővárosban.
Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy zsidók és keresztények elkötelezettsége vezetett a múltbéli válaszfalak lebontásához. “Zsidók és keresztények már nem az idegent, hanem a barátot akarjuk látni egymásban, nem az ellenfelet, hanem a testvért” – mondta a katolikus egyházfő, aki az előtte beszélő Radnóti Zoltán főrabbi szavaihoz csatlakozott.
Emlékeztetett arra, hogy a találkozó éppen a zsidó újév és az engesztelés napja, a jom kippur ünnepe közé esik.
A pápa a főváros két részét összekötő Lánchidat hozta fel példaként, amely “nem olvasztja eggyé, de összekapcsolja” a partokat.
Hangsúlyozta, ilyennek kell lennie a kapcsolatnak keresztények és zsidók között: “mindig, ha valaki be akarta kebelezni a másikat, az nem építő volt, hanem romboló, ahogyan az is, aki ki akarta rekeszteni a másikat ahelyett, hogy befogadta volna. Hányszor megtörtént ez a történelemben! (..) Őrködnünk és imádkoznunk kell, hogy ez soha többé ne következzen be”.
Azon kell együtt dolgozni, hogy a “gyűlölet hullámai ne söpörhessék el többé a jó viszonyt (..) az antiszemitizmus veszélyére gondolok, amely még mindig itt lappang Európában és másutt (..), ezt a gyújtózsinórt kell eloltani”- tette hozzá.
A pápa kifejtette: elszigeteltség és részérdekek helyett az egység hídjait építő emberek és közösségek szükségesek, mindenki vallásszabadságának tiszteletben tartásával.
A Szépművészeti Múzeum Márványcsarnokában Ferenc pápa ülve olvasta fel olasz nyelvű beszédét. Radnóti Miklóst és a költő Bori noteszéban írt sorait idézte, valamint Rainer Maria Rilkét. A pápa kijelentette, segíteni kell, hogy kortársaink “elfogadják és szeressék egymást (..), a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk”.
Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke Ferenc pápát köszöntve azt mondta: a katolikus egyházfő magyarországi látogatása “megerősít bennünket az Isten kimondhatatlan ajándékában, Jézus Krisztusban, keresztyén hitünkben, kultúránkban és keresztyén szolgálatunkban”.
Kitért arra: az eucharisztia szó hálaadást jelent és minden eucharisztia hálaadás Isten “egyetlen, kimondhatatlan, emberi értelemmel felfoghatatlan ajándékáért, a megváltó Jézus Krisztusért”.
“Ez az ajándék kötelez bennünket, hogy mi is megajándékozzuk egymást ezzel az isteni szeretettel, hogy vigyázzunk egymásra, becsüljük meg az életet, Isten teremtési rendjét, óvjuk a lakott földet, imádkozzunk és cselekedjünk egymásért…” – fogalmazott Steinbach József.
A református püspök végül a MEÖT tagegyházai nevében “mennyei erőt és áldást” kért Ferenc pápa életére, szolgálataira, valamint “közös keresztyén bizonyságtételünkre és szolgálatainkra, amire vár a világ”.
Ferenc pápa a MEÖT-től a vizsolyi biblia fakszimile kiadását kapta ajándékba.
A néhány napja kórházba került Frölich Róbert országos főrabbi üzenetét Radnóti Zoltán főrabbi tolmácsolta.
A zsidóság és a kereszténység közös hitbeli öröksége, szent hagyománya az ellentétekkel terhelt múlt ellenére is bevilágítja a jelent és jelzőfényül szolgál az emberiség közös jövője számára – írta az országos főrabbi.
Úgy fogalmazott: zsidók és keresztények egyaránt tudják, milyen idegennek lenni, mit jelent, mikor hitükért, meggyőződésükért üldözik, halálra szánják őket. “Ugyanakkor azt is tudjuk, történelmünk során számtalanszor megtapasztaltuk, hogy azok, akiknek szívében jelen van Isten szeretete és félelme, meglátják a másikban az isteni szikrát, tisztelik az embert, Isten képmását és igaz szeretettel fordulnak embertársuk felé” – mondta.
Meglátása szerint az elmúlt évtizedekben a zsidók és a keresztények sokat tettek azért, hogy leomolhassanak az őket elválasztó, vészterhes múlttal megterhelt falak, hogy egymásban ne az idegent, hanem a jövendő barátot, testvérüket lássák.
E történelmi találkozó reménysége, hogy “tovább élünk együtt zsidók és keresztények, egymás iránti tiszteletben, embertársi megértésben és igaz testvéri szereteteben” – tette hozzá Frölich Róbert főrabbi.
A zsidó szervezetektől Ferenc pápa egy ezüst tóramutatót kapott.
A MEÖT delegáció tagja volt mások mellett Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnök; Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Kondor Péter evangélikus püspök, a MEÖT alelnöke; Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke; Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke; Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, a magyarországi metodista, anglikán és ortodox egyházak képviselői.
A magyarországi zsidó szervezeteket Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke; Radnóti Zoltán főrabbi, valamint a reformközösségek részéről Guba Gergő és Kálmán Gábor képviselte a találkozón.
(Forrás: MTI)
Állami vezetőink találkoztak Ferenc pápával
2021. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában tartott találkozón magyar részről Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vett részt, míg Ferenc pápa kíséretében jelen volt Pietro Parolin bíboros-államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, az Államközi Kapcsolatok Részlegének vezetője. A találkozón Semjén Zsolt röviden bemutatta a magyar kormány egyházpolitikáját a Szentatyának.
Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Ferenc pápát vasárnapi budapesti találkozójukon, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot – mondta az MTI érdeklődésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor átadta Ferenc pápának annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett.
A Vatikán közlése szerint a “szívélyes légkörű” találkozó mintegy 40 percig tartott. A katolikus egyházfő és Magyarország vezetői az egyház magyarországi szerepéről, a környezetvédelem iránti elkötelezettségről, valamint a családok védelméről és támogatásáról beszélgettek.
A pápa megajándékozta a köztársasági elnököt Ippolito Caffi olasz festőnek az 1800-as évek közepén készült, jelenleg a Római Múzeumban őrzött egyik festményének mozaikból készült másolatával. A Pápai áldás a Szent Péter téren címet viselő alkotás azt ábrázolja, amint a reggeli napfényben fürdő Szent Péter téren gyülekeznek a pápai áldásra várakozó emberek.
Ferenc pápa Európa szívében tett látogatásnak nevezte magyarországi útját – mondta a közmédia vatikáni tudósítója vasárnap az M1 aktuális csatornán.A katolikus egyházfő Budapestre vezető repülőútján találkozott a világ minden részéről érkező összesen 80 újságíróval, akik egyenként bemutatkoztak.
Ferenc pápa azt mondta, nagy örömére szolgál, hogy Budapestre és Szlovákiába utazhat, hiszen tudja, hogy sokan várják – tette hozzá.
Kiemelte, a pápának az is nagy öröm, hogy végre utazhat, hiszen a koronavírus-járvány kezdete óta csak egy nagyon rövid iraki látogatása volt. 2020 eleje óta gyakorlatilag ez az első tömegesemény, amelyen a pápa részt vesz, hiszen ilyet még a Vatikánban sem tartottak.
A találkozót követően Ferenc pápa a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával folytatott megbeszélést a Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában.
Ferenc pápa megérkezett vasárnap reggel Budapestre, a Liszt Ferenc-repülőtérre. A katolikus egyházfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezett Magyarországra.
Ferenc pápát katonai tiszteletadás mellett egyházi és állami delegáció fogadta, élükön Michael August Blume apostoli nunciussal, Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel, Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével.
Magyar részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára fogadta a pápát.
A katolikus egyházfő a repülőtérről személygépkocsival a Szépművészeti Múzeumba indult.
A pápa a múzeumban találkozik Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd a magyar püspöki kar tagjaival, végül a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával.
Ezt követően Erdő Péter bíboros kíséretében, a pápamobilon utazva találkozik a magyar hívekkel a Hősök terén.
Az eucharisztikus kongresszus záró szentmiséje, a statio orbis fél 12-kor kezdődik. A mise és az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa a repülőtérre megy, ahonnan Pozsonyba utazik.
