Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mai napon Belgrádba látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott Porfirije pátriárkával. A találkozót követően Semjén Zsolt a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki Irinej Bulović újvidéki és bácskai pravoszláv püspököt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes találkozója Belgrádban Porfirije szerb pátriárkával, a Szerb Pravoszláv Egyház vezetőjével, bal oldalon Alexov Lyubomir, a Magyar Országgyűlés szerb nemzetiségi szószólója – helyszín: Szerb Pravoszláv Egyház Patriarchátusa, Belgrád (fotó: Magyarország Nagykövetsége, Belgrád)

Laudációjában dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete méltatta a püspököt a szerbiai magyarság helyzetének javításáért, a két nép történelmi megbékélési folyamatának támogatásáért, valamint a különböző vallási felekezetek közötti párbeszéd kialakításában vállalt szerepe miatt.

A kitüntetést Áder János, Magyarország köztársasági elnöke adományozta a szerb püspök részére. Az esemény jól mutatja, hogy a két nép megbékélési folyamata mindkét fél számára csak előnyökkel járt, a kapcsolatok mostanra kiemelkedően magas szintre jutottak. Magyarország és Szerbia feldolgozta a múltját, és most együtt építi a jövőjét.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) Semjén Zsoltnak a legmagasabb kitüntetését adományozta, melyet a szervezet ünnepelyes keretek között vasárnap adott át Magyarország miniszterelnök-helyettesének, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének Budapesten. A vadászat a történelem során még nem volt olyan kihívás előtt, mint a mi korunkban, amikor megkérdőjelezik a vadászat legitimitását, jogosságát, helyességét; a vadászat azonban az ember és a természet felől nézve is legitim – jelentette ki Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 67. közgyűlésének megnyitóján a Hungexpón a vadászat legitimitását többi között azzal indokolta, hogy “az ember antropológiájának meghatározó része” az ősidőktől származó vadászszenvedélye, mint mondta, ennek mai megvalósulása a vadászati kultúra.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 67. közgyűlésének megnyitó ünnepségén (fotó: MTI/Varga György)

Semjén Zsolt szerint mindezek miatt “nem nekünk kell magyarázkodnunk a tekintetben, hogy miért vadászunk, az szorul magyarázatra, hogy miért tagadja meg valaki az őseinek az örökségét, és miért tekint előítéletesen a vadászokra és a vadászatra”.

Kiemelte, sem agrárium, sem erdőgazdálkodás, sem valódi természetvédelem nem létezik fenntartható vadászat nélkül, amelyre egyúttal a mennyiségi és minőségi vadgazdálkodáshoz is szükség van.

Semjén Zsolt véleménye szerint ha ezeket az érveket a társadalomnak elmondják, akkor lesznek ugyan viták, de most van az a pillanat, amikor “defenzívából, offenzívába kell átmenni, mert ha ezt most nem tesszük meg, a gyerekeink és az unokáink már nem fognak vadászni”. Ez pedig  – mint fogalmazott – “az emberiség egyik nagy értékének és nagy hagyományának a pusztulását jelentené”.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 67. közgyűlésének megnyitó ünnepségén (fotó: MTI/Varga György)

A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy Magyarországon a vadászat védelmét piramisformában alakították ki. A következő hetekben tartó világkiállítás a piramis csúcsa, a következő szinten az ország három részében kialakított nagy múzeumi kiállítások állnak.

Közölte: Keszthelyen a látogatók Windich-Grätz herceg és Hidvégi Béla vadász gyűjteményét tekinthetik meg. Vásárosnaményban magángyűjteményekkel, az ország középső részén, Hatvanban az Országos Vadászati Múzeumban a Kárpát-medence vadászati értékeivel találkozhatnak az érdeklődők. A piramis következő szintjén pedig az országban működő 1500 vadásztársaság által szervezett helyi rendezvények állnak. Ezek azt szolgálják, hogy közel vigyék az emberekhez a vadászat értékeit.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután átvette a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) érdemérmének arany fokozatát George Amantól, a CIC elnökétől (fotó: MTI/Varga György)

A rendezvényen Semjén Zsolt a CIC elnökétől, George Amantól vehette át a CIC érdemérmének arany fokozatát, amelyet a vad védelemért végzett kimagasló munkát végző embereknek adományoz a szervezet

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországon vadászati világkiállítást csak nagyszabású eseményként lehet rendezni, mert így méltó a magyarság keleti örökségéből eredő, Közép-Európában kiteljesedett vadászati kultúrájához – mondta Semjén Zsolt az “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megnyitóján szombaton Budapesten, a Hungexpón.

A miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte a teljességre törekvő programkínálatot, hiszen helyet kapott benne a tudománytól kezdve a gasztronómián és megannyi sporttevékenységen át a művészetekig minden, ami a vadászathoz kapcsolódik.

Ismertetése szerint Magyarországon 70 ezren vadásznak, 700 ezren horgásznak, és még sok ezer sportlövő, íjász, vadászkutyás és lovas tevékenykedik országszerte. Családtagjaikkal együtt tehát a nemzet negyede tartozik ebbe a közösségbe – tette hozzá.

Lukács Miklós cimbalomművész és Sebestyén Márta énekes az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban (fotó: MTI/Varga György)

Semjén Zsolt szerint a világkiállítás méltó lebonyolításához hozzátartozik, hogy a magyar vadászati törvény talán a legjobb a világon.

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor sajnálattal jegyezte meg, hogy a média nagy része demagóg módon vadászatellenes, a környezetvédők mellett pedig megjelentek az emberelleneségbe hajló ökoterroristák, és természetellenes dolgokat népszerűsítenek olyanok, akik folyton a természetre hivatkoznak.

A természeti rend – fogalmazott a kereszténydenokrata politikus – a teremtés rendjéből következik, ez alapján kell minden teremtménynek megadni az őt megillető méltóságot. Éppen ezért – mint mondta – a világkiállításnak is küldetése bemutatni, hogy a vadászati kultúra az emberi természetből fakadó, különleges jelenség.

A Magyar Állami Népi Együttes az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban (fotó: MTI/Varga György)

Semjén Zsolt kiemelte, hogy az ember mindig vadászott, és ma már nem is tartható fenn a természet, a mezőgazdaság, az élővilág sokfélesége vadgazdálkodás nélkül. Ha a világ bármely pontján felhagynak vele, a tapasztalatok szerint az állatvilág pusztulni kezd, ahol viszont fejlesztik, ott a vadállomány mennyiségében és minőségében is gyarapodik.

A Biblia szerint ugyanúgy tévedés a környezetet sorsára hagyni, mint kirabolni, és ahogy a kertész a rá bízott kertet, a vadász az erdőt, a mezőt, a vadakat gondozza – fogalmazott.

Semjén Zsolt közlése szerint – a fenntarthatóság elvével összhangban – a kiállítás minden eleme megmarad, a rendezvény végeztével méltó helyre kerül, helyszíne pedig a fővárost gazdagítja. Az újjáépített Hungexpo nemzedékeken át évente események százait fogadhatja be.

A miniszterelnök-helyettes a vadászok védőszentjére emlékező Szent Hubertus-misén is részt vett. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek azt hangsúlyozta, hogy a világkiállítás üzenete illeszkedik az egyház tanításaihoz. Mint fogalmazott, a mindennapok gondjai idővel megoldódhatnak, de megmarad állandó feladatnak Isten és a teremtett világ dicsőítése.

A Biblia a vadászokat az élet fönntartóiként említi, és maga Ferenc pápa is kiemelt jelentőséget tulajdonít a természet védelmének – tette hozzá.

Kovács Zoltán, a vadászati világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos beszédet mond az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás nemzetközi csarnokának megnyitóján a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A világkiállítás a szervezők számítása szerint legalább 1 millió vendéget fogad október 14-ig.

+

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt megnyitóbeszédét.

Császári és Királyi Fenség!

Igen Tisztelt C. I. C. Elnök Úr!

Kedves Kormánybiztos Úr!

Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításunk egyedülálló, de nem előzmények nélkül való, hiszen az 1971-es Vadászati Világkiállítás 50. évfordulójának tiszteletére szerveztük, amit pedig annak idején az 1871-es Országos Vadászati Kiállítás centenáriumára.

2011 szeptemberében – a ’71-es 40. évfordulóján – ajánlottam a magyar vadásztársadalomnak, hogy 2021-ben rendezzünk egy új világkiállítást; a 2015-ös FeHoVán bejelentettem, a 2016-oson pedig már tényként jelenthettem Magyarország Kormányának nagyvonalú támogatását.

Ilyen eseményt csak grandiózus módon szabad megrendezni, a maga teljességében! Mégpedig legalább két okból: egyfelől ezt követeli meg nagyszerű vadászati kultúránk, amely még Ázsiából hozott örökségünkből ered, gondoljunk a Turulra és a Csodaszarvasra, vagy arra, amit Anonimus mester írt a Gesta Hungrorumban, hogy a magyarok jobb vadászok, mint más népek fiai, mert ifjaik idejük jó részét a vadászatnak szentelik. Ez az örökségünk vált teljessé Közép-Európában a Habsburg Birodalom vadászati kultúrájával, művészetével. És itt kell szólnunk messze földön ismert és elismert legendás vadgazdálkodásunkról, ami szoros összefüggésben van ’71 máig tartó hatásával.

Másfelől pedig Magyarországon vagyunk vagy hetvenezren vadászok, hétszázezren horgászok, azon kívül sok ezren sportlövők és íjászok, a vadászkutyások és lovasok számát meg sem tudom becsülni, tehát családtagokkal együtt a magyar nemzet negyede.

De hogy méltók legyünk rá és méltó módon rendezhessük meg a világkiállítást, ahhoz először itthon kellett méltányosan rendeznünk vadászati dolgainkat. Életszerű és ésszerű fegyvertörvényt alkottunk, véget vetettünk a vadászok és sportlövők vegzálásának, annak a mentalitásnak, ami a szocializmusból maradt, amikor az állam rettegett attól, hogy polgárainál fegyver van. Méltán lehetünk büszkék vadászati törvényünkre, ami – megkockáztatom – ma a legjobb a világon: húszéves ciklussal, legalább háromezer hektáros területnagysággal, a tájegységi fővadászok rendszerével. Kistafíroztuk a – köztestületként működő – Vadászati Kamarát, és professzionálisan megújítottuk a Nimród újságot, ami a maga nyolcvanezres példányszámával a legnagyobb periodika! Szimbiózisban vagyunk a C. I. C.-vel, és nem pusztán modus vivendit kötöttünk, hanem konszenzusra jutottunk természetvédő barátainkkal, különösen az élőhely-fejlesztés tekintetében.

Az előzmények tekintetében sok-sok barátunknak tartozunk köszönettel, de én itt és most csak egy valakinek szeretnék köszönetet mondani – más jótevőink megértését kérve –: gróf Károlyi Józsefnek, a világkiállítás első miniszteri biztosának, akinek a hazai és a nemzetközi alapok lerakását, az „Egy a természettel” mottót és a zseniális logót köszönhetjük!

Az előzmények után lássuk magát a Világkiállítást! Személyes megjegyzésként előrebocsátom, hogy vadászati munkámért soha egy fillért sem kaptam, csak a politikai kockázatot viselem, de erre predesztinált az, hogy egy évtizede elvállaltam az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökségét; és az, hogy ’71-ben ott voltam gyerekként – ma is bennem él például a tanzán pavilon afrikai trófeáival –, és ez az akkori ajándék ma is kötelez.

Három szempontból is nehezebb helyzetben vagyunk, mint 1971-ben voltunk: a mainstream média és politika vadászatellenessége, ebből következően bizonyos itteni politikusok és média-figurák manipulációi, és a pandémia.

Szembe kell néznünk nem a zöld, hanem a sötétzöld ideológiával. Éles különbséget tudunk tenni a természetet tiszteletre méltó módon védő zöld barátaink és a sötétzöld ideológia – sokszor emberellenességbe hajló – „ökoterroristái” között. Bár furcsa, de tanulságos, hogy ez az ideológia és politika az állatok és növények tekintetében a természetre hivatkozik, miközben az ember és társadalom esetében természetellenes dolgokat propagál… Mi, a – teremtés rendjéből következő – természet rendjét védjük minden tekintetben; minden lénynek megadva a maga sajátos méltóságát – a természet rendje szerint neki kijáró módon.

Persze nincs könnyű dolgunk ebben a természettől és annak rendjétől elszakadt világban, ahol sok gyerek azt hiszi, hogy a tehén lila, mert életében nem látott valódi tehenet, csak a milka csoki csomagolópapírján a lila tehenet… Vagy az őzről azt hiszi, hogy az Walt Disney Bambija, akinek persze semmi, de semmi köze se az őzhöz, se a természet valóságához. A Világkiállítás küldetése az is, hogy választ adjon a vadászatellenes demagógiára: az ember antropológiájából eredő vadászati kultúrának; a fenntartható vadászat szabadságának; és a vadgazdálkodás szükségességének és ésszerűségének a demonstrálásával!

A kiállítást a teljesség igényével rendezzük: minden, ami a vadászathoz kapcsolódik: kutyás, lovas, solymász seregszemle, horgászat, lövész és íjász világversenyek, művészet a vadászatban és vadászat a művészetben, vad és hal gasztronómia, tudományos világkonferenciák – és mindez XXI. századi technikával.

Mint a világ minden dolgában, így a vadászatban is vannak visszatetsző jelenségek, amire szükséges tennünk egy reflexiót. A klasszikus morális teológia megkülönbözteti az actus humanust és az actus hominist. Az actus humanus emberi cselekedet, az actus hominis az ember cselekedete ugyan, de nem nevezhető emberi cselekedetnek. Egy példával megvilágítva: a borhoz köthető a tokaji borpincében egy borkóstoló, de a pancsolt alkoholtól a kocsmából kitántorgó részeg is. Az előbbi actus humanus, az utóbbi actus hominis. Ugyanígy a vadászatnál gróf Széchenyi Zsigmond vadászművészete actus humanus, a rabsicok vadpuszítása actus hominis. Megjegyzem, nem véletlen, hogy a Hatvani Vadászati Múzeumot gróf Széchenyi Zsigmondról neveztük el. A vadászati kultúra különlegessége, hogy az ember antropológiai sajátját egységben ragadja meg: a natúra és a kultúra összetettségében, vagyis a vadászszenvedélytől például a Hubertus-miséig!

Nekem szegezték a kérdést, hogy nem gondolom-e, hogy ’71 kultusza a Kádár-rendszer apoteózisa? Nem gondolom! Ténykérdés, hogy a magyar vadászatnak szimbolikusan két csúcspontja volt: gróf Károlyi Lajos Tótmegyere és 1971. De ahogy Tótmegyer nem Horthy Miklós kormányzóról szól, úgy ’71 sem Kádár János pártfőtitkárról. Tehát ami például József főherceghez kötődik, arra József főherceg neve kerül, amit pedig Losonczi Pál lőtt, arra Losonczi Pálé. Ez az esemény a vadászatról szól, nem a politikáról; nem követünk el történelemhamisítást!

Mivel a teljességet célozzuk meg, a kiállítás sokféleségének megfelelően – a vízvilágtól a művészetekig – olyan kurátorokat kértünk fel egy-egy ilyen nagy terület felelősének, akik már levezényeltek hasonló nagy projekteket. Köszönetet mondok professzionalitásukért és – noha közülük többen nem vadásznak – magával sodró lelkesültségükért. Ennek is köszönhető, hogy amit Kovács Zoltán kormánybiztos úrral mondtunk, az úgy is lesz, a Vadászati Világkiállítás eseményein egymillió látogató lesz!

Fontos megemlíteni, hogy gasztronómiai missziónknak tekintjük a vad- és halételek népszerűsítését és bevonását a közétkeztetésbe, hiszen ha valami, akkor a vadhús valóban bio és – nem csak marketing címke – biztosan antibiotikum-mentes és biológiailag a legértékesebb táplálék, ami ilyen szempontból is az emberek egészségét, így nemzetünk jövőjét is szolgálja.

Világkiállításunk a fenntartható vadászat jegyében áll, ezért külön örömmel jelenthetem, hogy szinte minden eleme megmarad, mégpedig méltó helyen: a Laudato si imádság helyétől, az erdélyiek által épített Kárpát-medencei pavilonon át, a maga tíz tonna összegyűjtött agancsával a magyar vadászok egységét szimbolizáló szarvas fej üdvözlő kapuig, amely Keszthelyre kerül. És Budapest gazdagszik kiállításunk központi helyszínével, az újjáépített HUNGEXPO-val, amely elsőként a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak adott otthont, aztán itt és most a Vadászati Világkiállításnak, és utána emberöltőn keresztül események százainak, szolgálva a pandémia utáni turisztikai-gazdasági újranyitást!

Fontos ez a kiállítás, de fontosabb az a tanulság és üzenet, amit hordoz és tanít. A legfontosabb a szellemi tartalom, a természet rendje jegyében! Annak bemutatása, az ember felől nézve, hogy mindannyiunk őseinek 99 százaléka vadászott, és ha nem lettek volna sikeres vadászok, akkor mi most nem lennénk itt. Tehát az ember természetében benne van a vadászszenvedély. Ennek mai cizellált öröksége vadászati kultúránk. És annak bemutatása a természet felől nézve, hogy vadászat nélkül nem tartható fenn a vad és az erdő, a mezőgazdaság egyensúlya, de a vadvilág sokfélesége és a vad minősége sem.

Tanulságos tapasztalati tény – Afrikától Közép-Ázsiáig –, hogy ahol megszüntetik a vadászatot, ott pusztul a vad, ahol pedig támogatólag viszonyulnak és invesztálnak a vadászatba és a vadgazdálkodásba, ott mennyiségileg és minőségileg is gyarapodik a vadállomány. Mert ha nincs legális vadászat, akkor nincs pénz a vad védelmére az orvvadászat ellen; és mert a helyi lakosság – mint arra számtalan példa van – tűzzel-vassal-méreggel pusztítja a vadat, hogy a kis földjét megvédje. De ott, ahol vadászat, vadgazdálkodás és vadászati turizmus van, ott jut pénz vadvédelemre, és mert a vadászatból profitál, a helyi lakosság se nem tudja, se nem akarja pusztítani. Konkrét példával: Kenyában betiltották a vadászatot, így az ország nagy részén kipusztult a vad, míg Namíbia a vadászati turizmusra épít, ezért ott fantasztikus a vadbőség.

A Biblia első lapjain olvashatunk arról, hogy Isten az embert a világba, mint egy kertbe helyezte, hogy művelje és gondozza azt. Tehát – a Szentírás szerint – két tévedést követhet el az ember: az egyik, ha kirabolja, nem becsüli meg a természetet. Ez ma a gátlástalan ipari lobbi, amelyik ipari parkká tenné a világot, lebetonozna minden talpalatnyi helyet. A másik tévedés, ha sorsára hagyjuk környezetünket, mert akkor abból nem kert, hanem dzsumbuj lesz. Ahogy a kertész gondozza a kertet, úgy kell nekünk a ránk bízott erdőt, mezőt, vadállományt gondozni. Ezért szoktam azt a hasonlatot használni, hogy ami a kertész kezében a metszőolló, az az igaz vadász vállán a puska.

Az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás inspiráló hatása a mai napig érződik. Adja Isten, hogy a mi Egy a Természettel Vadászati Világkiállításunk vadászati kultúránkban, vad- és természetgazdálkodásunkban olyan gyümölcsöt teremjen, hogy ha majd utódaink 2071-ben újra vadászati világkiállítást rendeznek, ők is élvezhessék!

Tisztelet a vadnak, üdv a vádásznak, hódolat a Teremtőnek!

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megnyitó  beszéde az “EGY A TERMÉSZETTEL” – A Vadászati Világkiállításon 

Budapest, Hungexpo, 2021. szeptember 25.

Császári és Királyi Fenség!

Igen Tisztelt C. I. C. Elnök Úr!

Kedves Kormánybiztos Úr!

Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításunk egyedülálló, de nem előzmények nélkül való, hiszen az 1971-es Vadászati Világkiállítás 50. évfordulójának tiszteletére szerveztük, amit pedig annak idején az 1871-es Országos Vadászati Kiállítás centenáriumára.

2011 szeptemberében – a ’71-es 40. évfordulóján – ajánlottam a magyar vadásztársadalomnak, hogy 2021-ben rendezzünk egy új világkiállítást; a 2015-ös FeHoVán bejelentettem, a 2016-oson pedig már tényként jelenthettem Magyarország Kormányának nagyvonalú támogatását.

Ilyen eseményt csak grandiózus módon szabad megrendezni, a maga teljességében! Mégpedig legalább két okból: egyfelől ezt követeli meg nagyszerű vadászati kultúránk, amely még Ázsiából hozott örökségünkből ered, gondoljunk a Turulra és a Csodaszarvasra, vagy arra, amit Anonimus mester írt a Gesta Hungrorumban, hogy a magyarok jobb vadászok, mint más népek fiai, mert ifjaik idejük jó részét a vadászatnak szentelik. Ez az örökségünk vált teljessé Közép-Európában a Habsburg Birodalom vadászati kultúrájával, művészetével. És itt kell szólnunk messze földön ismert és elismert legendás vadgazdálkodásunkról, ami szoros összefüggésben van ’71 máig tartó hatásával.

Másfelől pedig Magyarországon vagyunk vagy hetvenezren vadászok, hétszázezren horgászok, azon kívül sok ezren sportlövők és íjászok, a vadászkutyások és lovasok számát meg sem tudom becsülni, tehát családtagokkal együtt a magyar nemzet negyede.

De hogy méltók legyünk rá és méltó módon rendezhessük meg a világkiállítást, ahhoz először itthon kellett méltányosan rendeznünk vadászati dolgainkat. Életszerű és ésszerű fegyvertörvényt alkottunk, véget vetettünk a vadászok és sportlövők vegzálásának, annak a mentalitásnak, ami a szocializmusból maradt, amikor az állam rettegett attól, hogy polgárainál fegyver van. Méltán lehetünk büszkék vadászati törvényünkre, ami – megkockáztatom – ma a legjobb a világon: húszéves ciklussal, legalább háromezer hektáros területnagysággal, a tájegységi fővadászok rendszerével. Kistafíroztuk a – köztestületként működő – Vadászati Kamarát, és professzionálisan megújítottuk a Nimród újságot, ami a maga nyolcvanezres példányszámával a legnagyobb periodika! Szimbiózisban vagyunk a C. I. C.-vel, és nem pusztán modus vivendit kötöttünk, hanem konszenzusra jutottunk természetvédő barátainkkal, különösen az élőhely-fejlesztés tekintetében.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban (fotó: MTI/Varga György)

Az előzmények tekintetében sok-sok barátunknak tartozunk köszönettel, de én itt és most csak egy valakinek szeretnék köszönetet mondani – más jótevőink megértését kérve –: gróf Károlyi Józsefnek, a világkiállítás első miniszteri biztosának, akinek a hazai és a nemzetközi alapok lerakását, az „Egy a természettel” mottót és a zseniális logót köszönhetjük!

Az előzmények után lássuk magát a Világkiállítást! Személyes megjegyzésként előrebocsátom, hogy vadászati munkámért soha egy fillért sem kaptam, csak a politikai kockázatot viselem, de erre predesztinált az, hogy egy évtizede elvállaltam az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökségét; és az, hogy ’71-ben ott voltam gyerekként – ma is bennem él például a tanzán pavilon afrikai trófeáival –, és ez az akkori ajándék ma is kötelez.

Három szempontból is nehezebb helyzetben vagyunk, mint 1971-ben voltunk: a mainstream média és politika vadászatellenessége, ebből következően bizonyos itteni politikusok és média-figurák manipulációi, és a pandémia.

Szembe kell néznünk nem a zöld, hanem a sötétzöld ideológiával. Éles különbséget tudunk tenni a természetet tiszteletre méltó módon védő zöld barátaink és a sötétzöld ideológia – sokszor emberellenességbe hajló – „ökoterroristái” között. Bár furcsa, de tanulságos, hogy ez az ideológia és politika az állatok és növények tekintetében a természetre hivatkozik, miközben az ember és társadalom esetében természetellenes dolgokat propagál… Mi, a – teremtés rendjéből következő – természet rendjét védjük minden tekintetben; minden lénynek megadva a maga sajátos méltóságát – a természet rendje szerint neki kijáró módon.

Persze nincs könnyű dolgunk ebben a természettől és annak rendjétől elszakadt világban, ahol sok gyerek azt hiszi, hogy a tehén lila, mert életében nem látott valódi tehenet, csak a milka csoki csomagolópapírján a lila tehenet… Vagy az őzről azt hiszi, hogy az Walt Disney Bambija, akinek persze semmi, de semmi köze se az őzhöz, se a természet valóságához. A Világkiállítás küldetése az is, hogy választ adjon a vadászatellenes demagógiára: az ember antropológiájából eredő vadászati kultúrának; a fenntartható vadászat szabadságának; és a vadgazdálkodás szükségességének és ésszerűségének a demonstrálásával!

A kiállítást a teljesség igényével rendezzük: minden, ami a vadászathoz kapcsolódik: kutyás, lovas, solymász seregszemle, horgászat, lövész és íjász világversenyek, művészet a vadászatban és vadászat a művészetben, vad és hal gasztronómia, tudományos világkonferenciák – és mindez XXI. századi technikával.

Mint a világ minden dolgában, így a vadászatban is vannak visszatetsző jelenségek, amire szükséges tennünk egy reflexiót. A klasszikus morális teológia megkülönbözteti az actus humanust és az actus hominist. Az actus humanus emberi cselekedet, az actus hominis az ember cselekedete ugyan, de nem nevezhető emberi cselekedetnek. Egy példával megvilágítva: a borhoz köthető a tokaji borpincében egy borkóstoló, de a pancsolt alkoholtól a kocsmából kitántorgó részeg is. Az előbbi actus humanus, az utóbbi actus hominis. Ugyanígy a vadászatnál gróf Széchenyi Zsigmond vadászművészete actus humanus, a rabsicok vadpuszítása actus hominis. Megjegyzem, nem véletlen, hogy a Hatvani Vadászati Múzeumot gróf Széchenyi Zsigmondról neveztük el. A vadászati kultúra különlegessége, hogy az ember antropológiai sajátját egységben ragadja meg: a natúra és a kultúra összetettségében, vagyis a vadászszenvedélytől például a Hubertus-miséig!

Nekem szegezték a kérdést, hogy nem gondolom-e, hogy ’71 kultusza a Kádár-rendszer apoteózisa? Nem gondolom! Ténykérdés, hogy a magyar vadászatnak szimbolikusan két csúcspontja volt: gróf Károlyi Lajos Tótmegyere és 1971. De ahogy Tótmegyer nem Horthy Miklós kormányzóról szól, úgy ’71 sem Kádár János pártfőtitkárról. Tehát ami például József főherceghez kötődik, arra József főherceg neve kerül, amit pedig Losonczi Pál lőtt, arra Losonczi Pálé. Ez az esemény a vadászatról szól, nem a politikáról; nem követünk el történelemhamisítást!

Mivel a teljességet célozzuk meg, a kiállítás sokféleségének megfelelően – a vízvilágtól a művészetekig – olyan kurátorokat kértünk fel egy-egy ilyen nagy terület felelősének, akik már levezényeltek hasonló nagy projekteket. Köszönetet mondok professzionalitásukért és – noha közülük többen nem vadásznak – magával sodró lelkesültségükért. Ennek is köszönhető, hogy amit Kovács Zoltán kormánybiztos úrral mondtunk, az úgy is lesz, a Vadászati Világkiállítás eseményein egymillió látogató lesz!

Fontos megemlíteni, hogy gasztronómiai missziónknak tekintjük a vad- és halételek népszerűsítését és bevonását a közétkeztetésbe, hiszen ha valami, akkor a vadhús valóban bio és – nem csak marketing címke – biztosan antibiotikum-mentes és biológiailag a legértékesebb táplálék, ami ilyen szempontból is az emberek egészségét, így nemzetünk jövőjét is szolgálja.

Világkiállításunk a fenntartható vadászat jegyében áll, ezért külön örömmel jelenthetem, hogy szinte minden eleme megmarad, mégpedig méltó helyen: a Laudato si imádság helyétől, az erdélyiek által épített Kárpát-medencei pavilonon át, a maga tíz tonna összegyűjtött agancsával a magyar vadászok egységét szimbolizáló szarvas fej üdvözlő kapuig, amely Keszthelyre kerül. És Budapest gazdagszik kiállításunk központi helyszínével, az újjáépített HUNGEXPO-val, amely elsőként a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak adott otthont, aztán itt és most a Vadászati Világkiállításnak, és utána emberöltőn keresztül események százainak, szolgálva a pandémia utáni turisztikai-gazdasági újranyitást!

Fontos ez a kiállítás, de fontosabb az a tanulság és üzenet, amit hordoz és tanít. A legfontosabb a szellemi tartalom, a természet rendje jegyében! Annak bemutatása, az ember felől nézve, hogy mindannyiunk őseinek 99 százaléka vadászott, és ha nem lettek volna sikeres vadászok, akkor mi most nem lennénk itt. Tehát az ember természetében benne van a vadászszenvedély. Ennek mai cizellált öröksége vadászati kultúránk. És annak bemutatása a természet felől nézve, hogy vadászat nélkül nem tartható fenn a vad és az erdő, a mezőgazdaság egyensúlya, de a vadvilág sokfélesége és a vad minősége sem.

Tanulságos tapasztalati tény – Afrikától Közép-Ázsiáig –, hogy ahol megszüntetik a vadászatot, ott pusztul a vad, ahol pedig támogatólag viszonyulnak és invesztálnak a vadászatba és a vadgazdálkodásba, ott mennyiségileg és minőségileg is gyarapodik a vadállomány. Mert ha nincs legális vadászat, akkor nincs pénz a vad védelmére az orvvadászat ellen; és mert a helyi lakosság – mint arra számtalan példa van – tűzzel-vassal-méreggel pusztítja a vadat, hogy a kis földjét megvédje. De ott, ahol vadászat, vadgazdálkodás és vadászati turizmus van, ott jut pénz vadvédelemre, és mert a vadászatból profitál, a helyi lakosság se nem tudja, se nem akarja pusztítani. Konkrét példával: Kenyában betiltották a vadászatot, így az ország nagy részén kipusztult a vad, míg Namíbia a vadászati turizmusra épít, ezért ott fantasztikus a vadbőség.

A Biblia első lapjain olvashatunk arról, hogy Isten az embert a világba, mint egy kertbe helyezte, hogy művelje és gondozza azt. Tehát – a Szentírás szerint – két tévedést követhet el az ember: az egyik, ha kirabolja, nem becsüli meg a természetet. Ez ma a gátlástalan ipari lobbi, amelyik ipari parkká tenné a világot, lebetonozna minden talpalatnyi helyet. A másik tévedés, ha sorsára hagyjuk környezetünket, mert akkor abból nem kert, hanem dzsumbuj lesz. Ahogy a kertész gondozza a kertet, úgy kell nekünk a ránk bízott erdőt, mezőt, vadállományt gondozni. Ezért szoktam azt a hasonlatot használni, hogy ami a kertész kezében a metszőolló, az az igaz vadász vállán a puska.

Az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás inspiráló hatása a mai napig érződik. Adja Isten, hogy a mi Egy a Természettel Vadászati Világkiállításunk vadászati kultúránkban, vad- és természetgazdálkodásunkban olyan gyümölcsöt teremjen, hogy ha majd utódaink 2071-ben újra vadászati világkiállítást rendeznek, ők is élvezhessék!

Tisztelet a vadnak, üdv a vádásznak, hódolat a Teremtőnek!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A vadászok védőszentjére emlékező Szent Hubertus-misével vette kezdetét a húsznapos “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás szombaton Budapesten a Hungexpón, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében.

A mise után felavatták a szarvasagancsokból készült, bőgő szarvasbikát ábrázoló Totem szobrot, amely a kiállítás központi helyszínén, a bejáratnál fogadja a látogatókat.

Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, Habsburg-Lotharingia Károly főherceg, a világkiállítás fővédnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán, a vadászati világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos a nemzeti színű szalag átvágásával megnyitja az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban (fotó: MTI/Illyés Tibor)

A háromhetes programsorozaton 100 országból legalább egymillió látogatóra számítanak a szervezők.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szentmisét celebrál az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás nyitónapja reggelén a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban (fotó: MTI/Varga György)

A hétvége kiemelt rendezvényeként kutyás és lovasprogramokat, solymász- és íjászbemutatót, vadászkürt-bajnokságot tartanak, délutánonként pedig koncerteket szerveznek.

Habsburg-Lotharingiai Károly főherceg, a világkiállítás fővédnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A hétvégén a főváros mellett lesznek programok Keszthelyen, Hatvanban, Gödöllőn és Vásárosnaményban is.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes arra számít, hogy az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás a kísérő rendezvényekkel együtt legalább 1 millió látogatót fogad majd az október 14-i zárásig. Kovács Zoltán a világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos az esemény csütörtöki háttérbeszélgetésén hangsúlyozta, a fenntarthatóság nemzetközi jelentőségű rendezvénye lesz a szombaton kezdődő a világkiállítás.

Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy a tervezettnél is sokszínűbb eseményre számíthatnak a látogatók. Az előkészületeken több ezren dolgoznak, a rendezvényhez mobilalkalmazás is készül – tette hozzá.

Leszögezte, hogy a vadgazdálkodás a környezetvédelemnek nem ellensége, hiszen emberi beavatkozás nélkül elképzelhetetlen az erdők fennmaradása, a magára hagyott természet egyensúlya hamar felborul. A fenntarthatóságnak ugyanakkor nincs univerzális, központilag elrendelhető receptje, a világ minden részén mások a megoldások. A világkiállítás ezért az évszázadok alatt felhalmozott vadászati tudás mellett a környezetvédelmi tapasztalatok bemutatását is feladatának tekinti. Az előadások a World Conservation Forum színpadán végigkísérik az egész világkiállítást – tette hozzá.

A felvezető rendezvények, látványosságok már majdnem 600 ezer érdeklődőnél tartanak szavai szerint, és több mint 30 ezer iskolás regisztrált már a kiállításra. Várakozása szerint a programok nemcsak a vadászattal foglalkozók, hanem minden látogató, így a családok és a gyermekek számára is különleges élményt jelentenek majd.

A beszélgetésen Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úgy nyilatkozott, hogy a vadászat nem pusztán az ebben részt vevők magánügye, hiszen a vadászati turizmus jelentős bevételt hoz, és általában a szegényebb térségekbe visz fizetőképes vendégeket. A vadászati világkiállítást pedig – mint fogalmazott – Magyarország világszintű bemutatkozási lehetőségének tekinti a kormány. Az esemény rangját jól mutatja, hogy az előző, 1971-es budapesti rendezvényre Kádár János is konszolidálni igyekezett nemzetközi kapcsolatait, az emigráció sok tagja ekkor látogathatott haza először – tette hozzá.

Azt ugyanakkor visszautasította, hogy 50 évvel később bárki politikai ügynek tekintse a rendezvényt. Kifogásolta többek között, hogy a Hungexpo felújítását az ellenzék a világkiállás költségeibe számolja bele, és nem szól arról, hogy a korábbi állapot régóta nem tette már lehetővé jelentős rendezvények befogadását. Elsősorban Budapest fogja a hasznát élvezni annak az évi több száz rendezvénynek, amely mostantól megvalósulhat a vásárvárosban, ezért is érthetetlen a főpolgármester ellenkezése – fogalmazott.

Semjén Zsolt arra számít, hogy a világkiállítás a kísérő rendezvényekkel együtt legalább 1 millió látogatót fogad majd az október 14-i zárásig, így az augusztus 20-i ünnepségsorozattal, és az Eucharisztikus Kongresszussal együtt jelentős mértékben járul hozzá a járvány utáni nyitáshoz.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyarország Kormánya és a Magyarországi Baptista Egyház által kötött megállapodást a kabinet részéről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, illetve a Magyarországi Baptista Egyház részéről annak elnöke, Papp János írta alá hétfőn Budapesten.

Az eseményen Semjén Zsolt felidézte, hogy a kabinet a baptistákkal először 1998-ban kötött megállapodást, amely működött, „kiállta az idők próbáját”. A szerződés megújítását egyszerűen a jogi környezet változása tette szükségessé – fűzte hozzá. Közölte, hogy a kormány átfogó szerződéssorozatot köt a történelmi egyházakkal, így érkeztek most el a baptista egyházhoz is, amely egy történelmi protestáns egyház. Ezek a dokumentumok mind korábbi szerződések megújításai, aláírásuk azért szükséges, mert átalakult az állami intézményrendszer – mondta.

A miniszterelnök-helyettes megköszönte a baptistáknak, hogy közfeladatokat vállalnak át az élet szinte minden területén, így például börtönpasztorációt is végeznek. A szerződés biztosítja a Magyarországi Baptista Egyház szabadságát és közfeladat-ellátásának finanszírozását – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke átfogó megállapodást ír alá a Karmelita kolostorban (fotó: MTI/Illyés Tibor)

Semjén Zsolt három tevékenységét emelte ki a Magyarországi Baptista Egyháznak. Egyrészt mindig nagy hangsúlyt fektet a családokra, ami egybecseng a kormány politikájával. Másrészt, egyre nagyobb szerepet vállal a roma lakosság felzárkóztatásában. Végül, az összmagyarság szolgálatában is végez feladatokat, amit az állam elismer. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: soha nem felejtik el, hogy a baptisták közbenjárására kapta vissza Magyarország a Szent Koronát.

Papp János azt mondta, hogy háromszáz gyülekezetük, több száz lelkipásztoruk, a szociális és közoktatási intézményeikben dolgozó és segítségben, ellátásban részesülő sok tízezer ember megbecsüléssel tekint a hétfői eseményre.

Szavai szerint az 1998-as megállapodás felett eljárt az idő, mivel változtak a törvények, valamint jelentősen bővült egyházuk társadalmi szolgálata. Úgy vélekedett, hogy az új szerződés körültekintően, a fontos kérdésekben részletesen, hosszú időre megnyugtatóan szabályozza tevékenységüket.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke kezet fog, miután átfogó megállapodást írtak alá (fotó: MTI/Illyés Tibor)

Az egyházelnök kijelentette, hogy 500 éve, amikor a reformáció időszakában elődjeik, az anabaptisták mozgalma elindult a Kárpát-medencében is, elképzelhetetlen lett volna egy ilyen együttműködés. De nem valósulhatott volna meg hasonló párbeszéd 175 esztendeje sem, amikor baptista elődjeik újraindították az üldöztetések nyomán kihalt baptista szolgálatot – tette hozzá.

Kiemelte: azért fontos nekik az átfogó megállapodás, mert a társadalom érdekében végzett szociális, közoktatási, egészségügyi tevékenységük során tervezhető, átlátható, minden érintett megelégedésére szolgáló működést akarnak biztosítani.

Papp János úgy fogalmazott, hogy hálásak a mostani különleges pillanatért, de az a feladatuk, hogy a jövőbe is tekintsenek, látják ugyanis a nemzet előtt álló feladatokat, egyre nagyobb kihívásokat.

Elijah M. Brown, a Baptista Világszövetség főtitkára arról beszélt, hogy nagyra értékelik ezt a különleges alkalmat. A baptizmus a világ szinte összes országában megtalálható – közölte.

Fontosnak nevezte a vallásszabadságot, jelezve: minden olyan államban, ahol szabadon dolgozhatnak, iskolákat és kórházakat működtetnek. A leginkább demokratikus társadalmak ott alakulhatnak ki, ahol érvényesül a vallásszabadság – vélekedett Elijah M. Brown.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Bodajki Vadászkastély kiállítása művészi kifejeződése a vadászati kultúrának – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes szombaton a Fejér megyei városban, ahol átadta a teljesen felújított kastélyt, a hozzá kapcsolódó kiállítást és élményközpontot.

Semjén Zsolt rámutatott, hogy Bodajk a hamarosan kezdődő vadászati világkiállítás egyik “vidéki ékszerdoboza”, amely sajátos módon mutatja be a magyar vadászati kultúrát. Mint mondta, a tárlaton a természetből kiindulva, a kultúra és a művészet segítségével mutatják be a vadászatok során elejtett vadakat.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a felújított Bodajki Vadászkastély, a hozzá kapcsolódó kiállítás és élményközpont átadóünnepségén (fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a Bodajki Vadászkastély egy ékszerdoboz, olyan zászlóshajója lesz a vadászati kultúrának, amely a magyar vadászat nagyszerűségét, a magyar vadgazdálkodás legendáját hirdeti, és lehetővé teszi azt, hogy “Magyarország újra vadászati nagyhatalommá váljon”.

Kovács Zoltán, az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy az elmúlt egy hónapban, napról napra újabb oldalát mutatták meg annak a kultúrának, hagyatéknak, amit a magyar vadászok létrehoztak.

Kovács Zoltán, az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár beszédet mond a felújított Bodajki Vadászkastély, a hozzá kapcsolódó kiállítás és élményközpont átadóünnepségén (fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Hangsúlyozta, hogy ennek újabb bizonyítéka ez a kiállítás, amely Paár Attilának, a WHB Group tulajdonosának és ügyvezetőjének köszönhető, akinek a vadászat iránti szenvedélye összekapcsolódik az értékmentéssel. Ez Bodajkon kézzel fogható, valamint tevékenysége társadalmi hasznossággal is párosul – fogalmazott, hozzátéve: ez a hármasság jellemzi az egy hét múlva induló világkiállítást is.

A klasszicista Hochburg-Miske-kastélyt teljesen felújították, a beruházás összköltsége 3,2 milliárd forint volt, ebből 1,4 milliárdot a Magyar Turisztikai Ügynökség biztosított a Kisfaludy Program keretében. A közel héthektáros angolpark is teljesen megújult, valamint megépült egy portaépület, ahol további két kiállítótér jött létre. A Bodajki Vadászkastélyban látható trófeagyűjtemény több mint másfél milliárd forintot ér, és magánfelajánlásokból került a kastélyba.

A megújult bodajki kastély (fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Bodajkon a 17. század végén Haas-Hochburg János épített udvarházat, ennek felhasználásával épült meg a 19. század közepén a klasszicista kastély báró Miske József jóvoltából. Építőjéről nincs információ, a szakemberek Hild Józsefhez kötik a stílusjegyek alapján.

Grünfeld Jakab 1893-ban vásárolta meg a birtokot és a kastélyt, amelyen családja az 1940-es évekig gazdálkodott. A háború során megrongálódott épületet 1964-ben újították fel, majd az 1990-es évek elejéig turistaszállóként működött. 2007-ben az önkormányzat eladta, azóta üresen állt.

(Forrás: MTI)