Az örök magyarság küldetésében
2021. november 02.
Megjelent Semjén Zsolt új kötete „Az örök magyarság küldetésében” címmel.
„Szögezzük le: ilyen még nem volt a politikatörténetben, hogy valamely politikai közösség háromszor egymás után kétharmados parlamenti felhatalmazást nyerjen, ráadásul különlegesen erős legitimációt adó magas részvétel mellett. Kimondható, hogy a 2008-as szociális népszavazásunk óta minden országos választást megnyerő Fidesz– KDNP-szövetség a hazai és az európai politikatörténet legsikeresebb politikai konstrukciója.”
A könyv itt olvasható.
(semjenzsolt.hu)
Küldetésünk az agro-biodiverzitás megőrzése
2021. október 29.
Küldetésnek nevezte az agro-biodiverzitás megőrzését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Gödöllőn, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ pénteki rendezvényén.
Az agráriumban nemesített növények ugyanolyan közkincsek, mint a természeti örökség, és a magyar nemzeti identitás részét képezik – mondta Semjén Zsolt.
A rendezvényt “A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről” szóló egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából szervezték.
Az Úristentől kapott természeti sokszínűség mellett létezik az erre épülő, az őseinktől örökölt, évszázadok munkájával kialakított agro-biodiverzitás, amelynek megőrzése szintén kötelesség – közölte a politikus.
Elmondta, hogy a Tápiószelén működő génmegőrzési központ a világ 1800 ilyen intézményéből a 17., Európában a 8.
A génbank különleges értéke, hogy olyan ősi tudást hordoz, amely nem íróasztalnál kitalált teória, hanem tapasztalati valóság – fűzte hozzá miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt elmondta: a tíz évvel ezelőtt aláírt egyezményben az evangélikus, a katolikus és a református egyház, valamint az agrártárca génmegőrző és tudományos intézményei megállapodtak, hogy a lelkészi, egyházi és rendi kertek génmegőrző fajtagyűjteményeket fogadnak be nevelésre.
Azért fontosak a megállapodással létrejött kertek, mert a Kárpát-medence egész területén, különböző adottságok között működhetnek – mondta.
A nagykökényesi plébánián megalakult a 200. kert, amelyet a premontrei rend gondoz – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy csak egészséges és sokszínű természeti rendszerek biztosítják azokat a javakat, amelyek szükségesek a jóléthez.
Ha ez a sokféleség elveszik, sérülékennyé válik a természeti rendszer, és az emberek kiszolgáltatottá válnak – közölte.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója elmondta, hogy rendszeresen viszi a gyerekeket különböző kertekbe, ahol ők meg szokták kérdezni tőle, miért nem néz ki az egész Kárpát-medence így.
A Miatyánkban is benne van, hogy jöjjön el a te országod, amelyből látható, hogy mindannyian az elveszett Paradicsomot keressük – tette hozzá.
Balogh Péter Piusz premontrei rendi apát azt mondta, hálásak, hogy a 200. kert náluk jöhetett létre.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Az állam feladata a vallás szabadságának biztosítása
2021. október 28.
Az állam feladata a vallás szabadságának biztosítása – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Sopronban, a Szent Orsolya Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium 2,9 milliárd forintból felújított és korszerűsített épületegyüttesének megáldásán.
A kereszténydemokrata politikus kifejtette: egy ilyen egyházi oktatási intézmény egyben közfeladatot is átvállal. Az egyházra tartozik, hogy a hit oktatása tekintetében mit tanít – mondta, hozzátéve: a világi állam nem illetékes teológiai, dogmatikai és szakrális kérdésekben.
Közfeladatot átvállaló intézményként azonban – az állampolgári jogegyenlőségből fakadóan – az államnak kötelessége nemcsak a finanszírozás biztosítása, hanem az épületek építészeti megújítása is – közölte Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy ezáltal biztosítják a vallásszabadságot.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy Szent István-i örökség az ország építése, a kormány ennek igyekszik megfelelni, mivel gazdasági és szellemi szempontból is “az ország java azt követeli meg, hogy építsünk”.
A gazdasági nehézségeket és a járvány okozta gazdasági visszaesést “úgy haladtuk meg, hogy kanyarban előztünk és invesztáltunk a jövőbe” – mondta. A miniszterelnök-helyettes kifejtette: olyan építkezéseket támogatott a kormány, amelyek a járvány idején ugyan túlzásnak is tűnhettek, de ma már látni, ezek tették lehetővé, hogy az ország gazdasága előbbre juthasson.
Semjén Zsolt megemlítette, hogy az Orsolya-iskola épületegyüttesének külső és belső felújítása európai uniós és hazai forrásokból valósult meg. A fejlesztés műszaki tartalmát nem kellett módosítani, annak ellenére sem, hogy drágultak az építőipari alapanyagárak.
Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy az iskola és az orsolyita rend életét a kommunizmusig a folyamatos gyarapodás jellemezte. Ugyan a rendszerváltás után az iskola és a rend egysége helyreállt, de “a gyarapodásra sokat kellett várni” – mondta.
Hozzátette, hogy 2010-ben a nemzeti kormány a családok, gyermekek boldogulást helyezte előtérbe, így Sopron is olyan fejlődési pályára állt, amelyre az elmúlt száz évben nem volt példa.
A jövőben is azon dolgozik – mondta a kormánypárti képviselő -, hogy továbbfejlesszék Sopront és térségét, és így “gyermekeink a lehető legjobb körülmények között élhessenek”.
Kovács András, az Orsolya-iskola igazgatója azt hangsúlyozta, hogy ekkora mértékű rekonstrukció az épületegyüttesben eddig még nem történt.
A felújítás méltó bevezetése a következő évi jubileumnak, amikor azt ünneplik, hogy 275 évvel ezelőtt alapították meg az Orsolya-rendi nővérek az iskolát – tette hozzá.
Az eseményen a felújított épületet Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke áldotta meg.
A Győri Egyházmegye tájékoztatása szerint az iskola Sopron legnagyobb oktatási intézménye, az óvodás kortól a középiskola végéig csaknem 1100 gyermek neveléséről gondoskodik.
A beruházás részeként felújították az Orsolya téri épület belső tereit, lefedték az udvart, így nagyobb lett az aula és kialakítottak egy tornaszobát. Sportudvart és lépcsőt hoztak létre, emellett közösségi funkciót kaptak a korábban használaton kívüli terek.
A Horváth-házban pedig szintén megújították a belső tereket és a homlokzatot, visszaállították az egykori főbejáratot, kicserélték a nyílászárókat, bővítették a konyhát és az étkezőt, valamint akadálymentesítették az épületet. Az építési munkálatokon túl korszerű nevelési-oktatási eszközöket és bútorokat szereztek be.
A beruházás 1 milliárd 79 millió forint európai uniós, valamint 1 milliárd 821 millió forint költségvetési támogatásból valósult meg.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Országjárás: Hajrá Pécs!
2021. október 26.
(semjenzsolt.hu)
Három tudományos kötet kapcsolódik az emlékévekhez
2021. október 25.
Az elmúlt időszak három emlékévéhez, Mátyás királyhoz, II. Rákóczi Ferenchez és Szent Lászlóhoz kapcsolódó kötetek jelentek meg a Bethlen Gábor Alapkezelő gondozásában.
“Célunk volt, hogy az emlékévekben tartott rendezvények, konferenciák mellett maradandó lenyomatot hagyjunk az utókor számára. A könyvsorozattal mintegy olyan családi relikviákat adunk ki, amelyek generációkról generációkra adódnak” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kötetek ünnepélyes hétfői budapesti bemutatóján.
Mint kiemelte, a sorozat könyvei megfelelnek a legmagasabb tudományos elvárásoknak, a fejezeteket a legkiválóbb szaktörténészek írták.
Semjén Zsolt szerint a kötetek fontos és közérdeklődésre számot tartó történelmi kérdésekben nyújtanak eligazítást.
“Azért csináltunk emlékéveket és azért adunk ki könyveket nemzetünk nagyjairól, hogy a történelmi tanulságokat le tudjuk vonni. Ezek heroikus példát is adnak számunkra magyarságból, megmaradni akarásból. A könyvek elkerülik a nemzeti romantikát, de azt is, hogy deheroizálással próbáljuk kétségbe vonni nemzetünk nagyságait” – jelentette ki köszöntőjében Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes úgy vélte, a könyvek a nemzeti elkötelezettség mellett a közép-európai egységet is felmutatják. Ezzel kapcsolatban utalt Rákóczi esetében a szlovákokkal való sorsközösségre is. Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes támogatásáról biztosította a kötetek angol (Mátyás király esetében a román, Rákóczi vonatkozásában a szlovák) nyelvre fordítását, és azok külföldre juttatását.
Szent László kapcsán megjegyezte: az emlékkönyvben részletesen taglalják a személyéhez kötődő legendákat is, mert ezek megmutatják, öröksége milyen maradandó erőt jelentett a későbbi évszázadokban is. Hozzáfűzte: szép gesztus lenne, ha Szent László lányát, Piroskát a nyugati kereszténységben is szentnek ismernék el.
A Mátyás király, a Rákóczi és a Szent László Emlékkönyvet ingyenesen juttatják el a határon túli magyar iskolákba, az anyaországi könyvtárakba, tudományos és civil szervezetek részére, de a könyvesboltokban is forgalmazzák őket. Már készülőben van a könyvsorozat következő két kötete, a Zrínyi és a Mária Terézia Emlékkönyv. A sorozat főszerkesztője Bódvai András.
Kiss Róbert Richárd kommunikációs szakértő elmondta, hogy a kötetekkel teret akarnak adni a legújabb kutatások bemutatásának.
Mátyás király esetében olvasható írás például a Hunyadiak származásáról, a déli végvárrendszerről, de készült fejezet Mátyás király és a nők címmel is. Rákócziról egyebek mellett a szabadságharc fegyvereit, a kuruc tábornoki kar családi hátterét és az emigráció időszakát dolgozták fel, a Szent László Emlékkönyvben pedig törvényeiről, a világi igazgatás intézményeinek változásairól vagy a lovagkirály sírjáról lehet részletesen olvasni.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely, MTI)
A baloldal célja, hogy Brüsszel lábai elé tegye az országot
2021. október 23.
Hatalmas tömeg a békemeneten, Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédén.
“Ezen a helyen 15 évvel ezelőtt erőszak, vér és könny lepte el a pesti utcákat. Történt mindez a világ szeme láttára. Lassan mondom, hogy mindenki megértse, soha nem fogjuk ezt elfelejteni nekik” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján (fotó: MTI/Balogh Zoltán)
“Arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk magunknak, a világnak és az ellenségeinknek, kik is vagyunk valójában” – hangsúlyozta az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve Orbán Viktor.
(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A Békemeneten való részvételre buzdít Semjén Zsolt
2021. október 22.
Magyarország miniszterelnök-helyettese, a KDNP elnöke Facebook-bejegyzésében mindannyiunk számára ajánlja a rendezvényt.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt részt vett az Európai Néppárt csúcstalálkozóján
2021. október 21.
Az Európai Néppárt tagpártjainak csúcstalálkozóját tartották Semjén Zsolt részvételével Brüsszelben.
EPP Summit, Brüsszel, 2021. október 21.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt az EU Püspökkari Konferenciáinak főtitkárával találkozott
2021. október 21.
Magyarország miniszterelnök-helyettese az EU Püspökkari Konferenciáinak titkárságán Manuel Borrios Prieto főtitkárral folytatott megbeszélést október 21-én Brüsszelben.
(semjenzsolt.hu)
A kormány nemzetben gondolkodik
2021. október 19.
A magyar kormány filozófiája, hogy nemzetben gondolkodik, hiszen az emberiség értékgazdagsága a nemzetek sokszínűségében áll fenn – jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapest IX. kerületében.
Semjén Zsolt a magyar-bolgár barátság napján a felújított Bolgár Művelődési Ház ünnepélyes átadásán szólalt fel, a Vágóhíd utca 62. szám alatt.
Úgy fogalmazott, az emberiség nagyobb “megszegényesülését” el sem lehetne képzelni, mint hogyha eltűnnének a nemzetek: a magyar nem lenne magyar, a bolgár bolgár, a lengyel pedig lengyel.
A kormány az emberiség értékgazdagságának védelmében minden nemzetnek és nemzetiségnek a megmaradását és kiteljesedését szolgálja, így a Magyarországon őshonos tizenhárom nemzetiségét is – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kiemelte, a magyar alkotmány is rögzíti, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők, ezért a magyarországi bolgárság tagja az egyetemes magyar nemzetnek és tagja az egyetemes bolgár nemzetnek.
Magyarország sajátos ország: a történelmi tragédiákból következően a magyarság jelentős része a határokon kívül él, ezért természetes, hogy a határon túli magyarság része az egyetemes magyarságnak. Ugyanígy az is természetes, hogy az őshonos nemzetiségek tagjai integráns részei mind a magyar nemzetnek, mind a saját anyanemzetüknek – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette, a nemzeti kisebbségeknek van egy különleges felelősségük is, hiszen egyszerre örökösei a magyar nemzet és az anyanemzet kultúrájának.
A magyarországi bolgárság Semjén Zsolt szerint olyan sajátos értékgazdagság örököse, amelyet kizárólag ez a közösség tud kimunkálni, megőrizni az egyetemes magyarságnak, bolgárságnak és emberiségnek.
Természetesnek nevezte, hogy Magyarország támogatja őshonos nemzetiségeit, amelyek hidat képeznek Magyarország és az anyanemzet között.
Azt mondta, hogy Magyarország és Bulgária kapcsolata harmonikus.
A megújult művelődési ház hirdeti a nemzetiségi kultúra nagyszerűségét – közölte a miniszterelnök-helyettes, hozzáfűzve: gondoskodott arról, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges további források a létesítmény méltó befejezéséhez.
Semjén Zsolt azt mondta, hogy a vadászati világkiállításon Bulgária építette fel az egyik legnagyszerűbb és legsikeresebb pavilont.
Valeri Szimeonov, a bolgár nemzetgyűlés alelnöke felidézte, hogyan fogadták el a magyar-bolgár barátság napját.
Kijelentette, hogy Magyarországon összetartó, szilárd bolgár közösség él, amelynek tagjai őrzik hagyományaikat, tanítják gyermekeiket a bolgár nyelvre.
Azt mondta: rájött arra, hogy ezek az emberek többet érdemelnek, mint amennyit korábban Bulgáriától kaptak. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt esztendőkben többet tettek a magyarországi bolgárokért, mint az elmúlt évtizedekben.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, hogy méltó bolgár központ épül fel a környéken, ez egyedülálló lesz egész Európában.
Varga Szimeon, az Országgyűlés bolgár nemzetiségi szószólója szerint a bolgárok talán a mezőgazdaságban segítettek a legtöbbet Magyarországon: a bolgárkertészek meghonosították a zöldség-, így például a paradicsomtermesztést.
(Forrás: MTI, fotó: MTI/Bruzák Noémi)
