Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az ember nem attól lesz nagy, hogy mások fölé emelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik; nem mások kárára, hanem mások szolgálatával – mondta Ferenc pápa több mint tízezer fiatal előtt a Papp László Sportarénában. Szólt arról is, hogy ma nagy a kísértés, hogy beérjük egy mobiltelefonnal és néhány baráttal. De még akkor is, ha sokan ezt teszik, még ha nektek is ehhez volna kedvetek, ez semmi jóra nem vezet.

Kedves testvéreim, azt szeretném mondani, hogy köszönöm! Köszönöm a táncot, az éneket, a bátor tanúságtételeket és köszönöm mindnyájatoknak, hogy itt vagytok: örülök, hogy veletek lehetek – így kezdte Ferenc pápa beszédét a Papp László Budapest Sportarénában. Az előtte a hitükről tanúságot tevő fiatalok beszámolóira utalva kiemelte, hogy AZ IFJÚSÁG A NAGY KÉRDÉSEK ÉS A NAGY VÁLASZOK IDEJE.

Ferenc pápa beszédet mond a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Fontos, hogy legyen valaki, aki provokál, aki meghallgatja a kérdéseiteket, és nem könnyű, előre csomagolt válaszokat ad, hanem segít, hogy bátran vállaljátok az élet kalandját a nagy válaszok keresése során. Jézus is így tett – emelte ki Ferenc pápa.

Ferenc pápa konkrétan is reagált az egyes tanúságtételekre, igazat adott Bertalannak, aki arról beszélt, hogy Jézus nem valami távoli mesekönyv szereplője, nem is szuperhős egy képregényben: Krisztus a testet öltött Isten, az élő Isten, aki közel jön; Ő a Barát, a legjobb barát, Ő a Testvér, a legjobb testvér, és nagyon jól tud kérdezni. Az evangéliumban Ő, aki a Mester, valójában kérdéseket tesz fel, mielőtt válaszokat ad.

A szentatya felidézte a Szentírásból, amikor Jézus szembenéz azzal a házasságtörő asszonnyal, akire mindenki ujjal mutogatott. Mint mondta, Jézus közbelép, a vádolók elmennek, Ő pedig egyedül marad vele. Ekkor szelíden megkérdezi tőle: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?” Ő így válaszol: „Senki, Uram!”

Ferenc pápa egy kislányt üdvözöl, amikor érkezik a fiatalokkal rendezett találkozójára a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Isten mindig megbocsát!

És így, ahogy ezt mondja, megérti, hogy Isten nem elítélni, hanem megbocsátani akar. Isten mindig megbocsát! Ő minden esésnél kész arra, hogy felemeljen minket! Soha nem szabad tehát félnünk, hogy vele járjunk és haladjunk előre az élet útján – emelte ki Ferenc pápa, aki ezen a ponton a közönséget is megkérte, ismételjék el magyarul, hogy Isten mindig megbocsát.

Az egyházfő hangsúlyozta, hogy Mária Magdolnára is gondoljunk, aki húsvét reggelén elsőként látta a feltámadt Jézust. Az üres sír mellett sírt, és Jézus megkérdezte tőle: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” És így, mélységesen meghatódva, Mária Magdolna megnyitja szívét, elmondja neki gyötrelmét, feltárja vágyait és szeretetét.

Most figyeljük meg Jézus első találkozását azokkal, akik a tanítványai lettek – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki emlékeztetett: Ketten közülük, akiket Keresztelő János küldött, utána mennek. Az Úr megfordul, és egyetlen kérdést tesz fel: „Mit akartok?” Megkérdezik tőle, hogy hol lakik, és Jézus nem adja meg a címet, hanem utat nyit nekik és azt mondja: „Gyertek, nézzétek meg”. A szentatya kiemelte, hogy Jézus nem prédikál, hanem utat nyit: nem azt akarja, hogy tanítványai a leckét ismételgető iskolások legyenek, hanem szabad és úton lévő fiatalok, egy olyan Isten társai, aki meghallgatja szükségleteiket és odafigyel álmaikra.

Mint mondta, eztán egy idő múlva a két fiatal tanítvány csúnyán elcsúszik: rossz kérést intéznek Jézushoz, nevezetesen, hogy a jobb és bal oldalán ülhessenek, amikor király lesz. Szerinte érdekes azonban azt látni, hogy Jézus nem dorgálja meg őket merészségükért, nem azt mondja nekik: „Hogy merészelitek, még csak ne is álmodjatok ilyenről!”.

Ferenc pápa a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Nem ettől lesz nagy az ember

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Jézus nem rombolja le, hanem kijavítja álmaikat, hogy miként valósítsák meg azokat; elfogadja a valami nagyobb felé irányuló vágyukat, de ragaszkodik egy dologhoz, amit jól meg kell jegyeznünk: az ember nem attól lesz nagy, hogy mások fölé emelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik; nem mások kárára, hanem mások szolgálatával.

Mint kiemelte: Jézus örül annak, ha nagy dolgokat érünk el. Nem azt akarja, hogy lusták és kényelmes emberek legyünk, nem azt akarja, hogy csendesek és félénkek legyünk, hanem azt akarja, hogy élők, aktívak, főszereplők legyünk. Ő soha nem kicsinyli le várakozásainkat, hanem éppen ellenkezőleg, vágyaink mércéjét emeli fel.

Jézus egyetértene egy közmondásotokkal, remélem, hogy jól mondom: Aki mer, az nyer- mondta magyarul a közmondást Ferenc pápa, kijelentését tapsvihar követte.

Szerinte ahhoz, hogy győztesek legyünk, két alapvető lépést kell megtennünk, csakúgy, mint a sportban: először is, tűzzünk ki magasabb célokat, másodszor pedig eddzünk. A fiataloknak üzenve elmondta, hogy a boldogsághoz csak a minimumra van szükséged: diploma, pénzkereső munka, egy kis szórakozás.

Ferenc pápa a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában – mellette Palánki Ferenc ifjúsági pasztorációért felelős püspök, az MKPK Ifjúsági Bizottságának elnöke. MTI/Illyés Tibor

Jézus a legjobb edző

Nem, azt hozd játékba, amid van. Van egy jó tulajdonságod? Fektess bele, félelem nélkül! Érzed a szívedben, hogy van olyan képességed, amivel sok jót tehetsz? Érzed, hogy jó dolog szeretni az Urat, nagy családot alapítani, segíteni a rászorulókon? Ne gondold, hogy ezek elérhetetlen vágyak, hanem fektess az élet nagy céljaiba! – emelte ki a szentatya.

Ferenc pápa elmondta, hogy ehhez párbeszédben kell lenni Jézussal, aki a lehető legjobb edző.

Ő meghallgat téged, motivál, hisz benned, tudja, hogyan hozza elő belőled a legjobbat.

És mindig arra hív, hogy csapatjátékos legyél: soha ne egyedül, hanem másokkal együtt, az Egyházban, a közösségben, együtt, közös élményeket megélve – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa.

Ferenc pápa a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Ne zárkózzatok el a telefonotokkal!

Gondolok például az ifjúsági világtalálkozókra, és megragadom az alkalmat, hogy meghívjalak titeket a következőre, ami augusztus elején lesz Portugáliában, Lisszabonban – emelte ki Ferenc pápa. Szerinte ma nagy a kísértés, hogy beérjük egy mobiltelefonnal és néhány baráttal. De még akkor is, ha sokan ezt teszik, még ha nektek is ehhez volna kedvetek, ez semmi jóra nem vezet. Mint kiemelte, az edzésnek is van egy fontos eleme, és utalva az egyik fiatal hitvalló tanúságtételére, az ezernyi rohanás, a lázas sietség és gyorsaság közepette van egy lényeges dolog, ami ma mind a fiataloknak, mind a felnőtteknek hiányzik.

Azt szeretném mondani nektek: e tekintetben ne féljetek szembe menni az árral, találjatok minden nap időt a csendre, hogy megálljatok és imádkozzatok. Ma minden azt mondja nektek, hogy gyorsnak, hatékonynak, gyakorlatilag tökéletesnek kell lennetek, mint a gépek! – emelte ki a szentatya.

Hozzátette: aztán rájövünk, hogy gyakran kifogy a benzin, és nem tudjuk, mit tegyünk. – Olyan jó, ha meg tudunk állni tankolni, az akkumulátorokat feltölteni. De vigyázzunk: ne merüljünk el a saját búskomorságunkban, ne merengjünk a szomorúságainkon, ne gondolkodjunk azon, hogy ki tette ezt vagy azt velem, ne azzal foglalkozzunk, hogyan viselkednek mások; ez nem jó! – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa.

Ferenc pápa a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Ne virtualizáljátok az életeteket!

Ferenc pápa a csend jelentőségére is rámutatott, mondván: a csend az a talaj, amelyen áldásos kapcsolatokat lehet ápolni, hogy arcokat és neveket vigyünk elé, bemutassuk neki barátainkat és elmondjunk értük egy imát. A csend továbbá lehetőséget ad arra, hogy elmondjuk aggodalmainkat, elolvassuk az evangéliumnak egy oldalát. Segít a természetet is megfigyelni, hogy ne csak az ember által készített dolgokkal kerüljünk kapcsolatba, hanem felfedezzük a minket körülvevő szépséget.

A csend ezért nem arra való, hogy mobiltelefonokra és a közösségi médiára tapadjunk. Az élet ugyanis nem egy képernyőn folyik, hanem a világban. Ne virtualizáljátok az életeteket! – hangsúlyozta a szentatya. A katolikus egyházfő köszönetet mondott Dórának, aki szintén tanúságot tett előtte a hitéről. Mint mondta, Dóra – bár minden nap szembesül a kamaszkor nehézségeivel – úgy beszél a hitről, mint egy szerelmi történetről. Tudja, hogy van Jézus Krisztus vele van, és segít legyőzni az összes akadályt, amivel ő találkozik.

Ferenc pápa beszédet mond a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában – mellette Palánki Ferenc ifjúsági pasztorációért felelős püspök, az MKPK Ifjúsági Bizottságának elnöke. MTI/Koszticsák Szilárd

Párbeszéd Jézussal

Ferenc pápa eképpen folytatta: a csend az ima ajtaja, az ima pedig a szeretet ajtaja. Az ima párbeszéd Jézussal, ahogy a szentmise is találkozás vele, a gyónás pedig az az ölelés, amit tőle kapsz. Liszt Ferenc, a ti nagy zeneszerzőtök jut eszembe. Zongorájának tisztítása közben találtak néhány rózsafüzérszemet, amelyek talán beleestek a hangszerbe és eltörtek. Ez egy olyan nyom, ami arra enged következtetni, hogy egy-egy kompozíció vagy fellépés előtt, vagy talán egy rövid, elszórakoztató zongorajáték közben is imádkozni szokott: az Úrhoz és a Szűzanyához beszélt arról, hogy mit szeret, művészetét és tehetségét imádságba helyezte el – fogalmazott a szentatya, majd arra bátorította a fiatalokat, hogy amikor imádkoznak, ne féljenek Jézus elé vinni mindazt, ami a belső világukban zajlik: a szeretetüket, félelmeiket, problémáikat, emlékeiket, reményeiket.

Mint mondta, így tett Bertalan is, aki a találkozásuk során nem szégyellte azt, hogy nyíltan beszéljen a szorongásról, amely néha megbénít, és a hit megtalálásának küzdelmeiről.

Nagyon szép, ha megvan benned az igazság bátorsága, ami nem azt jelenti, hogy megmutatod, hogy soha nem félsz, hanem hogy megnyílsz, és megosztod gyarlóságaidat az Úrral és másokkal, anélkül, hogy elrejtenéd, anélkül, hogy másnak mutatnád magad, anélkül, hogy álarcot viselnél – fogalmazott Ferenc pápa.

Kiemelte azt is: az Úr nem rendkívüli emberekkel tesz nagy dolgokat, hanem valódi emberekkel. Ezzel szemben azok, akik a saját képességeikre hagyatkoznak és a látszat szerint élnek, távol tartják Istent a szívüktől. Jézus a kérdéseivel, a szeretetével, a Lelkével mélyünkre hatol, hogy igaz emberekké tegyen minket. És ma nagy szükség van az igaz emberekre! – húzta alá.

Meglátása szerint – amelyről az egyik fiatallal, Tódorral is beszélt – a missziós buzgalmat elaltatja biztonságos és kényelmes életünk, miközben innen nem túl távol a háború és szenvedés az úr. Éppen ezért a szentatya arra hívott mindenkit, hogy vegyük kezünkbe sorunk azért, hogy segítsünk a világot békességben élni.

Mindannyian tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mit teszek másokért, az Egyházért, a társadalomért? A saját érdekeimet szem előtt tartva élek, vagy kockáztatok másokért, érdekeimre nem gondolva? Tegyük fel a kérdést, hogy mennyire vagyunk hálásak, hogy mennyire vagyunk képesek Jézus példája szerint szolgálva szolgálni – fogalmazott a szentatya.

Ferenc pápa Rubik-kockát és Puskás-labdát kap ajándékba a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Illyés Tibor

A megosztásból születik a csoda

Ferenc pápa végül a kenyér és a halszaporítás csodáját elevenítette fel az evangéliumból, felhívva a figyelmet arra a részletre, amelyet a Szentírás is a képzeletünkre bíz. Az evangéliumban ugyanis nem említik, hogy vajon hogyan vették rá a tanítványok a fiatalembert, hogy odaadja az ebédjét, amit előrelátó módon csomagolt magának.

Talán ő is úgy gondolta, hogy nem elég az étel, nem az ő dolga, hogy gondoskodjon a Jézust hallgató tömeg megetetéséről.

De talán azt mondták neki, hogy maga Jézus kéri ezt. A férfi azonban megbízott bennük, és mindent odaadott, semmit sem tartott meg magának. Azért jött, hogy Jézustól kapjon, és azon kapja magát, hogy ő az, aki Jézusnak ad.

Így történik meg a csoda. A megosztásból születik: a Jézus által véghez vitt megsokszorozás akkor kezdődik, amikor az a fiatalember megosztja vele és másokkal azt, amije van. Annak a fiatalembernek a keveséből Jézus kezében sok lesz. Íme, ide vezet a hit: az adakozás szabadságához, a nagylelkűség lelkesedéséhez, a félelmek legyőzéséhez, önmagunk kockára tételéhez – mutatott rá a szentatya, majd ekképpen folytatta: barátaim, ti mind értékesek vagytok Jézus számára, és számomra is!

Ne feledjétek, hogy senki sem veheti el helyeteket az egyház és a világ történetében: senki sem képes arra, amire csak ti vagytok képesek. Segítsünk egymásnak elhinni, hogy szeretettek és értékesek vagyunk, hogy nagy dolgokra vagyunk teremtve – hangsúlyozta Ferenc pápa, majd arra kért mindenkit, hogy bátorítsák egymást ebben.

(Forrás: Origo, fotó: MTI, Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A szentatya megköszönte, hogy Magyarország befogadta az Ukrajnából érkező menekülteket. Ferenc pápa szombat délelőtt a Rózsák terén, a Szent Erzsébet-templomban találkozott szegényekkel, menekültekkel, hajléktalanokkal. Hozzájuk intézett beszédében kiemelte, tevékeny szeretetre van szükség, ki kell lépni a világba, kockáztatni kell.

A szegények és a rászorulók állnak – ezt soha ne feledjük! – az evangélium középpontjában: Jézus ugyanis azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek” – kezdte szombati beszédét Lukács evangéliumából idézett szavaival Ferenc pápa a budapesti Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. A szentatya megköszönte Spányi Antal püspök köszöntő szavait és köszönte, hogy bemutatta azt a nagylelkű szolgálatot, amelyet a Magyar Egyház a szegényekért és a szegényekkel végez.

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik. MTI/Máthé Zoltán

Ferenc pápa: A szeretet nyelvét kell beszélni

Ferenc pápa kifejtette, hogy izgalmas kihívás elé állít bennünket az, hogy az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya és ne váljon áldozatává egyfajta „lelki egoizmusnak”, vagyis egy olyan lelkiségnek, amelyet a saját belső nyugalmam és elégedettségem érdekében alakítok ki.Az igazi hit ezzel szemben az, amely kényelmetlen, amely kockáztat, amely kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük.Ahogy Szent Pál mondja, szólhatunk bár nyelveken, bírhatunk bölcsességgel és gazdagsággal, ha nincs bennünk szeretet, semmink sincs és semmik vagyunk – emelte ki a szentatya.Mint mondta, ez a tevékeny szeretet nyelve. Kifejtette, hogy ezt a nyelvet beszélte Szent Erzsébet, aki iránt a magyar nép oly nagy tisztelettel és szeretettel van. – Amikor ma délelőtt megérkeztem, megpillantottam a téren az ő szobrát, amelynek talapzatán látható, ahogyan a szent fogadja a ferences rend kordáját, valamint vízzel oltja egy szegény ember szomját – elevenítette fel Ferenc pápa. Szerinte ez a hit gyönyörű képe: aki »Istenhez köti magát«, mint Assisi Szent Ferenc, akinek életéből Erzsébet ihletet merített, az megnyílik a szegények iránti szeretetre, mert ha valaki azt állítja, hogy: »Szeretem az Istent«, de testvérét gyűlöli, az hazug.

A Szentírásból, János evangéliumából idézve, Ferenc pápa elmondta: Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát.

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik – mellette Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök. MTI/Máthé Zoltán

A szentatya emlékeztetett, hogy Szent Erzsébet, a király leánya az udvari élet jólétében, fényűző és kiváltságos környezetben nőtt fel; mégis, megérintve és átalakítva a Krisztussal való találkozástól, hamarosan elutasította a világ gazdagságát és hiúságait, és arra érzett vágyat, hogy ezekről lemondva a rászorulókról gondoskodjon.

Így nemcsak a jövedelmét, hanem az életét is a legutolsók, a leprások és a betegek szolgálatára áldozta, egészen odáig, hogy személyesen ápolta és a saját vállán vitte őket – fogalmazott Ferenc pápa.

Ferenc pápa beszédet mond az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik – mellette Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök. MTI/Máthé Zoltán

Köszönet a magyar katolikus egyháznak

A szentatya köszönetet mondott Brigitta vallomáséért, akinek rengeteg megpróbáltatásban, kemény munkában volt része, hogy boldoguljon, hogy a gyermekei ne éhezzenek. A pápa előtt felszólaló asszonynak a legdrámaibb pillanatban segítségére sietett az Úr. Ő ugyanakkor – mutatott rá – aligha úgy érkezik, hogy a magasból megoldja a problémáinkat, hanem gyöngédségének ölelésével közeledik együttérzést ébresztve a testvérekben, akik észreveszik a szükséget és nem maradnak közömbösek.

Brigitta elmondta: az Úr közelségének megtapasztalását a görögkatolikus egyháznak köszönheti, annak a sok embernek, akik mindent megtettek, hogy segítsék, bátorítsák, munkát találjanak neki, támogassák anyagi szükségében és a hit útján.

Hívők a budapesti Rózsák terén, amikor Ferenc pápa szegényekkel és menekültekkel találkozik az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. MTI/Balogh Zoltán

FERENC PÁPA SZERINT EZ AZ A TANÚSÁGTÉTEL, AMELY A KÖTELESSÉGÜNK, HOGY EGYÜTT ÉREZZÜNK MINDENKI, KÜLÖNÖSEN IS AZOK IRÁNT, AKIKET SZEGÉNYSÉG, BETEGSÉG ÉS FÁJDALOM KÍNOZ.

– Olyan egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, azt az egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még azok is, akik nem hisznek – fogalmazott Ferenc pápa.

A szentatya köszönetét fejezte ki a magyar katolikus egyháznak, amiért elkötelezett a tevékeny szeretet mellett, és amiért létrehozott egy olyan hálót, amely összeköti a sok lelkipásztori munkatársat, a sok önkéntest, a plébániai és egyházmegyei karitászokat, de az imacsoportokat, a hívők közösségeit, a más felekezetekhez tartozó szervezeteket is, egyesítve őket abban az ökumenikus közösségben, amely éppen a szeretetből fakad.

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik MTI/Máthé Zoltán

Így még lehetséges egy más jövő

Ferenc pápa köszönetet mondott az ukrajnai menekültek befogadásáért is, amit szavai szerint nem nem csak nagylelkűen, de lelkesen is végeztek a magyarok. – Meghatódva hallgattam Oleg és családja vallomását. Oleg felidézte azt a meleg fogadtatást, amelyben évekkel ezelőtt Magyarországon része volt, amikor szakácsként itt dolgozott. Ennek az élménynek az emléke arra bátorította, hogy családjával együtt elinduljon és ide, Budapestre jöjjön, ahol nagylelkű vendégszeretetre talált. A szentatya a menekült házaspár története kapcsán kiemelte: „a szeretet emléke, amelyben részesültünk, feléleszti a reményt és az élet új útjaira ösztönöz.

AZ EMBER MÉG A FÁJDALOMBAN ÉS A SZENVEDÉSBEN IS BÁTORSÁGRA TALÁL A TOVÁBBLÉPÉSHEZ, HA MEGKAPTA A SZERETET BALZSAMÁT: EZ AZ AZ ERŐ, AMELY SEGÍT ELHINNÜNK, HOGY NINCS MINDEN VESZVE ÉS LEHETSÉGES EGY MÁS JÖVŐ – mutatott rá.

A menekültek mellett kitért azoknak a hajléktalanoknak, kiszolgáltatottaknak a helyzetére is, akik egyedül, számos testi és szellemi korlátozottsággal élnek, akiket a drogfüggőség tönkretett, akik börtönből szabadultak vagy idős koruk miatt magukra maradtak. A szentatya ennek kapcsán elmesélte Zoltán és felesége, Anna történetét is, aki tanúságot tettek erről a csapásról. A pápa megköszönte a tanúságtételt és köszönetet mondott azért is, hogy a házaspár elfogadta a Szentléleknek azt az indítását, amely arra hívta őket, hogy egy hajléktalanokat befogadó központot hozzanak létre. Elmondása szerint mélyen megérintette, hogy a házaspár az anyagi szükségletek mellett figyelmet fordít az emberek lelki sérültségére és méltóságára, gondoskodásuk kiterjed a magányukra és azért vívott küzdelmükre, hogy szeretettnek és befogadottnak érezzék magukat a világban.

Ferenc pápa beszédet mond az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik – mellette Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök. MTI/Máthé Zoltán

„Hordozzátok a szeretet illatát”

Anna azt mondta, hogy „Jézus, az élő Ige éppen a szívüket és a kapcsolataikat gyógyította, hiszen az ember belülről épülhet újjá” – vagyis újjászületik, amikor megtapasztalja, hogy Isten szemében ő szeretett és áldott. Ez vonatkozik az egész Egyházra is: nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell! – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa. Mint fogalmazott, a tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat. A pápa ugyanakkor kiemelte: minden keresztény ember hivatása szeretni, de nagyon fontos fizikailag is megérinteni, támogatni a rászorulókat.

Ferenc pápa ezért arra bátorította a híveket, hogy mindig a szeretet nyelvén beszéljenek. Mint fogalmazott, Szent Erzsébet életének egyik epizódjában az Úr rózsává változtatta azt a kenyeret, amelyet ő a rászorulóknak vitt. Így van ez veletek is: amikor vállalkoztok arra, hogy kenyeret vigyetek az éhezőknek, az Úr kivirágoztatja az örömöt és az általatok nyújtott szeretettel illatosítja be életeteket – mutatott rá. Kívánom, hogy az Egyházban és a hazátokban mindig hordozzátok a szeretet illatát és arra kérlek titeket, hogy továbbra is imádkozzatok értem – zárta beszédét a szentatya.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megérkezett Ferenc pápa háromnapos apostoli látogatásra Magyarországra, repülőgépe pénteken néhány perccel 10 óra előtt szállt le a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. A katolikus egyházfő a megérkezése után elsőként, mintegy húszperces négyszemközti találkozón vett részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a KDNP elnökével.

A repülőgépen az egyházfőt Michael Wallace Banach apostoli nuncius köszöntötte, majd Ferenc pápa lifttel hagyta el a gép fedélzetét.

Az egyházfőt állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita fogadta.

Ferenc pápa megérkezik a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre 2023. április 28-án. Ferenc pápa mögött jobbról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. MTI/Kovács Tamás

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadja Ferenc pápát a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

Jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is.

A pápai delegáció tagja mások mellett Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok vezetője.

Gyerekek fogadják Ferenc pápát a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. MTI/Kovács Tamás

A repülőtéren száz gyerek is várta Ferenc pápát, közülük két, magyar népviseletbe öltözött gyerek kenyeret és sót adott át neki; a szentatya evett is a kínált kenyérből.

Ferenc pápát lelkes fiatalok fogadják a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

A katolikus egyházfő a megérkezése után elsőként, mintegy húszperces négyszemközti találkozón vett részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel.

Ferenc pápa a repülőtérről a budai Várba, a Szent György térre megy, ahol részt vesz a tiszteletére tartandó ünnepélyes fogadási ceremónián.

Ferenc pápa érkezését követően négyszemközti megbeszélést folytat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. Miniszterelnökség/Botár Gergely

Ezután az egyházfő a Sándor-palotában találkozik Novák Katalin köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd a karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel.

Péntek délután Ferenc pápa a Szent István-bazilikában püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik.

Ferenc pápa érkezését követően négyszemközti megbeszélést folytat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. Miniszterelnökség/Botár Gergely

Ferenc pápa szombat reggel magánlátogatást tesz a vak gyerekeket gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban. Ezt követően a budapesti Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozik, majd átmegy a szintén a téren lévő Istenszülő oltalma-templomba a görögkatolikus közösséghez.

Diákok integetnek zászlóval, amikor a Ferenc pápát szállító konvoj elhalad a Dózsa György térnél a budai Várba vezető úton. MTI/Illyés Tibor

Szombat délután a Papp László Budapest Sportarénában fiatalokkal találkozik, este pedig magántalálkozón fogadja a magyarországi jezsuita közösséget szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán.

Ferenc pápa fogadása a Szent György téren. MTI/Koszticsák Szilárd

A vasárnap délelőtti Kossuth téri pápai szentmise után, magyarországi látogatása utolsó programjaként, az egyházfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai és bionikai karán találkozik az egyetemi és kulturális élet képviselőivel.

Az egyházfő és a vatikáni delegáció repülőgépe a hivatalos búcsúztatást követően, vasárnap késő délután indul vissza Budapestről Rómába.

Novák Katalin köztársasági elnök katonai tiszteletadás mellett fogadja Ferenc pápát a Szent György téren. MTI/Koszticsák Szilárd

Ferenc pápa 2023. április 28-30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban összesen hat – pénteken, szombaton és vasárnap is két-két – élő közvetítés lesz látható, hallható.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde Dr. Deák Ernő Útkeresés a jövőbe című könyvének bemutatóján

Budapest, Magyarság Háza, 2023. április 27.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ernő!

Két nap különbséggel éppen hat éve, hogy ugyancsak a Magyarság Háza szervezésben Deák Ernő könyvét méltattam. Meg kell mondanom, könnyebb helyzetben voltam. Akkor egy izgalmas, olvasmányos életút kötet bemutatására vállalkoztam, most egy lexikon méretű, kilencszáz oldalas életműről kell beszélnem.

Életmű kötetről, de nem egy teljes életműről. Már az előszóban utal a szerző arra, hogy nem állt szándékában minden írását e válogatásban megjelentetni. A szerző maga így ír munkásságáról: „A kettősség nyomta rá bélyeget éveimre: egyrészt a szétszóródásban összegyűjteni, közösséggé alakítani, szervezni a nyugaton, elsősorban Ausztriában élő magyarokat, másrészt távlatokat, célt keresve megfogalmazni azokat a gondolatokat és elveket, amik cselekedeteink, célkitűzéseink szellemi hordozóiként, eligazítókként, irányelvekként csapódtak le írásban. Fél évszázad keresését, vívódását, érlelődését tükrözik az egyes írások, amik azzal az eltökélt szándékkal fogalmazódtak meg, hogy hazára leljünk a hontalanságban, amihez tudatformáló szellemi beágyazottság is szükséges.”

Az 1956-os szabadságharc leverése után mintegy kétszázezer honfitársunk lépte át a határokat, kényszerült emigrációba, és kezdett új életet az akkori szabad világban. Tanulhattak, munkát kaptak, beilleszkedtek. Voltak, akiknek ez is elég volt, de sokan voltak, akik nem feledkeztek meg hazájukról. Közösségekbe, egyesületekbe szerveződtek, és mindent megtettek azért, hogy felhívják a nagyvilág figyelmét Magyarország tragédiájára. Mondhatjuk úgy is: a szabad Magyarország élete az emigrációban folytatódott.

A rendszerváltozás után számos memoár jelent meg idehaza az emigráció történetéből, köztük Az Öreghegytől Schnebergig, Deák Ernő önéletrajzi írása, mely tükröt tartott elénk a nyugati magyarság életéről. Az Útkeresés a jövőbe más. Történelem ez is, Deák Ernő történelme. Ebben a tükörben azt tárja elénk, hogy ötven esztendőn keresztül hogyan vélekedett, töprengett az ausztriai magyarság sorsán, jövőjén.

Ötven év alatt a legkülönbözőbb helyeken publikált írásokat kellett csoportosítani, súlypontok szerint rendezni. Az első fejezet az ausztriai magyarok múltját és jelenét mutatja be. Foglalkozik az Őrség történelmével, a burgenlandi magyarság helyzetével. Részeletesen ír az 1956-os menekülthullámról, a magyar emigráció sorsáról, életük változásairól az évtizedek folyamán.

Számomra az Extra Hungariam fejezet írásai a legérdekesebbek. Kisebbségnek lenni nem sors, hanem feladat, adja címül egyik írásának a szerző. A fejezet néhány meghatározó gondolatát szeretném kiemelni:

Egy harminc évvel ezelőtti cikkben keményen bírálja az emigráció hiányosságait. Úgy látja, a politikailag szerveződött emigráció figyelme Magyarországra irányult, elhanyagolta a helyi közösségek kiépítését. „A jövő szempontjából fel kellett volna mérni az erőket, meg kellett volna szervezni az egyesületek hálózatát, koordináltan, intézményesen kellett volna beindítani és kifejteni – politikai és kulturális értelemben – az emigrációs munkát.”

Egy későbbi felszólalásában utal Hanák Tibornak a Bécsi naplóban megjelent írására: „Élni nekünk kell. Vagyis szerves és életképes közösségek nélkül nincs nyugati magyarság; elsorvad a szellem, amennyiben nincs helyi kreativitás, nyelvünket és kultúránkat kizárólag magyarországi vendégszereplők felléptetésével tartjuk életben.”

Később meg is határozza a feladatot: „Az önálló szerves közösségi élet a szórványban eleve nem zárja ki, sőt szükségessé teszi kapcsolatok egész hálózatának kiépítését. Ez egyrész feltételezi az egyesületek, országos szervezetek más országok béli magyar egyesületekkel történő együttműködését, kissé nagyképűen, világháló megteremtését, másrészt rendezett kapcsolatok ápolását az anyaországgal oly módon, hogy minden rész ellátja saját feladatát, de egyetemes magyar szinten kölcsönösen kiegészíti egymás feladatkörét, mert részt vállal belőle.”

És tessék: máris eljutottunk a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségéhez, majd a Diaszpóra Tanács gondolatáig.

Deák Ernő 1956 decembere, tizenhat éves kora óta él és alkot Ausztriában. Fiatalemberkénk kapcsolódott az emigrációhoz. Az 1963-as amnesztia törvény megvitatására összehívott oberweseli konferencián Fehérváry István ajánlására Tollas Tibor a fiatal Deák Ernőt bízza meg a Nemzetőr képviseletével. Az előző éjszakát Kovács K. Zoltán lakásán tölti, aki szintén ellátja utasításokkal. Ez volt a kezdet. Mára Deák Ernő az 56-os emigráció doyenje.

Csak megjegyzem, hogy a budapesti elvtársak már másnap mindenről értesültek. A kádári titkosszolgálat az utolsó pillanatokig, azaz 1990 tavaszáig folyamatosan bomlasztotta akciókkal, beépített ügynökeivel az emigráció sorait. Ebből is látszik, mennyire félt az erejétől. Természetesen folyamatosan érkeztek a jelentések. III/III-as és III/I-es Bécsből származó jelentésekben többször találkozunk Deák Ernő nevével. 1988 decemberében arról tudósítanak, hogy az MDF, az SZDSZ és a francia emigráció zártkörű tanácskozásán vett részt. 1989 tavaszán jelentik, hogy az USA-ban élő Király Béla levélben kérte, hogy Nagy Imre és társai temetésén Deák vezesse az ausztriai magyar emigráció küldöttségét. Megjegyzésben hozzáfűzték, hogy Deák beutazása is bizonytalan. Később a rendezési megbeszélésekről küldött jelentésben már szerepel a neve a résztvevők között.

Deák Ernő életéből nehéz kiemelni a legfontosabb eseményeket, de a Központi Szövetség létrehozását okvetlenül meg kell említeni. A szervezetnek 1980-as alapítástól főtitkára, majd 1991 és 2014 között elnöke volt. Az utóbbi időkben viták zajlottak, de több mint harminc évig zökkenőmentesen működött. És ez az összefogás, ami svédországi mintára született, példát adott az Európa többi országában élő magyarságnak is, és mintegy megteremtette a Diaszpóra Tanács és ezen belül a NYEOMSZ létrejöttének lehetőségét.

Mint a Központi Szövetség elnöke szorgalmazta a Népcsoporttörvény jogkiterjesztését, amelynek révén 1992-ben sikerült elérnie, hogy a Magyar Népcsoporttanácsba a burgenlandi „őslakók” mellé meghívják a bécsi magyarokat is. A döntés jelentősen megnövelte a tanácsban a magyarok szerepét. Igaz, hogy Habsburg Ottó már korábban említette beszédében: „mi, magyarok sohasem voltunk idegenek Bécsben”.

Deák Ernő a mai napig szervezi a nemzet sorskérdésivel foglalkozó Kufstein konferenciát, szerkeszti az európai magyar emigráció utolsó megmaradt lapját, a színvonalát változatlanul megőrző Bécsi Naplót.

A közelmúltban egy pozsonyi előadása után a nemrég elhunyt Duray Miklós, a találkozót szervező Szövetség a Közös Célokért elnöke a beszélgetést azzal a gondolattal zárta, hogy Deák Ernő életútja példaként szolgál arra, amikor az új környezethez igazodva is megtartja valaki az identitását, így lesz élete kerek egész.

Szeretnék még visszatérni az Extra Hungáriam fejezet írásaihoz, ahol Deák Ernő a nagyvilág magyarsága körében tartott előadásit tárja az olvasó elé. Vezérfonalként húzódik végig mindegyik beszéden a gondolat: magmaradásunk esélye a közösségi létforma. Tíz évvel ezelőtt a LAMOSZSZ (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége) találkozón ezt így fogalmazta meg:

„A nyugati magyar szórványok nem fognak elfelejteni magyarul, legalábbis nem szívódnak fel, de csak akkor, ha célt és értelmet látnak magyarságuk vállalásában: ha megtanulnak egyetemes magyarságban gondolkodni és önállóan cselekedni.

Szeretetközösségekként az egymás iránti bizalom és megbecsülés tart össze mindnyájunkat. Amikor tudjuk, hogy akár mindennapi gondjainkban is hagyatkozhatunk egymásra, számíthatunk egymás segítségére. Igazi többletérték ez is, ami miatt vonzók és nélkülözhetetlenek egyesületeink, szervezeteink.”

Kedves Barátaim!

Az Útkeresés a jövőbe nem egy könnyű esti olvasmány. Inkább összefoglaló tankönyv, egy korrajz az ausztriai magyarokról: őslakókról és az emigrációról, az emigráció történetéről. Egyben kitekintő is a világ magyarsága felé – és még sok minden más: történelem, irodalom, néprajz, statisztika. Vagyis minden, ami Deák Ernőt foglalkoztatta. Ahogy az alcímben írja: Betakarított tanulmányok. A termés bőséges.

Aki nemzetpolitikával foglalkozik, annak Deák Ernő kötete, az Útkeresés a jövőbe nem hiányozhat a könyvespolcáról.

Kedves Ernő! Köszönjük!

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely))

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ferenc pápa látogatása politikai beállítottságtól függetlenül mindenkinek fontos – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten, a pápalátogatás biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón. Kovács Zoltán a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kijelentette: minden készen áll Ferenc pápa pénteken kezdődő háromnapos apostoli látogatására.

Kovács Zoltán kiemelte: Ferenc pápa alapvetően apostoli látogatásra érkezik, de a rendezvényszervezés, a keretek biztosítása állami feladat.

Jelezte, az állam mindenben, így a helyszínválasztásokban, a programok tartalmában a Magyar Katolikus Egyház, illetve a pápai delegáció szándékai szerint, döntéseihez igazodva járt el.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: Ferenc pápa látogatása – noha a programok között van, amelyik érint állami vonatkozású témákat is – alapvetően apostoli, “lelki természetű” látogatás.

Ferenc pápa látogatása politikai beállítottságtól függetlenül mindenkinek fontos – mondta a politikus, majd azt kérte, a látogatás ideje legyen “treuga Dei”, vagyis Isten békéjének időszaka, a politikai harc a látogatás után folytatható.

Jelezte, a vasárnapi pápai szentmise helyszínéül szolgáló Kossuth téren az oltárépítés legfontosabb szempontja az volt, hogy minél többen elférjenek a téren.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke arról beszélt: Ferenc pápa látogatása nemcsak a katolikus hívőknek, hanem az egész magyar nemzetnek megtiszteltetés és örömteli találkozás lesz. Mivel Ferenc pápa egészségi állapota miatt vidékre nem látogathat el, a szervezők feladata, hogy mozgósítsák az országot és minden egyházmegye híveit, vezetőit Budapestre hívják – fűzte hozzá.

Kitért arra: a Papp László Sportarénába is hívtak határon túli fiatalokat, és a vasárnapi – mindenki számára nyitott – szentmisére is sokan érkeznek majd a határon túlról.

Tóth Tamás az MKPK titkára azt mondta: a programokat úgy szervezték meg, hogy azokon az egész ország, valamennyi magyarországi egyházmegye és szerzetesi közösség reprezentálva legyen.

A Kossuth téri szentmisére az MKPK az ilyenkor szokásos módon meghívta a környező országok püspöki konferenciáinak a delegációit is, akik örömmel jönnek el – tette hozzá Tóth Tamás.

Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójának ismertetése szerint Ferenc pápa védelmét magyarországi tartózkodása idején a TEK látja el a nap 24 órájában, a társszervezetekkel, titkosszolgálatokkal együttműködve.

Kuczik János Zoltán országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, a rendőri biztosítás kiterjed nemcsak a programok helyszínére, hanem ezeknek a helyszíneknek a megközelítési és távozási útvonalaira is, valamint lesznek rendőrök vasárnap a pályaudvarokon és a jelentősebb csomópontokon.

Egyes útszakaszokat, tereket időszakosan le fognak zárni, illetve bizonyos útvonalakon megállási és várakozási tilalmat vezetnek be. Ezekről a police.hu oldalon, illetve a kihelyezett táblákról lehet tájékozódni. Azt kérte, aki az érintett területen parkol, időben álljon el, mert a tilosban parkoló gépjárműveket a rendőrség elszállítja. Az elszállított autókról a 06-80-180-780-as zöld számon kérhetnek felvilágosítást tulajdonosaik.

A programokra érkezőket Kuczik János Zoltán arra kérte, használják a közösségi közlekedést, hozzátéve, a BKK külön oldalt működtet majd a pápalátogatás idején hasznos közlekedési információkról.

Elmondta azt is, vasárnap reggel 6 órakor kezdődik a beléptetés a Kossuth térre, ahova szeszesitalt, pirotechnikai eszközöket, üvegtárgyakat, fémtermoszokat, a közbiztonságra veszélyt jelentő, valamint távirányítású eszközöket, kerékpárt, rollert, élő állatot nem lehet majd bevinni.

Újságírói kérdésre válaszolva Kovács Zoltán jelezte, a Kossuth téri misére korlátozás nélkül várnak mindenkit, a többi programra csak a meghívottak léphetnek be.

Semjén Zsolt hozzátette: a vasárnapi szentmise kivetítőkön látható lesz a Kossuth tér körüli utcákon is.

Szintén kérdésre Semjén Zsolt hangsúlyozta, a pápalátogatáson mélységesen ellenzi bármilyen politikai szimbólum használatát.

Megjegyezte, szerinte Bayer Zsolt nem hirdetett békemenetet, hanem azt mondta, menjenek el a pápai misére azok, akik a békemenetre elmentek.

Semjén Zsolt ehhez hozzátette: ő szeretettel várja azokat is, akik kordont bontanak. A békemenet résztvevőitől kezdve a kordonbontókig mindenki jöjjön el a Kossuth térre, aki tiszteli Ferenc pápát – mondta, azt kérve ugyanakkor, hogy semmilyen politikai jellegű megnyilvánulás ne történjen a misén.

A magyar kormány és Ferenc pápa illegális bevándorlásról megfogalmazott, eltérő véleményét úgy értékelte, míg a pápa a világegyházat és a menekültek szempontjait képviseli, addig a magyar állami vezetők a magyar nemzetet. Tisztelettel meghallgatják a pápát, és a karitatív szervezetek támogatásával igyekeznek segíteni a menekülteket, ugyanakkor kötelességük megvédeni a magyar népet az illegális migráció következményeitől.

A szexuális visszaélésekről Semjén Zsolt hangsúlyozta, a magyar állam szempontjából teljesen érdektelen, hogy az elkövető milyen foglalkozású, mindenkire ugyanazok a törvények vonatkoznak. Megjegyezte, az egyházi szabályok sokkal szigorúbbak mint az államiak.

Szintén kérdésre válaszolva Kovács Zoltán elmondta, nincs tudomásuk a pápalátogatás idejére szervezett demonstrációról.

A költségekről szólva azt mondta, a pápalátogatás költségeit az állam fedezi, a pontos összegről – biztonsági okokból – csak a látogatás után adnak felvilágosítást.

Ferenc pápa április 28. és 30. között tesz apostoli látogatást Magyarországon, a pápalátogatás minden részletéről beszámol a közmédia.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ma a Karmelita kolostoban Semjén Zsoltnál, a pápalátogatás állami felelősénél megtartotta Ferenc pápa hivatalos látogatását előkészítő utolsó ülését a vatikáni-magyar delegáció.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP Önkormányzati Tanácsa 2023. április 20-án tartotta ülését a Barankovics István Országgyűlési Irodaházban, Budapesten. Az eseményen résztvevő kereszténydemokrata önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, illetve vármegyei közgyűlési tisztségviselők a KDNP vezetői és kormányzati szereplők előadásait hallgathatták meg.

A jelenlévőket elsőként Simicskó István, a KDNP alelnöke, parlamenti frakcióvezető köszöntötte. A kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője elmondta: a kereszténydemokrácia Magyarországon növekvő pályára került, amit jól mutat, hogy a KDNP a második legnagyobb frakcióval rendelkezik az Országgyűlésben.

Simicskó István elmondta: az önkormányzatokra, mint „kis parlamentekre” tekint, hiszen helyi testületekben ugyanolyan mechanizmusok működnek, mint a törvényhozásban.

Kiemelte, hogy komoly hátországot jelent az önkormányzati jelenlét a parlamenti munkához,  a Fidesz–KDNP-s önkormányzati vezetők nélkül nem lenne lehetséges, hogy a kormányzó pártok országgyűlési választásokat nyerhessenek. Emiatt is nagy szükség van a helyben élők munkájára, hiszen ők azok, akik napi kapcsolatban állnak a szavazókkal, ismerik mindennapi problémáikat és segíteni tudnak nekik ezek megoldásában.

Simicskó István kiemelte: nem igaz az a baloldal által sokszor hangoztatott mondat, miszerint az állam kivérezteti az önkormányzatokat. Több intézkedés, mint az önkormányzatok adósságának átvállalása és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt szükségessé vált rezsitámogatás éppen ennek ellenkezőjéről tanúskodik. A kereszténydemokrata frakcióvezető beszéde végén úgy összegzett: harmonikus együttműködést lát az önkormányzati világ és a parlamenti képviselőcsoport munkája között.

A külhoni magyar önkormányzati vezetők nevében jelenlévő Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is üdvözölte az egybegyűlteket. Kiemelte, hogy stratégiai fontosságú számukra a Kereszténydemokrata Néppárttal való partneri együttműködés. Aláhúzta annak fontosságát, hogy szoros és prosperáló együttműködése legyen az anyaországgal a határon túli magyar önkormányzatoknak – s ennek az egymást segítésnek természetesen kölcsönösnek kell lennie.

A jól működő, egymásra figyelő, egymásra számító kapcsolatok példájaként hozta fel a testvértelepülések hálózatát. Néhány mondatban kitért az otthoni társadalmi nyomással való szembenézés szükségességére, valamint arra, hogy az önkormányzatok ereje többek között abban rejlik, hogy a közösség nyelvén tudják megszólítani az embereket. „Hittel és alázattal végezzük a dolgunkat!” – fogalmazott a politikus.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a konferencia nyitóbeszédében elemezte a különböző bel- és külpolitikai folyamatokat.

Részletesen kitért a jövőre esedékes önkormányzati és EP-választás fontosságára, illetve a kereszténydemokraták felelősségére az arra való mozgósításban.

A miniszterelnök-helyettes rávilágított a választást befolyásoló társadalmi és gazdasági folyamatokra, valamint mindezek hazai, illetve európai aspektusaira. Megkerülhetetlen kérdésként elemezte a háború témakörét, a családok megsegítését és keresztény kultúránk védelmét.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Duray Miklós konferencián

Parlament, 2023. április 20.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi Duray Miklós üzenete a világ magyarságának? Nagyon egyszerű a válasz: egész élete és személyes példamutatása.

Én magam jóval előbb hallottam Duray Miklósról, korábban ismertem meg tevékenységét, mint őt magát, bár első találkozásunk is immáron több mint harminc éve volt. Miklósról hallhattunk a Kádár-korszak Pestjén, még ha a hatalom szerette is volna azt a látszatot keltetni, mintha nem is létezne. Létezett azonban a Szabad Európa Rádió, akkor már közkézen forogtak a Nyugaton megjelent magyar újságok, az itthoni ellenzéki mozgalmak is beszéltek róla, és rendszeresesen írtak róla a szamizdatok. És persze Duray Miklós maga is tett arról, hogy megismerjék. 1983 elején New-Yorkban Püski Sándor kiadta a Kutyaszorítót. Tehetett bármit is a hatalom, ez a könyv – annak ellenére, hogy igencsak vadásztak rá Hegyeshalomnál – gyorsan eljutott a hazai olvasókhoz.

A nyolcvanas évek közepe táján a Vígszínház előtt Csoóri Sándor dedikálta valamelyik frissen megjelent verseskötetét. Barátaimmal álltunk sorban. Mikor ránk került a sor, és visszaadta a dedikált kötetet, barátom előkapta a zsebéből a Kutyaszorító egy példányát: „Ezt is lenne szíves?” Gondolom, ebben a körben nem kell elmondanom, hogy a könyvhöz az előszót Csoóri írta. „Természetesen” – mondta. Cinkosan ránk mosolygott, és már írta is.

A Kutyaszorítót lapozgatva érdemes megállni az egyetemi éveknél, a József Attila Ifjúsági Klubnál. Erről viszonylag kevés szó esik, de itt az alkalom, hogy kimondjuk: előfutára és példája volt ez a nyolcvanas évek elején elindult magyarországi klubmozgalomnak.

Azért is ragadtam meg az alkalmat, hogy ezt kiemeljem, mert a szervező Pro Minoritate Alapítvány alapítója, Németh Zsolt egyetemi évei alatt a Közgazdasági Egyetem Rajk Kollégiumában vezetett és szervezett teltházzal működő klubot. Aktív résztvevője volt a nyolcvanas évek második felében létrehozott Klubtanácsnak. A klubok, körök tagjait, vezetőit aztán ott találjuk a rendszerváltó pártok soraiban, szép számmal kerültek a 90-es Országgyűlésbe.

Mi is volt valójában ez a klubmozgalom? Olyan szervezetek alakultak, ha nem is hivatalosan, de megtűrten, ahol nem érvényesült a párt vezető szerepe. A József Attila Ifjúsági Klub mintegy három éves működése után, 1968 tavaszán alakult meg Csehszlovákiában a Magyar Ifjúsági Szövetség, aminek Duray Miklós lett a vezetője. A szervezet akkor már nyíltan politizált, és első konferenciáján megpróbált hatást gyakorolni a magyar kisebbségi társadalom demokratizálódására és megtisztulására.

Az akkori magyar „érdekképviseleti” szervezet, ami együttműködött a hatalommal, el sem tudta képzelni, hogy ezek után külön tánccsoportja legyen nekik, és külön a MISZ-nek. Persze a legszomorúbb ebben az volt, hogy a magyar kisebbség hivatalos képviselői csak tánccsoport szintjén voltak képesek elképzelni és vállalni a kisebbségi önkifejezést. Kicsit emlékeztet ez az állapot a húsz évvel későbbi Magyarország rendszerváltoztatás előtti időszakára, mikor a politikai vezetés által mesterségesen létrehozott társadalmi szervezetek vezetői néztek értetlenkedve, hogy miért nincs rájuk szükség.

De elérkezett 1968. augusztus 21. A Szovjetunió nem hagyott lehetőséget a legcsekélyebb változtatásokra sem, és ahogy 1956. november 4. hajnalán Magyarországot, úgy Csehszlovákiát is a szovjet tankok lánctalpai szántották fel.

Ennek a bevonulásnak azonban nagy tanulsága van, és itt Duray Miklóst idézem: „1968-ban alaposan megrendültek a Közép-Európa feldarabolásához hozzájáruló masaryki és benesi politikai eszmék. A tanulság: Közép-Európa atomizálva védhetetlen… Ennek eredménye ’56 magyarországi tragédiája és ’68 augusztusa… Az első világháború végétől ötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy három közép-európai történelmi nemzet, a lengyelek, a csehek és a magyarok eljussanak a történelmi tudat és tapasztalat hasonló szintjére.”

A következő húsz év Miklós életében a Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Bizottság korszaka. Munka, szervezés, a csehszlovákiai magyarság életének hiteles bemutatása. Közben letartóztatás, házkutatás, börtön, de erről már tud a világ, Miklós neve ismertté vált. 1983-ban a tárgyalásán ott ülnek a magyarországi irodalmi élet kiválóságai: Mészőly Miklós, Csurka István, Cseres Tibor. A párizsi Magyar Füzetek részletesen beszámol a tárgyalásról, de az előtte való házkutatásról is: „Lefoglalták feljegyzéseit, kéziratait, írógépét, valamint egy házi készítésű sokszorosító szerkezetet”.

A sokszorosító szerkezet készítője elmesélte, hogy a Népszabadság is közölt egy rövid hírt Miklós letartóztatásáról, és egy nála talált házi gyártmányú nyomdáról. Megjegyezte: „de hát milyen nyomdát lehet összeállítani a pozsonyi ápiszokból és röltexekből összevásárolt dolgokból?!”

Aztán megjött a rendszerváltozás. Miklós képviselő lett először a csehszlovák, majd a szlovák parlamentben. Elnöke az Együttélésnek, majd a három párt egyesülése után alelnöke az MKP-nak.

A rendszerváltozásnak is immár 33 éve. Ez még nem is olyan hosszú idő, mégis hamar eljutottunk odáig, hogy sokan tulajdonítanak maguknak kulcsszerepet ezen időszak történéseinek epizódszereplői közül. De nekünk nem rájuk kell figyelni, hanem az akkori történések főszereplőire.

Emblematikus személyek álltak például a lengyel vagy a litván kommunistaellenes mozgalmak élén, akiknek akkoriban megtanulta a világ a nevüket. Ilyen szerepet játszott a felvidéki magyarság életében Duray Miklós. De nemcsak a felvidéki, hanem az egyetemes magyarság életében is Duray Miklós volt az intellektuális iránytű. Vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamisítani az elmúlt idők történelmét. De sem Duray Miklóst, sem az Együttélést nem lehet kitörölni a történelemből!

Magyarország már kifejezte elismerését, amikor Duray Miklósnak az egyik legmagasabb kitűntetést, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. Temetésére pedig megmozdult az egész magyarság.

Mi Duray Miklós üzenete a mának? Nyolc éve mondta a Nagy Háború centenáriumi emlékkonferenciáján:

„Valószínűleg egy sorsdöntő történelmi korszak határára érkeztünk… Ha a globalizmus parancsuralmával kell szembesülnünk, ez a hagyományos kultúrák megsemmisüléséhez vezethet. A megsemmisüléstől csak az menekülhet meg, aki a világfelfogással szemben fogalmazza meg magát, azaz ortodoxként viselkedik, nem neoliberálisként. De van egy kecsegtetőbb megoldás is, amelyre a multikulturalizmus megkérdőjelezése nyit lehetőséget, hiszen az idegen az európai kulturális térben. A multikulturalizmus ugyanis jellegtelenséget és zagyvaságot jelent. Európában több mint ezer évig a jellegzetességekből összetevődő sokszínűség jelentette az értéket, és ezt kiegészítette a kereszténység, amely máig egységes értékrendet jelent.

Előttünk áll tehát a választás lehetősége, de a modern hatalmi politika által számunkra kijelölt út nem a megmaradáshoz vezet.”

Hölgyeim és Uraim!

Mi a megmaradást választjuk.

(semjenzsolt.hu, fotó:MTI/Soós Lajos)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Duray Miklós egész élete és személyes példamutatása üzenet a világ magyarságának – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Parlamentben.

A miniszterelnök-helyettes a közelmúltban elhunyt felvidéki magyar politikus emlékére rendezett konferencián a rendszerváltoztatás emblematikus személyiségének nevezte Duray Miklóst. A politikus nemcsak a felvidéki, de az egyetemes magyarság életében is intellektuális iránytű volt – mutatott rá.

Semjén Zsolt felidézte személyes emlékeit, a felvidék politikus életútját és kitért arra, hogy 1968 tavaszán alakult meg Csehszlovákiában a Magyar Ifjúsági Szövetség, aminek Duray Miklós lett a vezetője. A szervezet akkor már nyíltan politizált, és első konferenciáján megpróbált hatást gyakorolni a magyar kisebbségi társadalom demokratizálódására és megtisztulására.

1968. augusztus 21-án azonban a Szovjetunió nem hagyott lehetőséget a legcsekélyebb változtatásokra sem, és ahogy 1956. november 4. hajnalán Magyarországot, úgy Csehszlovákiát is a szovjet tankok lánctalpai szántották fel – emlékezett.

Kitért Duray Miklós akkori szavaira, miszerint 1968-ban alaposan megrendültek a Közép-Európa feldarabolásához hozzájáruló masaryki és benesi politikai eszmék. A tanulság: Közép-Európa atomizálva védhetetlen. Ennek eredménye ’56 magyarországi tragédiája és ’68 augusztusa. A felvidéki politikus értékelése szerint az első világháború végétől ötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy három közép-európai történelmi nemzet, a lengyelek, a csehek és a magyarok eljussanak a történelmi tudat és tapasztalat hasonló szintjére.

Semjén Zsolt felidézte, hogy a következő húsz évben Duray Miklós a Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Bizottságban tevékenykedett, és mutatta be hitelesen a csehszlovákiai magyarság életét. A rendszerváltoztatás után Duray Miklós képviselő lett először a csehszlovák, majd a szlovák parlamentben, elnöke volt az Együttélésnek, majd a három párt egyesülése után alelnöke a Magyar Koalíció Pártjának.

Semjén Zsolt kiemelte: vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamisítani az elmúlt idők történelmét. De sem Duray Miklóst, sem az általa irányított Együttélést nem lehet kitörölni a történelemből – jelentette ki.

A miniszterelnök-helyettes arról, hogy mi Duray Miklós üzenete a mának, a felvidéki politikus nyolc évvel ezelőtti, a Nagy Háború centenáriumi emlékkonferenciáján elmondott beszédét idézte. Ebben Duray Miklós arról beszélt, hogy valószínűleg egy sorsdöntő történelmi korszak határára érkeztünk, a globalizmus parancsuralmával kell szembesülnünk, ez a hagyományos kultúrák megsemmisüléséhez vezethet. A megsemmisüléstől csak az menekülhet meg, aki a világfelfogással szemben fogalmazza meg magát, azaz ortodoxként viselkedik, nem neoliberálisként. De van egy kecsegtetőbb megoldás is, amelyre a multikulturalizmus megkérdőjelezése nyit lehetőséget, hiszen az egyébként is idegen az európai kulturális térben. A multikulturalizmus ugyanis jellegtelenséget és zagyvaságot jelent. Európában több mint ezer évig a jellegzetességekből összetevődő sokszínűség jelentette az értéket, és ezt kiegészítette a kereszténység, amely máig egységes értékrendet jelent. Előttünk áll tehát a választás lehetősége, de a modern hatalmi politika által számunkra kijelölt út nem a megmaradáshoz vezet – idézte Semjén Zsolt a politikust.

A miniszterelnök-helyettes kijelentette: “mi a megmaradást választjuk”.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, a magyar nemzet felemelkedése nagyban függ attól, hogy alkalmazza-e a közösség Duray Miklós örökségét.

Drámainak nevezte, hogy a felvidéki magyarság körében tíz év alatt 40-50 ezres, vagyis tíz százalékos fogyatkozás következett be, Erdélyben pedig ez szám mintegy 200 ezer fő. A születésszámok mélyrepülése és a külhoni magyarok asszimilációja mellett a háború is tizedeli sorainkat, a magyarság etnikai összetétele pedig drámai mértékben romlik – mutatott rá.

Németh Zsolt szerint az agresszor kisebbségpolitikai ürügyekkel próbálja indokolni a háborút, ez azonban megnehezíti a békés, demokratikus kisebbségi jogérvényesítést.

A politikus szerint a “hajthatatlan és hajlíthatatlan” Duray Miklós nyomdokain járva, türelemmel, de vállalni kell a vitákat, akár a megbélyegzést is a nemzet sorsának jobbra fordulásáért. Ez óv meg minket attól, hogy “bólogató Jánosok nemzetévé” váljunk – mondta.

Jan Carnogursky volt szlovák miniszterelnök arról beszélt, sok kérdés szétválasztja a szlovákokat és a magyarokat, de ha Közép-Európában létrehoznánk egy szövetséget, amely kölcsönösen támogatná egymást, akkor nagyobb erőt tudnánk képviselni, mint a szlovákok és a magyarok összlétszáma. Azt mondta: egymással szövetségben Budapest könnyebben tudna ellentmondani Brüsszelnek, és a kormányváltást követően talán Pozsony is. “A szövetségünk nem abban kellene, hogy álljon, hogy betilttassuk a történelmi Magyarország térképét ábrázoló emlékműveket, hanem hogy közösen lépjen fel Budapest és Pozsony” – rögzítette.

Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke beszédében kiemelte, Duray Miklós a jogvédő küzdelmeket, a nemzetvédő küldetést hagyta ránk örökségként. Jól tudta, hogy csakis emelt fejjel, mély hitből, meggyőződésből táplálkozó elszántsággal maradhat talpon a felvidéki magyar közösség. Úgy emlékezünk rá, mint megtörhetetlen magyarra és európaira – méltatta.

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora elmondta: Duray Miklós a szlovák nemzettel való együttélés kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló, jogilag szabályozott formáját kereste. Felidézte, Duray a NKE-n is oktatott, ahol mindig kiemelten kezelték a kisebbségvédelmet, ezért is hozták létre tavaly az egyetem kisebbségpolitikai kutatóműhelyét.

Semjén Zsolt beszéde ITT olvasható.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A katolikus egyházfő három napig fog nálunk tartózkodni. A miniszterelnök-helyettest Rizmayer Mihály, a HírTv munkatársa kérdezte.

(Forrás: hirtv.hu)