Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az őshonos nemzetiségeink gazdagítják Magyarország és az egész magyar nemzet “értékgazdagságát” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért Díjak átadásán pénteken, Budapesten.

A nemzetiségek napja alkalmából tartott ünnepségen a nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes hangsúlyozta: a magyarországi nemzetiségek elválaszthatatlan, integráns értékeit adják a magyar nemzetnek.

“Egy nemzetiség olyan sajátos gazdagságot őriz, amit rajta kívül senki más nem őriz” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Ha egy nemzetiség eltűnne a történelemből, akkor ezt az értékgazdagságot soha senki többet nem tudná megmenteni, megőrizni és nem tudná felajánlani magának az egyetemes emberiségnek – tette hozzá.

Mint mondta, ezért nagyon fontos, hogy minden nemzetiség megerősödjön abban, hogy büszke lehet arra, amit a történelem során az ősei és a most élő tagjai létrehoztak, mert ez a megmaradást és a jövőt jelenti.

Semjén Zsolt szólt arról: eredetileg az elismerés neve Kisebbségekért Díj volt, de ezt megváltoztatták, mert a kisebbségben mint szóban, van negatív asszociáció. “Attól, hogy egy közösség létszámában kevesebb, abból egyáltalán nem következik az, hogy értékében, szellemiségben, gazdagságában, eredményeiben kevesebb lenne bárki másnál” – fogalmazott.

A miniszerelnök-helyettes beszéde végén megköszönte a díjazottaknak a szolgálatukat, azt, hogy “mindannyiunkat gazdagítottak”.

A Nemzetiségekért Díjakat Semjén Zsolt és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.

Az elismeréssel a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző embereket és szervezeteket jutalmazzák.

A díjat idén nyolc embernek és öt szervezetnek ítélték oda. Díjat vehetett át Büdy Gézáné bolgár nemzetiségű néptánccsoport-vezető, Góman János, az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Farkas Zsolt roma nemzetiségű koreográfus, zenekarvezető, Szidiropulosz Archimédesz görög nemzetiségű történész, tanár, Mándity Zsívko horvát nemzetiségű író, tanár, Gálity Vojiszláv szerb ortodox főesperes, püspöki helynök, Kucsera Andrásné nyugalmazott szlovák iskolaigazgató, Hirnök József néprajzkutató, szociológus. Elismerést kapott a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, a német nemzetiségi Gannai Asszonykórus, a Foaia romaneasca román hetilap szerkesztősége, a Ruszin Kulturális Egyesület, valamint az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

A kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért Díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért Díjnak nyilvánította.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Átadták Magyarország első honvédelmi sportközpontját a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón pénteken.

Az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hangsúlyozta, ki kell állnunk amellett, hogy a katonaság, a katonaember, a honvédelem akkor jó dolog, ha a nemzetállam megvédésére, polgárainak és értékeinek védelme érdekében használják.

“Helyes az, ha egy kisfiú katonásdit játszik, a katonásdinak a végén arra kell kimenni, hogy a hazáját védje, értékeket védjen, ne pedig másikat támadjon” – fogalmazott Semjén Zsolt. Kifejtette, nem igaz az a nézet, hogy a katonaság önmagában negatív dolog lenne, a katonaság akkor rossz, ha egy erőszakos hatalom hódításra és elnyomásra használja fel a hadseregeit, és jó akkor, ha jó célra használják fel, például amikor az országnak önmagát kell megvédenie.

Hozzátette, ami a történelemben régen jól működött, azt – a mai kor viszonyaihoz igazítva és megfelelő átalakítással – meg kell tartani és vissza kell hozni. A honvédelmi sportközpont létrehozására utalva példaként említette az Osztrák-magyar Monarchia alatt birodalomszerte megalakított lőegyleteket, a két világháború között leventemozgalom egyes területeit, illetve később a Magyar Honvédelmi Szövetséget (MHSZ), mint sport és szabadidős tevékenységeket szervező országos szervezetet.

Sok gyereknek és fiatalnak segített katonai vagy rendőri hivatást választani ez a szervezet, ” elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ilyen intézmények valóban minden megyében és járásban legyenek” – mondta a miniszterelnök-helyettes, megjegyezve, ilyen központokban az ez iránt érdeklődő fiatalok és idősebbek kipróbálhatják magukat a lősportokban.

Simicskó István, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke beszédében elmondta, az országban egyszerre öt helyszínen kezdődött el ezeknek a komplexumoknak az építése, a cél az, hogy először minden megyében, később pedig valamennyi járásban létesüljön egy-egy ilyen honvédelmi sportközpont.

Balassagyarmaton jövő év elején vagy első negyedévében nyílhat meg a második sportközpont az országban – tette hozzá.

“Azért van szükség sportközpontokra, mert a fiataljainkat szeretnénk felvértezni lelki, fizikai és szellemi értelemben, hogy ebben a kihívások évszázadának is jellemzett világot minél hatékonyabban tudják kezelni, megoldják feladatait” – mondta a KDNP frakcióvezetője. Simicskó István szavai szerint a múltból hozott értékeket át kell adni a fiataloknak és voltak olyan évtizedek, amikor a magyarságnak szüksége lett volna ilyen létesítményekre.

A kormánynak van akarata, lehetősége és szándéka arra, hogy ebben is alkosson, teremtsen és előre menjen, a fiataljainknak lehetőséget adjon arra, hogy műveljék, képezzék önmagukat, többletképességeket sajátítsanak el – tette hozzá.

Emlékeztetett, a honvédelmi sportközpontokban alapvetően a sportlövészetre helyezték a hangsúlyt. Ötvenméteres lőtereket használhatnak az érdeklődők, de egyes helyeket háromszáz-négyszáz méter hosszú lőtereket is lehet majd igény szerint használni.

Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, 2014 óta negyven programban mintegy 24 milliárd forint értékű támogatás érkezett Újfehértóra. Épül az almafeldolgozó- és csomagolóüzem, kerékpárutakat hoznak létre, rekonstrukción esik át a csatornarendszer és megújul a központi piac is – sorolta a képviselő.

Újfehértón több mint 880 millió forintból egy kilencven férőhelyes, hétszáz négyzetméter hasznos alapterületű, edző- és oktatótermekkel, kiszolgálóhelyiségekkel, parkolókkal, lövészeti versenytérrel és fegyvertérrel felszerelt központ épült meg.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európai Néppárt (EPP) vezetői a online tartották meg megbeszélésüket.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta hétfőn a hazánkba látogató Emmanuel Macront, a Francia Köztárásaság elnökét. A nap végén a Magyarországról távozó francia államfőt ugyancsak a kormányfő helyettese búcsúztatta.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Michael August Blume-nak, Magyarország apostoli nunciusának, Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes átadta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, megköszönve szolgálatát és az Eucharisztikus Kongresszus előkészítésében vállalt szerepét.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ékszerdobozként újult meg a békéscsabai evangélikus kis- és nagytemplom, amelyre az egyetemes evangélikus egyház is büszke lehet – mondta Semjén Zsolt egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes vasárnap a békési megyeszékhelyen.

Semjén Zsolt a felújított evangélikus kistemplom felszentelési ünnepi istentiszteletén hangsúlyozta, minden templom szentelése “nagy öröm”, egyúttal kiállás a keresztény civilizáció mellett is. Ezért újított meg a kormány 2010 óta háromezer templomot és épített közel kétszázat a Kárpát-medencében – tette hozzá.

Szavai szerint minden templom és tornya útmutatást hordoz Isten felé, egyúttal azt a kérdést teszi fel, mi a világ és az élet értelme.

A politikus szerint teológiai minőségű vallásra van szükség ahhoz, hogy az ember ember maradjon. “Se Moszkvából, se Brüsszelből ne mondják meg nekünk, mit ünnepeljünk” – fogalmazott, utalva arra, hogy a brüsszeliek meg akarták tiltani a karácsony szó használatát.

Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki azért, hogy az evangélikus egyház sok közfeladatot vesz át az államtól: oktatási és gyerekjóléti, valamint szociális intézményeket is működtet.

Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a kistemplom “alapja Békéscsaba mai létezésének”, a helyi azonosságtudatnak. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester pedig a templom “Békéscsaba történetében játszott kitüntetett szerepéről” beszélt.

Az ünnepi istentiszteletet Kondor Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke celebrálta.

A 276 éves evangélikus kistemplomot 691 millió forint kormányzati támogatásból újították fel, amelyet a hívek több mint négymilliós adománya egészített ki. Cserélték a tetőt, a nyílászárókat, szigetelték az épületet, a vakolatot kívül-belül felújították, korszerűsítették a villamos rendszert. Megújult továbbá a szószék, az oltár és az orgona is; emellett a templom környezete és kertje is. Napelemes kiserőművet helyeztek el rá, amely biztosítja a templom és a gyülekezeti ház energiaszükségét. A generálkivitelező a gyulai Futizo Kft. volt.

Békéscsabán a Reformáció 500 program keretében 2018-ban mintegy 900 millió forintból megújulhatott az evangélikus kistemplommal szemben álló nagytemplom – Kelet-Közép Európa legnagyobb evangélikus Istenháza -, a jaminai városrész evangélikus temploma és az egyház ifjúsági központja is.

A törökdúlás során elnéptelenedett vidékre 1718-ban költöztek a Felvidékről szlovák evangélikusok, akik vallásszabadságot és földet kaptak. A Csabai házak almanachja című kötet írása szerint a békéscsabai evangélikus kistemplom 1745-ben épült fel idősebb Tessedik Sámuel lelkész tevékenységének köszönhetően. Ez volt az első téglából épült evangélikus istenháza a Tiszántúlon a törökök kiűzését követően. 1773-ban bővítették két oldalszárnnyal, 40 méter magas tornya – ahol három harang található – 1783-ban épülhetett meg. Egy idő után azonban a kistemplom a bővítés ellenére sem tudta kiszolgálni a növekvő közösség igényeit. Ezért megvásárolták a templomukkal szemközti telkeket, és 1807-ben kezdték el építeni a Nagytemplomot.

A hagyományosan evangélikus Békéscsabán napjainkban több mint tízezres evangélikus közösség él.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Képriport a KDNP Országos Választmányának 2021. december 11-i üléséről.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az egyházi iskolák tárgyi tudás mellett az “életben megtartó evangéliumi értékeket” is adnak diákjaiknak – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont felújított kollégiumának átadásán.

Semjén Zsolt kiemelte: az egyházi iskolák közül is sajátos többlettel rendelkeznek azok, amelyekben szerzetes tanárok tanítanak.

A Patrona Hungariae pedig azzal is kitűnik az egyházi iskolák közül, hogy – szemben az újonnan átvett vagy az államosított és a rendszerváltás után újrainduló intézményekkel – már életrevalóságát és “ütésállóságát” is bizonyította, hiszen túlélte a kommunizmus évtizedeit – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy az iskola nevében a patrona Szűz Máriára, vagyis az intézmény katolikus voltára, a hungariae szó a magyarságra utal. Az iskola különleges, a nevében is megjelenő karizmája a kereszténység és a magyarság együttes erősítése. Fontosnak nevezte, hogy e kettő, a kereszténység és a magyarság “nem szemben áll egymással, hanem egymásra mutat”.

Szent István öröksége, hogy a kereszténység és a magyarság együttes küldetés – mondta, majd úgy fogalmazott: “Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, és aki a földi haza sorskérdései elől dezertál, az valamiként az égi hazához is hűtlen”.

A felújított épületet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg. A bíboros köszöntőjében kiemelte: a ferencvárosi iskola sajátos missziója, hogy katolikus szellemben oktasson és neveljen egy többségében már nem katolikus közegben. Az iskola az egész budapesti katolikus közösség “szívügye” – tette hozzá.

A bíboros felhívta a figyelmet a budapesti katolikus intézmények, közösségek együttműködésének fontosságára is, hiszen ezek az egymást segítő kapcsolatok a teljes közösség és a magyar nemzet kiteljesedését szolgálják.

Ivanics M. Andrea, az iskolát fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöke arról beszélt: a rendalapító szándéka szerint a nevelés számukra “kegyelem” és “bátorság”. A feladatuk, hogy diákjaikat elindítsák egy olyan jövőbe vezető úton, amelyben rálelhetnek az isteni kegyelem erejére.

Hivatásuk a bátrak hivatása, olyan embereké, akik mernek hinni az isteni kegyelemben, akik mernek nap mint nap jézusi módon új esélyt adni maguknak, neveltjeiknek és a közösségüknek – mondta a tartományfőnök.

A beruházás során állami támogatással gépészeti és belső felújítást végeztek az iskola 120 személyes, a diákok harmadának otthont adó kollégiumában. Emellett zeneiskolai termeket alakítottak ki, felújították a mosdókat, korszerűsítették az aulát és a tornatermet.

A Boldogasszony Iskolanővérek budapesti intézménye, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont az egyike volt annak a nyolc katolikus középiskolának, melyek működését a kommunisták engedélyezték.

A Knézich utcai épületrészben 1994-ig csak gimnázium volt. Jelenleg gimnázium, általános iskola, zeneiskola, kollégium és egyetemi szakkollégium működik az épületben.

(Forrás: MTI, fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Slachta Margit újratemetése

Budapest, Fiumei úti Nemzeti Sírkert, 2021. december 7.

Temetni szomorúság, temetni gyász, temetni kötelesség.

Újratemetni megnyugvás, újratemetni elégtétel és kétszeresen is kötelesség: mert a miénk, hogy megtegyük, és mert övék, hogy részesülhessenek a minden embert megillető, végakaratuknak megfelelő végtisztességben.

Eminenciás Bíboros Úr!

Tisztelt Házelnök Úr és Háznagy Asszony!

A Szociális Testvérek Társaságának Tisztelt elöljárói és megjelent tagjai!

Emlékező Honfitársaim!

Harmincegy évvel a rendszerváltoztatás után megint újratemetünk. Politikai ellenfeleink és rosszakaróink többször is gúnyolódtak, hogy túl sokat foglalkozunk a múlttal. Ez persze nem igaz, de az igen, hogy ők meg túl keveset, úgy tűnik, vannak, akik a múltat még mindig végképp el akarják törölni.

Egy konzervatív ember úgy néz a jelenből a jövőbe, hogy közben elődeit tiszteli és jelenvalóvá teszi törekvéseiket. Ezért temettük újra a Hercegprímást, a Kormányzót, 1956 ismert mártírjait és ismeretlen hőseit, Barankovics Istvánt és más nemzethű politikusokat, művészeket, akik annak idején nem lelhették honjukat a hazában.

Ki temesse újra idegenbe szakadt magyarjainkat, ha nem Magyarország? Ki szervezze az újratemetéseket, ha nem a Magyar Állam? Amikor Rákóczi fejedelmet hazahozták a kassai dómba, egy ország könnyezve ünnepelt. Kossuth esetében is evidencia volt, hogy a mindenkori Magyar Állam és kormány kötelessége, hogy a különböző korok és okok miatt idegen földben lévő nagy magyarjaink hamvai hazakerüljenek. Ez kötelesség, főhajtás és elégtétel.

Tisztelt Emlékezők!

Némelyek évtizedek óta erőltetik az úgynevezett „női kvótát” az állítólagos emancipáció nevében. Mi ehelyett az évezredes magyar történelem nagy asszonyaira és tetteikre tekintünk. Adott csodálatos szenteket az Árpád-ház: Gizella királynét, Szent Erzsébetet, Szent Margitot, Szent Kingát és Boldog Jolántát, volt bátor Kanizsai Dorottyánk és Zrínyi Ilonánk, és a XX. század közepén – a legnehezebb időkben – a már boldoggá avatott Salkaházi Sáránk és Slachta Margitunk, aki a hazai katolikus nőmozgalom elindítója volt.

Nevéhez fűződik a női méltóság elismertetése és védelme, a „keresztény feminizmus” követeléseinek megfogalmazása, amely világnézetében természetesen eltért a radikális feminista ideológiától. Margit testvér vallotta az emberi jogok kiterjesztését, de a nők sajátos értékét és érdekét nem szakította ki sem a természet rendjéből, sem a családból, sem a társadalom egészéből. Mindezek érvényesítésére hozta létre a Keresztény Női Tábort. Nemzethűségét is ugyanez a katolikus egyetemesség jellemzi: „Keresztény szemmel nézve mi látjuk, hogy minden nemzet kapott egy bizonyos hivatást az Úristentől, s azért, hogy istenadta hivatását betölthesse, egy nemzetet sem szabad eltiporni.” – vallotta Slachta Margit.

Érdekérvényesítő karizmájáról csak egy epizódot elevenítsünk fel:

1943 elején a szlovák belügyminiszter bejelentette, hogy „zsidótlanítani” fogják az országot. Ekkoriban tett látogatást Spellmann bíboros, New York érseke XII. Pius pápánál. Ennek hallatára Margit testvér Rómába utazott. Az érsek, aki jól ismerte az akkor már az Egyesült Államokban is működő  szociális testvérek munkáját, fogadta Slachta Margitot, és audienciát eszközölt ki számára a Szentatyánál. A pápa, hallva a szlovákiai zsidóságot fenyegető veszélyt, tiltakozásra utasította a szlovák püspököket, aminek meg is lett az eredménye!

Bátorságára jellemző, hogy a háború utáni időszakban, 1948-ban, az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen ő és Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke szólalt fel, és harcolt minden kommunista megfélemlítési kísérlet ellenére és ellenében!

Tisztelt Emlékezők!

Margit testvér egész életét – személyes lelkiségét és történelmi művét – összefoglalhatjuk egy elmélkedéséből vett részlettel: „nem csak azt a rosszat nem akarom, amit az Úristen nem akar, de nem akarom azt a jót sem, amit az Úristen nem akar. A jó Istenre kell ráhagynom, hogy azt a jót, amelyre én vágyom, akarja-e, akarja-e általam elérni, vagy egyáltalán mikor akarja elérni. (…) Az én részem a munka, a jó Istené az áldás.”

Kedves Margit testvér!

A Mindenható Isten adjon neked végső nyugalmat magyar földben, és segíts minket itt, Odaátról!

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Újratemették az amerikai emigrációban 1974-ben elhunyt Slachta Margit szerzetes nővért, a magyar Országgyűlés első női képviselőjét kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Slachta Margit a keresztény szeretet eszményét “tudta és akarta nyilvánosan, cselekvő módon, szóban és tettben képviselni”.

A háború alatt átgondoltan, szervezetten támogatta a szegényeket és mentette az üldözötteket, de a háború után kezdődő újabb önkényuralom embertelenségét is meglátta, és mert ellene szót emelni a parlamentben is – mondta.

Hozzátette: a segítő szeretet Slachta Margit számára nem csupán hősies munka volt, hanem “személyes megérintettség és odaadás”, a másik ember felé forduló “kedvesség és figyelem”.

A bíboros kiemelte: Slachta Margit “életében felvillantak olyan fények is, amelyek csak igazi szentek útját szokták kísérni”.

Ő volt talán a legelső, aki a kezdődő háború kegyetlenségei között észrevette a tervszerű népirtás programját. Már 1941 nyarán rádöbbent a szörnyű valóságra, hogy a Kőrösmezőnél Magyarországról kiszállított zsidók Kamenyec-Podolszkijnál népirtás áldozatai lettek. Meglátta a gonosz működését a világban, a mélységes csapdát, “amibe az emberiség sokak gyengeségén és bűnén keresztül belezuhanni készült” – fogalmazott Erdő Péter.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte: a mindenkori magyar állam és kormány feladata megszervezni, hogy a különböző korok és okok miatt idegen földben lévő magyarok hamvai hazakerüljenek.

“Ez kötelesség, főhajtás és elégtétel” – szögezte le.

Slachta Margitról szólva hangsúlyozta: nevéhez fűződik a női méltóság elismertetése és védelme, a keresztény feminizmus követeléseinek megfogalmazása, amely világnézetében eltér a radikális feminista ideológiától.

Vallotta az emberi jogok kiterjesztését, de a nők sajátos értékét és érdekét nem szakította ki sem a természet rendjéből, sem a családból, sem a társadalomból – mondta.

Semjén Zsolt a szerzetes nővér “érdekérvényesítő karizmájára” példaként felidézte, Slachta Margit a szlovákiai zsidóság deportálásáról tudomást szerezve Rómába utazott, elérte, hogy fogadja őt XII. Piusz pápa, aki tőle hallva a szlovákiai zsidóságot fenyegető veszélyről tiltakozásra utasította a szlovák püspököket.

Bátorságára jellemző, hogy a háború utáni időszakban, 1947-48-ban az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen ő és Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke szólalt fel és harcolt minden kommunista megfélemlítési kísérlet ellenére – tette hozzá Semjén Zsolt.

Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója arról beszélt: Slachta Margit a szociális testvérek számára elsősorban rendjük alapítója.

Annak az Isteni ajándéknak, karizmának a megtestesítője, amely az ősi szerzetesi eszményt “a puszták rejtekéből az élet centrumába” hozta, hogy a szerzetesek “modern eszközökkel” álljanak ki az egyház érdekei, a család, a nők és a gyermek mellett. Nemcsak könnyeket törölve, sebeket gyógyítva, hanem ezek okainak megszüntetésére is törekedve – közölte.

Slachta Margit “képes volt Isten szemszögéből szemlélni, látni és láttatni az élet és a történelem eseményeit”. “Tántoríthatatlan volt, mert hitt az Isten végső győzelmében” – mondta a rendi elöljáró, hozzátéve, Slachta Margit “gondolatai, tanításai ma is élnek és megszólítanak, hívnak és köteleznek”.

Mátrai Márta, az Országgyűlés fideszes háznagya úgy fogalmazott: “nem búcsúzni jöttünk, hanem köszönteni. Köszönteni a hazatérőt, aki sok évtizednyi bujdosás után megérkezett közénk”.

Felidézte: Slachta Margit fiatalon határozta el, hogy szerzetesként új úton fog járni, modern módon fogja képviselni a kereszténység évezredes értékeit.

A krisztusi tanítást, amelyben a nő mindenben egyenlő társa a férfinak a teremtés okán – tette hozzá.

A politika számára éppen úgy jószolgálat volt, mint a karitász. Az emberi élet kiteljesedésének szolgálata. A parlament pedig teret és lehetőséget kínált erre a szolgálatra – mondta Mátrai Márta.

Németh Emma, a társaság magyarországi elöljárója arról beszélt: az elmúlt évszázadban nem volt ritka, hogy éppen a hazájukat nagyon szerető és szolgálni akaró emberek kényszerültek azt elhagyni. Közéjük tartozott Slachta Margit is, akit a keresztény és nemzeti értékek melletti alkut nem ismerő kiállása miatt 1948-ban kizártak az Országgyűlésből, és aki illegálisan hagyta el Magyarországot – mondta.

A közösségének írt levelében azt ígérte, visszatér, amint tengerentúli feladatait elvégzi, 1951 novemberében vissza is utazott Bécsbe, ám a magyar-osztrák határt nem sikerült átlépnie.

Ami akkor több hónapos próbálkozás ellenére sem volt lehetséges, az most a hálás utókor jóvoltából megtörténhetett – mondta Németh Emma.

A szertartáson részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

A Barankovics Alapítvány kezdeményezésére a Szociális Testvérek Társasága és a Nemzeti Örökség Intézete közreműködésével november 9-én hozták Magyarországra Slachta Margit földi maradványait.

Slachta Margit 1884-ben született Kassán. 1906-ban német-francia szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett a kalocsai Miasszonyunk-nővérek intézetében. 1920-tól a parlament első női képviselője volt, a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának jelöltjeként. A Tanácsköztársaság bukása után, majd a második világháborút követően is ő szervezte meg a Keresztény Női Tábort. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát.

A parlamentben és azon kívül is harcolt az egyházi iskolák államosítása ellen. A Rákosi-diktatúra idején mentelmi jogát hosszabb-rövidebb időre többször is felfüggesztették.

1949-ben Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba távozott, 1974-ben halt meg.

+

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.

Temetni szomorúság, temetni gyász, temetni kötelesség.

Újratemetni megnyugvás, újratemetni elégtétel és kétszeresen is kötelesség: mert a miénk, hogy megtegyük, és mert övék, hogy részesülhessenek a minden embert megillető, végakaratuknak megfelelő végtisztességben.

Eminenciás Bíboros Úr!

Tisztelt Házelnök Úr és Háznagy Asszony!

A Szociális Testvérek Társaságának Tisztelt elöljárói és megjelent tagjai!

Emlékező Honfitársaim!

Harmincegy évvel a rendszerváltoztatás után megint újratemetünk. Politikai ellenfeleink és rosszakaróink többször is gúnyolódtak, hogy túl sokat foglalkozunk a múlttal. Ez persze nem igaz, de az igen, hogy ők meg túl keveset, úgy tűnik, vannak, akik a múltat még mindig végképp el akarják törölni.

Egy konzervatív ember úgy néz a jelenből a jövőbe, hogy közben elődeit tiszteli és jelenvalóvá teszi törekvéseiket. Ezért temettük újra a Hercegprímást, a Kormányzót, 1956 ismert mártírjait és ismeretlen hőseit, Barankovics Istvánt és más nemzethű politikusokat, művészeket, akik annak idején nem lelhették honjukat a hazában.

Ki temesse újra idegenbe szakadt magyarjainkat, ha nem Magyarország? Ki szervezze az újratemetéseket, ha nem a Magyar Állam? Amikor Rákóczi fejedelmet hazahozták a kassai dómba, egy ország könnyezve ünnepelt. Kossuth esetében is evidencia volt, hogy a mindenkori Magyar Állam és kormány kötelessége, hogy a különböző korok és okok miatt idegen földben lévő nagy magyarjaink hamvai hazakerüljenek. Ez kötelesség, főhajtás és elégtétel.

Tisztelt Emlékezők!

Némelyek évtizedek óta erőltetik az úgynevezett „női kvótát” az állítólagos emancipáció nevében. Mi ehelyett az évezredes magyar történelem nagy asszonyaira és tetteikre tekintünk. Adott csodálatos szenteket az Árpád-ház: Gizella királynét, Szent Erzsébetet, Szent Margitot, Szent Kingát és Boldog Jolántát, volt bátor Kanizsai Dorottyánk és Zrínyi Ilonánk, és a XX. század közepén – a legnehezebb időkben – a már boldoggá avatott Salkaházi Sáránk és Slachta Margitunk, aki a hazai katolikus nőmozgalom elindítója volt.

Nevéhez fűződik a női méltóság elismertetése és védelme, a „keresztény feminizmus” követeléseinek megfogalmazása, amely világnézetében természetesen eltért a radikális feminista ideológiától. Margit testvér vallotta az emberi jogok kiterjesztését, de a nők sajátos értékét és érdekét nem szakította ki sem a természet rendjéből, sem a családból, sem a társadalom egészéből. Mindezek érvényesítésére hozta létre a Keresztény Női Tábort. Nemzethűségét is ugyanez a katolikus egyetemesség jellemzi: „Keresztény szemmel nézve mi látjuk, hogy minden nemzet kapott egy bizonyos hivatást az Úristentől, s azért, hogy istenadta hivatását betölthesse, egy nemzetet sem szabad eltiporni.” – vallotta Slachta Margit.

Érdekérvényesítő karizmájáról csak egy epizódot elevenítsünk fel:

1943 elején a szlovák belügyminiszter bejelentette, hogy „zsidótlanítani” fogják az országot. Ekkoriban tett látogatást Spellmann bíboros, New York érseke XII. Pius pápánál. Ennek hallatára Margit testvér Rómába utazott. Az érsek, aki jól ismerte az akkor már az Egyesült Államokban is működő  szociális testvérek munkáját, fogadta Slachta Margitot, és audienciát eszközölt ki számára a Szentatyánál. A pápa, hallva a szlovákiai zsidóságot fenyegető veszélyt, tiltakozásra utasította a szlovák püspököket, aminek meg is lett az eredménye!

Bátorságára jellemző, hogy a háború utáni időszakban, 1948-ban, az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen ő és Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke szólalt fel, és harcolt minden kommunista megfélemlítési kísérlet ellenére és ellenében!

Tisztelt Emlékezők!

Margit testvér egész életét – személyes lelkiségét és történelmi művét – összefoglalhatjuk egy elmélkedéséből vett részlettel: „nem csak azt a rosszat nem akarom, amit az Úristen nem akar, de nem akarom azt a jót sem, amit az Úristen nem akar. A jó Istenre kell ráhagynom, hogy azt a jót, amelyre én vágyom, akarja-e, akarja-e általam elérni, vagy egyáltalán mikor akarja elérni. (…) Az én részem a munka, a jó Istené az áldás.”

Kedves Margit testvér!

A Mindenható Isten adjon neked végső nyugalmat magyar földben, és segíts minket itt, Odaátról!

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)