Magyarországnak országépítő kormánya, a zalai megyeszékhelynek pedig városépítő vezetői és polgárai vannak – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Zalaegerszegen, a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébániatemplom előtt tartott sajtótájékoztatón.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke kifejtette: az elmúlt időszakban háromezer templomot építettek újjá, és több mint 200 vadonatúj templom épült a Kárpát-medencében. Ez a teljesítmény is azt mutatja, hogy ez a kormány országépítő kormány; ugyanakkor az iskolákat, templomokat és a közösségi tereket a helybélieknek kell élettel megtölteniük, a kormány pedig támogatást nyújt, hogy megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani a közösségi élethez – fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy Mindszenty József szolgálata, küldetése és élete elválaszthatatlan Zalaegerszegtől, a bíboros “iránymutatására napjainkban különösen figyelnünk kell”.
Emlékeztetett, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt mondta, hogy “képviselik a kommunistákat és a fasisztákat” is. Semjén Zsolt rámutatott: Mindszenty bíboros egész élete azt példázta, hogy a kereszténységgel mélységesen ellentétes mind a nácizmusnak, mind “a kommunizmusnak a pogánysága”.
A bíboros a nácizmus idején kiállt az üldözött zsidóság mellett, a fajgyűlöletre épülő nemzetiszocializmus idején a nácikkal szemben emelte fel a szavát. Az osztály-gyűlöletre épülő szocializmus idején kiállt az üldözött svábok mellett a kommunistákkal szemben. Életpéldája bemutatta “azt a keresztény ihletettségű hazafiságot, ami elutasítja mind a nácizmust, mind a kommunizmust” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Hozzáfűzte: amikor a templomok megújulnak, és a város közepén szobra van Mindszenty József hercegprímásnak, ez egyben iránytűt is jelent Zalaegerszeg, Zala megye és az egész ország számára.
Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szerint a templomok felújítása, bővítése a kultúránkhoz tartozik. Kiemelte: Mindszenty József példát adott a városnak, és ez látszik az építkezéseken és a város fejlődésén is.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester az állam, az önkormányzat és az egyházak együttműködéséről beszélt. Elmondta, hogy az állam és az önkormányzat minden segítséget megad az egyházi értékek megmentéséhez és bővítéséhez.
Az önkormányzat által adományozott telken, Mindszenty József emlékére épült templomot 2004-ben szentelték fel Zalaegerszeg kertvárosi részében. A templom mellett épülő közösségi ház a plébánián működő közösségek érdekeit szolgálja, lehetőséget ad színvonalas programok megrendezésére.
A kormány támogatásával, 425 millió forintos beruházással megkezdődött a közösségi ház építése és a plébánia altemplomának bővítése.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke választási fórumon vett részt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kettes számú országgyűlési egyéni választókerületben, Nyírteleken. A rendezvény házigazdája Dr. Vinnai Győző, a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselője, képviselőjelöltje volt.
Semjén Zsolt kifejtette, hogy miért kell megvédeni keresztény civilizációnkat, nemzeti szuverenitásunkat, családjainkat és elért gazdasági eredményeinket. Külön szólt az orosz-ukrán konfliktusról, s megerősítette: ebből a háborúból Magyarországnak ki kell maradnia.
A Nemzeti Múzeum eddig lezárt részei is megnyíltak a látogatók előtt
2022. március 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A Magyar Nemzeti Múzeum új arculatot kapott, amelynek központi eleme a koronázási palást lett. Az intézményben ismét megnyílt a megújult Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kamarakiállítás hétfői megnyitóján forradalminak nevezte, hogy a múzeum a közönség elől eddig elzárt helyeket nyit meg. Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem, amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. A hónap kincseként megtekinthető díszkés József Ágost főhercegé volt, és műalkotásként is lélegzetelállító – mondta.
A politikus felidézte, hogy az egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozó ezüstöket 2011-ben aukción vásárolta meg a magyar állam. L. Simon László, a múzeum főigazgatója kitért arra, hogy a 16-17. századi erdélyi ezüstművesség kiemelkedő darabjai számos történelmi viszontagság után kerültek vissza Magyarországra, miközben a Herzog család anyagi kárpótlása is megtörtént.
A Széchényi-terem a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb tere, nevét a múzeumalapító gróf Széchényi Ferencről kapta. A terem Ybl Miklós tervei alapján készült 1865-ben közadakozásból. Megújult formájában gyönyörű faburkolat borítja, falain körbe a vármegyék címerei sorakoznak, a terem központi dísze Széchényi Ferenc portréja.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy József Ágost a Habsburg-ház nádori, magyar ágának képviselője volt. A főherceg a 20. század elején ajándékba kapta a széles pengéjű vadászkést, amely részben aranyozott keresztvassal rendelkezik és drágakövekkel, valamint apró gyöngyökkel gazdagon kirakott. Az impozáns fegyver fél méter magas és 35 centiméter széles. Kovács Tibor, a kiállítás kurátora kitért arra, hogy az 1962-ben elhunyt József Ágost főherceg az első világháborúban magyar honvédjei élén védte a hazát, jelentős vadászati és katonai szakírói munkássága.
A múzeum új arculatáról szólva L. Simon László kiemelte, hogy az abban logóként megjelenő koronázási palást megtestesíti a magyar történelmet és összeköti a nemzetet.
“Az új arculat megszületése végképp lezár egy korszakot és megnyitja a múzeum felemelkedésének időszakát. Biztosítva van az intézmény zavartalan működése, és most már rendelkezésre állnak fejlesztési terveink is, benne a két belső udvar beépítési koncepciójával” – sorolta a főigazgató.
Mint elhangzott, az új arculatra korábban nyilvános tervpályázatot írtak ki, ám később úgy döntöttek, hogy a koronázási palástot választják központi elemnek; utóbbit logó formájában végül Taivainen Karolina, a múzeum művészeti vezetője tervezte meg.
Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár a sajtóeseményen bemutatta a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepi alkalmakra készült történeti portás díszöltözetét. Mint elmondta, a Magyar Nemzeti Múzeum első portása Kovács Péter volt, őt 1845-ben vették fel, amikor a mai épület munkálatai már a végéhez közeledtek. “A kapus a látogatókat is megtisztelte díszes öltözetével, kifejezve az intézmény mély humánummal átitatott szellemiségét”.
Az államtitkár szólt arról, hogy a múzeumkert rekonstrukciója 1,9 milliárd forintos, az Arany János szobor 50 milliós kormányzati támogatással valósult meg, és felújították az épület közönségforgalmi tereit is.
A közönség ezentúl megtekintheti a Magyar Nemzeti Múzeum látványtárát is, amelyben mintegy 4500 darab üveg, kerámia és patikaedény szerepel, köztük Batthyány Lajos kerámia íróasztalkészlete és József nádor bécsi porcelán büsztje.
Hálaadó istentisztelet a túrkevei Református Templom megújulásáért
2022. március 20.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes vasárnap a Túrkevei Református Egyházközség megújított templomának hálaadó istentiszteletén.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, elmondta: az életminőséghez ismerni kell az ember természetét. Az ember testi, szellemi és lelki összetettségét figyelembe kell venni, és úgy alakítani az országot, hogy az ember a teljes személyiségét megélhesse, kibontakoztathassa.
A kereszténydemokrata politikus rámutatott: ezért az állam támogatja a test vonatkozásában például a sportot, a szellem vonatkozásában a tudományt, kultúrát, művészetet, lelki vonatkozásban pedig a templomok megújulását is. 2010 óta több mint háromezer templom újult meg és több mint kétszáz templomot építettek a Kárpát-medencében.
Az állam támogatja a gazdaságot, az agráriumot, ipari parkok, sportcsarnokok, tornatermek épülnek – sorolta, s egyúttal az állam küldetésének nevezte a tudomány, a művészetek, a kultúra, az egyetemek, iskolák és színházak támogatását, múzeumok létrehozását, “hogy az ember testi valósága mellett a szellem is kibontakozhasson”.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, az állam az ember lelki kibontakozása érdekében természetes módon támogatja a templomok megújulását is, ahogyan Túrkevén is tette. Szavai szerint egy nemzet lelkiállapotát pontosan mutatja templomai állapota. Ha egy templom elhanyagolt, romos, üres, az jelzi az ott élők “sok esetben szomorú” lelkiállapotát – fogalmazott, hozzátéve: szerencsére Magyarországon nem ez a helyzet.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a történelmi egyházaknak, hogy a lelki szolgálat mellett felvállalnak több közfeladatot is, például az oktatás, a szociális gondozás terén. Beszámolt arról, hogy 2010-ben az oktatási intézmények mintegy 6 százaléka volt egyházi, most pedig 18 százaléka.
Semjén Zsolt elmondta azt is, hogy tizenkét évvel ezelőtt a gyermekvédelmi és szociális intézmények 11 százaléka volt egyházi, most több mint 50 százalék. Ez azért fontos, mert az egyházi intézmények látják leghangsúlyosabban, hogy “az ember test, szellem, lélek összetettsége” – fogalmazott.
F. Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, az áprilisi választáson a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje elmondta: a reformátusok építettek templomot, iskolát, óvodát. Komoly munkálatok zajlottak a túrkevei református templom felújításakor is – tette hozzá.
A politikus hangsúlyozta: meg kell maradni kereszténynek, reformátusnak, nagykunnak, és ki kell tudni maradni a háborúból. “Legyen akaratunk megtartani ezt a nemzetet és legyen erőnk építeni, gyarapítani ezt az országot” – szólt a magyar nemzet minden tagjához, éljen bárhol a világon.
Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese elmondta: 50 település, 36 gyülekezet alkotja az egyházmegyét. Hozzátette: Nagykunság a nagy templomok földje, ahol katedrális méretű templomok sokasága található. Ezek közül a túrkevei a legidősebb, húsz évvel idősebb mint az Amerikai Egyesült Államok, ahol évente hatezer templomot zárnak be, jelenleg tíz templomot ajánlanak megvételre. Magyarországon pedig felújítjuk a templomokat, ez “nagy különbség” – fűzte hozzá.
Kereszti Roland túrkevei református lelkész a templom felújításának részleteiről elmondta: első körben 100 millió forint pályázati forrásból szigetelték a templomot és a torony homlokzatát. Majd egy kormányhatározatnak köszönhetően 250 millió forint támogatásból teljesen megújult a templomhajó homlokzata, a toronysüveg. Ehhez 10 millió forintos önerővel a gyülekezet és a túrkevei lakosok is hozzájárultak – számolt be.
Fekete Károly református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az istentiszteleten többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben nem a háború a megoldás, egymás kiirtása, megbüntetése, a bosszúállás, hanem a békesség útjának megtalálása.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint a templom története a 11. századig nyúlig vissza, de azt többször lerombolták. Ezt követően 1755-ben szentelték fel, majd 1845 és 1847 között bővült 1200 ülőhelyesre. Felújítások során korszerűsödött. A legutóbbi felújítás során a homlokzatot és minden nyílászárót restauráltattak, a tizenhárom hatalmas ablakot újragyárttatták. Az 1821-es toronysüveg helyett új készült, a ragasztott vörösfenyő szerkezetre vörösréz héjazat került. A templom tetején huszonnégy karátos arannyal bevont csillag került. A templom egyhajós, téglalaprajzú épülete kazettás mennyezetű, a hajó két végén emeletes karzattal.
Az esemény végén időkapszulát helyeztek el a templom falába.
Az istentiszteleten – mások mellett – részt vett Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP), Mezőtúr polgármestere, az április választáson Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje és Sallai Róbert Benedek, Túrkeve (független) polgármestere is.
Nyírbátori választási fórumon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a térség országgyűlési képviselőjével, képviselőjelöltjével, Simon Miklóssal adott áttekintést az elmúlt időszakban hazánkban és térségben megvalósult eredményekről, közös sikereinkről.
Jól emlékszünk a baloldal kudarcos kormányzására, éppen ezért nem akarunk visszafordulni. Fontos, hogy megőrizzük eddig elért eredményeinket, megvédhessük gyermekeinket, megtarthassuk és kibővíthessük családtámogatási rendszerünket, folytathassuk településeink, így Nyírbátor építését.
A magyarságot összeköti gazdag nyelve, kultúrája, heroikus történelme
2022. március 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Több mint 120 magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és diaszpórában élő gyereket és fiatalt díjaztak a 8. alkalommal meghirdetett Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázaton.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a pályázat fővédnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet székházában tartott csütörtöki díjátadón hangsúlyozta: bölcsen döntött az Országgyűlés, amikor megalkotta azt a jogszabályt, amely kimondja, hogy legyen a nemzeti zászlónak és nemzeti címerünknek emléknapja. “Az Országgyűlés ezt a napot a nemzeti ünnephez kapcsolódva március 16-ra jelölte ki” – emlékeztetett.
A magyarságot összeköti gazdag nyelve, kultúrája, heroikus történelme, valamint hogy magyar észjárással gondolkodik a világ dolgairól. Emellett azonban nagyon fontos, hogy érzelmileg is meg tudjuk ragadni a magyarsághoz való tartozásunkat, ezért fontosak a közös szimbólumok – mondta Semjén Zsolt.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által a Kárpát-medencében, valamint a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, iskolás, diák és egyetemista számára meghirdetett Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázatra idén összesen mintegy 2200 rajz és 50 esszé érkezett.
A pályázók a Magyar zászló és címer témakör mellett az Aranybulla kiadásának 800., Tamási Áron születésének 125. és Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulójához kapcsolódó pályamunkával is indulhattak a kiíráson.
A pályázat védnöke volt Wittner Mária ’56-os szabadságharcos; Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára; Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
A rajzpályázatra beérkezett alkotásokat a nagyközönség is láthatja a Kárpát-haza Galériában csütörtöktől március 25-ig. A díjazottak névsora megtekinthető a www.nski.hu weboldalon.
Békemenet 2022. március 15. Semjén Zsolt a szervezőkkel együtt a menet élén.
(semjenzsolt.hu)
1848 üzenete: nem birodalmi provincia vagyunk, hanem szuverén nemzet!
2022. március 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint 1848 öröksége a mai európai politikai viszonyok között az, hogy nem akarunk provincia lenni egy birodalomban, hanem szuverén nemzetként, a saját értékeinknek megfelelően, mi magunk akarjuk eldönteni, hogy milyen életet éljünk.
A miniszterelnök-helyettes Szatmárnémetiben beszélt erről hétfőn, az ünnep előestéjén tartott gálaműsor szónokaként.
Felidézte: az 1848 előtti Habsburg uralkodók is egy sor jó közigazgatási döntést hoztak, de ez nem volt elég. Az volt a kérdés, hogy a magyar intézményeknek, a magyar államrezonnak pusztán annyi-e az értelme, hogy közigazgatási szolgáltatók legyenek?
Úgy vélte, amint akkor, úgy ma is, a magyar államnak azt kell biztosítania, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és saját gyökereiből fejlődhessen.
Szerinte ugyanis ma az EU bürokráciája gondolja azt, hogy nincs szükség nemzetre, nemzeti sajátosságokra.
“Amit ők progresszív értékeknek tekintenek, azok tulajdonképpen a keresztény civilizáció zárójelbe tétele, a nemzeti szuverenitás zárójelbe tétele, a család zárójelbe tétele” – részletezte.
“Mi a magyarság intézményein keresztül akarjuk a döntéseket meghozni, ezt nem akarjuk átadni mindenféle ellenőrizhetetlen és számonkérhetetlen NGO-nak, bürokráciának” – jelentette ki.
Arra is kitért, hogy a mostani polgári demokráciában nem kell a csatamezőn elesni, az akasztófák árnyékában állni, nem kell börtönbe menni a politikai akarat és nemzeti elkötelezettség megvalósításához, amiként 1848-49-ben történt.
“A polgári demokráciának az a nagy eredménye, hogy a fejeket nem lekaszabolják, hanem megszámolják. A nemzeti szuverenitás megőrzéséhez a szavazatokat kell megszámolni” – jelentette ki.
Felidézte: 2010-ben az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy minden magyar, bárhol éljen a világban, teljes jogú állampolgár lehessen. Ezért minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben.
“A külhoni magyarság nem kvázimagyarság, ezért nem kváziállampolgárság jár neki, hanem teljes jogú állampolgárság” – fogalmazott. A gondviselés különleges kegyelmének tartotta, hogy mind 2014-ben mind 2018-ban a külhoni magyarság szavazataival lett meg a Fidesz-KDNP kétharmados többsége az Országgyűlésben.
Semjén Zsolt úgy vélte: a mostani választásokon azokkal állnak szemben, akik 2004. december 5-én a külhoni magyarságot ki akarták rekeszteni a közjogi értelemben vett nemzetből.
Úgy vélte: magyarnak születni a Kárpát-medencében küldetés az anyanyelv, a kultúra, a történelem, az életstílus, az észjárás, a nyelv megőrzésére. Azt tartotta a nemzet alapvető feladatának, hogy kimunkálja és felmutassa magyarságát.
A szatmárnémeti rendezvényen Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében megemlítette: március 15-én a partiumi városban is megtartják a “kicsi békemenetüket”, de lélekben ott lesznek a budapesti felvonuláson.
A rendezvény a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes ünnepi gálaműsorával folytatódott.
Esterházy János magyarsága összeköt minket a körülöttünk élő népekkel
2022. március 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Esterházy János magyarsága nem elválaszt minket a körülöttünk élő népektől, hanem összeköt velük – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen vasárnap, az Országház felsőházi termében.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: Esterházy János “annak a közép-európai együttműködésnek, sorsközösségnek is szimbóluma”, amit most a visegrádi négyek együttműködés próbál építeni.
Semjén Zsolt a kereszténység és nemzetek kapcsolatáról szólva azt mondta: a kereszténység a legegyetemesebb értékrend, hiszen Jézus Krisztus evangéliuma az élet minden területén érvényes. Ugyanakkor az egyetemes kereszténység nem megszüntette a nemzeteket, hanem megnemesítette, kimunkálta és ezzel megőrizte azokat.
Úgy fogalmazott: “Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, ezért kötelességünk a saját nemzetünk sorskérdéseivel törődni”.
Semjén Zsolt értékelése szerint keresztény szempontból tévedés az a felfogás, amely nem tekinti értéknek a nemzeteket, mint a marxizmus internacionalizmusa és annak “cizelláltabb formája”, a kozmopolita liberális felfogás. De ugyanígy szélsőséges hiba a sovinizmus, amikor egy nemzet kétségbe vonja más nemzetek létezéshez való jogát.
Esterházy János nemzeti elkötelezettsége azonban a “legegyetemesebb”, hiszen nemcsak a magyar, hanem a világon minden nemzet küldetésének tartotta, hogy “kimunkálja saját magát”.
Esterházy János “mélységes keresztény elkötelezettsége” és a nemzeti értékek melletti kiállása tette őt valóban iránytűvé a 20. század viharaiban és embertelenségében – tette hozzá Semjén Zsolt.
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseket.
Erdő Péter az elismerést megköszönve kiemelte: Esterházy János alakja ma is elgondolkodtató. Életútja bizonyítja, hogy a keresztény értékek képviselete a közéletben minden korban lehetséges, de csak “ha készek vagyunk” vállalni akár a vértanúságot is.
A bíboros emlékeztetett: a II. vatikáni zsinat több dokumentuma szól a hívők küldetéséről. A zsinat a hívek feladatául jelöli meg, hogy az “e világi dolgok rendjét”, így a politikát, a gazdaságot, a művészetek és a tudomány világát is az evangélium szerint alakítsák.
A II. vatikáni zsinat mintha biztatná a katolikusokat, hogy törekedjenek magas közéleti tisztségek betöltésére, és e pozíciókban is az evangélium értékeinek képviseletére. Megjegyezte: ebből látszik, hogy a zsinaton kevés kommunista országból érkező püspök vehetett részt annak idején. Hiszen akár a római birodalom, akár a kommunizmus keresztényüldözéseinek korában a hívő embereknek esélyük sem volt az államot kormányozni. A feladatuk az volt, hogy helytálljanak és tanúságot tegyenek hitükről.
Az országok ma sem egyformák, és ma is van, ahol eleve hittagadást kíván a részvétel a közéletben, míg máshol ugyan nem kívánják a hit megtagadását, de “úgy működnek a szisztémák”, hogy abban nem vehet részt az, aki nem akar a “strukturális bűnök” elkövetőjévé válni.
Az adott helyen, az adott lehetőségek között kell tehát az “egy és közös krisztusi küldetést teljesíteni”, ez “a mi dolgunk” – fogalmazott a bíboros.
Budapest, 2022. március 13. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédet mond, miután átvette az Esterházy-díjat a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen az Országház felsőházi termében 2022. március 13-án. MTI/Máthé Zoltán
Esterházy János példája pedig megmutatja, hogy ez olykor csak a vértanúság vállalásával sikerülhet – mondta Erdő Péter.
Orosch János nagyszombati érsek a bíborost méltatva kiemelte: Erdő Péter püspöki tehetségét jelzi, hogy fiatal kora ellenére tíz évig vezette a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, és ugyancsak tíz évig állt az Európai Püspöki Konferencia élén.
A hivatalos vatikáni életrajza szerint a bíboros 25 könyv és csaknem 250 tudományos cikk szerzője – mondta.
Erdő Péter sokrétű egyházi és tudományos munkásságának híre messze meghaladja Magyarország határait. Elismertségét jelzi, hogy a Lateráni Pápai Egyetemen bemutatott, 25 év válogatott tanulmányait tartalmazó kötetének megjelenését “a világ legjobb jogászainak dicséretszimfóniája fogadta” – mondta Orosch János.
Az ünnepségen szintén Esterházy-díjat kapott Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke.
Molnár Imre történész laudációjában felidézte: Martényi Árpád 1998-ban kapcsolódott be az Esterházy János Emlékbizottság munkájába, 2008-tól ő a testület elnöke.
A méltatás szerint nagyrészt Martényi Árpádnak köszönhető, hogy noha mindmáig elmaradt Esterházy János politikai rehabilitációja, társadalmi rehabilitációja a visegrádi országok egész területére kiterjedően folyik.
Martényi Árpád az elismerést megköszönve felidézte: bizottsági munkájához családi indíttatása is volt, hiszen édesapja Esterházy János munkatársa volt, és mint sokan mások, ő is a felvidéki politikusnak köszönhette szabadulását, miután bebörtönözték az eperjesi fiatalok körében végzett munkájáért.
Martényi Árpád köszönetet mondott az emlékbizottság több tagjának és azoknak az idősebb kollégáknak is, akik tanították és kiválasztották az bizottságban végzett feladatra.
Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt.
A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg.
Akkor van magyar megmaradás, ha a nemzet tagjai büszkék magyarságukra
2022. március 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyarság számára akkor van megmaradás, ha a magyar nemzet minden tagjában él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-ei állami kitüntetések átadásán pénteken, Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: egy nemzet, egy közösség számára akkor van jövő, akkor van megmaradás, ha tagjaiban ott él a tudat, hogy nemzettársai nagyszerű dolgokat visznek véghez. Ez különösen igaz egy olyan kis létszámú nemzet, mint a magyarság esetében – fűzte hozzá.
A tudósainkra, művészeinkre büszkék lehetünk a történelmünk során, a ma köztünk élők, a saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtók jelentik azonban a nemzet megtartó erejét az egész magyarság számára – mondta.
Hangsúlyozta: a díjazottak teljesítménye, életműve a magyar megmaradásnak, a magyar jövőnek, a magyar nemzeti értékeknek a gazdagítását szolgálja.
Semjén Zsolt felidézte, az emberiség története során mindig voltak kitüntetések, mindig elismerték a kiemelkedő teljesítményeket.
Az ünnepségen Semjén Zsolt a kormányfő előterjesztésére a köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket – Magyar Érdemrend tisztikeresztje, Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt – nyújtott át.
