Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint a választás tétje: háború vagy béke, valamint az, hogy nemzeti-gazdasági érdekeinket meg tudjuk védeni vagy sem.
Semjén Zsolt – miután felesége és édesanyja társaságában leadta szavazatát a fővárosi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban – azt mondta: viszonylag magas részvételre számít.
A KDNP elnöke kitért arra is, hogy van amikor az élet felülírja a kampánylogikát. Egy szörnyű háború időszakában élünk, és ebbe az orosz-ukrán háborúba belső és külső erők Magyarországot is bele akarják sodorni – emelte ki.
Semjén Zsolt kijelentette: a kormánynak és a Fidesz-KDNP-nek a legfontosabb törekvése a béke, és az, hogy ebbe a háborúba Magyarországot ne engedjék belesodródni. Magyar fegyver nem mehet Magyarországról és magyar katona ebben a háborúban nem vehet részt – szögezte le, és felhívta a figyelmet arra is, hogy toborozni is tilos, az bűncselekménynek számít. Magyar fiatalokat nem lehet ebbe a háborúba vinni “golyófogónak” – tette hozzá.
Megjegyezte: ezentúl elementáris gazdasági és nemzeti érdek, hogy az energiaellátás biztosított legyen, a rezsicsökkentés és az olcsó energia megmaradjon.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a külhoni magyaroknak a levélben leadott szavazataikért, “nemzethűségükért”. Hangsúlyozta: a külhoni magyarok nem kvázi magyarok kvázi állampolgársággal, és miután megtapasztalták a Gyurcsány-féle nemzetárulást, pontosan tudják, hogy mit jelent, ha nemzeti kormány van Magyarországon.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Kedden került sor a katolikus és református felsőoktatási intézményfenntartókkal kötött közfeladat-finanszírozási szerződések ünnepélyes aláírására a Miniszterelnökség Karmelita-épületében Budapesten.
Magyarország Kormánya elkötelezett a magyar felsőoktatás versenyképességének és minőségének javítása iránt. Ennek jegyében kötött a korábbi években a legmagasabb szinten megállapodásokat a Magyar Katolikus Egyházzal és a Magyarországi Református Egyházzal többek között a felsőoktatás területére is kiterjedően. Ennek is köszönhetően az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma az elmúlt évek során jelentősen nőtt. Ezt a mennyiségi növekedést és a szintén bekövetkezett intézményi növekedést, bővülést azonban az egyházak és a Magyar Állam között hatályban lévő megállapodásokban nem tükröződtek.
Előzőekre figyelemmel a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával (MKPK) és a Magyarországi Református Egyház (MRE) képviselőivel folytatott tárgyalások alapján a korábban megkötött megállapodásokat a felek módosították. E megállapodásokban a felek megállapították a katolikus, illetve református felsőoktatási intézmények működésének kereteit és garanciáit, beleértve az egyházi fenntartók és intézményeik által vállalt minőségi mutatókat is, amelyek mentén a közösen kitűzött felsőoktatási célok teljesülése nyomon követhető.
A megállapodásokban rögzített keretjellegű és garanciális szabályok törvényi szintű szabályozása is indokolttá vált a hosszú távú és fenntartható felsőoktatási közfeladat-finanszírozás biztosítása érdekében. Ezen cél megvalósítását szolgálta az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (Eftv.) és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvény, amely az Eftv-t a felsőoktatási közfeladat-ellátásra vonatkozó rendelkezésekkel egészítette ki, és ezeket, illetve az Eftv. egyéb, Magyarország Alaptörvénye VII. cikk (5) bekezdésén alapuló – az egyházakkal a közösségi célok elérése érdekében való együttműködésre vonatkozó – rendelkezéseit sarkalatosította.
A hivatkozott megállapodások, valamint az Eftv. módosításába foglalt felhatalmazás alapján az egyházi fenntartókkal történt további egyeztetések eredményeként a mai napon aláírásra kerültek az egyes katolikus és református felsőoktatási intézmények hitéleti és világi képzéseinek a megállapított minőségi indikátorrendszerek mentén történő, a kiegyensúlyozott működést és a kitűzött szakmai célok elérését lehetővé tevő és garantáló egyedi közfeladat-finanszírozási megállapodások. Az aláíró felek közös meggyőződése szerint ezzel a magyar felsőoktatás rendszerén belül az egyházi felsőoktatás is új, az eddigieket is felülmúló fejlődést lehetővé tevő pályára állhat.
(Forrás: kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Semmi elítélendő nincs abban, ha keresztény ember keresztény értékeket támogató pártokra szavaz – írja a Mandineren megjelent véleménycikkében Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek-metropolitája. Az alábbiakban érsek atya írása olvasható.
Kedves Máté-Tóth András!
Legutóbb megjelent, ellenzéki kampány számára megírt cikkedre, hogy szavazhat-e hívő katolikus a FIDESZ-KDNP-re, nyílt levéllel válaszolok.
Egyházi vezetőként teszem ezt, egyszersmind Krisztus követésére törekvő egyszerű keresztény emberként. Cikkedet, amellyel igyekezted szembeállítani a keresztény gondolkodású embereket a jelenleg országot vezető kormánnyal, érdekes fordulattal zártad. Hogy nyíltan utaltál a szavazóurnákra, és ezzel elég nyilvánvalóvá tetted, hogy ez egy kampányszöveg, mely arra akarja rávenni a megtévesztett olvasót, hogy keresztényként nehogy a kormányt vezető pártokra szavazzon.
Mi a szándékod ezzel, András? Látszólag leleplezni akarsz, egyszerű tényekkel fölvilágosítani és megbocsáthatatlan hibákra rámutatni, de közben számtalan csúsztatás található a gondolatmenetedben, amely azért a figyelmes olvasó számára korábban is, nem csak a végén teszi nyilvánvalóvá, hogy ez egy egyszerű propagandaírás. A politikai harcban ismert egyik kegyetlen eszközt mint elítélendőt emlegeted – a karaktergyilkosságot, amelyet sajnos a szélsőséges kampányharcban mindenütt alkalmaznak. Nos, ezt használod te is ezzel a cikkel. Ha nem is egy kipécézett emberrel szemben, hanem a két kormánypárttal, mintegy azt sugallva, hogy bárkire lehet szavazni, csak rájuk nem. Köszönjük a tanácsot.
Ha már írásod a végéről kezdtem, haladok szépen visszafelé.
Nacionalizmus. Tanúsíthatom, ebben az országban most jólesik magyarnak lenni.
Jólesik büszkének lenni a magyarságunkra.
Ezt nem tapasztaltuk meg más vezetésű kormányok idejében, így kézenfekvő, hogy a keresztény értékeket valló pártok erre rá is erősítettek. Hála Istennek, mert szükség volt rá. Szükség is van rá a nemzeteket keverő, nemzeti értékeket egyre inkább elnyomó, sőt, azokat támadó nemzetközi közvélekedésben. Igen, védeni kell, mert különben elvész. Aki erre a féltő szeretetre azt a bélyeget süti, hogy csupán egyéni érdekeket követő szeparatista ideológia, az vagy a hazaszeretet fogalmát nem érti, vagy ha igen, inkább föladja a tetszetősebbnek tűnő és elvárt fővonal érdekében. Nem kell rásütni a hazaszeretetre, hogy más nemzeteket leértékel. Tudomásom szerint sehol nem volt olyan nyilatkozata vezető politikusunknak, hogy más nemzetek hitványak, értéktelenek, alsóbb rendűek lennének. Ezt tehát rájuk húzni jogtalanság.
Cenzúra. Számos könyvet, kiadványt kiadunk. Teljesen meglepődve olvasom azt az állítást, hogy cenzúra és öncenzúra uralkodik az egyházi kiadásoknál vagy éppen rendezvényeknél. Nem tudom, mi az a számtalan tapasztalat, amely során politikai irányú kritika érte volna az ilyen rendezvényeket. Lehet, hogy volt ilyen túlkapás, én nem találkoztam vele. Tiszta szívvel állíthatom, hogy bár sok egyházi rendezvényen voltam jelen, soha nem tapasztaltam, de még csak nem is hallottam erről. Persze, rám lehet sütni, hogy azért, mert én püspökként jól fújom a nótát. Az tény, hogy amikor egy templomhoz, iskolához, szociális vagy egyéb intézményünkhöz támogatást kapunk, akkor azt megköszönjük a támogatóknak, akár közvetlen kormánytámogatás volt, akár TAO formájában más vállalkozóknak, akár egyéni vagy bármilyen adományozóknak volt az köszönhető. Szerintem ez természetes.
Igen, a kormány támogatni akarja az egyházakat, egyházi intézményeket, mert úgy látja, hogy a keresztény értékek, a megbecsülés, a tisztesség, a mértékletesség, de legfőként az elhivatottság sokkal hatékonyabbá teszi az intézmények működését is, nem csak az egyéni emberi életet. Mielőtt azzal vádolnál, hogy alaptalanul szentté avatom az egyházi személyeket, sietek hozzátenni, hogy nyilván sok baj, visszaélés, méltatlanság történik az egyházi intézményekben is. Ott is ugyanolyan gyarló emberek vannak, mint másutt. Az ember jó és rossz egyszerre, akár hívő, akár hitetlen. De amikor egy intézménynek egyik fő célkitűzése az Isten- és emberszeretet, akkor némileg nagyobb esély mutatkozik arra, hogy ebből valami meg is valósul, mint ahol ezt közömbösen kezelik vagy éppen gúny tárgya.
Gyűlöletpolitika. Sajnos nagyon erősen jelen van a társadalmunkban. Én is úgy gondolom, hogy rosszul teszi az a politikai vagy bármilyen vezető, aki ebből magának hasznot kovácsol. De azt lemérni, hogy melyik oldalon működik jobban a gyűlöletkeltés, nos, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. A személyiségtorzító új ideológiák az egyenlőség és érzékenység álruhájába bújva gerjesztik a gyűlöletet a másként gondolkodók ellen. A másként gondolkodó magyar politika egyszerűen céltáblája a fő nyugati politikai erőknek. Meghamisított képekkel, filmekkel, rajzfilmekkel (!) teszik gyűlölendő figurává nemzetünk miniszterelnökét. Önkéntelenül is ökölbe szorul az ember keze, amikor ilyeneket lát és hall a nyugati országokban. És egyáltalán nem kevés van belőle. Hogy más is csinálja, ez persze egyáltalán nem mentség a vétekre, de a tisztánlátás kedvéért ki kell jelenteni, hogy ma ilyenné vált a politikai közgondolkodás. Ezt rásütni egyetlen pártra azt a tanmesét idézi, amelyben két ruhátlan ember közül az egyik a másikra harsányan mutogat, hogy pucér.
Érdekes mondattal indítod a polémiát, vagy inkább az agymosás-szerű ráhatást.
Véleményed szerint, s ehhez valláskutatók eredményeit hívod segítségül, 1996 és 2012 között jelentős változás állt be a hívők, elsősorban a gyakorló katolikus hívők pártpreferenciájában. Ez persze nem kutatók által is könnyen nyomon követhető, de az okok megvilágítása nagyban függ attól, hogy a fényforrást hová helyezzük, mit világítunk meg, vagy mit akarunk látni és láttatni. A Fidesz jobbraátjáról beszélsz, hozzákövetve a jelenlegi miniszterelnök profilváltásának, megtérésének mozzanatát vagy folyamatát.
András! Úgy tudom, Te hívő ember vagy, aki hiszel a megtérésben és az ember személyi érlelődésében. Vagy nem így van? Én legalábbis hiszek. Azok a személyek, akik a kommunista elnyomás ellen diákként lázadtak, még csak annyit láttak az egészből, hogy ezen változtatni kell. Időközben a lázadó ifjakból egyre felelősebben gondolkodó politikusok lettek, némelyikük pedig érett korára államférfivá nemesedett. Ezen azért olyan nagyon csodálkozni nem kell. Ez nem balra- vagy jobbraát, hanem fejlődés, amely jól nyomon követhető a lassan történelmivé váló két pártban, amelyek a kezdetektől léteztek, és az eltelt 30 év alatt nyilván formálódtak. Nem úgy, mint a kérészéletű pártocskák, melyek hol születnek, hol elhalnak, tagjaik mint a búvópatak hol itt, hol ott tűnnek föl. Ez talán jobb politikai szereplés, mint a folyamatos érlelődés?
Nem értek egyet azzal a vélekedéseddel, hogy az egyháznak ekvidisztanciát kell tartaniuk a pártoktól.
Az általad idézett Gaudium et Spes konstitúció egyetemességről, nem pedig semlegességről beszél. Természetesen nem függhet az egyház sem politikai rendszertől, sem politikai párttól. De a támogatás és együttműködés nem azonos a függéssel és megbénítottsággal. Minden bizonnyal könnyebb nekünk együttműködni olyan pártokkal, akik segítik, támogatják a munkánkat. Hogy ebben mi elítélni valót kell látni, föl nem foghatom.
Az is nyilvánvaló, hogy olyan pártokkal viszont nehéz volna együttműködni, amelyek deklaráltan ellenzik a keresztény értékeket és az egyházi munka hitelét. Így aztán, szerintem semmi elítélendő nincs abban, ha keresztény ember keresztény értékeket támogató pártokra szavaz. Ne akard őket lebeszélni erről!
(Forrás: Mandiner)
“Az erdőtelepítés talán az egyik olyan dolog az életben, ami mellett minden érv van, vele szemben semmilyen érv nincs” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. Fejér megyében végzett mintafásítási programjának hétfői átadó rendezvényén.
Semjén Zsolt örömtelinek nevezte, hogy egy olyan területen végzett minőségi erdőtelepítést a társaság, amely az ország legiparosodottabb része a Budapest-Győr tengely közepén, jelentős az urbanizáció és ahol történelmileg sem volt sok erdő.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy az erdők megkötik a szén-dioxidot, a “Jóisten az erdőket erre találta ki, s mi a teremtés művét folytatjuk és utánozzuk”. Rámutatott, hogy a vízháztartás szempontjából is igen hasznosak az erdők, mert megkötik a záporok után lerohanó vizet, az állandó párolgással pedig jó klimatikus viszonyokat teremtenek.
A miniszterelnök-helyettes az ökológiai mellett gazdasági érveket is sorolt, példaként a bútoripart és építőipart említve, amely a világpolitika jelenlegi állása szerint rá lesz kényszerítve az importtól való részbeni függetlenedésre, mert Szibériából egyhamar nem fog érkezni faanyag Európába. Úgy vélte, a hazai faiparnak képessé kell válni a szükségletek egy részének fedezésére.
Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy hazánkban 2,193 millió hektárnyi erdő található, ami további fás területekkel együtt 25,4 százalékos erdővel borított területet jelent. A cél a 27 százalék elérése lenne, amihez 147 ezer hektárnyi erdőterület hiányzik, ezek az elindított programokkal teljesíthetők lesznek.
Törő Gábor a Fejér megyei 2-es választókerület fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje is megerősítette, hogy az iparosultsággal ellentétben az erdős területek nagyságát tekintve Fejér megye nincs az országos élvonalban. Reményét fejezte ki, hogy a Vadex, amely felvállalta az erdőtelepítést, a következő években is folytatni fogja ezt az üdvözlendő gyakorlatot.
Majoros Gábor a Vadex vezérigazgatója közölte, hogy Balinka határában több éve végeznek erdősítési munkálatokat, összesen 37,7 hektárt telepítettek be döntően őshonos csemetékkel: a csertölgy mellett keménylombos fajtákat, valamint akácot, fenyőt és nemesnyárt ültettek el. A társaság közel 200 millió forint támogatást kapott az elmúlt években erdőtelepítésre – tette hozzá.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Gazdagon illusztrált, a modern tudományos eredményeket olvasmányos formában ismertető emlékkönyv jelent meg Zrínyi Miklósról a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA Zrt.) gondozásában, kapcsolódva a 2020-as Zrínyi-emlékévhez.
A magyar történelem rendkívül heroikus és gazdag történelem, melynek egy-egy nagy alakját emlékévek szokták a figyelem középpontjába állítani – mondta el a kötet pénteki budapesti bemutatóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Mint hozzátette, fontos, hogy ezek a rendezvénysorozatok maradandó nyomot hagyjanak, ezért a BGA Zrt. olyan könyvsorozat kiadásába fogott, amelynek kötetei egyfelől a legmagasabb tudományos igényeket is kielégítik, ugyanakkor minőségük, kivitelük révén a családi könyvespolcok díszei is lehetnek. Ebben a sorozatban már megjelent a Szent László-, a Rákóczi- és a Hunyadi Mátyás-emlékkönyv, és készül a Mária Terézia-kötet is – sorolta.
Semjén Zsolt kiemelte: a sorozat kötetei konszenzusos történettudományos eredményeket közvetítenek, mégis úgy vannak megfogalmazva, hogy a nem hozzáértők is örömmel olvassák; a kiadványokat továbbá számos fotó, illusztráció, térkép díszíti.
A miniszterelnök-helyettes elmondása szerint ezen könyvek mindegyike megjelenik angolul is, hogy eredményeik világszerte olvashatók legyenek, de azon a nyelven is, amely valamelyik szomszéd ország számára fontos lehet, a Zrínyi-kötet például horvátul.
A Bódvai András által szerkesztett Zrínyi-emlékkönyvet eljuttatják minden határon túli magyar iskolába és magyarországi könyvtárba, valamint a világ nagy könyvtáraiba, megvásárolható továbbá a nagyobb könyvesboltokban is – mondta el Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely, MTI)
