Minden nemzetnek joga van a létezéshez és értékei, kultúrája megerősítéséhez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a romániai Nagykárolyban, a Kalazanci Szent József Líceum új épületszárnyának átadó ünnepségén.
A politikus úgy fogalmazott: minden nemzetet és minden kultúrát tisztelni kell, de nekünk csak a mi kultúránk megerősítése a feladatunk, mi ezt adhatjuk az emberiségnek. Ennek teszünk eleget a magyar anyanyelvű oktatást biztosító katolikus iskola átadásával – hangsúlyozta, hozzáfűzve: az egyházi iskolák értékét a nevelő munkájuk “szellemi többlete” adja.
Semjén Zsolt véleménye szerint a kereszténység mindig értékelte a nemzeteket, “az egyház tudja, hogy minden nemzet érték”. Ezzel kapcsolatban két “tévedésre” hívta fel a figyelmet: az egyik az, ha nem tartjuk értéknek a nemzeteket, a másik pedig az, ha egy nemzet a saját “életjoga” alapján kétségbe vonja más nemzetek létezéshez való jogát. “Ez utóbbit nevezhetjük sovinizmusnak is” – jegyezte meg.
A római katolikus líceum új épületszárnya csaknem egymillió euróból épült fel, a magyar kormány a költségek egyharmadát finanszírozta. Az épületben négy tanterem, egy tornaterem, egy könyvtár, kápolna és egy tanári szoba kapott helyet.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a kommunista diktatúra által lerombolt világ egy részét teremtették újra. “A hitet, a kultúrát és a magyar identitást megpróbálták lerombolni, de ez nem sikerülhetett sem a kommunizmusnak, sem más önkényuralmaknak, hiszen ezer éve szilárd alapokon állnak” – fogalmazott.
Mint mondta, a hit és az identitás újraépítésével a múlt felé fordulnak. Ez azonban – folytatta – nem múltba révedést, tévelygést jelent, hanem olyan értékek továbbadását, amelyek kiállták az évszázadok próbáját.
Kelemen Hunor beszéde végén megköszönte a magyar kormány támogatását és további segítséget kért, mondván, “a kétharmad, ha egyharmaddal segít, akkor újra tudjuk teremteni értékeinket.”
Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere történelminek nevezte az iskola bővítését, kiemelve a magyar anyanyelvi képzés erősítésének fontosságát.
A Kalazanci Szent József Líceumban a piarista oktatás 1992-ben indult újra. Jelenlegi főépületük 2006-ban került vissza egyházi tulajdonba és 2008 óta folyik ott az oktatás. A csütörtökön felavatott és Schönberger Jenő szatmárnémeti katolikus püspök által felszentelt új épületszárny egy részét már tavaly birtokba vehették a diákok. Az új épületben négy osztályban mintegy száz gyermek fog tanulni – tájékoztatta az MTI-t Kocsis Aliz igazgató.
(Forrás: MTI)
„A magyar kormány célja, hogy minél több külhoni magyar állampolgár vegyen részt a parlamenti választásokon, mert meggyőződésünk, hogy közös ügyeink alakítása a teljes magyar nemzet felelőssége és érdeke. Ennek érdekében a magyar állam mindent megtesz, hogy a szavazás egyszerű, zökkenőmentes és teljes mértékben jogszerű legyen” – írta írásbeli válaszában Semjén Zsolt, aki a miniszterelnök helyett válaszolt Dorosz Dávidnak „Amit Zsuzsa nem szűrt meg” című kérdésére.
Semjén Zsolt írásbeli válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
A Miniszterelnök úrhoz intézett, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő„Amit Zsuzsa nem szűrt meg” című, K/11954. számú kérdésére – mint a téma szerint feladatkörrel rendelkező miniszter – az alábbi tájékoztatást adom.
Mindenekelőtt nagyon sajnálom, hogy személyesen nem lehetett jelen a külhoni magyarság egyik legnagyobb találkozóján, a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen. Szeretném a figyelmébe ajánlani a külhoni magyarsággal való személyi találkozásokat, meggyőződésem, hogy ezek az együttlétek kiválóan rávilágítanak a külhoni magyar közösségek, a magyar emberek valódi céljaira, problémáira és kihívásaira. Bár Tusnádfürdőn nem volt módja személyesen feltenni kérdéseit, biztos vagyok benne, hogy Képviselő Úr nemzetpolitikailag mindig igen előremutató felvetései a táborban is terítékre kerültek volna.
Engedje meg, hogy a nemzetpolitika igen széles skáláját átfogó kérdéseire az Ön által meghatározott sorrendben, egyenként válaszoljak.
1. Szeretném kijelenteni, hogy a Nemzeti Ügyek Kormánya sohasem folytatott a külhoni magyar közösségeket megosztó tevékenységet. A magyar kormány partnerként tekint minden olyan külhoni magyar pártra, amely a magyar érdekek feltétlen képviseletét tűzi zászlajára. A demokráciának velejáró tényezője az, hogy léteznek egymáshoz közel álló értékrenden alapuló pártcsaládok, politikai szövetségek, ilyen értelemben pedig léteznek a világról alkotott felfogás tekintetében kisebb és nagyobb távolságok egyes politikai erők, pártok között. Mi a demokráciát értéknek tartjuk, ezért értékként tekintünk annak természetes elemére, a versenyhelyzetre is. Igaz ez azokban a helyzetekben is, amikor egy régióban több magyar párt is működik. Nem értek egyet azon kijelentésével, miszerint romlott volna a magyarság érdekérvényesítő képessége, épp ellenkezőleg, büszkék vagyunk rá, hogy – főként a nemzeti gazdaságpolitikánknak köszönhető eredményeink révén – egyre nagyobb megbecsültségnek örvendünk Európa-szerte.
2. A határon túli magyar sajtótermékeket nemzetpolitikai jelentőségű kérdés támogatni. Ezek olyan médiumok, amelyek elengedhetetlenek a magyar nyelvű tájékoztatás fennmaradása, végső soron pedig a magyar nyelv státuszának megőrzése tekintetében. Ezek a sajtótermékek a magyar kormány anyagi segítsége nélkül nem lennének képesek tovább működni. Nagyon sajnálom, ha úgy értékeli, hogy a támogatás következtében kormánypártiak lennének a határon túli magyar sajtótermékek. Azt is sajnálom, hogy Képviselő Úr számára a külhoni magyarság magyar nyelvű tájékoztatása nem prioritás.
3. A magyar kormány számos fórumon tartja a kapcsolatot a szomszédos országokkal, legyen szó akár kisebbségi vegyes bizottsági ülésről, miniszteri vagy akár államfői szintű találkozóról. Ahogyan azt korábban is nyilvánvalóvá tettük, a szlovák találkozó mintájára nyitottak vagyunk Romániával is egy kormányzati csúcstalálkozóra.
5. Meggyőződésem, hogy minden olyan döntés során, amely a külhoni magyarság és a magyar állam kapcsolatára vonatkozik, a szomszédos államok szempontjából sosem létezik tökéletesen elfogadható, ideális állapot. Ha a magyar kormány időről időre arra várna, hogy a külhoni magyarság iránti felelősségének viselésében más államok által kijelölt időpontban tegyen lépéseket, sosem tudnánk eleget tenni az Alaptörvényben is megfogalmazott kötelezettségünknek. Ön azt állítja, hogy az egyszerűsített honosítás jogintézményének mellőzésével megelőzhetőek lettek volna a súlyos szankciókkal járó szlovák állami adminisztratív döntések, ezen belül a kérelmezőkkel szembeni szankciók. Szeretném tisztázni, hogy a szlovák parlament által megszavazott állampolgársági törvénymódosítás diszkriminatív, gyökeresen ellentétes a demokrácia alapelveivel, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az alapvető emberi jogokat, az európai normákat. A nemzetközi joggal ellentétes döntésekkel, a jogsértő magatartásokkal szemben nem nekünk lenne okunk a visszakozásra.
6. A 2010-ben újjáalakult Magyar Állandó Értekezlet akkori, IX. ülésének Zárónyilatkozata leszögezi, hogy a MÁÉRT „a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma”. Ezek a szervezetek a nemzeti érdekek képviseletére alakultak. Ez azt jelenti, hogy egy magát vegyespártként definiáló politikai szervezet önmagát zárja ki a tanácskozásból. A Híd-Most kapcsán szeretném megjegyezni, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán való részvétel esetében saját maga mondta ki, hogy nem kíván részese lenni a tanácskozásnak. A magyar nemzeti közösségek gyarapodásában, a magyar identitás erősítésében kulcsszereplők a magyar pártok. A magyar nemzet súlyát a Kárpát-medencében a magyar érdekek képviseletére alakult pártok tudják növelni. A vegyes pártok az asszimiláció előszobái. A magyarság gyarapodása olyan pártok által valósulhat meg, akik a magyar nemzeti érdekeket feltétlen szolgálják.
7. A Friends of Hungary Kuratóriuma egyik első döntésével 150.000 dolláros pénzügyi támogatásban részesítette a washingtoni Smithsonian Múzeum által június-júliusban megrendezett „Smithsonian Folklife Festival” rendezvényét, amelynek idei díszvendége Magyarország volt. A program lehetőséget adott hazánknak arra, hogy az évente milliók által látogatott, a turisztikai főszezonban megrendezett eseményen bemutatkozzon.
8. A Wekerle Terv leszögezi, hogy a megvalósítás során jelentős részben az Európai Unió által nyújtott fejlesztési forrásokra kíván támaszkodni. A Wekerle Terv önmagát stratégiai dokumentumként definiálja, amelynek alapvető feladata a fejlesztési irányok kijelölése, „melyek vezérfonalként szolgálnak a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatokat erősítő intézkedésekhez. Ezen konkrét intézkedések részletes kidolgozására egy-egy időszakra vonatkozó akcióterv keretében kerülhet majd sor”. A Wekerle Terv – a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája végrehajtásának a 2013. évre vonatkozó kormányzati intézkedési tervéről szóló 1393/2013. (VII. 2.) Korm. határozat rendeli el a végrehajtást a hazai költségvetési források és folyamatban lévő európai uniós pályázati konstrukciók terhére.
9. A magyar kormány szívügyének tekinti a fiatalok sorsát. Úgy véljük, hogy az itthon maradásukat nem adminisztratív eszközökkel kell elérni, hanem olyan feltételeket szükséges teremteni, amelyek vonzóak a jövő generáció számára. Ebben a folyamatban kulcskérdés a foglalkoztatáspolitika, a munkahelyteremtés. Hatalmas eredménynek tartjuk, hogy 2010 második felében a romló foglalkoztatási trend megfordult, és folyamatos növekedés figyelhető meg a foglalkoztatottak számának alakulásában. A KSH legutóbbi adatai szerint a foglalkoztatási ráta 1998 óta most a legmagasabb. Történelmi siker emellett az IMF-hitel visszafizetése, amely példátlan lehetőség arra, hogy folytassuk azt a nemzeti gazdaságpolitikát, amely a fiatalok elismerését is kivívja és motivál a Magyarországon maradásra. Hiszünk benne, hogy intézkedéseink révén vonzó perspektívát tárunk gyermekeink elé, akik folytatják a magyar nemzet gyarapodásáért végzett munkát. Azon magyar fiatalok esetében, akik Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon dolgoznak jelenleg, olyan intézményeket, programokat támogatunk, amelyek hozzájárulnak magyar identitásuk megőrzéséhez.
10. A Magyar Állandó Értekezlet a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a politikai, kormányzati kapcsolattartással, az ágazati politikákkal foglalkozik. Ennek megfelelően a MÁÉRT-tel kapcsolatos hírek, információk a kormany.hu kormányzati honlapon olvashatóak.
11. A Kőrösi Csoma Sándor Programot annak érdekében hoztuk létre, hogy a diaszpóra magyarságának magyar nyelvtudását fejlesszük, a magyar közösségekben való tevékenységet és a Magyarországgal való kapcsolattartást ösztönözzük, azaz a magyar identitást megerősítsük. Ennek érdekében olyan, a nemzet iránt elkötelezett, közösségszervező tevékenységekben jártas fiatalok pályázatait vártuk, akik segítenek e cél elérésében. A pályázók körére vonatkozó szempontokról a Nemzeti Regiszter honlapján megjelent pályázati felhívásban lehetett tájékozódni. A felhívást 2013. január 3-án tettük közzé, és a mai napig olvasható. Az ösztöndíjasok kiválasztásakor nem Fidelitas-tagok kiválasztása volt a cél, hanem a pályázati felhívásban világosan meghatározott szempontokat érvényesítettük.
12. A magyar igazolványokhoz kapcsolódó garancialevelek kiadásának ügyéről a Nemzeti összetartozás bizottsága zárt ülés keretében 2012. május 22-én már tárgyalt. Az ülés alkalmával Németh Zsolt államtitkár úr részletesen vázolta az ügy körülményeit, emellett beszámolt a vizsgálatról, illetve annak eredményéről is. Sajnálom, hogy Képviselő Úr ezen az ülésen nem tudott részt venni. Amennyiben kíváncsi az ülésen elhangzottakra, a bizottság tagjaként betekinthet a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvbe.
13. A magyar kormány számára egyaránt rendkívül fontos minden olyan szervezet, amely közreműködik a külhoni magyarság megmaradásában, gyarapodásában, ezért minden olyan szervezetet támogatunk, amelyek bizonyítottan a magyarság érdekében cselekszenek.
14. A magyar kormány célja, hogy minél több külhoni magyar állampolgár vegyen részt a parlamenti választásokon, mert meggyőződésünk, hogy közös ügyeink alakítása a teljes magyar nemzet felelőssége és érdeke. Ennek érdekében a magyar állam mindent megtesz, hogy a szavazás egyszerű, zökkenőmentes és teljes mértékben jogszerű legyen. A választás szabályairól a választási eljárásról szóló törvény egyértelműen rendelkezik. Minden párt maga hoz önálló döntést arról, hogy a szabályok mentén milyen kampányt kíván folytatni, igaz ez a Fideszre is. Ugyanakkor nyomatékosan kérem, hogy ne próbálja meg előre hitelteleníteni a választás eredményét, a Fidesz nevében senki nem fog szavazólapokat gyűjteni a határon túl.
15. Biztosíthatom Képviselő Urat, hogy amint a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség összeállítja országos listáját, azt mihamarabb nyilvánosságra fogja hozni.
16. A választáson való részvétel módját illetően a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra más szabályok érvényesek, mint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokra. A levélben történő szavazás a külföldi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra vonatkozik, a hivatalos törvényi megnevezés is úgy hangzik, hogy „magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok”.
Budapest, 2013. szeptember 10.
Tisztelettel:
Dr. Semjén Zsolt
Az írásbeli válasz az Országgyűlés honlapján elérhető.
(semjenzsolt.hu)
“…mint fénysugarat a sötétségből, a boldogságos királyt, Istvánt úgy élesztette” – ezzel a szemléletes képpel érzékelteti István Gondviseléstől kapott indíttatását a Szent Király tetteit magába foglaló, 1083 után keletkezet Kis legendája. Hogy István egy évezrede valóban fénysugár volt a sötétségben, amint a krónikás feljegyezte, annak mi adjuk itt Esztergomban tanúbizonyságát. Nélküle ma nem állhatnánk e helyen és nem lenne mit méltatnunk, a magyarság feloldódott volna a történelem viharaiban. Semjén Zsolt ünnepi beszéde.
De hála a Gondviselésnek és István bölcsességének, egy ezredév múltán a Szent Király szülőhelyén tekinthetünk erős keze formálta, nemzetünket megtartó művére. Szent István a kereszténység alapvetésére építette a magyar államot. Annak is hangsúlyos üzenete van, hogy művére nem világi uralkodótól kért megerősítést.
Királyságát magától Krisztus földi helytartójától, a pápától kapott koronával pecsételte meg. Szent István bölcs döntésével, immár ezer esztendeje a keresztény Európa tagjai lettünk.
Halálát követően előbb a nyugati, majd államiságunk millenniuma idején a keleti egyház is oltárra emelte, egyként tiszteli szentjeként személyét a keresztény világ. Erőt ad számunkra, hogy lélekben ma is nemzetével van, éljenek tagjai a Kárpát-medencében vagy szerte a nagyvilágban. Évezred múltán is leróhatjuk tiszteletünket Szent Koronája előtt és liturgikus ünnepén körmenetben kísérhetjük Szent István jobbját.
Boldog II. János Pál pápa 1980-ban Rómában a Szent Péter Bazilika magyar kápolnájának felszentelésekor Szent István és a magyar szentek példáját idézve megmutatta azt az utat, amely az egységes, közös keresztény hagyományaira épülő Európa felé vezet:
„A szentek művéből született meg a Krisztus evangéliumára alapozott európai civilizáció…A hit eme tanúinak állhatatossága által megnyitott távlat ma is időszerű, és azt a kiváló utat jelenti, amelyen haladva tovább építhetjük a békés, szolidáris és valóban emberi Európát…”
Tisztelt Vendégeink!
Ahogyan a nagy pápa itt Esztergomban – több mint két évtizeddel ezelőtt – látogatásával személyesen is megerősítette: Szent István által a keresztény Európa része lettünk ezer esztendeje.
De ez az egykor biztos sziklára alapozott Európa mára odáig süllyedt, hogy szikla helyett a relativizmus homokjára építkezik, kezdi feladni, mi több eltaszítani magától az identitását jelentő alapvető keresztény értékeket. Európa hangadói mindinkább értetlenséggel tekintenek azokra, aki ragaszkodnak az Európai Unió alapító atyái, Adenauer és de Gasperi által vallott értékrendhez. Nem akarják meghallani Schumann intését sem: „…Ha Európa nem lesz keresztény, akkor nem is lesz, vagyis keresztények nélkül nincs Európa sem.”
Egyesek szemében a fejlődés úgy néz ki, hogy a világ elvallástalanodik, a nemzetek eltűnnek, a család megszűnik. Számukra éppen ezért felfoghatatlan, hogy a súlyos évtizedeken át, az ateista vörös diktatúra rabságában sínylődő ország, Magyarország három esztendeje végre újra önmagára talált és egy keresztény,
nemzeti ihletettségű alkotmányt hozott létre. Hitvallók és vértanúk sorának hála, nem veszett oda Szent István öröksége!
Hölgyeim és Uraim!
Azért jöttünk augusztus huszadikán Esztergomba, hogy az ünnep reggelén tisztelettel tekintsünk a Várhegyen csodálatosan fennmaradt örökségünkre.
Relikviáink is bizonyságát adják, mennyire mélyen gyökerezik a keresztény államiság és a köré épülő kultúra Magyarország történetében. Bár a múlandóság elérte a várat és a falai között rejtőzködő értékeket, de üzenetüket nem kezdte ki az idő, iránytűként ma is biztos kikötő felé vezetnek bennünket. Egy erős, biztos alapokon álló, közös hagyományait megtartó, határok felett összetartozó nemzethez.
Szent István államszervezőként és egyházépítőként megvetette Magyarország alapjait: elhintette a hit magvait, törvényei által biztos kézzel kormányzott és kőből épült erősségeket hagyott védelemül utódaira. E végrendeletet kötelességünk tiszteletben tartani, a megkezdett jót folytatni kell, különben elvész a jövendőnk.
Épített örökségünk fennmaradt kövei, hányatott sorsú művészeti emlékeink töredékei, nyelvemlékeink egy évezredes gyökerű kultúra bizonyítékai.
Államiságunk és kereszténységünk hajnalának esztergomi emlékei nem csupán a város helytörténeték részei. Várának kövei, freskótöredékei nem a múló idő mementói. Akik megértik a bennük rejlő üzenetet, azok a jelen magyarsága iránti kötelezettséget és a jövőnk iránti felelősség viselésére való intést olvashatják ki belőlük. Megbecsülésük a Szent István-i mű megtartása és továbbadása, hogy mindezek fennmaradhassanak az utánunk következő nemzedékek magyarsága számára is.
Hölgyeim és Uraim!
Magyarország Kormánya – tisztelettel tekintve Szent István király halálának 975. évfordulójára – úgy döntött, külön támogatást biztosít a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma számára. A hangsúlyos támogatás célja a régóta húzódó Szent István kápolna, valamint az ezek szomszédságában található úgynevezett Studiolo reneszánsz freskói restaurálási munkáinak felgyorsítása. Segítséget kívánunk adni ahhoz, hogy a kiváló szakmaisággal és
kulturális örökségünk iránti mély elkötelezettséggel irányított tudományos műhely, a Nemzeti Múzeum keretei között folyó feltáró és állagmegőrző munka mielőbb elérje célját és nemzetünk kincsei bemutathatóak legyenek.
Köszönettel tartozunk a Nemzeti Múzeum vezetésének és a munkálatokat irányító nemzetközi hírű restaurátornak, Wierdl Zsuzsannának, illetve az általa vezetett szakmai gárdának.
Hölgyeim és Uraim!
Esztergom Várhegye kereszténységünk és államiságunk szülőhelye. Szent István mai ünnepe legyen tehát e városban bizonysága annak, hogy a magyar állam méltó tisztelettel tekint alapítójára.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
(semjenzsolt.hu)
