Siker a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács létrehozása
2013. november 05.
A miniszterelnök “kárpát-medencei mércével” sikerként könyvelte el a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, és a legfontosabbnak azt tartja, hogy az erről szóló jogszabályban meghatározott lehetőségeket a tanács teljes mértékben ki tudja használni.
A kormányfő a Jobbik képviselőjének kérdésére válaszolva elmondta, sikernek tartja, hogy a kormány a legtöbb szomszédos országgal el tudta fogadtatni a kettős állampolgárságot. Közölte: azt javasolja, hogy Magyarország most semmilyen feltételt ne támasszon Ukrajnával szemben az EU által már megfogalmazott elvárásokon túl. Szerinte ennek majd akkor lesz értelme, ha Ukrajna – a november végére tervezett megállapodás révén – eljut oda, hogy az uniós tagságáról érdemben tárgyaljon.
Orbán Viktor hozzátette: ahhoz, hogy Magyarországnak valaha is erős tárgyalási pozíciói legyenek Ukrajnával szemben, közelebb kell engedni az Európai Unióhoz, sőt hívni kell oda. Szerbiában pedig – folytatta – már megállapodás született egy autonómiaforma létrehozásáról, ez a Magyar Nemzeti Tanács. “Végezzük el azt a munkát, amit el lehet végezni. Nem tartom helyes nemzetpolitikának azt a gondolkodásmódot, hogy amikor van egy lehetőségünk, amit megragadhatnánk, azon túlnyúló elvi lehetőségeket vetünk fel, és ezzel elveszítjük a lehetőségét annak, hogy elérhessük azt, amit valójában elérhetnénk” – mondta.
(Forrás: MTI)
A közigazgatási képzés részévé vált a nemzetpolitika
2013. november 04.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetpolitikai alapismeretek című kötet hétfői budapesti bemutatóján kifejtette: a közigazgatási képzés részévé vált a nemzetpolitika.
A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese azt mondta, a világon elsőként született olyan tankönyv, ami a nemzetpolitikáról szól. A kötetet, amelynek összefoglalója a közigazgatási alapvizsga része, elsősorban a közigazgatásban dolgozóknak szánják, de a külhoni magyarságnak is ajánlják, mivel ezáltal pontosan tudni fogják, a magyar közigazgatásban milyen szerepe van ennek a területnek, és milyen elvárásokat támaszthatnak a mindenkori kormánnyal szemben.
A kötet pontosan követi a Máért, a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott nemzetstratégia iránymutatását – jegyezte meg Semjén Zsolt.
A könyv teljességre törekedve, tudományos jelleggel nyolc fejezetben tekinti át történelmi, közigazgatási és nemzetstratégiai szempontból az egyes témákat, tisztáz alapfogalmakat, nemzetközi jogi aspektusokat. Foglalkozik az egyéni és a kollektív jogok kérdésével is, egyfajta “szellemi vértezetet ad” – hangzott el.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogai emberi jogok a közösségek szintjén, és az egyéni és kollektív jogok nem állíthatók szembe egymással. Kiemelte, hogy a kiadvány az autonómia kérdését részletesen tárgyalja, végighalad a szomszédos országok történelmén, körképet ad a Kárpát-medence viszonyairól. Kulcsfontosságúnak nevezte a kormányfőhelyettes az állampolgárságról szóló fejezetet.
A magyar nemzetpolitikai intézményeket és az elkezdett programokat is sorra veszi a kötet, például a Határtalanul! programokat, a Nemzeti Regisztert, illetve a Bethlen Gábor alapot – ismertette.
Répás Zsuzsanna, a területért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a könyv része annak a megújulásnak, amely az elmúlt három és fél évben történt Magyarországon. A nemzetpolitika is megújult, nyitva a külhoni nemzettársak, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága felé. A politikai nyitáshoz az államigazgatásban is szükséges a gondolkodásmód megváltozása, és akkor tudják élővé tenni a külhoni magyarokkal való kapcsolattartást, ha ez az újfajta gondolkodásmód részévé válik az államigazgatásnak is – magyarázta. Megjegyezte ugyanakkor: a könyv mindenkinek érdekes lehet, aki érdeklődik a külhoni magyarság iránt.
Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese szerint többről van szó, mint könyvbemutatóról, mivel a nemzetpolitika és a közszolgálati képzés talált egymásra. Az alapképzésben fél éven át egységes modul van minden terület számára az egyetemen, amelynek részét képezi a nemzetpolitikai ismeretanyag is – mondta, fontosnak nevezve, hogy a nemzetpolitika, nemzettudat a köztisztviselők, közigazgatásban dolgozók képzésének alapköve legyen.
Kántor Zoltán, a kötet kidolgozásában közreműködő Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy olyan honlap is készült az MTA Kisebbségkutató Intézetével közösen, amely megkönnyíti a nemzetpolitika oktatását.
(Forrás: MTI)
Kétoldalú ifjúsági kulturális programok támogatására írt ki pályázatot a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram
2013. október 30.
A pályázat olyan értékközpontú és értékteremtő, a gyermek és ifjúsági korosztály aktív részvételével megvalósuló kulturális programokat támogat, amelyek a határokon átnyúló magyar-magyar együttműködést szolgálják, hozzájárulnak a gyermek és ifjúsági kezdeményezések megvalósulásához, a határon túli magyar közösségek erősítéséhez, biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, a gyermek és ifjúsági korosztály tagjainak lelki és erkölcsi fejlődését.
A pályázati kiírás keretében egy magyarországi és egy határon túli ifjúsági szervezet pályázhat együtt közös kulturális program lebonyolítására.
A pályázatok támogatására 28 millió Ft áll rendelkezésre.
A pályázatok benyújtásának határideje: 2013. november 29.
A pályázati kiírás és útmutató itt olvasható.
(Forrás: kormany.hu)
Az együtt töltött szabadidő hozzájárul a családi harmóniához
2013. október 30.
A több generáció közös nyaralása fontos része lehet a családi harmónia megőrzésének – a többi között erről beszélt Semjén Zsolt kedden Ráckevén egy kisgyermekes vendégeknek kialakított szálloda rendezvényén.
A miniszterelnök-helyettes szerint bebizonyosodott, hogy a gyerekek egészséges fejlődésében nem csupán a szüleikkel kialakuló meghitt viszony, hanem a nagyszülőkkel fenntartott szoros kapcsolat is fontos szerepet játszik.
Utalt arra, hogy egy felmérés szerint az idősebb generációknak a jó életérzéshez elsősorban a családi együttlét, az egészség és az élményeket adó utazások szükségesek, ezért is fontos a közös nyaralás. A családbarát szállodák most formálódó hálózata is hozzájárulhat ehhez – tette hozzá.
Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy az elöregedő Európában sokfelé gondot jelenthetnek a generációk közötti súrlódások, és ezek enyhítéséhez az unión belül példaértékű a magyar és a francia családpolitika.
A rendezvényen Semsei Imre, a Debreceni Egyetem egészségügyi karának professzora az időskori egészség megőrzésének fontosságáról szólva elmondta, az egészség fontos gazdasági kérdés is. A nyugdíjasok számának növekedése mind nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, ennek csökkentéséhez nemcsak pénz, hanem például a nemzedékek közötti szolidaritás erősítése is szükséges. Ezzel a kérdéskörrel az unió politikusai is kiemelten foglalkoznak – jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
Az autonómia nem ellentétes a román alkotmánnyal
2013. október 30.
Sem a román alkotmánnyal, sem az európai vagy nemzetközi szabályozással nem ellentétes az autonómia egyetlen formája sem – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter október 30-án reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A tárcavezető azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Victor Ponta román miniszterelnök hétfőn az MTI-nek azt mondta: Románia alkotmányának és az európai gyakorlatnak megfelelő módon fog válaszolni a bukaresti kormány a székelység autonómiaigényére. A román kormányfő ezt azzal összefüggésben mondta, hogy a vasárnapi Székelyek nagy menetelésén a szervezők becslése szerint 120 ezer, a hatóságok állítása szerint 15 ezer résztvevő követelte Székelyföld területi autonómiáját, és tiltakozott Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen.
Martonyi János felidézte: a román alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ezt azonban egyáltalán nem kérdőjelezné meg, ha olyan helyi önigazgatási, önrendelkezési formációk, autonómiák jönnének létre, amelyek egyébként az állam egységét nem érintik – tette hozzá. Úgy fogalmazott: “szó sincs arról, hogy Románia közepén valamiféle elkülönülő enklávé jönne létre.”
Hozzáfűzte, ha egy közösség nagy többsége valamiféle önigazgatási, önrendelkezési autonómiaformát igényel, akkor demokratikus alapelv, hogy ezt a többség komolyan veszi, és tárgyalásokat kezd ennek az önrendelkezési formának a konkrét megvalósításáról.
A tárcavezető a vasárnapi demonstráció másik fő témájára utalva arra hívta fel a figyelmet: azt viszont kimondják nemzetközi, illetve európai normák, hogy nem szabad olyan területi beosztást meghatározni, amely az adott területen élő kisebbséget hátrányosan érinti, adott esetben a kisebbség létszámának a csökkenéséhez vezet. Márpedig azok a regionális elképzelések, amelyek megjelentek Romániában, “nagyon sajnálatos módon arra utalnak, hogy egy olyan területi módosítás következne be, ami igenis hátrányosan érintené éppen azt a közösséget, amelyiknek a nagy többsége, mint látjuk és láttuk, valamiféle autonómiaformának a megvalósítását tartaná demokratikus megoldásnak” – mutatott rá a külügyminiszter.
Hozzátette: a magyar kormány ebben az ügyben továbbra is – az alaptörvény értelmében – felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, és természetesen támogatja törekvéseiket, igényeiket.
(Forrás: kormany.hu)
A legfőbb üzenet az, hogy a Székelyföld létezik
2013. október 28.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a vasárnapi Székelyek nagy menetelésének a legfontosabb üzenete az, hogy a Székelyföld, a székelyek léteznek. A magyar kormány a székelyeket és valamennyi határon túli magyart támogatja – mondta a politikus október 28-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben bontakozott ki a történelmi, kulturális, szociológiai, filozófiai, ismertelméleti vita arról a kérdésről, hogy van-e egyáltalán Székelyföld. Ez a szokatlan, meghökkentő megmozdulás, amelyen 120 ezer ember alkotott 53 kilométeres menetoszlopot, erre e vitára adott csattanós választ: a székelyek léteznek – hangsúlyozta Németh Zsolt.
A kormány feladata, hogy a székelyeket, az erdélyi magyarokat és a határon túli magyarokat együttérzéséről biztosítsa, támogassa őket – mondta. A közigazgatási átalakítással kapcsolatban pedig a kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy természetesen Románia dönt a területi felosztásáról, de figyelembe kell vennie az Európa Tanács kisebbségi egyezményét, amely szerint nem lehet hátrányosan megváltoztatni a közigazgatási területek átalakításkor a kisebbségek etnikai arányát.
A Székelyek nagy menetelésének három fő célkitűzése volt: Székelyföld legyen önálló fejlesztési régió, legyen önálló közigazgatási egység, és induljon párbeszéd a román kormányzat és az erdélyi magyarok képviselői között – fejtette ki Németh Zsolt, megjegyezve: “ne számítson arra román kormányzat, hogy az erdélyi magyarok letesznek erről”.
Az államtitkár szerint ha az elmúlt időszakban és a székelyek menetelésén tanúsított egységet fenn tudják tartani az erdélyi magyar politika résztvevői, akkor van reális remény arra, hogy eredményt lehet elérni.
Németh Zsolt arról is szólt, hogy nemcsak a szervezőket, hanem a román hatóságokat is elismerés illeti meg, amiért biztosították a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogát, amely a román demokrácia javára válik. Az államtitkár szerint ha Románia demokratikus állam, akkor nem fogja figyelmen kívül hagyni a 700 ezer székely ember akaratát.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére a két háromszéki falu, Bereck és Kökös közötti összefüggő menetoszloppal tiltakoztak Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen, követelve Székelyföld területi autonómiáját. Az SZNT, akárcsak a többi romániai magyar politikai szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a bukaresti kormány román többségű közigazgatási régióba akarja besorolni a magyarok által többségben lakott székelyföldi megyéket.
A szervezők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyek nagy menetelésén.
A székelyföldi demonstrációval párhuzamosan Magyarországon Budapesten és 13 más településen tartottak szolidaritási megmozdulásokat, valamint Európa és Észak-Amerika több városából is érkezett jelentés felvonulásokról.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt sydneyi magyarokkal találkozott
2013. október 28.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ausztráliai látogatása végén a sydneyi, illetve új-dél-walesi magyarokkal találkozott, részt vett egy állampolgársági eskütételen, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepségen a sydneyi Magyar Házban.
A miniszterelnök-helyettes a sydneyi Erzsébet Otthonban tájékoztatót tartott az aktuális nemzetpolitikai kérdésekről és a jövő évi választásokra való regisztrációs lehetőségekről. Ezután a Délvidéki Magyar Szövetség klubházában részt vett csaknem ötven, külföldön született magyar állampolgársági eskütételén. Az ünnepség után a klubházban összegyűlt több száz érdeklődőnek előadást tartott, és a közös vacsorát megelőzően kérdésekre válaszolt – tájékoztatta Tamás Kinga konzul szombaton az MTI-t.
Semjén Zsolt a látogatás záró napján a lengyel főkonzulátuson megköszönte, hogy a lengyel állam lehetőséget biztosított egy magyar konzuli fogadónap megtartására.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett szombati megemlékezés a rookwoodi temető magyar részlegében kezdődött, ahol megkoszorúzta a Hősök Keresztjét, majd a magyar hősök emlékére tartott ökumenikus istentiszteleten vett részt, ezután pedig megtekintette a sydneyi Magyar Ház által szervezett emlékműsort.
(Forrás: MTI)
Rendeződik a katolikus egyházi intézmények finanszírozása
2013. október 23.
Az államival azonos módon biztosítják a katolikus egyházi intézmények finanszírozását – ezt tartalmazza a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi megállapodás módosítása, amelyet hétfőn írt alá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius Budapesten. Az eseményen részt vett Erdő Péter bíboros is.
Semjén Zsolt az Országházban tartott ünnepélyes aláírás után kiemelte: a megállapodás kitér az adó egy százalékának a kérdésére, a katolikus felsőoktatás és a közgyűjtemények helyzetére. Emellett rendezik a római Pápai Magyar Intézet régóta húzódó ügyét is – jelezte.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese méltatta az 1997-es megállapodást, amely szavai szerint kiállta az idők próbáját. Megjegyezte: amikor olyan törvények, jogszabályok születtek, amelyek a megállapodással ellentétesek voltak, azokat az Alkotmánybíróság mind megsemmisítette.
Kiemelte: a megállapodást azért kellett módosítani, mert a jogszabályi környezet alapvetően megváltozott. Példaként említette az új alaptörvényt, az egyházügyi törvényt és az oktatási törvényeket, továbbá az adójogszabályok változásait.
Hozzátette, a bizottság a módosítás kidolgozásakor nagy munkát végzett, amiért Semjén Zsolt külön köszönetet mondott a magyar állam nevében.
Az egyházi diplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes jelezte: a nemzetközi megállapodást törvényjavaslat formájában benyújtják az Országgyűlésnek, teljes egészében akkor lesz megismerhető.
Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius kifejezésre juttatta az apostoli nunciatúra “örömét és megelégedettségét” a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti dokumentum ünnepélyes aláírásával kapcsolatban. Rámutatott: ezzel az aktussal zárult egy sokéves munka és “a végső megegyezésig tartó konzultációk” sora.
Szólt arról, hogy az 1997-ben megkötött megállapodás módosításáról van szó “a Magyarország és a Szentszék közötti kiváló kapcsolatok jegyében”.
Emlékeztetett arra: 1997-ben a szerződés “a kifejezetten vallásos intézmények közszolgálati tevékenységének finanszírozását” szabályozta.
Úgy fogalmazott: kötelességüknek tartották a szerződés módosítását az új alaptörvény kihirdetése és az ezzel kapcsolatos megváltozott jogszabályi környezet miatt. Rámutatott: az egyház nem kér magának privilégiumokat, hanem “nyugodt körülmények között szeretné folytatni” évezredek óta zajló nevelő és szociális tevékenységét, “és örömmel látja, hogy az állam ezt elismeri és biztosítja hozzá a működéshez szükséges financiális eszközöket.”
Alberto Bottari de Castello megjegyezte, a szerződés aláírásának témáját “pozitív kommentárok kísérték” Áder János köztársasági elnök vatikáni látogatásakor is, a katolikus egyházfő pedig felhatalmazta őket arra, hogy aláírják a dokumentumot.
Hozzátette: az apostoli nunciatúra örömét, elismerését és háláját fejezi ki mindkét delegáció tagjainak, és reméli, hogy a kölcsönös tisztelet és a közös munka jegyében lehet folytatni ezt a munkát. A nunciatúra külön köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak.
Az eseményen részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, Hölvényi György egyházügyekért felelős államtitkár, Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára, Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és Soltész Miklós szociális államtitkár is.
A kormányfő tavaly júniusban hatalmazta fel a kabinet képviselőit a szerződés módosításának előkészítésére.
Erdő Péter bíboros, prímás csaknem egy évvel ezelőtt, a szentszéki-magyar ad hoc vegyes bizottság budapesti ülése után azt mondta: a törvények változása következtében az egyezményekben is meg kell tartani azokat a garanciákat, amelyeket a rendszerváltozás óta adtak. Az esztergom-budapesti érsek akkor kiemelte, hogy az állami és az egyházi fenntartású intézményeket egyenlően kell finanszírozni.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét
2013. október 23.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a helyi magyar közösség meghívására szerdán részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ausztráliai ünnepségeken és állampolgársági eskütételen, és konzuli irodát nyitott meg Melbourne-ben.
Semjén Zsolt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Ausztrália legnagyobb magyar közösségi épületében, a Wantirnai Magyar Központban, és részt vett a forradalom emlékére szervezett hagyományos gyertyafényes megemlékezésen.
A miniszterelnök-helyettes több száz fő jelenlétében konzuli irodát nyitott meg a melbourne-i Bocskai Komplexumban.
A nap folyamán találkozott Victoria állam vezetőivel is – tájékoztatta Sikó Anna nagykövet az MTI-t.
Melbourne-i látogatását követően Semjén Zsolt Sydney magyar szervezeteit keresi fel. A miniszterelnök-helyettes látogatása során tájékoztatja Ausztrália magyarságát a jövő évi magyarországi választásokra való
regisztráció lehetőségeiről is.
(Forrás: MTI)
Új épülettel bővült a Budapest-Fasori Református Kollégium
2013. október 16.
Új épülettel bővült a Budapest-Fasori Református Kollégium. Az épületet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP) VII. kerületi polgármester adta át ünnepélyes keretek között szerdán a fővárosban.
Semjén Zsolt köszöntőjében hangsúlyozta, az egyházi iskolák mindig olyan plusz értékeket nyújtanak, amelyet más típusú intézmények, világi iskolák nem tudnak adni.
Ezek az értékek az evangéliumon alapulnak – mondta, hozzátéve, hogy a tízparancsolat jelenti azt az erkölcsi rendet, ami az egyes embert, a családot és a nemzetet a történelem viharában is képes megtartani.
A miniszterelnök-helyettes szólt az egyház és a hívek szerepvállalásáról, és köszönetet mondott az önkormányzatnak is az iskola bővítéséért. Reményét fejezte ki, hogy az iskolába járó gyermekek létszáma hamarosan emelkedhet majd.
Vattamány Zsolt elmondta, a történelem nehéz időszakában az egyház már sokszor segített.
A Budapest-Fasori Református Kollégium előzményeit sorolva felidézte a Julianna református általános iskola történetét, az 1948-as kommunista hatalomátvételt, amely az intézmény sorsát is megpecsételte. Az iskola 1992-ben indulhatott újra. Az elmúlt két évtizedben bebizonyosodott, mekkora szükség van a vallási szemléletű ugyanakkor a 21. század követelményeinek megfelelő oktatási intézményekre – jelentette ki, majd hozzátette, hogy az iskola mára kinőtte korábbi épületét. Ezen szerettek volna segíteni, amikor úgy döntöttek, hogy a most átadott épületet az intézmény rendelkezésére bocsátják.
Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz-KDNP), kerületi országgyűlési képviselő pedagógusként és szülőként köszöntötte a jelenlévőket. Szólt arról, hogy a tervek szerint zeneiskolával bővülve az intézmény az oktatás “teljes egységét” megvalósíthatja.
Horgos Vilmos, kollégium igazgatója az MTI-nek elmondta, jelenleg 12 tanulócsoportos általános iskolát működtetnek, mintegy 270 gyermekkel, és három csoportos óvodájukba 75-80 kisgyermek jár.
Terveik között szerepel az óvoda 150 férőhelyesre történő bővítése, kettő helyett három első osztály, angol kiemelt nyelvi tagozat indítása, és az iskola 16-20 tanulócsoportra bővítése. Szeretnének 2-3 éven belül középiskolát is indítani 150-200 diákkal – tette hozzá. Mint mondta, ez valószínűleg szakközépiskola lenne, és elképzelhető, hogy indítanak egy gimnáziumi osztályt is.
Korábban általános iskola működött a most átadott épületben, amelyet húsz évre, csökkentett bérleti díjjal kapta meg a kollégium az önkormányzattól.
(Forrás: MTI)
