Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének zárónyilatkozatát – jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után csütörtök este a Parlamentben.

A dokumentum többi között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A magyar nemzet most be tudja teljesíteni azt a feladatot, amely történelmi okok miatt előtte áll: a közös ügyekben közös döntést hozni, hogy a nemzet egységét megszilárdíthassák. “Felelősségünk is közös, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel jól éljünk” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást.

Az aláírók üdvözlik, hogy az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, amely szerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. Fontos feladatnak tekintik, hogy a külhoni magyar állampolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a regisztráció folyamatáról és a választási eljárásról annak érdekében, hogy minél többen részt vegyenek a választásokon. Sikeresnek tekintik a “2013 a külhoni magyar kisiskolások éve” programot, amely az előző évben az óvodás korosztálynál megkezdett munka folyatatásaként a kisiskolásoknál ért el számottevő eredményeket az óvodai-iskolai átmenet, az iskolai beiratkozások, valamint az alapfokú iskolák minőségének javításánál. Megállapodtak abban, hogy 2014-ben az év programja keretében a külhoni magyar fiatalok tehetségének kibontakoztatása a cél.

A zárónyilatkozat – amely “nemzetrészenként tartalmazza a legfontosabb megoldandó kérdéseket” – rögzíti, hogy a résztvevők tiltakoznak minden olyan területi és közigazgatási átalakítás ellen, amely – az érvényben levő európai normákat figyelmen kívül hagyva – hátrányosan érinti az erdélyi magyar közösséget. Támogatnak minden olyan törekvést, amely a szolidaritás és a szubszidiaritás elveit követve segíti az erdélyi magyarság közösségként megmaradását, továbbá meggyőződésüket fejezik ki, hogy a szülőföldjükön való boldogulásuk garanciája a közösségi autonómiák közjogi rendszere.

Ebből a szempontból közvetlen demokrácia fontos eszközeként példaértékűnek tekintik a Székelyek nagy menetelését, és üdvözlik azt az akcióegységet, amely a szervezésben megmutatkozott. Támogatásukról biztosítják a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon, minden megkötöttség nélkül használhassa, és tiltakoznak a román hatóságok jogkorlátozó fellépéseivel szemben. Aggodalommal veszik továbbá tudomásul, hogy továbbra sem rendeződött a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának megalakításáról kialakult vita. Felkérik a román kormányt, hogy a magyar tagozat létrehozása érdekében érvényesítse a tanügyi törvényben biztosított jogokat.

A dokumentum aláírói elutasítják a szlovák oktatási tárca által bevezetni kívánt reformtervezetet, amelynek a jelenlegi tervek szerinti végrehajtása a magyar iskolák tömeges bezárásával járna.

Szerbia esetében aggodalmukat fejezik ki a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata miatt, és bíznak abban, hogy a testület döntése nem jelent majd visszalépést az eddig kivívott közösségi jogokkal kapcsolatban. Nyugtalanítónak tartják a szerbiai rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási folyamatban tapasztalható problémákat is. Tekintettel arra, hogy a vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 2014. március 1-jén lejár, szorgalmazzák az eljárások felgyorsítását – olvasható a zárónyilatkozatban. Üdvözlik, hogy 2013. június 26-án a magyar és a szerb államelnök közös főhajtással emlékezett meg a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól.

Szorgalmazzák, hogy Ukrajnában, illetve Kárpátalján hozzák meg a megfelelő intézkedéseket a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény maradéktalan érvényesítéséért, biztosítsák a magyar nyelvű hivatalos ügyintézést és nyelvhasználatot a közigazgatásban, oktatásban, illetve az állami és önkormányzati irányítás alatti egyéb ágazatokban. Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fejlesztéséről szóló stratégiai megállapodást, egyben szorgalmazzák az ukrán kormány közreműködését Kárpátalja egyetlen önálló magyar felsősoktatási intézménye szakjainak további sikeres akkreditálásában. Egyetértenek abban: az esélyegyenlőség megteremtéséért el kell érni, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények végzős diákjai magyar nyelv és irodalomból is tehessenek érettségi és felvételi vizsgát az ukrajnai független vizsgaközpontokban. Tiltakozásuknak adnak hangot a Tisza vízgyűjtő területét fenyegető verespataki aranybánya-beruházás, illetve a nagymuzsalyi aranyfeldolgozó terve ellen.

Semjén Zsolt az ülést értékelve kiemelte: a nemzetpolitika két legfontosabb kérdésében teljes a konszenzus, ami korábban elképzelhetetlen volt. Nincs vita arról, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és azzal együtt a szavazati jog, illetve az autonómia melletti kiállásról sem. A tömbmagyarság esetében területi, a szórvány esetében pedig kulturális autonómiára van szükség – rögzítette.

A kormányfő helyettese beszámolt arról is, hogy a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács 385 millió forintos többlettámogatásban részesül, a pénzt elsősorban felsőoktatási ösztöndíjakra fordíthatja. Tájékoztatása szerint a kormány előző este döntött a Kőrösi Csoma Sándor-programról, és arról, hogy az abban részt vevők számát megduplázzák.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az EMMI köznevelésért felelős államtitkára 2013. november 6-án hozott döntést három, a határon túli magyar közoktatás megerősítését célzó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet által közösen meghirdetett pályázatról.

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bekezdésében felsorolt országok területén, valamint Ausztriában az iskolai tanórán kívüli, az önazonosság-tudat megerősítését, a magyarság szellemi értékeinek megismertetését szolgáló magyar nyelvű közoktatási programok támogatására kiírt pályázatra 118 kérelem érkezett, a döntés értelmében 62 pályázó kapott összesen 18 millió forint értékben támogatást.

A szórványban folyó oktatás támogatására (a Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovákiában szórványterületen dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosításához, az utazási, valamint a kollégiumi ellátás költségeihez történő hozzájárulásra) kiírt pályázat keretében 40 szervezet részesült összesen 21 millió forint támogatásban.

A Julianus Testvériskola Program keretében határon túli középfokú oktatási intézmények részére a 2013/14-es tanévben megvalósítandó középiskolai osztálykirándulások támogatására kiírt pályázat 10 millió forintos keretösszegéből 41 középiskola kapott támogatást a programok megvalósításához.

Az elnyert összegek jogcímenként és a nyertes szervezetek listája itt található.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Orbán Viktor miniszterelnök úgy számol, hogy a következő parlamenti választás után jelentősen enyhülni fog az az ellenszél, amelyben kormánya az elmúlt három és fél évben végezte munkáját. A kormányfő csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésén, a Parlamentben azt is mondta: a Kárpát-medencében élő magyarság számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll majd a háta mögött a következő években.

Orbán Viktor beszédében kijelentette: bármi is lesz a következő magyarországi parlamenti választás eredménye, az elég valószínűnek tűnik, hogy az ebben a ciklusban lefektetett alkotmányos alapok “nem lesznek fölszedhetők”, ezzel számolhatnak a határon túli magyarok is. A következő évek munkájának tehát az alaptörvényben most olvasható tételek lesznek a szilárd elvi és történeti alapjai – nyomatékosította.

A fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre utalva azt is mondta: a Kárpát-medence magyarsága számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll majd a háta mögött a következő években. Mint fogalmazott, már nem az a vita, hogy amit Magyarország csinál, az sikeres-e, hanem hogy mennyire, ugyanis a három és fél évvel ezelőtt elindított gazdaságpolitika és társadalomszervezés meghozta a nemzetközi elismertséget. Szavai szerint Magyarország a jövőben a mindennapi megélhetés szempontjából is új lehetőségeket nyitó ország lesz.

Mindezek miatt arra számít – folytatta a határon túli magyar szervezetek, a kormánytagok és a meghívott vendégek előtt -, hogy az az ellenszél, amelyben kormánya az elmúlt három és fél évben végezte a munkáját, a következő parlamenti választás után jelentősen enyhülni fog. A választást követően, különösen ha ismét egy stabil kabinet jön létre, az ellenszél helyett a hátszél jelensége rajzolódik ki Magyarország és a vele szövetséges európai uniós országok kapcsolatában – mondta a kormányfő. Rámutatott ugyanakkor, hogy a választás előtt, a következő négy-öt hónapban – mivel nemzetközi pártszövetségek, testvérszervezetek működnek, így a magyar politikai életben “a külföldi elem részvétele meg fog erősödni” – még nem látszik majd az a kép, mely szerint Magyarország a vitákon túljutott ország a nemzetközi színtéren, “sőt épp az ellenkező képzet alakul majd ki”.

Összegzése szerint az elmúlt három év munkája nemcsak számokban kifejezhető eredményeket, hanem jelentős presztízsnövekedést is hozhat Magyarországnak. Márpedig ha az anyaország erős, elismert, akkor nagyobb támaszt tud nyújtani a Kárpát-medence magyar közösségeinek is – fűzte hozzá.

Orbán Viktor egyúttal köszönetet mondott azért – hiszen erőt adott a magyar kormánynak -, hogy amikor a nemzetközi viták idején kiállásra, szolidaritásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra mindig lehetett számítani. Könnyen lehet, hogy ha nem lett volna ilyen széles, a nyugati magyarságot is magába foglaló kiállás Magyarország mellett, akkor a kormány nem is tudta volna keresztülvinni elképzeléseit – tette hozzá.

A magyarországi ellenzéknek is újra köszönetet mondott a jelentős nemzetpolitikai kérdésekben kialakult egyetértésért.

A mintegy huszonöt perces felszólalásában megismételte emellett azt az álláspontját, amely szerint a következő öt-tíz év legjelentősebb magyarországi gazdasági, gazdaságfilozófiai vitái az “Európai Unió versus nemzeti szuverenitás” összefüggésében zajlanak majd.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy Magyarország rendkívül szegény – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki beszédében ezzel kapcsolatosan bejelentette, hogy a kormány szerdai ülésén döntött az úgynevezett gyed extra bevezetéséről, amelyről Soltész Miklós szociális államtitkár csütörtök délelőtt tart sajtótájékoztatót. A gyed extra a kismamák munkaerő-piaci visszatérését hivatott segíteni.

Orbán Viktor véleménye szerint a következő években folyamatosan kormányzati intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a makrogazdasági helyzet javulása megjelenjen a mindennapi élet viszonyaiban is, hogy “a szabad élet feltételeit is megteremthessük”.

Megerősítette, kormánya törekszik arra, hogy a makrogazdasági helyzet anyaországi javulása megjelenjen a határon túli területeken is. Ennek már vannak, igaz szerény, jelei, de még nem lehet kijelenteni, hogy az államhatárokon kívüli, magyarlakta területek gazdasági fejlődése összhangban van az anyaország gazdasági fejlődésének ritmusával, tartalmával és minőségével – mondta, majd közölte: a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb kérdése vélhetően éppen az lesz, hogy “a szellemileg már megalkotott Kárpát-medencei gazdasági stratégia” a valóságban is működővé váljon.

A miniszterelnöki beszéd után a tanácskozás zárt körben folytatódott. A napirenden a nemzetpolitikai stratégia megújítása, az egyszerűsített honosítás és a jövő évi választásra való felkészülés szerepel. Az ülés várhatóan zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be kora este.

(Forrás: kormany.hu, MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Rétvári Bence szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményező 1945-ös Benes-dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja azokat. A kereszténydemokrata politikus előadása a KDNP és a Konrad Adenauer Alapítvány közös rendezvényén hangzott el Budapesten, szerdán.

Az államtitkár más hivatalos elfoglaltsága miatt nem volt jelen a rendezvényen, előadását felolvasták.

Rétvári Bence úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttműködést.

Az 1945-ös kassai kormányprogram nyomán megszületett 143 elnöki rendeletből 13 közvetlenül, 20 közvetve sújtotta a csehszlovákiai magyar és német kisebbséget, a rendelkezések célja pedig elsődlegesen az etnikailag homogén Csehszlovákia létrehozása volt.

A magyar és német nemzetiségűeket többek között megfosztották állampolgárságuktól, befagyasztották bankbetétjeiket, az állami alkalmazottakat elbocsátották, a hallgatókat kizárták az egyetemekről. A csehszlovákiai kisebbségek elleni támadássorozat része volt a gróf Esterházy János elleni per, melyben fasizmussal való együttműködés miatt hoztak halálos ítéletet – melyet életfogytiglanra változtattak – miközben korábban éppen Esterházy volt az egyetlen, aki a szlovák parlamentben tiltakozott a zsidók deportálása ellen – derült ki Rétvári Bence előadásából.
Az államtitkár szerint ideje, hogy a Benes-dekrétumok “a történelem szemétdombjára kerüljenek”.

Horváth Attila jogtörténész előadásában beszélt arról, hogy a Benes-dekrétumok nem csupán jogfosztást jelentettek, de az ingatlan- és részben az ingóvagyontól való megfosztását is, továbbá az érintettek társadalombiztosításának megszüntetését, de ezeknek az elnöki rendeleteknek a következménye az is, hogy a felvidéki magyar gyermekek négy éven át nem járhattak iskolába.

Ezen a területen a világháború után a népbíráskodás is a magyarság ellen fordult, 75 ezer háborús bűnöst találtak a felvidéki magyarok körében – ez egész Európában példátlan arány – az ezen eljárásokban elítéltek egy részének azonban büntetlenséget ígértek a csehszlovák hatóságok, ha áttelepülnek Magyarországra – ismertette a szakember.

Miután a nyugati nagyhatalmak csak a csehszlovákiai németek egyoldalú kitelepítését támogatták, a felvidéki magyarságét nem, a csehszlovák hatóságok kezdeményezésére sor került a szlovák-magyar lakosságcserére, melynek keretében több mint 70 ezer, jobbára módos felvidéki magyart kényszerítettek vagyona hátrahagyásával áttelepülésre. Eközben Magyarországról önként, toborzás hatására költözhettek Csehszlovákiába, akik erre vállalkoztak – mondta Horváth Attila.

Hozzátette: a hátrányos megkülönböztetés az 1948-as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétellel látszólag véget ért, mindenki egyenlő lett a diktatúrában, ám valójában a felvidéki magyarok ezután kettős elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett az etnikai diszkrimináció is sújtotta őket.

Bár Szlovákia az EU tagja, ott még sem érvényesül minden vonatkozásban az unió joga, hiszen a Benes-dekrétumokat nem lehet megszűntnek tekinteni és így még mindig nincs elégtétel a jogfosztásokért – fűzte hozzá Horváth Attila.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Szerdai ülésén tárgyalja a kormány a vatikáni szerződés közelmúltbeli módosításának aláírt szövegét, és ha jóváhagyja, benyújtják azt a parlamentnek – mondta SemjénZsolt a Demokratikus Koalíció (DK) szerdai sajtótájékoztatójára reagálva az MTI kérdésére.

A Demokratikus Koalíció (DK) azt követelte, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra a vatikáni szerződés októberben aláírt módosításának szövegét. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője úgy fogalmazott, hogy a kormány “titkos körülmények között” módosította szerződést, és elfogadhatatlannak tartják, hogy annak tartalmát nem ismeri az ország. Erős a gyanú, hogy “itt a vatikáni mutyi”, és a DK nem szeretné, ha a “vatileaks-iratokból” derülne ki, hogy mit művelt a kormány – mondta.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese egy más témában tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ez a felvetés megint Gyurcsány Ferenc beteges egyházellenességéből és tájékozatlanságából adódik. Az elsőt nem kívánta kommentálni, a másikra úgy reflektált: semmiféle titkosságról nincs szó.

A nemzetközi szerződésekről szóló jogszabályok szerint a felek megtárgyalják az esetleges változtatásokat, ezt követően megtörténik az aláírás, amit október 21-én az Országházban a kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Szentszék részéről pedig Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius megtett. Majd ezután a kormány áttekinti az aláírt szöveget, benyújtja azt az Országgyűlésnek, és akkortól válik nyilvánossá a parlament honlapján.

Az aláírt megállapodást szerdai ülésén tárgyalja a kormány, és ha jóváhagyják, benyújtják azt az Országgyűlésnek – jelezte. Gyurcsány Ferenc, amikor rászánja magát és felmegy a honlapra, ott meg fogja találni a teljes szöveget, és mint Semjén Zsolt mondta, “reméli, hogy megérti annak tartalmát”.

Semjén Zsolt leszögezte: akkor jártak volna el jogszabálysértő módon, ha az aláírt megállapodás szövegét a benyújtás előtt bárkinek kiadják.

A Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi, 1997-es megállapodásának módosítása szerint az államival azonos módon biztosítják a katolikus egyházi intézmények finanszírozását. Semjén Zsolt az ünnepélyes aláírás után kiemelte: a megállapodás kitér az adó egy százalékának a kérdésére, a katolikus felsőoktatás és a közgyűjtemények helyzetére. Emellett rendezik a római Pápai Magyar Intézet régóta húzódó ügyét is – közölte.

Az egyházi diplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes már az eseményen jelezte: a nemzetközi megállapodást törvényjavaslat formájában benyújtják az Országgyűlésnek, teljes egészében akkor lesz megismerhető.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Duplájára növeli a kormány a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak számát – jelentette be Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében szerdán a Parlamentben.

A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese sajtótájékoztatóján elmondta: így mintegy száz fiatal ösztöndíjas utazik majd a diaszpóra területeire, hogy az ott élő magyarságot segítse, magyar nyelvet, néptáncot vagy történelmet tanítson. A javaslat részleteiről szerdai ülésén tárgyal a kabinet.

Semjén Zsolt bejelentette azt is: Mikes Kelemen program indul, amelynek célja, hogy a diaszpóra területein fellelhető, a megsemmisülés, elkallódás által fenyegetett könyvtári hagyatékot összegyűjtsék. Ehhez első körben hét nagy raktárt bérelnek Ausztráliától Amerikán át Kanadáig, ahol összegyűjtik a fellelhető hagyatékot, és ami olyan típusú, azt az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezik el, ami pedig nem ilyen jellegű, azt kárpát-medencei iskoláknak juttatják el.

Beszámolt arról is, hogy óriási sikere van az állampolgárság kiterjesztésének, a nemzet közjogi egyesítésének. Emlékeztetett: a folyamat megerősítésére, segítésére további ötven konzult küldtek világszerte a nagykövetségekre, konzulátusokra. Jelezte azt is: a végsőkig leegyszerűsítették a kérdőíveket, és az adminisztrációt, arra is lehetőség nyílt, ha tíz éves házasság vagy közös gyerek van, akkor a házastárs is kérheti a magyar állampolgárságot.

Felmerült ugyanakkor, hogy a választással kapcsolatban kiküldött regisztrációs tájékoztató a jogi nyelvezet miatt túl bonyolult. Szükséges ezért olyan tájékoztató kiküldése, ami köznyelvileg érthető módon írja le mi a teendő. Felvetődött az is, ha a személyi okmányokban a nevek írása nem esik egybe, de egyértelműen azonosítható az állampolgár, akkor emiatt ne kelljen az adatok pontosítására visszaküldeni az űrlapot. Példaként az Elisabeth-Erzsébet nevet említette.

Eddig mintegy 50 ezren regisztráltak a választásra – közölte a miniszterelnök-helyettes.

Óriási sikere volt továbbá a nemzeti regiszternek is, közelítenek a 100 ezres számhoz, akiknek tájékoztatást küldenek a magyar nemzetet érintő ügyekben – tette hozzá. Rendkívül pozitív volt emellett a fogadtatása a tárgyi örökség összegyűjtését célzó Julianus programnak.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy felméréseik és számításaik szerint a diaszpórában mintegy 2,6 millió magyar identitású ember él, és közel kétezer magyar szervezet működik. Ezeket feltérképezték, és kapcsolatba léptek velük.

Hozzátette: fontos látni, hogy a magyarság a világban rendkívül sikeres, az üzleti, a tudományos és a művészeti életben egyaránt és, hogy a diaszpóra magyarságára egyfajta hídfőként számíthatnak a világ minden pontján. Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki, hogy amikor a Magyarországgal szembeni támadások zajlottak, “teljes mellszélességgel kiálltak” hazánk mellett, és sok tízezer cikket, nyilatkozatot írtak az adott államokban. Ez lelkileg is megerősített minket – fogalmazott.

Lauer Edit, az atlantai magyar szervezet képviseletében szintén a Kőrösi Csoma Sándor programot említette legfontosabb és legsikeresebb intézkedésként. A magyar kormány tényleg el akarta érni őket, és ez nagyon sokat jelent számukra. Nagyszerű munkát végeztek az ösztöndíjasok – mutatott rá, hozzátéve: náluk egyebek között magyar-amerikai együttműködési konferenciát szerveztek.

A kettős állampolgárság lehetőségét is külön kiemelte, és úgy fogalmazott: “én nemcsak magyar származású vagyok, hanem tényleg paprika van a véremben, és nagyon büszke vagyok”.

A következő év eseményei közül a választást emelte ki, és fontosnak tartotta a tárgyi örökség összegyűjtését célzó Julianus-programot is.

A Magyar Diaszpóra Tanács a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét.

A III. diaszpóra tanács ülésén várhatóan zárónyilatkozatot fogadnak el a résztvevők. Csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartják a Parlamentben.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Hazánknak és Európának is egységre van szüksége alapvető, elemi kérdésekben ahhoz, hogy sikeres lehessen – hangsúlyozta Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács III. ülésén szerdán, Budapesten.

A kormányfő a mintegy száz résztvevő előtt tartott beszédében kijelentette: Magyarország megadta válaszát a nyugati civilizáció válságára, és abban bízik, hogy ez egy jó válasz volt. Szerinte ugyanis az eltelt három évben az ország olyan teljesítményt ért el, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítettek az elmúlt időben.

Az természetes, ha a barátok sikeresnek látják mindazt, amit a kormány tesz, de ha az ellenfelek is elismerik, az az igazi bizonyíték – mondta Orbán Viktor, felidézve, hogy Magyarországnak a saját önállóságáért, gazdaságpolitikájáért sok nemzetközi szereplővel kellett vitáznia, így az Európai Unióval, az Európai Parlamenttel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Mára azonban ezek az intézmények ugyan “fogcsikorgatva” – folytatta –, de a tények alapján kénytelenek leírni jelentéseikben a magyar gazdaság eredményeit, például a csökkenő államadósságot, a három százalék alatti költségvetési hiányt és a növekedést.

Utalt a fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre, hangsúlyozva, hogy az alapján Magyarország minden tekintetben jobban teljesít, mint az uniós átlag. Ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van, de hogy a magyar irány még az ellenfelek szemében is eredményre vezet, az komoly siker – mondta.

Hozzátette, reméli, hogy ezzel az uniós jelentéssel Magyarországon is lezárul az a vita, amely arról szól, hogy az irány, az alkotmányos alap helyes-e, és a vita ezután arról zajlik majd, hogy ezeken a stabil alapokon milyen kisebb változásokkal kell folytatni a megkezdett munkát.

A nemzetpolitikára rátérve Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács képviselőin keresztül a jövő évi magyarországi parlamenti választáson való részvételre – illetve az azt megelőző regisztrációra – biztatta a diaszpórában élő magyarokat.

A kormányfő szavai szerint így közjogi értelemben visszakapcsolódhatnak majd a nemzet vérkeringésébe. “Közös felelősség, hogy ne tékozoljuk el mindazokat az esélyeket, amelyeket nagyon nehéz, izzadságos és verejtékes munkával” az elmúlt három évben sikerült elérni – mondta.

Üdvözölte továbbá, hogy fontos nemzetpolitikai kérdésekben egyetértés mutatkozik a magyar politikai élet meghatározó szereplői között. Példaként említette a kettős állampolgárságról szóló törvényt és a közelmúltban tartott Székelyek nagy menetelését. Szerinte ahogyan a nemzetpolitikában ígéretes együttműködés felé haladnak, úgy az más nagy kérdésekben – például az alkotmány ügyében vagy gazdasági témákban – is létrejöhet majd az évek során.

Szavait nagy taps fogadta, amikor jelezte: jó esély van a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-program folytatására.

Orbán Viktor mintegy negyvenperces beszédében ismét hosszan kifejtette azt az álláspontját, amely szerint a világban ma egy nagy átrendeződés zajlik, amelyben megkérdőjeleződnek a korábban érvényes gazdasági, politikai és kulturális előfeltevések. Ezt a magyarok sem hagyhatják figyelmen kívül, ezért is hirdette meg a kormány például a keleti nyitás stratégiáját – közölte.

Felhívta egyúttal a figyelmet arra, hogy a változásokkal egyúttal az a gondolkodásmód is elveszítette érvényét, amely szerint a sikerhez azt kell tenni, amit Nyugaton csinálnak, az ő társadalmi-gazdasági modelljüket kell követni. Ezzel összefüggésben szintén utalt az említett európai bizottsági jelentésre, amelynek tendenciájából szerinte az is kiolvasható, hogy “az az érv, miszerint nekünk azt kellene csinálni, mint amit a többiek, a nyugatiak csinálnak, ma már nem állja meg a helyét”.

Kormánya erre az új helyzetre lehetőségként tekintett, nem ijedt meg, és a magyar észjárás szerint kialakított egy másfajta gazdasági, kulturális, szociális-társadalmi rendszert – mondta. Hivatkozott a csaknem két éve hatályos új magyar alkotmányra, amely – mint mondta, ellentétben a kereszténységet és a munkára épülő gazdaságot feladó Európával – elismeri Magyarország keresztény hagyományait, és világossá teszi, hogy egy munkára épülő gazdasági rendszert kell kialakítani.

A miniszterelnök egyúttal rámutatott a gazdasági siker és a nemzeti önbecsülés összefüggésére, jelezve: ha egy ország, öntudatot akar erősíteni, az elismertségét akarja növelni, akkor gazdasági sikerekre szükség van. Nagyon nehéz ugyanis úgy önbecsülést és nemzeti öntudatot erősíteni, hogy folyton magyarázni kell, miért vagyunk gazdaságilag sikertelenek. Mennyivel könnyebb ezt megtenni – magyarázta –, ha azt lehet mondani, Magyarországot meg lehet nézni, mert bár még nem Németország, de a fejlődés tendenciái alapján egyre-másra ér el sikereket. Megjegyezte, ha minden igaz, Magyarország a régióban betöltött korábbi éllovas pozícióját a régióban egy-két éven belül vissza fogja nyerni.

A Magyar Diaszpóra Tanács a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét. Az ülés végén a résztvevők a tervek szerint zárónyilatkozatot fogadnak el. Csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartják, amelyen szintén felszólal a miniszterelnök.

(Forrás: kormany.hu, MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány következetesen kiáll a nemzeti kisebbségek jogainak diszkriminációmentes biztosításáért, és kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek az EU bővítési folyamatában is – hangsúlyozta Győri Enikő az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt 2013. november 4-én.

A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára az Európai Bizottság bővítési csomagját értékelte a bizottság tagjai előtt, majd képviselői kérdésre válaszolva részletesen kitért a nemzeti kisebbségek védelmére is.

Az államtitkár Szerbia európai integrációját említette példaként arra, hogy hogyan is szolgálhatja a bővítési folyamat a nemzeti kisebbségek, azon belül is a határon túli magyarok érdekeit. Győri Enikő emlékeztetett, hogy a magyar kormány két évvel ezelőtt tiltakozott a kollektív bűnösség szellemét újraélesztő szerb vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadása ellen, amit nem kétoldalú kérdésként, hanem egyetemes alapjogi ügyként kezelt.

A magyar nyomásgyakorlás végül sikerrel járt: a szerb parlament 2011. december 5-én elfogadta a restitúciós törvény a helyi magyarság szempontjából megfelelő tartalmú változatát: az elfogadott jogszabály kizárta a kollektív bűnösség elvét és az egyéni felelősséget helyezte előtérbe. A magyar kisebbség szempontjából kedvező döntés  nyitotta meg akkor az utat Szerbia tagjelölti státuszához való magyar hozzájáruláshoz, és Magyarország azóta is aktívan támogatja és segíti Szerbia és a térség országainak európai integrációját.

Győri Enikő aláhúzta: a csatlakozási folyamat alapjogi feltételrendszere nagyban segíti a kisebbségek jogbiztonságának szavatolását a bővítési folyamatban résztvevő országokban.

Az államtitkár hozzátette, hogy Szerbiával várhatóan januárban megindulnak a csatlakozási tárgyalások, magyar kormány pedig a tárgyalási folyamat minden egyes szakaszában kiemelt figyelmet fordít a kérdéskörre és minden lehetséges eszközzel arra törekszik, hogy megfelelő szintű védelemben részesüljenek a határon túli magyarok.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nemsokára befejeződik Kárpátalján a keleti partnerségi fejlesztési program, amelyhez Magyarország és Ukrajna egyaránt egymillió dollárral járult hozzá – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón november 4-én Budapesten.

A héten Kárpátaljára látogató államtitkár beszámolt arról, hogy a tavaly nyáron a kárpátaljai megyei tanáccsal megkötött szerződés alapján 56, magyarok által használt oktatási, kulturális és közművelődési intézményt újítottak fel. Felhívta a figyelmet arra: ez a program Kárpátalja valamennyi magyarlakta járását érintette. Megjegyezte, hogy a partnerségi program segítette a beregszászi színház felújítását is.

Németh Zsolt kiemelte az 56 felújítás közül a Kárpátalján, Beregszász központjában működő magyar II. Rákóczi Ferenc Főiskola “hosszú, több éven keresztül húzódó” fejlesztését, amelynek keretében tetőcserepeket és nyílászárókat cseréltek, illetve renoválták a hatezer négyzetméteres épület homlokzatát.

Kitért arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök áprilisban ebben az épületben írta alá a magyar állam és a főiskola közötti stratégiai együttműködésről szóló megállapodást.

Az államtitkár reményének adott hangot, hogy a kárpátaljai megyei vezetőkkel meg tudnak állapodni abban, hogy folytassák ezt az együttműködést, “egyfajta poszt-vilniusi keleti partnerséget” megvalósítva, amelynek középpontjában ezúttal a beregszászi állami levéltár felújítása lehet.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnával gazdasági, határ menti és kisebbségi vegyes bizottságot is létrehozott Magyarország. Úgy fogalmazott: “az elmúlt héten diplomáciai nagyüzemnek voltunk szemtanúi Budapesten”, és ez folytatódik majd a következő hetekben Budapesten és más európai városokban.

Közölte: kiemelt témája ezeknek a tárgyalásoknak az, hogy Ukrajna még ebben a hónapban a vilniusi csúcstalálkozón aláírhatja az EU-val a társulási megállapodást, amely mellett Magyarország elkötelezte magát, mert ez magyar termékeknek az ukrán piacra való bejutását segítheti elő.

Rámutatott: Ukrajna “útelágazáshoz érkezett”, döntenie kell, hogy az orosz vámunióhoz vagy az európai szabad piachoz csatlakozik, és minden jel szerint eldöntötte, hogy az utóbbit választja, erre pedig “meglehetősen durván reagált az orosz fél”. Ugyanebben a helyzetben van Moldova és Grúzia is – fűzte hozzá.

Németh Zsolt örvendetesnek nevezte, hogy a csatlakozási szerződés útjában álló Julija Timosenko-ügy kérdésében “körvonalazódik a megoldás” ezekben a napokban. A “transzatlanti biztonsági architektúrának” megkerülhetetlen tényezője egy szuverén, erős, független Ukrajna, ez az oka Magyarország határozott támogatásának – állapította meg.

A keleti partnerség az EU 2009-ben indított kezdeményezése, az a célja, hogy szorosabbra fűzze az unió kapcsolatait Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Grúziával.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kedvezményes honosítás eddigi eredményei és a jövő évi választásra való felkészülés is szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ezen a héten tartandó ülésein – mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár hétfőn az MTI-nek.

Kedden a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság tart ülést, ezt szerdán a Magyar Diaszpóra Tanács, majd csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülése követi.

Répás Zsuzsanna az MTI-nek elmondta, ezek azok a fórumok, amelyek a legmagasabb szinten egyeztetik az anyaországi és a külhoni magyarság legfontosabb problémáinak megoldási lehetőségeit. A tanácskozásokon az elmúlt év történéseinek áttekintése mellett megkezdik a felkészülést a következő esztendőre is – tette hozzá.

A Magyar Diaszpóra Tanács várhatóan több taggal bővül – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve: azt szeretnék, ha minél több magyart elérnének a világ minden részén.

Répás Zsuzsanna szerint egyértelműen sikeres a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor-program, amelyet reményei szerint további ösztöndíjasokkal folytatni tudnak jövőre is. A helyettes államtitkár szerint a programmal meg tudták szólítani a diaszpóra magyarságát, és ott tudtak segíteni, ahol valóban szükséges.

Szólt arról is, hogy az ülésen bemutatják a Julianus-program eredményeit, amelynek célja, hogy a világban fellelhető magyar értékeket, emlékeket összegyűjtsék és katalógust állítsanak össze. Szó lesz még egy új, jövőre induló programról is, amely a diaszpórában található hagyaték felmérését és hasznosítását célozza – mondta.

A diaszpóra tanács és a Máért ülésén is szó lesz a honosításról és a jövő évi választásra való felkészülésről. Mindkét ülésre meghívták Pálffy Ilonát, a Nemzeti Választási Iroda vezetőjét, aki tájékoztatást ad majd a regisztráció és voksolás menetéről. A magyar kormány azt szeretné, ha minél többen tudnának élni szavazati jogukkal – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.

A Máért ülésén emellett bemutatják a hétfőn megjelent Nemzetpolitikai alapismeretek című kötetet, és megújítják a két éve elkészült nemzetpolitikai stratégiát. A dokumentumba az azóta eltelt időszak eredményeit vezetik át. Külön kötet készült a stratégia végrehajtásáról, ez azt mutatja be, hogy a magyar államigazgatásban az egyes tárcák hogyan hajtják végre, és milyen eredményeket értek el – közölte. Beszámoló hangzik el továbbá az idei év kiemelt projektjéről, a kisiskolák éve programról, és a jövő évre tervezett programról is, amelyről a Máért dönt majd – mondta a helyettes államtitkár.

(Forrás: MTI)