Az egész nemzetnek fontos a szórvány közösségek megőrzése
2013. november 12.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint az egész magyar nemzet számára fontos a szórvány közösségek megőrzése.
Répás Zsuzsanna a Kárpát-medencei magyar szórvány napján tartott konferencián, a fővárosi Magyarság Házában kedden arról is beszélt: a szórvány a Kárpát-medencei magyarság legnehezebb helyzetben lévő része, ők jelentik a “nemzet határát és végvárait”.
Hozzátette: a nemzet számára azért fontos a szórvány közösségek megőrzése, mert ha ők lemorzsolódnak, akkor beljebb húzódik a nemzet határa és a tömb széléből lesznek az új szórványok. Mindannyiunk közös érdeke, hogy megadjuk a lehető legtöbb segítséget a szórványban élő magyarság számára – hangsúlyozta.
Rámutatott: őket is ugyanúgy a magyar nemzet egészének tekintik, az ő problémáikkal is szolidaritást vállalnak, és ahol lehet, próbálnak segíteni.
Az elmúlt években sok segítséget kaptak a szórvány közösségek – jelezte a helyettes államtitkár, aki kiemelte többek között, hogy támogatják az erdélyi szórványprogramot, konszolidálták a csángó oktatási programot, segítik a vajdasági szórvány beiskolázási programot, és valamennyi régióban az iskolabusz-programot.
Felidézte, hogy közel egy éve a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága arról döntött, hogy november 15-e lesz Kárpát-medence szerte a magyar szórvány napja. Ez az első alkalom, hogy e napon minden régió ünnepel, és a keddi konferenciával, gálaműsorral a programsorozatot vezetik fel – jelezte.
Bodó Barna, a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága társelnöke kiemelte, a jelentősebb városokban Székelyföldön a magyarság száma nő, ugyanakkor például Temesváron több mint 30 százalékos a csökkenés. Arad, Máramaros megyében szintén csökkenés tapasztalható – jelezte. Hozzátette: a szórványprogramoknál a folyamatosság és kiszámíthatóság a meghatározó.
Vetési László, az erdélyi Diaszpóra Alapítvány képviseletében, írásban kiosztott előadásában rámutatott: számolni kell “az erősödő önfelszámolódással”, a természetes asszimilációval, az etnikai értékek átrendeződésével egyaránt. A jelenséggel összefüggésben kiemelte a vegyes házasságok szerepét, a nyelvromlást, az önértékelődés csökkenését.
Úgy látta:az oktatástervezés, a kollégiumi rendszer további bővítése, működtetése, fenntartása kiemelt prioritás. Ez jó úton halad, de Erdélyben legalább 25-30 kistérségi oktatási központra, bentlakásos multifunkcionális oktatási intézményre lenne szükség – jelezte, hozzátéve: “értelmiségi védőhálót kell ráborítani” a legszélsőbb szórványrégiókra és nagyvárosokra.
Kitért arra is: a szórványban az értékmentés sürgősebb, mint gondolnánk. Kevés idő van hátra, a 200 léleknél kisebb közösségek 20 évenként feleződnek, negyedelődnek. Ezzel a tervezéssel és munkával halad a határon túli támogatáspolitika a leglassabban, de enélkül nem lehet erdélyi, székelyföldi autonómiát álmodni, tervezni. Véleménye szerin a döntéshozóknak a határon túli szervezetekkel közösen át kellene beszélniük a támogatási rendszerek működésének összes részletkérdését. Megjegyezte: az egységes magyar állampolgárság visszaállítása a legfontosabb nemzetpolitikai lépés, “történelmi tett volt”, ugyanakkor alaposan elemezni kellene ennek a szórvány és a magyar identitáshoz kapcsolódó vonatkozásait.
A Kárpát-medencei magyar szórvány napja este gálaműsorral zárul Csángó kultúra – élő értékeink címmel, közreműködik Mokány Rozi és Pusztinai Annamária énekes, a Somos együttes, valamint csángó táncosok. A látogatók egész nap Az elhagyott idő – 33 év a moldvai csángók között című gyűjteményes fotókiállítást tekinthetik meg, amelyet Csoma Gergely munkáiból állítottak össze.
(Forrás: MTI)
A KDNP üdvözli a felvidéki választási eredményeket
2013. november 12.
A KDNP a felvidéki politika kiemelkedő sikerének tekinti, hogy a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) kulcsfontosságú győzelmet aratott a szlovákiai megyei választásokon – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap az MTI-vel. A KDNP elnökének értékelése szerint a választók által leadott szavazatok a felvidéki politika elismerését bizonyítják.
“A KDNP gratulál az elért eredményekhez, melyek nyomán olyan helyen is mandátumot kaptak az MKP képviselői, ahol már hosszú ideje nem lehetett magyar jelöltet bejuttatni” – írta közleményében Semjén Zsolt.
Országos átlagban a Robert Fico vezette kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) tarolt a szombaton tartott negyedik szlovákiai megyei választáson, amelyen 8 szlovákiai megye 65 megyefőnök-jelöltjére és közel kétezer-hatszáz megyei képviselőjelöltjére szavazhattak a választók.
A felvidéki magyarok voksaiért folytatott, az MKP és a Most-Híd közötti párharc győztese az abszolút számokat nézve az MKP lett. A felvidéki magyar pártnak a listájukon vagy támogatásukkal indult jelöltek közül 39 magyar megyei képviselőt sikerült a megyei testületekbe juttatnia. Közülük 34-en az MKP saját listáján indultak, egy függetlenként az MKP támogatásával, négyen pedig a pozsonyi megyében alkotott széleskörű jobboldali koalíciós listán. Az MKP számára, amely a 2009-es megyei választásokon 40 megyei képviselői mandátumot szerzett, de az elmúlt években néhány mandátumot elvesztett, ez azt jelenti, hogy a megyei képviselőtestületekben hárommal több képviselője lesz, mint közvetlenül a választások előtt.
Bugár Béla szlovák-magyar pártjának, a Most-Híd-nak a párt sajtóosztálya szerint 17 megyei képviselőt sikerült bejuttatnia a megyei képviseletekbe. Közülük négyen a párt saját listáján, 13-an pedig különböző koalíciós listákon a Most-Híd jelöltjeként kerültek be a megyei képviseletekbe. A Most-Híd a 2009-es megyei választásokon 2 képviselőt szerzett, a szombati voksolás előtt pedig 4 képviselőjük volt.
(Forrás: MTI)
Tanulmányi pályázatok határon túli magyarok számára
2013. november 11.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet közösen pályázatot hirdet a 2013/2014-es tanévben a magyarországi és szülőföldi felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató határon túli magyar hallgatók és vezetőtanáraik (tutoraik) részére a Márton Áron Kutatói Szakkollégiumi Programban való részvételre. A részletek itt olvashatók.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet közösen pályázatot hirdet a 2013/2014-es tanévben a magyarországi és szülőföldi felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató határon túli magyar hallgatók és vezetőtanáraik (tutoraik) részére a Márton Áron Tehetséggondozó Szakkollégiumi Programban való részvételre. A részletek itt olvashatók.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatot hirdet a „Soós Kálmán ösztöndíjra” (tanulmányi támogatásra) a 2013/2014-es tanévben szülőföldi felsőoktatási alap-, osztatlan, mester vagy doktori képzésben részt vevő horvát, ukrán, román, szlovák, szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára. A pályázati kiírások itt olvashatók.
(Forrás: kormany.hu)
Felavatták a magyar főiskola felújított épületét Beregszászon
2013. november 09.
Győzelemmel ér fel az, hogy 11 évig tartó munka után befejeződött a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola impozáns épületének a felújítása – jelentette ki péntek este Beregszászon Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a főiskola megújult épületének átadási ünnepségén.
Avató beszédében Németh Zsolt, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Kárpátalján, hangsúlyozta: Beregszász és Kárpátalja magyarsága 70 év után eredeti formájában kapta vissza a magyar főiskolának otthont adó egykori Magyar Királyi Törvényház épületét. Ennek 11 évig tartó felújításában, amelynek utolsó fázisa a tetőszerkezet és a homlokzat helyreállítása volt, kivette a részét az egész kárpát-medencei magyarság – tette hozzá. Megjegyezte: arról, hogy milyen össznemzeti vállalkozás volt a főiskola épületének helyreállítása, évtizedekig fognak tanúskodni azok a tanterem-elnevezések, amelyek a felújításukat anyagilag támogató magyarországi megyéknek, önkormányzatoknak, Kárpát-medencei városoknak a neveit viselik.
Az államtitkár szerint ez a magyar felsőoktatási intézmény hallgatóinak világszínvonalú oktatást biztosít, értékes diplomáit Vlagyivosztoktól Londonig elismerik. Mostantól a Beregszászon folyó színvonalas magyar felsőoktatásnak a főiskola megújult homlokzata lesz a jelképe – mondta Németh Zsolt.

Ünnepi beszédében Brenzovics László, a beregszászi magyar főiskolát működtető A Kárpátaljai Magyar Felsőoktatásért Alapítvány elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke arra emlékeztetett, hogy a Rákóczi főiskola megújult épülete a hit és az összefogás szimbóluma, mert a sikerbe vetett hit nélkül nem lett volna esély a több mint egy évtizedes munka elvégzésére. Az összefogást pedig az jelzi – mutatott rá -, hogy az ezer diákot oktató főiskola felújításához 100 önkormányzat és mintegy 2500 magánszemély járult hozzá anyagilag.
Brenzovics László külön köszönetet mondott a magyar kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnöknek, a Külügyminisztériumnak és a Bethlen Gábor Alapnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felújításához biztosított támogatásért. A magyar főiskola épülete ezentúl Beregszász dísze és a kárpátaljai magyarság büszkesége lesz – fogalmazott Brenzovics.
Ivan Baloga, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnöke beszédében bölcs lépésnek nevezte a magyar kormány és a kárpátaljai magyarok részéről a Rákóczi-főiskola támogatását, mert szerinte az ifjúság oktatása befektetés a jövőbe. A magyar főiskola épületének felújításával Kárpátalja és Ukrajna egy lépéssel közelebb került Európához – emlékeztetett a kárpátaljai ukrán politikus.
(Forrás: MTI)
A nemzet történelmében a talpra állás mindig új szellemiséget követelt
2013. november 09.
A nemzet történelmében a talpra állás mindig új szellemiséget követelt, mert “ez szükséges volt ahhoz, hogy megmaradhassunk magyarnak” – hangoztatta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium pénteki jubileumi ünnepségén.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter ünnepi beszédében utalt arra, hogy az intézményt 325 éve alapították, 200 éve vette át a ciszterci rend, és 75 éve áll az iskola jelenlegi épülete. Úgy vélte, a hármas ünnep elsősorban az újrakezdésről szól.
Emlékeztetett rá, hogy 325 évvel ezelőtt, 1688-ban a magyar történelem legnehezebb időszaka, a török hódoltság megszűnése után kellett újjáépíteni a hazát és az egyik első lépés az iskolaalapítás volt. Navracsics Tibor szerint 200 éve a ciszterciek iskolaátvétele is újrakezdés volt, hiszen egy anyagilag is nehéz helyzetbe került oktatási intézményt kell megújítaniuk. A 75 évvel ezelőtti, 1938-as dátum pedig nem csak rendezvényeivel és építészeti emlékeivel vívta ki a figyelmet, hanem a Trianon utáni felívelő időszak meghatározó éve volt – mondta.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta azt is, hogy a magyar nemzet történelme tele van újrakezdésekkel: vagy új hazát kellett találni, vagy újra kellett alakítani a hazát, mert megpróbálták elpusztítani és lerabolni, valamint megpróbálták megsemmisíteni szellemiségét, de sohasem sikerült.
Kiemelte: minden újrakezdés erősíti a nemzetet: a hármas évforduló nem csak Székesfehérvárt, a ciszterci rendet és a magyar oktatást erősíti, hanem a magyar nemzetet és nemzettudatot is. Ha mindig újra tudjuk kezdeni, akkor a jövőben sem fenyegethet minket olyan veszély, amely a megsemmisülésünket okozza – tette hozzá.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester az iskola egykori tanulójaként elmondta: sok diák járt a gimnáziumba, közöttük sok, később híres tudós, politikus vagy orvos, az évszázadok során a tanárok mindig értéket próbáltak átadni nekik.
Beszéde végén jelezte, hogy jövőre az önkormányzat és a ciszterci rend közösen igyekszik megújítani az épület homlokzatát és felújítani az intézmény előtti teret.
Dékány Árpád Sixtus zirci főapát kiemelte: olyan emberek jártak az iskolába, amelyek a múltat jelentik, de egyben kijelölik a jövőt is. Úgy vélte, hogy a jubileumi ünnepség lehetőséget ad arra, hogy mindenki tisztábban és világosabban lásson.
A ciszterci rend gimnáziumát 1948-ban államosították, majd 1954-ben József Attila Gimnázium lett a neve.
1992-ben a gimnázium tulajdonjoga visszakerült a rendhez. Az iskola neve előbb a Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-től Ciszterci Szent István Gimnázium lett.
A ciszterci iskola diákjai közül kiemelkedett Simor János bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek, Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, Vajda János költő, Vörösmarty Mihály költő, Ybl Miklós építész, Semmelweis Ignác orvos, Lázár Ervin író, Lánczos Kornél matematikus, Szekfű Gyula történész, Wekerle Sándor háromszoros miniszterelnök, valamint Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.
(Forrás: MTI)
A kormány benyújtotta a vatikáni szerződés módosításának kihirdetéséről szóló javaslatát
2013. november 09.
Benyújtotta pénteken a kormány az Országgyűlésnek a vatikáni szerződés módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
Az Országgyűlés honlapján olvasható, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jegyzett törvényjavaslat szövege szerint a katolikus egyház felsőoktatási intézményei az államiakkal azonos elv és mérték szerint részesülnek a pénzügyi támogatásból, emellett pedig megállapodás alapján, pályázati úton, illetve más központi előirányzatokból is kaphatnak forrásokat.
A tervezet rendelkezik arról is, hogy a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben a nem hitéleti állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát úgy kell megállapítani, hogy az arány elérje az állami intézményekben állami ösztöndíjjal betölthető helyek 5 százalékát. A nem hitéleti képzésekre folyósított képzési, tudományos, fejlesztési és speciális támogatások mértéke nem lehet kevesebb évi 7,5 milliárd forintnál. Ezen állami támogatás 85 százalékát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 13 százalékát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, 1-1 százalékát pedig a Gál Ferenc Főiskola és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola kapja.
Emellett az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet kiemelt egyetemként ismeri el, és biztosítja, hogy az egyház felsőoktatási intézményeiben támogatott, állami ösztöndíjas képzésben tanulók az állami intézmények hallgatóival azonos jogcímeken, azonos mértékű hallgatói juttatásokban részesülnek. Továbbá azt is garantálja az állam, hogy az egyházi egyetem vagy főiskola által fenntartott kollégiumok, diákotthonok működéséhez az állami intézményekkel azonos támogatást nyújt.
A javaslat szerint az állam biztosítja a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlhatóságát az egyháznak vagy egy külön állami célnak. Ha ez az összeg együttesen nem éri el az szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés az egyes egyházaknak és a külön állami célnak a felajánlók számának arányában biztosítja.
A benyújtott tervezet rendelkezik továbbá arról, hogy az éves járadék összegét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi átlagos
fogyasztói árindex alapján korrigálni kell. Az állam emellett a nem természetben igényelt ingatlanok alapján járó járadék összegét kiegészíti, ennek induló összege 2011-ben 5363,2 millió forint, amit az ingatlanjáradékkal együtt kell a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának kifizetni.
A Pápai Magyar Egyházi Intézet papképzés céljára ingyenesen megkapja a római Falconieri-palotában általuk bérelt helyiségeket, és az állam elismeri az intézetnek a házban lévő két lakás tulajdonjogára szóló elvi igényét.
További rendelkezés, hogy az állam ugyanakkora részt vállal a vallási kulturális örökség egyházi tulajdonban lévő műemlékeinek és művészi alkotásainak felújításában az állami tulajdonban lévőkhöz képest.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius október 21-én Budapesten írta alá a vatikáni szerződés módosítását, amelyet a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával hirdetnek ki, és amely a kihirdetést követő napon lép hatályba. Semjén Zsolt az aláíráskor a módosítást azzal indokolta, hogy a jogszabályi környezet alapvetően megváltozott, példaként említette az új alaptörvényt, az egyházügyi törvényt és az oktatási törvényeket, továbbá az adójogszabályok változásait.
Semjén Zsolt korábban ellenzéki felvetésre reagálva közölte: a kormány szerdai ülésén tárgyalja az aláírt szövegét, és ha jóváhagyja, azt benyújtják a parlamentnek.
A magyar-vatikáni szerződést 1997-ben írták alá.
(Forrás: MTI)
Emlékezés a sztálini terror kárpátaljai magyar áldozataira
2013. november 08.
Nem ünnepi beszéddel készültem, nem is egy akadémikus történészi fejtegetését adom, hanem mint a kormány egyházdiplomáciai ügyekért is felelős tagja Kárpátalja görög katolikus papságának áldozatvállalására emlékezem, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt napokban volt Boldog Romzsa Tódor vértanú püspök emléknapja.
A II. világháborút követően a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görög katolikus egyház ellen. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá pedig az egyházközségeket beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulag koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem is tértek vissza.
Nézzük a történelmi előzményeket. A Vörös Hadsereg előretörésével visszafoglalta a szovjet területeket, és elfoglalták a szövetségesek közti egyezményekben a Szovjetuniónak ítélt országokat. A szovjet terjeszkedés nyugat felé létükben jelentett fenyegetést a katolikus közösségeknek, különösen a katolikus baltiaknak, a beloruszoknak, a nyugat-ukrajnai és kárpátaljai görög katolikusoknak.
Miután a szovjet vezetés felismerte, hogy az egyházak bármilyen szintű önállósága puszta létével veszélyes lehet az egységes szovjet birodalomra, a németek kiűzése után Sztálin elrendelte, hogy az ortodox egyház, sőt a görög katolikus (uniatus) egyház egész struktúráját is a moszkvai patriarchátuson belül szervezzék meg.
Az egyházakkal kapcsolatos lépések elvi hátterének összefoglalását G. G. Karpov államvédelmi ezredes fogalmazta meg először 1945-ben, és levélben küldte el azt a pártvezetésnek. A levél a Vatikánnal kapcsolatos történeti viszonyok összefoglalásával kezdődik, melyben Karpov elvtárs a Katolikus Egyházat szidalmazza. Leírja, hogy „az Orosz Ortodox Egyház, mely a múltban nem fejtett ki elég erőfeszítést a katolicizmussal szembeni harcban, a mai időkben komoly szerepet játszhat, és köteles játszani a katolikus egyház (és az uniatizmus) elleni harcban, mely a fasizmus védelmezésének útjára állt, és a világ háború utáni berendezésében igyekszik hatását érvényesíteni”.
Kiemelte a görög katolikus egyház Vatikántól való elszakításának szükségességét, és kifejtette az Orosz Ortodox Egyházhoz való csatolását célzó intézkedéseket. Ezek közül a legfontosabb „az uniátus egyházon belül iniciatív csoportot szervezni, mely köteles deklaratívan bejelenteni a Vatikánnal való szakítást, és felhívást intézni az uniátus papsághoz az ortodoxiába való áttérésre”.
Ezen feladatok végrehajtása elsősorban az NKVD-ra hárult, hiszen titkosszolgálati módszerekkel lehetett a leggyorsabb és leghatásosabb eredményeket elérni.
Az NKVD el akarta érni, hogy az uniós egyház tervezett megsemmisülése egyházi folyamatnak tűnjék. A hívekkel azt kellett elhitetni, hogy egyházi felsőbbségnek engedelmeskednek akkor, mikor a pártvezetés kívánsága szerint cselekszenek. Ezért meghamisították az 1945-ben megválasztott Alexij pátriárka pásztorlevelét, amely így azt sugallta, hogy Galícia katolikus ukránjait nyilvános hitehagyásra és az ortodoxiához való csatlakozásra szólítja fel. Az uniós (görög katolikus) egyház nem is kételkedett a körlevél eredetiségében, de mikor az egyházmegyék kollektíven megküldték csatlakozási nyilatkozatukat, Alexij pátriárka néma hallgatásba burkolózott. Mindez bizonyítja a pásztorlevél hamisságát.
1945 decemberében a Breszti Unió 350 éves évfordulóján XII. Pius pápa kifejtette a szovjet területeken lévő katolikus egyház helyzetével kapcsolatos véleményét. Róma igen jól volt informálva az egyház ortodoxiába való bekebelezésének kísérleteiről, és meg is nevezte ennek jogtalanságait. De még nem ismerte fel, hogy a titkosszolgálat áll az egész folyamat hátterében. Így az Alexij pátriárka nevében megjelent pásztorlevél hitelességéről is meg volt győződve. Moszkva rossz szemmel nézte, hogy a Vatikán szót emel a jogsértések miatt, ezért az NKVD komoly propagandával kezdte híresztelni, hogy a Vatikán áll a szovjetellenes kémkedés hátterében.
Kárpátalját 1944 őszén foglalta el a Vörös Hadsereg. Az itt kialakított ún. nemzeti tanács már 1944 végén kérte, hogy vegyék fel Kárpátalját a Szovjetunióba. Az új szovjethatalomnak problémát okozott, hogy a kárpátaljai lakosság nagy többsége görög katolikus vallást gyakorol. Ettől függetlenül a szovjetek által támogatott ukrajnai pártvezetés az egyházpolitikát az ukrajnai minta sikerességére alapozva igyekezett alakítani. Minden megpróbáltatás ellenére nagy számban maradtak azonban olyan hitvalló papok, akik ellenálltak az egyház megsemmisítésére irányuló törekvéseknek, vállalva a vértanúságot. Közülük Magyarországon a legismertebb Romzsa Tódor görög katolikus püspök.
Romzsa Tódor a görög katolikus Munkácsi Egyházmegyének 1944 szeptemberétől volt a püspöke. A Nagy Októberi Forradalom évfordulójára rendezett ünnepségre a püspököt is meghívták beszédet tartani. Szavait rögtön közölte a helyi és a moszkvai sajtó a következő cím alatt: A görög katolikus püspök arra kéri Sztálin generalisszimuszt, hogy Kárpátalja Szovjet-Ukrajnához csatlakozhasson. A püspök hiába tiltakozott a szerkesztőségben, azt a választ kapta, hogy csak kijavították, amit rosszul mondott. A hamisított beszéd Rómában nagy megdöbbenést keltett.
Ezt követően Hruscsov, aki ekkor az ukrajnai kommunista párt első titkára volt, Sztálinhoz fordult azzal a kéréssel, hogy engedélyezze számára a teljes görög katolikus egyházi vezetés titkos likvidálását Ungváron. Kijelentette, hogy Romzsa Tódor, a Munkácsi Egyházmegye püspöke aktívan együttműködik a kommunizmussal szembeni ellenállókkal, és kapcsolatot tart fenn a Vatikán titkos küldötteivel, akik aktív harcot folytatnak a szovjethatalom ellen, és támogatást nyújtanak az ellenállóknak. Azt írta még, hogy Romzsa és csoportja komoly fenyegetést jelent a régió politikai stabilitása számára, amely nem régen vált a Szovjetunió részévé. Tehát a szovjet vezetés itt is követte a már kitaposott utat: államellenes vádakra építette a leszámolást ellenfeleivel.
A püspök személyét annyira komoly fenyegetésnek találták – főleg Hruscsov –, hogy a helyzet „megoldásával” egy már bizonyítottan hatékonyan dolgozó NKVD-s tisztet bíztak meg, Pavel Anatoljevics Szudoplatov tábornokot.
Szudoplatov 1946-tól az Állambiztonsági Minisztérium különleges részlegének parancsnoka volt. A szovjet vezetés figyelmét 1938-ban Konovalec nacionalista vezető meggyilkolásával keltette fel. Innentől kezdve a likvidálások szekértőjeként dolgozott az OGPU-nál és utódszervezeteinél (NKVD, KGB). 1939-ben Sztálin megbízta a Trockij elleni merénylet megszervezésével, amelyet sikeresen végre is hajtott. A háború alatt a frontvonal mögötti szabotázs akciókat szervezte. A háború után Hruscsov irányításával az ukrán nacionalista felkelés szétverésében, illetve az egyházak beolvasztásában működött közre.
Rendelkezésünkre állnak 1996 őszén oroszul, majd nem sokkal később angol nyelven is publikált emlékiratai. Ebben részletesen tárgyalja Romzsa Tódor püspök meggyilkolásának előkészítését, körülményeit és kivitelezését. A merénylet szükségessége szempontjából fontos előzménynek tekinthető egy – a Vatikánból kapott – titkos jelentés, melyet Szudoplatov így kommentál: „Egy 1947-ben általunk külföldről kapott információból tudjuk, hogy a Vatikán az amerikai és angol hatóságok támogatását keresi, hogy segítséget nyújthasson a görög katolikus egyháznak, és a vele szoros kapcsolatban lévő ellenállóknak. Ez az információ nem csak Sztálinnak és Molotovnak, hanem az Ukrajnai Kommunista Párt központi bizottsága első titkárának, Hruscsovnak is át lett adva.”
Visszaemlékezéseiből következtetni lehet arra, hogy az információ valószínűleg az NKVD egyik, a Vatikánnal kapcsolatos felderítést végző ügynökétől, a Costa Rica-i, de valójában szovjet állampolgárságú Joszif Romualdovics Grigulevicstől származott. Őt valaha Trockij meggyilkolásáért Szudoplatovval együtt tüntették ki, a háború befejeztével Costa Rica vatikáni és jugoszláviai nagykövete lett. Értesülései alapján jelentette, hogy a Vatikán az ukrán görög katolikus egyház üldözése miatt Moszkvával szemben kemény álláspontra fog helyezkedni.
Hruscsov tudta, hogy Romzsa püspök információval rendelkezik az ukrajnai vezető körökön belüli helyzetről és az ukrán nacionalista mozgalom elnyomása érdekében tervezett intézkedésekről. Ismereteit görög katolikus apácáktól szerezte, akik szoros kapcsolatban álltak a megyei első titkár feleségével. Az információ az ukrán Párt vezetésen belüli viszonyokról Romzsán keresztül külföldre szivárgott, onnan pedig visszajutott Moszkvába. Mindez valós veszedelmet jelentett Hruscsov számára. Ezért kezdeményezte a Romzsával való titkos fizikai leszámolást. Sztálin eleinte nem adott engedélyt az ukrán állambiztonsági szerveknek az akcióban való részvételre. Később, mikor látta, hogy a helyzetet másképpen megoldani nem tudják, elfogadta Hruscsov véleményét, miszerint eljött az ideje a Vatikán „terrorista fészke” megsemmisítésének Ungváron.
A Romzsa püspök elleni támadás rosszul volt előkészítve, és híre még a kivitelezése előtt kiszivárgott nyugatra; egy svájci rádióban be is mondták. Hruscsov pánikba esett, és ismét Sztálinhoz fordult segítségért. Hangsúlyozta, hogy Romzsa Tódor magas rangú összekötők fogadására készült a Vatikánból. Ekkor Szudoplatov Ungvárra utazott különítményével együtt, ahol megkapta Moszkvából a főpap likvidálására vonatkozó parancsot.
1947 októberének végén teherautóval belehajtottak a lókai templom felszenteléséről hazafelé tartó püspök lovas kocsijába, majd a sérülteket vasdoronggal kezdték ütlegelni. Egy közelgő járműtől megijedve azonban a merénylők szétszaladtak, így a főpásztor csodával határos módon életben maradt, és az ungvári kórházba került. Ott egy NKVD-s beépített nővér mérgezte meg, Romzs Tódor november 1-jére virradó éjszaka halt meg.
Ellentétben az ukrajnai görög katolikus egyházzal, ahol a titkosszolgálat jelentős eredményt ért el a görög katolikusok ortodoxiába való kényszerítésében, Kárpátalján még a püspök halála után is kevés sikerrel jártak. A papság sorsa hosszú börtönbüntetés, munkatábor, majd a későbbiekben elmegyógyintézeti kezelés lett.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Puskás László atyának, aki lankadatlanul kutatja a KGB egykori levéltári anyagait, és felbecsülhetetlen szolgálatot tesz, hogy mi, kései utódok megismerjük a történelmi tényeket. Természetesen a római katolikus és a református egyház sem kerülhette el a szenvedést, a vértanúságot. De erről már szóljon az utánam következő, a Gulág poklát megjárt Gulácsi Lajos püspök úr.
(semjenzsolt.hu)
A magyar nyelv napja – négy város közös ünneplése
2013. november 08.
Debrecen Balatonfüreddel, Kecskeméttel és Nagyszalontával közösen ünnepli november 13-án a magyar nyelv napját.
A magyar nyelvről és nemzetiségekről szóló törvénycikk 1844. november 13-i szentesítésének napját 2011-ben nyilvánította az országgyűlés a magyar nyelv napjává, így a fiatal ünnepnek még nincs szokásrendje, azt folyamatosan alakítani kell – emlékeztetett Halász János kultúráért felelős államtitkár november 8-án a programokat bemutató debreceni sajtótájékoztatón. A politikus elmondta azt is, hogy a különböző városok kulturális műhelyei összefogással, közös programokkal tudják megtölteni az ünnepet, ezért 2 millió forinttal támogatják Debrecen és testvérvárosainak idei rendezvényeit.
Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke a programokat bemutatva felhívta a figyelmet a városukban nyíló képkiállításra, amely a kárpát-medencei Arany János-szobrokat mutatja be. Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere a városi Cifrapalotában tartandó versfelolvasási maratont emelte ki, míg Somogyi Béla debreceni alpolgármester jelezte: már ezernél is több fiatal regisztrált a Nagytemplomban tartandó közös versolvasásra. A négy városban tartandó versolvasásokon délelőtt 11 órakor egyszerre szavalják a diákok Csokonai Vitéz Mihály Magyar! Hajnal hasad!, valamint Buda Ferenc Isten szalmaszálán című verseit. Somogyi Béla hozzátette: Debrecenben összesen 11 helyen rendeznek programokat a magyar nyelv napján.
György Géza, a debreceni Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója az intézmény több mint 400 éves működését döntő fontosságúnak nevezte a magyar nyelv terjesztésében, hiszen voltak korok, amikor a hazai magyar nyelvű könyvek 90 százaléka a cívisvárosban készült. Az Alföldi Nyomda egyben a hazai reformáció és protestantizmus történetének is meghatározó szereplője volt, az intézmény ezért mindenki számára látogathatóvá teszi november 13-án az egyébként csak korlátozottan látogatható nyomdaipari múzeumát – tette hozzá a vezérigazgató. A sajtótájékoztató után a résztvevők megnyitották az Ifjú Kézművesek X. Országos Kiállítását a debreceni Művelődési Központ belvárosi közösségi házában.
(MTI)
A kárpátaljai görög katolikus magyar papság is elszenvedte a sztálini terrort
2013. november 08.
A kárpátaljai görög katolikus magyar papság áldozatvállalását idézte fel Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sztálini terror kárpátaljai magyar áldozataira emlékező rendezvényen pénteken az Országházban.
Elmondta: püspökük, Romzsa Tódor 1944 szeptemberétől állt a munkácsi egyházmegye élén. A nagy októberi forradalom évfordulójára rendezett ünnepségre meghívták beszédet tartani. Szavait a helyi és a moszkvai és helyi sajtó úgy idézte: a görög katolikus püspök arra kéri Sztálint, hogy Kárpátalja Szovjet-Ukrajnához csatlakozhasson. A püspök hiába tiltakozott, a szerkesztőségnél, azt a választ kapta, hogy csak kijavították, amit rosszul mondott.

A hamisított beszéd Rómában nagy megdöbbenést keltett – mutatott rá a kormányfő egyházi diplomáciáért is felelős helyettese. A KDNP-s politikus szólt arról, hogy a II. világháború után a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görög katolikus egyház ellen, a püspököt 1947-ben meggyilkolták, egyházközösségüket beolvasztották a pravoszláv egyházba.
Ellentétben azonban az ukrajnai görög katolikus egyházzal, ahol a titkosszolgálat jelentős eredményt ért el a görög katolikusok ortodoxiába kényszerítésében, Kárpátalján még a püspök halála után is kevés sikerrel jártak – emlékeztetett. A papság sorsa hosszú börtönbüntetés, munkatábor, elmegyógyintézeti kezelés volt – fűzte hozzá Semjén Zsolt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte: az indíték és a cél a politika területéről jött. Maga a tény, hogy egy ilyen terrorakcióra volt szükség, azt mutatja, a kommunizmus építésére alkalmatlannak tartották az ottani magyarságot, és szükségesnek ítélték nemzeti önbecsülésükben megtörni őket.

Az 1950-es években úgy tűnt, a siker teljes, a szovjet rendszer berendezkedése, a régi elit elüldözése zavartalanul zajlott. Azután 1989-90-ben, amikor úgy tűnt, a kommunizmus megszűnt, annak ellenkezője látszott igaznak, egymás után emelték az emlékműveket a kárpátaljai falvakban az áldozatoknak.
Nem nyugtathatják meg magukat azonban azzal, hogy megvannak az emlékművek, és találkoznak az évfordulókon – fogalmazott, hozzátéve, oda kell állni a mártírok sírjához, ki kell mondani, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló. Ez tartsa meg a magyarságot! – hangoztatta a KMKSZ elnöke. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke a tragédiát átéltek és leszármazottaik nevében tett tanúságtételt.

Felidézve az akkori történelmi eseményeket kitért a hontalanság kimondására, a kollektív bűnösség rögzítésére, az 1946-os csehországi deportálásokra, majd kitelepítésekre. Kiemelte: minden nap érik megaláztatások a magyarságot határon túl, de mindent túl lehet élni, és a politikai, közéleti küzdelmet folytatni kell. Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke zárszavában úgy fogalmazott: az ottani magyar és német kisebbség etnikai alapon vált a megtorló intézkedések áldozatává.
Megtizedelték az értelmiséget, a magyar közösségeket, egyházakat ellehetetlenítették – emlékeztetett. Nem hagyhatjuk a terror áldozatainak emlékét elveszni, emlékezzünk a mai napig a jelöletlen tömegsírokban nyugvókra! – szólított fel a kormánypárti politikus, aki szerint az egész magyarság tragédiája, ami történt.

A 4. Ukrán Front katonai tanácsa 1944. november 13-i parancsában rendelte el a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar és német nemzetiségű “egykori katonák” és “hadköteles személyek” deportálását. Ennek nyomán mintegy huszonötezer magyar nemzetiségű férfit hurcoltak el. Mielőtt útnak indították volna őket a Kárpátokon túli lágerekbe, többségüket a Munkácshoz közeli Szolyván, gyűjtőtáborban tartották fogva.
Az embertelen bánásmód, a járványos betegségek és az éhezés következtében már ott több ezren meghaltak. 1989 után Kárpátalja valamennyi magyarlakta községében emlékművet állítottak azok tiszteletére, akik nem tértek vissza a táborokból.
(Forrás: MTI)
A magyar-szerb megbékélést nevezte az államfő az egyik legfontosabb nemzetpolitikai eseménynek
2013. november 08.
A magyar-szerb megbékélést és a nemrég véget ért észak-amerikai körútját mondta az elmúlt év két legfontosabb nemzetpolitikai eseményének Áder János köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének résztvevői előtt a Sándor-palotában, ahol csütörtök este fogadáson köszöntötte őket. Az államfő szavai szerint előbbivel történelmi sebeket kívántak gyógyítani, míg a másikkal történelmi adósságot akartak törleszteni.
Emlékeztetett: júniusban a szerb parlament kimondta: a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan. Felidézte azt is, hogy Tomislav Nikolic szerb államfővel június 26-án közösen emlékeztek meg a vajdasági Csúrogon a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól. A szerb államfő akkor azt mondta, “a következő generációk válláról le kell venni a múlt terheit, eljött a kölcsönös bocsánatkérés és megbocsátás ideje” – emlékeztetett Áder János – hozzátéve, ő maga pedig a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, melyeket a második világháború idején magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen.
Áder János arról is beszélt, történelmi adósságot törlesztett a múlt héten befejeződött észak-amerikai körútjával, amikor az ott élő magyarok több generációjának képviselőivel találkozott.
Elmondta, három célt szeretett volna elérni; egyrészt azt, hogy az amerikai magyarokkal – akik 1956-ban találtak új hazára – méltó módon emlékezzenek meg a forradalomról. Körútjának másik célja az volt, hogy a fiatalabb nemzedékekkel is találkozzon, azokkal, akik a 1990-es években hagyták el szülőföldjüket és találtak új hazára az Egyesült Államokban vagy Kanadában. Szavai szerint a találkozó legfontosabb üzenete az volt, hogy ápolják kapcsolataikat hazájukkal, nemzetükkel.
Közölte, utazásának harmadik céljaként találkozott azokkal a magyar közösségekkel is, amelyek hosszú évtizedek óta ápolják kultúrájukat, hagyományaikat, vallási szokásaikat, és megőrizték magyar identitásukat.
Az államfő azt hangoztatta, bízik abban, hogy a jövő évi Máért-találkozón hasonló eredményekről tud majd beszámolni.
A köztársasági elnök végül Varga Bélának, az 1946-os magyar parlament elnökének szavait ajánlotta a Máért-ülés résztvevőinek figyelmébe; az Országgyűlés akkori elnöke egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: “Nemcsak testvérek vagyunk, hanem nehéz sorsot átélt nemzet is. Ha mi nem szeretjük egymást, ha mi veszekszünk, hogyan várhatjuk el, hogy a világ szeressen bennünket?”.
Az államfői fogadás előtt nem sokkal egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Máért XII. ülésének zárónyilatkozatát. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után azt mondta, a dokumentum többi között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást.
Semjén Zsolt az ülésről szólva kiemelte: a nemzetpolitika két legfontosabb kérdésében teljes a konszenzus. Nincs vita arról, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és azzal együtt a szavazati jog, illetve az autonómia melletti kiállásról sem.
(Forrás: MTI)