A külhoni magyar kisiskolások éve program utolsó rendezvénye Szabadkán
2013. november 26.
A magyarságismeret oktatásához biztos ismeretek kellenek – hangzott el hétfőn Szabadkán a külhoni magyar kisiskolások éve program utolsó rendezvényén.
A szabadkai Pannon RTV tudósítása szerint a rendezvényen, amelyen több mint 150 pedagógus vett részt, azt is kiemelték, hogy a magyarságismeret oktatásakor a pedagógusnak biztos ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy mi a magyar, milyen a magyar történelem, milyenek a magyar etnikai sajátosságok.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy nagyon fontos a szülők szerepe, mert az ő kezükben van a döntés, “hogy anyanyelvi oktatási intézménybe adják a gyermeket”. Az idei programmal kapcsolatban kiemelte, hogy ellátogattak a határon túli területekre, és a szülők, illetve a pedagógusok mellett a gyerekeket is megszólították. Emellett továbbképzéseket is szerveztek.
Maglai Jenő, Szabadka új polgármestere a rendezvényen hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a pedagógusok a nemzeti öntudatot is “betáplálják a jövő generációjába”. Hozzátette: “azok a nemzetek és azok a népek tudnak megmaradni a történelmi viharokban, akiknek a nemzettudata, az önbizalma erős és kitartó” – hangsúlyozta Maglai.
A pedagógusoknak Répás Zsuzsanna módszertani csomagokat adott át. Elmondta: jövőre a felsősöket szólítják meg.
(Forrás: MTI)
A kormány az erdélyi magyarság mögött áll
2013. november 25.
A Közép-Kelet-Európa (KKE)-Kína csúcstalálkozón Bukarestben tartózkodó Orbán Viktor kormányfő hétfő délután a magyar nagykövetség épületében megbeszélést folytatott Kelemen Hunorral – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke tájékoztatta a kormányfőt a román kormányzat decentralizációs döntéséről és annak következményeiről. Emellett egyeztettek a jövő évi európai parlamenti választásokra való felkészülésről, amellyel kapcsolatban Kelemen Hunor fontosnak nevezte, hogy a magyarság és ezen belül a romániai magyarság erős képviselete megmaradjon Strasbourgban.
Orbán Viktor leszögezte: az erdélyi magyarság és politikai képviseletei ezután is minden ügyben számíthatnak a magyar kormány támogatására és együttműködésére – tájékoztatott Havasi Bertalan.
(Forrás: MTI)
A külhoni magyarság értékeit is védi a hungarikumtörvény
2013. november 21.
Felvidéki magyarok előtt népszerűsítette a hungarikumokat, és beszélt azok külhoni piacra jutási lehetőségeiről Kardeván Endre Kassán, szerdán a Pasztorációs Központban.
A szlovákiai Wekerle Vállalkozói Körök klub jelleggel kínálják a hasznos üzleti információkat, programokat az érdeklődőknek. Az államtitkárt a rendezvényen a hungarikumtörvénnyel kapcsolatban elmondta: bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül az arra érdemes bekerüljön a Nemzeti Értéktárakba. Az egyes értékek értéktárakba való felvételére területi elv szerint helyi és külhoni szinten tehető javaslat. A Magyarország határain túl fellelhető, magyar vonatkozású nemzeti értékek nyilvántartásba vételét a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága határozza meg. E nemzeti értékek kedvező elbírálás esetén a külhoni magyarság értéktárát gyarapítják – mondta el az államtitkár.
A külhoni magyarság értéktárába történő felvételhez eddig benyújtott javaslatok a következők: a kurtaszoknyás falvak népviselete és hagyományőrzése, a deáki római katolikus templom, a bényi rotunda és a kéttornyú templom, a kőtés, a pozsonyi kifli és a paprikás kattancs. Ezen értékeknek a jövőben komoly szerepük lehet a vidéki turizmusban és vendéglátásban, a környezet- és tájvédelemben, a kedvezőtlen adottságú térségek felzárkóztatásában, a népességmegtartásban, a foglalkoztatásban – fogalmazott a kassai rendezvényen Kardeván Endre.
(Forrás: kormany.hu)
A Külügyminisztérium közleménye Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonása kapcsán
2013. november 21.
Magyarország Külügyminisztériuma megdöbbenéssel fogadta a Románia Csillaga kitüntetés becsületbíróságának 2013. november 20-i döntését, amely méltatlannak találta Tőkés Lászlót a kitüntetés további viselésére.
Elismerjük, hogy Románia szuverén joga dönteni arról, kinek ad állami kitüntetést, valamint arról is, hogy kitől vonja vissza azt. A Románia Csillaga elismerés visszavonása Tőkés Lászlótól ennek ellenére felettébb aggályos. A romániai forradalom hősét, elismert európai politikust, az erdélyi, romániai magyarság ikonikus alakját ugyanis szándékosan félremagyarázott politikai véleménye miatt fosztják meg az kitüntetéstől.
Tőkés László közel 25 évvel ezelőtt nemcsak a magyar közösség, hanem egész Románia érdekében küzdött a demokráciáért és a szabadságért, és azóta is következetesen kiáll az emberi jogok védelme mellett. Románia Tőkés László kitüntetésének visszavonásával az egész romániai magyarságot alázza meg, és megfélemlíteni szándékozik azokat, akik a romániai magyar közösség jogos igényéről, az autonómiáról beszélnek.
(Forrás: kormany.hu)
Nem lehet kettős mérce a kommunista és a náci diktatúrák rémtetteinek megítélésében
2013. november 21.
Semjén Zsolt szerint a kommunista és náci diktatúrák rémtettei egyaránt elfogadhatatlanok, és megítélésükben nincs helye a kettős mércének. Erről a kormányfő kereszténydemokrata helyettese beszélt Gereben Ágnes Megtorlások a Szovjetunióban című könyvének bemutatóján kedden a fővárosban.
Úgy fogalmazott, hogy a bolsevik rendszer logikája ördögi volt, létrehozói és szereplői ördögi módon vettek részt működtetésében, még akkor is, ha a rendszer előbb-utóbb őket is kivégezte.
Ez a kötet is meghatározó szerepet játszik a magyar értelmiség szemének felnyitásában, benne a kettős mérce ízekre szedése történik – mondta, hozzátéve: a könyv világossá teszi, hogy a gulágok egyben megsemmisítőtáborok is voltak.
Gereben Ágnes és Kun Miklós életműve misszió, történelmi, kulturális, erkölcsi, bizonyos tekintetben politikai értelemben is – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: életművük megkerülhetetlen jelentőségű. Olyan speciális történészi tudásuk, helyismeretük, személyes kapcsolatrendszerük van, hogy pontosan tudják, “hová kell nyúlni” a dokumentumok között, illetve milyen élő szereplőket lehet megkérdezni.
Munkásságukkal kinyitják a magyar értelmiség és a társadalom szemét – fogalmazott.
Ma egyfajta kettős mérce érvényesül, bizonyos értelmiségi körök Magyarországon és az unióban nem hajlandók egyformán tekinteni a náci és a bolsevik diktatúra rémtetteire. A nyugati és a magyar értelmiség jelentős része megpróbálja “elszeparálni” egymástól a náci és a kommunista bűnöket, rémtetteket – mutatott rá Semjén Zsolt.
Szerinte a kötet üzenete: ahogy elfogadhatatlan, hogy “félőrültek részéről van egy holokauszt-tagadó, szinte megélhetési iparág”, ugyanúgy elfogadhatatlan a “gulag-tagadó iparág” megléte is.
Semjén Zsolt többek között kiemelte a kötetből az egyház sorsát az ateista államban. Megrendítőnek nevezte a gyerekek gulágját, és az orosz katona-hadifoglyok kálváriáját.
Végül felidézte közelmúltbeli moszkvai tárgyalásait, ahol megállapodtak Márk pravoszláv érsekkel: az itthoni szovjet katonasírokban nyugvóknak pravoszláv keresztet állítanak, hogy ne szovjet csillag alatt kelljen nyugodniuk.
Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kurátora azt mondta: nagyon fontosnak tartják a két történész által képviselt ügyet.
Kovács Attila Zoltán, a Helikon kiadó irodalmi vezetője a megjelentetés időpontját indokolva rámutatott: az a fajta ismeretterjesztés, ami a könyvben megjelenik, több mint aktuális, ahogy a múlttal való szembenézés, a gyökerek kutatása is. Az egykori Szovjetunióban, az utódállamokban és Oroszországban nagyon sok dokumentum kerül elő a tárgyalt időszakról – jelezte.
Gereben Ágnes azt mondta: a magyar olvasóknak szánja a kötetet, elsősorban azoknak, akik magukat baloldaliaknak tartják. Azért szánja nekik, mert hosszú távon káros is lehet, ha úgy tartják magukat baloldalinak, hogy tisztáznák pontosan mit is jelent az. A tisztázandó dolgok sorában pedig ott kell lennie a múlttal való szembenézésnek is – emelte ki.
A rendezvényen részt vett a kormány több tagja, Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye és Kun Miklós történész.
(Forrás: MTI)
Húszéves a temesvári Szórvány Alapítvány
2013. november 19.
A szórványban élők vannak a legnehezebb helyzetben a magyar nemzet tagjai közül, ők jelentik a magyar nemzet végvárait, és nekik van szükségük leginkább segítségre – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár pénteken Temesváron, a Szórvány Alapítvány működésének húszéves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
“Ezek a közösségek védik a nemzet határait: ha őket elvesztjük, a tömb határa válik szórvánnyá, és ezt mindenképpen meg kell előzni” – mutatott rá a helyettes államtitkár.
A segítségnyújtás módozatairól szólva rámutatott: a nemzetpolitikai államtitkárság az oktatási és kulturális programokra helyezi a hangsúlyt, mert az identitás továbbörökítésében ezek az intézmények játsszák a legfontosabb szerepet.
“Abban kell segíteni a szülőket – például iskolabusz-támogatással -, hogy ne váljon túl nagy teherré számukra anyanyelvű iskolába járatni a gyerekeket. A nagyobbaknak szórványkollégiumokat működtetünk” – ecsetelte államtitkárságának szórvány-programjait Répás Zsuzsanna. Mint mondta: nagyra értékeli azt a szakmai munkát, amelyet az idén húszéves Szórvány Alapítvány végzett.
“Két évtizeddel ezelőtt még a magyar érdekképviselet sem tudta, hogyan viszonyuljon a szórványhoz” – idézte fel a kezdeteket az MTI-nek Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. Ezért az első időszakban az alapítvány a sajátos szórványgondok vizsgálatával, az idegen közegben élő kisközösségek identitáskérdéseinek tanulmányozásával elméleti síkon foglalkozott – tette hozzá.
“Amint világossá vált számukra, hogy a szórványnak elsősorban közösségépítésre van szüksége, a 90-es évek végén elindítottuk az első kohéziós programokat. Kiderült: hasonlóan fontos az identitás megőrzésében a közösségi önbecsülés, amit a szórvány legtöbbször a többségi média és oktatás tükrében él meg: ezért kezdtünk honismerettel foglalkozni, elindítottuk a Régióvilág című lapot, három nyelvű helytörténeti könyvsorozatot jelentettünk meg” – sorolta az alapítvány elnöke.
Mint mondta, így állt össze a felgyűlt tudásanyagból az alapítvány által kidolgozott szórványstratégia, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet is munkaanyagként elfogadott, és amely megalapozta a szórványgondnoki szolgálat elindítását.
A Szórvány Alapítvány az évforduló alkalmából Pro Minoritate díjban részesített több, a szórványközösségek támogatásában kiemelkedő érdemeket szerzett személyiséget. A kitüntetést idén Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárnak, Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség elnökének és Kántor Zoltánnak, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatójának ítélte oda az alapítvány kuratóriuma.
(Forrás: MTI)
A nemzetpolitika akkor lesz erős, ha kiállunk magukért
2013. november 17.
December elején eléri a félmilliót a magyar állampolgársági esküt letett határon túl élő magyarok száma – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a Hír Televízió P8 című műsorában visszautasította Gyurcsány Ferenc azon vádjait, hogy a vatikáni szerződés mutyi lenne, a módosítás szerinte csak a jelenlegi adótörvények változásaihoz igazodik.
A vártnál is több határon túli magyar kéri a magyar állampolgárságot, decemberre meglesz az 500 ezredik eskütétel is, de ez a szám később elérheti majd akár az egymilliót is – jelentette ki a Hír Televízió P8 című műsorában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, automatikusan felkerülnek a központi névjegyzékbe, a többiek regisztrációt követően levélben voksolhatnak a jövő tavaszi országgyűlési választásokon.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a nemzetiségi jogok minden nemzet alapvető jogai közé tartoznak, de a nemzetpolitika csak akkor lesz erős, ha a magyarok kiállnak magukért. Semjén Zsolt a vatikáni szerződés módosításáról azt mondta, a változtatásra azért volt szükség, mert az egykulcsos, 16 százalékos adó miatt a személyijövedelemadó-összbevétel is radikálisan csökkent, így ebből az egyházaknak ajánlható egy százalék összege is kevesebb lett.
Semjén Zsolt visszautasította Gyurcsány Ferenc vádjait, aki azt mondta, vatikáni mutyiba kezdett a kormány. A miniszterelnök-helyettes szerint a volt kormányfő egyházellenes indulatból beszél, a szerződés ugyanis csak annyit rögzít, hogy a közfeladatok ellátásáért egyenlő finanszírozás jár.
(Forrás: MNO)
A nemzetpolitika akkor lesz erős, ha a magyarok kiállnak magukért
2013. november 17.
December elején eléri a félmilliót a magyar állampolgársági esküt letett határon túl élő magyarok száma – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a Hír Televízió P8 című műsorában visszautasította Gyurcsány Ferenc azon vádjait, hogy a vatikáni szerződés mutyi lenne, a módosítás szerinte csak a jelenlegi adótörvények változásaihoz igazodik.
A vártnál is több határon túli magyar kéri a magyar állampolgárságot, decemberre meglesz az 500 ezredik eskütétel is, de ez a szám később elérheti majd akár az egymilliót is – jelentette ki a Hír Televízió P8 című műsorában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, automatikusan felkerülnek a központi névjegyzékbe, a többiek regisztrációt követően levélben voksolhatnak a jövő tavaszi országgyűlési választásokon.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a nemzetiségi jogok minden nemzet alapvető jogai közé tartoznak, de a nemzetpolitika csak akkor lesz erős, ha a magyarok kiállnak magukért. Semjén Zsolt a vatikáni szerződés módosításáról azt mondta, a változtatásra azért volt szükség, mert az egykulcsos, 16 százalékos adó miatt a személyijövedelemadó-összbevétel is radikálisan csökkent, így ebből az egyházaknak ajánlható egy százalék összege is kevesebb lett.
Semjén Zsolt visszautasította Gyurcsány Ferenc vádjait, aki azt mondta, vatikáni mutyiba kezdett a kormány. A miniszterelnök-helyettes szerint a volt kormányfő egyházellenes indulatból beszél, a szerződés ugyanis csak annyit rögzít, hogy a közfeladatok ellátásáért egyenlő finanszírozás jár.
(Forrás: MNO)
Ösztöndíj pályázat határon túli fiatal magyar oktatóknak
2013. november 15.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatot hirdet fiatal határon túli magyar oktatói ösztöndíjra a 2013/2014-es tanévben a szülőföldi felsőoktatási intézmények valamelyikében oktatói tevékenységet folytató román vagy szerb vagy szlovák vagy ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára.
A pályázati kiírás tartalmát az Emberi Erőforrás Minisztériuma a Balassi Intézettel együttműködve dolgozta ki, a pályázatot a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Szövetség a Közös Célokért révkomáromi irodája, a Szabadkai CMH Iroda, a Beregszászi Agora Információs Központ és a Balassi Intézet lebonyolítói közreműködésével hirdeti meg.
További részletek itt olvashatók.
(Forrás: kormany.hu)
Stephen Biller kitüntetése
2013. november 14.
A magyar kisebbségek jogainak európai szinten történő képviselete területén szerzett érdemei elismeréseként Stephen Thomas Attila Billernek, az Európai Néppárt frakciójának az Egyesült Királyságot képviselő egykori tagjának Áder János köztársasági elnök – Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke adta át az Országházban.
Stephen Thomas Attila Biller munkássága során sokszor megmutatkozott magyar származásából fakadó elhivatottsága és tettre készsége az iránt az ország iránt, ahová gyökerei nyúlnak. Szemléletmódjának kialakulásában nagy szerepet játszott pozsonyi születésű édesanyja, aki magyar szülők gyermekeként fiába is átplántálta a magyarok iránti elkötelezettséget. Meghatározó volt az Egyesült Királyságban lelkészi szolgálatot végző Ispánki Bélának a szerepe is, aki arra sarkallta, hogy munkája során a magyarok érdekeiért is lépjen fel. Ezen ösztönzések eredményeként Stephen Thomas Attila Biller európai uniós tisztviselőként számos alkalommal törekedett a magyarok érdekeinek európai szintű képviseletére.
A Robert Schumann Alapítvány főtitkár-helyetteseként kidolgozott egy a volt KGST országok fiatal, új politikai mozgalmainak szóló gyakornoki programot, amely során több mint 500 fiatal kapott meghívást az Európai Parlamentbe, ahol politikai és társadalomtudományi képzésben részesültek. Számos jelentős magyar közéleti személyiség vett részt ezen a programon.
Az Európai Parlamenten kívül más színtereken is segítette a magyar törekvéseket. A rendszerváltoztatás idején a brit konzervatívok emberi és anyagi támogatással vettek részt a magyarországi választások előkészítésében, s ebben a segítségnyújtásban Stephen Biller fontos szerepet játszott. Közreműködésével megalakult a Brit Konzervatívok Bizottsága Kelet- és Közép-Európáért, melynek tagjai Magyarországot bejárva első kézből szerezhettek ismereteket a rendszerváltoztatással a felszínre került kérdésekről.
Stephen Biller munkájával jelentős szerepet játszott abban is, hogy Magyarországot és a külhoni magyar kisebbséget érintő kérdések Nyugat-Európa számára is érthetőek legyenek.
Nemcsak közéleti tevékenységében, de magánéletében is központi kérdés a magyarság: három gyermekét a magyar és lengyel felmenők iránti tisztelet szellemében nevelte.
