Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet kezdeményezésére a büntető törvénykönyvbe “három éves fenyegetettséggel” önálló bűncselekményként került be az orvvadászat, ami fontos változás, mert ezáltal pótolhatatlan természeti értékek pusztulása akadályozható meg – mondta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes, a védegylet elnöke kedden Jászberény határában, egy mérgezésből felgyógyult parlagi sas szabadon engedése alkalmából tartott sajtótájékoztatón beszélt erről.

Az orvvadászok a kihelyezett csalikba olyan erős mérgeket tesznek, amelyek az emberekre is életveszélyt jelentenek, ha azok véletlenül, víz útján vagy más módon a szervezetbe kerülnek – figyelmeztetett a politikus. Hasonló orvvadász módszer a hurkolás, ami a “legkegyetlenebb gazemberség”, ráadásul a kihelyezők sok esetben meg sem nézik a hurkot, és a csapdába esett állat nyomorultul vész oda – tette hozzá.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy két éve már a természetvédők és vadászok szorosan együttműködnek, hogy a vadakat, ezen belül is a ragadozó madarakat megvédjék orvvadászoktól, ebben a munkában 500 hivatásos vadász vesz részt. Közösen kezdeményezik a védett fajok, madarak, emlősök és hüllők védelmére kidolgozott programok megvalósítását, amelyek élőhelyeik fejlesztésére hivatottak – jegyezte meg.

Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa elmondta: a közelmúltban három egymástól független esetben a rendőrség sikeresen derített fel madarak ellen elkövetett bűncselekményt és orvvadászatot. A természetvédelmi és vadászati szervezetek azért üdvözlik ezeket a példaértékű fejleményeket, mert az elmúlt hét évben több mint száz hasonló bűncselekménynek nem találták meg a tettesét, és ezeknek több mint ezer védett és fokozatosan védett madár esett áldozatul.

A Kittenberger Kálmánról, a neves vadászról, íróról és természettudósról elnevezett sast a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Különleges Madárvédelmi Területen engedték szabadon. A ragadozó madarat egy műholdas jeladóval szerelték fel, és egy közeli sasetetőhelyen működő webkamera segítségével fogják nyomon követni mozgását a természetvédelmi szakemberek.

A természetbe most visszatért sas egyike annak a tíz megjelölt madárnak, amelyek közül már csak négy van életben; három mérgezésben pusztult el. Az adatbázisban szereplő madarak adatait a www.satellitetracking.eu internetes oldalon lehet nyomon követni.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az állam Eger önkormányzatától 3,2 milliárd forintos fennmaradó adósságot vállalt át – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke keddi sajtótájékoztatóján a hevesi megyeszékhelyen.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra: az önkormányzati adósságkonszolidáció jegyében korábban már átvállalta az állam az egri adósságállomány 60 százalékát, az 4,8 milliárd forint volt.

Semjén Zsolt elmondta: feltétel volt, hogy olyan, konszenzuson alapuló gazdaságnövekedési tervet készítsen az önkormányzat, amely erősíti a helyi vállalkozásokat és segíti a munkahelyteremtést. Közlése szerint az a terv, amelyet Eger letett a kormány asztalára, kellően meggyőző volt.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy 2002-től, a szocialista kormányok idején “egyre több feladatot lőcsöltek az önkormányzatok nyakába”, anélkül hogy azokhoz forrásokat biztosítottak volna. Ehhez felesleges bürokrácia és adminisztráció társult, ráadásul fenntarthatatlan presztízsberuházások valósultak meg uniós forrásokból – hangsúlyozta. Szerinte ezek miatt nőtt meg a hiány és vált kezelhetetlenné az adósságállomány.

Mint elmondta, míg 2002-ben az összes önkormányzati adósságállomány 200 milliárd forint alatt volt, 2010-re – a kórházak ki nem fizetett 300 milliárdos számlájával együtt – ez 1500 milliárd forintra nőtt.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a kormány “három fronton indított háborút” az adósság ellen. Elkezdődött az államadósság csökkentése, és kihozták az adósságcsapdából a devizahitelesek jelentős részét, miközben az önkormányzatokat először a terhektől szabadították meg: az iskolák, kórházak, rendelőintézetek állami kézbe, a közigazgatás egy része a járásokhoz került. Hitelt pedig már csak állami engedéllyel vehetnek fel a települések.

A miniszterelnök-helyettes közlése szerint hozzá kellett nyúlni az 1500 milliárd forintos adósságállományhoz is. Első lépésben átvállalta az állam a megyék mintegy 200 milliárd forintos adósságát, majd 1710, ötezernél kevesebb lakosú település összes adósságát. Az ötezernél több lakosú települések esetében az adósságállomány 40-70 százalékát vállalta át az állam, attól függően, mekkora volt az adósság és milyen pénzügyi helyzetben volt az adott önkormányzat.

Habis László (Fidesz-KDNP) egri polgármester, országgyűlési képviselő felidézte: már ebben az évben, az adósságkonszolidáció első ütemét követően is számos gazdaságélénkítő lépést tett a város.

Az Eger előtt álló feladatokról szólva a polgármester elmondta, hogy a konszolidáció lezárásához szükséges, kilenc fejlesztési irányt meghatározó gazdaságélénkítési koncepciót február 10-ig kell véglegesíteni.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár fontosnak tartja, hogy megismerjük múltunkat, gyökereinket, szerinte az ember akkor válik “egésszé”.

Répás Zsuzsanna kedden Budapesten, a Balassi Intézet diaszpórából érkezett magyar, illetve magyarul tanuló külföldi hallgatóinak karácsonyi ünnepségén hozzátette: ezt a közösségi élményt, a magyarsághoz kötődés élményét élhetik át a mostani ünnepségen mindazok, akik akár származásuk, akár tanulmányaik révén kötődnek a magyarsághoz.

Elmondta: a Balassi Intézet hallgatói különböző okból tanulmányozzák a magyar kultúrát és nyelvet. Vannak, akik szeretnék jobban megismerni a gyökereiket, azt a kultúrát és országot, ahonnan a családjuk származik, mások tanulmányaik révén kötődnek a magyar kultúrához.

Az intézetben valamennyien megismerhetik az együvé tartozás, vagyis egy olyan közösséghez tartozás élményét, amit a magyar nyelv és kultúra köt össze – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

A magyar művelődés nemzetközi intézményeként, a külföldön működő magyar kulturális intézetek tevékenységének koordinátoraként is működő Balassi Intézetben mintegy 200 hallgató ismerkedik a magyar nyelvvel és kultúrával 10 hónapos ösztöndíjak keretében. Határon túli, illetve a diaszpórában élő magyarok és hungarológiai diszciplínákat tanuló külföldiek.

Az ünnepségen kínai, japán és kongói hallgatók közösen adták elő a Csengőszó című karácsonyi dalt. Először mindannyian az anyanyelvükön, majd közösen magyarul.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ezért kötelessége mindenkinek a saját nemzete felemelkedését, fejlődését és gazdagodását szolgálni – jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócson.

A miniszterelnök-helyettes a település várossá válásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, a máriapócsi görögkatolikus templomban lévő Szűz Mária-kegyképnél minden nemzet meghívást kap a testvériség megkötésére, még akkor is, ha a múltban konfliktusok terhelték kapcsolatukat.

A magyarok feladata, hogy megőrizzék, kimunkálják és felmutassák magyarságukat, mert ez az a gazdagság, amelyet csak ez a nemzet adhat az egyetemes emberiségnek – jelentette ki Semjén Zsolt. Hozzátette, ha a magyarok eltűnnének a történelemből, az emberiség örökre szegényebb lenne a sajátos bartóki dallamok vagy Arany János gondolatai nélkül.

Úgy fogalmazott: “magyarnak születve küldetést kaptunk, feladatunk szerint meg kell őriznünk a magyarság nyelvét, kultúráját és történelmét”. Mint mondta, a keresztény tanítás két szélsőséget kerül el, az egyik szélsőség nem tekinti értéknek a nemzeti létet, a másik pedig tagadja egy másik nemzet jogát a létezéshez.

A kereszténység mindig elismerte a nemzeti létet, és minden nemzetnek elismerte a létezéshez való jogát, ezért mondható, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A kormányfőhelyettes beszédében az egyház és a világi hatóságok viszonyára utalva azt mondta, a két szervezetnek közösen kell munkálkodnia a rájuk bízott életek gazdagításán és jobbításán. Semjén Zsolt ugyanakkor teljes tévedésnek nevezte azt, amikor egyes emberek, illetve nézetek szembe akarják állítani a keresztény múltat a nemzethez tartozással vagy az állampolgársággal.

“Egyszerre vagyunk tagjai az egyháznak és egyszerre vagyunk polgárai a hazának” – jelezte Semjén Zsolt. Azt mondta, Máriapócs erre jó példa, mivel ott az önkormányzat és a görögkatolikus egyház együtt dolgozik a városért és az ott élő emberekért, akik egyszerre hívők és állampolgárok.

Az ünnepségen Semjén Zsolt mellett Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár, valamint a megye több országgyűlési képviselője vett részt, jelen volt Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus püspök és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus püspök is.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Kárpát-medencei összefogás fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikai helyettes államtitkár a romániai Bihardiószegen, amikor pénteken átadta a Miénk a város! játék 51 Csodasarok főnyereményének egyikét az ottani általános iskola első osztályos nyerteseinek.

Répás Zsuzsanna az átadó ünnepség után az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a Kárpát-medencei összefogás az, amiből a jövőben építkezni lehet.
A helyettes államtitkár örömét fejezte ki, hogy a játékba sokakat sikerült bevonni, a gyerekeket, szüleiket és a pedagógusokat egyaránt. Fontosnak nevezte, hogy a gyerekek egyszerre élhették át a közös munka sikerét és az adományozás örömét.

A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve program keretében awww.mienkavaros.hu honlapon szeptember végén indult játék kisiskolások számára.

A gyerekeknek ügyességi-műveltségi feladatokat kellett megoldaniuk, a leggyorsabbak, legügyesebbek, legaktívabbak egy Csodasarkot nyerhettek, amelyet egy külhoni magyar kisiskolás osztállyal rendelkező intézménynek ajánlhattak fel. A Csodasarok 100 ezer forint értékben tartalmaz fejlesztő játékokat, könyveket, CD-ket, amelyekkel a gyermekek közösségben játszhatnak.

A tájékoztató szerint alig több mint egy hét után már hétszáz felhasználó kapcsolódott be, a játék végére kétezer kisiskolás játszott a honlapon. A legtöbb pontot összegyűjtő gyerekek közül 51 nyert egy-egy Csodasarok főnyereményt.

A gyerekek lelkesen játszottak, sok pedagógus és szülő is kapcsolatba lépett velünk, mert fontosnak tartották a célt, hogy a kisiskolások közösségükért vagy éppen egy magyarországi kisiskolás esetében egy külhoni magyar közösségért játszhattak – olvasható a háttéranyagban.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A határon túli magyar közösségek megmaradása azon áll vagy bukik, hogy az individualista teljesítmény elérése vagy az összetartozás érzése lesz-e az erősebb – jelentette ki Hoffman Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztérium köznevelésért felelős államtitkára a Kárpát-medencei irodalom és történelem szakos tanárok konferenciájának megnyitóján.

Hangsúlyozta: a jövőben az órákra való felkészülésben, a tanításban, a naprakész tudás érdekében végzett kutatómunkában egyetlen vezérelv fogja a szavakat és a tetteket irányítani: az igazság.

Az államtitkár kiemelte, maradandó szellemi teljesítményt nemcsak írók, művészek nyújthatnak, hanem tanárok is, az ő teljesítményük a diákjaikban él tovább. Különösen igaz ez a határon túl, ahol a magyar irodalom és történelem tanárok végvári kapitányokként vívnak harcokat az utolsó emberig.

Hoffman Rózsa szólt arról is, hogy Magyarországon már nem kell letagadni az alapvető igazságokat, „de ne higgyük, hogy nem forognak ma is féligazságok közszájon és a médiában”.

A 20. század abszurd történelmének korcs kinövései nem tűntek el, csak indulatokat fűtő politikai hőmérséklet kell, hogy a televényből újabb és újabb hajtások nőjenek, és fenyegessék kipárolgásukkal a közös levegőt – fogalmazott az államtitkár.

A konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Rákóczi Szövetség és Eger városa rendezte meg a Gárdonyi Géza író születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév részeként.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A királyi városok nemzeti büszkeségünket emelik – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Székesfehérváron, ahol a Magyar királyi városok címmel nyílt fotókiállítás.

Az Antall Péter és Gedai Csaba fotóiból válogatott, Buda, Visegrád, Esztergom, Veszprém és Székesfehérvár építészeti örökségét bemutató tárlat megnyitóján Semjén Zsolt hangsúlyozta: egy nemzet számára kulcsfontosságú, hogy ismerje történelmét, hiszen létszámában is csak akkor tud megmaradni, ha minden egyes tagját eltölti az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni.

Hozzátette, hogy hazánk 1100 éves történelmében számtalan kiemelkedő személyiség volt, de egyik sem mérhető Szent Istvánhoz, aki “az akkor százéves Magyarországból államot, európai királyságot, birodalmat alapított”. Hozzátette: a fotókon megörökített momentumok, építészeti örökségek István király személyén keresztül összekötődnek és az egészséges patriotizmushoz, lokálpatriotizmushoz is hozzájárulnak.

Semjén Zsolt szerint Szent István nélkül ma a magyarság nem létezne, hiszen a hunok, az avarok és a besenyők is eltűntek a történelem viharaiban, pedig nem volt rosszabbul szervezett államuk. “Nekünk viszont volt egy olyan uralkodónk, aki a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot” – mondta.

A kiállításról megjegyezte, hogy az alkotók képei “csupasz valóságukban is hirdetik több mint ezeréves kultúránkat, örökségünket, amire büszkék lehetünk ma is”.

Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a fotókat látva történelmünk egésze lepereghet a látogató szemei előtt, miközben az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett sok-sok változás is jól kivehető rajtuk. Példaként említette a korábban a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely fölé emelt alumínium tetőt vagy az esztergomi Mária Valéria hidat, amely a fotókon még romos állapotban látható.

Az MTI érdeklődésére Antall Péter elmondta: Gedai Csabával hét könyv elkészítéséhez járultak hozzá fotóikkal. A tárlat anyagául szolgáló fényképek egy 1999-ben kiadott, a magyar királyi városokat bemutató kötetben jelentek meg.

Hozátette: a magyar királyi városok közül már csak Visegrádon nem voltak láthatók hagyományos, filmes technikával készített képeik.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

2013. december negyedikén (szerdán), délután három órakor a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa előtt Pozsonyban a kisiskolák sorsa és az oktatásügy általános helyzete kapcsán demonstrációt tartanak a szlovákiai magyar civil szervezetek és politikai pártok.

A demonstráció – melynek során egy koporsóban szimbolikusan is eltemetik a kisiskolákat – a Csemadok, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, továbbá az MKP és a Most-Híd politikusainak szervezésében zajlik, az eseményre a szlovák ellenzéki pártok képviselői is meghívást kaptak.

Az önkényes, szakmai egyeztetések nélküli döntések elleni fellépés mindenki közös ügye nemzetiségre és ideológiára való tekintet nélkül.
A tiltakozások apropóját Dušan Čaplovič iskolaügyi miniszter reformtervezete szolgáltatja, melyet most tárgyal a parlament, és amely a megszűnés szélére sodorja a legtöbb kisiskolát. A változások fokozottan veszélyeztetik a nemzetiségi oktatásügyet és a magyarság jövőjét is, hiszen tovább gyengülnek a helyi közösségek.

Az iskolaügyi miniszter tervezete kapcsán már korábban is egyeztetésekre került sor az MKP, a Most-Híd és a civil szakmai szervezetek között, de hiába jutottak a felek közös álláspontra, a hatóságok képviselői nem voltak hajlandóak az érdemi egyeztetésre, a kormány részről az elemi jóakarat teljes hiánya volt tapasztalható.

A tiltakozás helyszíne szimbolikus: a szlovák parlament, ahol a törvénymódosítást elfogadják. Egy olyan időszakban kerül sor erre, amikor Szlovákiában a szlovák radikális nemzeti mozgalmak egyre nagyobb teret szereznek, és a kormányzati politika nem tesz semmit ellene, populista fellépéseivel olykor erősíti is azokat.

Nagy szükség van arra, hogy közösen hallassuk hangunkat: az iskolák, tanítók, szülők, az iskolák volt diákjai, az érdekvédelmi és civil szervezetek és a pártok.

A szervezők szándéka, hogy a közösség számára fontos és szimbolikus ügyek a korábbinál hangsúlyosabban és látványosabban kerüljenek be a köztudatba, a rendezvény egyben alapot szolgáltat ahhoz, hogy a hasonló, a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekről érdemi szakmai egyeztetés legyen a jövőben, és a megegyezés határozza meg a további döntéseket.

Az oktatásügy nem pártpolitikai ügy! Közösségünk és gyermekeink jövője a tét!

Az akcióra a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! – közölte a Felvidék.ma-val Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, aki a tüntetést magánszemélyként jelentette be. A megmozdulás megszervezésében és előkészítésében viszont a Kerekasztal struktúráin túl egyenlő szerepet vállal szakpolitikusai révén a Magyar Közösség Pártja (Szigeti László, A. Szabó László) és a Most-Híd (Érsek Árpád és Ožvald Erzsébet), Bárdos Gyula (Csemadok), Pék László (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) és Mézes Rudolf (Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége) is.

(Forrás: Felvidék.ma)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Országos Vadász Horgász Napot rendeznek a jövőre, március 29-én – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke szerdán Budapesten, az Országházban sajtótájékoztatón.

Hozzátette: az első alkalommal megrendezendő eseményre a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum megnyitása alkalmából kerül sor. A múzeum nemcsak a magyar vadászat, hanem a horgászat történetét is bemutatja.

Emlékeztetett: az Országos Vadász Horgász Nap megrendezését az indokolja, hogy mintegy 60 ezer szervezett vadász és mintegy 340 ezer szervezett horgász van Magyarországon. Így ezek a szabadidős tevékenységek a családtagokkal együtt mintegy 1,5 millió embert érintenek. A vadászat és a horgászat széles körű társadalmi megismertetése szintén fontos szempont volt az esemény meghirdetésekor. Megjegyezte, 2014-et követően minden évben, március utolsó szombatján rendeznék meg az Országos Vadász Horgász Napot.

A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy a vadászat esetében az utóbbi időben sikerült lebontani a bürokráciát, vagyis több könnyítésre is sor került. Példaként említette, hogy a fegyvertartáshoz és a gépjármű-vezetői engedély megszerzéséhez már elegendő egyetlen orvosi vizsgálat. Emellett az orvvadászat – hasonlóan az orvhalászathoz – mint büntetőjogi kategória bekerült az új büntető törvénykönyvbe.

A horgászatot szabályozó új jogszabály szintén mérföldkő ezen a területen – hangoztatta Semjén Zsolt, mivel az új törvény a horgászattal kapcsolatban kimondja: a természetes vizeket alapvetően horgászok kezelik.

Külön is kitért a vadászok, horgászok, természetvédők együttműködésének fontosságára. Kiemelte az élőhely-fejlesztés jelentőségét, azaz, hogy minél több horgászatra alkalmas vízfelület és vadászatra alkalmas terület – erdő – legyen. A médiumok figyelmét is felhívta arra, hogy széles körben mutassák be a magyar vadászati és horgászati kultúrát. Példaként hozta a gasztronómiai lehetőségek ismertetését.

Szűcs Lajos (Fidesz) – a halgazdálkodásról szóló törvény gazdája a frakcióban – többek között azt tartotta fontosnak elmondani, hogy a jogszabály megalkotása során el kellett dönteni: a tisztességes halászok, horgászok országa lesz-e Magyarország.

Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a tisztességes emberek pártján áll. Azaz nem engedi meg, hogy a vizek partján valaki tisztességtelen módon járjon el. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy a nemzetgazdaság szempontjából is fontos ágazat fejlődhessen.

Szabó Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke szerint a magyar horgászok és a kormány szándéka találkozott a természetes vizek halállományának és a természet állapotának védelmében, fejlesztésében. Hozzátette: a horgászat szeretete, művelése életforma és viselkedéskultúra is egyben.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke arra emlékeztetett, hogy a magyar vadászok hosszú ideje vártak arra, ami az utóbbi 3-3 évben történt. Például a bürokrácia csökkentését – a fegyvervizsga eltörlését -, vagy az orvvadászat büntetőjogi kategóriává való minősítése. De a magyar vadért is sokat kell még tenni például az apró- és nagyvad-gazdálkodás fejlesztéséért – mondta.

Czirák Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) stratégiai főosztályának munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a biológiai sokféleség megőrzése fontos Magyarországon.

Ezért készült el az a következő hét évre szóló stratégiai program, ami a biológiai sokféleség megőrzését célozza az országban. Szabó Ferenc, a VM vadászati osztályának vezetője kiemelte: minden, a területen dolgozó szakember azért dolgozik, hogy a jövő nemzedékei ugyanazt az élővilágot és élőhelyet kaphassák meg, amit mi megörököltünk.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A következő esztendőben is az ideihez hasonló nagyságrendű forrást szán a kormány a Kárpát-medencei örökségvédelmi programra, amelynek során így további határon túli magyar műemlékek újulhatnak meg.

A projekt előzménye az első Orbán-kormány idején elindított, majd a következő kabinet által leállított Nemzeti Kulturális Örökség program volt, melynek 1,2 milliárd forintos keretéből jelentős összeg jutott határon túli magyar műemlékek felújítására. Ennek folytatásaként indult el három államtitkárság összefogásával 2012-ben a Kárpát-medencei örökségvédelmi program – emlékeztetett a projekt keddi budapesti sajtótájékoztatóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Hammerstein Judit tájékoztatása szerint a kormány a program keretében tavaly 70 millió, idén pedig már 115 millió forintot fordított több tucat határon túli magyar műemlék felújítására.

Hölvényi György, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a program kultúr-, egyház- és nemzetpolitikai céljai egymástól elválaszthatatlanok, hiszen a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy a határon túli magyarok hitükben, kultúrájukban megerősödve közösségeket alkothassanak. Jó példa erre a korábban csaknem 50 évig elhagyatva álló alvinci református templom, amely felújítása után ismét egyházi hely lett, és így egy szétszóródóban lévő közösség éledt újra – jegyezte meg.

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szintén hangsúlyozta, hogy a határon túli területeken a kulturális örökség megőrzésének jelentős nemzetmegtartó ereje van. A program keretében megújuló műemlékek a magyar jelenlét akár ezeréves bizonyítékai, emellett élő közösségi színterek is – mutatott rá.

A projektnek köszönhetően megújulhatott többek között a radnóti Kornis-Rákóczi-kastély, a mezőgecsei Kajdy-kúria, a vedresábrányi, a küküllővári, a szászsebesi, a székelydályai, a borbereki, az égei, a siteri, a felsővályi, a magyarvistai, a tornai és a huszti templom, és a magyar állam hozzájárult a gyulafehérvári székesegyház fejedelmi kapujának restaurálásához is – közölte a helyettes államtitkár.

Répás Zsuzsanna az MTI kérdésére azt mondta, hogy a projekt folytatását jövőre is hasonló nagyságrendű forrással tervezi a kormány.

Hammerstein Judit az MTI-nek beszámolt arról is, hogy a Kárpát-medencei örökségvédelmi programon kívül a magyar állam további határon túli műemlék-felújítási projektekben is részt vesz, egy szlovák-magyar EU-projekt keretében újulhatott meg például az alsósztregovai Madách-kúria, és a két állam hasonló együttműködésben tervezi a borsi Rákóczi-kastély rekonstrukcióját is.

(Forrás: MTI)