Az autonómia jelent megoldást az erdélyi magyarságnak
2013. december 14.
Az erdélyi magyarság alapvető jogainak megkérdőjelezése, intézményeinek ellehetetlenítése, a magyar közösség fogyása mind azt a meggyőződést erősíti, hogy hosszú távon az autonómia jelenti a megoldást – jelentette ki szombaton Kolozsváron Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) fennállásának tizedik évfordulója alkalmából szervezett gálaesten Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a politikai akarat kevés az autonómia kiharcolásához, elsősorban a közösség meggyőzése és együttmunkálkodása szükséges. Úgy vélte, elévülhetetlen érdeme van Tőkés Lászlónak és az EMNT-nek abban, hogy ez a folyamat elkezdődött.
A helyettes államtitkár kijelentette: nem fogadható el, hogy egyesek kétségbe vonják a magyarok alapvető jogait, a székelyföldi kormánymegbízottak pedig a székely zászlóért és az anyanyelvhasználatért bírságoljanak.
(Forrás: MTI)
Első alkalommal osztották ki a Kincses Kolozsvárért díjakat
2013. december 13.
Első alkalommal osztották ki pénteken a Kincses Kolozsvárért díjakat a város közösségi életének fellendítésében és a magyar napok megszervezésében vállalt tevékenységek elismeréseként.
A Kincses Kolozsvár Egyesület által alapított díjat Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Nagy Elek üzletember, Kovács Sándor Kolozs-Dobokai főesperes, Boros János volt kolozsvári alpolgármester (post mortem), az Életfa Családsegítő Egyesület, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a kolozsvári Szabadság napilap, valamint a Paprika Rádió kapta.
A rendezvényen Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete mondott köszöntő beszédet. Elmondta, szívesen tér vissza újra és újra Kolozsvárra, ahol gondolkodó, cselekvőképes magyar közösség él. Lévai Anikó megköszönte a magyar kormánynak, Emil Boc kolozsvári polgármesternek, Horváth Anna alpolgármesternek és az üzletembereknek, hogy lehetővé tették a Kolozsvári Magyar Napok megszervezését.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta: legutóbb 30 ezer ember vett részt az egyhetes magyar napok rendezvényein, ami azt jelenti, hogy sikerült megmozgatni a város magyar lakosságának 60 százalékát, így megteremtődött az a magyar közösségi élmény, ami azelőtt hiányzott Kolozsváron.
A Kolozsvári Magyar Napokat negyedik alkalommal szervezték meg augusztusban, és mára Erdély egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát.
(Forrás: MTI)
A KCSSZ a magyarság megtartásáért
2013. december 13.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) két és fél millió forinttal támogatja a péterrévei Nagycsaládos ház nevű közösségi intézmény építését a Vajdaságban – jelentette be a tárca szociális és családügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten. Soltész Miklós elmondta: egy 200 négyzetméter alapterületű 80-100 fő befogadására képes házat fog felépíteni a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége.
Az államtitkár a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) és az Óbudai Népzenei Iskola karácsonyi ünnepségén arról is beszélt, a 20 évvel ezelőtt elhunyt Antall József, a rendszerváltást követő első miniszterelnök mondta ki először azt, hogy bár jogilag 10 millió magyar ember miniszterelnöke, de lélekben 15 millió magyaré.
Elmondta: mára ez az álom megvalósult, noha jogilag Orbán Viktor sem miniszterelnöke a határon túli magyaroknak, ám olyan jogi egyesítés történt, amire óriási szükség volt. Álláspontja szerint a magyar állampolgárság egyszerűsített biztosításával nem gesztust gyakorol az anyaország, hanem az a visszafogadást és a testvéri közösség kiépítését jelenti.
Soltész Miklós fontosnak nevezte azt a munkát, amit a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége végez a nemzettudat erősítése, illetve a magyarság megtartása érdekében.
(Forrás: kormany.hu)
Semjén Zsolt Magyarország képviseletében lerótta kegyeletét Nelson Mandela ravatalánál
2013. december 11.
Kedden, délelőtt 11 órától került sor az elhunyt Nobel-békedíjas dél-afrikai államférfi, a faji megkülönböztetés elleni küzdelmek ikonikus alakja, Nelson Rolihlahla Mandela központi állami gyászszertartására a 2010. évi dél-afrikai futball világbajnokságra korszerűsítette és kibővített, 90 ezer főt befogadó, sowetoi FNB Stadionban (Soccer Cityben), melyen Magyarországot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte.
A magyar kormány miniszterelnök-helyettese részt vett azon a találkozón, melyen jelen voltak a gyász-szertartáson Pretoriában tartózkodó uralkodók, állam-, és kormányfők, magas rangú delegációvezetők, valamint meghatározó dél-afrikai politikai, társadalmi személyiségek.
Semjén Zsolt többek között beszélgetést folytatott Nkosazana Dlamini-Zuma asszonnyal, az Afrikai Unió Bizottságának elnökével, valamint a Mandela elnökkel együtt béke Nobel díjas Frederik Willem de Klerk volt államfővel.”
A stadion volt a színhelye 1990-ben Nelson Mandela első nyilvános szereplésének, a nemzethez intézett beszédének, azt követően, hogy 27 évi fogság után kiszabadult Robben szigeteki börtönéből.
A mai gyászszertartás a monumentális méretű, alkalmi kórus előadásában, a Dél-afrikai Köztársaság tizenegy hivatalos nyelvén, többszólamban felhangzó nemzeti himnuszt követően ökumenikus imádsággal majd megemlékező és a nemzet halottját méltató gyászbeszédekkel folytatódott, melyek során elbúcsúztak a volt államfőtől, szeretett halottjuktól a közeli barátok, majd a Mandela család tagjai, köztük rövid búcsúbeszédet mondott Nelson Mandela négy unokája is.
A hivatalos megemlékezések sorát Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára nyitotta meg, őt követte az Afrikai Unió Bizottságának elnöke, dr. Nkosazana Dlamini Zuma, korábbi dél-afrikai belügyminiszter asszony.
A gyászszertartáson jelenlévő külföldi magas rangú méltóságok, államfők közül elsőként Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke mondta el méltató, búcsúztató szavait, hangsúlyozva az elhunyt dél-afrikai államfő személyiségének és tevékenységének meghatározó voltát saját személyi fejlődésében, életútjának alakulásában. Ezt követően Brazília államfője, majd Kína alelnöke, Namíbia, India és Kuba államfői vettek végső búcsút gyászbeszéd keretében a dél-afrikai demokrácia, a nemzeti megbékélés atyjától.
A méltató beszédek sorát Jacob Zuma dél-afrikai államfő búcsúbeszéde zárta, melyet követően Ivan Abrahams püspök celebrált gyászmisét.
December 11-től három napon keresztül róhatják le kegyeletüket a felravatalozott államférfi előtt a külföldi tisztelők és az ország lakossága a dél-afrikai Elnökségnek és Kormánynak helyet adó pretoriai Union Buildings épületében, amely 1994 és 1999 között a hivatalban lévő Nelson Mandela államfő tevékenységének legfőbb színtere volt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes másnap délelőtt vett végső búcsút az elhunyt államfőtől ravatala előtt.
(semjenzsolt.hu)
Begyógyítjuk a december 5-i népszavazás sebeit
2013. december 07.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Békésen Rácz Attila, a FIDESZ békési elnökének meghívására sajtótájékoztató keretében számolt be az egyszerűsített honosítás eredményeiről.
Elmondta, hogy 2010-ben szinte egyhangúan elfogadott állampolgársági törvény végre lehetővé teszi, hogy a 2004. december 5-i népszavazás sebeit begyógyítsuk. Hozzátette, hogy a külhoni magyarok nehezen felejtik el a népszavazás eredményét és a szocialisták akkori szégyenletes kampányát, ezért is tartja a Magyar Kormány hatalmas eredménynek, hogy ennek a szégyenletes népszavazásnak az évfordulóján tehette le a magyar állampolgársági esküt Böjte Csaba személyében az 500 ezredik honosított magyar.
A sajtótájékoztatót követően került sor „A magyar nemzet végvárai” című lakossági fórumra, ahol Répás Zsuzsanna tájékoztatta a hallgatóságot a magyar nemzetpolitika alakulásáról a rendszerváltozástól napjainkig. Bemutatta a nemzetpolitika helyét a magyar közigazgatásban, illetve a magyar-magyar párbeszéd legfontosabb egyeztető fórumait, a Magyar Állandó Értekezletet, a Magyar Diaszpóra Tanácsot és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.
Kitért a Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus programjaira, amelyek elsődleges célja, a külhoni magyar intézményrendszer, kiemelten az oktatási intézmények megerősítése. Rövid körképben beszámolt a környező országokban élő magyar közösségek legfontosabb aktuális problémáiról.
(Forrás: kormany.hu)
A jövő évi választás sikeres lebonyolítása a honosítás visszaigazolása lehet
2013. december 06.
A jövő évi választás sikeres lebonyolítása a nemzetegyesítés és a honosítás visszaigazolása lehet a külhoni magyarok részéről – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) 2013. december 6-i ülését követően.
Az államtitkár úgy nyilatkozott, hogy az ülésen áttekintették a nemzetpolitika aktuális helyzetét, a honosítás folyamatát és a 2014-es magyarországi parlamenti választás előkészületeit, valamint a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokat.
A jövő évi választással kapcsolatban kijelentette, alapvető nemzetpolitikai érdek, hogy minél nagyobb legyen a részvétel a voksoláson. Ennek pedig nagyon fontos feltétele, hogy világossá tegyék, a regisztrációban minden politikai és nem politikai szervezetnek joga és lehetősége van részt venni – közölte.
Németh Zsolt a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokról azt mondta, hogy az elkövetkező időben akkor lehet sikeres a magyar nemzeti érdekérvényesítés, ha minél erősebb képviseletet sikerül szerezniük a szomszédos országokban és az Európai Parlamentben a legitim politikai szervezeteknek. A határon túli magyarok szempontjából döntő, hogy erős Magyarország álljon mögöttük, hiszen egy erős Magyarországnak megnövekszik az érdekérvényesítő képessége a határon túli magyarok tekintetében is – fogalmazott.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a külhoni magyar közösségeknek a jövőre nézve világos elképzeléseket kell megfogalmazniuk a nemzetpolitikai legfontosabb kérdéseit illetően, így egyebek mellett az autonómia, az oktatás és a nyelvhasználat kérdésében.
A magyarság eredményes politizálásának fontos eleme a minél szélesebb nemzeti konszenzus kialakítása, és ebbe beletartozik az egyes határon túli területeken belüli konszenzus megteremtése is – vélekedett Németh Zsolt.
A KMKF ülése délelőtt kezdődött a Parlamentben. Az eseményen Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a jövő évi magyarországi parlamenti választás megerősíti a nemzet közjogi egyesítését. Nemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk – emelte ki a házelnök. Kifejtette: a magyar állam fennállása során még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és demokratikus szavazati joggal egyidejűleg részt vehettek volna a magyar Országgyűlés megválasztásában. A KMKF ülése állásfoglalás elfogadásával zárult délután.
(Forrás: kormany.hu)
Mindig is egyek voltunk
2013. december 05.
Hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Parlamentben, az ötszázezredik magyar állampolgársági eskütételen. Semjén Zsolt ünnepi beszédében kijelentette: “mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet”.
Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor.
Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek – fogalmazott. “Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre” – mondta. Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak – mint egykor Csoma Sándor -, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyeket, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára.
Orbán Viktor kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából közel négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves – jegyezte meg.
A kormányfő idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor “Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt. Kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelő munkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki. Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját. Isten hozta önöket! – fordult hozzájuk.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot.
A napot azért, mert a 2004. december 5-ei “nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni”.
Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is – fogalmazott.
Semjén Zsolt a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét szimbolizálja. Úgy értékelte, hogy az egyszerűsített honosítást biztosító törvénnyel folytatják Szent István király országépítő, a nemzetet közjogilag egyesítő munkáját.
“Mi pontosan ugyanezt tesszük. Mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet, és pontosan a Szent Korona mutatja azt, hogy ez a közjogi egység az az acélabroncs, ami a történelem viharaiban is egyben tudja tartani a magyar nemzetet” – mondta. Semjén Zsolt szerint “visszacsinálhatatlan” mindez, mert a külhoni magyarok mint teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárok a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. “Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz” – fogalmazott.
Az eskütételen – amelyet Rogán Antal, az V. kerület kormánypárt polgármestere vezetett le – jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé.
(Forrás: kormany.hu, MTI)
A kistelepülések iskoláinak megvédéséért tüntettek Pozsonyban
2013. december 04.
Pozsonyban a parlament előtt több százan tüntettek a kisiskolák megmaradása érdekében. Magyarok, szlovákok, diákok, pedagógusok és politikusok fejezték ki nemtetszésüket a Fico-kormány politikájával szemben. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyilatkozatot adott ki iskoláink védelmében.
A tüntetésre azon a napon került sor, amikor a szlovák parlamentben a kisiskolák létét veszélyeztető törvénytervezetről szavaztak.
Számos szervezet képviseltette magát, a tömegben ott volt Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, valamint a párt vezetőségének további tagjai, köztük A. Szabó László, Csáky Pál, Farkas Iván, Forró Krisztián, Németh Gabriella, Samu István. A Most-Híd parlamenti képviselői is – Bugár Bélával az élen – kijöttek a tüntetésre. Ott volt a Csemadok korábbi és jelenlegi elnöke, Hrubík Béla és Bárdos Gyula. Eljött a Szövetség a Közös Célokért képviselete Duray Miklóssal az élen, a Gubík László vezette Via Nova, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke és több felvidéki magyar intézmény képviselője.
A tüntetés résztvevőit a szervezők nevében Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője üdvözölte.
Első szónokként Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke figyelmeztetett arra, hogy a kormány oktatáspolitikájának már eddig is számos negatív következménye volt, például az is, hogy legjobbjaink külföldön kénytelenek keresni az érvényesülés lehetőségét. A kisiskolák helyzetének ellehetetlenítésével újabb vészhelyzetet teremtettek.
“Köszönöm, hogy eljöttek felemelni szavukat és kifejezni határozott szándékukat a kistelepülések iskoláinak megvédéséért. Tudtára kell adnunk döntéshozóinknak, a kormánynak, az oktatási miniszternek, hogy nem értünk egyet a törvénymódosításban megfogalmazottakkal. Mi nem kívánunk iskolák nélküli jövőt a vidéki településeknek és ezen belül a szlovákiai magyar közösségnek.
A jövő útjait számunkra nem azok a tévutak jelentik, melyeket a gazdasági hatékonyság leple alatt ellenünk találtak ki. Ez a tiltakozás kisiskoláink megtartásáról szól. A törvénytervezet és a készülő finanszírozási törvény hatása minden ötödik szlovák és minden harmadik magyar iskolát súlyosan érintene. A kisiskolák bezárása egyrészt a műveltség rangjának, fontosságának az elismerését, másrészt a nyelvi és a kulturális sokszínűség elismerését kérdőjelezi meg a szlovák kormány részéről.
Mi, a ma Európájában nem a művelődési lehetőségek csorbításával és a beolvadás felvállalásával, de jogaink kiterjesztésével, a békés együttéléssel és a gyümölcsöző együttműködéssel képzeljük el a jövőnket. A parlamenti képviselőket és az oktatási miniszter urat arra kérjük, hogy a működtetés pénzügyi hatékonysága mellett legyenek tekintettel az ország településszerkezetének sajátosságaira, és a kisiskolákra vonatkozó támogatások igazságosabbá tételével mindenekelőtt az oktatás és a nevelés szempontjával hatékony iskolák segítésére összpontosítsák a figyelmüket. Hosszabb távon csak ez lehet az ország és mindannyiunk érdeke.
Nekünk, a mai rendezvény szervezőinek nincs szándékunkban különösen ilyen hűvös időben és az adventi elcsendesülés időszakában további tiltakozásokat szervezni. Viszont szándékunkban áll, hogy valós, országos és közösségi problémáinkat hosszú távon megegyezésre törekedve, de értékeink feladása nélkül oldjuk meg. Kérjük ehhez az elkövetkező időszakokban is az Önök cselekvő részvételét és az égiek kegyelmét -” – mondta Pék.
Érsek Árpád, a Most-Híd parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a kisiskolák ügye nem csak a magyarok ügye, bár leginkább őket sújtja. Elmondta, nincsenek illúziói a törvénytervezet sorsáról, ők viszont a parlamentben ellene szavaznak majd.
A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártjának oktatásügyi és kulturális alelnöke elmondta, a kormány intézkedéseivel számos iskolát szüntet meg, megmaradásukra viszont nem nyújt alternatívát. “Közösségünk elleni támadás is, de saját maguk ellen is ártanak” – hangsúlyozta.
Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnöke rámutatott, olyan emberként áll itt, aki a szabadságot szereti, ám a Fico-kormány ellene megy a szabadságjogoknak is.
Martin Poliačik, a Szabadság és Szolidaritás képviselője a tüntetés utolsó szónokaként annak a véleményének adott hangot, hogy “minél inkább tiszteletben tartjuk a kisebbségeket, annál inkább tekinthetjük magunkat civilizált társadalomnak”.
A tüntetés végén “Kisiskolák” feliratú koporsót vittek az ifjúsági szervezetek képviselői a parlament bejárata elé, figyelmeztetve a törvényhozást, milyen sorsot szánnak a kisiskoláknak a jogszabály elfogadásával.
* * *
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tiltakozik az iskolaügyi reformtervezet ellen, melynek egyik következménye a helyi kisiskolák felszámolása. “Ez az intézkedés tovább fokozza a települések társadalmi és gazdasági lepusztulását, ellehetetlenülését.
A törvénytervezet megmaradásában különösen érzékenyen érinti és sújtja a nemzeti kisebbségeket, ezen belül a szlovákiai magyarokat.
Az iskolaügy reformjáról szóló törvény elfogadása ellen a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tiltakozik” – áll Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok nyilatkozatában.
(Forrás: Felvidék.ma)
Érd adósságát magára vállalja az állam
2013. december 04.
Teljesítette a gazdaságélénkítéssel, illetve munkahelyteremtéssel kapcsolatos tervezési feladatokat Érd, így a megyei jogú várostól a tavalyi 8,4 milliárd után a fennmaradó 3,5 milliárd forintnyi adósságot is átvállalja az állam – jelentette be Semjén Zsolt a Pest megyei településen tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, Érdnek tavaly sikerült “kipréselnie” az adósságátvállalás maximális, 70 százalékos mértékét, most pedig az önkormányzat adósságának fennmaradó részét, összesen több mint 3 milliárd 468 millió forint kifizetését vállalja magára az állam.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, Érddel azért tudtak az elsők között megegyezni, mert a városvezetés olyan gazdasági tervet, “jövőképet” készített, amely főként a vállalkozások helyzetbe hozását, ezen keresztül számos új munkahely megteremtését célozza. Ez a terv meggyőzte a kormányt arról, érdemes mentesíteni Érdet a teljes adósság alól, hogy aztán a hitelek törlesztőrészleteitől megszabadulva tiszta lappal virágoztathassák fel a települést.
A kereszténydemokrata politikus elmondta, hogy a magyar önkormányzatok adóssága a szocialista kormányok idején azért “szabadult el”, mert egy sor olyan feladatot tettek a nyakukba, melyhez nem biztosították a szükséges anyagi forrásokat. A települések így kénytelenek voltak újabb és újabb hitelt felvenni, miközben számos presztízsberuházásba is belekezdtek csak azért, hogy ne vesszen el az e célra megszerzett uniós pénz – magyarázta Semjén Zsolt.
Az adósságállomány “megugrását” azzal érzékeltette, hogy míg 2002-ben gyakorlatilag nem volt efféle teher az önkormányzatokon, addig 2002 és 2010 között összesen 1500 milliárd forint adósságot halmoztak fel, és ezt már nem lehetett “kezelni”.
Az állam három lépésben – az iskolák, kórházak és egyéb intézmények átvételével, a járások létrehozásával, majd az önkormányzatok adósságának két lépcsőben történő kifizetésével – konszolidálta, konszolidálja ezt a helyzetet – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
Közlése szerint 2011-ben elsőként a megyék mintegy 200 milliárd forintnyi adósságát vállalták át, majd az ötezer lelkesnél kisebb, összesen 1710 település önkormányzatait mentesítették adósságaik alól. Az ennél nagyobb községek, városok ilyen jellegű anyagi terheinek 40-70 százalékát tavaly bizonyos feltételek meglététől függően vette át az állam – fűzte hozzá Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Meg kell erősíteni a külhoni magyar jogásztársadalmat
2013. december 04.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint ha a külhoni magyar jogásztársadalmat meg tudják erősíteni, az az egész közösség javát szolgálja. Erről Répás Zsuzsanna beszélt szerdán a Szász Pál tanulmányi ösztöndíjas hallgatók évadnyitó szakmai szemináriumán a fővárosban.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, többszörös volt az ösztöndíjra a túljelentkezés, ami azt mutatja, hogy jó a híre a programnak. Hozzátette: az előző évi ösztöndíjasok jól teljesítettek, sok fiatal jogász civil szervezetek munkájában is részt vesz.
Fontosnak tartotta, hogy a jogászok jól reagáljanak a szülőföldjükön megfogalmazódó olyan problémákra és ügyekre, amelyek az emberek hétköznapjait érintik.
Az ösztöndíjjal a külhoni magyar jogásztársadalmat szeretnék megerősíteni és fejleszteni – mondta. Jó úton indultak el, és a magyarországi és külhoni jogásztársadalom között kialakuló kapcsolatok a jövőbeni együttműködés alapjait jelentik – tette hozzá. Répás Zsuzsanna azt kérte a fiatal ösztöndíjasoktól, hogy elkötelezettségüket továbbra is őrizzék meg.
Az ösztöndíjat 2012-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alapította a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-vel együttműködve. A program szakmai részének megvalósításában a Budapesti Ügyvédi Kamara vesz részt.
A nemzetpolitikai államtitkárság korábban az MTI-vel azt közölte, a másodszor meghirdetett ösztöndíj célja, hogy olyan jól képzett, a nemzet iránt elkötelezett, a magyar és a többségi állam szerinti szaknyelvet egyaránt ismerő, mindkét országban tapasztalatokat szerzett jogászai legyenek a külhoni magyar közösségeknek, akik hozzájárulnak a magyarság jogi megerősítéséhez.
Az a cél, hogy olyan szakértői gárda jöjjön létre, amely magabiztosan jár el a szakmai kérdésekben, tudásával hozzájárul a magyar jogászszakma és a jogásztársadalom nemzetközi megbecsültségéhez – írták.
Az ösztöndíjprogram keretében a nyertes pályázók egy-egy budapesti ügyvédi irodában töltik a nyári gyakorlatukat, és ezalatt magyarországi ügyvédek segítik őket. A programban 25 ösztöndíjas vesz részt.
A támogatási keretösszeg 15 millió forint, amelyből minden ösztöndíjas 600 ezer forint támogatásban részesül a 2013/2014. évi tanulmányi időszak 12 hónapjára.
Az 1881-ben Nagyenyeden született Szász Pál 1910-től a magyar parlamentben a magyarigeni választókerület országgyűlési képviselője volt, Tisza István legközvetlenebb munkatársai közé tartozott. 1933-ban a nagyenyedi Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke lett. Vidéki gazdatanfolyamokat indított, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombardon pedig Kós Károly tervei alapján gazdasági iskolát épített fel. A bécsi döntés után a magára maradó dél-erdélyi magyarság segítségére sietett. 1951 nyarán letartóztatták, és a Márton Áron-perben nyolc év börtönre ítélték. 1954-ben Dél-Romániában, az Ocnele Mari-i börtönben halt meg.
(Forrás: MTI)
