Duplájára nő a Kőrösi-ösztöndíjasok száma
2014. február 17.
Folytatódik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Program, idén duplájára nő a kiutazó ösztöndíjasok száma – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságíróknak hétfőn Budapesten.
Úgy fogalmazott: a külhoni magyarság és azon belül a diaszpórában élők megtartása szempontjából kulcsfontosságú a Kőrösi Csoma Sándor Program, ami az egyik legsikeresebb kezdeményezésük volt.
A sikerre való tekintettel megduplázták az ösztöndíjasok számát, és ötven helyett száz fiatal utazhat ki a diaszpóra magyarságához – közölte Semjén Zsolt az ösztöndíjprogram nyitó rendezvényén.
Kiemelte: a diaszpóra magyarságát eddig alapvetően az emigráció magyarsága adta, akik 1945, 1956 után, vagy a Kádár-rendszer idején hagyták el Magyarországot. A világ mára megváltozott és a mostani magyarok az emigráció második, harmadik, negyedik generációját jelentik, vagy olyanokat, akik kint dolgoznak, de szeretnék, ha gyermekük néptáncot tanulna, – mutatott rá. Hozzátette: az ösztöndíjasok feladata az is, hogy “átalakítsák” a magyar szervezeteket és a klasszikus emigráns szervezetekből a mai modern igényeknek megfelelőket hozzanak létre.
Kitért arra is, hogy jelen pillanatban 580 ezernél tart az állampolgársági kérelmek száma, így reális, hogy a ciklus végére megközelítsék a hatszázezret. Ezeknek a fiataloknak az is a feladatuk, hogy az állampolgárság ügyintézésénél segítsék a kint dolgozó konzulokat – jelezte Semjén Zsolt.
Hozzátette: a program szorosan kapcsolódik a Julianus-programhoz, aminek a lényege, hogy az emigráció magyar emlékeit összegyűjtsék, akár virtuális formában is, hogy be tudják mutatni, a magyarság mit adott a világnak. Elindították a Mikes-programot is, aminek a célja, hogy azokat a könyvtárakat, hagyatékokat, amelyek gondozatlanul maradnának, Magyarországra hozzák és eljuttassák olyan területekre, ahol jól tudják azokat használni.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI kérdésére arról tájékoztatott, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-program támogatása a tavalyi közel fél milliárd forintról a duplájára emelkedik.
Kiemelte: ez az első olyan program, amely valóban megszólítja a diaszpóra magyar közösségeit, és valós választ ad a mindennapi problémáikra. Ez annak eredménye – folytatta – hogy 2010 után elkezdődött a párbeszéd a diaszpóra magyarságával, amely az elmúlt 20 évben méltánytalanul háttérbe volt szorítva.
Répás Zsuzsanna szerint speciális élethelyzetükből fakadóan speciális válaszokat kell adni az általuk felvetett kérdésekre.
A helyettes államtitkár rámutatott: a Kőrösi Csoma Sándor Programnak köszönhetően “elindult egy pezsgés” a diaszpórában és fellendült a magyar élet.
Hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján a program feltételein némileg finomítottak az ottani élethez illeszkedve, és próbáltak a diaszpóra közösségek igényeihez, időbeosztásához igazodni. Volt ahová néptánctanárt, volt ahová magyar nyelvtanárt, könyvtárost küldtek. Nagyon jól felkészült és elkötelezett fiatalok jelentkeztek, az emberi kvalitásaik biztosítékot jelentenek a program további sikerére – fejtette ki.
Répás Zsuzsanna elmondta még: a több ösztöndíjassal jobban le tudják fedni a diaszpóra magyarsága által lakott területeket, kiutazók a világ minden pontján ott lesznek majd.
(Forrás: MTI)
A csángók egyedülállóak a világ magyarságában
2014. február 11.
Szombaton rendezik meg a fővárosban a XVIII. Csángó bált, amely moldvai és gyimesi vendégek közreműködésével a csángók lakodalmas szokásait mutatja be a nézőknek.
Németh Zsolt külügyi államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a bál célja, hogy divatba hozzák a csángókat. Ha ők divatosak Magyarországon, akkor talán ők maguk is büszkék lesznek arra a kultúrára, amelyet képviselnek – emelte ki.
Hozzátette, a csángók egyedülállónak számítanak a világ magyarságának térképén, nincs még egy ilyen archaikus jegyeket hordozó magyar közösség. A csángók nagy utat tettek meg a rendszerváltás óta – idézte fel. Tizennyolc éve, amikor az első bált megszervezték, még Ion Iliescu volt Románia ura, és a csángók ügye tabu volt, nem szabadultak ki abból a helyzetből amelybe a Ceausescu-diktatúra taszította őket. Az általuk lakott terület egyfajta tiltott zóna volt, a közösség pedig nem létezőnek volt nyilvánítva.
Mára 28 oktatási helyszínen, 42 pedagógus keze alatt 2045 gyerek tanul magyarul Moldvában. A 28 oktatási helyszín közül 19-ben a magyar nyelv és kultúra oktatása állami kereteken belül történik – mutatott rá az államtitkár, aki szerint ugyanakkor nagyon sok még a teendő. Az oktatás eredményeit ugyanis nagyon durván fékezi, hogy a jászvásári (iasi) katolikus püspökség továbbra sem engedi az anyanyelvi misézést számukra. Ezzel a csángók Európa legutolsó nemzeti kisebbségei, akiknek az anyanyelvi hitélet lehetősége nem biztosított – rögzítette Németh Zsolt.
Az államtitkár hangsúlyozta: a politikai erőfeszítéseket folyamatosan ki kell egészíteniük a kulturális és társadalmi kezdeményezéseknek.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: a kormány kötelessége, hogy minden magyarnak segítséget nyújtson, és megtalálja azokat a területeket, ahol ezt ténylegesen megteheti.
A helyettes államtitkár köszönetet mondott a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségnek, amely 2012 óta az oktatási program lebonyolítója és újjászervezője. Ma már látják a munka eredményeit – hangsúlyozta, hozzátéve: külön ösztöndíjprogramot hirdettek azoknak akik egyetemen tudják tanulmányaikat folytatni. Fontos, hogy minél több olyan értelmiségi kerüljön ki soraikból, aki fel tud lépni a csángók érdekében. Jelezte: pénteken a csángó oktatási programban részt vevő pedagógusokat látják vendégük, akikkel kicserélik a tapasztalataikat.
Diószegi László, a bál rendezője szintén a csángó kultúra hihetetlen gazdaságát emelte ki. Elmondta: a szombati bálon a csángó “menyekező” (menyegző) hagyományait mutatják majd be. Fellépnek többek között Rekecsinből, Somoskáról, Klézséről és Pusztináról érkező táncosok, Berecz András, Petrás Mária, Dresch Mihály, és csángó muzsikát játszó magyarországi zenekarok.
Istók Pál a csángóság nevében megköszönte a kormány támogatását, és hozzátette: úgy látja, a bál mára divatba jött. Éltetni szeretnék a csángó kultúrát és hagyományaikat szeretnék továbbvinni – emelte ki.
A Pro Minoritate Alapítvány által szervezett bál fővédnöke Áder János köztársasági elnök, az ünnepi programot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitja meg.
(Forrás: MTI)
Kicserélték a Szentszékkel kötött megállapodás okmányait
2014. február 10.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius ünnepélyes keretek között kicserélte a Magyarország és a Szentszék között korábban megkötött megállapodás – az Országgyűlés, illetve Ferenc pápa által – jóváhagyott dokumentumait.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius 2013. október 21-én írta alá a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi megállapodás módosítására vonatkozó okmányokat.
Az eseményen részt vett – többek között – Hölvényi György, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium képviselői, valamint egyházi részről Erdő Péter bíboros, illetve Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök.
(Forrás: kormany.hu)
A vajdasági magyarokban a választás nemzeti kérdés
2014. február 04.
A március 16-ára előre hozott szerbiai és az április 6-i magyarországi parlamenti választás is téma volt Orbán Viktor miniszterelnök és a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) vezető Pásztor István keddi budapesti megbeszélésén – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a kormányfő és a VMSZ elnöke áttekintette a vajdasági magyar kulturális autonómia továbbépítésének lehetőségeit a szerbiai európai uniós csatlakozási folyamat és a szerb alkotmánybírósági döntés tükrében. Utóbbi értelmében a Vajdaság statútumát át kell dolgozni vagy újra kell írni.
Orbán Viktor és Pásztor István egyetértett abban, hogy a magyar kormány és a VMSZ között 2010-ben született stratégiai együttműködésnek nincs alternatívája, a klasszikus kisebbségi kérdésekben – így az oktatás, a kultúra és a nyelvhasználat területén – a határozott és tervezett cselekvési program “a nemzeti érdekérvényesítés sikerének kulcsa”.
A VMSZ ezt figyelembe véve dolgozta ki választási programját, amelynek részleteit a párt elnöke ismertette a kormányfővel. Beszámolt a terület- és gazdaságfejlesztési programjukról, valamint az elöregedő háztartások és az újra fokozódó elvándorlás miatt magukra maradó idősek segítését célzó falugondnok- és a szociális leszakadás megakadályozását segítő szolgálatról.
Fontosnak nevezte a “magyar hangsúlyú” egészségügyi ellátás kialakítását és a szerb EU-csatlakozási folyamatban való érdekérvényesítésüket. Orbán Viktor megerősítette – idézte szavait a sajtóiroda vezetője -, hogy a magyar kormány kész segíteni a VMSZ gazdasági, szociális és egészségügyi programjának megvalósítását.
Kifejtette ugyanakkor, hogy a nemzet, így a vajdasági nemzetrész felemelkedésének is az a járható útja, ha határozott elképzelésekkel rendelkező és olyan pártja van, amely egyrészt parlamenti befutó, másrészt megvan a szükséges szakmai és politikai tudása. A magyarországi parlamenti választás ügyében a VMSZ vezetője arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a vajdasági magyar közösség a lélekszámánál jóval nagyobb arányban iratkozott fel a választói névjegyzékre, amiben szerepe volt a VMSZ mozgósító kampányának is.
A választókedv is megvan a vajdasági magyarokban, akiknek ez elsősorban nem napi politikai, hanem nemzeti kérdés: kifejezi a nemzet közjogi összetartozását és azt a nem titkolt vágyukat, hogy soha többé ne legyen olyan magyar kormány, amelyik lemond róluk – fogalmazott Pásztor István. A találkozó alkalmával Pásztor István meghívta Orbán Viktort március 29-ére Szabadkára. A miniszterelnök a meghívást elfogadta, így Kosztolányi Dezső születésnapján ellátogat az író szülővárosába – közölte Havasi Bertalan.
(Forrás: MTI)
Magyarország elvesztett önrendelkezésének mementója
2014. január 24.
A budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű nem a magyar holokauszt 70. évfordulóján tartott emlékévi események része, attól elkülönült kérdés, az emlékmű annak mementójaként fog állni, hogy Magyarország a területét megszálló német hadsereg bevonulása okán elveszítette önrendelkezését – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szocialista Steiner Pál írásbeli kérdésére adott válaszában.
A kormányfő helyettese – a parlamenti honlapon közzétett válaszában – jelezte: helyesnek gondolja, hogy a magyarok szembenézzenek a magyar történelem örökségével. “A magyar holokauszt, benne a magyar állam felelőssége és a megszállás eredményeként az ország szuverenitásának elvesztése pedig egyaránt történelmünk megmásíthatatlan tényei” – rögzítette.
Semjén Zsolt közölte, hogy az emlékmű felállításáról nem a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság döntött, a kormány döntése értelmében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt az előterjesztő, a kormányrendelet pedig a megemlékezés időpontjára tekintettel helyezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe a műemlék létrehozását.
A miniszterelnök-helyettes – az MSZP-s politikusnak az esetleges provokációkat firtató felvetésére – kitért arra: ha akadnának olyanok, akik “a múlt tragédiáit a jelenben politikai hangulatkeltésre használnák”, a magyar állam meg fogja védeni állampolgárait. A korábbi szocialista kormányok voltak azok, akik képtelenek voltak teljesíteni a kormányzat rendfenntartási kötelezettségét – írta, hozzátéve: “az Önök kormányzása során történt meg, hogy náci szervezetek büntetlenül masírozhattak a budai várban, minden érdemi ellenállás nélkül lehetett gárdákat és más félkatonai szervezeteket alakítani”.
A kormány döntése az emlékmű felállításáról segíti a társadalmi párbeszédet, a múlt megismerését és a felelősség feldolgozását – írta a kereszténydemokrata politikus.
Steiner Pál – egyébként a miniszterelnökhöz címzett – kérdése így szólt: “Ön szerint a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű felállításának terve méltóképpen szolgálja-e a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról történő megemlékezés nemzeti ügyét?”
(Forrás: MTI)
Kiadvány készült a Kárpát-Pannon térség etnikai arculatáról
2014. január 24.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint korszakalkotó a Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata című kiadvány, amelyet valamennyi külhoni és magyarországi középiskolába eljuttatnak.
Erről Répás Zsuzsanna pénteken a fővárosban beszélt, amikor Kocsis Károly akadémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének igazgatójával közösen bemutatta az újra kiadott, kibővített kötetet a sajtó képviselőinek.
Olyan kiadvány született, amely korszakalkotó a tudományosság és a nemzetpolitika szempontjából egyaránt – hangoztatta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a kötet az elmúlt 500 év térségbeli etnikai változásait mutatja be. Az adatok 12-14 etnikumról szólnak, településekre lebontva.
Répás Zsuzsanna kiemelte: nagyon fontos, hogy lássák, miként alakultak az etnikai viszonyok, azért, hogy megértsék a jelenlegi folyamatokat. “Ez a velünk élő többi nép számára is fontos” – hangsúlyozta. A helyettes államtitkár jelezte: a kötetben a magyar mellett angol nyelven is megtalálhatók a különböző információk.
Megjegyezte: a kormány nemzetpolitikai gondolkodását is segíti a kötet, amelyet nemcsak a napi munka során használnak, hanem az a törekvésük, hogy minél többen megismerjék.
Kocsis Károly hangsúlyozta: a kutatások nem állhatnak meg a magyar határoknál.
A térség majdnem 34 ezer települését tartalmazza a kiadvány, amelyben próbálják a társadalomnak felvázolni milyen etnikai jellegű “küzdelmek” zajlottak.
Elkészítették többi között Erdély anyanyelvi térképét, de kitérnek Szlovákia, Kárpátalja, Horvátország, Vajdaság és Őrvidék helyzetére és a magyarországi viszonyokra is. Törekedtek az etnikai tisztogatások bemutatására is, és a kisebbségek nyelvén is feltüntették a települések elnevezését – jelezte, hozzátéve: a friss népszámlálási adatokat is tartalmazza a kötet.
A könyvet és a térképeket tartalmazó CD-t az államtitkárság minden magyarországi és külhoni magyar középiskolába, felső tagozatosakat tanító intézménybe eljuttatja, így összesen 2237 intézmény kaphatja meg őket. A munkában a köznevelési államtitkárság és a külhoni pedagógusszövetségek is segítenek.
(Forrás: MTI)
Megnyirbálták a szerbiai nemzeti tanácsok jogait
2014. január 21.
Megoldást kell találni arra a problémára, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait, és ezzel a nemzeti tanácsok számos szerzett jogát megnyirbálta – mondta Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2014. január 20-án, hétfőn Brüsszelben magyar újságíróknak.
A múlt pénteken közzétett állásfoglalás indoklását egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de az Németh Zsolt szerint már most látható, hogy az alkotmánybírósági állásfoglalás – noha az autonómia jogi alapjait megerősíti – megnyirbál számos olyan szerzett jogot, amivel jelenleg a nemzeti tanácsok rendelkeznek.
A magyar külügyi államtitkár különösen sérelmesnek nevezte azt, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a nemzeti tanács és az anyaország kapcsolatát.
„Fontosnak tartjuk azt, hogy találja meg a módját a szerb politika, hogy ezeket a megnyirbált jogokat adott esetben törvénymódosítással helyreállítsák” – fogalmazott Németh Zsolt, és hozzátette: erre jó alkalmat ad majd Szerbia európai integrációs folyamata.
Szerbia kedden kezdi meg hivatalosan EU-csatlakozási tárgyalásait Brüsszelben. A magyar külügyi államtitkár megfogalmazása szerint Szerbia „hosszú és meglehetősen szerteágazó folyamat előtt áll”, amit egyébként Magyarország örvendetesnek tart, és a maga eszközeivel támogat.
„A magunk sikerének is tartjuk, hogy sor kerülhet a(z EU-csatlakozási) tárgyalások megkezdésére” – mondta Németh Zsolt. Kijelentette, hogy Magyarország Szerbiának is meg kívánja adni azt a fajta támogatást, amit Horvátországnak megadott az EU-csatlakozás elősegítése érdekében.
Németh Zsolt – mint mondta – bízik abban, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatos szerb alkotmánybírósági állásfoglalás problémájára megoldást lehet majd találni. Ugyanezt reméli – tette hozzá – azzal kapcsolatban is, hogy decemberben a szerb alkotmánybíróság Vajdaság tartományi statútumát minősítette részben alkotmányellenesnek.
Míg a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányosságának az ügye a központi kormányzat és a nemzeti közösség vitájáról, vagyis a nemzetiségi autonómiáról szól, addig a vajdasági statútum kérdése a területi, közigazgatási jellegű autonómiáról.
(Forrás: kormany.hu)
Takács Szabolcs fogadta Feszty Dánielt, a KMOSZ elnökét
2014. január 19.
Takács Szabolcs helyettes államtitkár 2014. január 17-én fogadta Feszty Dánielt, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségének (KMOSZ) elnökét budapesti látogatása során.
A helyettes államtitkár méltatta a KMOSZ tevékenységét a kanadai diaszpórában élő magyarság nemzeti öntudatának megőrzése terén, valamint ismertette a magyar külpolitika nemzetpolitikai fókuszának főbb elemeit az észak-amerikai térségben. Ennek keretében szó esett az ÁPTV konzulok küldéséről, a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében kiemelt hagyományápolás és nyelvoktatás eszközeiről, a Torontói Főkonzulátus újranyitásáról valamint Áder János köztársasági elnök 2013. októberi kanadai látogatásáról.
A felek egyetértettek abban, hogy a kanadai magyar szervezeteket tömörítő országos szervezetnek a jövőben is meghatározó szerepet kell betöltenie a kanadai magyar szervezetek közös célkitűzései és erőfeszítéseinek összehangolása tekintetében.
(Forrás: kormany.hu)
A Wekerle-terv segíti a külhoni magyarság megmaradását
2014. január 16.
A Wekerle-terv segíti a külhoni magyarság megmaradását és megerősödését, a gazdaság bővülése révén a magyarországi magyarságot, valamint gazdasági növekedést visz az egész Kárpát-medencébe – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Székesfehérváron, a III. Kárpát-medencei Gazdasági Fórum előtt újságírók előtt nyilatkozva.
Kérdésre válaszolva közölte: a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne csak a kulturális és a közjogi kötelék erősödjön Magyarország és a külhoni magyarság között, hanem gyakorlatban is segítséget nyújtson az anyaország, például a gazdasági élet területén. Úgy vélte, hogy a Wekerle-terv, mint gazdaságfejlesztési program, növekvő életlehetőséget biztosít minden ember számára a Kárpát-medencében.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.
A miniszterelnök-helyettes szerint az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területének természetes egységként kezelése olyan gazdasági bővülést hozhat, amely növekvő életminőséget és lehetőségeket jelent a határon túli és az anyaországi magyarság számára.
(Forrás: MTI)
140 millió forint a külhoni magyar felsősök éve programra
2014. január 14.
Az idén 140 millió forint áll rendelkezésre a külhoni magyar felsősök éve programra, amelynek középpontjában a tehetséggondozás, a pályaorientáció, a személyiségfejlesztés és a tudományok megszerettetése áll.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a megemelt forrásból sokrétű programokat szeretnének megvalósítani a tematikus év keretében.
A cél továbbra a külhoni magyar oktatás megerősítése és vonzóvá tétele az ottani magyar szülők, diákok számára – hangsúlyozta a programindító rendezvényen.Idén is állítanak össze módszertani csomagot, emellett szerveznek konferenciákat, pályaorientációs tréninget is. Az egyik konferencia kifejezetten a természettudományok oktatására fókuszál majd, a másik tanácskozás témája a tehetséggondozás lesz.
Két körút indul a Kárpát-medencében, az egyik pályaorientációs tréning lesz, a 7-8. osztályosokat szeretnék megszólítani, segíteni nekik a számukra legmegfelelőbb továbbtanulási formát – jelezte, hozzátéve: szeretnék ha a jövőben a külhoni magyar szakoktatásra is megfelelő figyelem hárulna.
Répás Zsuzsanna elmondta: a körút másik témája gazdasági-pénzügyi-üzleti jellegű lesz. Terveznek továbbképzéseket pedagógusoknak, 100 ember részvételével az osztályfőnöki szerepről. Régióspecifikus továbbképzések is várhatók olyan témakörökben, amelyet az ottani pedagógusok fontosnak tartanak.
A helyettes államtitkár elmondta: pályázatokat is hirdetnek, az egyik a külhoni magyar iskolák természettudományos oktatásának megerősítését célozza, a másik az óvoda- és iskolapedagógusok együttműködését segíti elő. Továbbfejlesztik a Ringató programot, hogy az eljusson a legkisebb szórványtelepülésre is – jelezte. Tervezik a vitakultúra fejlesztése érdekében vitakörök indítását, folytatódik a Miénk a város játék, a felsősöktől pedig túraútvonal tervezését várják saját városukban, környékükön.
A program első elemeként hat lapszámból álló online újság indul, amelynek egyes számai a siker, a tehetség, a tudomány, a kaland, a kik leszünk és a példaképeink témákat járják körül. Az első lapszámot február 21-ig kell elkészíteni, a hat nyertes csapat ősszel közös kiránduláson vehet majd részt és egy budapesti szerkesztőség mindennapjait ismerhetik meg.
A helyettes államtitkár nagyon fontosnak nevezte a felsősök életében az osztályfőnökök, a szaktanárok szerepét, és az iskolán kívüli foglalkozásokat. Olyan bizalmi kapcsolat kialakítására van szükség, amely segíti őket, hogy megtalálják helyüket a világban, és ki tudják képességeiket bontakoztatni – mutatott rá.
Répás Zsuzsanna tájékoztatása szerint a nemzetpolitikai stratégia alapján dolgozták ki a tematikus programokat. Emlékeztetett, hogy 2012-ben a külhoni magyar óvodák éve volt, tavaly pedig a külhoni magyar kisiskolák éve. E két programra 100-100 millió forint állt rendelkezésre.
Fontosnak tartotta, hogy úgy tudják a külhoni magyar oktatás ügyét a középpontba állítani, és felhívni a szülők figyelmét az anyanyelvi iskoláztatás fontosságára, hogy ebben tudnak támaszkodni az ottani magyar pedagógus szövetségekre.
Répás Zsuzsanna a sajtótájékoztatón a 88 magyar találmány című kötetet adta át a külhoni magyar pedagógusszövetségek képviselőinek, azt kérve, hogy a további példányokat juttassák el a külhoni magyar területek iskolásaihoz.
(Forrás: MTI)
