Pályázhatnak határon túli magyar színházak és táncegyüttesek
2014. március 04.
Csaknem ötvenmillió forint, azaz a tavalyihoz képest tíz százalékkal több idén az a keretösszeg, amelyre határon túli magyar színházak és táncegyüttesek pályázhatnak kiemelt művészeti céljaik megvalósítására. A pályázat újdonsága, hogy lehetőséget biztosít technikai fejlesztések támogatására is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága segíteni kívánja, hogy egy külhoni szervezet Magyarországra vagy másik határon túli országba látogasson, ezért 2014-ben a színházak 39,75 millió forintra pályázhatnak határon túli produkció más országban történő vendégjátékának megvalósítására, koprodukció létrehozására, illetve továbbjátszására.
Határon túli magyar nyelvű színház támogatást nyerhet önálló produkció továbbjátszására illetve létrehozására, illetve színházi nevelési programjának létrehozására és (önállóan vagy koprodukcióban) történő továbbjátszása.
Az előző évekhez képest újdonság, hogy a pályázat lehetőséget biztosít technikai fejlesztések támogatására is.
Táncművészeti szervezetek 9,75 millió forint keretösszegre pályázhatnak határon túli produkció vendégjátékának megvalósítására, koprodukció létrehozására. A határon túli professzionális szervezetek pályázhatnak a kiemelt művészeti célok megvalósításának támogatására professzionális előadó-művészeti szervezetek részére kiírt pályázat 169,5 millió forintos keretösszegére is, így a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Katona József produkciós pályázaton és további három altémában.
A tárca meghívásos pályázat útján szeretné erősíteni a határon túli magyar színházak anyaországi jelenlétét 33 millió forintos keretösszeggel, amely e külhoni színházak vendégjátékainak befogadását segíti.
A pályázat, melynek benyújtási határideje 2014. április 1., letölthető innen:
http://www.kormany.hu/download/5/a1/31000/hat%C3%A1ron%20t%C3%BAli.zip
(Forrás: Kormányportál)
Bemutatták Felvidéken a “2014 a külhoni magyar felsősök éve” programot
2014. március 03.
Megkezdődött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a 2014 a külhoni magyar felsősök éve nevű programjának kárpát-medencei bemutató körútja. A program részleteit Répás Zsuzsanna, a szaktárca nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn ismertette a körút első felvidéki állomásán, Zselízen.
A magyar nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozó, s az oktatás megerősítését szolgáló program a külhoni magyar tanítási nyelvű általános iskolák felső tagozatosait kívánja megszólítani, hogy naprakész gazdasági ismeretek adjon át a fiataloknak, ezzel segítve őket abban, hogy sikeres felnőtté válhassanak saját szülőföldjükön. A “2014 a külhoni magyar felsősök éve” program a 2012-ben indított “óvodások éve”, illetve a tavaly megvalósított “kisiskolások éve” program folytatása.
“Három esztendővel ezelőtt indítottuk el tematikus programjainkat, amelyekben a külhoni magyar oktatást állítottuk a középpontba. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy miért fontos az, hogy magyarul tanuljanak a gyerekek” – mondta az MTI-nek Répás Zsuzsanna a program bemutatása alkalmából Zselízen tartott sajtótájékoztató után. Rámutatott: a programot a helyi pedagógusok észrevételeit figyelembe véve dolgozták ki, annak középpontjába a pályaorientációt, a tehetségkutatást és a tudományok megszerettetését állították.
Elmondta: a programok fogadtatása nagyon jó, olyan visszajelzéseket kapnak, hogy a szülők kifejezetten a program hatására döntöttek úgy, hogy magyar intézménybe íratják gyermekeiket. Az idei programot – akárcsak az előző két évben – a nemzetpolitikai államtitkárság finanszírozza a Bethlen Gábor Alapon keresztül, azok megvalósítására az előző években száz-száz millió forintot, az idén a program összetettsége miatt többet, 140 millió forintot különítettek el.
A “felsősök éve” program keretében az általános iskolák felső tagozatosai kisebb csoportokban, problémamegoldást fejlesztő, 3 órás gyakorlati tréningeken vesznek részt, a képzéshez az iskolák módszertani csomagokat is kapnak. A tréningek során a tanulók alapvető gazdasági képzésben részesülnek, pénzügyi ismeretekre tesznek szert, a végzősök pedig már például olyan témákkal is foglalkoznak mint egy családi költségvetés összeállítása. A szaktárca és program megvalósításában együttműködő Fáy András alapítvány a programot az idei évben 35 iskolában mutatja be, köztük 12 felvidéki oktatási intézményben is.
(Forrás: MTI)
A magyarok biztonságban vannak itthon és Kárpátalján is
2014. március 03.
A magyarok biztonságban vannak Magyarországon és Kárpátalján is, a magyar kormány azon dolgozik, hogy biztonságban is maradjanak – válaszolta kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Fejér megyei Kőszárhegyen, miután ünnepélyesen átadott egy telephely-fejlesztési beruházást.
A kormányfő kijelentette, Magyarország nem része a konfliktusnak. Jelezte, hogy Martonyi János külügyminiszter éppen Brüsszelben van és hazánk része a közös európai erőfeszítéseknek, amelyekkel “békét, biztonságot és a nemzetközi jog tiszteletét szeretnék elérni az európai egységes válságkezelésen belül”. Orbán Viktor a külhoni magyaroknak azt üzente: “számíthatnak ránk”.
(Forrás: MTI)
Legitim az RMDSZ törekvése, hogy kormányon legyen
2014. március 03.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az RMDSZ várható kormányzati szerepvállalása az erdélyi magyarság és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) döntése, amelybe a magyar kormány természetesen nem szól bele.
Semjén Zsolt az MTI kérdésére vasárnap elmondta: egy politikai párttól általában elvárható, hogy figyelembe vegye kötődését a nemzetközi pártcsaládhoz, de az RMDSZ kisebbségi érdekvédelmi szervezet is. A miniszterelnök-helyettes szerint ezért legitim az RMDSZ törekvése, hogy szeretne kormányon lenni, hogy védelmet és forrásokat biztosítson az ottani magyarságnak.
Az RMDSZ vasárnap délután kezdi meg tárgyalásait a kormányban való részvételéről Victor Ponta román miniszterelnökkel.
A szövetség kisparlamentje (Szövetségi Képviselők Tanácsa – SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén adott felhatalmazást az RMDSZ delegációjának a tárgyalásokra. Az SZKT ülésén lefolytatott vitában nem akadt olyan felszólaló, aki ellenezte volna a tárgyalások megkezdését vagy a kormányra lépést. A felszólalásokban nem volt szó arról, hogy milyen feltételekkel vállalhatja az RMDSZ a kormányzást, és arról sem, milyen tisztségeket kellene a szövetség politikusainak betölteniük az új kormányban.
A tárgyalások hétfő délig tarthatnak. Az RMDSZ tárgyalódelegációja által kialkudott egyezséget a szövetség állandó tanácsának is jóvá kell hagynia. Victor Ponta azt ígérte, hétfőn, 15 órakor bejelenti kormánya új összetételét, amelyről kedden szavaz a parlament. A román sajtó tudni véli, hogy az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszteri tárcára számíthat a kabinetben.
Romániában a kormányzó Szociálliberális Szövetség keddi felbomlása után a liberális miniszterek kiléptek a kormányból. A Szociáldemokrata Pártnak és a kormányban jelen lévő két törpepártnak enyhe többsége van a parlament alsóházában, ahol a nem magyar kisebbségek frakciója hagyományosan a kormányoldalt támogatja. A szenátusban azonban az RMDSZ szavazataira is szüksége van a baloldali koalíciónak ahhoz, hogy többséget alkosson.
(Forrás: MTI)
Magyarországra látogat I. Bartolomaiosz ortodox pátriárka
2014. március 03.
Hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik vasárnap I. Bartolomaiosz ortodox pátriárka, akivel együttműködési megállapodást ír alá a magyar kormány – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek.
A kormányfő egyházi diplomáciáért felelős helyettese közölte: a megállapodásban, amelyet Magyarország és a bizánci patriarchátus közötti együttműködés jegyében írnak alá, az egyháznak biztosított jogokat rögzítik.
Semjén Zsolt felidézte: ilyen megállapodást korában már aláírtak az orosz, a szerb és a bolgár ortodox egyházakkal. Most a konstantinápolyi egyház következik – mondta.
A pátriárka vasárnap este érkezik hivatalos látogatásra a magyar kormány meghívására, és keddig tartó programja során udvariassági látogatáson fogadja őt Áder János köztársasági elnök, és ökológiai kérdésekről előadást tart a Magyar Tudományos Akadémián.
(Forrás: MTI)
Gyurcsány Ferenc akar a baloldal vezére lenni
2014. március 03.
A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese szerint Gyurcsány Ferencnek nem az a célja, hogy a baloldali összefogás jó eredményt érjen el a választásokon, ő valójában az MSZP elnöke és a baloldal vezére akar lenni. Erről Semjén Zsolt a Hír Tv P8 című, szombat este felvételről sugárzott műsorában beszélt. Az ukrajnai eseményekkel összefüggésben azt mondta: mindenben felkészültek arra, hogy a kárpátaljai magyarság szempontjainak érvényt szerezzenek.
A miniszterelnök-helyettes szerint Gyurcsány Ferencnek nem az a célja, hogy jó eredményt érjenek el az Összefogás pártjai, sőt inkább az, hogy minél nagyobb legyen a vereségük. Ő ugyanis nem a Demokratikus Koalíció nevű gittegylet elnöke akar lenni, hanem az MSZP elnöke és a baloldal vezére – mondta, hozzátéve: a DK elnöke tudatosan tette kampánytémává a homoszexuálisok házasságának kérdését.
A kormányfő helyettese azt mondta: az ő álláspontjuk, hogy a magánéletében mindenki azt csinál, amit akar, de ne hívják házasságnak, mert az “megszentelt fogalom”, és ne fogadjanak örökbe gyermeket, mert azok egészséges fejlődéshez való joga erősebb jog, mint az egynemű párok gyermekre való igénye.
Kiemelte: a baloldal, amely a megújulását hirdeti, fő kampányemberének, hangadónak Gyurcsány Ferencet használja. Ezzel teljes közösséget vállal azzal, ami Balatonőszödön történt, és innentől kezdve Gyurcsány Ferenc minden terhe rajtuk van – mondta.
Arról, hogy a Fideszt teszik felelőssé a tévészékház körüli történésekért, azt mondta: “klasszikus bolsevik trükk”, hogy azzal vádolják meg az ellenfelüket, amit ők magukat követtek el. Kifejtette: volt egy olyan kísérlet – és ez ügyben “Szilvásyt kellene elővenni” -, ha égnek az autók, a kukák, akkor olyan felfogás alakul ki a társadalomban, hogy “ezek loptak, csaltak, mindent csináltak, de legalább ne égjenek az autók és ne legyen felfordulás az utcán”.
A világ minden részén egy ilyen beszéd után forradalom, népharag van – folytatta Semjén Zsolt, hozzátéve: el tudta képzelni, abban voltak érdekeltek, hogy minél nagyobb felfordulás legyen, és erre hivatkozva akár elhalasszák a választásokat.
Hozzátette: a kompetenciája korlátozott “gyurcsányológiai kérdésekben, mert nem pszichiáter”, de szerinte az nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferencnek szerepe volt abban, hogy az őszödi beszédet nyilvánosságra hozták, s az, hogy húzták az időt, azt mutatja, kiszámított volt az egész.
A kampánytémákra térve kiemelte: az egykulcsos adó bevált, és a KDNP-nek mindig is az volt a kiindulópontja, hogy az emberek családban élnek. Annyi nehézség volt ugyan, hogy a többgyermekes, kisjövedelműek nem tudták igénybe venni a kedvezményt, de ezt is megoldották a KDNP javaslatára – mondta.
A baloldal legnagyobb frusztrációja e téren, valamint a rezsicsökkentésnél és a közmunkánál, hogy nem ők találták ki – tette hozzá, megjegyezve: a jobboldal sokkal szociálisabb, mint a magát szocialistának mondó baloldal, amelyik valójában nem képviseli a baloldali értékeket.
Nemzetpolitikai eredményekről szólva elmondta: jelenleg 587 ezer állampolgársági kérelemnél tartanak, és március 15-ig elérhetik a 600 ezres számot. Esküt több mint 520 ezren tettek, számuk a ciklus végéig 550 ezer lehet. Arra lehet számítani, hogy szavazásra regisztráltak száma az állampolgárok kétharmadát fogja közelíteni. Kérdésre jelezte: “aki egyszer magyar állampolgár lett, az magyar állampolgár”, ezt már nem lehet visszacsinálni. A választás összmagyar nemzeti ünnep lesz, hiszen először fordul elő Trianon óta, hogy minden magyar részt vehet rajta, s innentől minden magyar állampolgár politikai akarata megtestesülhet.
Az ukrán történésekről kiemelte: fontos, hogy Ukrajna létezzen, “helyes, hogy Oroszország és köztünk van valaki”.
Hozzátette: fontos a jószomszédi viszony, de mindennél fontosabb a Kárpát-medencei magyarság helyzete, s az adott államhoz fűződő viszonyt ez határozza meg. Kiemelte: rendkívül nagy hiba volt, és nem fogadják el, hogy Ukrajna eltörölte a nyelvtörvényt. Semjén Zsolt végül kijelentette: “mindenben felkészültünk arra, hogy a kárpátaljai magyarság szempontjainak érvényt szerezzünk”.
(Forrás: MTI)
A Külügyminisztérium elítéli a szélsőségesek beregszászi megfélemlítő akcióját
2014. február 25.
A Külügyminisztérium aggodalmának ad hangot a Beregszászi Városi Tanácsában 2014. február 24-én történetek miatt, és a jogállami elvek érvényesítését sürgeti mind Kárpátalján, mind Ukrajna egész területén.
A Beregszászi Városi Tanács 2014. február 24-én közgyűlést és lakossági fórumot hívott össze, amelyre a Jobboldali Szektor (Pravij Szektor) radikális csoport aktivistái betörtek, majd erőszakos fellépésükkel félbeszakították az eseményt. A Külügyminisztérium a közrend elfogadhatatlan veszélyeztetésének és aggasztónak tekinti az esetet, valamint sajnálattal állapítja meg, hogy a szélsőséges nézeteket követők visszaélnek a demokratikus átmenet adta történelmi lehetőséggel.
A Visegrádi Négyek külügyminiszterei budapesti tanácskozásukon elfogadott nyilatkozata is rámutatott: valamennyi ukrajnai politikai erőnek továbbra is felelősen részt kell vennie a nemzeti egységkormányt célzó érdemi párbeszédben, amely helyreállíthatja a közrendet az ország egész területén. A beregszászi eset ezzel az elvárással szembehelyezkedik, amelynek a súlyosságát aláhúzza, hogy ezúttal, az ukrajnai válság során első alkalommal, egy magyar többségű településen történt az incidens.
A demokratikus jogukat gyakorló közösség megfélemlítése egyszerre akadályozza és sérti a szabad és egyenlő választásokra történő felkészülést, valamint az európai demokratikus értékek tiszteletét – ideértve a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait is.
A Külügyminisztérium reményét fejezi ki, hogy Kárpátalján folytatódik a nemzeti közösségek békés egymás mellett élése, amelyek a jövőben is élvezni tudják az Európa Tanács Ukrajna által is aláírt dokumentumaiban biztosított jogaikat. A Külügyminisztérium sürgeti, hogy az ukrán törvényhozás mielőbb teremtse meg és hajtsa végre a rendvédelmi szervek jogállami elvek mentén történő újjászervezését, valamint a nemzeti közösségek szabad anyanyelvhasználatát. E két követelmény érvényesülését Magyarország a magyar–ukrán, és az európai–ukrán kapcsolatok fontos fokmérőjének tekinti.
Martonyi János külügyminiszter utasította Magyarország kijevi nagykövetét és ungvári főkonzulját, hogy mindezeket jelezzék az ukrán központi és helyi hatóságok felé.
(Forrás: Kormányportál)
Takács Szabolcs az ukrán nyelvtörvényről
2014. február 24.
Takács Szabolcs politikai igazgató 2014. február 24-én fogadta Ukrajna budapesti nagykövetét, Jurij Muskát. A találkozót az ukrajnai fejlemények, az ukrán parlament hétvégén hozott döntései, továbbá a Visegrádi Négyek külügyminisztereinek, valamint a román, a görög és a bolgár külügyminiszternek találkozója indokolta. Közlemény.
Takács Szabolcs tájékoztatta a nagykövetet a Visegrádi csoport magyar elnökségi programjába illeszkedő külügyminiszteri egyeztetésről, s jelezte, hogy a megbeszélések érinteni fogják az ukrán helyzetet.
A politikai igazgató komoly aggodalmának adott hangot az ukrajnai nyelvtörvény hatályon kívül helyezése miatt, amely lépés – mint fogalmazott – megkérdőjelezheti a felálló új ukrán vezetés demokratikus elkötelezettségét. Aggályainkat már jeleztük európai partnereinknek is. Takács Szabolcs reményét fejezte ki, hogy az erőszakmentesség tartós lesz Ukrajnában és megkezdődik a politikai és gazdasági stabilizáció.
„A magyar kormány mindenben kész támogatni az ukrán nép szuverén és legitim döntésén alapuló demokratikus folyamatokat” – fogalmazott Takács Szabolcs. „Ehhez azonban – tette hozzá a helyettes államtitkár – a mindenkori ukrajnai politikai erőknek is figyelembe kell venniük a Magyarország számára kiemelten fontos kérdéseket”.
Az ukrán nagykövet az ukrajnai parlamentben zajló fejlemények tükrében a találkozó során kilátásba helyezte egy, az ukrajnai kisebbségek számára is elfogadható, új nyelvtörvény elfogadását.
(Forrás: Kormányportál)
Minden közösségnek joga van nyelvét szabadon használni
2014. február 20.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét fejleszteni és szabadon használni.
Erről Répás Zsuzsanna Az Anyanyelvhasználat külhonban – a jogi lehetőségektől a megvalósításig című konferencia nyitónapján beszélt csütörtökön a fővárosban.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint még rengeteg tennivaló akad a magyar nyelv teljes körű és szabad használata területén. Ami a Magyarországon élők számára magától értetődő természetességgel adott, az a szomszédos országokban a magyarság számára sokszor nehéz küzdelem tárgya – mondta Répás Zsuzsanna, aki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán hangsúlyozta a nyelv közösségmegtartó erejét, és úgy fogalmazott: egy nemzet fennmaradásának egyik tartóoszlopa saját, csak rá jellemző nyelve, nyelvi kifejezésmódja.
A közös nyelv közös gondolkodásmódot, kulturális alapot, összetartozást feltételez – tette hozzá.
Répás Zsuzsanna szerint ha megszűnnénk egy nyelvet beszélni, az a Kárpát-medence magyarságának létét, identitását tenné kétségessé. Minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét ápolni. A közösségen belül minden egyénnek joga van anyanyelvével azonosulni, és ezt másokkal tiszteletben tartatni – rögzítette a helyettes államtitkár.
Hozzátette: minden közösségnek joga van arra is, hogy nyelvét fejlessze és szabadon használja. Elengedhetetlen az is, hogy a magyar közösség tisztában legyen jogaival, és tudatosan használja azokat – mutatott rá. Kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott stratégia alapján számos programmal igyekeznek megerősíteni a magyar nyelvű intézményeket és a magyar nyelvhasználatot.
A Magyarság Házában kezdődött tanácskozás pénteken folytatódik. Szó lesz többek között a civil szervezetek szerepéről a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése területén.
(Forrás: Kormányportál)
Magyarország mára versenyképes ország lett
2014. február 17.
Magyarország ma már egy versenyképes állam, amely az elmúlt években termelési központtá vált, a további célja pedig, hogy egy európai innovációs terület is legyen – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő hétfőn Budapesten, a III. Magyar-Török Üzleti Fórumon tartott beszédében. A tanácskozáson kormányközi megállapodást írtak alá Gül Baba türbéjének és környezetének felújításáról.
A miniszterelnök megnyitójában úgy fogalmazott: Magyarország ma egy olyan Európai Unióban próbál sikeressé válni, amelynek az átlagos növekedése a következő években várhatóan lassabb lesz, mint a magyar gazdaság bővülése.
Magyarország mára egy versenyképes ország lett, a válságra ugyanis nem “istencsapásként”, hanem az újratervezés, újjászervezés lehetőségeként tekintett, és ezért tudott európai termelési központtá válni, sőt a foglalkoztatottság növekedése is ennek köszönhető – mondta Orbán Viktor, aki kormánya újabb céljaként említette, hogy az ország egy európai innovációs terület is legyen. “Erre lehetőségünk van, de ehhez partnerek kellenek. Törökország Magyarország számára egy ilyen partner” – fűzte hozzá.
A török-magyar kapcsolatokról szólva a kormányfő közölte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom “szebb számot” mutat, de a kölcsönös beruházások alacsonyak. Ezért a közeljövőben azon kell dolgozni, hogy mindkét országban legyen legalább egy nagy befektetése, egy “zászlóshajója” a másiknak – hangsúlyozta az Abdullah Gül török elnök részvételével tartott fórumon, amelyre több mint 500 török és magyar üzletember regisztrált.
Beszédében többször is kiemelte a Magyarország és Törökország közötti bizalmi kapcsolatot, majd Törökország politikai vezetését méltatta, mert az mer kitűzni célokat a saját népe elé. Példaként említette azt a Recep Tayyip Erdogan török kormányfő által említett célt, hogy országa 2023-ra a világ tíz legerősebb gazdasága közé kerüljön. “Ha ehhez a célhoz bátor gazdasági partnereket keresnek, akkor éppen jó helyre érkeztek” – zárta szavait Orbán Viktor.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar-török gazdasági együttműködés a dinamikus növekedés időszakát éli. Hangsúlyozta, hogy az eddigi török-magyar üzleti fórumokon született megállapodások 110 millió eurónyi új üzletet jelentettek. Kitért arra is, hogy az elmúlt év első 11 hónapjában 27 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Törökország mára Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unión kívüli országok sorában – tette hozzá az államtitkár.
A fórum elején kormányközi megállapodás született a Gül Baba türbéje és környezete rekonstrukciójában való együttműködésről Magyarország és Törökország között. A dokumentumot Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese és Emrullah Isler török miniszterelnök-helyettes írta alá.
A Törökországgal kiépítendő üzleti kapcsolatok nagy nyereséggel és kis kockázattal kecsegtetnek – mondta Abdullah Gül török államfő a III. Magyar-Török Üzleti Fórumon, Budapesten.
Bár Magyarország és Törökország hasonló árucikkeket termel – például mindkét országban jelentős az autógyártás -, így bizonyos szempontból egymás versenytársai, meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek mentén a két ország szorosabb gazdasági kapcsolatokat építhet ki – hangsúlyozta az elnök.
Ismertette, hogy a török vállalatok magyarországi befektetéseinek értéke 60-70 millió dollár, amely jóval alacsonyabb a más országokba irányuló befektetéseknél. Ez szavai szerint azt mutatja, hogy az üzletemberek még nem ismerték fel a két ország közötti kapcsolatépítésben rejlő lehetőségeket. Abdullah Gül szerint a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez jó alapot ad, hogy a politikai együttműködés kiváló Magyarország és Törökország között.
A török államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdaság nagyon erős, a gazdasági mutatók tanúsága alapján a fejlődés megindult. Törökország is nagyon gyorsan fejlődik, folyamatosan növekszik – tette hozzá. Bár néhány éve az ország Magyarországhoz hasonlóan válságot élt át, a reformok eredményeként mára Európa hatodik legnagyobb gazdasága lett – mutatott rá.
A török elnök szerint fontos, hogy a két ország nagyvállalatai nyissanak egymás felé. A magyar és török cégek lehetséges együttműködési területei között említette az energetikát, továbbá azt, hogy a két ország vállalatai közösen jelenhetnek meg harmadik országok piacain például Közép-Ázsia vagy a Kaukázus térségében. Ha a vállalatok “megnyitják az ajtót”, a jelenleg kétmilliárd dollár értékű kereskedelmet is sikerülhet ötmilliárd dollárra növelni – vélekedett.
A hétfői üzleti fórum célja szavai szerint az üzletemberek szorosabb együttműködése, amelyhez a két ország politikai vezetése minden szükséges segítséget megad.
Abdullah Gül vasárnap érkezett hivatalos látogatásra Budapestre. Hétfő délelőtt a Sándor-palotában találkozott Áder János köztársasági elnökkel, majd az Országházban Kövér László házelnökkel.
(Forrás: MTI)
