Minden szavazatra szükségünk van
2014. április 06.
A miniszterelnök-helyettes szerint nincs elveszett szavazat. Semjén 2002 keserű tapasztalatairól is beszélt a Hír TV-ben.
Semjén Zsolt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: 2002-ben keserű tapasztalat érte a választások után. Akkor szavai szerint szárnyalt az ország, mégis elvesztették a voksolást. A keresztény szavazókhoz szólva hozzátette, Gyurcsány Ferenc például fel akarja mondani a vatikáni szerződést, ezért az az érdekük, hogy menjenek el szavazni.
Ha most a magyar nép nagy többséggel bizalmat ad Orbán Viktor kormányának, az azt jelenti, hogy Brüsszel és a bürokráciája, a multinacionális cégek nem tudnak olyan nagy nyomást gyakorolni az országra – mondta a miniszterelnök-helyettes.
A KDNP-s politikus azt is megjegyezte, nincs elveszett szavazat, a voksolás az urnazárásig tart. Minden egyes szavazatra szükségünk van, hogy nagy dolgokat tudjunk csinálni – hangsúlyozta, megemlítve a rezsicsökkentés folytatását.
A jobboldal sokkal inkább „szociális”, mint a baloldal, akik a multinacionális tőke kiszolgálói – közölte a Hír TV műsorában Semjén.
560 ezer új állampolgárunk van, aki letette az állampolgári esküt – emelte ki.
(Forrás: MNO)
Hagyományainkat meg kell tartanunk
2014. április 05.
A katonai hagyományőrzés mozgalommá válásának mintegy negyedszázados múltjáról, illetve a hagyományőrző találkozók, felvonulások, csatabemutatók összekovácsoló erejéről beszélt Semjén Zsolt Tápióbicskén péntek délután.
A miniszterelnök-helyettes az 1849. április 4-i tápióbicskei csata évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen az egykori csatatér fontos átkelőhelyének számító, újjáépített fahídon állva méltatta a hagyományőrzés fontosságát.
“Fejet hajtunk őseink hősiessége, az áldozatok emléke előtt – mondta. – Mert a múltunk ismerete, hagyományaink megtartása nélkül ugyan mit is keresnénk Európában?”
A KDNP elnöke a helyi Honvéd-szobor megkoszorúzása után több ezer érdeklődő, valamint a csatát “újrajátszó”, korhű ruhába öltözött hagyományőrzők előtt idézte fel a tavaszi hadjáratot, méltatva az Európát átszövő megemlékezéseket.
A politikus ismertetése szerint 1989. április 3-án a Történelmi Lovas Egyesület kilenc hagyományőrző huszára azért indult el Jászberényből, hogy végiglovagolja a Nagykáta-Tápióbicske-Isaszeg-Gödöllő-Vác útvonalat az 1849-es tavaszi hadjárat emlékére. A mozgalomhoz egyre több település csatlakozott, az emléktúrából az évek folyamán emlékhadjárat lett, s az útvonal is hosszabbá vált – emelte ki Semjén Zsolt.
Az emlékhadjárat résztvevői között ma már ott vannak a székelyföldi és a felvidéki csapatok, illetve az Európa más tájairól érkező “fegyverbarátaik”, hogy közösen idézzék fel a történelem jeles napját, s szórakoztassák szemet gyönyörködtetően az összegyűlteket – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
A tápióbicskei csatához fűződő hagyományok között a miniszterelnök-helyettes egy gyermekekhez kötődőt is felidézett. Mint mondta, 1882-ben a falu bírája alapítványt hozott létre, hogy a csata napján a település összes gyermeke kapjon egy zsemlét. Ez emlékeztesse őket arra: a búza a hazáért küzdők vérével áztatott földből nőtt. Napjainkban zsemle helyett buktát kapnak április 4-én az erre járó gyerekek, illetve vendégek – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Megújult a hatvani Grassalkovich-kastély
2014. március 29.
Mintegy 3,5 milliárd forintnyi, zömmel uniós forrásból megújult a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak helyet adó hatvani Grassalkovich-kastély. Az ünnepélyes átadáson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mondott beszédet.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szombati ünnepélyes átadást megelőző hatvani sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ősrégi vágya volt a magyar vadásztársadalomnak, hogy legyen egy grandiózus, a magyar vadászati kultúra hagyományait méltón őrző múzeum.
Felidézte, hogy a vadászati múzeum létrehozásának gondolata először az 1900-as évek elején merült fel. Később a két világháború között, majd az 1971-es budapesti vadászati világkiállítást követően is napirendre került a kérdés, ám mostanáig kellett várni a megvalósításra.
Rámutatott, hogy a magyar vadászati kultúra része az egyetemes kultúrának. Fontosnak nevezte, hogy a magyarországi horgászat és halászat történetét, eszközeit is megtekinthetik a múzeumban az érdeklődők.
Hozzátette: céljuk, hogy piramisszerűen mutassák be a magyar vadászati-horgászati kultúrát. A piramis csúcsán a hatvani Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum áll, de támogatják regionális-megyei múzeumok létrejöttét is – mondta.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a múzeummal vidéken egy új idegenforgalmi látnivaló jött létre, amely nemzeti értékeinket is bemutatja. Ezeket az értékeket első ízben láthatják így együtt az érdeklődők – tette hozzá.
“Olyan turisztikai célpontot tudunk felírni az ország térképére, amely idevonz reményeink szerint több tízezer érdeklődőt” – mondta Fazekas Sándor.
Szabó Zsolt, Hatvan polgármestere, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy a múzeum három szempontból is kiemelten fontos: alapkő a magyar vadászati társadalomnak, a hatvaniaknak turisztikai vonzerőt és új munkahelyeket jelent, és fontos beruházás a vidék megélhetése szempontjából is.
A Hatvan központjában álló kastélyt Grassalkovich Antal építtette 1754 és 1763 között. 1945 után iskola és kórház is működött itt, azonban 1983 óta üresen állt a 4500 négyzetméter hasznos alapterületű háromszintes műemléképület.
(Forrás: MTI)
610 ezer honosítási kérelem érkezett
2014. március 26.
Mintegy 610 ezer honosítási kérelem érkezett ebben a ciklusban – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton, ahol Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével tartott lakossági fórumot.
A KDNP elnöki tisztségét is betöltő politikus a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kerekasztal-beszélgetése előtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta, a kérelmezők közül mintegy 560 ezren tették már le az állampolgársági esküt.
Semjén Zsolt szerint nem valósultak meg azok a korábbi szakértői előrejelzések, amelyek szerint maximum 200-250 ezer honosítást tud befogadni az államigazgatási rendszer. Hangsúlyozta, a teljes jogú magyar állampolgárság teljes jogú uniós állampolgárságot is jelent, az állampolgárságtól ugyanakkor elválaszthatatlan a szavazati jog is.
Az 560 ezer állampolgárságot letett magyar közül több mint 195 ezren regisztráltak a magyar országgyűlési választásokon történő részvételre – folytatta Semjén Zsolt. Kifejtette, ez nagyon komoly szám, ha azt is megvizsgálják, hogy 115 ezer körül van a 18 év alatti, szavazati joggal nem rendelkező külhoni magyar. Emellett több mint 80 ezer olyan honosított ember van, aki már rendelkezik magyarországi lakhellyel, így ezért őket már nem kell regisztrálni.
Ez körülbelül 200 ezer ember, vagyis a fennmaradó nagyjából 350 ezer honosított többsége már regisztrált – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a szatmári város művelődési központjában, mintegy négyszáz ember előtt megtartott fórumon a témával kapcsolatban kiemelte, Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. Mint mondta, az alkotmányban is rögzített passzus értelmében a külhoni nemzetrésznek kell megmondani azt, hogy mi szükséges a megmaradásukhoz, és az állam az általuk kidolgozott autonómiakoncepció mögé áll.
Ez azt jelenti, hogy a tömbmagyarság egy területi, a szórványmagyarság pedig egy kulturális autonómiát szeretne elérni – mondta Semjén Zsolt. Fontos látni azt is – folytatta – , a magyarság soha nem kért és nem követelt olyat, ami nem lenne általánosan elfogadott az Európai Unióban.
“Nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más népnél vagy nemzetnél sem, ha másoknak lehet, nekünk is lehet, ha másoknak szabad, akkor nekünk is az” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: ha nem így lenne, azt fogadnánk el, hogy másodrangú emberek vagyunk, nemzeti érdekeinket azonban nem rendelhetjük alá más országok belpolitikája és érdekei alá.
Kövér László a fórumon megtartott beszédében kiemelte, 2010-ben a polgári kormány olyan költségvetést vett át Bajnai Gordon kabinetjétől, amelyben az előre tervezett 4,6 százalékos államháztartási hiányhoz képest plusz 500 milliárd forintos lyuk volt. Brüsszel az államháztartási hiány csökkentésére kényszerítette a hivatalba lépő kormányt, amely két alternatíva között választhatott: vagy a folytatja az előző kabinet által megkezdett megszorító utat fizetés- és nyugdíjcsökkentéssel, a közszolgáltatások minőségének és az önkormányzatok támogatásának csökkentésével, vagy más megoldás után néz – emlékeztetett a házelnök.
A megszorítások útja katasztrófába vezetett volna, ezért döntött a Fidesz-kormány – az egyesek által csak unortodox gazdaságpolitikának nevezett – “gazdasági szabadságharcról”, ami bankszféra megadóztatását és a különadók bevezetését is magában foglalta – mondta Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke az elszámoltatással kapcsolatban elmondta, a kormányváltást követően 1442 ügyben indult vizsgálat. Ebből 2013 novemberéig 110 esetben készült nyilvános összegzés, vagyis ennyi volt azoknak az ügyeknek a száma, amelyben “érzésünk szerint valami disznóság történt” – közölte Kövér László.
A 110 ügyből 61 feljelentés született, mert “az ügyek egy részét olyan jól gombolyították, csomózták össze jól fizetett ügyvédi irodák”, hogy az a megállapítás tehető, hogy “nem minden jogellenes, ami tisztességtelen” – fogalmazott a házelnök.
A fórumon Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta, a friss közvélemény-kutatások szerint a teljes népességben a Fidesz 40 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, a baloldali összefogás 19, míg a Jobbik 12 százalékon áll.
(Forrás: MTI)
Átadták a Szent Erzsébet kórházkápolnát
2014. március 26.
Átadták a Szent Erzsébet Kórházkápolnát szerdán a főváros X. kerületében, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben, az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Erdő Péter bíboros.
A kormányfő helyettese kiemelte: “a teljes ember” gyógyítása küldetés és feladat. Ez akkor lehetséges, ha mindenki teszi a dolgát, így az orvos szakma és az egyház is. Szerinte helyre áll a dolgok normális rendje, amikor egy kórházban kápolnát alakítanak ki.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy “a magyar államnak értelme”, hogy az emberek életminősége javuljon, ebbe pedig beletartozik, hogy a betegeknek ne csak a testét gyógyítsák gyógyszerekkel, orvosi beavatkozásokkal, hanem szellemileg és lelkileg meglegyen a gyógyulás lehetősége.
Bodnár Attila, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója azt mondta: az egészségügyben helyt állni sosem volt könnyű, hiszen a hétköznapokban kell rendkívüli helyzetekkel megbirkózni, és időnként egyéni tragédiákkal szembesülni. A kórház elsődleges feladata a betegellátás színvonalának folyamatos fejlesztése – hangsúlyozta, hozzátéve: munkatársaik elkötelezettek a magas színvonalú gyógyító munka mellett. Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá az orvostechnológia új eszközeinek és lehetőségeinek alkalmazására a betegek érdekében. Felidézte, hogy Erdő Péterrel tavaly írtak alá megállapodást a kápolna kialakításáról. Régi igény volt, hogy olyan helyiség legyen a kórházban, ahol lehetőség nyílik a vallás gyakorlására – mutatott rá, és kiemelte: orvosként tudja, hogy a betegek gyógyulásához elengedhetetlen a hit és a bizalom.
Erdő Péter bíboros, érsek kiemelte: nem véletlenül törekednek arra, hogy a kórházakban visszaállítsák a régi katolikus kápolnákat, ahol megmaradtak, illetve ahol lehetőséget kapnak újat alakítsanak ki. Nem a maguk érdekében, hanem a kórházakban ápolt betegek érdekében teszik ezt – hangsúlyozta.
Felidézte, ezért alapították meg már majdnem tíz éve a budapesti központi kórházlelkészséget, és ezért szervezték meg a sürgősségi lelkipásztori betegellátás szolgálatát, amely minden kórházból telefonon elérhető.
A kápolnák kialakításában nem csupán a szentmise lehetősége rejlik, hanem az oltáriszentség őrizete révén hiszik azt, hogy különleges erő költözik a falak közé, és Krisztus jelenléte áldás és erőforrás mindenki számára – fejtette ki a bíboros.
Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 7,6 millió forintot költött felújításra és a szentély liturgikus berendezésére. Angyal Júlia festőművész alkotása az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló oltárkép, amely egyszerűségében kifejezi a szent szegényeket, betegeket befogadó szeretetét. Temesvári Lászlóné építész tervezte a kápolnát, Gecse István kőfaragó mesterhez kötődnek a kápolna kőmunkái. A kórház részéről Horváth Gabriella építész és Búzás István építésvezető vett részt a munkálatokban.
A Szent Erzsébet Kórházkápolna minden nap nyitva lesz reggel 7-től este 21 óráig. Az első szentmise a kápolnában jövő héten, április 2-án szerdán 16 órakor lesz, majd ezt követően minden szerdán ugyanebben az időben. A kórházi lelkipásztori szolgálatot Tomanovics József, a Kőbányai Szent György plébánia plébánosa látja el.
Az ünnepségen Erdő Péter bíboros megáldotta a kórházkápolnát.
(Forrás: MTI)
Tíz erdélyi iskolában tartottak tréningeket
2014. március 24.
Tíz erdélyi magyar iskolában mintegy ötszáz diák számára tartottak a hét folyamán különböző tréningeket Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága által meghirdetett magyar felsősök éve programsorozat keretében.
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a programot ismertető kolozsvári sajtótájékoztatója után az MTI-nek elmondta, a programmal a szülők figyelmét próbálják ráirányítani az anyanyelvű iskoláztatás fontosságára.
A körút során a Fáy András Alapítvány által szervezett tréningeken 5. és 6. osztályos fiatalokat vontak be olyan játékokba, amelyek segítik őket a legfontosabb gazdasági és pénzügyi ismeretek elsajátításában. Egy olyan önismereti tréninget is ajánlottak, amelyik saját képességeik felismerésében igazítja el őket.
Répás Zsuzsanna elmondta, a program keretében nyári magyarországi továbbképzést is szerveznek osztályfőnököknek, és mind a mostani tréningekből, mind az osztályfőnöki továbbképzésből módszertani csomagokat állítanak össze, amelyeket minden magyar tannyelvű iskolába eljuttatnak.
A helyettes államtitkár hozzátette, internetes játékokkal is próbálják megnyerni a serdülők korosztályát. Egy már elindított játék online újságszerkesztésre tanítja a gyerekeket, egy újabb játék pedig arra ösztönzi őket, hogy tervezzenek a városukat, környezetüket bemutató túrautat. “Az oktatás megszervezése mindenütt az adott állam feladata. A magyar kormány abban tud segíteni, hogy a magyar iskolák valami pluszt is adjanak, hogy megérje magyar iskolába járatni a gyermeket” – nyilatkozta Répás Zsuzsanna.
(Forrás: MTI)
A magyar médiának az egyetemes magyarságról kell hírt adnia
2014. március 22.
Semjén Zsolt szerint a magyar médiának „kutya kötelessége” az egyetemes magyarságról hírt adnia. A miniszterelnök-helyettes videóüzenetben köszöntötte a védnöksége alatt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsváron zajló MédiaTér konferenciát, amelyen médiaszakemberek tanácskoznak a külhoni műhelyek szerepéről a magyar közmédia-stratégia alakításában.
Semjén Zsolt szerint köszönet illeti a megújult magyar közszolgálati médiát, hiszen „végre egységben látják a Kárpát-medence magyarságát”. Fontosnak tartotta, hogy a hírek ugyanolyan természetességgel szóljanak arról, hogy mi történt Pécsen, mint arról, hogy mi történt Szabadkán.
A miniszterelnök-helyettes szerint a külhoni magyarság híreinek „a magyar hírek integráns részeiként” kell megjelenniük a médiában, és ki kell terjedniük az élet valamennyi szegmensére. Példaként a politikai, kulturális élet mellett az időjárást és a sportot is megemlítette.
Semjén Zsolt gratulált a nemzetmentő és nemzetépítő szolgálathoz a konferencián részt vevő médiaszakembereknek.
A kormány megvédte a megyéket
2014. március 22.
A fejlesztési régiókkal szemben a megyék létjogosultságáról beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton a Fejér megyei megyenap alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen. Hangsúlyozta, a magyarországi megyék már akkor is léteztek, amikor az Európai Unió sehol sem volt. Az előző kormány az EU bürokráciájának bűvöletében meg akarta szüntetni a megyéket és fejlesztési régiókat akart létrehozni.
Ezzel szemben a mostani kormánynak a megyék megvédésére szavai szerint három oka is volt. Ezeréves megyéket nem adunk fel, mert ha a Szent István óta fennálló rendszer ezer évig jó volt, jó lesz további ezer évig is. A másik oknak nevezte, hogy az emberek mindennapi életétől, az évszázados hagyományoktól idegenek voltak a Brüsszelben és Budapesten megrajzolt régiós térképek. Harmadrészt véleménye szerint nem igaz, hogy a magyar megyék nem alkalmasak az uniós fejlesztési programok lebonyolítására.
A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kiemelte: az elmúlt években meg kellett találni a megyék tényleges feladatát, ezért a kormány alapvetően a pénzek elosztást adta feladatul, mert ott látják át az adott térséget és józan ésszel tudják a forrásokat elosztani. A kormánynak elsőként az adósságcsapdából kellett kimentenie a megyéket és a településeket; mára ez megtörtént.
Semjén Zsolt szerint a megyék életében kulcsfontosságúak a megyenapok, mert „ha saját értékeinkre nem vagyunk büszkék (…), akkor senki sem fogja megtenni helyettünk”. A megyenapokon a megyék kulturális, gazdasági, természeti értékei jelennek meg, így a jelenlévők egészséges lokálpatrióta büszkeséggel tudatosíthatják azokat magukban.
Fontosnak nevezte, hogy Székesfehérváron a lengyel barátok is jelen vannak – ezzel az opolei vajdaságból és Opole városból (Fejér megye testvérmegyéjéből, illetve Székesfehérvár testvérvárosából) érkezett küldöttségre utalt.
A miniszterelnök-helyettes jelezte: a visegrádi országok között olyan jövőbeli gazdasági, kulturális és védelmi együttműködés alakult ki, amely valamennyi országnak kulcsfontosságú. A lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok ugyanannak a kultúrkörnek részei és megértik egymás szavát.
Ökoturisztikai központot adtak át Nagysallérban
2014. március 21.
Ökoturisztikai központot adtak át pénteken a Somogy megyei Nagysallérban, a csaknem 300 millió forintos beruházást a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. (SEFAG Zrt.) saját forrásból valósította meg. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a létesítmény avatóünnepségén a turizmus jelentőségéről szólva kiemelte: megerősíti a családokat, erősíti a hazához, az anyaföldhöz való kötődést.
“A turizmus az ország belakása” – fogalmazott a politikus, hangsúlyozva: “hiszen akkor tudok igazán patrióta lenni, ha ismerem a hazámnak a történelmét, ismerem a hazámnak a kultúráját, ismerem a hazámnak a természeti adottságait”.
A miniszterelnök-helyettes, egyúttal az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke kitért arra is, hogy a vadászházként is üzemelő nagysalléri ökoturisztikai központ vadászati szempontból is fontos létesítmény.
“A vadászat nemzeti büszkeségünkhöz is hozzátartozik, hiszen a magyar vadállomány a világon egyedülálló, a magyar vadászati hagyomány a szó teljes értelmében hungarikum” – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: ezért nemzeti érdekünk, hogy megismertessük a világgal, de emellett nemzetgazdasági szempontból is nagyon jelentős, mert az országnak a legtávolabbi, legkevésbé iparosított területére viszi el a legfizetőképesebb keresletet.
Barkóczi István, a Magyarország legnagyobb vadgazdálkodójaként számon tartott, Somogyban mintegy 80 ezer hektár állami tulajdonú erdőt kezelő társaság vezérigazgatója beszédében a hazai turizmus melletti elkötelezettségüket hangsúlyozta. Közölte: az elmúlt négy évben több mint 400 millió forintot költöttek turisztikai célú fejlesztésekre pályázati források bevonásával.
(Forrás: MTI)
Barátságra, közös tanúságtételre kell törekednünk!
2014. március 20.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében, Közös jövőnk – Közös felelősségünk címmel, a magyarországi zsidó és keresztény közösségek együttéléséről az apátsági látogatóközpontban tartott konferenciát. Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes üzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a magyar kormány az elmúlt években kiállt zsidó honfitársaink mellett, amikor támadások érték őket és fejet hajtott az áldozatok emléke előtt, méltón emlékezve nemzetünk közös tragédiája előtt.
Kijelentette: „kötelességünk és Istentől kapott elhívásunk az, hogy törekedjünk a növekvő barátságra, közös tanúságtételre”. Ebben a küldetésben jelentős lépés lehet a tihanyi konferencia.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a 70 évvel ezelőtt kezdődött magyarországi deportálásokra utalva kijelentette: megrendült komolysággal emlékezünk a múltra és szilárd optimizmussal tekintünk a jövőbe.
Mint mondta: a konferencia előadásai segítik a múlt jobb megismerését. Hozzátette: nem csak a történéseket mutatják be, hanem az okokat és az embertelenség működésének módját is kutatják, azt, hogyan torzulhatott el egy társadalom működése annyira, hogy ilyen szörnyűségek alakulhattak ki.
Megjegyezte, hogy az előadásokban a hosszú, közös történelem emlékei is felvillannak: az alkotó együttélés, a kultúrateremtés új és új időszakai, amelyek változó korokban, változó fogalmi megközelítésekben tudatosan is építeni akarták azt, ami a nagyobb közösség javát szolgálta.
Hangsúlyozta: a konferencián a közös önismeret új forrásvidékét tárják fel, ezért lehet a vészkorszak tanulságait őszintén megfogalmazva új együttélést építeni hazánkban is, zsidók és keresztények, más és más nemzetiségek és csoportok tagjai között. Ehhez elszánt akarat és éber figyelmesség kell.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kijelentette, hogy a 70 éve történt tragédia, „nem metszés volt, hanem tarvágás”. Kérdésként vetette fel, hogy mi van a gyökerekkel, „mert ha van még gyökér, azt összekapcsolva az éltető forrással, újra hajthat”.
Nemcsak emlegetni kell a gyökereket, forrásokat, hanem azokból meríteni is kell – fogalmazott.
A párbeszédet csak őszintén és erős belső meggyőződéssel lehet elkezdeni és folytatni – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke.
A Mazsihisz elnöke kiemelte: már a középkorban voltak hitviták, de ezeket nehéz lenne a mai párbeszédhez hasonlítani, mert a korabeli társadalmak igényeihez igazodva, a zsidók felelősségre vonása jellemezte. A 20. században, a holokauszt óta egészen mások a célok: elismerik az önálló vallási entitásokat, keresik a békés fejlődést, valamint a különböző népek és vallások együttélését – fűzte hozzá.
Úgy vélte, hogy a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, mégis „az antiszemitizmus elleni fellépés homogenitása nem bevett gyakorlat az egyházaknál sem”.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete kifejtette: a közel ötven éve összehívott második vatikáni zsinat egyedülálló, áttörő momentum a katolikus egyház történetében és igazi forradalmat hozott a katolikus-zsidó kapcsolatok alakulásában. Közölte: a zsinat eredményei között volt az 1965-ben kihirdetett Nostra Aetate nyilatkozat, amely átformálta a katolikus egyház zsidókra és judaizmusra vonatkozó tanítását, felmentve a zsidó népet a Jézus halála miatti kollektív bűnösség vádja alól. Továbbá pozitívan erősítette meg Isten és a zsidó nép megbonthatatlan szövetségét – tette hozzá.
Jelezte, hogy a dokumentum kategorikusan elítéli az antiszemitizmust, és „testvéri párbeszédre és bibliatanulmányozásra szólítja fel a keresztényeket és zsidókat”.
Közölte: ma Izrael és a Vatikán kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és párbeszéd jellemzi, és bár maradtak kihívások, nagy utat tettek meg az elmúlt húsz évben, amióta aláírták a két állam közötti alapszerződést. Úgy vélte, hogy a folyamat nem vihető végbe gyorsan, nemzedékekre lesz szükség, hogy teljesen termőre forduljon.
A nagykövet szerint csak az oktatáson keresztül tudják folytatni közös küldetésüket: „”elvetni a tolerancia magvait és gyökeresen kiirtani a fanatizmus vadhajtásait”. A konferencia fontos lépés a helyes irányba.
Felidézte Ferenc pápa egyik nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozta a zsidók és a katolikusok közötti vallásos köteléket, és közölte, hogy „közös gyökereinkre tekintettel egyetlen keresztény sem lehet antiszemita”. A nagykövet szerint a két üzenetet el kell juttatni Magyarország legtávolabbi sarkaiba és tanítani kell az iskolákban, egyetemeken, valamint igehirdetések útján.
