Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A következő ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár, akik tudják ez a nemzet a nemzetük, ez a haza a hazájuk – ígérte Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese, a KDNP elnöke a miniszterelnöki eskütétel után a Kossuth téren tartott Fidesz-KDNP nagygyűlésen.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kitérve a Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét a héten ért incidensre, azt mondta: pár nappal ezelőtt “néhány figura” megtámadta a határon túli magyar vezetőt, aki a külhoni magyarság egyik legjelentősebb személyisége, és akinek a délvidéki magyarság köszönheti a kulturális autonómia megvalósulását. Neki köszönhetik az ottani honosítás levezénylését, és azt, hogy a délvidéki magyarok ott ülnek a belgrádi parlamentben, hogy megszüntették velük szemben azt: a magyarok bűnös nép, és nem kaphat kárpótlást.

Ezt az embert támadták meg provokátorok vagy őrültek, vagy esetleg mindkettő, akik őt leginkább “a nyilas házmesterekre” emlékeztetik – mondta. Hozzátette: a határon túli magyarság nem fogja elfelejteni ezt a támadást, ahogy nem felejti el 2004. december 5-ét, “a gyurcsányi nemzetárulást”. A határon túli magyarok 95,5 százalékban szavaztak a Fidesz-KDNP-re – emlékeztetett, majd megjegyezte: sem a szocialistáknak, sem a Jobbiknak nem adtak egy-két százaléknál többet, “lehet még ez is sok volt”. Kiemelte: 130 ezer külhoni magyar levélben és 80 ezren – itteni lakcímmel – két szavazattal támogatták a  szövetséget.

Felidézte, hogy négy évvel ezelőtt azt ígérte, a ciklus végére meglesz az ötszázezer új, esküt tett magyar állampolgár. Ezt messze meghaladták – mondta, majd úgy fogalmazott: most azt ígéri Orbán Viktor miniszterelnöknek és a nemzetnek, hogy négy év múlva, a ciklus végén meglesz az egymillió új magyar állampolgár, akik tudják, “ez a nemzet a nemzetük, ez a haza a hazájuk és akik tudják, hogy hogyan kell szavazni”.

Kitért arra is: példanélküli Magyarország és az unió történetében a második alkalommal, kétharmados többséggel megnyert választás. Mint mondta: jó esélyük van, hogy májusban az EP- és ősszel az önkormányzati választásokat is megnyerjék. Szerinte sok oka van ennek az eredménynek: szavazóik szeretete, hűsége, a kormány emberfeletti munkája, a hibátlan kampány. Megjegyezte: a baloldalon az egymással szembeni gyűlölködés, intrika olyan, mint “egy tál skorpió”, ha már másba nem tudnak harapni, akkor magukba marnak. Hitet téve a frakciószövetség mellett kitért a KDNP világnézeti párt voltára, és rögzítette: a keresztény civilizáció és a magyar nemzet történelme egymástól elválaszthatatlan.

A közelgő EP-választások előtt azt mondta, hogy a szocialisták megszokták a KGST-ben, hogy szervilis módon kiszolgálják Moszkva érdekeit. Most ugyanígy kiszolgálták Brüsszel érdekeit, hiszen képviselőik nem átallottak Magyarország ellen szavazni, hogy forrásokat vegyenek el hazánktól. Egyidejűleg ott van a felelőtlenség a másik oldalon, amelyik azt mondja, hogy lépjünk ki az EU-ból. Hová, Ukrajna mellé, a senki földjére? – tette fel a kérdést. Rámutatott: pontosan tudják, hogy az Európai Unió nem a magyar történelem célja és beteljesülése, hiszen Magyarország volt az unió előtt, és bizonyos benne, hogy lesz utána is. Ugyanakkor az EU egy eszköz a magyar nemzet “életérdekeinek”, céljainak megvalósítására és ez a cél nem lehet más, mint a magyar nemzet megmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása. Ők olyan uniót akarnak, amely nem Cohn-Bendit devianciáit, hanem az alapítóatyák által képviselt keresztény civilizációt és az európai nemzetek, így Magyarország tiszteletét jelenti – fejtette ki a KDNP elnöke.

Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője arról beszélt: Magyarország nem kilépni akar az Európai Unióból, hanem az egész nemzetet bevinni. Szavai szerint ők nem megalázzák a határon túli magyarokat, hanem segítik őket a felemelkedésben. Mint mondta, a pártszövetség EP-listáján ott lesz minden külhoni magyar nemzeti közösség képviselője, s utalt arra, a párt fogyatékkal élő képviselője, Kósa Ádám is komoly elismerést vívott ki munkájával. Magyarország csillaga emelkedőben van Európa egén – jelentette ki.

Úgy vélte: Magyarország “a kitaposott, de már sehova nem vezető régi helyett új úton indult el”, az áldozatos munka kezdi meghozni az eredményeket, s a válságból tanultak egész Európa hasznára lehetnek a megújulás során. Jelezte: a kormány felhagyott a baloldal által követett politikával, amely az EU-t nem partnernek, hanem végrehajtandó utasításokat váró szervnek tekintette és amelyhez “szolgaian igazodhat”.

Kijelentette: elvárják, hogy az unió ne szóljon bele olyan ügyekbe, amelyeket helyben hatékonyabban meg tudnak oldani, s helyette olyan mindenkinek fontos feladatokkal foglalkozzon, mint a független európai energiapolitika. Úgy vélte: Európának újraiparosításra, olcsó energiára, rezsicsökkentésre, a kis embereket nem túlterhelő tisztességes közteherviselésre, a nemzeteket, falvakat, városokat, családokat tiszteletben tartó, rájuk építkező politikára, segély helyett munkára, a fiataloknak foglalkoztatást adó gazdaságpolitikára van szüksége, amilyen az Orbán-kormányé. A párt EP-választási kampányának mottóját idézve azt üzente Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak, el a kezekkel az alaptörvénytől.

Minél nagyobb felhatalmazást kap a Pelczné Gáll Ildikó vezette Fidesz-KNDP-s európai parlamenti lista, annál több erő lesz megvédeni a magyar munkahelyeket, a rezsicsökkentést, a bankadót, a magyar földet, az Erzsébet utalványt, a plázastopot, a magyar akácot és a pálinkafőzés szabadságát – sorolta.

A rendezvényen fellépett többek között Szirtes Edina Mókus és zenekara, Csizmadia Anna vajdasági népdalénekes, a Ghymes, és Keresztes Ildikó.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A családi vállalkozások kiemelt támogatásának fontosságát hangsúlyozta Semjén Zsolt a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Közhasznú Egyesület éves közgyűlésén pénteken, a Parlamentben.    

A miniszterelnök-helyettes köszöntőjében rámutatott: “józan nemzeti érdek” a családi vállalkozások támogatása, ugyanis a saját céget létrehozó családok nem fogják vállalkozásukat bedönteni pillanatnyi érdekből, gazdasági előny vagy haszonszerzés reményében.

Hozzátette: ma Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy fiktív cégeket hoznak létre, belevágnak ügyletekbe és amikor adósság keletkezik, bedöntik a céget és alapítják a következőt. Ezt próbálják megakadályozni, de nem egyszerű – közölte, kiemelve: egy család a saját nevével fémjelzett céget nem fogja bedönteni, csak azért, hogy az adóhatóságot átvágja.

Kitért arra is, hogy a KDNP kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy az örökösödési adót a cégek esetében is töröljék el. Mint mondta, ha a családi vállalkozásokat, cégeket generációról generációra örökösödési adóval “megvámolják”, akkor ezáltal a külföldi multinacionális cégeket hoznának versenyhelyzetbe, ez pedig ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel. Az a cél, hogy minél több “kis- és középvállalkozás és nemzeti nagytőke legyen” – emelte ki.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra is, hogy az alaptörvény rögzíti: a családot tekintik a társadalom alapjának. A társadalom és a magyar nemzet megmaradása alapvetően a családoktól függ – jelentette ki a kormányfő helyettese.

Ha nem lesznek családok, akkor nem születnek gyermekek, ugyanakkor ahhoz, hogy a nemzet fennmaradjon és a gazdaság működjön, egészséges emberekre van szükség, akik a családból hozzák azokat az erkölcsi alapokat, amelyeknek része a tisztességes munkavégzés és a becsület is.

Semjén Zsolt szerint amikor bizonyos politikai ideológiák tudatosan rombolják a családot, akkor végső soron az egész társadalom alapjait rongálják, és kérdőjelezik meg.

Kitért arra is, hogy a kormány által kialakított családtámogatási rendszer – Franciaországot leszámítva – a legnagyobb segítséget adja Európában a gyermekvállalás tekintetében. Ahol három gyermek van, havi 100 ezer forintot nem kell befizetni a költségvetésbe, azaz gyakorlatilag nem kell adót fizetni – említett egy példát. Azok a családok, ahol kisebb a kereset, több gyermek esetén az egészségügyi és nyugdíjjárulék terhére is érvényesíthetik a kedvezményt – jelezte.

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet honlapja szerint 2009 novemberében régóta sikeres hazai vállalkozó családok alapították.

Küldetésüknek a hosszú távon felelős hazai családi vállalatok gazdasági és társadalmi értékteremtésének támogatását tekintik. Céljaik között jelölték meg a tulajdonos családok generációi közötti és azokon belüli együttműködések fejlesztését családi, tulajdonosi és menedzsment ügyekben.

Mint írták, a támogatás képzési-kutatási, érték- és érdekképviseleti, nemzetközi és regionális együttműködési területeken valósul meg.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországnak az Európai Unióban az a feladata, hogy “harcosan” képviselje nemzeti érdekeit, és az emberek életminőségét javító gondolatoknak igyekezzen érvényt szerezni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Cegléden.

A város alapításának 650. évfordulója alkalmából tartott ünnepi önkormányzati ülésen SemjénZsolt ezt a feladatot Kossuth Lajos 1848-as eszméivel hasonlította össze.

Kossuth idejében a jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás számított előrevivő gondolatnak, napjainkban hasonló feladat azt elérni, hogy “ne multinacionális szolgáltató cégek fölözzék le az emberek munkájának gyümölcsét extraprofit formájában, és a brüsszeli bürokraták ne szóljanak bele abba, miként őrizzük meg saját örökségünket” – fogalmazott.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta: mindenképpen el kell kerülni, hogy Brüsszelt “megpróbáljuk kiszolgálni”. Ez a “klasszikus szovjet stílusnak” felelne meg, amikor a Varsói Szerződésben és a KGST-ben “200 százalékosan igyekeztek megfelelni az elvárásoknak” – mondta.

A szervilis magatartás azt is sugallná, – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes – hogy a magyar történelemnek egyetlen célja és beteljesülése az Európai Unió. Hangsúlyozta: ez nyilvánvalóan nem így van, “mert magyar történelem akkor is volt, amikor nem volt Európai Unió, és megkockáztatom, lesz magyar történelem akkor is, amikor már rég nem lesz Európai Unió”.

A kossuthi örökségnek Semjén Zsolt megfogalmazása szerint az a lényege, hogy miközben Magyarország határozottan képviseli nemzeti érdekeit, megpróbálja Európát alakítani, mert “mi nem elszenvedői, hanem formálói vagyunk az uniónak”. Hozzátette: “ha mi ebben nem akarunk részt venni vagy ki akarunk lépni, akkor a lehetőségét is elveszítjük annak, hogy Európát olyan irányba fordítsuk, amely értékeinknek megfelel.”

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az erdélyi magyarság legfontosabb kihívásait és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vonatkozásában kialakult helyzetet tekintette át Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden Budapesten – mondta el Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek.

A felek – akik az Országgyűlés alakuló ülésén folytattak megbeszélést – a közelgő európai uniós választások kapcsán fontosnak tartják a minél magasabb részvételt Erdélyben, hogy az RMDSZ biztosítani tudja az erős magyar képviseletet Brüsszelben – tájékoztatott a találkozóról Havasi Bertalan.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének a megtámadása a nemzet egysége ellen intézett támadás.

“A felelőtlen elkövetők tettét – akár őrültek, akár provokátorok – mélységesen elítéljük. Méltatlan cselekedetükkel az egész nemzetet ütötték arcul” – fogalmazott Semjén Zsolt az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Origo hírportál azt írta, hogy kedd délelőtt, amikor az Országház előtti Kossuth Lajos téren a földtörvény ellen tüntető Gaudi-Nagy Tamás – aki az elmúlt parlamenti ciklusban a Jobbik-frakció tagja volt – észrevette Pásztor Istvánt, elkezdett neki üzengetni a megafonban. Pásztor Istvánhoz ekkor egyre több tüntető szaladt oda, főleg nők állták körbe, szidalmazták, bolseviknak nevezték, lökdösődés is kialakult, nem engedték, hogy a VMSZ-elnök elmenjen előlük. Több nő közelről köpködte a politikus arcát – írta tudósítója jelentése alapján az Origo.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megtartotta alakuló ülését hétfőn a Fidesz és a KDNP frakciója. A képviselők május 10-ét javasolják a miniszterelnök megválasztásának időpontjául, és döntöttek arról is, hogy újra Kövér Lászlót jelölik házelnöknek – közölte Rogán Antal, akit egyhangúlag ismét a Fidesz-frakció élére választottak.

Rogán Antal az ülés utáni sajtótájékoztatón bejelentette: a Fidesz és a KDNP május 10-ét javasolja a kormányfő megválasztásának időpontjául. A frakcióvezető közlése szerint ezen a napon délután a Parlament épülete előtt rendezvényt tart a Fidesz, amelyre mindenkit várnak, hogy legyen részese a kormányfő megválasztásának, eskütételének, és a kapcsolódó ünnepségnek. Azt gondoljuk, hogy ez egy fontos nap, a demokrácia ünnepe – fogalmazott.

Közlése szerint Orbán Viktor teljes felhatalmazást kapott a frakciótól a kormányalakítási tárgyalások lefolytatására, a struktúrára és a személyekre ő tesz javaslatot.

Tájékoztatása szerint a frakció a parlament alelnökének Lezsák Sándort és Jakab Istvánt javasolja, míg a törvényhozási bizottság elnökének és egyben a parlament törvényhozásért felelős alelnökének Gulyás Gergelyt jelöli.

A frakcióvezető bejelentette: az országgyűlési törvény módosítását javasolja a Fidesz, hogy a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehessenek fel a jövőben. Erre azért van szükség, mert az országgyűlési törvény jelenleg pontatlan és például mindazon polgármesterek vagy önkormányzati képviselők, akik parlamenti tisztséget viselnek, önkormányzati mandátumuk lejártáig továbbra is két díjazást vehetnének fel. Ezt nem tartják elfogadhatónak – mondta. Jelezte: arról is döntöttek, hogy minden polgármesteri vagy közgyűlési tisztséget betöltő képviselőjüknek javasolják, hogy ha országgyűlési képviselői tiszteletdíjra jogosultak, akkor az önkormányzati juttatásukról május 6-tól mondjanak le.

Megjegyezte: ha a kormányzati tisztséget is betölt az érintett, akkor az ezzel járó juttatást felvehetné a jövőben.

Rogán Antal azt mondta, ha lehet, akkor már a keddi alakuló ülésen szeretnék felállítani a parlament bizottsági struktúráját, hogy az Országgyűlés minél hamarabb el tudja kezdeni az érdemi munkát. Szerinte erre az öt frakció között gyakorlatilag megszületett megállapodás lehetőséget kínál.

Közölte: a gazdasági bizottságot egy darabig ő vezeti, a mezőgazdasági bizottság élére Győrffy Balázst jelölik, de hosszabb távon Font Sándorra számítanak. A külügyi bizottság élére Balla Mihályt, a honvédelmi és rendészeti bizottság élére Kósa Lajost, a nemzeti összetartozás bizottsága élére Potápi Árpádot, az európai ügyek bizottsága élére Hörcsik Richárdot, míg a népjóléti testület élére Zombor Gábort javasolják. Jelezte: ez a kormányalakításig érvényes, amikor ezt újból áttekintik.

Elmondta: egyhangúlag választotta meg a 117 tagú frakció a frakcióelnökséget, és a KDNP-vel továbbra is frakciószövetségben dolgoznak.

Rogán Antal közölte, a következő négy évben azon szeretnének dolgozni, hogy a magyaroknak kijáró tiszteletet kivívják a határokon kívül és belül. Az április 6-i választói döntés megerősítette őket abban, hogy Magyarországnak továbbra is az unió tagjának kell maradnia, de a nemzeti érdekeket megalkuvás nélkül, a vitákat felvállalva fogják képviselni. Céljaik között jelölte meg a határon túli témák kiemelt képviseletét, és azt mondta, elsőbbséget élvez a rezsicsökkentés folytatása, a gyermekeket nevelő családok támogatása, azok bővítése, a munkahelyteremtés, és -bővítés, a nyugdíjak reálértékének megőrzése és a gazdaság teljesítményének függvényében azok lehetőség szerinti emelése. Jelezte: támogatni fogják a kormányzati struktúra kialakítására vonatkozó javaslatot, és kiemelten kezelik a következő hetekben a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására irányuló törvényjavaslatot.

Minél hamarabb szeretnének döntést hozni a devizahitelesek problémáinak megoldása érdekében is – tette hozzá.

Ragaszkodnak ahhoz is, hogy a parlament képviselőit ne lehessen ötcsillagos szállodákban elhelyezni, ezért arra kérik az országgyűlés elnökét, hogy így alakítsa az erről szóló technikai tárgyalásokat és szabályokat – mondta.

Rogán Antal arról, hogy a Jobbik Sneider Tamást jelölné a parlament alelnökének, azt mondta: a parlamenti pártok közötti megállapodáson belül mindenki maga vállalja a politikai felelősségét annak, hogy milyen tisztségre kit jelöl. Nem szeretné, ha nekik kellene válogatniuk ellenzéki jelöltek között – mondta.

A magyar gazdaság képes a konvergenciaprogram céljainak tartására, és nem kell a költségvetésben megszorításra számítani, sőt még lehet adott esetben bővíteni a családtámogatásokat – jelezte.

Harrach Péter, aki továbbra is a KDNP frakcióját vezeti majd az új parlamenti ciklusban, a kisebbik kormánypárt céljai közül kiemelte a családok helyzetének javítását, a rászorulók segítését és a határon túli magyarok hangsúlyos képviseletét.

Elmondta: az Országgyűlés KDNP-s alelnökének ismét Latorcai Jánost javasolják. A parlament igazságügyi bizottsági elnöki posztjára Rubovszky Györgyöt, a mentelmi és mandátumvizsgáló bizottság élére Vejkey Imrét jelölik, négy testületben pedig alelnöki pozíciójuk lesz. Harrach Péter közlése szerint Semjén Zsolt pártelnök tovább viszi a nemzetpolitikai területet. A KDNP-frakció 16 taggal alakult meg. Harrach Péter szavai szerint a KDNP megfelelő hangsúllyal lesz jelen az új kabinetben is, tartják az eddigi arányokat.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Szent István-rend világát mutatja be mintegy 400 műtárgy, többek között rendjelek, dokumentumok és díszöltözék segítségével a Magyar Nemzeti Múzeumban hétfőn nyílt kiállítás.

Az augusztus végéig látogatható, Szent István lovagjai – A legrangosabb magyar kitüntetés 250 éve című tárlat megismerteti az érdeklődőkkel a rend életét és felvonultatja a nagymesterek díszruhás képeit a rend megalapításától, 1764-től kezdve egészen napjainkig.

A kitüntetést Mária Terézia magyar királynő, osztrák főhercegnő alapította az 1764. május 5-6-án tartott kétnapos ünnepségen – idézte fel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kiállítás megnyitóján. Hozzátette: a rend élete 2011-ben indult újra, amikor is újraalapították Magyar Szent István Rend néven. A 250 éve alapított rend jelmondata: “Publicum meritorum praemium”, azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma, amelynek történelmi hagyománya és időtálló üzenete minket is kötelez – fogalmazott Semjén Zsolt.

Áder János köztársasági elnök, a kiállítás védnöke levélben köszöntötte a megnyitó résztvevőit. Mint írta, “a tárlat két és fél évszázad adományozói és adományozottjai elé tart tükröt. A kitüntetés sorsának alakulása sokszínű történet Magyarország életében, a kiállítás pedig bemutatja a szándékok és célok, valamint a szempontok és értékek bonyolult rendszerét.” Végigkísérhetjük egy Habsburg-házból való magyar uralkodó többségében magyar alattvalóknak adományozott elismerésének történetét a kezdetektől a 21. századi újjászületésig – mutatott rá Áder János.

A kiállításon számos külföldi múzeum és magángyűjtő anyaga is látható. Az érdeklődők rendjeleket, festményeket, érméket, metszeteket, dokumentumokat, fényképeket és fegyvereket tekinthetnek meg, köztük Mária Terézia saját ékköves rendjelvényét a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, Bismarck gyémántdíszes rendjelvényeit Németországból, a rend díszöltözékét Bécsből és Ferdinánd bolgár király IV. Károlytól kapott rendjelvényeit.

Semjén Zsolt megnyitóbeszéde:

„Publicum meritorum praemium”, azaz „A köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma” – fogalmaz a Szent István-rend az érdemszerzést definiáló jelmondatában.

E gondolat történelmi hagyománya, időtálló üzenete kötelezett bennünket, amikor a megújuló Magyarország címerének és zászlajának használatáról szóló 2011. év CCII. törvény megalkotását határoztuk el, melyben újjászületett a Magyar Szent István Rend, mely a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rend megújításaként a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.

Mielőtt a ma 250 éves rendjelről beszélnék, a rendről, a rendek előzményeiről, kialakulásukról szeretnék néhány szót szólni. Maga a rend elnevezés, a latin ordo szó, is arra utal, hogy szoros kapcsolat mutatkozik az Európában a XII. század elején kialakult egyházi lovagrendekkel.

A lovagrendek az iszlám uralom alá került Szentföldre induló zarándokok védelmére szerveződtek. Később a keresztes hadjáratokban meghatározó hadi szerepükön túlmenően ispotályos és gyógyító feladatuk is volt Európa számos országában. A teljesség igénye nélkül említem a legjelentősebbek közül azokat, amelyek Magyarország történetében is szerepet játszottak.

A templomosok már a XII. században felbukkantak hazánkban. Végzetüket egy, a francia Szép Fülöp király által konstruált korabeli koncepciós per okozta. A király kivégeztette a rend vezetőit, maga a Templomos Rend is megszűnt, javaikat a johanniták örökölték.

A Német Lovagrend először a Barcaságban telepedett meg, utána hozták létre államukat a Baltikumban, amit 1410-ben a grünwaldi csatában Jagelló Ulászló király döntött meg.

A johanniták is jelen voltak Muhinál. A menekülő IV. Bélát ők védelmezték és kísérték az Adriához. A Szentföld elfoglalása után előbb Rhodosz, majd Ciprus szigetén telepedtek meg, és folytatták innen harcaikat a török ellen. Ciprus eleste után Máltára kerültek, ahonnan a nevüket ma is őrzik. Napjainkban Rómában van a központjuk, és karitatív tevékenységük felbecsülhetetlen.

Az első rendjelek az ő ruháikon, illetve fegyvereiken jelentek meg. Így a templomos lovagrend tagjai fehér köpenyükön vörös, míg a teutonok ugyanott fekete latin keresztet viseltek. A johanniták fekete köpenyt hordtak fehér kereszttel, amely villás végű, és a nyolc evangéliumi boldogságot jelképezi.

A lovagrendek egyházi megerősítéssel működtek, és élükön a pápától függő nagymester állt. Ezek a rendek szolgáltak mintául a különböző uralkodóházaknak, hogy mindenekelőtt saját támogatásukra kiemelkedő közösségeket hozzanak létre. Ilyen például a mai napig is fennálló, az angol királyi ház által alapított Térdszalagrend, vagy az idők során a Habsburg család házi rendjévé vált Aranygyapjas Rend.

Magyarországon is történtek alapítások. Róbert Károly király a Szent György, míg Zsigmond a Sárkány Rendet hozta létre, melyek a történelem sodrában lassan eltűntek.

A Szent István Rend alapítására a Habsburg birodalom viharos évei után került sor. Megelőzte az örökösödési háború, majd a Sziléziáért folytatott hétéves háború, amikben a birodalom anyagi helyzete erősen megrendült. A királynőnek mindenképen szüksége volt a magyarok támogatására.

Az ötlet már 1760-ban felvetődött, de akkor a konzervatív udvari csoportok heves ellenkezésével találkozott. A rend alapszabályát végül is Esterházy Ferenc gróf, udvari kancellár dolgozta ki. Ezt a királynő nagy örömmel karolta fel, mert egyrészt polgári érdemek megjutalmazására akart ezzel új lehetőséget teremteni, hiszen a hét évvel korábban alapított Mária Terézia Rend tisztán harci érdemek jutalmazására szolgált, másrészt közelebb akart így kerülni a magyarok szívéhez.

Az udvari méltóságoknak szálka volt a szemében a rend kifejezetten magyar jellege. Nem lelkesedett érte a királynő férje, a császár sem, mert az új előkelő rendtől az Aranygyapjas Rend kiváltságait féltette. Igaz, Lotharingiai Ferenc korábban a Mária Terézia Rend alapításánál is hasonlóan viselkedett. A királynő azonban ragaszkodott elképzeléséhez.

A rend azok kitűntetésére alapíttatott, akik a „felségünkkel és hazákkal szemben” nagy érdemeket szereztek maguknak – írta Mária Terézia a szabályzat bevezetésében. Kiemelte, hogy egy birodalom méltósága, s az országok közbékéje nem kevésbé függ azoknak a hű tanácsától és munkásságától, akik a polgári életben működnek, mint akik fegyverrel dolgoznak érte.

A rend magyar voltát tükrözi a rendi öltözet, a jelvényeket pedig a magyar államcímer motívumai ékesítették. A magyar jelleget erősíti az a tény is, hogy Mária Terézia a rendet Magyarország királynőjeként alapította, és mint a Magyar Királyság szuverén uralkodója kívül állt a Német-Római Császárságon.

A fényes alapító ünnepség 1764. május 5-én, Lipót születésnapján zajlott Bécsben. A királynő, a rend nagymestere, akit ez alkalommal csakis magyar udvari méltóságok vettek körül, fiának, Józsefnek a nyakába akasztotta a rend nagykeresztjét. A rendjelet további négy magyar főúr kapta meg ez alkalommal.

Az alapítást követő bő száz esztendőben az adományozottak névsorát böngészve szinte teljes képet kapunk a Habsburg ház kül- és belpolitikájáról. A kiegyezésig adományozott ezer rendjel belföldi tulajdonosai feltétlen hűséggel voltak az uralkodóház felé. A külföldieknek adományozott kitűntetések pedig hű tükröt mutatnak a birodalom szövetségi politikájáról. Csak példaként említem, hogy a történelem mind a négy Napóleonja megkapta. Előbb a császár, mint I. Ferenc veje, majd a reichstadti herceg, mint unoka. III. Napóleon és később fiának kitűntetése is már diplomáciai esemény volt. És itt okvetlenül emeljük ki, hogy olyan rangos kitűntetésről volt szó, amit a világ összes uralkodója, legyen az keleten vagy nyugaton, szívesen és büszkén fogadott. Nem véletlen, hogy több keleti ország, előbb Japán, majd később a császári Kína is kitűntetésinek szabályozásához a magyar rendszert, első sorban a Szent István Rendet tanulmányozta. Igen fontos, hogy az adományozás nem kötődött valláshoz, azaz ökumenikus jellegű volt: viselői között egyaránt találunk ortodox és protestáns személyeket is.

A rendjel diplomáciai, protokoll szerepe a kiegyezés után továbbra is megmaradt. Számos uralkodót, a magyarság érdekében tevékenykedő politikust találunk az 1867 utáni újabb hétszáz kitüntetett között, de többen részesültek a szellemi, kulturális életből is az elismerésben. Mindjárt elsőként Arany János, aki a maga bús szerénységével igencsak vonakodva fogadta el. Meg is örökítette ezt A csillag-hulláskor című versfüzérében:

„Én is, a mit sorsom rám mért,
Elszenvedem – a hazámért!”

Persze akkor is voltak okvetetlenkedők. Fennmaradt egy anekdota, amely szerint egy főrend Andrássy Gyula miniszterelnökkel beszélve nehezményezte az Aranynak adományozott rendjelet, mondván, hogy ez a rendjel eddig csak igen magas rangúaknak járt. Mire Andrássy azt felelte: „Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter?” Andrássy, aki maga is megkapta a rendjelet, sőt később az Aranygyapjas Rendet is, nem állhatta meg megjegyzés nélkül: „volt idő, amikor egészen más nyakravaló függött e képmás alatt” – emlékeztetve a jelenlévőket egykori jelképes kivégzésére.

Van még egy kevéssé ismert szép epizód történelmünkben, ami a Szent István Rendhez kapcsolódik. IV Károlynak a koronázási ünnepségén az volt a kívánsága, hogy az aranysarkantyúsokat – akiket a történelmi hagyományok szerint a magyar királyok koronázásával egy időben avattak – a háború legvitézebb fiatal tisztjei közül válasszák ki. A rendező, Bánffy Miklós emlékirataiból tudjuk, hogy hosszú vívódás után döntött úgy, hogy a sok díszmagyar öltözet között ezek a tisztek a szürke egyenruhájukban érkezzenek a frontról vagy a kórházból. Ötletének, mint írja, döbbenetes hatása volt. Mindezidáig az aranysarkantyúsoknak nem volt viselhető kitűntetése. IV. Károly király pedig ennek az avatásnak a hatására adományozta 1918 tavaszán ezeknek a vitézeknek a Szent István Rend szalagján viselhető Szent Koronán függő kitűntetéseket.

És itt egy személyes megjegyzést szeretnék tenni. Az alapító Mária Terézia a magyarság érdekeit figyelembe véve, a mi tetszésünkre alapította a rendet. Igaz, hogy utódai, amennyiben érdekeink nem estek egybe, inkább a Habsburg ház érdekeit helyezték előtérbe a magyar érdekekkel szemben. Utolsó uralkodónk, Boldog IV. Károly esetében ez azonban ismét a helyére került.

A Szent István Rend alapításának jubileumi évei mindezidáig nem kedveztek az ünnepségeknek. Az ötvenedik évforduló a napóleoni háborúk utolsó évére esett, míg 1864-ben az ország és az uralkodó viszonya még elég feszült volt. Száz éve a korabeli Vasárnapi Újság ugyan még terjedelmes cikkben méltatta a kitüntetést, de már a nagy háború előestéjén vagyunk, a kétszázadik évfordulón pedig éppen szüneteltették az átadást.

A legméltóbb időben kerül sor erre a kiállításra, hiszen most már emelt fővel ünnepelhetjük a negyed évezredes évfordulót. Ugyan 1990-ben már volt törvényjavaslat többek között a Szent István Rend visszaállítására is, de ahogy a bevezetőben említettem, csak a 2010–14-es Országgyűlés hozta meg azt kitüntetési törvényt, ami egyaránt harmonizál az európai kitűntetési szokásokkal és hazánk történelmi hagyományaival.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Bízunk abban, hogy a civil társadalom határozott kiállása előrelépést jelent majd abban a folyamatban, amelynek eredményeként Szlovákia polgárai közül senkinek sem kell majd attól félnie, hogy hatalmi önkény áldozatává válhat, hanem bizalommal fordulhat az állam és az igazságszolgáltatás felé.

Magyarország abban érdekelt, hogy Szlovákiában mindenki nyugodtan élhessen, a magyar közösség szülőföldjén boldoguljon, jogegyenlőséget élvezzen, és nyelvének használata, vagy a magyar identitásának vállalása miatt tagjai ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Malina Hedvig.

Malina Hedvig számára – lévén 2013 decembere óta magyar állampolgár – minden rendelkezésre álló segítséget, így a konzuli védelmet is biztosítja Magyarország az ellene folyó eljárás további szakaszaiban.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke adta át Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesnek, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének megbízólevelét az országgyűlési választáson listás mandátumot nyert képviselők és nemzetiségi szószólók megbízóleveleinek ünnepélyes átadásán az Országház kupolacsarnokában.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Szentté nyilvánította XXIII. János és II. János Pál pápát Ferenc pápa vasárnap Rómában a kanonizációs formula felolvasásával. Ez az első eset, hogy egyszerre két pápát kanonizáltak.

A szentté avatási rítusra a szertartás elején került sor, 150 bíboros, 1500 püspök és a világ minden tájáról érkezett 6000 pap részvételével, két tucat államfő, illetve uralkodó, tíz kormányfő és számos miniszter, összesen 93 ország delegációjának jelenlétében. A magyar delegációt Áder János köztársasági elnök vezeti, a küldöttségben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli a kormányt. Orbán Viktor miniszterelnök magánemberként zarándokolt Rómába.

A mise előtti órában – délelőtt 9 órától tíz óráig – az eseményre összegyűlt hívek az isteni irgalmasság rózsafüzér imájával és a Mindenszentek litániájával készültek a szertartásra. Az oltár közelében felsorakozó kórusok között van a Sixtus-kápolna kórusa, a római és a (XXIII. János szülőhelyének számító) bergamói egyházmegye, valamint a krakkói filharmonikusok kórusa.

A tömeg óriási üdvrivalgással fogadta a szertartásra a Szent Péter-bazilikából kivonuló Ferenc pápát, majd a néhai egyházfőknek, különösképpen II. János Pál pápának a kivetítőkön feltűnő képmását. A ceremónia előtt Ferenc pápa megölelte a misét koncelebráló bíborosok közt, az első sorban helyet foglaló nyugalmazott pápát, XVI. Benedeket, akinek megjelenését a téren ugyancsak nagy örömujjongással fogadta a tömeg.

A szentmise elején Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János (1958-1963) és II. János Pál (1978-2005) szentté avatását. Az egyházfő minden egyes kérelemre válaszolt, a harmadszori kérelem után pedig elmondta a szentté avatás ünnepélyes formuláját, amellyel kiterjesztette az új szentek tiszteletét az egész világegyházra.

“Hosszas gondolkodás után, többször is Isten segítségét kérve és meghallgatva sok testvérünk véleményét a püspökségben, szentté nyilvánítjuk és szentként határozzuk meg Boldog XXIII. Jánost és II. János Pált, beírjuk nevüket a szentek katalógusába, és elrendeljük, hogy az egész egyházban odaadóan tiszteljék őket a szentek sorában” – mondta a szentté avatási formulában a hivatalban lévő katolikus egyházfő, akinek bejelentését hatalmas ovációval és dübörgő tapssal fogadta az eseményre összegyűlt több százezer hívő. Sokan sírva fakadtak. Ezzel egyidejűleg Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai.

A bejelentés után a hívek magasba emelték a magukkal vitt lobogókat és fényképeket, főleg a lengyel zászlókat és II. János Pál képeit, amelyeket addig a szervezők kérésére addig maguknál tartottak.

Közvetlenül a szentté avatás után a Szent Péter-bazilika előtt felállított szabadtéri oltárhoz vitték XXIII. János és II. János Pál pápa relikviatartóit. II. János Pál relikviatartója ugyanaz volt, mint a 2011-es boldoggá avatásán, és XXIII. Jánosnak ugyanilyen ereklyetartót készítettek. XXIII. János testéből egy apró darab került az ereklyetartóba, II. János Pálnak pedig néhány csepp vére.

II. János Pál pápa relikviatartóját Floribeth Mora Díaz, az a Costa Rica-i asszony adta át Ferenc pápának, akivel a lengyel pápa csodát tett: az asszony a pápához intézett imának köszönhetően gyógyult meg. XXIII. János ereklyetartóját rokonai vitték az oltárhoz.

A Szentté avatási kongregáció prefektus bíborosa hálát adott Ferenc pápának a szentté avatásért, felcsendült az örömének, és innentől folytatódott az ünnepi szentmisék rendes menete. Az Evangélium részleteit görög és latin nyelven olvasták fel.

A szentekhez intézett imákban már XXIII. Jánost és II. János Pált is megemlítik.

(Forrás: MTI)