A kormány gratulált az erdélyi magyarságnak
2014. május 26.
A magyar kormány nevében gratulált az erdélyi magyarságnak az európai parlamenti választáson elért eredményhez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség listájáról bejutó Winkler Gyulának és Sógor Csabának Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár.
Közleményükben – amelyet vasárnap késő este juttattak el az MTI-hez – kiemelték: különösen fontos ez az eredmény annak tükrében, hogy az utóbbi hónapokban a felfokozott romániai belpolitikai helyzetben egyre sűrűbben került elő a “magyar kártya”, az erdélyi magyar közösség nemzeti törekvései rendre akadályokba ütköztek.
A régi-új erdélyi magyar EP-képviselőkre rendkívüli feladat vár: sikerre kell vinniük Európában a Kárpát-medencei magyarság ügyét – írták.
Szintén közös állásfoglalásban üdvözölték a kormány nevében a szlovákiai európai parlamenti választások végeredményét. Az alacsony részvételi arány ellenére a felvidéki magyar érdekképviselet jelentős sikere, hogy a Magyar Közösség Pártja bejutott az Európai Parlamentbe – közölték.
Kiemelték: a választáson megmutatkozott, hogy Szlovákiában az MKP az a politikai erő, amelyik bírja a felvidéki magyarság többségének bizalmát.
A párt által elért jó eredmény megerősíti a magyar kormányt abban a meggyőződésében, hogy a magyarság jövője szempontjából hosszú távon a hiteles, magyar etnikai alapokon álló politizálásra lehet és kell építeni. A következetes nemzetpolitika meghozta sikerét – olvasható a közleményben.
(Forrás: MTI)
A két világháború hősei példát adtak hazafiságból
2014. május 24.
A történelemből elő kell venni azokat az első és második világháborús hősöket, akik a katonai helytállásukkal példát adtak hazafiságból – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Ajkán, a magyar hősök napja alkalmából, a KDNP helyi szervezetének ünnepségén.
Semjén Zsolt szerint az emlékezés ad példaképeket. “1917-ben, amikor megalkották ezt az emléknapot, még voltak példaképek” – mondta. Azóta azonban megváltozott a helyzet, manapság olyanok lettek a példaképek, akiket a média mint “celebeket” reklámoz – tette hozzá a KDNP elnöke. Mivé lesz a következő nemzedék, ha a celebek lesznek a példaképek? – tette fel a kérdést a politikus.
Az emléknapok fontosak, mert “általuk adjuk meg a tiszteletet azoknak, akiktől annyi évtizeden át megtagadták”. Ha ezek az ünnepek országszerte általánossá válnak, akkor a magyarság méltó lesz történelméhez, amelyet egy évezreden keresztül a világ színpadán bemutatott – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Kiemelte: a kommunista időszakban a harcmezőn elesett katonákat másodszor is megölték azzal, hogy az emlékükről nem volt szabad beszélni, a kommunista rendszer a végtisztességet is megtagadta tőlük.
A megemlékezések alkalmat adnak arra is, hogy “levonjuk a tanulságot a történelemből” – fogalmazott a Semjén Zsolt.
Történelmi felelősség, hogy “elutasítsuk azt a militáns szemléletet”, amely idegen országokba küld magyar katonákat, és értelmetlenül az életüket követeli. Kifejtette: az a katona is hős, akit egy másik országba küldtek harcolni, hiszen nem őt terheli felelősség azért, hogy harcolnia kell.
“Minden katona esetében benne van annak a kockázata, hogy nem fog hazatérni a harcból, ezt a vértanú önként vállalja, az áldozat pedig abban bízik, hogy életben marad, de mindketten hősök” – hangsúlyozta a politikus.
(Forrás: MTI)
Mindenkinek tovább kell építeni Szent István és Szent László örökségét
2014. május 23.
Mindenkinek az a küldetése, hogy folytassa Szent István, illetve Szent László életművét, valamint tovább építse örökségüket – jelentette ki Semjén Zsolt pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kállósemjénben.
A miniszterelnök-helyettes az 1092-es szabolcsi zsinat évfordulója alkalmából a helyi római katolikus templomban megtartott megyenapi ünnepségen arról beszélt, hogy Szent László mindent megtett a magyar nemzet fennmaradása érdekében, a nép által mélyen tisztelt és halála után szentté emelt lovagkirály munkássága és példamutató élete nélkül Szent István műve nem maradhatott volna fenn az utókor számára.
Szent László élete a jámborságra és az életszentségre tanít, valamint arra, hogy “a saját helyünkön a ránk bízottak érdekeit professzionálisan kell képviselni” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes szavai szerint akkor fog épülni az ország, ha “kis Szent Istvánként” mindenki megteszi a maga helyén azt, ami az ő kötelessége és dolga, legyen buszsofőr, számtantanár, orvos, polgármester vagy miniszter. Kiemelte, hogy Szent László kiváló hadvezéri erényei mellett fontos világi és egyházi törvényeket hozott meg, a trónra lépésekor anarchiában lévő országot királysága alatt felvirágoztatta.
A csodatevő I. László királyt a nép és az egyház is szentté emelte, utóbbi példaként állította az uralkodók és később a közösséget képviselők elé – mondta Semjén Zsolt. A kormányfőhelyettes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyenapjára utalva beszédében hangsúlyozta, a Szent István által létrehozott, Szent László és Könyves Kálmán által megerősített vármegyék és egyházmegyék ezer év elteltével is léteznek.
“Biztos vagyok benne, hogy ez az ország és ez a vármegye még akkor is állni fog, amikor már rég nem lesz Európai Unió, vagy legalábbis nem ebben a formában” – jelentette ki Semjén Zsolt. Hozzátette, semmi nem indokolja a magyar nemzet ezeréves örökségének, a megyerendszernek a feladását, annak ellenére, hogy Európában voltak kísérletek úgynevezett eurorégiók létrehozására.
Nem lehet úgy kormányozni egy országot – folytatta -, hogy nem veszik figyelembe a történelmi evidenciákat, ezért volt helyes döntés ennek a kísérletnek a megakadályozása és a megyék megvédése. Semjén Zsolt jelezte, a korábbi adósságuktól a kormány segítségével megszabadított megyék megtalálták az igazi feladatukat, a fejlesztési pénzek szétosztását.
Az ünnepségen részt vett Kocsis Fülöp görög és Bosák Nándor római katolikus megyés püspök, Belicza László, Kállósemjén Fidesz-KDNP-s polgármestere, valamint térségi országgyűlési képviselők és megyei elöljárók.
Seszták Oszkár, a megyei önkormányzat elnöke beszédében utalt rá, hogy a közgyűlés 2005-ben hozott rendeletével május 20-át megyenappá nyilvánította, így emlékezve a magyar egyházi és politikai törvényhozás nevezetes eseményére, az 1092. május 20-án Szabolcs településen megtartott zsinatra.
Seszták Oszkár beszéde után átadták a megyei kitüntetéseket, az ünnepség kora este koszorúzással zárult Kállósemjénben.
(Forrás: MTI)
Együttműködési megállapodás a kormány és Johannita Lovagrend között
2014. május 23.
Ünnepélyes keretek között új együttműködési megállapodást írt alá a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hans Dieter von Meibom, a Johannita Lovagrend rendi kancellárja pénteken a Parlamentben.
Semjén Zsolt az aláírást követően kiemelte: a megállapodás biztosítja a Johannita Lovagrend missziója számára azokat a kiváltságokat és mentességeket, hogy szolgálatát zavarmentesen láthassa el. A szerződés eredményeképpen a rend a legjelentősebb karitatív szervezeteket tömörítő Karitatív Tanács tagjává válik. Emellett a magyar állam kötelezettséget vállal a rend és szimbólumainak védelmére – jelezte a kormányfő egyházi diplomáciáért felelős helyettese.
Kitért arra is: az egész világon probléma a hamis rendek megjelenése, “sziszifuszi harcot” folytatnak mindenféle szélhámos társaság ellen. Jelezte: a hamis máltai rendekkel szemben a főügyész kezdeményezett pert, s ebben a magyar állam lép fel a nevet jogtalanul használókkal szemben. A most aláírt szerződésben pedig tételesen szerepel, hogy a johannita nevet csak azok használhatják akiknél ehhez a rend írásban hozzájárult.
Semjén Zsolt az ünnepségen köszönetet mondott a rend rendszerváltás idején nyújtott segítségéért, és azért az értékőrzésért, amit a kereszténység védelme érdekében kifejtettek Magyarországon.
Oskar Prinz von Preussen, a rend úrmestere örömét és háláját fejezte ki a megállapodásért. Felidézte a 12 évvel ezelőtti megállapodás megkötését, és kiemelte: az egyezmény annak részletekkel való kiegészítése, és elősegíti, hogy segítségnyújtásuk még hatékonyabb legyen. Jelezte: nem törekednek állami elismerésre, azt mint mondta, “meghagyják a máltaiaknak”.
Bánffy Miklós, a rend magyar tagozatának vezetője az MTI-nek elmondta: a rend több mint kilencszáz éves múltra tekint vissza. Az egyházszakadással a katolikus ág székhelyéről elnevezve máltai rend lett, míg a protestáns ág megtartotta a johannita elnevezést. Utóbbi németországi központtal működött. Az első magyar protestáns johannita lovagokat a 19. században kötelezték el, számuk folyamatosan nőtt.
Hivatalosan a magyar tagozat 1924-ben alakult meg, a háború végéig működött, utána a diaszpórában tartották fenn. Magyarországon 1992-ben kötöttek megállapodást az akkori kormánnyal, ami legalizálta itthon működésüket.
A rendnek jelenleg mintegy 110 tagja van, tevékenységének középpontjában a hit védelme és a rászorulók támogatása áll. Utóbbi közé sorolta a szociális segítségnyújtást, az intézményi támogatást és egészségügyi tevékenységeket.
(Forrás: MTI)
Nemzeti érdek az RMDSZ jó választási szereplése
2014. május 16.
Magyar nemzeti érdek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minél jobban szerepeljen az európai parlamenti választásokon – jelentette ki az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a magyar kormány nevében arra kért minden erdélyi magyart, menjen el szavazni május 25-én, és voksoljon az RMDSZ listájára.
Az ETV-nek adott exkluzív interjúban a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentette: az RMDSZ képes képviselni a magyar érdekeket.
Hozzátette: az uniót nem elszenvedni, hanem alakítani kell, ezért fontos, hogy a magyar nemzetrészek minél nagyobb arányban legyenek jelen az európai törvényhozói testületben.
Rámutatott: az EU-ban egyrészt keményen kell képviselni a magyar nemzeti érdeket, másrészt az uniót a keresztény civilizáció értékei felé kell elmozdítani.
A román államnak „kutya kötelessége betartatni saját törvényeit”
Az interjúban Semjén Zsolt „súlyos kérdésnek” nevezte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyét. Kijelentette, hogy „százszázalékosan a magyar oktatók mellett állnak”, akik lemondtak az egyetem vezetőségében betöltött adminisztratív funkcióikról, és bojkottálják az egyetem szenátusának üléseit, így tiltakozva az ellen, hogy az egyetem román többségű szenátusa akadályozza az önálló magyar főtanszékek megalakulását. Ez utóbbiakról kijelentette, hogy „ez jár”, hiszen Romániában erről törvény is rendelkezik, a román államnak pedig „kutya kötelessége betartatni saját törvényeit”. Semjén támogatásáról biztosította a magyar oktatókat abban a törekvésükben, hogy a MOGYE-n megalakuljon az önálló magyar tagozat.
Nemzeti érdek a jó viszony Romániával
Úgy vélte, az RMDSZ-nek romániai kormánykoalíciós tagként fontos szerepe van abban, hogy közvetítő vagy hídszerepet töltsön be Románia és Magyarország között. Hozzátette: Magyarország nemzeti érdeke mindig az volt, hogy Romániával a létező legjobb viszonyban legyen, hiszen ez mindkét ország gazdasági érdeke is. „Korábban, amikor a gazdasági együttműködés töretlen volt, mindkét ország nagyon sokat profitált anyagilag is ebből a szoros együttműködésből. Nem rajtunk múlik, hogy ez most kevésbé tűnik dominánsnak” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Fontosnak nevezte a kül- és a szomszédságpolitikát, de – mint mondta – Magyarország számára a legfontosabb prioritás a Romániában élő magyar nemzetrész jóléte. „A Romániával való viszony alapvetően attól függ, hogy milyen az erdélyi magyarság jóléte, közérzete, mennyire biztosítják a jogait” – mondta Semjén Zsolt. Rámutatott: ha az RMDSZ romániai kormánykoalíciós pártként minél inkább biztosítani tudja a magyarság jogait, annál könnyebb Magyarország számára a román féllel való együttműködés. Megállapította: az RMDSZ-nek komoly szerepe van abban, hogy a magyar-román viszony minél jobb és kiegyensúlyozottabb legyen.
Küldetés az egyetemes magyarság megőrzése
2014. május 16.
Semjén Zsolt szerint a magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes erről a Rákóczi Szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából tartott jubileumi ünnepségen beszélt a fővárosi Magyarság Házában. Kiemelte: a magyar kormány számára stratégiai partner a szervezet. Ennek legfontosabb oka az a közös küldetés, hogy megőrizzék az egyetemes magyarságot – mutatott rá.
Kiemelte: a magyar kormány számára stratégiai partner a szervezet. Ennek legfontosabb oka az a közös küldetés, hogy megőrizzék az egyetemes magyarságot – mutatott rá.
A fennmaradáshoz meg kell őrizni az identitást
Semjén Zsolt elmondta: ahhoz, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, szükség van a nyelvi, kulturális és történelmi identitás megerősítésére és „egybefogására” a közjog kötelekével.
A szövetség missziójából kiemelte az ösztöndíjprogramot. Mint emlékeztetett, a magyar kormány fejenként 20 ezer forinttal segíti a külhoni magyar iskolába járókat, de legalább ilyen fontos a szövetség gyűjtése, amivel külhoni magyar családokat támogatnak.
Semjén Zsolt méltatta Esterházy János örökségének ápolását. A felvidéki mártír politikus személyében is mutatja a magyar sorstragédiát, amikor „minket bélyegeznek bűnös népnek” a Felvidéken vagy a Délvidéken. Esterházy János rehabilitálása megkerülhetetlen a magyar nép és kormány részéről, egyúttal össznemzeti ügy – szögezte le. Kiállt a politikus boldoggá avatása mellett is.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a kormány nevében a Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József nemzetmentő szolgálatáért.
A szövetség tettekben szolgál
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke rámutatott: a szövetség nem szavakban, hanem tettekben kíván szolgálni. Kiemelte a szervezet és támogatói elhivatott munkáját, majd azt mondta: a Rákóczi Szövetség a magyarság megmaradását szolgáló, áldozatos munkája szimbolikus sarokköve a nemzeti összetartozásnak.
Egyedülálló a szervezet a nemzettudat erősítésében
Az ünneplőket levélben köszöntötte Áder János köztársasági elnök, aki kiemelte: a magyar nemzet szolgálatában kivételes munkát végez a szervezet. Az önazonosságában sokszor fenyegetett kisebbségi sorsban élő magyarság megmaradásának egyik legfontosabb feltétele az anyanyelven folyó oktatás biztosítása. Egyedülálló, amit ez a civil szervezet a nemzettudat erősítésében, a magyarság kapcsolatrendszerének újjáépítésében elért – mutatott rá Áder János, aki szerint tevékenységének köszönhetően sok tízezer magyar gyermek tanulhat anyanyelvén a Kárpát-medencében.
Nem pótolhatók a szolgálatai
Orbán Viktor kormányfő köszöntőlevelében azt írta: a szervezet 25 éve végzi nélkülözhetetlen, semmivel nem pótolható szolgálatát és erősíti a magyarság gyökereit. „Köszönöm, hogy hirdetik, csak az összetartó nemzet erős és hiteles” – fogalmazott a kormányfő, aki azért is köszönetet mondott, hogy a fiataloknak mutatnak példát a hazafiasságra.
Harrach Pétert is kitüntették
Halzl József, a szervezet elnöke azt mondta: munkájuk célja kezdetektől az ifjúság szolgálata, hogy a határon túli közösség a felnőtté válás után is megmaradhasson.
A jubileumi ünnepség alkalmából kitüntetéseket ítéltek oda azoknak, akik erkölcsi és anyagi támogatásukkal lehetővé tették a szövetség nemzetstratégiai céljainak szolgálatát. A díjazottak között volt Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Lévai Anikó, Harrach Péter KDNP-frakcióvezető és a KDNP-frakció, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Láng Zsolt II. kerületi polgármester, Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester.
(Forrás: MTI)
Két tévedést kell elkerülni
2014. május 13.
Az Európai Unióval kapcsolatban két tévedést kell elkerülni, ezek közül az egyik a baloldal szervilizmusa, a másik pedig a Jobbikra jellemző, felelőtlen handabandázás – mondta Semjén Zsolt Tiszaföldváron, kampánygyűlésen.A baloldal szervilizmusa onnan ered, hogy a KGST és a Varsói Szerződés időszakában megszokták, hogy az MSZMP párthierarchiájában az volt a „spiccen”, aki kiszaladt Moszkvába, és kétszáz százalékosan kiszolgálta a moszkvai elvtársak elvárásait.
A szocialisták ugyanezt a mentalitást vitték magukkal Brüsszelbe – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
A másik tévedés az, ami a Jobbikot jellemzi, a felelőtlen handabandázás – folytatta. „Kilépni az unióból? Hova, Ukrajna mellé?” – tette fel a kérdést.
A Fidesz és a KDNP álláspontja szerint a feladat Brüsszelben kettős: egyfelől a nemzeti érdekek kőkemény képviselete, másfelől, hogy magát az Európai Uniót megpróbáljuk „visszanavigálni” azokhoz az értékekhez, amelyeket az alapító atyák megálmodtak – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Az alapítók mindegyike ugyanis elkötelezett kereszténydemokrata politikus volt, akik egy keresztény civilizációra épülő Európai Uniót akartak teremteni a nemzetek sokszínűségével, nem pedig valamiféle Európai Egyesült Államokat – emlékeztette zömmel idősebb emberekből álló hallgatóságát a KDNP elnöke.
Ezzel szemben ténykérdés, „hogy a mostani uniós bürokrácia az egy olyan alma, amely nagyon messze elgurult az alapító atyák almafájától” – jelentette ki.
„Amerikában mindenki angolul beszél és mindenki bevándorló, ott lehet Amerikai Egyesült Államokat csinálni. Én viszont nem akarok Európai Egyesült Államokat, azt akarom, hogy a magyar az magyar legyen, a lengyel az lengyel a francia pedig francia” – mondta Semjén Zsolt.
Rámutatott: ezért aztán téves az az Európai Egyesült Államokat hirdető szocialista álláspont, hogy a magyar történelemnek célja és beteljesedése az európai uniós tagság.
Az uniós tagság legfeljebb csak egy eszköz arra, hogy a magyar nemzet életminősége javuljon, és csak annyiban vagyunk unió pártiak, amennyiben ez a magyarság megmaradását szolgálja – húzta alá a politikus.
Kereszténydemokrata irányultságú kormány alakul
2014. május 13.
A most alakuló új kormány az európai kereszténydemokrácia legjobb hagyományait fogja képviselni munkája során – hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök és a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának hétfő délelőtti tanácskozásán az Országházban.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a megbeszélésről az MTI-nek elmondta: a családok csődvédelme tekintetében legkésőbb a nyáron konkrét előrelépés történik. A KDNP frakciója átadta a miniszterelnöknek az ezzel kapcsolatos törvény koncepcióját, illetve jelezte, hogy társadalmi szereplőkkel – nagycsaládosokkal, egyházakkal – konzultációba kezd az ügyben.
Orbán Viktor – a kormányalakítást megelőző konzultációsorozat keretében – elsőként a KDNP képviselőcsoportjával tárgyalt, ezt a nap, illetve a hét folyamán még számos megbeszélés követi.
(Forrás: MTI)
Jubileumi egyházzenei rendezvénysorozat Piliscsabán
2014. május 12.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg a XX. Jubileumi Piliscsabai Egyházzenei Napok rendezvénysorozatát május 9-én Piliscsabán, a Klotildligeti Plébániatemplomban.
Az Egyházzenei Napokat Takács Nándor nyugalmazott székesfehérvári megyéspüspök alapította húsz esztendővel ezelőtt, melyen évről, évre az ország számos templomi és világi kórusa, valamint a külhoni magyar közösségek egyházi énekkarai mutatkoznak be.
Semjén Zsolt a szakrális zene magyar művelőinek jeles fórumaként, nemzeti összetartozásunkat erősítő misszióként méltatta az eseményt. Beszédében köszönetet mondott a szervezőknek és a résztvevőknek önzetlen szolgálatukért, majd emlékplakettet és oklevelet adott át az alapító püspökkel közösen a közreműködő kórusok vezetőinek.
(semjenzsolt.hu)
Kilenc minisztériummal működhet a harmadik Orbán-kormány
2014. május 11.
Kilenc minisztériummal működhet a harmadik Orbán-kormány: a parlamentnek szombaton benyújtott előterjesztés szerint minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Az előterjesztést egyéni képviselői indítványként Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.
A javaslat szerint a Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel.
Az előterjesztés alapján nem változik jelentősen a kormányzati struktúra az elmúlt négy évhez képest.
Újdonság, hogy míg a Miniszterelnökség eddig államtitkárságként működött, a jövőben minisztériumként fog.
Megszűnik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az igazságügy önálló tárcát kap.
Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát földművelésügyivé keresztelik, és változik a külügyi tárca neve is, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.
A miniszterek részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg. Így a most benyújtott indítvány – ahogyan az a részletes indoklásában olvasható – szakít azzal a korábbi megoldással, hogy a minisztériumi struktúrával kapcsolatos feladat- és hatásköri átrendezést maga végezze el: ehelyett az Országgyűlés – “a kormánynak az alaptörvényből következő szervezetalakítási szabadságát tiszteletben tartva” – a kabinetre bízza a tárcák közötti feladat- és hatásköri megosztást.
A törvényjavaslat kimondja a szükséges átadás-átvételi eljárást is, amelynek esetében szintén kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
Az indítvány június 6-án léphet hatályba.
(Forrás: MTI)
