Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kormányzati koordináció a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatásköre. Lázár János lesz felelős egyebek mellett a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a közigazgatás-szervezésért, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, az európai uniós források felhasználásáért, az agrár-vidékfejlesztésért, a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért, a közbeszerzésekért, az építésügyért, a kulturális örökség védelméért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, a társadalompolitika összehangolásáért, a tudománypolitika koordinációjáért és a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért. Mindezekkel együtt a kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalok irányítására is Lázár Jánost jelölte ki.

A rendelet szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata lesz a kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányítása, a kormányzati munka tervezése, az egységes kormányzati kommunikáció megvalósítása. Lázár János tesz javaslatot a kormányülések napirendjére, a kormány munkatervére és törvényalkotási programjára.

Pintér Sándor belügyminiszter felel többek között a bűncselekmények megelőzéséért, a közbiztonságért, a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a terrorizmus elleni küzdelemért, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a katasztrófák elleni védekezésért. Szintén Pintér Sándorhoz tartoznak az állampolgársági és anyakönyvi ügyek, az e-közigazgatás, a közfoglalkoztatás, a helyi önkormányzatok, a területrendezés, a településüzemeltetés, a vízgazdálkodás, a vízügyi igazgatási szervek irányítása és a vízvédelem.

Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének feladat- és hatáskörébe tartozik többek között a családpolitika, a gyermek- és ifjúságvédelem, az egészségbiztosítás, az egészségügy, a kábítószer-megelőzés és kábítószerügyi koordinációs feladatok, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a kultúra, az oktatás, a sportpolitika, a szociál- és nyugdíjpolitika és a társadalmi felzárkózás.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter felel az agrárpolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a földügyért, a halgazdálkodásért, az ingatlan-nyilvántartásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, a térképészetért, a vadgazdálkodásért.

Hende Csaba honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörét a rendelet röviden úgy foglalja össze, hogy a miniszter a honvédelemért való felelőssége keretében ellátja a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat, valamint kidolgozza és megvalósítja a nemzeti rendezvények koncepcióját.

Az igazságügyi miniszter a kormány igazságügyért, választójogi és népszavazási szabályozásért, áldozatsegítésért, kárpótlásért felelős tagja. Trócsányi László felel az Alaptörvény és annak módosítása előkészítéséért, valamint a kormány igazságügy-politikájának kialakításáért és az alkotmányos szervekkel együttműködve annak végrehajtásáért is.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszterként az európai integrációs ügyekért, a külgazdasági ügyekért, a külpolitikáért felel. Ő készíti elő az európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati koordinációhoz kapcsolódó jogszabályokat is és ő felügyeli az uniós tagsággal kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felel többek között az adópolitikáért, az államháztartásért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, a belgazdaságért, az építésgazdaságért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért és felnőttképzésért, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért, a turizmusért és vendéglátásért, továbbá a járulékfizetés szabályozásáért.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter felügyeli az állami vagyont. Emellett többek között az állami infrastruktúra-beruházásokért, a bányászati ügyekért, az elektronikus hírközlésért, az energiapolitikáért, a fogyasztóvédelemért, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért, az informatikáért, a közlekedésért, a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért, az űrkutatásért és a víziközmű-szolgáltatásért felel.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Esküt tettek Orbán Viktor harmadik kormányának miniszterei pénteken az Országgyűlésben, majd ellátták kézjegyükkel az esküokmányt. Korábban a köztársasági elnök kinevezte Orbán Viktor harmadik kormányának minisztereit, ezzel megalakult az új kabinet.

Áder János államfő a Sándor-palotában reggel kilenckor megkezdődött kinevezési ünnepségen adta át megbízólevelét Semjén Zsolt tárca nélküli miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, Hende Csaba honvédelmi miniszternek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszternek, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek és Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

A köztársasági elnök Orbán Viktor kormányfő és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében nevezte ki az új kormány minisztereit pénteki hatállyal.

Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg.

Orbán Viktort május 10-én választotta újra miniszterelnökké a parlament.

A Sándor-palotában tartott rövid rendezvényen, amelyen beszédek nem hangzottak el, családtagok és munkatársak vettek részt. Az új kormányt rövid műsorral köszöntötték, majd az elnöki hivatal koccintásra invitálta a jelenlévőket.

A kormánytagok a Parlamentben, a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

Az ülésen Kövér László házelnök köszöntötte Áder János köztársasági elnököt, Orbán Viktor kormányfőt, Schmitt Pál volt államfőt, Boross Péter volt miniszterelnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt, Kászoni-Kövendi Józsefet, a Magyar Unitárius Egyház püspöki helynökét, valamint a külhoni magyar közösségek képviselőit, a diplomáciai testület tagjait, az Európai Parlament magyar képviselőit, az országgyűlési képviselőket, a nemzetiségi szószólókat, a hazai és külföldi sajtó képviselőit.

Az ülés végén a képviselők elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a frakcióvezetők, illetve frakcióvezető-helyettesek gratuláltak a kormánytagoknak.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Támogatjuk a kárpátaljai magyar közösséget – hangoztatta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, Budafok-Tétényben tartott megemlékezésen 2014. június 4-én.

Az elmúlt hónapokban Kárpátaljára összpontosult a figyelme mindazoknak, akiknek fontos a külhoni magyarság sorsa – tette hozzá az államtitkár. Kiemelte: támogatják, hogy a kárpátaljai magyarok élhessenek a kettős állampolgárság lehetőségével, önálló magyar tankerületet hozhassanak létre, használhassák anyanyelvüket a hivatalokban és lehessen képviselőjük a kijevi parlamentben.

Németh Zsolt hozzátette: fontos az is, hogy Ukrajna a saját lábára álljon, támogatni kell abban, hogy képes legyen megvédeni szuverenitását, területi integritását.

A kormánypárti politikus ünnepi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti összetartozás napján nem csak 1920. június 4-re, a trianoni békediktátumra emlékezünk, hanem a rendszerváltás időszakára, amikor a Trianonban szétdarabolt magyar nemzet újraegyesítésének folyamata elindulhatott.

Németh Zsolt idézte Antall József kormányfő huszonöt évvel ezelőtti kijelentését, mely szerint lélekben és érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.

A kormánypárti politikus felidézte, hogy az elmúlt négy évben a kedvezményes honosítások révén az ország több mint hatszázezer új állampolgárral gyarapodott, akik közül sokan részt vettek a legutóbbi parlamenti választásokon, így a polgári, nemzeti oldal nekik is köszönheti újabb kétharmados sikerét.

Németh Zsolt kiemelte azt is, hogy az EP-választáson nyolc külhoni magyar is mandátumot szerezett: három erdélyi, két felvidéki, és egy-egy kárpátaljai, délvidéki, illetve nyugati magyar közösségben élő jutott be az Európai Parlamentben.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédében azt hangsúlyozta: a nemzeti összetartozás napja arra int, hogy nem a honfibú, hanem a cselekvés a fontos. A nemzeti összetartozás nem magától jön létre, azért minden nap munkálkodni kell.

Az elnök beszélt arról, hogy ezen a napon emlékezünk az első világháborúra, az 1944-ben deportált zsidókra és a sztálini lágerekbe hurcolt kárpátaljai magyarokra is.

A kárpátaljai vezető elmondta: az ottani magyar közösség egyes tagjai a múlt században akár öt ország állampolgárai is lehettek, anélkül, hogy elhagyták volna szülőföldjüket. Emberek százezreit terelgették egyik országból a másikba, mintha marhák lennének, anélkül, hogy megkérdezték volna, melyik országban akarnak élni – tette hozzá Brenzovics László, majd kijelentette: a kárpátaljai magyarság mindezt túlélte és élni akar.

Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere (Fidesz–KDNP), a kerület országgyűlési képviselője kijelentette: a 2014-es parlamenti választáson elköteleztük magunkat az alaptörvény mellett, a kormány pedig megerősítette, hogy a magyarság egységes nemzet Európában.

A nagytétényi országzászlónál tartott megemlékezésen mintegy félszáz külhoni magyar tett ünnepélyes állampolgársági esküt és vette át állampolgársági okmányait.

A megemlékezésen megkoszorúzták az országzászlót, majd a székely himnusz eléneklésével zárta a mintegy százötven fős ünneplő közönség a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott rendezvényt.

Németh Zsolt az MTI érdeklődésére a megemlékezést követően elmondta: a magyar kormány, tekintettel az ukrajnai helyzetre, támogatja az ottani magyarságot, erről már megállapodást kötöttek a kárpátaljai megyei tanács elnökével. Eddig két alkalommal egy-egy millió dolláros, összesen mintegy félmilliárd forintos támogatást adott a magyar kormány iskolák, szociális és kulturális intézmények felújítására.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország akkor tud jó nemzetpolitikát folyatni, ha egy erős, az érdekeiért kiálló ország képét mutatja, amire fel lehet nézni és amire büszkének lehet lenni – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerdán, a fővárosi Magyarság Házában.

A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozásán, a nemzeti összetartozás napjának hivatalos állami kísérőrendezvényén azt mondta, akkor erősíti Magyarország a nemzetpolitikáját, “amikor elmegy Brüsszelbe és határozott vitát folytat a bankadóról vagy a rezsicsökkentésről”.

Magyarországra akkor tudnak támaszkodni a külhoni magyarok, ha Magyarországon olyan kormány van, amely minden kérdésben határozottan képviseli a saját érdekeit, mert akkor lehet arra számítani, hogy képviselni fogja a szomszédos országokban élő nemzetrészek érdekeit is – szögezte le Répás Zsuzsanna.

Megjegyezte: ha Magyarország minden kérdésben határozott nemzeti érdekérvényesítést folytat, akkor “más szemmel néznek rá a szomszédos országok kormányai is, másképp tudunk tárgyalni minden kérdésről”. Jelezte: a “magyar kérdésnek” minden, a szomszédos országokkal folytatott tárgyaláson ott kell lennie. Mint mondta, a szomszédos országokkal való viszony nem két-, hanem háromoldalú viszony a magyar kormány, a szomszédos kormány és a szomszédos országokban élő magyar közösség között.

Répás Zsuzsanna rámutatott: a miniszterelnök nem megy úgy el nemzetközi tárgyalásra a szomszédos országokkal, hogy előtte ne tárgyalna az ott élő magyar közösségek vezetőivel és ne kérné ki a véleményüket az őket érintő legfontosabb kérdésekben.

A helyettes államtitkár a magyar nemzetpolitikai stratégiáról szóló előadásában emlékeztetett: a “tabudöntések sora”, az első tabu ledöntése az volt, amikor Antall József miniszterelnök arról beszélt, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Mint mondta, ez volt a hivatalos bejelentése annak, hogy Magyarország foglalkozni fog az elszakított területeken élőkkel is, vagyis ez volt a nemzetpolitika indítása.

A következő tabu, ami ledőlt 1996-ban, az intézményesített kapcsolattartás tabuja volt, a legfelsőbb szintű magyar-magyar párbeszéd, majd a státustörvény 2001-ben, ami deklarálta, hogy a magyar állam nem csak általában törődik a külhoni magyarsággal, de személyes kapcsolatban is van velük, majd ezt követte 2010-ben az állampolgársági törvény. Répás Zsuzsanna arra is kitért előadásában, hogy meglátása szerint az elmúlt időszak nemzetpolitikájának a legnagyobb problémája abból fakad, hogy a hatalmon lévő kormányok elkötelezettsége változó a külhoni magyarok irányába. Mint mondta, a külhoni magyarok azt érzik, a magyar kormány politikája nem jelent mindig biztos támaszt, az, hogy mennyire támaszkodhatnak a magyar kormányra, attól függ, milyen kormány van hatalmon.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-t. “A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme” – olvasható az erről szóló döntésben.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont – hangsúlyozta Semjén Zsolt a nemzeti összetartozás napján, szerdán a fővárosi Magyarság Házában.

A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter ünnepi beszédében azt mondta, június 4-e a gyásznak, az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja.

Gyász, mert 1541, a régi magyar történelmi Magyarország összeomlása óta nem érte akkora tragédia a nemzetet, mint Trianonnal. A kormányfő helyettese ahhoz az emberhez hasonlította az országot, mint akinek mindkét lábát és a mindkét kezét levágták. Semjén Zsolt szerint az egyes nemzetrészek és az ottélő egyes emberek és családok története is a gyászról tanúskodik, hiszen sok millió honfitársunkat gyilkoltak meg, üldöztek el szülőföldjéről, vittek munkatáborokba, vették el vagyonát, vagy nyomorítottak meg, csak azért mert magyarnak született.

Az emlékezés napja is egyúttal június 4-e, hiszen történelmünk egyik legnagyobb tragédiájára nem emlékezni nemzeti öngyilkosság lenne – mutatott rá. Kiemelte: évtizedeken keresztül nem lehetett a Trianon szót kiejteni, és nem lehetett az elszakított nemzetrészekről, területekről beszélni. Ennek következményeként tudta be, hogy még a rendszerváltás után is lerománozták az erdélyi magyarságot és ukránozták a kárpátaljai magyarokat.

Itt az ideje, hogy saját magunkban tudatosítsuk és világgá kiáltsuk azt az igazságtalanságot, ami akkor történt, ezt ugyanis rajtunk kívül senki nem teszi meg – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint itt az ideje, hogy egy olyan “magyar emlékhelyet építsünk” amely emléket állít minden magyar szenvedésnek.

Tanulságként említette, hogy Trianon nem volt szükségszerű. Bekövetkeztének alapvetően többek között az volt az oka, hogy a nemzet nem volt egységes. A magyar hadsereg még képes lett volna az ország határait védeni, de Budapestről szétverték – mondta, majd Linder Béla akkor hadügyminiszter szavait idézte, miszerint “nem akarok több katonát látni.” Semjén Zsolt szerint az etnikai határok megvédhetők lettek volna, de az országot, a magyar önbecsülést a nemzet iránt érzéketlen csoportok belülről szétverték.

A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter rögzítette: nem sok nemzet van, amelyik egy ilyen csapás után megmarad. Politikai és gazdasági csoda,amit gróf Bethlen István tett, ahogy néhány év alatt talpra állították az országot. A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont – mondta.

Hozzátette:  büszkék lehetünk azokra a hőseinkre, akik határokon túl sokszor a legnehezebb helyzetben kitartottak a magyarságuk mellett kockáztatva nemegyszer az életüket, egzisztenciájukat, szabadságukat, jövőjüket.

Ez a büszkeség jogosít fel és kötelez arra, hogy azért is megmaradjunk – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint a nemzet teljességében csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad.

Felidézte az országgyűlés döntését is négy évvel ezelőtt a honosításról, ami lehetővé tette a nemzet közjogi egyesítését. Ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra – mondta, hozzátéve: széttéphették az országhatárokat, üldözhettek és üldözhetnek minket, de a nemzet nyelvében, kultúrájában, történelmében mindig is egységes volt.

Rámutatott: az új Országgyűlés már az egyetemes magyarságé, abban minden magyar politikai akarata megjelenik, éljen bárhol a világon.

Semjén Zsolt végül kijelentette: az a küldetésük, hogy a történelem színe előtt “csakazértis megmaradjunk”.

Az ünnepségen részt vett mások mellett Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Schmitt Pál korábbi államfő, korábbi és jelenlegi országgyűlési képviselők, Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Napirenden van a választási eljárás korszerűsítése, egyszerűsítése a külhoni magyarság voksolásával összefüggésben. Erről Semjén Zsolt beszélt tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatásán kedden az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága előtt.

A kormánypárti politikus szerint az elmúlt időszak legnagyobb sikere, hogy az állampolgárság, a kapcsolódó szavazati jog és az autonómia területén a politikai mellett társadalmi konszenzust is sikerült teremteni.

Semjén Zsolt, aki az előző ciklushoz hasonlóan a nemzetpolitikai területért lesz felelős, kiemelte: a nemzetpolitika célja és értelme, hogy a nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A legjelentősebb sikere az elmúlt ciklusnak, hogy a három legnagyobb kérdésben, mint az állampolgárság, a vele járó szavazati jog és az autonómia, nemcsak a parlamenti pártok között, hanem a társadalomban is konszenzus van. Ez öt éve még elképzelhetetlen lett volna – mutatott rá.

Ebből értelmezése szerint az következik, hogy csak olyan dolgokat szabad rögzíteni külhoni vonatkozásban, ami a magyar társadalom számára is elfogadható. Az egész nemzet egysége a cél, és minden magyar egyaránt fontos függetlenül felekezettől, politikai felfogásától – szögezte le a miniszterjelölt közel két és fél órás meghallgatásán. Megjegyezte: ez azonban azokra nem vonatkozik, akik vállalhatatlan szélsőséget képviselnek.

A honosításról úgy fogalmazott: “az maga a történelem”. Kitért az eljárás radikális átalakítására, ami szavai szerint lehetővé tette, hogy 550 ezer új magyar állampolgár esküt tegyen a választásokra. Jelen pillanatban már meghaladták a 630 ezer kérelmet, 580 ezren pedig már esküt tettek. Megismételte, hogy a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár. Most a munka nehezebb része következik, “ki kell menni utánuk minden kistelepülésre”.

A tapasztalatok alapján ugyanakkor magát a választási eljárást radikálisan egyszerűsíteni kell – mondta. Jelezte: a vonatkozó javaslatok már megszülettek.

Szólt arról is, hogy a kormány ismét rendszeressé tette a Magyar Állandó Értekezlet üléseit, amelyre a magyar politikai pártok is meghívást kaptak. Konszenzussal elfogadták a nemzetstratégia keretdokumentumát, és a külhoni magyar szervezetek javasolhatnak nemzeti jelentőségű programot, intézményeket – jelezte. Újítás a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozása, amelyen tavaly már több mint hetven szervezet vett részt. Felidézte a tematikus, oktatást támogató programok elindítását, amelyek anyagi alapját a Bethlen Gábor alap teremti meg. A legfontosabb helyekre korábban soha nem látott anyagi támogatást biztosítottak, és példaként említette az erdélyi Sapientia és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola segítését. Rendkívül sikeres a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program is: idén több mint 17 ezer diák utazhat, a keretet háromszorosára bővítették.

Kitért a Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozására és a nemzeti regiszter elindítására, utóbbi a személyes kapcsolattartást teszi lehetővé, s több mint 100 ezer tagja van. Mint mondta, a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjnak akkora sikere volt, hogy a kiutazók számát és a keretet is megduplázták, ez utóbbit egymilliárd forintra növelve. Az oktatás-nevelési támogatásokról azt mondta: évente 5,5 milliárdot osztanak szét erre a célra. Fontosnak nevezte, hogy óvodások után is jár. Azon kell elgondolkodni, hogy esetleg a nehezebb helyzetű nemzetrészeket preferálják-e – jelezte, s felvidéki, kárpátaljai iskolákat hozott példaként. Végül kijelentette: amit teljesítettek, messze meghaladja azt, amit négy éve ígért, és készen áll a nemzet szolgálatára.

Kiss László (MSZP) szerint a Fidesz kisajátította a nemzeti jelzőt és megosztásra törekedett, külső- és belső ellenségképeket épített fel. Hidegháborút folytatott a külhoni magyar szervezetek kapcsán – hangoztatta, hozzátéve: nem segíti a külhoni magyarok ügyét, ha a belpolitikai problémákat exportálják, és partneri viszonyra kell törekedni velük. Az autonómia szükségességét illetően konszenzus van, de felmerül, mit tett ebben az ügyben a kormányzat – mondta.

Ander Balázs (Jobbik) “az elszakított területeken” tapasztalható népességfogyásról beszélt. A pozitív törekvések kevesek ahhoz, hogy a határon túli közösségeket megtartsák, ennek alapvető pillére az autonómia. Mivel tudják kikényszeríteni ezt? – kérdezte, és arra is kíváncsi volt a moldvai magyarsággal összefüggésben milyen koncepciót dolgoztak ki. Párttársa, Szávay István szerint a nemzetpolitika kirekesztő, arrogáns volt.

Pánczél Károly (Fidesz) az MSZP-re utalva azt kérdezte, hogyan nevezhetné magát nemzetinek egy olyan párt, amelyik néhány éve még a kettős állampolgárság ellen kampányolt és 23 millió románnal riogatott. A magyarság megmaradása oktatási, kulturális és gazdasági kérdés egyaránt – vélte, s a Határtalanul program forrásainak növelését javasolta.

Szászfalvi László (KDNP) szerint a szocialisták ami volt, azt le is lerombolták e területen. Lényegi kérdésnek nevezte a demográfiai trendek megfordítását.

Semjén Zsolt a szóváltásoktól sem mentes ülésen a kérdésekre válaszolva kiemelte: ha hidegháború lett volna, nem kaptak volna 95,5 százalékot a külhoniaktól. Rögzítette: a külhoni magyarság akkor tud megmaradni, ha a lelki és anyagi keretei egyszerre biztosítottak, de azt nem innen akarják megmondani, hogy milyen autonómia-koncepció kívánatos az egyes külhoni területeken. Kérdésre rögzítette: a védhatalmi státusz Tőkés László álláspontja, nem a magyar kormányé.

A testület 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta a jelöltet.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fogadta a hivatalba lépő tizenhárom nemzetiségi szólószót ma a Parlamentben.

A magyarországi nemzetiségek a rendszerváltozás óta első alkalommal képviseltethetik magukat az Országgyűlésben. A tizenhárom nemzetiségi szószóló az idei évtől aktívan, alanyi jogon és közvetlen módon kapcsolódhat be az Országgyűlés munkájába.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a találkozón hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára egyaránt fontos a külhoni magyarság és a magyarországi nemzetiségek értékőrzése. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: „a nemzetiségek híd szerepet tölthetnek be Magyarország és anyaországuk kapcsolatában”. Kijelentette, hogy a nemzetiségek jogos igényének megfelelően a kormányzat partner az etnobiznisz lehetőségének megszüntetésében.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: „A nemzetiségek ügye nem szakpolitikai kérdés, hanem összkormányzati ügy. Magyarország új Alaptörvényében nem kisebbségeknek, hanem nemzetiségeknek nevezzük azokat a népcsoportokat, melyek évszázadok óta Magyarország területén élnek”. A miniszter ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy „ez a tény tekintélyt, történelmi felelősséget jelent, és lehetőséget arra, hogy kialakíthassuk a nemzetiségi szószólók hivatalának karakterét”.

A nemzetiségi szószólók által alkotott Nemzetiségi bizottság minden olyan jogszabályt megvitat majd, amely érinti a nemzetiségek mindennapjait, ezáltal a jövőjük alakításába tevőlegesen beleszólhatnak. A nemzetiségeket képviselő bizottság hatáskörei folytán jelentős szerepet kaphatnak a törvényalkotási folyamatban, a nemzetiségeket érintő ügyekben ugyanis a bizottság ugyanúgy kezdeményezhet törvényjavaslatot, mint bármely más országgyűlési bizottság.

(Forrás: Kormányportál)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Belső-Somogy élővilágát bemutató 600 méter hosszú ökoturisztikai sétányt avattak kedden a Kaszó Zrt.-hez tartozó fokozottan védett Baláta-tavon.

“A magyar kormánynak eltökélt célja az, hogy együttműködve az állami erdészetekkel az erdőket megnyissa az emberek előtt” – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ünnepélyes átadáson. Hozzátette: ezt azzal a céllal teszik, hogy megismertessék Magyarország értékeit a társadalomnak minél szélesebb közösségével.

Szászfalvi László (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében annak a reményének adott hangot, hogy a Somogyország zöld szívében fekvő Baláta-tó az elkészült stégnek köszönhetően ezentúl még több kirándulót vonz majd.

Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója a sétány nyújtotta lehetőségekről szólva elmondta: így “szinte testközelből” tudják megmutatni a tó faunáját és flóráját, köztük olyan ritkaságokat, mint például a szíves levelű hídőrt, a tőzegepert, vagy a fekete keresztes viperát, amelyek fokozottan védettek és Magyarországon csak itt honosak.

Jung László, a 22 – száz százalékban állami tulajdonú – erdészeti részvénytársaság tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. agrár- és turisztikai befektetési főigazgatóság ügyvezető igazgatója az erdészetek közjóléti programjáról szólva azt mondta: a leglátványosabb a szálláshelyek bővítése, a régi vadászházak felújítása, de ugyanilyen fontosnak tartják a kevéssé látványos, de a “komfortérzethez” elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztéseket, valamint azt, hogy olyan, a természetet bemutató attrakciókat hozzanak létre, amelyeken keresztül bemutathatják az erdészek munkáját és ezáltal az erdőt is.

Az állami erdészetek eddig mintegy 4,6 milliárd forintot költöttek beruházásokra a 2010-ben elindított közjóléti program keretében. Ennek része a most átadott, mintegy 50 millió forintból megvalósított stégrendszer, melyet a tó egykori elhivatott kutatójáról, Marián Miklósról neveztek el.

A sétányról közelről is megfigyelhető Magyarország legrégebbi, az 1942 óta természetvédelmi oltalom alatt álló ősláp élővilága.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar miniszterelnök-helyettes szerint keményen vissza kell utasítani a Német Szociáldemokrata Párt elnökének kijelentését.

Semjén Zsolt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt mondta: Sigmar Gabrielnek nincs köze Magyarországhoz és ahhoz sem, hogy az Európai Néppárt milyen pártokat vesz fel tagjai közé. A KDNP elnöke hozzátette: a Fidesz–KDNP pártszövetség az unióban a legjobb választási eredményt érte el. Semjén Zsolt a német szociáldemokrata elnököt Edmund Veesenmayerhez hasonlította, akit az 1944-es német megszállás után Hitler a Harmadik Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottjának nevezett ki.

„Először is: mi köze hozzá? Ez a kiindulópont. Másodszor: nem egy német pártnak a vezetője fogja megmondani, hogy a magyar nép által megválasztott képviselők az Európai Néppártban hova üljenek vagy hova ne üljenek az Európai Parlamentben. Harmadszor pedig: nyilván arról van szó, hogy 12 képviselő már meghatározó súly az Európai Parlamentben. Egyébként csak zárójelben mondom: utoljára Weisenmayer engedett meg magának ilyeneket, hogy onnan akarja megmondani, hogy Magyarországon mi történjen” – jelentette ki a KDNP miniszterelnök-helyettese.

(Forrás: MNO)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt szerint erős összmagyar nemzeti érdekképviselet lesz az Európai Parlamentben az elkövetkező években. A KDNP elnöke, kormányfőhelyettes erről vasárnap este beszélt az MTI-nek. Azt mondta, az a nemzetpolitika, amit képviselt, meghozta az eredményét. Döntő fontosságú, hogy Kárpátalja és a Vajdaság képviselője is jelen lesz, s ezáltal ezeknek a nemzetrészeknek is lesz szószólójuk Brüsszelben – hangsúlyozta.

Kijelentette, az egyes nemzetrészeknek kell megfogalmazniuk a saját autonómiakoncepciójukat, és ezt Magyarország teljes erejével támogatni fogja. Az unióban az autonómia bevett gyakorlat, és nem egy különleges dolog – mondta.

Semjén Zsolt szerint a magyarországi részvételi arányt a helyén kell kezelni; meg kell nézni a környező országokat, azokkal összevetve ugyanis nem alacsony ez a részvétel.

Szerinte a részvételi arány többek között azzal magyarázható, hogy a brüsszeli bürokráciából elege van Európának. Nem lehet, hogy csak a saját szervezeti ügyeikkel foglalkoznak, hogy a brüsszeli bürokrácia rátelepszik a nemzeti szuverenitásra és életidegen őrültségeket erőltetnek, eközben a valós problémákkal nem foglalkoznak – hangoztatta. Szerinte ugyanakkor Magyarországot nem lehet hibáztatni, hiszen “úgy tűnik a csillagok állása szerint”, hogy a Fidesz-KDNP, “a józan nemzeti közép” hívei, nagy számban mentek el szavazni.

A pártszövetség Európa legsikeresebb konstrukciója, amit valaha kitaláltak – értékelte Semjén Zsolt. Hozzátette: már a sokadik választásnál vannak az abszolút többség felett, és úgy tűnik, ilyen eredménynek, mint amit elértek, közelében sincs senki az egész kontinensen. Ez még inkább felértékeli Magyarországot – jelentette ki.

Kitért arra is: ez a választás sem hozott döntést arról, hogy az “összezsugorodott” baloldalon a három csoport közül melyik tudja a koncot magával ragadni. “Ez a skorpiómarakodás” fenn fog maradni – fogalmazott.

Fontosnak nevezte, hogy Hölvényi György jelenlegi egyházügyi államtitkár várhatóan képviselő lesz az EP-ben Surján László helyén. Azok az értékek, amelyek a KDNP számára kulcsfontosságúak akár a keresztény civilizáció, akár a nemzeti elkötelezettség szempontjából, domináns módon megjelenhetnek majd – rögzítette Semjén Zsolt.

(Forrás: MTI)