Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség Kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön részt vett a 13. Partiumi Magyar Napok Rendezvényein, ahol a szatmári magyarság céljairól egyeztetett az RMDSZ megyei vezetőivel és rész vett a partiumi fiatal magyar orvosok találkozóján.

Most van itt a mi időnk – mondta köszöntő beszédében Latorcai Csaba, aki szerint vállalva a Magyarország Alaptörvényében is rögzített egymás iránti kölcsönös felelősségünket, közös erőfeszítéssel tehetjük egyre egészségesebbé, gazdagabbá és örömtelibbé Kárpát-medencei és azon kívüli magyar közösségeink életét.

A helyettes államtitkár szerint jóleső érzéssel és jogos önbecsüléssel mondhatjuk ki, hogy a 13. Partiumi Magyar Napok sokaknak reményt ad. A rendezvény sikerét megalapozta a civil szervezetek és az egyházak összefogása, továbbá a Magyar Kormány anyagi támogatása. Latorcai Csaba reményét fejezte ki, hogy a magyar közösségek még számtalan hasonló rendezvényen ünneplik majd összetartozásunkat, közösen elért sikereinket, valóra váltott reményeinket Szatmárnémetitől, Sepsiszentgyörgyön át Lészpedig, és Felsőpulyától, Kassán, Ungváron és Budapesten át Szabadkáig az új évezredben.

(Forrás: Kormányportál)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Szent István nem tűrte, hogy Magyarország része legyen a német-római császárságnak vagy a bizánci birodalom hűbérese legyen. Korábban a magyar nemzet akarata az volt, hogy nem leszünk Moszkva gyarmata, és most nem leszünk más világhatalmi központoknak sem a befolyási övezete, gyarmata, alárendelt népe – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az egri országzászló-emlékmű avatásán szerdán.

Kijelentette: az egri országzászló hitvallás Szent István műve mellett, az ünnep pedig alkalom arra, hogy erőt és büszkeséget merítsünk őseink példájából, és levonjuk történelmünk tanulságait.

Szent István műve zseniális, mert azért hozta létre a magyar államot, hogy a magyar nemzet megmaradjon, a Szent István-i mű első fundamentuma ezért a szuverén Magyarország – fogalmazott.

Hozzátette, a másik fundamentum a kereszténység, hiszen Attila hun birodalma semmivel sem volt gyengébb államalakulat, mint a Szent István-kori Magyarország, miként az avar kaganátus sem volt gyengébben szervezett, mint a honfoglalás kori Magyarország.

“Ők mégis eltűntek a történelemben, mi pedig megmaradtunk, mert nekünk volt Szent István királyunk, aki a kereszténység örök fundamentumára építette fel a magyar nemzet katedrálisát. Ezért nem fognak rajtunk pusztán a politikai kényszerhelyzetek” – mondta.

A “koppánykodásra hajlamosaknak” üzenve Semjén Zsolt kijelentette: a magyarság megmaradása szempontjából Szent István összehasonlíthatatlanul értékesebb volt, mint Koppány. Ha akkor a koppányi úton megy tovább Magyarország “fejjel a betonfalnak”, akkor most nem lennénk itt és nem beszélnénk magyarul – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, a Szent István-i mű harmadik fundamentuma az országépítés; az ezer éve megalkotott vármegyék és egyházmegyék ma is állnak.

“Ez az ország azonban csak akkor fog épülni, ha mindannyian kis Szent Istvánként nemzetépítők vagyunk azon a helyen, ahová a gondviselés állított minket” – mondta.

Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Csak a magyarság adhatta az egyetemes emberiségnek Arany Jánost, Ady Endrét vagy Bartók Bélát, ezért ha eltűnünk, ezek az értékek velük együtt tűnnek el. Egy létszámában kis nép számára csak akkor van megmaradás, ha a nemzet minden tagjában benne él az egész magyar történelem és kultúra – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy nincs még egy nép, amely létszámához képest annyi Nobel-díjast adott az emberiségnek, mint a magyarság, nincs még egy család a világtörténelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház.

“Visszatekintve az elmúlt évszázadokra, a magyar nemzet mindig akkor gyarapodott, amikor hűséges volt a Szent István-i örökséghez. A magyar történelem mindig akkor torkollott katasztrófába, amikor akár balra, akár jobbra lecsúsztunk erről az útról” – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Tizenegy szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkártól kedden Budapesten, a Parlamentben.

Semjén Zsolt köszöntőjében arról beszélt: a magyar nemzet egy és oszthatatlan és csak akkor tudunk megmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrész megőrzi örökségét. A díjról azt mondta: az annak az elismerése és köszönete, hogy a kitüntetettek megőrzik és továbbépítik sajátosságaikat és ezzel az egyetemes magyarságot őrzik meg.

Potápi Árpád János beszédében azt mondta: 2011 óta minden évben olyan személyeknek illetve szervezeteknek adják át az elismerést, akik a Szent István-i örökség továbbörökítői, akik a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági életben kiemelkedő tevékenységet végeznek.

Az idén megkapta az elismerést az Erdélyi Református Egyházkerület által alapított Diakónia Keresztény Alapítvány, amely az élet megóvását, a betegek és hátrányos helyzetűek segítését, keresztény értékek képviseletét, az egyén és közösségi felelősségvállalás erősítését vallja feladatának és jelenleg négyszáz gyermekkel foglalkozik. Ugyancsak elismerést kapott a Gyulafehévári Caritas, amelynek célja a szegénységben élők társadalmi reintegrációja, motivált és szakképzett személyzet biztosítása, mindezek által a helyi közösségek fejlesztése.

A Csernátoni Haszmann Pál Múzeum szintén a díjazottak közt szerepel, az intézmény 1973-ban nyitotta meg kapuját, azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartják az intézményt. Haszmann Pál pedagógus és Haszmanné Cseh Ida magángyűjteményüket ajánlották fel múzeumalapítás céljából a székely-magyar közösségnek.

A 2005-ben alakult Alsózelei Zele törzs elsődleges feladatának hagyományaink megőrzését, a népi kultúra értékeinek gyűjtését és védelmét tekinti, munkájukat az elismeréssel jutalmazták. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok méltatása során elhangzott: az 1968 márciusi Csemadok-program igazi demokratikus áttörés volt a kisebbségi magyar politikában. A nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozóan az önigazgatás és a kollektív kisebbségi jogok alapján fogalmazta meg javaslatait.

A nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozása mellett javasolta az államhatalmi és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervek, köztük nemzetiségi minisztérium létrehozását, a magyarok számára hátrányos, 1960. évi közigazgatási elrendezés kiigazítását, valamint az 1945 után hozott magyarellenes jogszabályok felülvizsgálatát. A Csemadok 1989-ben párttá alakult, ennek ellenére 50 ezres tagságát mindmáig hatékonyan képes mozgósítani.

A díjazottak közt szerepel Tamás Aladárné, Szűcs Ilona, tanítónő, aki 2011-ben felvette a magyar állampolgárságot, ezt követően a szlovák kormány megfosztotta szlovák állampolgárságától. Az idén 70 éves Magyar Szó napilapot is elismeréssel jutalmazták, a méltatás során elhangzott: 1955-től a világ legjobb magyar nyelvű napilapjaként tekintettek rá, számított mit ír a Magyar Szó.

Az újság felemelte szavát a délszláv háború esztelensége, a kényszermozgósítások, a kisebbségi jogok durva megsértése, csorbítása ellen. A vajdasági magyar közösségért, nemzeti önazonosságának megtartásáért és fejlesztéséért kapott kitüntetést a 47 éve működő civil szervezet, a Középiskolások Művészeti Vetélkedője. A regionális vetélkedő évente 600 középiskolásnak ad alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk összemérésére. Szintén a díjazottak közt szerepel a Kárpátalja hetilap.

A jelenleg 110 településre eljutó újságot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapította, amely fontosnak tartja a magyar lakosság objektív tájékoztatását. A kitüntetett svédországi Őrszavak Anyanyelvápoló Egyesületet a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége alapította 1996-ban azzal a céllal, hogy évente rendezzen anyanyelvi táborokat, valamint szakmailag hangolja össze a svédországi magyar anyanyelv oktatását. A 9-10 napos anyanyelvi táborok témája minden évben egy magyar történelmi kor, mely kiegészül a Kárpát-medence földrajzának oktatásával. Idén Hunyadi Mátyás és kora lesz a fő téma.

A Kanadai Magyar Kulturális Tanács szintén elismerésben részesült, a szervezet célja összefogni a Kanadában működő magyar szervezeteket felekezeti hovatartozás nélkül, magyarság megtartó munkájuk segítése és támogatása, megakadályozni minden romboló törekvést és segítő kezet nyújtani a problémák megoldására.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyarság akkor marad meg, ha minden nemzetrész megmarad – hangoztatta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este a Vendégségben Magyarországon elnevezésű ünnepi rendezvényen, a budapesti Clark Ádám téren.

Semjén Zsolt itthoni és határon kívülről érkezett magyar fiatalokhoz fordulva arról beszélt, hogy az egyetemes magyarság csonkulna meg, ha valamelyik nemzetrész elveszne. Közölte, a magyar állam kötelessége és feladata, hogy a közös kultúrát, a közös nyelvet, a történelmi sorsközösségünket segítsen megélni.

A miniszterelnök-helyettes az állam természetes kötelességének nevezte a magyar nemzet közjogi egyesítését. Erre utalva bejelentette, eddig már több mint 600 ezer határon túli magyar tett esküt. Azt is mondta, várakozásai szerint a mostani parlamenti ciklus végére egymillió lesz az esküt tett új magyar állampolgárok száma.

Kijelentette, az egész magyarságnak tudnia kell, bárhol is él a világban, hogy Magyarország és a magyar kormány mögöttük áll. “Számítunk rátok és ti is mindig számíthattok ránk” – zárta beszédét Semjén Zsolt.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden hivatalában fogadta az Eucharisztikus Szimfónia című egyházi zenemű magyarországi előadására hazánkba érkezett szentföldi vendégeket, akik hat keresztény egyház képviseletében vettek részt a hétfő esti budapesti bemutatón a Szent István-bazilikában.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője elmondta: Semjén Zsolt Joseph Zerey melkita érseket, Melki Murad szír ortodox érseket, Pierre Melki szír katolikus püspököt, Gossan Aljanian örmény ortodox püspöki helynököt, Gebrewold Berhane etióp ortodox püspöki helynököt és Sobhy Makhoul maronita érsekségi titkárt fogadta.

A találkozó szerves része annak a politikának, amellyel Magyarország kormánya a közel-keleti, azon belül a szentföldi keresztény egyházak és híveik megóvásáért és fennmaradásáért kiáll – mutatott rá Havasi Bertalan, hangsúlyozva: a háborúkkal és kirekesztő ideológiákkal üldözött keresztény közösségek mindig számíthatnak Magyarország és a magyar nép szolidaritására.

Elmondta, a keleti egyházak Budapestre látogató vezetői elismeréssel fogadták a magyar kormány elkötelezett és sokrétű támogatását szülőföldjükön maradásukhoz és szolgálatuk folytatásához. Jelképesnek találták, hogy látogatásukra államalapító királyunk, a keleti egyházakban is szentként tisztelt Szent István ünnepén kerül sor, amely örökségének továbbélését bizonyítja – jegyezte meg Havasi Bertalan.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében vontak fel újabb nagy méretű székely zászlókat a székelyföldi Kézdivásárhely egykori katonaneveldéje előtti téren. Semjén Zsolt hangsúlyozta: Magyarország azt az autonómiakoncepciót fogja támogatni, amit az erdélyi magyarság megalkot magának. A zászlófelvonásra azt követően került sor, hogy Kovászna megye prefektusa bíróságon támadta meg a rendezvényre kibocsátott városházi engedélyt és ezzel fefüggesztette az engedély hatályát.

Kézdivásárhely polgármestere újabb engedélyt bocsátott ki a rendezvény megtartására – tudta meg az MTI a városháza szóvivőjétől.

Semjén Zsolt a zászlófelvonási ünnepségen románul is megköszönte Kovászna megye prefektusának az országos reklámot. Kijelentette: az Európai Unióban nincs precedens arra, hogy egy nemzeti közösséget korlátozzanak szimbólumai használatában. Hozzátette, hogy Magyarországon a román közösség olyan szimbólumokat használ, amilyeneket akar, és oda tűzi ki azokat, ahová akarja.

Semjén Zsolt azt is elmondta, Magyarország azt az autonómiakoncepciót fogja támogatni, amit az erdélyi magyarság megalkot magának.

Bokor Tibor, Kézdivásárhely RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere beszédében elmondta, a furfangos eszű székelyeknek meg lehet tiltani valamit, de nem érdemes. Hozzátette: annyiszor vonnak fel újabb zászlókat, ahányszor szükség lesz rá. „A zászlók újra lobognak, jelzik, hogy a székelyek kiállnak a jogaikért” – jelentette ki a polgármester.

A zászlófelvonás mintegy ezer résztvevő előtt zajlott. Korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aktivistái 500 kis zászlót osztottak ki a tömegben.

Kézdivásárhelyen 2013 március 15-én is Semjén Zsolt jelenlétében vontak fel nagy méretű székely zászlókat a város főterén álló Gábor Áron-szobor melletti zászlórudakra. A zászlókat május 30-án a polgármester eltávolíttatta, miután a Brassói Táblabíróság jogerős ítéletben rendelte azt el. Tiltakozásképpen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái 50 székely zászlót tűztek ki a város főterén álló épületekre.

Bokor Tibor polgármester már májusban közölte, hogy új helyszínen, a város főterétől mintegy száz méterre, az egykori katonanevelde elé állítják fel a zászlórudakat, vonják fel a zászlókat.

Szombatra virradóra a Gábor Áron szobor mellett is újabb zászló jelent meg. Ismeretlenek egy piros-fehér-zöldre festett zászlórudat állítottak fel, amelyre nagy méretű székely zászlót vontak fel.

A 18 ezer lakosú Kovászna megyei város lakosságának 91 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson.

(Forrás: MTI)

">kdnp.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A székelyföldi Hargita hegység lábánál fekvő Ivóban (Izvoare) Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felavatta pénteken a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által építtetett Erzsébet tábort.

A gyermektábor első 156 lakója Erdély szórványvidékeiről érkezett, de a jövő évtől magyarországi gyermekeket is várnak a festői környezetben fekvő táborba.

Semjén Zsolt az ünnepélyes megnyitón elmondta, a nemzet közjogi egyesítésén túl – amely az állampolgárság kiterjesztésével valósult meg – az is fontos, hogy a nemzetrészek be tudják lakni a Kárpát-medencét. Hozzátette, az ilyen táborok azt a célt szolgálják, hogy a Kárpát-medence magyar gyermekei “személyes szálakkal kössék össze” a Kárpát-medence régióit.

Majtényi László, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány főtitkára megemlítette, az Erzsébet programnak másodszor sikerült átlépnie a határokat. A program keretében három éve táboroztatnak határon túli gyermekeket Magyarországon, most pedig felépült az első határon túli tábor. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt épp a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében jelentette be Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy határon túli tábor építését. Hosszas keresés után találták meg a tábor számára az ideális helyszínt.

Az alapítvány által megvásárolt 2,7 hektáros telken nyolc hónap alatt felépített 2000 négyzetméteres hasznos területű épület egyszerre 156 gyermek befogadására alkalmas.

Az épületet felszentelő Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke Remete Szent Antal példázatával mondta el, hogy az embernek szüksége van a pihenésre, a kikapcsolódásra, és a tábor ezt a célt szolgálja.

Az első táborozók képviselőjének Semjén Zsolt és Majtényi László átnyújtott egy Erzsébet-zászlót.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes a Parlament Vadász termében magas állami kitüntetést adott át a magyar–izraeli kapcsolatok fejlesztése és az Izraelben élő magyar ajkú zsidóság magyar identitásának megőrzése érdekében végzett, példaértékű közéleti tevékenysége és kiemelkedő emberi helytállása elismeréseként Yitzak Livnatnak.

Az Izraelben élő magyar származású, nagyszőlősi születésű üzletember a miniszterelnök javaslatára a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át.

Yitzak Livnat életútja, emberi tartása, a magyarsághoz való viszonya rendkívüli jelentőségű a magyar–izraeli kapcsolatok rendszerében. Hiteles személyisége példaértékű a magyarajkú izraeli közösségben. Az üzletember mindemellett az 1990-es évek elején bekapcsolódott a Rákóczi Alapítvány munkájába, melynek keretében külhoni magyar diákok magyarországi nyaralását és tanulását támogatja mind a mai napig. A kitüntetési ünnepségen közel száz fiatal az idei táborból, a Rákóczi Alapítvány vezetői, valamint Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője is részt vett.

(Forrás: Miniszterelnökség)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az autonómia megadása nem a többségi nemzet által gyakorolt kegy, hanem az emberi jogok betartása, mivel a nemzetiségi jogok emberi jogok a közösség szintjén – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a 2. Martosi szabadegyetemen.

A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényén Semjén Zsolt és Bárdos Gyula, az első szlovákiai magyar elnökjelölt elsősorban a külhoni magyarság autonómiatörekvéseiről, az egyszerűsített honosítást lehetővé tévő magyar jogszabályról és a szlovák állampolgársági törvényről beszélt.

Semjén Zsolt a magyar állampolgárság megadásáról és az autonómiatörekvésekről szólva hangsúlyozta: a magyarság ezekkel nem követel semmi olyat, amire ne lenne példa az Európai Unióban. Rámutatott: a többségi nemzetek az autonómia megadásával nem kegyet gyakorolnak, hanem az emberi jogokat tartják be, mivel a nemzetiségi jogok emberi jogok a közösség szintjén.

Hozzátette: ezeknek a céloknak az elérésénél az “amit lehet másnak, az nekünk is lehet” elvet kell követni, mert, mint mondta, ha ennek ellentettjét fogadnák el a magyarok, akkor azt mondanák ki, hogy másodrangú polgárok.

A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett: minden egyes külhoni nemzetrésznek magának kell kidolgoznia saját, testreszabott autonómiatervezetét, közben pedig ezeket el kell fogadtatni annak ellenzőivel is, akik többnyire a politikai manipuláció eszközei.

“Az autonómia nem a többségi nemzet ellen irányul” – szögezte le Semjén Zsolt, aki szerint az autonómia sikerét az is mutatja, hogy ahol az megvalósult, ott soha nem látott fejlődés indult be, és ma mind a többségi, mind a kisebbségi nemzet jobban él.

“Én nem gondolom, hogy Magyarországra veszélyt jelentene, ha a magyarországi szlovákság megélné az önkormányzatiságát” – jegyezte meg.

Semjén Zsolt az egyszerűsített honosítást lehetővé tevő magyar jogszabályról és annak szlovákiai fogadtatásáról, illetve az akkori szlovák kormány által elfogadott “ellentörvényről” is beszélt.

Leszögezte: a magyar jogszabály “támadhatatlan”, egyebek mellett azért is, mert amikor a magyar törvényt elfogadták, addigra Szlovákiának és Romániának is volt ilyen vagy hasonló tartalmú törvénye.

Elmondta: a szlovák állampolgársági törvény leginkább a szlovákoknak árt, hiszen az állampolgárságuktól megfosztottak túlnyomó többsége olyan szlovák, akinek nincs semmi köze a “magyar ügyhöz.” Hangsúlyozta: a szlovák állampolgársági szabályozás miatt kialakult helyzet sem a felvidéki magyarság, vagy a magyar állam hibája, ugyanakkor biztos, hogy a kettős állampolgárság tiltásának álláspontja egyre inkább el fog lehetetlenedni.

Bárdos Gyula felszólalásában rámutatott: a felvidéki magyarság azzal, hogy saját magyar államfőjelöltje lett, olyan útra lépett, amely elvezethet ahhoz, hogy a többségi nemzet számára természetessé váljon, magyarok is betölthetnek az elnöki poszt szintjén lévő pozíciókat. Megjegyezte: erre az útra már tíz évvel korábban rá kellett volna lépni, mert azóta már változhatott volna a többségi nemzet hozzáállása.

A megkezdett folyamatot azonban tovább kell vinni – jegyezte meg, utalva arra, hogy öt év múlva ismét kell magyar jelöltet állítani a szlovák államfőválasztáson.

A választáson elért eredményéről azt mondta: bár az lehetett volna jobb is, a lélektani határt az 5,5 százaléknyi szavazattal sikerült elérni.

Megjegyezte: “a rövid idő alatt és jelentős politikai ellenszélben” sokakkal nem sikerült megértetni, hogy a magyar jelölt indításának milyen fontos jelzésértéke van.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar nyelv nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem rendezvényének megnyitóján kedden Budapesten. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében azt közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma.

Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a magyar nyelv az egyes ember és a nemzet egésze szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, s a reformkor óta evidencia, hogy a magyar nemzet ereje és a magyar nyelv “kiteljesedése” egymással szoros összefüggésben áll.

Bármely ország területére szakított bennünket a történelem vihara, egy nyelvet beszélünk, egy kultúrkörnek, nemzetnek és sorsközösségnek vagyunk a tagjai – fogalmazott.

Azt mondta, mindenkinek megvan a dolga a nemzet építése érdekében, a magyar állam feladata és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. Semjén Zsolt szólt a nemzet közjogi egyesítése érdekében hozott lépésekről, így az állampolgárság biztosításáról és különböző támogatási formákról. Ez ugyanakkor csak keret, élővé akkor válik, ha számtalan személyes kapcsolaton keresztül, hajszálgyökerek millióival be tudjuk hálózni az egész Kárpát-medencét – mondta.

A huszadik alkalommal megrendezett nyári egyetem a magyar nyelv művelését, a személyes kapcsolatok kialakulását és a magyar nemzet megmaradásának erősítését is lehetővé teszi – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, aki jelezte: ahogy eddig, a továbbiakban is biztosítják a program megrendezéséhez szükséges forrásokat.

Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megnyitón közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma.

Elmondta: ma 93 helyen lehet átkelni a szomszédos országokba. A cél az, hogy a következő hat és fél évben 100 új határkapcsolat épüljön ki. Ezek közül 50-re már megkötötték a politikai és finanszírozási megállapodásokat – tette hozzá az államtitkár.

A határátkelőhelyek sűrítésével megteremthető a határ menti és az egész Kárpát-medencei gazdasági együttműködés lehetősége – emelte ki.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Európa megerősítésében Közép-Európának, azon belül a Kárpát-medencének kulcsszerep jut, e térségnek ugyanis komoly esélye van arra, hogy az egész kontinens növekedési motorja legyen. Ehhez egy megerősített Kárpát-medencei gazdasági együttműködésre is szükség van – mondta Szijjártó Péter.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára – Trócsányi László igazságügyi miniszter nevében tartott – köszöntőjében kifejtette: az új Igazságügyi Minisztérium feladata, hogy erősítse a nemzet számára fontos alkotmányos hagyományokat, márpedig “a nemzeti összetartozás az alkotmányos identitásunk része”. E nyári egyetem is lehetővé teszi, hogy az összetartozás érzése mint alkotmányos hagyomány tovább erősödjön – tette hozzá, hangsúlyozva: a nemzeti összetartozás egy olyan cél, amelyet a magyar állam mindig is támogatni fog.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes – aki Tarlós István főpolgármester nevében köszöntötte a résztvevőket – azt mondta: örömmel tölti el a főváros vezetését, hogy a program mára hagyománnyá vált, lehetővé téve, hogy a határon túli fiatalok képezhessék magukat. Budapest a nemzet fővárosa, amelyhez hozzátartoznak azok a nemzettestek is, ahonnan a nyári egyetem hallgatói érkeztek – tette hozzá.

Szentes Tamás főpolgármester-helyettes arról beszélt: jelentős az az örökség és hagyomány, amelyet határon inneni és túli magyar felsőoktatási intézmények hordoznak.

Gyetvai Árpád, az Emmi politikai főtanácsadója – aki Palkovics László felsőoktatási államtitkár nevében szólt a résztvevőkhöz – rámutatott: jó lenne, ha a jövőben a hallgatói mobilitás kétirányú lenne. Fontosnak tartotta az oktatói csereprogramokat és a kihelyezett képzések erősítését is.

Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: immár huszadik alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, s egy nagy nemes tradíció részévé vált a program.

Az ELTE meghatározó értékeket mutat fel, és az, hogy ide jutottak, a nemzetközi térben való jelenlétüknek és nemzeti értékek iránti elkötelezettségüknek köszönhető – mondta, rögzítve: a nyári egyetem e két dolgot kapcsolja össze. A rektor fontosnak nevezte, hogy segítsék azokat a Kárpát-medencei intézményeket, amelyek igénylik magyar oktatók, kutatók jelenlétét, közreműködését.

Jelezte: a mostani nyári egyetemen humán, természet- és jogtudományi, valamint informatikai szekcióban hangzanak el előadások.

A nyári egyetemet július 8-13. között tartják. A szervezők lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy Magyarország határain kívül élő magyar fiatalok az anyaországban anyanyelvükön képezhessék magukat. Az intézmény tájékoztatása szerint az idei programon 155-en vesznek részt. A résztvevők száma évről évre nő, idén huszonöt százalékkal többen érkeztek, mint tavaly. Romániából 49-en, Ukrajnából 26-an, Szerbiából 23-an, Szlovákiából 3-an jöttek, Horvátországból, Lengyelországból és az Egyesült Államokból pedig 1-1 hallgató érkezett.

(Forrás: MTI)