A Fidesz-KDNP képviseli a szociális igazságosságot
2014. szeptember 19.
A KDNP egyértelműen kiáll amellett, hogy a kormány visszaállamosítson mindent, ami közműszolgáltatással kapcsolatos, mert csak így garantálható az emberek ellátási biztonsága – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, pártelnök csütörtöki csákvári lakossági fórumán.
Semjén Zsolt egy helyi étteremben mintegy 250 ember előtt elmondta: a rezsicsökkentés “tisztán gazdasági terméknek indult és nem politikainak”. A rezsicsökkentés indokának nevezte, hogy a gazdasági válság és a 2010-es kormányváltás után a magyar középosztály elkezdett megtakarítani, de nem vásárolt.
A belső fogyasztás serkentésének egyik eszköze lett a közműcégek extraprofitjának elvétele, majd az árak radikális csökkentése, amely “pénzt hagyott a zsebekben” – mondta a politikus. Megjegyezte: az ellátási biztonság növelésének záloga az áram- és gázszolgáltató szektor teljes államosítása lesz, amelynek első lépéseként visszavásárolta az állam az E.ON-tól a gáztárolót. Ma már nem csak külföldi cégek döntik el, lesz-e fűtés télen, és ma már nem ők döntik el, mennyit fizessünk érte – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes tragikomikusnak nevezte, hogy a baloldal nem helyeselte sem a bankadót, sem a rezsicsökkentést, vagyis “a magukat szocialistának és baloldalinak mondó pártok nem az emberek, nem a bérből és fizetésből élők oldalára álltak, hanem azért hullajtottak óriáskönnyeket, mert a külföldi multiknak nem lesz elég profitja”.
“Ma hazánkban a baloldali értékeket a szociális igazságosság területén kizárólag a Fidesz-KDNP képviseli” – jelentette ki. Semjén Zsolt kiemelte: 2010-ben, amikor átvették a kormányzást, nem akartak “a fél világgal” konfliktust, és unortodox gazdaságpolitikát sem. “Egyszerűen belekényszerültünk” – mondta. Kitért arra, hogy Brüsszeltől “tiszta vizet kértek a pohárba és segítséget az ortodox gazdaságpolitikához”, de nem kapták meg, ezért indultak el azon az úton, amelynek eredményei ma már igenis látszanak.
A végrehajtott unortodox lépések között említette az egykulcsos személyi jövedelemadót, a társasági adó csökkentését, amely “levegőhöz juttatta a cégeket és pénzt hagyott az embereknél”. A költségvetési hiány gyors javítására vezették be a bankok és a multinacionális cégek megadóztatását, amely komoly támadásokat eredményezett. A miniszterelnök-helyettes szerint a következő nagy támadásokat a bankok elszámoltatása hozza, amikor megint az emberek oldalára álltak. Azt mondta, amennyiben azt sikerrel megvédik és ezzel jó példát mutatnak a többi európai országnak, akkor az “nagyon fájni fog egész Európában a bankoknak”. Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője fontosnak nevezte, hogy az október 12-ei önkormányzati választás után a polgármester és lehetőleg minden képviselő egy oldalon álljon, mert “úgy haladnak igazán a dolgok egy településen és nem oltják ki egymást az ellentétes erők”. Illés Szabolcs, a Fidesz csákvári polgármesterjelöltje közölte: programjuk a csákvári polgárok véleménye alapján állt össze. Céljaik között említette egy igazi közösségi tér, valamint városközpont és művelődési ház létrehozását, amelyeket pályázatok segítségével kívánnak magvalósítani.
(Forrás: MTI)
A szlovák Ab döntése a szlovák emberek érdekeivel is ellentétes
2014. szeptember 17.
Magyarország Kormánya csalódással értesült arról, hogy a szlovák alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította a szlovák állampolgársági törvénynek az alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát célzó beadványt, amelyet a pozsonyi törvényhozás képviselőinek egy csoportja kezdeményezett még 2011-ben.
Ez a törvény az, ami megfosztja szlovák állampolgárságától mindazokat, akik egy másik ország állampolgárságát felveszik. Ezzel szemben a szomszédos Csehország éppen 2014. január elsejétől lehetővé tette a kettős állampolgárságot. A szlovák törvény, melyet válaszlépésként értelmeztek a magyar állampolgárság kiterjesztésére, valójában döntő többségében szlovákokat sújt, akik nem Magyarország, hanem más országok állampolgárai is. Ezért a jogszabály nem csak a magyar, hanem a szlovák emberek érdekeivel és jogaival is ellentétes.
Magyarország Kormánya a felvidéki magyarság mellett áll emberi és polgári jogaik védelmében és természetesen továbbra is minden támogatást megad számukra.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
(Forrás: Kormányportál)
Az állampolgárság kiterjesztése nemzetegyesítés
2014. szeptember 16.
Az állam elsődleges feladata, hogy gondoskodjon a magyar nemzet fennmaradásáról és az állampolgárok életminőségének javításáról – mondta Semjén Zsolt hétfőn Kőszegen a Jurisics-vár lovagtermében tartott választási fórumon.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint eredményes nemzetpolitikát csak egy erős ország tud folytatni, a nemzet pedig úgy maradhat fenn, ha minden nemzetrésze fennmarad.
Úgy vélte, a magyar állampolgárság kiterjesztése tulajdonképp nemzetegyesítés, amelynek köszönhetően már 500 ezer magyar állampolgárral gyarapodtunk, és a ciklus végére egymillió lesz azon külhoni magyarok száma, akik állampolgársági esküt tesznek.
A polgári kormánynak 2010-ben első dolga volt, hogy lemossa azt a szégyent, amit a 2004 decemberében a külhoni magyarsággal szemben elkövettek és amit az érintettek egy új Trianonként éltek meg – mondta.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: ahhoz, hogy Magyarország erős országgá váljon, a gazdaságát kellett megerősíteni, de nem úgy ahogy azt az IMF javasolta, adóemeléssel és az emberek terheinek növelésével.
A kabinet ehelyett új utat választott, csökkentette a személyi jövedelemadó kulcsát, támogatja a családokat és a gyermekvállalást, megadóztatta a bankokat és a multinacionális szolgáltatókat, rezsicsökkentést hajtott végre, több pénzt hagyott az embereknél – sorolta, hozzátéve, hogy mindez növelte a belső fogyasztást, ami lehetővé teszi, hogy a vállalkozások növeljék a termelést, új munkahelyeket teremtsenek, eredményeik alapján pedig több adó folyik be.
A politikus kiemelte: azokat az intézkedéseket, “amikért még nemrég a nyakunkat akarták elvágni”, most az Európai Unió több országában is bevezették, adóztatják a bankokat és rezsicsökkentést fontolgatnak.
Az önkormányzati választásokról szólva kifejtette: szerinte azok tudják majd jól képviselni egy település érdekeit, akik szót értenek a kormányzattal, a megyei közgyűlési elnökkel, a főispánnal. Ezért arra buzdította hallgatóságát, hogy szavazzanak ismét bizalmat a kormánypártok jelöltjeinek.
Ágh Péter (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő a fórumon azt hangsúlyozta: erős ország nincs erős önkormányzatok nélkül, az önkormányzatoknak pedig azon túl, hogy felelősséggel tartoznak a településükért, fontos szerepe van a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban is.
(Forrás: MTI)
Szigorú ellenőrzés mellett zajlik a honosítás
2014. szeptember 16.
A legszigorúbb államigazgatási ellenőrzés mellett és szükség esetén rendőrségi és titkosszolgálati kontrollal történik a honosítás – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az MSZP és a DK keddi, sajtótájékoztatójára reagálva kiemelte: amikor a honosítási eljárással kapcsolatban visszaélés vagy visszaélési kísérlet történt, akkor az elkövetőket letartoztatták, mint az a nyilvánosság előtt is ismert.
Akinek visszaélésről van tudomása, annak feljelentési kötelezettsége is van – jelentette ki Semjén Zsolt.
Több esetben nyilvánvaló volt, hogy az ilyen provokációk és híresztelések mögött ellenérdekű titkosszolgálatok álltak, akik el akarták bizonytalanítani a külhoni magyarokat az állampolgárság felvételében.
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi titkosszolgálatokkal való együttműködés hazaárulás.
Felidézte azt is, hogy Vadai Ágnes és az MSZP annak idején ellenezte és a akadályozta a határon túliak honosítását, és Gyurcsány Ferenccel együtt “elkövették azt, hogy 2004. december 5-én a külhoniak állampolgársága ellen agitáltak.
A miniszterelnök-helyettes elgondolkodtatónak nevezte, hogy az Index keddi cikkét, amely a baloldal összehangolt akcióját kiváltotta, pontosan a szlovák Alkotmánybíróság döntésének idejére időzítették.
Az MSZP kedden Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes haladéktalan felmentésére szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt a magyar állampolgárság könnyített megszerzésével való visszaélésekre hivatkozva. Az ellenzéki képviselő szerint annak köszönhetően, hogy az állampolgársági törvény elfogadását követően rohamléptekkel, a megfelelő biztonsági elemek beépítése és figyelembe vétele nélkül vágtak bele a jogszabály végrehajtásába, több tízezren tehettek állampolgársági esküt hamis dokumentumok alapján.
A Demokratikus Koalíció szerint a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottságainak együttes ülésen kellene foglalkoznia azzal, hogyan ellenőrzik a magyar állampolgárság megszerzését. Erről Vadai Ágnes beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Indexen megjelent egy cikk, Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot címmel.
Az Index cikkében azt írta: elképesztő maffia épült a kettős állampolgárságra, óvatos becslések szerint is tízezrével kaphattak állampolgárságot hamisított papírokkal ukránok, oroszok, szerbek. Több ukrán banda és magyar ügyvédi iroda is ráállt a hatalmas bizniszre – olvasható az írásban.
(Forrás: MTI)
Példát mutat a Nyugat-magyarországi Egyetem
2014. szeptember 11.
Az egész ország számára irányt mutat, példát ad a Nyugat-magyarországi Egyetem tudományból, tradícióból, hazaszeretetből – hangoztatta az intézmény keddi, soproni tanévnyítóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kiemelte, szenvedéllyel oktatják a diákokat, s a legújabb ismeretek átadásához is a legrégebbi tradíciókat felhasználva nyúlnak az intézményben, amelyben, például egyfajta egyenruhával is megjelenik a hajdani és a jövőbeni hallgatók közösségéhez tartozás, az alma mater történelmisége pedig “az az értéktöbblet, amit nem lehet semmi mással pótolni”.
“A tradíciók ápolása olyan karizmája és karaktere a soproni egyetemnek, amire büszke lehet”, jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a volt és jelenlegi diákok kötődése az a fundamentum, ami az egyetem jövőjét jelenti.
Fekvésével az egyetem “predesztinálva van a hűségre és a nemzethűségre”, amiben a felvidéki örökség is szerepet kap, hiszen az intézmény megérte a Szent István-i Magyarország szétszakítását és a gyökerek elvágásának kísérletét, “de ahogy mi egy nemzetnek vagyunk a tagjai, úgy a soproni diákok is egy egyetemnek a polgárai, függetlenül attól, hogy a történelem viharai hova húzkodták határokat vagy hova üldözték el őket”, emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
Faragó Sándor, az intézmény rektora az eseményen azt emelte ki, az egyetem mind felszereltségében, mind szakember-bázisában alkalmas arra, hogy a legmodernebb tudást adja meg hallgatóinak, akik közül mintegy 2700-an kezdik meg elsőévesként tanulmányaikat az öt központ valamelyikében. Kiemelte, hogy az elmúlt hét esztendőben mintegy 20 milliárd forintnyi fejlesztés zajlott az egyetemen, jelenleg is másfél tucatnál több projekt fut.
A rektor megemlítette, a 280. tanévét kezdő egyetem nem csupán szakembereket, de “jó embereket is nevelt”, példaként hozva az 1921-es nyugat-magyarországi felkelést, amely lehetővé tette, hogy népszavazást követően Magyarországhoz tartozzon Sopron városa. Utalt arra, hogy a harcokban az egyetem négy diákja életét áldozta a hazáért.
(Forrás: MTI)
Cél a nemzetpolitikai támogatási rendszer egyszerűsítése
2014. szeptember 07.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a legfontosabb feladat a nemzetpolitika új irányának megfogalmazása, ezek közé tartozik a támogatáspolitika egyszerűsítése és a pályázati rendszer átalakítása. Minderről a szombaton kezdődött XIII. Kufstein konferencián beszélt, amelyet az ausztriai Felsőpulyán (Oberpullendorf) rendeztek.
Az államtitkár a konferencia résztvevőit köszöntve ígéretet tett, hogy a találkozón elhangzott felvetéseket beillesztik a stratégiai munkába. Ez a tanácskozás azért is fontos, mert az ausztriai magyarok mellett számos európai ország magyar közösségeinek képviselői is itt vannak – emelte ki az államtitkár és hozzátette: a külhoni magyarok közösségeinek vannak speciális helyi problémáik, de az őket foglalkoztató alapkérdések, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek, ugyanazok. Vagyis az identitás megőrzés, a nyelv és kultúra generációkon való átadása.
Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: a cél a nemzetpolitikai támogatási rendszer egyszerűsítése, és a meglévő források ésszerűbb felhasználása, valamint a pályázati rendszer újragondolása. “Azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi uniós pályázatokat már a határon túli magyar közösségek, vállalkozók is megpályázhassák.” Ezzel nagyobb létbiztonságot teremthetnénk a helyi magyar gazdaságoknak és a fiatalok számára is nagyobb perspektívák nyílnának.
A találkozón, amelynek aktualitását az első világháború kitörésének százéves évfordulója adja, felolvasták Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter köszöntő szavait, aki az első női Nobel-díjas osztrák írónő, Bertha von Suttner Le a fegyvert! című, híres könyvére utalva úgy fogalmazott: ez a kérés sajnos semmit sem vesztett aktualitásából.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseletében Csallóközi Zoltán kabinetfőnök köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a világháború kitörésének századik évfordulóján az a feladatunk, hogy megemlékezzünk a hősökről és az áldozatokról egyaránt, akik így foglalhatják el méltó helyüket a történelemben. Kiemelte: az évfordulón tiszta lapot kell nyitni, az egyik fő keresztény értéket képviselve meg kell bocsátani ellenfeleinknek.
Az MTI kérdésére a kabinetfőnök elmondta: a nemzetérdek miatt a sorskérdéseket állandóan életben kell tartani, és beszélni kell róluk, ezért különösen fontos a Kufstein-konferencia. Nem szabad hagyni, hogy az emigrációban élő polgárok eltávolodjanak az anyaországtól, hanem kölcsönösen segíteniük kell egymást az otthoniakkal.
A tanácskozáson bemutatták az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének frissen megválasztott elnökét, Hollós Józsefet is. Közleményében az új elnök örömének adott hangot, hogy a magyar kisebbség e rendezvénnyel nemcsak életjelet ad magáról, hanem a tanácskozáson résztvevők ismét megvitatják a Magyarországon kívül élők identitás- és integrációs problémáit.
Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke megnyitó beszédében szintén a megbékélés jegyében elmondta: el kell jutnunk az egymásra mutogatás helyett a beismerésig, csak így közelíthetnek a népek igazán egymás felé.
Az 1990 óta kétévente megrendezett Kufstein Tanácskozások az ausztriai magyarság kiemelkedő eseménye. A találkozón a nyugati és a kárpát-medencei szórvány magyarság képviselői gyűlnek össze. A Felsőpulyán tartott idei konferencia a Háború és béke címet viseli és központi témája az első világháború kitörésének százéves évfordulója. Mindazonáltal a szórványmagyarságot leginkább foglalkoztató kérdések, az identitás, a megmaradás, a magyar nyelv és az oktatás témáiról is mindig szó esik. Idén húsz országból több mint 250 résztvevő jött el.
(Forrás: MTI)
Átadták a Magyar Termék Nagydíj pályázat elismeréseit
2014. szeptember 04.
Hatvanhat magyar termék és szolgáltatás kapta meg az idén a Magyar Termék Nagydíjat, a pályázatot kiírók tanácsa nyolc nívódíjat ítélt oda, és tíz szervezet adományozott különdíjat. A díjátadó eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott köszöntőt.
Az elismeréseket szerdán adták át az Országházban rendezett ünnepségen.
Az idén tizenhetedik alkalommal kiírt Magyar Termék Nagydíj pályázat az innovációt, a munkahelyteremtést, az exportorientációt helyezte a középpontba.
Ebben az évben először ítélték oda a nívódíjak közül az életmű-díj elismerést, amelyet Esztergályos Jenő tanár, a tizenötszörös Magyar Termék Nagydíjas Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft. ügyvezetője vett át Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől, aki átadta az általa alapított elnöki különdíjat is a Csomiép Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft.-nek, amelyet Mészáros Antal ügyvezető vett át.
Magyar Termék Nagydíj Pályázat Sajtókövete Nívódíjat kapott az MTVA és az MTI alkotói közössége, Régiók Díja elismerésben részesült a kolozsvári Sapientia Alapítvány és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Kárpát-medencéért Nívódíjat vett át Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár.
Kövér László köszöntőjében a minőségi szemlélet fontosságát hangsúlyozta, amelynek terjesztéséhez a Magyar Termék Nagydíj pályázat is hozzájárul, mivel a legjobbakat díjazza, és mutatja, hogy a gazdasági életben működnek minőséget szem előtt tartó vállalkozások.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar nemzet egységének fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy a magyar állam támogatja a magyar identitás megőrzését, a közjogi egyesítést az állampolgárság megadásával, a Magyar Termék Nagydíj pályázat is szem előtt tartja az egységes magyar nemzet szemléletet.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke elmondta, hogy a kormány és a vállalkozások az elmúlt években sokat tettek az innovatív, versenyképes termékek kül- és belpiaci megjelenéséért.
Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a márkaépítésre, a termékvédelemre egyre többet fordítanak a világban. Példaként említette, hogy 2011-ben 486 milliárd dollárt fordítottak márkaépítésre, 2008. és 2013. között a 100 legismertebb brand 19-24 százalékkal tudta növelni piaci értékét. A hivatal elnöke szólt arról is, hogy a magyar tudásintenzív ágazatok jelentős mértékben járulnak hozzá az uniós GDP-hez.
Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója a kiíró tanács nevében elmondta, hogy a védjegyek odaítélése biztosítja a pozitív megkülönböztetést, szimbolizálja a magyar gazdaság talpra állását.
Az ügyvivő igazgató ismertette, hogy a szakértői zsűri több mint 100 pályázatot bírált el, a kiírókhoz csatlakozott Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség révén pedig a szellemi tulajdon védelme kiemelten jelent meg az értékelésben. A 18 pályázati főcsoportban díjazottak 34 százaléka budapesti, 66 százaléka megyei telephellyel rendelkezik. Az elmúlt tizenhét évben, vagyis a pályázat meghirdetése óta mintegy 486 nagydíjat ítéltek oda mintegy 3000 terméknek, szolgáltatásnak – mondta Kiss Károlyné.
A Magyar Termék Nagydíj pályázatot az Industorg-Védjegyiroda Minőségügyi Kft., a Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség, a Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (új nevén Nemzeti Befektetési Ügynökség), a Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Tüv Rheinland InterCert Kft. írta ki a Közbeszerzési Hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával.
(Forrás: MTI)
Minden jó, ami átjárhatóvá teszi a határokat
2014. szeptember 03.
Kárpát-medencei Online Oktatási Centrummal bővült az Óbudai Egyetem képzési kínálata. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a centrum bemutatóján hétfőn a fővárosban kiemelte: az online képzések lehetővé teszik, hogy egyre nagyobb számban tudjanak külhoni hallgatók is bekapcsolódni a legmagasabb szintű oktatási formába, ami elősegíti megmaradásukat.
Rámutatott: a magyar nemzet legnagyobb tragédiája a szétszabdaltság. A magyar nemzetnek ezért minden jó, ami határtalan, és átjárhatóvá teszi a határokat. Az online oktatási forma az évtized forradalma, egy olyan lehetőség, amit mindenképpen ki kell használni – emelte ki.
A miniszterelnök-helyettes szerint bár a mester-tanítvány személyes viszonya nem pótolható, de a mai viszonyoknak megfelelő, tömeges kapcsolattartás adekvát formája az online oktatási forma.
Hozzátette: a nagyobb anyagi lehetőségű országok könnyen megengedhetik maguknak újabb és újabb egyetemek, laboratóriumok építését. Az online oktatás ugyanakkor lényegében ingyenes, a “legszociálisabb képzési forma”, s természetesnek nevezte, hogy támogatják. A központról szólva hangsúlyozta: államilag akkreditált elismert képzésekről van szó, amelyek magyar nyelven zajlanak. Rögzítette: egy nemzet megmaradása szorosan összefügg a nyelvvel.
Kitért arra: semmiképpen nem cél olyan képzések támogatása, ami elszív diákokat a kinti intézményektől. Ezek az online képzések azonban lehetővé teszik, hogy egyre nagyobb számban tudjanak a hallgatók bekapcsolódni az oktatásba magyar nyelven, ami elősegíti a megmaradásukat – jegyezte meg.
Palkovics László, felsőoktatási államtitkár azt mondta: a képzési forma egy új, innovatív terméke a magyar felsőoktatásnak, amelyet a külföldi hallgatók Magyarországra vonzásához hasonlított. Ez az eszköz a tudás megosztásának újabb módja – mutatott rá. A kezdeményezést támogatandónak tartotta és megjegyezte: a felsőoktatási stratégia fontos eleme a hasonló oktatási formák segítése. A képzés emellett jól beilleszthető a duális képzési formák közé is – jelezte.
Fodor János, az Óbudai Egyetem új rektora kiemelte: az idei tanév több változást hoz, ezek közül meghatározó, hogy új vezetés irányítja az egyetemet. Feladatának tartja, hogy biztosítsa az egyetem töretlen és dinamikus fejlődését, elképzelései középpontjában az eredményes működés áll – hangoztatta.
Az Óbudai Egyetem elkötelezett a Kárpát-medencei magyar nyelvű képzés, az anyanyelven történő oktatás mellett és a szülőföldön maradás legfontosabb feltételének a helyben megvalósuló képzéseket tartják. Az intézmény székhelyen kívüli képzést folytat Szabadkán, és a mostani tanévtől Székelyudvarhelyen.
Az oktatási centrum szeptembertől kísérleti jelleggel négy ingyenes online kurzussal kezdi meg tevékenységét. Az érdeklődők megismerkedhetnek a jazz kultúrtörténetével, az egyéni és csoportos problémamegoldó technikákkal, a pedagógia alapjaival és az ergonómia területével.
A résztvevők időkorlát nélkül férnek hozzá a kurzusokhoz, amelyek 2015-től továbbiakkal bővülnek a tervek szerint – jelezte a rektor, aki elmondta: több intézménnyel is egyeztettek már a témában. Hozzátette: külhoni magyar intézmények is tehetnek fel online kurzusokat.
(Forrás: MTI)
2018-ra egymillióan szerezhetnek magyar állampolgárságot
2014. augusztus 27.
Kormányzati prioritás, hogy 2018-ra egymillióan szerezhessék meg a magyar állampolgárságot és élhessenek az ezzel együtt járó joggal – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden Szentendrén, a 26. Kárpát-medencei főiskolás táborban.
Wetzel Tamás a Rákóczi Szövetség által szervezett, 110 külhoni hallgató részvételével zajló nyári táborban tartott előadásán kiemelte, hogy továbbra is töretlen az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt. Hozzátette: eddig több mint 70 országból érkezett mintegy 660 ezer kérelem, és eddig egyszerűsített honosítással 600 ezren szereztek állampolgárságot.
A helyettes államtitkár felidézte: az egyszerűsített honosítást 2010-ben tette lehetővé az Országgyűlés, megszüntetve a korábbi bürokratikus akadályokat, s azóta bebizonyosodott, hogy ez sikertörténetté vált. Emlékeztetett rá: 2010 előtt évente ötezren kérelmezték az állampolgárságot, 2011-ben viszont a számuk már 200 ezerre ugrott.
Az elmúlt négy évet értékelve Wetzel Tamás kijelentette, hogy számos jó program és kezdeményezés indult el, és egyebek mellett a Bethlen Gábor Alap létrehozását említette. Kitért arra is, hogy a határon túli támogatáspolitikában jelentős összegek forognak az utóbbi időszakban, egy közelmúltbeli felmérés szerint mintegy 20,5 milliárd forintot fordít a kormányzat a határon túli célokra minisztériumokon, állami vállalatokon keresztül.
Wetzel Tamás a feladatok között említette a folyamatos kapcsolattartást is a regionális magyar érdek-képviseleti szervezetekkel. Konszenzusteremtő, a helyi magyarság legitim képviselőit meghallgató politikára van szükség – mondta.
(Forrás: MTI)
A kormány támogatja a külhoni magyarság autonómiatörekvéseit
2014. augusztus 26.
A magyar kormány “teljes mellszélességgel” a külhoni magyarság autonómiatörekvései mögött áll – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külképviseleti vezetők értekezletén hétfőn a fővárosban.
Semjén Zsolt kiemelte: az egyes autonómiakoncepciókat az adott nemzetrésznek, közösségnek kell kidolgoznia, és a magyar kormány azt támogatja, amelyet a közösség a saját megmaradásáért kimunkált.
Soha nem követeltek olyat, amire ne lenne példa Európában, vagy ami ne lenne általános. Az autonómia a közösség szintjén emberi jognak számít – rögzítette a kormányfő helyettese, aki kijelentette: “ha másoknak jár, nekünk is jár”, “amit másoknak szabad, nekünk is”.
“Nem vagyunk másodrangú polgárok és másodrangú emberek” – jelentette ki, hozzátéve: vissza kell utasítani, ha az autonómia kérdésében szélsőségességgel vádolják Magyarországot.
Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust. A törvény semmilyen olyan pontot nem tartalmaz továbbá, amely különbözne a körülöttünk lévő országok gyakorlatától.
A kormányfő helyettese segítséget kért abban, hogy ha az állampolgársági eljárás során akár az űrlapoknál a nagykövetek még látnak lehetőséget az egyszerűsítésre, jelezzék. Egyúttal megköszönte az eddigi visszajelzéseket. Ami az egyszerűsítésnél jogilag lehetséges, meg fogják tenni – hangsúlyozta.
Megjegyezte: nemzeti érdekből olyan embereket is tudnak honosítani, akik szorosan véve nem férnek bele a szabályokba. Példaként a magyarországi görögöket említette, akik közül többen évtizedekkel ezelőtt elveszítették a magyar állampolgárságot, amikor a görögöt választották.
Közlése szerint eddig 610 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és nem csökkent a beadványok száma. Tarthatónak nevezte, hogy a ciklus végére 1 millió új magyar állampolgár legyen.
A miniszterelnök-helyettes szólt a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozásáról és a Kőrösi Csoma Sándor programról, utóbbi keretében a korábbi ötven helyett száz fiatal utazott a határon túlra, hogy segítse a diaszpóra magyarságát.
Semjén Zsolt kitért a magyarság értékeinek megőrzését célzó Mikes-programra, kiemelve, raktárakat hoztak létre, ahonnan az állam költségén szállítják haza az összegyűjtött könyveket, levéltári emlékeket. Beszámolt a nemzeti regiszter létrehozásáról is, amely az interneten keresztül lehetővé teszi a kapcsolattartást, ezt angol nyelven is elérhetővé tették.
Az egyházi diplomáciára térve többi között azt mondta: “reménységük van arra”, hogy a Szent Márton-évfordulón (2016-ban)Ferenc pápa Magyarországra látogat. A magyar diplomácia természetes kötelességnek nevezte, hogy kiálljon az üldözött keresztények mellett, hangsúlyozva, ez nem vallási, hanem civilizációs kérdés.
(Forrás: MTI)
